II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1874
Görög színügy. (Res scenica.) A görög színpad gépei. Forrástanulmány.) A színi gépekről, melyek nagy részt Aeschylos találékony eszének s merész képzelmének szüleményei, 2) majdnem csak annyit tudunk, hogy voltak ilyen meg amolyan nevű gépek, anélkül, hogy rendeltetésükkel egészen tisztában volnánk. Pollux 3) azokat következőleg sorolja elő: ') „AT/ 8' ixv rwv ix tharoov xcci ixxvxhyict xai xai UgoioTQa xai axo7tr) xai rti/og xai nvQyog xai (pQVXTojQiov xai SiOityra xai XEyavvooxoxiiov xai pgoiTtlov xai Asoloytiov xai yépiavog xai altosai xai xaraph)fiara xai tpuxvxXiov xai orQCxptiov xai guiOTQCipiov xai yapatvioi xlLpaxtg xai d vaiuto a ara.“ Pollux erre belebocsátkozik ugyan a felsorolt színi gépezeteknek némi leírásába, de ezen leírás a mily rövid, legtöbbnyire épen oly homályos is. Növeli gyakran a bajt még az is, hogy sokan , a mai színházak gépezetéhez lévén szokva, nem képesek a régi görög szín.) Negyedik közlemény a „Görög színügy“-röl irt, még kiadatlan, munkámból. (Az első közlemény megjelent „Az orsz. középt. tanáregylet közlönye“ 1869. évi folyamának 10. füzetében a 457—460. lapon. — A második közlemény a pozsonyi kir. főgymnasium 1870/1871. évi értesítőjében látott napvilágot, és különnyomatban is e címmel: „A theatron.“ Görög színügyi értekezés. Pozsony, 1871. Nyomatott Angermeyernél. (Az ógörög színháznak első és mindeddig egyedüli magyar rajzával kőnyomatban.) — A harmadik közleménynek a címe : „Görög színügy. A skene. Forrástanulmány.“ Megjelent a „Nyelvtudományi közlemények“ 1875. évi folyamában. a) L. Vita Aeschuli. :l) Julius Pollux Commodus császár idejében élt. Tiz könyvből álló „Onomastikon“-ának legjelesb kiadása, melyre ezen értekezésemben hivatkozom, a következő : „Julii Pollucis onomasticon ex recensione Immanuelis Bekkeri. Berolini. Anno 1846. Prostat in libraria Friderici Nicolai. 4) L. Pollux „ Onomastikon“-ának. A könyvében a 127. ház gépeit egészen elfogulatlanul vizsgálni, s minduntalan hajlandók az egyik másik görög gépet a korunkbeli színházak gépeinek egyikével másikával hasonló szerkezetűnek gondolni. Ismerkedjünk meg— legalább annyira a menynyire— a felsorolt gépekkel egyenként! Az ixxvxhiua a fennlevő gyarló leírások után fából volt és kereken járt, úgyhogy (— mint neve is mutatja — ) tolni lehetett. Pollux (a könyv 128. pontjában) ugyanis így ír: „Kai ra ytv txxvxbifia tit i H v X w v vyjg- Xov pad’Qov, ai Iniv.uxai Apovog.“ stb. Hogy kereke volt, azt két helyből tudjuk. Az egyik a scholiastának Aristophanes Axaqvr,gu 480. verséhez írt jegyzete : „ixxvxh](xa 8e ily arai ugyavgua $ v ?. i v o v TQoyovg l'x°v,u stb.;— a másik hely így szól: „ró eyxvxhifia 1), a xai tyxvxXgAoov htysvai, p/;ydioi/uai]v v ti 6 tQ o x o v, “ stb. (Eustathius „ //«(expokal tlg zrjv 'IhiaSa“ a 976, 15.) Hogy tolatni szokott, azt is két hely bizonyítja: az egyik Polluxnál (a könyv 128. pontjában) „xai to hg au rov t'pyov xaltirai exxvxXeiv,“ — a másik helyet egy scholiastánál találjuk (B. ad 11. 4?1*f: ,,8auoving rov Tikaatgvai’Tog SietiimOev,.^lo^o iai oxgvgg eyxvx'Kgoag xai Sti^ag ra iQyaorjiQiov.u Ezen utóbbi idézetkiől, valamint még a következő háromból: ,,/Itixvvai Si rd van oxgvgv tv raig oixLaig dnoQQgta nga/AevTuP 2) — ,, ()tieq jteot JT()E(feuevoi' rá Soxovvra tveov wg tv oixia xfiaTtO&ai xai roig et,co idetxvve , Xtyiu Se taig AtaralgA 3) —,,‘ Ycpov tSetxvvto ra tv rrj áttörj g pontot. ') ^ Eyxvxkgya gyakori iráshiba ixxvxlgya helyett. 2) Julii Pollucis „Onomasticon.“ I. a A könyv 128. pontjában. 3) L. a jegyzetet, melyet a scholiasta Aristophanes című (Kratinos és P.upolis ellenében pályanyertes) drámájának 408. verséhez írt.