II. kerületi kir. egyetemi katolikus főgimnázium és Ferencz József nevelő intézet, Budapest, 1948

l kezdve a délutáni órákban szintén iskolánk épületében folytatta működését. Ennek következtében a v. k. m. rendelkezése folytán iskolánkban reggel 8 óraikor kezdődött a tanítás ,s megrövidített 40 perces órákban déli V2­1 órakor fejeződött be, hogy a közben kitakarított termek V212 órára a Rákóczi-gimnázium részére legyenek átadhatók. Miként a velünk egyidő­­ben tanító Mátyás-gimnáziummal, úgy a délutáni órákban működő Rákóczi­­gimnáziummal és annak általános iskolai tagozatával is zavartalan volt az egyetértés az egész tanév folyamán, jóllehet a romos iskola csak részben használható helyiségei szűkösen elégítették ki 3 iskola igényeit. 2. A tanítás anyaga. A felsőbb hatóságok rendelkezése értelmében intézetünkben az elmúlt tanévben az általános iskola VII. és VIII. és a gimnázium V—VIII. osztálya működött. A gimnázium V. osztályában reá­lis és humán tagozat volt. A tanítás rendjét a 35.000/1945. és a 70.000/ 1946. sz. V. K. M. rendeletek szabályozták. A jövő tanévben iskolánk álta­lános gimnázium lesz, reális és humán tagozattal. Az általános iskolának csak a VIII. osztálya fog megnyílni. Az ált. isk. VII. és VIII. osztályában a szabadon választható tárgyak közül a latin nyelvet heti 4, a kereskedelmi gyakorlatokat heti 2 órában tanították. „Az ember élete” c. tárgyát a VII. és VIII. o.-ba­n az I. félévben a szaktanár, a II. félévben az egészségtantanár tanította. A V. K. M. 1949. február 12-én kelt 1200—64.500/1949. sz. rendelete alapján a gimnázium VI., VII. és VIII. osztályában a tanév hátralévő ré­szében a „Gazdasági és társadalmi ismeretek” c. tárgy tankönyve nem volt használható. A VI. osztályban az ált. isk. VIII. osztályos „Az ember élete” c. tankönyvét kellett felhasználni, míg­­a VII. és VIII. osztályban a rendeletben meghatározott és a mellékletben megadott irodalmi anyagot kellett a szaktanárnak feldolgoznia a következő tárgycsoportok szerint: I. A társadalmi formák fejlődése. II. A politikai gazdaságtan alapelemei. III. A szocializmus és a népi demokrácia. 3. Az iskolai munka menete. Augusztus 30.­ Alakuló értekezlet. Ja­vítóvizsgálat. 31. Szülői értekezlet. Szeptember: 1­2. A tanulók beírása. Szóbeli magánvizsgálat 2-án d. u. 4. Évnyitó ünnepély, osztályrendezés. 6. Első tanítási nap. 8. Horvay Béla terstnev. tanár temetésén való részvétel. 13. Tandíjmegállapító értekezlet. 20. Az I. félévi módszeres értekezleten Fiala Albert igazgatóhelyettes felolvasta a természettudományi tárgyak taní­tásáról szóló értekezését. Perényi Rudolf tanár javaslatot tett a cserkész­csapatnak az úttörő csapatba való beolvasztására. 28. Első szakszervezeti nap közösen a Mátyás-gimnázium tanári testületével. Előadó: Litkey György, a Toldy-gimnázium igazgatója. Október­ 1. Az úttörőcsapat átszervezése az általános iskolában Urbán Lajos tanár vezetése alatt, aki egyúttal vezetőtanára lett a Diák­szövetségnek is. 7. A Szülői Munkaközösség alakuló értekezlete. 20. Rend­kívüli szakszervezeti nap a XVII. szakszervezeti kongresszus ismertetésére. Előadók: Fiála Albert igazgatóh. és dr. Dobosi Tibor, a Mátyás-gimn. ta­nára. I. félévi nevelési tárgyú értekezlet a 7-jegyű új osztályozás ismerte­tésére. 27. Szakszervezeti nap. Előadó: dr. Kardi Pálné tanárnő. November­ 22. A tanári testület határozati javaslatot juttatott el a Pedagógusok Szabad Szakszervezetéhez az egyházi reakció megnyilvánul

Next