VIII. kerületi Német-utcai Községi Polgári Fiúiskola, Budapest, 1942

REV 2010 Vitéz nagybányai Horthy István. A magyar nemzet legfenségesebb ünnepét, Szent István napját várat­lan villámcsapásként hasította át a megrendítő gyászhír: Magyarország kormányzóhelyettese, vitéz nagybányai Horthy István nincs többé. Kormányzó Urunk idősebb fia, a magyar katonai erények megteste­sítője a keleti harctéren hősi halált halt. A magyar repülők büszkesége, a magyar nemzet reménysége, akinek győzelmes gépe annyiszor szeren­csésen tért vissza a küzdelem viharából , halálra sebzetten hullott le a felhők magasságából. A bolsevizmus pusztító réme ellen folytatott keresz­tes­ háború első soraiban küzdött mint a lovagi eszmény csodálatos meg­személyesítője, a magyar honvédelem rettenthetetlen bajnoka és hőse. Férfi volt a javából, ősi törzsének erőteljes, nagyrahivatott, büszke hajtása. Töretlenül tovább élt benne az a szellem, amellyel atyja a trianoni megaláztatás korszakában áthatotta az egész nemzetet, amellyel újból munkaképessé tette a magyart és elvezette a felemelkedés, az új nemzeti jövő megalapozásának útjain. Éltek benne az ezeréves tradíciók és az ősi erények, de eggyé olvadtak az új idők új eszméivel. Magyar volt minden ízében, szívének minden dobbanásával és lelkének minden rezdülésében, de európaian, átfogóan, megújhodottan magyar. Az új Magyarországnak volt az előhírnöke és harcosa. Messze előttünk járt az úton, amelyre atyja, Magyarország újjáteremtője irányította; a továbbiakban azonban a maga érzéke, ösztöne, a belőle kirobbanó férfias energiája vitte előre. A lobogó lelkesedés tiszta látásával megértette mindnyájunkkal, ha meg­erősödve, megtisztulva akarunk kikerülni a világháború vérzivatarából, akkor a nemzetnek a teljes és maradéktalan erőfeszítésben, önfeláldozás szellemében egybe kell forrnia. A legnagyobb áldozatot ő maga hozta, reményteljes fiatal életét is a nemzetnek odaadta. Vértanúhalálával tette fel a koronát életének művére. „Vitéz nagybányai Horthy István Nagyúr, Szárnyszegett sas, lehulltál a légből, De hős emlékeddel mutatod, hol az út, Mely beszél a magyar dicsőségről.“ M. Nagy Zoltán.

Next