Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-09-16 / 251. szám

Francziaországról ezeket olvashatják a centralisatio baráti, kiknek itt figyelmöket fölhívjuk. „Félszázad óta Francziaország lakosit azon egy nemzeti szellemtől áthatott tömegnek szokás tekinteni. Habár minden tartományi és helyhatósági jogoknak Sieyes által javasolt és Franczaország képviselői által a for­radalom elején végbevitt megdöntése, és az igazgatóságok eltörlése a tartományi szellemet megfogyasztó, mégsem si­került az erre következett központosításnak, e szellemet e­­gészen megsemmiznie, és valahányszor rendkívüli politikai események történnek Francziaországban, politikai és vallási rokonszenvek és ellentétekben nyilvánul az, mellyek nagy mértékben bizonyítják, mikép azt soha még a nemzetiség el­nyomásának önválasztotta legjobb rendszere sem képes le­győzni. A föld természete, az égalj, Róma hanyatlásáig vissza­ható történetek és a nyelv lényeges különbsége a Galliát két különböző nagyságú részre szakítják szét. A nagyobb részt a tulajdonképi francziák: gallusok, rómaiak és frankok ve­­gyülete, a kisebbet a provenceiak és gasconok (amazok gal­­lus-phoenicziai és rómaival nyugoti goth, ezek cantabri, ró­mai és nyugoti goth népvegyület,) lakják. Még a 13dik szá­zadban, midőn a déli Francziaország nagy része felett a Tou­­lousei grófok uralkodtak és Provence a német birodalom hűbérsége volt, a két rész olly idegenül állott egymás elle­nében , hogy a gasconok és provenceiak csak a Garonne-on és Loire-on túl fekvő országot és népeket nevezték franczia ország és franczia népeknek, míg ezek viszont a déli rész lakosait csak gasconok és provenceiak nevezet alatt ismerik. A Toulouses grófokra és a déli részre nézve olly szerencsét­len eredményű albigeni kereszthad, és a hatalmas Toulousei fejedelmi háznak azután nem sokára történt kihalása, mega­­lapíták a franczia királyok addig igen ingadozott uraságát. Franczia törvény és nyelv pályát törtek maguknak és lassan­­kint fensőbbségre jutottak. E korszakban kezdődött ellenáll­­hatlanul hanyatlása a szép provencei nyelvnek, mellyen haj­dan a troubadourok a fejdelmi udvaroknál énekeltek. A ca­­taloniaival közelről rokon gascon nyelv is eltűnt idővel a művelt körökből, és a saját törvények helyt adtak a franczia törvényeknek. Mindamellett csalódnék, ki azt hinné, hogy az összes gasconok és provenceiak már egészen kivetkőztek nyelvök és sajátságaikból. A nép, a honi nyelv és szokás leghívebb őrse, még most is ragaszkodik hozzájuk , és e kö­rülmény fejti meg ama politikai és vallási különbséget, melly a déli Francziaországot az északitél történetek különféle sza­kaiban , igy még a nemzeti convent, a Bourbonok visszaté­rése és a júliusi forradalom idejében is két ellenséges félre választó el. Még a legújabb korban is voltak déli Franczia­országban francziául nem tudó mairek, és egy bordauxi hír­lap nemrég különös déli királyságról álmodozik. Házasságok, vásárlási szerződések és foglalás útjáni szerzemények fontos tartományokkal gyarapíták Franczia­országot a 16dik század óta. A Bretagne, Navarra , Artois , Flandria egyik része, Franche Gomté, Elszászia és Lotha­­ringia, végre Corsica nagyobbiták a franczia királyok már is dús birtokát. E szerzeményekben Fracziaország lakosságá­nak sorába bretonok, baskok, flandriaiak, németek és ola­szok léptek, ’s túlzás nélkül felvehetjük, hogy Francziaor­szág jelen 86 megyéjének közel negyvenét idegen ajkú nem­zedék lakja. Ha még Francziaország különböző égalj- és helybeli vi­szonyait , a néhol túlnyomó protestantismust, továbbá egyes városok, mint Marseille, Bordeaux, Lyon ,stb. tetemes nagy­ság és fontosságát veszszük figyelembe, sajnálatra méltónak látszik, hogy a központosítás mindenhatósága a megyékké silányodott tartományoktól minden jelentékenységet elvont és minden elhatározást az ország érdekeiben a Parisban ural­kodó parliamenti és ministeri hatalmakra ruházott. Franczia­ország csodálói, kik mindig Paris szélkakasa szerint igazít­ják gondolataik és elveiket, bizonyára más véleményre tér­nének, ha teljesen felfoghatnák azon károkat, mellyeket Francziaországnak a centralisatio túlhajtott elve okoz. Igaz, lakosainak nagy része ép olly kevéssé veszi észre e kárt, a­milly kevéssé érzi állapotát az orosz jobbágy. Ötven évi szo­kás tűrhetővé tette, hogy egyszerű profetek 100 sőt 200 e­­zer lakost számláló várost igazgatnak, hogy egyes esetekben iskolamesteri és ésőri hivatalok betöltése a ministériumtól függ, hogy az elnyomott nemzetiségek népnevelésére nézve semmi sem történik , és a túlbuzgalom, mindent francziává faragni, annyira megy, hogy a zászló alá hivott ujoncznak még földjeivel egy rendben szolgálni sem engedtetik meg. Tekintsetek körül, ti imádói minden franczia állapotnak, mérjétek meg a távolságot Paris és a tartományi testvérvá­rosok közt, és mondjátok, díszlőnek látjátok-e azon álla­potot, hol az értelmiség és hatalom majd minden ereje egy pontra kárhoztatva, hol 34 millió ember csak a Paris nevű nagy Babylon szolgálatára látszik rendelve lenni? Ha fontos ügyeitek vannak, ha a művészet műveit akarjátok csodálni, ha irodalom és tudomány érdekelnek benneteket, ha tekin­télyes hatalomra törekesztek, menjetek Párisba, ott lelitek francziaországot, azonkívül csak közönséges tartományi vá­rosokra akadtok, és lánczba vert tartományok néma nemze­tiségére, miket egypár követ — kiáltozzék bár rekedtségig — hatalom és tekintélyre fel nem segíthet. A Times ezeket írja a fenyegető mexikói háborúról: ,,d­a csakugyan háborúra kerül, annak folyama és jelenései ér­dek- és dicstelenek lesznek, mert eldöntő előlépések és fé­nyes győzelmekre mindkét félen hiányzik az erő. E tekintet­ben épolly kevéssé törődünk a két ország ellenségeskedésével kilátással, mint az indiai háborúval Floridában; mindamel­lett a hadi állapot magában is már első vagy baj lenne. A Plata folyónál viselt nyomorult háború kereskedőinknek már több százezer font szert, valódi károsulásba került, és e kárt bízvást egy millióra tehetjük, ha az olly sokáig félbensza­­kasztott kereskedés valószínű nyereményét veszszük. De még mennyivel, lesz nagyobb károsodásunk, ha Mexikó az Unió­nak háborút szán, miután mindkét nemzettel sokkal terjedel­­mesb kereskedést űzünk, mint a délamerikai státusokkal? Az amerikai czikázók a mexikói öbölben és az amerikai tengeri törvényszékek a semleges hajókra természetesen a tengerjog általános elveit alkalmazandják, kivévén, hol az Egyesült státusok szerződésileg az ellenkező szabályt: „szabad hajó szabad jószág“ állapíták meg. Az utóbbi elv azonban az Északamerikai egyesült státusok részéről szerződésileg csak Francziaország, Németalföld, Poroszország és néhány dél­amerikai státusra alkalmaztatik. Nagybritanniával, Spanyol­­országgal, Portugáliával, Ausztriával és Oroszországgal az Egyesült státusok nem kötöttek illyen alkut, és ezek a sem­leges lobogókra nézve a közjog alá esnek. Világos tehát, hogy olly háború esetére, mellybe az Egyesült statusok bonyolód­nának , mig egész Európa semleges maradna, a legelöl em­lített statusok, ha kereskedésüket a másik hadakozó féllel folytatnák, előnyökben részesülnének, mellyekre a többi statusok, jelesen Anglia, igényeket nem tarthatnának, ha­csak tengeri törvényszékeink eddigi tanai át nem alakulná­nak. E fontolgatás és aggodalom tárgya eddigelé nem való­ságos állapot ugyan, de nem tagadható, hogy Mexikó és Északamerika meghasonláshoz közelgenek, melly ha beáll, akkor az ellenségeskedés könnyen az egyik vagy másik fél kereskedése ellen intézett csapással kezdődhetik. És keres­kedőink érdekei ama két státus kereskedési viszonyaival any­­nyira összefonódvak, hogy illy meghasonlás nem történhetnek a nélkül, hogy minket igen érzékenyül ne érintsen. Ézen nem hirtelenkedés tehát, ha azok, kik a mexikói vagy észak­amerikai kereskedésben kiváltképen érdekelték, máris ko­molyan gondolkoznak azon állapotról, mellybe jövendnek, ha északamerikai hajóhad ellenséges szándékkal jelenik meg a mexikói tengeröbölben, vagy ha amerikai kikötőkben me­xikói javak elkoboztatnak.“ NAGYBRITANNIA. A Dublin Ev. Mail szerint augustus 28-án Enniskilenben számos protestáns nemesek, gentleme­­nek és papok egy igen nagyfontosságu gyűlést tartottak, mellyben az enniskilleni gróf elnökölt. A tanácskozás tárgya ez volt: mi lesz jobb, az orangeegyletet előbbi neve alatt és formájában újra életbe léptetni, vagy pedig új egyesületet képezni ugyanazon elvekre, de annyira módosítva, hogy az ország fenálló törvényeinek betűje és szellemével tökéletesen összehangozzék ? Határozatba a második alternatíva ment. A gyűlés tagjai nagy részből ismét hivatalnokok voltak, mire a­­Freemans Journal illyen megjegyzést tesz : „A kormány nemcsak Watson, hanem Archdall és Lendrum tisztviselő ura­kat is elmozdítá, mivel az előbbi enniskilleni oranyegyülés­­ben résztvettek. Illy példát adván, hova lett következetessége, hogy az enniskilleni főispánt és sateleseit hivatalaikban meg­hagyja? Mit mondanának, ha bizonyos számú repealkedvelő tisztviselő titkosan összegyűlne és kizáró társulatot rendezne czéljaira? Mindnyája nemcsak letétetnék, hanem perbe is fogatnék. Pedig a repeal soha nem nyilváníttatott törvényte­lenségnek , mig az orangismusra már büntető rendszabályok is hozattak.“ O’Connell szorgalmasan vadász honi hegységében, uj erőt merítvén a természetből a nagyszerű repealgyülés tartására, mellyet Tipperary grófságban sept. 25-ére hirdettet. Ward puseyista, ki egy könyve miatt az oxfordi egye­temből tavat kizáratott, most nyilvánosan a katholikus hitre tért­ át. SPANYOLORSZÁG. Nemours­ág nejével, és Aumale hg sept. 4. Inunon át Spanyolország határaiba léptek és a ható­ságok által fogadtattak. — Mondragonban, hol a két királyné több napig mulatott (az infánsnő Sebastiánban maradt) aug. 17. Narvaez és Altuna ur közt a királynék jelenlétében kelle­metlen jelenés történt. Bask nemzeti táncz adatott, mellyet a királynék a városház erkélyéről néztek . Altuna ur, Gui­­puscoa tartomány küldöttségének tagja, a tánczok nyomta­tott magyarázatát osztogató szét. E magyarázat olvasásánál Narvaez tábornagy egyszerre szidalmakra fakadt, többek közt az eltörült fuerok (tartományi kiváltságok) éljeneztetését is feltalálván benne, és fenhangon megdorgáló a követ urat, mondván többek közt, ha a kormánytól valamit erőszakosan kicsikarhatni vél, igen csalatkozik. Altuna úr azt felelé, hogy csak törvényszerű dolog kívántatik. Narvaez a hadse­regre hivatkozott, a királyné jogait tíz év óta védelmezőre. Altuna .viSZont azt adá válaszul, hogy a tánczmagyarázat szerzői is harczoltak a királyné mellett, de azért semmi ju­talmat nem kívánnak, mint más emberek. — A királynék igen boszankodtak a mulatság e félbenszakításán. Narvaez dorgáló királyi szavakat és pillanatokat nyert, a nézők nagy tetszésére. Aug. 29. Bilbaon át Pampelunába utazott a ki­rályi udvar. — A madridi Gazeta ismét 43 új tanácsnok ki­nevezését hirdeti, ezek közt Narvaez atyja is van, ki e vég­ből grófi rangra emeltetett. —A malagai minapi összeesküvők halálos ítélete rabságra enyhittetett. NÉMETORSZÁG. A nassaui rendek gyűlésében minap Lessen követ a kormányt ezekre tanácsoló felszólittatni a közel­szegényedés szomorú tüneményének elhárítása végett: 1) Az eddigi ezédrendszer korszerű javítására,miszerint derék kézmű­ves osztály alakulhatása végett a kontárkodás eltiltatnék és e­­gyes kézművészeti ágak szükség feletti felszaporodása, miáltal a művek is napról napra roszabbodnak, a mesteremberek is tönkrejutnak, meggátoltatnék. 2) Hogy közmunkák kiadásá­­nál a legolcsóbban ajánlkozóknak , mindkét szerződő fél ré­­rézéről azon minimum, melly a munka jóságát biztosítja, megtartassák. 3) Hogy a gyermekek iskolába szorittassanak és czélszerű nevelést kapjanak, mielőtt inaskodniok szabad legyen. 4) A sorsjátékok eltöröltessenek. 5) Beteges és mun­kára nem képes munkások számára a gyárak­ és ezédekben gyámolító alapítványok állíttassanak. 6) Kórházak, takarék­­pénztárak, életbiztosító és tizkármentő intézetek létesittes­­senek, az utóbbiak tökéletes kölcsönösség elvére alapulva, 181 a status szoros ellenőrködése alatt. 7) A gyám­okoknak, mun­kásaikat egyéb mint kész­pénzben fizetni, szigorúan megtil­­tassék, és a munkaórák törvényesen kiszabassanak. 8) A földek túlságos szétdarabolása törvény által gátoltassék. 9) A házasodás és település elegendő kenyérkereset kimutatása nélkül megszoríttassanak. 10) Magtárak állíttassanak. 11) Minden közlekedési eszközök t elkéletesitl essenek , a vasutak a közönségesek kifejtése utánra hagyatván. 12) A tengeri kereskedés a tehetségig előmozdittassék. 13) Más nemzetek­kel kölcsönösségre alapuló kereskedési szerződések köttesse­nek. 14) A mérsékleti, takaréki és erkölcsi egyesületek or­szágosan j­ártoltassanak. GÖRÖGORSZÁG. Közelebb athenei levelek nagy mérték­ben felgerjesztik a figyelmet a görög állapotokra. A minister­­elnök sokat nyert ugyan hatalom- és befolyásban az által, hogy a nagytanácsba minap 16 új tag iktattatott, Metaxas pedig a ministeriumból kilépett; ez azonban az ellenzék kü­lönféle részeit is egyesíti Kolettis megbuktatására. Metaxast követül akará a király küldeni Konstantinápolyba, de ő a kö­vetséget el nem fogadó, inkább otthon működendő a haza javán. Még o­ly­an levelek is, mellyek nyilván Kolettishoz szótnak, megvallják, hogy az egyesült angol- és oroszpártiak eléggé erősek erőszakos felforgatás megkisértésére. — A mi­­nisterium politikája ezenfelül egy igen fontos tény által c­á­­foltatott meg. Nem rég a tengeri rablások elnyomására szól­­líttatott fel a kormány a kamarában, mire Kolettis úr azt fe­lelé , hogy a kalózokról szóló hírek puszta mesék, és a görög vizek soha biztosabbak nem voltak, mint most. Most azon­ban a tengeri csínyek annyira elharapóztak , hogy a kalózok ellen hadierővel kénytelen élni a kormány. — A katonaság azonban kedveli Kolettist és ministériumát. AMERIKA. A mexikói hadminister jul. 16. körlevelet in­tézett az ország tábornokaihoz, hogy a seregeket a háború megkezdésére készen tartsák. A köztársaság ideiglenes elnöke pedig ugyanaznapi intézményében sürgeti a belügyek mini­stériumát , hogy a jun.­bén közzétett felszólításnál fogva (mellyet a lapok már akkor hadizenésre magyaráztak) a pol­gárok abban rendelt fegyverkezését siettesse. A fegyverke­zésről és más rendszabályokról eddig még csak bizonytalan hírek járnak; p. o. hogy San Juan de Ulloa várból a hadisze­rek, nehogy az északamerikaiak kezére jussanak, eltaka­­rítattattak, és hogy a kormány 12 millió dollárt akar a hadi költségekre felvenni. Egy német lap ez egész készületeket csak arra magyarázza, hogy az illető urak, mint Santana el­nök tenni szokta vala, a hadviselési czélra felvett kölcsön jó nagy részét elidegeníthessék; egyébiránt Herrera mostani el­nök becsületes öreg­embernek mondatik lenni. Hayti szigeten legújabb tudósítások szerint a hadi sze­rencse júl­ vége felé a haytiak részére hajolt a domonkosiak ellenében. Új-Hampshire status képviselőháza 129 szavazattal 5 ellen egy azt nyilatkoztató határozatot fogadott el, hogy az Egyesületnek az Oregonvidékre 54 északi szélességi fokig égszerű és minden áron fentartandó igényei vannak. ELEGY. Mezei gazdáknak. A cornwalli kisérlettevő clubb el­nöke nem rég egy kísérletről tudósitá azt, mellyet bizonyos Furney tett, ’s utána furneyismusnak neveztetik. Ez t. i. azt tapasztaló, hogy a fű rendkivüli gyorsasággal nő, ha a föld bevetés után szalmával vagy apró, száraz vagy zöld gályák­kal befedetik.. Máj. elején egy i­lyen, 3200 □ ölnyi földet hosszú szalmával olly könnyedén födezett be, hogy az egészre csak 240 font szalma volt szükséges. A föld már 5 hét múl­va 5000 fonttal termett több szénát, mint befödés nélkül szokott. Ezután egy egész hétig 145 juh és 26 ökör legelt rajta. Letévén egészen legelve, ugyanazon szalmát újra rá­­teritteté, ’s ez nyolcz nap múlva ismét új fűvel volt dúsan elfödve. Eleinte a szalma elvétele után úgy látszott, hogy e földről a fű nem ízlett a marhának, de miután 24 óráig a jégnek és a nap sugarainak ki volt téve, jó étvágygyal le­gelt rajta. Az elnök erősíti az eljárás czélirányosságát ,s azt mondá, hogy maga is tett hasonló kísérletet 24 hold földdel, és bő tarmányt nyert, míg a szomszéd földek azt csak szűken nyújták. Mit kívánnak az amerikaiak kormányaiktól? Florida, eze­lőtt csupán territórium, csak az idén vétetett fel uj statuskint az Egyesült statusok sorába, ’s e végből saját lobogót adott magának. Az e végre kiküldve volt választmány elkészitteté azt,’s az a tanácsnak és képviselőháznak benyujtatván legott az elnöki szék felett kiterjesztetett. E lobogó jelszava csupán’e három szóból áll: „Let us alone.“ (Hagyjatok magunkra.) Erre az Evening Post ezt jegyzi meg: „It speaks volumes.“ (Ez egész köteteket jelent.) Irodalom. A népszerű könyvtárnak második füzete meg­jelent ezen czím alatt: „A vasárnapi gyermek“ vagy ,,B­abona-irtóköny­vecske.“ Irta Halász Márton. E dol­gozatokat szerző ,,a népi balitéletek“ iránt hirdetett füzetezimre készítette , ’s mint bírálóink ítélték, a népnek a természetre vo­natkozó balitéleteit igen találván, népszerűn ’s okokkal világosítva támadta meg és oszlatja szét. Ajánljuk annálfogva e kis munkát mind­azon népbarátoknak, kik már népszerű könyvtárunk első fü­zetét , a Szerencse útját is érdemesnek ítélték, a falusi iskolák, a magasabb iskolai fiatalság , és a nép között ajándékképen is szét­­terjeszteni. Ez újabb füzet nem csak népszerű tartalmánál fogva, hanem mert hasonlag felette olcsó, igen alkalmas ajándékul szol­gálni. Harmadfél ívnyi terjedelem mellett is, ára csak 6 kv pen­gőben , következőleg lóp.Iton 100 darab osztható szét számosak között, kiknél vajmi üdvös hatással lehet a­z ítéleteket oszlató gyenge világ is.­­ Kérjük ezúttal azon t. ez előfizetőket, kik a múlt országgyűlés alkalmával­­. Perczel Móricz által megindított íven aláírtak és elő is fizettek, méltóztassanak mielőbb bérmentes rendeléseket tenni az iránt, hogy illető példán­aik hol és hova és kinek szolgáltassanak ki. — Ügybarátunknak , kik e dolgozatnak

Next