Evangélikus gimnázium, Budapest, 1888

HERODOTOS PONTOS­ ÚTJA. A skythákról szóló tudósítás, melyet Her. IV. könyvében olva­sunk, nem csak kiválóképen kötötte le a történettel és népismével foglalkozó férfiak figyelmét, hanem az illetők tudományos állás­pontja szerint, különbözőképen bírálatban is részesült. Azon körül­mény, hogy Her. nemcsak a legrégibb, hanem csaknem az egyetlen író, ki a skytha népre vonatkozó adatokat nagy gonddal összegyűj­tötte és tehetsége szerint fel is dolgozta, valamint az is, hogy az őt követő ó­kori írók igen sok tekintetben tőle függenek, ha egyes rész­letekben eltérnek is tőle, azt eredményezte, hogy Herod, szóban forgó tudósítását egészben és részletekben mint megbecsülhetetlen forrá­sát a skytha történetnek elfogadták és ezen értelemben értékesítet­ték. Azon ellenmondások pedig, melyek a nevezett író említett adatai között mutatkoznak, legfeljebb azon kísérletekre szolgáltat­tak alkalmat, hogy egyik vagy másik adatát kritikailag megtámadták és hitelességét kétségbe vonták és azt fogadták el, mely legkeve­sebb nehézséget látszott okozni. Ezen kritikai eljárás azonban csak egyes helyekre szorítkozott a nélkül, hogy a «Skythika» egészben véve hitelesség tekintetében kritikai vizsgálat alá vettetett volna. Ide számítom különösen Huncker­­ éles bírálatát, mely Dareios hadjáratára vonatkozik; negatív eljárása kifogástalan ugyan, de positív része nem elegendő, és pedig azért nem, mert nem veszi vizsgálat alá a perzsa hadjáratról szóló részletben azon jeleket, melyek e részlet eredetéről tesznek tanúbizonyságot. Túlságba megy más­felől Sayce, ki Herod, első három köny­vét bevezetéssel és magyarázatokkal, valamint történeti függelékek­kel ellátva adta ki, a nélkül, hogy az ilyen munkára elegendő * IV. 4­)é s köv. 11. Értesítő 1888/89. évr­ől.­­

Next