I. kerületi Attila-utcai községi polgári fiúiskola, Budapest, 1943

7 OC RE\ ׳ IDAspaul' REV 2010 A nemzeti öntudatra nevelés, mint a nemzeti összetartás legerősebb gyökere. Montesquieu (1684—1755) híres francia filozófus, aki beutazta Ma­­gyarországot, így jellemezte népünket: ,,A magyar híres szabadságszere­­tetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszerete­­tének legendás híre van.” Függetlensége megóvása mellett nagy szolgálatokat tett az emberi­­ségnek. A magyar védőbástyán megtörtek az Európa ellen irányuló kö­­zépkori támadások. 400 évig az egész nyugati műveltség védőbástyája volt. Nagy földrajzi felfedezőink közül említsük meg Körösi Csom­a Sán­­dort, Stein Aurélt, a matematikusok közül Bolyai Jánost, báró Eötvös Lorándot, a világhírű fizikust, a botanikus Kitaibel Pált, a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert orvost, vitéz Terstyánszky Ödönt, Csík Ferencet, az olimpiai győzteseket, akiknek neve ma is nagy erőfeszítésekre buzdítja a tudományos pályák iránt fogékony és sportoló fiatalságot. Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók! Legyünk jobb magyarok és jobb emberek! I. Iskolánk múltja. Iskolánk 1920. szeptemberében nyílt meg az I. ker. Attila­ utca 103. sz. alatt 8 osztállyal és 308 tanulóval. Az alapítás utáni következő har­­madik évben már szűknek bizonyult az épület. Ezért akkor 3, 1925-ben már 5 osztályunkat a Városmajor­ utcai népiskola épületében kellett el­­helyeznünk. Az 1935—36. tanévben a Tabán újraépítésének terve lebon­­tásra ítélte a Fehérsas-téri polgári fiúiskola épületét. Osztályait a Vá­­rosmajor­ utcai népiskola épületébe költöztették, és ott a mi fiókosztá­­lyainkkal egyesítve mint önálló iskola működik tovább. Régi helyünkön 1943 július 2-ig működtünk 7 osztállyal. Akkor leánykereskedelmit he­­lyeztek épületünkbe. 1942­—43-ban a Krisztina-téri népiskola épületében működtünk 8 osztállyal. Katonai beszállásolás miatt 1943—44-ben a Ko­­ronaőr­ utcai polgári leányiskolában tanítottunk 3 nap délelőtt, 3 nap délután.

Next