III. kerületi Szentendrei-úti községi polgári leányiskola, Budapest, 1941

REV 2010 Emlékezés gróf Széchenyi Istvánról (1791—1860). Főúri család sarja. Apja, gróf Széchenyi Ferenc, műgyűjteményé­­vel megvetette a Magyar Nemzeti Múzeum alapját, anyja Festetics Julia grófnő. Gondos nevelésben részesült. Gyermekkorában megfogadta, hogy apja példáját fogja követni. Boldog családi életet élt. A Napóleon elleni háborúban mint huszártiszt kitüntette magát. Wesselényi Miklós báró társaságában beutazta Angol- és Franciaországot. Látta elmara­dottságunkat. Elhatározta, hogy életét a magyar nemzet műveltségé­nek emelésére fogja szentelni. 1825-ben 60 ezer forint felajánlásával megvetette a Magyar Tudományos Akadémia alapját, melynek célja a magyar nyelv művelése, ápolása, fejlesztése. A lótenyésztés előmozdí­tására Pályafutási Társaságot, az eszmék kicserélése céljából Pozsony­ban klubot létesített, melyből fejlődött a pesti Nemzeti Kaszinó. A Lánc­híd és az Alagút elkészítése is Széchenyi érdeme. Szabályoztatta a Ti­szát, felr­obb­antatta a Vaskapu szikláit, hajózhatóvá tette az Al-Dunát, ennek mentén pompás műútat készíttetett, mely nevét viseli. Megalapí­totta a Dunagőzhajózási Társaságot, nagy része volt a Nemzeti Színház felépítésében és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár megalapításában. Reformeszméit Hitel, Világ, Stádium című műveiben fejtette ki. Ké­sőbb összekülönbözött Kossuthtal. Mindketten egyet akartak, a ma­gyar nemzet boldogulását, de eltérő utakon. Széchenyi azt akarta, hogy először gazdaságilag erősödjünk meg, mellyel együtt jár a politikai füg­getlenség, a szabadság. Kossuth a szabadságot hirdette elsőnek, mely­nek kivívása után a magyar nemzet gazdasági megerősödése gyorsan történik. A szabadságharc kitörésekor elméje elhomályosult, Döbling­­ben élt visszavonultan. Később meggyógyult, és Bach Sándor osztrák belügyminiszter állításait írásban megcáfolta, nevetségessé tette. Bach munkájában eldicsekedett működésének eredményével, igazolni akarta az önkényes uralkodást. A házkutatás izgalmai megviselték Széchenyi idegzetét. 1860-ban tragikusan elhunyt. Holtteste a nagycenki családi sírboltban pihen. A reformkornak legkiválóbb férfia gróf Széchenyi, méltán nevezte Kossuth a legnagyobb magyarnak. Széchenyi szelleme lengjen közöttünk és erősítsen bennünket, hogy nyomdokain haladva jó szolgálatot tehessünk édes hazánknak!

Next