I. kerületi Attila-utcai községi polgári fiúiskola, Budapest, 1943
7 OC RE\ ׳ IDAspaul' REV 2010 A nemzeti öntudatra nevelés, mint a nemzeti összetartás legerősebb gyökere. Montesquieu (1684—1755) híres francia filozófus, aki beutazta Magyarországot, így jellemezte népünket: ,,A magyar híres szabadságszeretetéről, nemes és nagylelkű jelleméről, hősi bátorságáról. Vendégszeretetének legendás híre van.” Függetlensége megóvása mellett nagy szolgálatokat tett az emberiségnek. A magyar védőbástyán megtörtek az Európa ellen irányuló középkori támadások. 400 évig az egész nyugati műveltség védőbástyája volt. Nagy földrajzi felfedezőink közül említsük meg Körösi Csoma Sándort, Stein Aurélt, a matematikusok közül Bolyai Jánost, báró Eötvös Lorándot, a világhírű fizikust, a botanikus Kitaibel Pált, a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert orvost, vitéz Terstyánszky Ödönt, Csík Ferencet, az olimpiai győzteseket, akiknek neve ma is nagy erőfeszítésekre buzdítja a tudományos pályák iránt fogékony és sportoló fiatalságot. Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók! Legyünk jobb magyarok és jobb emberek! I. Iskolánk múltja. Iskolánk 1920. szeptemberében nyílt meg az I. ker. Attila utca 103. sz. alatt 8 osztállyal és 308 tanulóval. Az alapítás utáni következő harmadik évben már szűknek bizonyult az épület. Ezért akkor 3, 1925-ben már 5 osztályunkat a Városmajor utcai népiskola épületében kellett elhelyeznünk. Az 1935—36. tanévben a Tabán újraépítésének terve lebontásra ítélte a Fehérsas-téri polgári fiúiskola épületét. Osztályait a Városmajor utcai népiskola épületébe költöztették, és ott a mi fiókosztályainkkal egyesítve mint önálló iskola működik tovább. Régi helyünkön 1943 július 2-ig működtünk 7 osztállyal. Akkor leánykereskedelmit helyeztek épületünkbe. 1942—43-ban a Krisztina-téri népiskola épületében működtünk 8 osztállyal. Katonai beszállásolás miatt 1943—44-ben a Koronaőr utcai polgári leányiskolában tanítottunk 3 nap délelőtt, 3 nap délután.