Budapesti Hiradó, 1845. január-június (107-206. szám)
1845-05-30 / 189. szám
362 ’s rudvas, tehát félgyártmány 85/12, az ebből készített eszközök ’s kézművek csak 6*/n petét. Olly vashomloku megtámadok ellenében mint P. ur, ki mindig ugyanazon vádra tér vissza, nem lehet eléggé ismétleni , hogy a körvonali vám lényegénél fogva nem egyéb, mint kiegyenlítési adó, pótlékul a statusnak, a magyarországi nagyobb földbirtokok egyenes adója hiányában. E vámokban egyrészt, habár kisebb mértékben, talán a statusnak szinte Magyarországban hiányzó ipari és emésztési adó pótléka is kerestetett *) , de a magyar műipar iránt a vámjegyzékben ellenséges irányt sehol sem fedezhetni fel, legkevésbbé pedig olly furfangosságot (traffiniment), millyel P.ur költött rá. Ez utóbbit akárki átláthatja, ha megmondjuk neki, miszerint azon beviteli harminczadi tariffa , melly magyar részről az áruk kivitelénél fizetendő vámilletékeket szabályozza, Mária Terézia kormányának műve, sőt részint VI. Károlyé, ’s hogy épen a Rendek meg nem egyezése miatt, kik azt teljes átalakitásra jutni nem engedék, kevés módosítással egészen ránk szállott. Hogy egyes rovatok a megváltoztatott árok ’s viszonyokhoz többé nem illenek, hogy az adózásban nagy egyenetlenségnek kelle támadnia, nyilvános dolog, és csupán az értéknek általában igen csekély, 1—3 péttek vámoztatása tette ezen fogyatkozásokat kevésbbé érezhetőkké, de furfangosságot illynemű tariffában valóban nem vehetni észre. Egyébiránt, hol a kormány változtatott, azt mindig engesztelő, enyhítő szellemben is ott tette, hol a magyar műipar szüksége kívánta, így például, hogy a nyersanyagok ’s félgyártmányoknál, tehát annál maradjunk, mellynek Magyaroszágba megnehezített vitelén P.ur rágalmai a kormány által állítólag követett rendszert illetőleg, alapszanak, a pamut, selyem, vas, réz, kőszén, gőzgépek gőzhajózáshoz, hamu, gyps és trágya a földműveléshez, ásványvizek orvosi használatra, Magyarországba vitetvén, minden vámtól fölmentettek; a beviteli harminczad-vám a fonal minden nemeire, az ecsetelt ’s ecseteletlen lenre nézve felénél többre szállíttatott le. Arany, ezüst, aztán folyamatban lévő ’s azon kívüli pénzek, tehát épen azon tárgyak, mellyeket a régi, a védegylet képviselőitől ismét megkedveltetett mercantil rendszer, mint egyedül becseseket tekint, ’s miknek kivitelét a külföldre szigorúan tiltja, Magyarországba vitetvén, már ennek előtte minden vámtól szabadok voltak. Illy ellenvetések tétettek a védegylet párthivének. A nyers vas szabad vitelére Magyarországba az augsburgi újság — levelezője figyelmeztetett már; de P.ur ez engedményt kölcsönösnek tekinti, mivel a vas Magyarországból Ausztriába szállíttatván, szinte nem vámoztatik, ’s azt hiszi, miszerint ez idő óta a felső-magyarországi hámorok munkálatlanul állanak , ’s a nyers vas Ausztriába azért vitetik, hogy onnan mint készgyártmány jöjön vissza. Kár, hogy P.ur az általa a mantuai könyvtárban olly nagy fáradsággal felfedezett ausztriai kereskedési forgalom kimutatásában kissé alaposabban nem búvárkodott. Már maga azon nehézség, mellyel e titok birtokába jutott, ösztönül szolgálhatott volna neki arra, hogy azokat jobban méltányolja , mint más emberfiúk, kik e köztudomásra szánt, M.országban ’s azonkívül annyi törvényhatóság’s intézetekkel nyilvánosan közölt, adatokat könnyebb uton vizsgálhatták meg. Megtanulhatta volna innen, hogy a magyar nyersvas Morvaországba vitetik, mig a M.országba szállított vasáruk Stájerországból kerülnek, ’s igy lehetlen magyar vasból készíttetniük. Ha tehát Felső-M.ország hámorai munkátlan állanak, nem a vámrendszer, hanem a honi rész utak okai, mellyek eszközük , hogy az alsó-magyarországi lakos szükségeit inkább a drágább Stájerországból, melly sok megbízásainak alig felelhet meg, mint saját hona északi részéből elégítse ki. Ezen bajok orvoslása végett nem ama vámrendszer elleni védegylet, hanem az utak javítása ’s fentartására alakuló társaság lett volna korszerű. Vannak szavak, mellyek P.ur pártjánál jelszóként hangzanak szájról szájra, ’s ezek közt egy, mellyel ő különösen tud mesterkedni, ’s ez a gyarmat szó! „Magyarországgal úgy bánnak mint gyarmattal, ’s mint illyen a többi tartományok javára kizsákmányoltatik.“ Vizsgáljuk meg, mit kell e szónak tulajdonkép jelentenie. Egy ország akkor áll másikhoz olly viszonyban, mint gyarmat anyaországhoz, ha ettől kapja törvényeit’s alkotmányát, ha ettől saját megegyezés nélkül adók ’s egyéb terhek magára rovatását tűrni kénytelen,**) ha felsőbb hivatalai az anyaország tagjaiból töltetnek be, ’s benszülötteinek illy méltóságok ’s tisztségektől az itt el van rekesztve, ha neki harmadik állodalommal közlekedni tilos vagy nehéz , ha gyárak alapítása tőle megtagadtatik ’s végre ha jövedelmeinek fölöslege kizárólag az uralkodó ország javára fordíttatik. Illynemü viszonyok szülték az éjszakamerikai szabadságháborút , ez nyomasztja Izland lakosait , ’s némelly kereskedői álladalmak tenger túli birtokainak polgárai, jelenleg is emiatt méltán panaszkodnak. De Magyarország viszonyai a többi ausztriai tartományokhoz az érintettekkel egyáltalában nem azonosak. Alkotmányt és törvényeket maga adott magának, más adó nem kívántatik tőle, mint az, mellyel Itt igen gyenge alapokra építi a Lloyd okoskodásait, mert alkotmányos nemzetre megegyezése nélkül illyféle adózásokat róni nem lehet, és sokkal erősebb lábon állana , ha azt mondja, hogy azon vámok véd vámok; az ausztriai különféle adózásokkal terhelt ipar- és földművelésnek, a magyar részint kisebb adókkal terhelt , részint egészen adómentes ipar és földművelés ellenébeni megvédésére irányozzák, mellyeket önhatárain felállítani minden statusnak joga van. — S z e rk. ##) A nélkül hogy ezt az annyira elkoptatott gyarmat szót akarnak szárnyaink alá venni, meg kell jegyezni, mikép itt a Lloyd önmagával következetlen, mert felebb áll vota, hogy a vám nem egyéb mint kiegyenlítési adó , itt pedig meg nem bizonyította, hogy ezen adó Magyarország megegyezésével szabatott meg. Szerk. képviselői helybenhagynak, *) a kormányzati hivatalok M.országban ’s M.országra nézve bármiilyenek legyenek, csupán benszülöttekre ruháztatnak, sőt a birodalom központjában valamint a magyar tartományokban, az udvarnál, a hadseregnél, a diplomatiában, a státustanácsban, a kormánynál, a tanításban a legkitűnőbb hivatalokat magyarok foglalják el. **) Legkisebb akadály nélkül, mint a többi tartományok, űzhet kereskedést a külfölddel, az áru batkával sem fizet több vámot hat.országból, mint ha a birodalom többi tartományiból vitetik a külföldre, vagy innen beszállíttatik. Műhelyek és gyárak alapítását semmi tekintetben nem hátráltatja a kormány, sőt ellenkezőleg ilyen vállalatokat létesít, pártol és kedvezményez. Végre azon csekély fölösleg, mellyet M.ország jelen alkotmánya és kormánya mellett saját szükségei levontával az állodalomnak a központi költségek fedezésére nyújt, egynegyedét sem teszi annak, mit a többi tartományok részletéhez aránylag adnia kellene. ***) Igen is, figyelemmel tekintve, a dolgok fekvése épen ellenkező azzal, mit P. ur ’s társai kigondoltak : nem M.ország a tartományok ellenében , hanem ezek M.ország ellenében károsulnak. Azon makacsság miatt, mellyel M.ország magát minden adó alól kihúzza, akadályozza a közvámvonal a többi tartományok kereskedését. M.ország fiaiktól elveszi a hivatalokat, anélkül, hogy azért nekik saját földön kárpótlást nyújtana, ’s mivel M.ország a közterhekhez kevesebbel járul, nekik többet kell fizetniök, mint kellene. Hogy illy helyzetben a magyaroknak mindent el kellene kerülniök, mi a németek, tótok és olaszoknál viszszahatást szülhet ellenök, nem szükség bizonyítanom , hanem a védegyleti papancz, nem a kár miatt, mellyet a tartományoknak okoz, — mert az tulajdonkép éppen nem jelentékeny, — hanem azon ellenséges irány miatt melly abban nyilatkozik, egészen alkalmas illy törekvések előmozdítására. Ki M.ország javát akarja, ne feledje, mikép a körvonali vámok ez ’s a többi tartományok kereskedésében, két különböző tartozásokból állanak, a magyar harminczadi tartozásokból t. i. és az ausztriai vámokból. Ha amazok tiltóvámokká változtatnának , mint ama párfelekezet kívánja, ezeket visszatorló vámokká lehetne alakítani. Azt is könnyen átláthatni, hogy az egyedüli akadály, melly Ausztriának a vámegyesülethezi csatlakozását hátráltatja, M.országgali szoros összeköttetésében van. Hogy a kapcsolt országgal a szabad közlekedés, ’s a régi megkedvelt kereskedési viszonyok meg ne zavartassanak , a többi tartományok még mindig lemondanak azon haszonról, mellyet nekik a németországi szabad vásárok igérnek ; f) de ha M.ország magát kevélyen elkülönzi, ha a régi kötelékeket maga tépi szét, akkor nincs semmi, mi bennünket amaz uj szövetségtől viszszatartson. Ha M.országot kiveszszük, melly csekély műipara és földművelő népességének nagyobb részt nyomorult, szegény helyzete miatt kevés külfödi terményt használ és dolgoz fel, Ausztriának mégis valószínűleg lesznek olly nagy vámjövedelmei, azon föltétel alatt, ha a vámegyesület rendszerét elfogadja , hogy ez utóbbi velünk — mit eddig elé nem tehetett — egyenlő lábon fog alkudozni, ’s bennünket a népesség arányához képest részesítend a vámok tiszta jövedelmeiben. — De milly szomorít állapotra jut M.ország, ha terményei, mellyek jelenleg Ausztriába vitetvén , olly kevéssé terheltetnek, a vámegyesület magas vámjainak lesznek alávetve, ’s az összes határőrizet költségei is rá rovatnak, ezt az olvasó ítéletére bízzuk. Annyi bizonyos, miszerint a kormány M.ország elzárkozási rendszerének fenmaradása ’s kiterjedése mellett, a többi tartományok érdekében ehez, vagy hasonló lépéshez folyamodni kénytelen leend.f) „Azonban, minek kívánunk mi P. úrtól bizonyító okokat? Ő állásánál fogva igy válaszoland Falstaff-el: Okokat? — „Lennék bár örvény szélén, vagy a világ minden kínpadain, még sem engedném, hogy tőlem okokat erőszakosan csikarjanak ki. Ha az okok olly közönségesek volnának mint a szeder, akkor mégis senkinek sem kellene tőlem erőszakosan okot követelni.“ Azért mutat P.ur is diadalmasan azon ezerekre, kik a védegylethez csatlakoztak, számos hasonfélesre az utolsó országgyűlésen, ’s azon felírásra, mellyet a védegylet szellemében terjesztettek a kormány elibe. Itt áll mind az, fekete a fehéren, miről vitatkozunk. A követek mondat*) Lásd a felebbi jegyzést. Szerk. *;f) Semmiféle hivatalt sem tudunk, mellyet a magyarok az ausztriai alattvalók előtt elkapkodnának. Az előszámlált hivatali és közszolgálati ágakban , az ausztriai birodalom minden országai és tartományainak fiai, hivataloskodnak, és így magyarok is. S z e rk. ***) Itt is meg kell jegyezni, hogy ez utóbbi szemrehányás azon hibás nézeten fenekük, mintha M.ország ugyanazon arányban, mint az ausztriai tartományok, adózni volna kötelezve, vagy csak ezt méltányosan kívánni is lehetne. Szerk.) Itt is meg kell jegyeznünk, miként nem csupán itt fekszik ezen egyesülés akadálya, hanem az ausztriai műipar egy részbeni alárendeltségében , az adózási rendszerek különbözéseiben , és a dohányi jövedelemben, melly Ausztriában a státus egyedárusága mellett tetemes jövedelmet hoz, a német vámszövetségben pedig bevitelben egészen szabad és mérsékelt vámmal van csak terhelve. Mindemellett azonban nem szabad felejtenünk , hogy mindezen akadályokat az idős politika kiegyenlíthetik, és így jó lesz azon helyzet megítélése végett, mellybe mi akkor jönnénk , az austriai és német vámegyesületi taristákat legközelebb egy kissé öszszehasonlítgatnánk. — S z o r k. A védegyleti tagok cselekvése miatt a kormány semmi olly lépéshez nem folyamodhatik, és nem is fog folyamodni, melly az egész országot sújtaná. H ha egyszer az ország rendei törvényes minéműségekben fognak a prohibitív rendszerhez hajolni, és azt életbe is léptetik, akkor természetes és igazságos teend , hogy a kormány az ausztriai tartományok érdekében elkövethesse mit jogosnak és igazságosnak tart, ha bár ez nekünk árt is, de addig nem teheti, és hiszszük, tenni nem is fogja. — Sze reták azt, megírták, kinyomatták, hogy lehetne tehát valótlan ! — „Csak a körvonali vámok okai M.ország szegényedésének, csak listarendszer Ausztria műipara ellen, hozhat segedelmet. Minthogy a kormány ezt elfogadni vonakodik , minden egyes polgár tegye azt magáévá; a védegylet törvényutalma alá van helyezve.“ Ezen urak elfeledék, hogy a törvények csak ott és akkor szolgálnak biztos paizsul’s ernyőül, hol azok védetnek ’s tiszteltetnek, de hogy ők a törvényeket megtagadták ’s megsérték, hol csak lehetett. Többségöket a rendi táblánál csupán erőszakkal, a káptalanok ’s városok kirekesztésével , a horvát ’s tótországi követek szólásszabadságának korlátozásával ’s a rettegetés kifejlett rendszerével érték el,’s ezen bitorlott állást használták már most, mi képviseleti alkotmány évkönyveiben hallatlan eset, arra, hogy egyoldalúig, a két rendezett törvényes hatalom akarata nélkül és ellen, olly ellenséges ’s kártékony vállalatot mint a védegylet, törvényessé, megengedetté,’s jogossá, egyszersmind az igaz hazafiuság jelenségévé nyilatkoztassák ’s mint illyet az alkotmány megsértésével nyilván kihirdessék. És ezen emberek, kik nem féltek királyukat ’s tanácsosait nyilvánosan azzal vádolni, hogy évek óta követnek olly rendszert, mellynek nem egyéb czélja, mint az ország műiparának kifejlését gátolni, ’s jólétét a többi tartományok kedvéért föláldozni, azon idő alatt, mióta magoknak a felsőséget kivítták, az ország javára váljon mit indítványoztak ’s mit tettek? ’sat. A magyar ellenzék rákfenéje az országnak. Nemcsak az által üt rajta sebeket a mit cselekszik, vagy félbenhagy, hanem azon álhelyzet által is, mellybe a népet ’s kormányt kényszeríti. Ez utolsó őszintén ’s igazságosan akarja a reformot, az előhaladást; legelső és legvilágosultabb orgánumai véleményének képviselőji, a nyilvános lapokban, mind ez irányban küzdenek; de a megyében, az országgyűlésen kényszerítik őt, választani minden fenállónak megdöntése, és saját hatalmának aláásása között, és egy hatalom melly nem napról napra él, mellynek jövendője van ’s hiheti, miszerint a mennyiben az élő csirákat jobb kifejlésök reményében megmenti, azok egykoron szemei előtt virágzandanak fel, illy pillanatok alkalmával a leendőkre nézve nem lehet kétkedő. Jobb halasztani mint rontani! " Megyéit. Baranyából. Máj. 26. Megyénknek egy jelesb és ritkább ünnepét várandók, aggasztó gondok közt véltük ránk viradni f. hó 20át, minthogy nálunk már a szánakozásig keservesen síró egek könnyei által meghiusulandóknak féltettük mind azon nagyszerű készületeket, mellyek főispáni helyettes székhelyi ifj.Majláth György ő mlrgának e napra határozott beiktatására rendelvék. Azonban, noha előtte is, utána is szüntelen esett, azon nap, mellyben tisztelt főispáni helyettes ő mlrga kebelünkbe érkezett, velünk együtt örömszinbe öltözvén, egyik fő oka volt, hogy a bekísérő pompás menet egész fényében tisztelkedhetett. Milly örömöt rejtett, és táplált keblünk ez egész ünnep lefolyta alatt, annak tolmácsa legyen mindaz, mit csak látni, de ecsettel festeni vagy tollal leírni nem lehet. Ugyanis: május 20 án délutáni 3 órakor b. B. János elnöksége alatt kiküldött választmány főisp. helyettes omlrgát sz. kir. Pécs városa halárán kívül bevárván, a történt szónoki üdvözlés után mirgás főisp. helyettes ur számos hintó és az ős századunk korát visszavarázsló öltönyü úri, és szabad sz. királyi köznemes, banderialis alakú lovagok kíséretében a város sorompójáig eljutván, és itt a város tanácsa által fogadtatván, miután ez is magát a menethez csatoló, végét alig látható hosszú sorban a város főutczáján és térén a felállított polgárseregek, megyei katonaság és pandúrok által képezett hosszú csarnokon keresztül lakában leszállván, itt szinte fényes küldöttség által, kir. tanácsos Sauska Keresztély ur vezérlete alatt fogadtatott. — Ezek után Bács és Verőcze küldötte számos és fényes választmányok által üdvözöltetvén, majdnem késő estig járultak a minden rendű testületek a szeretett uj kormányzónak tisztelkedésére. Este a város főbb utczái ki voltak világítva, ugyanekkor a sok öröm sokfelé kiágazó jelképeivel és felírásokkal, mellyek közöl a megyeház és a polg. casino legfeltűnőbbet és díszesebbet mutattak, mutatá magát a fel alá hullámzó, és az éjjelt nappallá változtató népsokaság. — Másnap, azaz május 21én regg. 9 órakor az isteni tiszteleten az egész megyebeli RR. és tisztikar megjelenvén, és innét a megyeházba menvén, kedveltünk másod alispán Gaál Ferdinand a közgyűlést megnyitó beszéde után, mirgás Terstyánszky Imre püspök és nagyprépost elnöklete alatt, főisp. helyettese mirgát a gyülésbeni megjelenésre megkérő választmányt nevezett ki, melly tisztében eljárván, a feszült keblek, talán hogy az örömkitörésre annál készebbek legyenek, eddig csendesek, egyszerre, harsány örömkedv és vonzódást magyarázó „éljenre“ fakadván, ezek robaja közt helyettes ömliga főisp. székét elfoglalá; ki első beköszöntésmodoru remek beszéde után, megyés püspök ő nmliga által feleskedetvén, a mit éltében leginkább tudott, sziveinkhez szólva, hivatásának jogi és kötelességi oldalait fejtegetve, és megyénknek , az anyatermészet ajándékozta javadalmai után boldog jövendőt jósolva, mint a hajnal pírja közt szerénykedő és hosszú derűt ígérő jótékony nap, magát és minden tehetségeit megyénknek és nekünk boldogulásunkra, átadta és odaáldozta. — Ezek után másod-alispánunk, szerencsés tolmácsa a KK. és RR. érzelmeinek viszonköszöntő beszédet mondván, és végre Madarász József főjegyzőnk a tisztikar nevében üdvözölvén ö mligát, némelly tárgyak vétettek tanácskozás alá, mellyek folytában főisp. helyettes ömltga hazánk több fényes csillagait, Baranyának nem kietlen egén is ragyoghatni óhajtván, többeket megyei Urnáink koszorújába fűzött, jelesen Lonovics József püspök , mini Igát, gr. Haller Ferencz horvátországi bánt, gr. Keglevich Gábor főtárnokot,gr. Batthyány Imrét, báró Jósika Samut, herczeg Schwarzenberg Frigyest, gr. Apponyi Györgyöt, gr. Széchen Miklós és Antalt, báró Vay Miklóst, gr.