A Salvator nővérek vezetése alatt álló Salvator intézet iskolái, Budapest, 1930

mély valláserkölcsi lelkűlét vagyis vallásos hit és ebből táplálkozó er­kölcsös élet. A női hivatás olyan magasztos, olyan sok önmegtagadást, lemondást és áldozatot kíván, hogy vallásos hit és erkölcsös élet nél­kül lehetetlen ennek megfelelni. Valláserkölcsi lelkűlét nélkül nem tud eligazodni az élet útvesztőjében, erkölcsi jellemre nem tehet szert és szenvedés idején vigaszt és erőt nem tud találni. a) A női lelket sokszor kétségek ostromolják: honnan szárma­zom? Hová törekszem? Mi az életcélom? Miért küzdök s miért szen­vedek? A tudomány, a bölcselet, a világ ezekre a kérdésekre halk visszhangot sem ad. A megnyugtató, felvilágosító választ csupán a hit adja, amikor a költő szavaival így felel: Woher ich kam, wohin ich geh' das weiss ich nicht Doch dies: von Gott zu Gott, ist meine Zuversicht. Honnan származom, hová készülök, azt nem tudom, De hitem azt mondja: Istentől Istenhez. Ez a keresztény világnézet tárgya: Von Gott zu Gott: Istentől Istenhez. Ez a válasz megfelel az összes kérdésekre, ez a válasz meg­nyugtat és boldogít az élet összes kétségeiben. b) A vallásos világnézet jellemre és erkölcsös életre neveli a nőt. Az a hit, hogy Isten mindent lát a legelrejtettebb gondolatainktól a legnyilvánvalóbb cselekedetig, az a szilárd meggyőződés, hogy minden gondolatunkért, szavunkért és cselekedeteinkért egyszer majd számot kell adnunk az örök Bíró előtt, visszatart a nemtelenségtől­. Az Isten pedig erőt és kegyelmet ad rossz hajlamaink megfékezésére, a bűn kerülésére és az erény gyakorlására. c) Végül a vallásos világnézet ad a nőnek erőt az élet sokszor súlyos keresztjének elviselésére, áldozatos hivatásának méltó betölté­sére. A keresztvivő Istenember példája s kegyelme, a Fájdalmas Szűz­anya részvétteljes képe, az a tudat, hogy a nagypénteki Kálváriát kö­veti a húsvétvasárnapi feltámadás, életünk tövises zarándokútját az örökélet boldogsága, olyan vigasszal tölt el, s olyan erőt önt a lélekbe, hogy a gyöngének mondott nő sziklaszilárd hősnővé magasztosul. Ta­pasztalati tény, hogy a nő jobban tudja viselni a keresztet, mint a férfi, nagyobb áldozatra, lemondásra képes, mint a férfi. Honnan me­ríti az erőt? A hitből, melyről a költő zengi, hogy szegénynek, gaz­dagnak egyaránt nagy kincs a hit, tűrni és remélni megtanít. Ilyen vallásos hit nélkül a nő olyan, mint a virág, melynek nincs gyökere, s nincs illata. Csakhamar elhervad, mert lelke nem tud táp­lálékot találni, s elveszti báját, mert nincs meg a jellem és erkölcsi

Next