IX. ker. Teleki Blanka női felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1920
3 iskolánkon kívül még négy felső kereskedelmi leányiskola van. Ezek közül a miénken kívül még három községi jellegű (1., Fehérvári út 25., II., Jurányiutca 2., VIli., Bezerédy utca 16/b) és egy római katholikus felekezeti (IV., Váci-utca 47 ). Minthogy a székesfőváros területén levő női felső kereskedelmi iskolák tanítási terve teljesen azonos, a szülők saját gyermekeik érdekében cselekesznek akkor, amikor a lakásukhoz legközelebb eső iskolába íratják. Az iskola kettős tagozása. Az új tanítási terv szerint a felső kereskedelmi iskolák részint a kereskedelmi alkalmazottaktól megkívánt különböző fokú készültségre, részint a felső kereskedelmi iskola tanulóinak különböző képességeire és különböző anyagi helyzetére való tekintettel, két tagozatra oszlanak: az alsó (a tulajdonképeni kereskedelmi) és a felső (közgazdasági) tagozatra. Ennek megfelelően a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1921. június 7-én kelt 100.750—VI. B. számú rendelete értelmében a II. évfolyamot sikerrel végzett tanulók ezentúl osztálybizonyítvány helyett az alsó tagozat elvégzését igazoló bizonyítványt nyernek. Ez az üdvös rendelet feleslegessé teszi az eddig fennállott egyéves női kereskedelmi szaktanfolyamokat. S remélhetően most már nem akad lelkiismeretes szülő, aki gyermekét az újságokban hirdetett különböző ú. n. kereskedelmi gép- és gyorsíró-iskolákba íratná, amelyek legtöbbnyire drága pénzen tudatlanságot árulnak. A felső kereskedelmi iskolák kettős tagozásának két nagy előnye van. Az egyik az, hogy a szegényebb sorsú tanuló a II. évfolyam elvégzése után a gyakorlati pályára léphet, míg később a felsőbb tagozatot magánúton elvégezheti. A másik az, hogy a közgazdasági tagozatba csak a valóban tehetséges tanulók kerülnek. A beírások eredménye. Iskolánk tíz évi fennállása alatt országos hírre tett szert. A szülők a székesfőváros egész területéről, sőt igen nagy számban a vidékről is iskolánkba íratják gyermekeiket. Örvendetes tapasztalat, hogy a középosztály, amely eddig leánygyermekeit is a túlzsúfolt ún. lateinerpályákra vitte, sőt éppen a tanítónői állásnélküliségre kárhoztatta, most már annál számosabban a biztosabb jövőt ígérő közgazdasági iskolánkba adja. Jó tanácsul meg kell említeni, hogy a négyévfolyamú felső kereskedelmi iskola vizsgálati szabályzatai nem ismernek az I—III. évfolyamban különbözeti vizsgálatot, tehát az a tanuló, aki a főgimnázium (tanítónőképző) V—VII. osztályát (I—III. osztályát) elvégezte, iskolánkban nem léphet át a megfelelő magasabb évfolyamba, hanem kizáróan az I. évfolyamba. Azok a lányok azonban, akik a főgimnáziumban érettségi vizsgálatot már tettek, iskolánkban különbözeti érettségi vizsgálatra bocsáthatók. Iskolánkba a lefolyt évben összesen 288 rendes tanuló nyert felvételt és pedig 84 az I. évfolyamba, 56 a II. évfolyamba, 58 a III. évfolyamba és 90 tanuló a IV. évfolyamba. Magánvizsgálatot a lefolyt évben iskolánkban összesen 17 olyan nő tett, aki a gyakorlati életben már működik. Tanácskozások. A felső kereskedelmi iskola növendékeinek viszonylagos túl nagy iskolai elfoglaltsága miatt a tanári kar legfőbb törekvése oda irányul, hogy a tanulók lehetően mindentaz iskolában sajátítsanak el és a házi munka a legszükségebbre szorítkozzék. A tanítási anyag arányos beosztása és az iskolai munka célirányos tervezése tette tehát a tanácskozások