II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1921

IV. Károly király 1916-1922

2 IV. KÁROLY KIRÁLY 1916-1922. Az utolsó éveknek szörnyű sorscsapásaihoz ez évben egy újabb megpróbáltatás járult: meghalt Nagy-Magyarország utolsó koronás királya. Mindazok, akiknek szeme könnybe lábadt hazánk felosztásakor, bánatos szívvel tekintettünk a funchali koporsó után s alig tudtuk elfojtani azt a lesújtó gondolatot, hogy a fatum — úgy látszik — fenékig akarja velünk felhajtatni a szenvedések poharát s meg akar minket fosz­tani a régi nagy múltnak minden emlékétől, a feltámadásnak minden reményétől. De minden csapás ellenére nem szabad csüggednünk, hinnünk kell és mi hiszünk is Magyarország feltámadásában. I. Iskolánk nevéről. Az elmúlt iskolai évben régi, egyszerű nevünk megváltozott, iskolánkat Toldy Ferencről Budapesti II. ker. állami Toldy Ferenc főreáliskolának nevezték el. Toldy Ferenc (szül. 1805. Buda, meghalt 1875. Budapest) a magyar irodalom­történetírás terén korszakalkotó, működést fejtett ki. Nevezetesebb munkái: A magyar nemzeti irodalom története. — Ó- és középkor, 2 kötet (1851.) — A magyar költészet története, 2 kötet (1854.) — A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban (1864—65.) E munkájával akadémiai nagyjutalmat is nyert. Kisebb munkáinak és dolgozatainak csak címjegyzéke is egész kis kötetet tesz ki. Nagy irodalmi működése mellett az egyetemen, mint a magyar nyelv és irodalomtörténet rendes tanára nagy munkát végzett. Ő volt az első, ki egységes feldolgozásban adott képet a magyar irodalom fejlődéséről s ezért méltán nevezzük őt a magyar irodalomtörténetírás atyjának. Hogy iskolánkat Toldy Ferencről nevezték el, ennek az ő nagy érdemein kívül különösen két oka van: 1. Toldy Ferenc az iskolánkkal szemben fekvő házban született és lakott s az utcát is róla nevezték el. 2. A párhuzam Toldy Ferenc pályafutása és a mi reáliskolánk fejlődése között. Amint ugyanis a német származású (apai ágon szepesi, anyai ágon bécsi) szülőktől származó Schedel Ferenc irodalom­történetíró nemcsak nevében, de lelkében is a legtisztább magyarrá, sőt nemzeti nyelvünk és irodalmunk leglelkesebb apostolává lett, úgy fejlődött a mi kezdetben német nyelvű reáliskolánk a magyar nemzeti kultúrmunka egyik tűzhelyévé, sőt úgy fejlődik Buda városa is igazi központjává a magyar társadalmi és kulturális életnek és lesz nyelvében is magyar fővárossá. II. Iskolánk múltja. A budapesti II. ker. áll. főreáliskola 1855. október 29-én nyilt meg, mint „budai császári és királyi felső reáliskola“. Helytartósági kezdeményezést követő császári meghagyás vetette meg alapját, de Buda város áldozatkészsége teremtette meg. Német tannyelvű iskola volt, a magyar nyelvet is német könyvből tanították benne. Négy osztályúból két év alatt teljessé, azaz hat osztályúvá fejlett ki. Első ideiglenes helyisége a Fő-utcában, a kapucinus­ atyák temploma mellett, a „Nemzeti elemi iskola“ házában volt. (Az épület ma is áll még). Új díszes, végleges otthonát a Donáti-utca s az Iskola-lépcső sarkán az 1858/9. tanév végén

Next