II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1875
Figyelmeztetések a szülőkhöz gyermekeik érdekében. Ha ezúttal eltérünk eddigi szokásunktól , tudományos értekezés helyett figyelmeztetéseket intézünk a szülőkhöz, úgy ezt nem fontos ok nélkül teszszük. Az iskolának szüksége van a házi kör támogatására, és e támogatás érdekében szavunkat fölemelni ma már elodázhatlan kötelességünk. S hol tehetnék ezt alkalmasabban, mint „Tudósítványunk“-ban, melynek épen az a rendeltetése , hogy a tanári kar hivatalos közlönye legyen úgy a felsőbb tanhatóságok, mint az iskoláztató szülők és gyámok számára. Ha a legtöbb növénynek saját talaj és éghajlat szükséges , hogy megéljen és teremjen, s nem mindegy, akár Norvégiában, akár Afrikában ültetni el egyegy fát; ha az ember testi fejlődésére nézve nem közönyös, hogy száraz vagy nedves lakásban lakik-e állandóbban , úgy aligha jelentéktelen az a szellemi és erkölcsi légkör, melyben a középiskolai tanuló az iskolán kívül él. Sőt — mivel a lélek sokkal gyengédebb természetű valami a testnél, s a gyermekkori benyomásokat az egész életen át erősebben tartja meg későbbi benyomásoknál — hasonlíthatlanul nagyobb figyelmet igényel azon házi kör szellemi és erkölcsi minéműsége, melyben a tanuló tartózkodik. Jó házi kör életre segíti az iskola törekvéseit, rész házi viszonyok hatástalanná teszik az iskolát. Ezúttal nem szándékunk a szülői házról szólni, noha helylyel-közzel erről is volna elég mondanivaló. De egy általános természetű figyelmeztetéstől mégsem tartózkodhatunk. S ez abban áll, hogy minden szülőnek, ha gyermekét a középiskolába adja és annak magasabb kiképeztetését óhajtja, akarnia kell az eszközöket is, mégpedig az adott eszközöket. Hogy mit kelljen a középiskolákban tanítani s minő terjedelemben és mily mélységgel, hogy minő fegyelmi rendszabályokkal kelljen az ifjúságot nevelni és kötelességei kerékvágásában tartani, az közügyi kérdés, melyhez alkotmányos országban mindenkinek, természetesen az atyáknak is van hozzászólási joguk, van még akkor is, ha a törvényhozás és kormány számos tényezői által már megállapíttattak is az illető tanintézetek feladatai. De okos szülő ellenzéki szellemben nem él e jogával iskolába járó gyermekei hallatára, ép úgy nem, mint jól rendezett családban a férj nem beszél neje hibáiról gyermekei vagy cselédei előtt, mint a főtiszt nem értekezik közlegényeivel a hadszervezet hiányairól. A tanulónak nem szabad válogatnia kötelességei között (később, mint bármely hivatalos téren működő férfiúnak sem lesz szabad), s ha a szülők meggondolatlan nyilatkozataik által (tanárokról, tantárgyakról, oktatási és fegyelmi eljárásról) válogatásra szoktatják gyermekeiket, akkor ne csodálkozzanak a felett, ha a fiú egyes tantárgyakat elhanyagol, egyes tanárok irányában tiszteletlenséget árul el, s azért az év elvesztésével, ezért rendreutasításokkal, büntetésekkel lakok Méltán éri ily aratás a konkolyhintő szülőket is. Persze, hogy e negatív erény, kedvét nem szegni a tanulónak, csak a minimuma annak, amit az iskola kivánhat a szülőktől. Belátással biró atyák positive is elősegítik az iskolát, folytonos figyelemnél kisérve gyermekeik tanulmányait, jegyzeteit, gyakorlatait, gyűjteményeit, felfogásukat, egész magaviseletüket. .Ipse mihi custos incorruptissimus omnes circum doctores aderat" — mondja atyjáról Horatius (Lat. I. 6.). Ily atyák gyermekei középszerű tehetségekkel is pompásan kiművelik magukat (az életben is rendesen túltesznek a kellő felügyelet nélkül nevelkedett genieken), míg a kötelességeiket nem ismerő, vagy azokat teljesíteni rest, erkölcsileg beteg családok ivadékai sokszor kitűnő tehetségeik dacára is elkallódnak. Nincs meg bennök az erkölcsi alap, nincs elüttök határozott életezés, nincs tisztességes irány, nincs elég komoly akarat. E vonások csak fegyelmezett családok jutalmai. Amiről azonban ezúttal szólni akarunk, az az élelmező és szállásadó család házi köre. A budapesti kir. egyetemi főgymnasium tanári kara ez ügyben több szomorú tapasztalást szerzett és kötelességének