Dr. László Mihály nyilvános főgimnáziuma és nevelőintézete, Budapest, 1912
A t. közönséghez
At. közönséghez. A jövő tanévvel intézetem, melynek nyilvánossági joga van, harminchatodik évfolyamába lép. Az évről évre növekedő pártolás, melyben a szülők és gyámok bizalma folytán részesült, eléggé bizonyítja, hogy megfelelt a várakozásnak. Ezen idő alatt minden törekvésem az volt, hogy az intézetet, nem kímérve semmi fáradságot és költséget, oly korba helyezzem, amely a tanítás és nevelés igényeinek tökéletesen megfelel, és sikerült is az intézetnek oly palotát emelni, amilyen az országban nyilvános magánintézetnek még nincs. Az intézet növendékeinek szellemi kiképeztetése és erkölcsi nemesítése e tanévben örvendetes eredményt mutat föl. A tanítás mellett nem tévesztettem szem elől a nemzeties és valláserkölcsi irányt, amelyre az ifjak nevelése alapítva van, hogy ne csak mint tudományosan képzett, hanem mint hazafias szellemű és erkölcsileg nevelt ifjak léphessenek az életbe. A meglevő gazdag természetrajzi és természettani gyűjteményeket, amelyek a kellő tanításhoz szükségesek és lehetővé teszik a szemléleti tárgyak sikeres előadását, a lefolyt évben is gyarapítottam. A múzeum egy yooo példányból álló tudományosan rendezett rovar gyűjteményből, mely ritkítja párját, egy aDana rendszere szerint felállított ásvány gyűjtemény.