Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1933

AZ EGYSÉGES KÖZÉPISKOLA KIALAKULÁSA. Az 1934. évi középiskolai törvény megalkotásával megszűn­nek az eddigi különféle elnevezésű középiskolák és helyükbe a fiúk és leányok részére egyforma berendezésű, jogosítású, egységes középiskola lép, amelynek neve gimnázium lesz. Az egységesség ugyan az utolsó pillanatban, a törvényjavaslat országgyűlési tár­gyalása alkalmával teremtődött meg és így úgy tűnik fel, mintha a véletlen műve volna, azonban kétségtelen, hogy ez a jellege hosszú fejlődési folyamatnak az eredménye. Érdekes és tanulságos különböző mozzanatain végigtekinteni és senki sem veheti rossz­néven tőlünk, ha ebben az áttekintésben különös figyelmet fordí­tunk azokra a munkákra, amelyeket iskolánk végzett ez irányban. Az egységes középiskolát tulajdonképen már Eötvös József akarta megteremteni 1870-ben. Ez a középiskola francia mintára kilenc osztályos lett volna, a három felső osztályban hármas ága­zattal. Korai halála megakadályozta Eötvöst tervének megvaló­sításában. Utódja, Trefort Ágoston tíz éven át dolgozott az új tör­vényjavaslaton. Nagyon különböző kényes kérdésekre, az ország nemzetiségi és felekezeti viszonyaira, az egyes nemzetiségek és egy­házak szerzett előjogaira, a fejlődni kezdő magyar államiság poli­tikai súlyának és méltóságának megőrzésére kellett figyelemmel lennie, így született meg az 1883. évi XXX. törvénycikk. Két fajta középiskolát teremtett: gimnáziumot és reáliskolát. Az első a régi latin iskolának volt a folytatása, magyar nyelv és irodalom, törté­nelem, német nyelv, mathematika és természettudomány is volt ugyan benne, de a nevelés alapját és gerincét a latin és a görög nyelv és irodalom adta. A második a német Realschule mintájára készült, amelyet a német birodalom erősen előretörő iparuralma teremtett meg. Ebben a nevelés a reális tantárgyak erősebb hang­­súlyozása és a francia nyelv tanítása alapján történt. A két iskolafaj tulajdonképen az általános világfelfogásnak volt az eredménye, amely az emberi szellemet két részből, a humá­nus és a természettudományos szellemből összetettnek képzelte és abban a meggyőződésben volt, hogy a kettő egymástól lényegesen különbözik. Azonban — noha sokan megpróbálkoztak vele — senki­nek sem sikerült e kétfajta szellemiségnek egyértelmű meghatára.

Next