III. kerületi községi polgári fiúiskola, Budapest, 1872
nép nagy zömének, mint nagy részt vagyontalannak, a polg. iskolai tanulás, mint szakiskolafélének némileg költséges voltánál és a kizárólagosan polg. iskolai tanulmányok elsajátítása által semmiféle pályára való praecis előkészítésnél fogva, lehetlenné válik közép tanodába nem járó gyermekét a polg. iskolába küldeni. A népmivelés intézménye új, a polg. iskolai rendszer még alig ismeretes, s ebből folyólag minél számosabb tanuló nyerése s azok különböző igényeinek minál inkábbi kielégitése végett előkészít gymnasiumban, reáltanodában, vagy kereskedelmi iskolában tanulmányaikat folytatni kívánókat, mert hiányzik eddig általában a polg.iskoláknak a szoros önállóság, alkalmas terv, czél, a tananyag czélszerű neme, mennyisége és közlési módja, valamint a tanuló által joggal követelt garanczia. A gymnasiumiak meg van a maga humanistikus, a reáliskolának a maga realistikus irányú tananyaga és tanmódja s az e tanodákat végzett megkapja a garancziának mondott belépti engedélyt és kizárólagos jogot mindenféle ama tanodáknál magasabb, sőt szorosan őt pályájára előkészítő intézetbe, mely absolutóriumot képző igazolványt eddig a polga iskolát végzett tanuló nem mutathat fel, azt hívén, a valamely mesterségre, kisebbszerű kereskedelmi, vagy gazdasági pályára készülő ifjú, miszerint arra nézve igazolványra, illetőleg képesítő okmányra nincs szüksége, vagy ha igen, úgy csakis szakbeli kereskedelmi, vagy gazdászati intézetben hiszi elérhetőnek, milyenre szert tenni mind állása mind pályája kisebbszerűsége, igénytelenségénél fogva nincs is szüksége, a mesterségre menő gyermektől pedig ép testalkaton kívül csakis az ismétlő oktatással megtoldott elemi iskolai tanulmányok követeltetnek. Engedjük meg tehát kizárólagosan oly ifjaknak csak