II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1927
. A nap hossza gyanánt nem vehetjük azt az időt, amely egyik napkeltétől a következő napkeltéig eltelik, mert mint tudjuk, december végétől kezdve június közepéig a Nap mindig korábban és korábban kel fel, így tehát a napkelték közt eltelő idők januártól júniusig mindig rövidebbek és pedig egyenlőtlenül rövidebbek lesznek. Ugyanígy a júliustól decemberig végzett mérések pedig mindig hosszabb és hosszabb egységet szolgáltatnának, mert ekkor a Nap folyton későbben és későbben kel fel. De nem jutnánk a nap hosszát illetőleg egyenlő mérési eredményhez akkor sem, ha azon időket mérnek, melyek a Nap legmagasabb helyzetei, az úgynevezett delelései között eltelnek, mert a Nap látszólagos földkörüli keringését nem egyenletes mozgással végzi és így egy körüljáráshoz egyes hónapokban több, más hónapokban kevesebb idő kell. Ennek megértéséhez azonban már a látszat, vagyis a Nap mozgása helyett a valóságot, azaz a Föld tengelykörüli forgását és napkörüli keringését kell megvizsgálnunk, mint a Nap látszólagos mozgásának előidézőit. A Föld, mint tudjuk, ellipszis alakú pályán kering a Nap körül és eközben a pálya síkjához körülbelül 66° alatt hajló tengelye körül forog. Ezt a két mozgást jól és könnyen megfigyelhetjük a Nap és a Föld környezetét alkotó mozdulatlan csillagos égbolton. A tengelykörüli forgás következtében az állócsillagok oly koncentrikus körökön látszanak keringeni az égbolton, mely körök középpontja a mindenkor nyugalomban levő sarkcsillagban van, azaz ott, ahol a Föld forgástengelyének meghosszabbítása az égboltot metszi. (A sarkcsillagot megtaláljuk, ha a biztosan ismert Göncölszekér két hátsó kerekét jelképező csillagon keresztül egy egyenes vonalat képzelünk és arra a két kerék távolságát gondolatban körülbelül ötször felmérjük a rúdtól nézve balfelé, így ép a sarkcsillaghoz jutunk.) A Föld napkörüli keringése azáltal válik észlelhetővé, hogy a Nap helyzetét változtatja az állócsillagokhoz képest és egy év eltelte után jut ismét az égbolt ugyanazon pontjára, vagyis ugyanazon állócsillagok szomszédságába. A Nap helyzetét az égbolton nappal ugyan nem figyelhetjük meg, mert ekkor nagy fénye miatt a csillagok nem látszanak, de könnyen megfigyelhetjük azt a csillagot, mely közvetlen a napkelte előtt a keleti látóhatáron van (ez a Nap nyugati szomszédja) és megfigyelhetjük azt a csillagot, mely közvetlen napnyugta után az égbolt nyugati szemhatárán van (ez a Nap keleti szomszédja), e két csillag között áll a megfigyelés napján a Nap. A most elmondottak alapján már pontosan megállapíthatjuk a Föld tengelykörüli forgásának is, meg napkörüli keringésének időtartamát is. A tengelykörüli forgás idejének megállapítása céljából meg kell figyelnünk, hogy mennyi idő telik el, míg a csillagos ég ugyanazt a képet