II. kerületi Árpádházi Boldog Margit Női Felső Kereskedelmi Iskola, Budapest, 1918
Élete delén, külsőleg imponáló testi erőben és duzzadó egészségben járt-kelt közöttünk, s aki látta a széles, izmos vállakon torzonborz szakállas, piros-pozsgás ábrázatát, méltán jósolhatta neki a patriarchák hosszú életét. Amint nyájas, derült szemeivel reánk nézett, ahogy meleg tekintetével végig simogatta hallgatóit, bizony senki sem gondolhatta, hogy ez a gyengédlelkű, kevésbeszédű Herkules már akkor a halál jegyese. Az a szeretet, amely őt minden oldalról körülvette, csak visszavert fénye és melege volt az ő lelkéből másokfelé áradó pazar jóságnak. Ennek az iskolának első igazgatója volt és tanítványai, tanártársai, elöljárói az ő kifogyhatatlan jóakaratának és gyöngéd megbocsájtásának megható eseteiben őrzik emlékezetét. A nemzet nagy megpróbáltatása közepette ragadta el körünkből a halál és a bánatos krónika az ő termékeny szép élete példájából mélységes tanulságul emelheti ki a nagy humanistáknak azt az örökbecsű életelvét, hogy az emberekkel jobban kell bánni, mint ahogy megérdemlik.