Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-07-15 / 215. szám

közlenü­nk, mellynek valódiságáról hiteles bizonyitványunk van egy szemtanútól. Jul­­zkén egy a vasúton dolgozó nap­számos, súlyos betegség következtében, a városba jött, kór­házba menekülendő; ott azonban, saját állítása szerint, helyet nem kaphatván, a báró Sándor-utczai városmajor mellett, a polgári kórház közelében, egy kis gödörben két napot töltött el, a rekkenő hőségnek irgalmatlanul kitétetve! Másnap esti hét órakor, számos ember által környez­­tetve, lelkét ugyanott szörnyű kínok közt kiadta. Hogy e gyászos eset nem mehet e véghez zúgolódás nélkül, kön­nyen gondolhatni. A közel ácsorgó rendőr és kórházi szolga jó előre tudósítottak, de hasztalan, mert csak „majd“ jön az elutasító válasz! A napszámos halála után mindazáltal mégis meglágyult az említett háziúr szíve, miután az elhunyt zsebé­ben öt forintot s huszonöt krajczárt talált, melly összeget ma­gához vevén, a holttestet végre csakugyan a közel kórházba viteté. Bizony mondjuk nektek, állatkínzás ellen buzgón egye­sülni törekvők, hogy ennél még sokkal hasznosb és sürgetőbb munka is vár segítő buzgalmatokra! — A műkiállitás már megnyittatott, s alkalmasint minden eddiginél gazdagabb. — A budai Horváthkert leleményes­ eszű bérlője tegnapelőttre „Keleti éjszaka“ czímü mulatságot hirdetett, mintegy emlé­keztetni akarva, hogy Budapesten még most is sokan kele­ties alvásban gyönyörködnek. — Azon meglepő kérdést hal­lottuk pengettetni, hogy: mit értünk a „gyufás zene“ kifejezés alatt? Erre épen nem meglepő válaszunk igez: a fáklya leg­nagyobb, a’ gyufa legkisebb lánggal ég, tehát ellentéte am­annak, és igy a gyufás­ zene ellentéte a fáklyás zenének, vagy is macskazene. Őszintén sajnáljuk, mindazokat, kiknek értelmezési tehetsége még ezen könnyű „Rebust“ sem fejt­hette meg 1 —­0 Losoncz, jun. 2. *) XIXdik századunk, mellyben élni szerencsések vagyunk, valóban minden eddigi századok közt a felvilágosodás, az értelmesség és az emberi jogok méltány­lása tekintetében első helyet vívott ki magának. Ezt bizonyít­ják azon számtalan üdvteljes intézetek, mellyek az emberi nem felvilágosítására, nyomora enyhítésére ’s boldogitására czéloznak; azon gyöngéd érzetek, mellyek mindinkább fej­lődnek , ’s kiváltkép azon nagyszámú legalsóbb osztály iránti nemes szeretet, mellynek gyümölcse: a fenérintett osztálynak alkotmányunk sánczaiba fölvétele. — Annál szomoritóbb és visszataszitóbb tehát, ha ezen felvilágosult században olly tényekkel találkozunk, mellyek a középkori ököljogi száza­doknak is szégyenére ’s gyalázatára válhattak, pedig ollyak által elkövetett tényekkel, kiknek szent kötelességök erény­teljes példával állni elő. Illy, az emberi nemet ’s századun­kat alázó botrányos tények szemtanúja volt szab. Losoncz városa f. évi april 1­adik napján. Az itteni reform, lyceum felsőbb osztálybeli tanulói,’s köztük némelly jogászok is, már azelőtt is mészárosokkal ’s egyéb mesteremberekkel össze­ütközésben lévén, ivásban ’s verekedésben lelvén legnagyobb gyönyörüket (Didicisse fideliter artes — Emollit mores nec sinit esse feros.), a „magyar korona“ czimü vendégfogadót megszállották, tyúkod­ é s csengernemü ólmos bunkókkal föl­fegyverkezve, a bemenőket a bemenettől elzárván, a ben­­lévő vendégeket pedig ki nem bocsátván, herkulesi öldöklő hangon kiáltottak: „Üsd agyon, ki a szobából kijö!“ — A vendégek közt volt egy mészároslegény, ki ezen vad csorda dühöngésének legelső vértanúja jön. Mit cselekedtek ezzel, bor­zad az emberi szív hallatára. Orra alatt pipázván, fricskákkal pofonütésekkel illették őt, mig fájdalmában földre rogyott ’s ott bunkókkal, ütlegekkel majd halálig kínoztatott, ’s csak gyors és hathatós orvosi segély által ragadtatott ki a halál torkából. Második vértanúja a losonczi fiatal literatusok ’s jogászok dühének volt egy józan, szelíd ’s szorgalmatos csiz­­madialegény, ki, mint mondák, legelőször látogatá meg életében a vendégfogadót, és senkivel baja nem lévén nyu­godtan ment ki az ajtón; de alig lépett ki, buzogánynyal úgy főbe üttetett, hogy azonnal lerogyott, ’s még a földön is né­hány ütést kapván, haza vitetett ’s másnap rettentő fájdalmak­ban meghalt. Voltak még többen is, kik tetemesen megverettek Illy kihágások a losonczi tanulók részéről nem ritkaság, sőt a losonczi polgárok, kik igen ingerült állapotban voltak,csodál­­koztak, hogy még nagyobb szerencsétlenség és több emberhalál nem történt. De mit is lehetne most várni olly tanulóktól kik bunkós botokkal járnak iskolába, ott gorombáskodnak ’s ká­véházak , korcsmák mindennap telvék velök ? Hát mit mon­danak erre az érdemtelj­es professor urak? — Liszeczy. Még ezen kevés pályák közöl is, mellyek nagy városokból kiindulva, a kiváncsiak és gyönyörsovárok tömegét osztatla­nul bírták, és már ezért is nevezetes élénkségnek örültek, némellyike csak nyomorúan tengett. A műtan ki nem bonta­kozott még gyermeki pályáiból; az egyesületek nem tudtak gazdálkodni a jövedelemmel, mellyet nagyobbrészt az üzleti költségek nyeltek el, és a­mi fenmaradt, koránsem volt ele­gendő a tőkepénznek kellőleg kamatoztatására, annál ke­­vésbbé arra, hogy a részvényeseknek kielégítő osztalékul szolgáljon. Az 1841 dik évi forgalom eredménye sem volt legkevésbbé is kedvező, ’s még politikai események is járul­tak hozzá, ’s ezek összesen a vasut-részvények folyamát névbecsökön alól olly állapotra csökkenték, melly a legvér­­mesebb vasut-pártolót is kétségbe ejté a német vasutrend­­szer jövendője iránt. Azonban a vasúti közlekedés hasznait csakhamar átlát­ták ; minden fő közlekedési vonal birtokbiztosításának és el­választott tartományok szorosabb összekapcsolásának szük­sége sokkal világosabb volt, semhogy néhány vállalatnak kedvezőtlen pénzügyi eredményei a német vasútháló kiter­jesztésének még sokáig gátlólag útját állhatták volna. A sta­tus-kormányoknál gyökeret vert azon meggyőződés, hogy a statusok jólétére olly erősen befolyó intézetet magán-nyer­­kémkedés cseleire többé nem bízhatni; és két kisebb német tartomány (Baden és Braunschweig), Belgium példájára, a vasutak státusköltségen épitését már előbb (1838) vállalá fel, ’s ezután a többi német tartományokban is elhatározta­tott ’s megtörtént a statusköltségein építés, vagy pedig hol ez többé megengedhető ’s tanácsos nem vala, a status rész­véte a magánpályák vállalatiban. Az ausztriai kormány 1841 dik év december havában ki­jelenté, hogy a birodalom fővasúti vonalait statuserővel kí­vánja létesíteni. 1841 ben jött létre a Bajor- és Szászország közötti státusszerződvény a szász-bajor vaspályák létesítése iránt; szerződvény, mellynek Bajorország részéről már is azon nézet szolgált alapul, hogy a dél-északi vonal sta­tusköltségén épülend. Nem sokára (1842ben) Hannoverában és Hessen nagyhgségben is elhatároztatott a vaspályák status­költségein építtetése, míg Poroszország már is nagyszámú ma­gán pályák birtokában lévén, a vegyes rendszert kikerülendő, saját erővel­ építés helyett kamatbiztosításhoz folyamodott. Azon időben Würtemberg és Bajorország is meghozták azon véghatározatot, miszerint az új közlekedési eszközök státus­költségen készíttessenek el. Nem vizsgálva tovább azon el­járást, miszerint egyéb német tartományok mozogtak a vas­utak behozatala körül, fontos eredményként kiemeljük, hogy e pillanatban alig van német státus, melly egyik vagy másik módon az uj megjavított közlekedési eszközök létrehozásában nem részesülne. Illy módon a vaspálya-ügy uj alakot öltvén Németor­szágban , előhaladása nem volt többé egyedül és kizárólag csak börse-játékhoz, egyes nyerkémkedők cselszövényéhez kötve, és hogy pályáink rövid idő alatt ennyire emelkedtek, arra egy más körülmény is hatott, melly a legmerészebb re­ményeket is túlszárnyalá, ’s ez a vaspályák napról napra javuló jövedelmezése. Ennek köszönhetjük, hogy elavult javaslatok újra felé­lednek, ’s naponta új tervek jőnek napvilágra, hogy terve­zett pályák építése rögtön munkába vétetik, ’s az elkezdet­tek erős szorgalommal vitetnek véghez. A vasutak jövedel­mezése az, melly a részvénybirtokosokba bizalmat öntvén papírjaik becse iránt ’s jövendőre még dúsabb kamattal ke­csegtetvén őket, főkép eszközlé, hogy nagy számú vasutak­nál a részvény-árfolyam a két utolsó évben 30—100 pettel növekedett ’s az illető vállalatok becse hasonló mértékben öregbült. A német legfontosb magán vasutak részvény-árfolya­mának az 1843ik évi január havától 1845dik év apr.jáig ter­jedő jegyzék szerinti egybevetése nem lesz érdektelen. A berlini börzén volt árfolyamok 1843b. 1845b. különbözet. A berlin- anhalti vasút­ rész­vényeié - - - - - „ berlin-potsdamié - - - „ berlin-frankfurtié - - - „ berlin-stettinié - - - „ düsseldorf-elberfeldié - -„ hamburg-bergedorfié - -„ cs. Ferd. északpályaé - -„ lipcse-dresdaié - - -„ magdeburg-lipcseié - -„ felső-sziléziaié - - - „ bécs-gloggniczié - - -1845 d. mart. havában egyetlenegy gőzm­ozgonyos vas sem volt Németországban, mellynek részvén­yfolyama húsz értéken felül nem állott volna. A németországi húsz ma­gán vaspálya törzs-részvényeibe (stammachtien) fektetett ti­ke 102,641,035 ftra rúg, ’s az 1845­. apr. 30 dikai folyó szerint ezen pályák részvényei 147,414,522 ftnyi tőkeértékt képviselnek , melly összeg 45 mill, vagy 43 l/x pénttel na­gyobb a valósággal befektetett tőkénél. Ezen számok láttára nem kell bámulnunk hogy Német­ország azon tíz, valami 75 mértföldnyi vasútvonalak helyett mellyek 1840ben nyíltak meg, 1844­. év végével már 30 megnyitott gőzmozgony-vasuttal birt 300 mértföldnyi összes kiterjedésben, hogy e pillanatban majdnem 40 más 550 m.­­földnyi kiterjedésű vonal van kezdőfélben, és hogy a jelen század első felének lefolyta előtt a német vasuti rendszert ké­pező s nyilvános közlekedésre szánt pályák közel 900 föld­rajzi mérföldet foglalnak el.“ Ezután a szerző tovább megy annak bebizonyítására hogy a német pályák már is jövedelmeznek ’s hivatkozik az 1844. év végével mozgásban levő 12 pályára, mellyek közt vannak leghoszszabb 's a legrövidebbek, legolcsóbb és legdrágábbak, ollyanok mellyek csak személyszállításból ’s ollyanok mel­lyek főkép anyag-vitelből húznak jövedelmet. Az idemellé­kelt jegyzéki kimutatásból következőleg alakul az ered­mény . Mi azonban ezen 12 pályáról áll, folytatja szerző, azt Né­metország egyéb vasutairól is állíthatni, a második kimuta­tásból kitűnvén, hogy a költség­kiadások csak a taunus és nürnberg-fürthi pályánál mennek többre az elegy­bevétel felénél, másoknál kevesebbre, és ugyan­ezen eset adja ma­gát elő a meg nem nevezett pályáknál. És ha, a­mint köny­­nyen bebizonyítható, az összes német pályák elegy-jövedelme 1844 ben a beköltött pénzöszletnek 10 perjét teszi, a tiszta jövedelemnek is kell mindenesetre 5 po­ntjét tenni az építési főpénznek. Annak bebizonyítására, hogy a német pályák tiszta jö­vedelme folyvást növekedni fog ,s a status ezért, ha a pá­lyákat kezéből kibocsátja, egyik legdusabb jövedelmi forrá­sáról mond le, a Schw. Merkúr egyik czikke többi közt olly pályák, mint a lipcse-dresdai, vagyonszállitásának növe­kedésére utasít. 1839 óta az ott szállított jószág száma 3, 850,223ról 1843 évben 11,684,882, a bevétel 84,632 tallér­ról 225,043ra emelkedett, ’s hasonló, reményt haladó emel­kedés látszik mindenütt. Minden uj pálya következtében, melly az európai szárazon egy másikhoz csatlakozik, az egyes vo­nalakra az utasok és kelmék uj árjának kell elömleni; legyen Németországban készen az egész háló, a jövedelmezés akkor mutatkozik majd tökéletesen; azon status azonban vajmi magbánja, melly ennek daczára időelőtt lerázta magáról a pályákat. Angliában, az ide mellékelt szabály szerint, a vitelbér egy német mérföldre ezüst garasokban Már csak mérnökeinek és egyéb embereinek túlságos fizetése miatt is senki nem épít, kezel drágábban , mint Anglia, és a közönség pénzügyi kizsákmányolására senki sincs nálánál kevesebb figyelemmel. A roueni vasúthoz még útcsinálók és napszámosokat is hoztak magukkal az angolok, az egész ke­zelés angolok által történt, minek azon kettős rész követke­zése volt, hogy a honfiak háttérbe szok­tattak, és a sáfárko­­dási költségek roppant magasra szálltak. NAGYBRITANNIA. Milly roppant ellenzésre talált a may­­nooth-bill, még a ministerek híveinek soraiban is, felesleges volna ismét mondanunk. Egy adatot toldunk még e bill tör­ténetéhez. A maynooth-bill harmadszori felolvastatása iránti felsőházi határozat ellen 8 peer óvást iktatott be a jegy­zőkönyvbe , melly így szól: „Én ellenzem, mert azon véle­ményben vagyok, hogy a reformatio első alapelveibe ütközik, gondoskodni olly egyének nevelési intézetéről, kik arra fog­nának oktattatni, hogy a reformatiónak különösen ellenáll­janak , vagy azt ostromolják, kiknek tiszte ’s kötelme lesz, terjeszteni ’s örökké fentartani a valódi keresztény hittől kü­lönböző romlott tant, olly tant, melly Anglia összes tör­vényhozásától egyes részleteiben babonás és bálványimádó­nak jelentetett ki; 2) mert a vallásos tévtanok legkorlátlanabb türelme sem kívánja, hogy ezen tévtanok fentartása és ter­jesztéséről gondoskodjunk, inkább abban áll a szoros köte­lesség , hogy ezen tévtanok terjedésének minden lehetséges törvényes és békés módon eleje vétessék ’s azoknak elha­gyására mindenki figyelmeztessék; 3) mert ezen rendsz 108 126 99 98 64­/2 76 88 103 125 92»/« 94 157/1 203­­/1 162/2 132/2 108 108 204/1 1451/2 185 /x 123/2 159/7 491/2 77­/2 63/2 34/2 43/2 32 116/ 42­­2 60­/1 30/4 65/2 pen ez­­elegy-bevé-tiszta be­A tiszta bevétel az épitési tőke .­ Vas­ut hossza fel­vétel ezen kamatját 3 m.föld. rhen. fit rhen. ft hajtja be. 1 Berlin­ anhaltl 20. 25 1,192,856 617,891 7. 0. 2 Berlin-potsda­mi .... 3. 50 328,588 168,661 6. 9. 3 Berlin-stettini 17. 80 724,414 386,103 5. 8. 4 Bonn-kölni . 3. 90 181,907 91,564 6. 0. 5 Düsseldorf-el­berfeldi . . 3. 52 272,826 143,606 4. 1. t1 Lipcse-dresdai 15.50 1,000,500 504,182 5. 0. 7 Magdeburg-lipcsei . .15.75 1,190,618 676,094 9. 3. 8 Északi cs. Fér. 42.00 2,029,062 1,046,844 5. 0. 9 Nürnberg-für­thi ... 0.80 56,322 33,558 18. 0. 10 Rajnai . . . 11.40 948,340 530,174 3. 5. 11 Taunási . . 5.75 435,373 214,073 6. 0. 12 Bécs-gloggni­czi ... 10.00 1,087,624 603,477 5. 2. Az üzleti költségeket tekintve Az üzleti Az Üzleti költség tett Vasút Üzletköltség költségtett pálya a jövede­m. földre átfutott lemből m.földre Szám rhn- ft pet ft ft kr 1Berlin-anhalti 574,965 48. 2 28,393 8 32 2Berlin-postdami 159,927 48. 7 45,693 10 493 Berlin-stettini 338,311 46. 7 19,006 7 12 4Bonn-kölni 90,343 49. 6 23,165 6 16 5Düsseldorf-elberfeldi 129,220 47. 3 36,710 10 496 Lipcse-dresdai 496,318 49. 6 32,020 8 40 7Magdeburg-Lipcsei 514,524 48. 9 32,670 7 8 8Északi (Cs. Ford.) 982,218 43. 2 23,386 10 9 9Nürnberg-fürthi 23,764 50. 8 29,705— — 10 Rajnai 409,166 43. 0 35,892 9 13 11 Taunusi 221,300 50. 8 38,487 11­­ 12 Bécs-gioggniczi 484,137 44. 5 48,414 6 35 London-brightoni vonalon e. g. 1. kocsi­­osztály 15, 75 e. g. 2. kocsi- 1 osztály 10 e. g. 1. kocsi­­osztály London-greenwichi 13, 5 8 ,6 London-birminghami 12, 5 8, 3­­ 5, 8 Greatwestern (London-bristoli: 10, 8 6,8— Manchester-liverpooli 109 6, 8 London-blackwalli . .6, 8 4, 5 Ilj— míg a badeni pályán­­■ 15, 4 3,7 2,5 ’s a negyedik kocsi-osztályon, de a belga vonalakon 4, 5 2,8 1 ,6 KÜLFÖLD. CA német vasutak jövedelmei.) A stuttgarti va­sV,^a? elYik számában a német vasutak jövedelmezé­­sek­eli kérdést vitatja meg, mellyböl következőket szemelünk i­ i­t a’ a következő vaspályákon nyittatott &0716K606S ! Elkésett Ugyan, de arra nézve, hogy a tanulói rakonczátlan­­ságok köztudomásra jussanak, ’s imigy­eljenök szigorúbb fenyité­­ki rendszabályok lépjenek életbe, —arra nézve, úgy hiszszük, még nem múlta idejét. — S­z­e­r­k. Nünberg-fürthi vonal . Berlin-potsdami „ . * Braunschweig-wolfenbütteli vonal Lipcse-dresdai vonal .... Bécs-brünni „ . . . ’ Düsseldorf-erkrathi vonal . . Frankfurt-casteli „ . . Magdeburg-Iipcsei „ . . Mannheim-heidelbergí vonal München-augsburgi „ . . Megnyittatott. 1835b. 1838b. 1838b. 1839b. 1839b. 1839b. 1840b. 1840b. 1840b. 1840b. Hossza: 0.80 mf. 3.50 „ 1.50 mf. 15.50 „ 20.00 „ 1.14 •1 ^ „ 4.50 „ 15.75 2.62 73.43 mérföld

Next