Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)
1845-07-15 / 215. szám
közlenünk, mellynek valódiságáról hiteles bizonyitványunk van egy szemtanútól. Julzkén egy a vasúton dolgozó napszámos, súlyos betegség következtében, a városba jött, kórházba menekülendő; ott azonban, saját állítása szerint, helyet nem kaphatván, a báró Sándor-utczai városmajor mellett, a polgári kórház közelében, egy kis gödörben két napot töltött el, a rekkenő hőségnek irgalmatlanul kitétetve! Másnap esti hét órakor, számos ember által környeztetve, lelkét ugyanott szörnyű kínok közt kiadta. Hogy e gyászos eset nem mehet e véghez zúgolódás nélkül, könnyen gondolhatni. A közel ácsorgó rendőr és kórházi szolga jó előre tudósítottak, de hasztalan, mert csak „majd“ jön az elutasító válasz! A napszámos halála után mindazáltal mégis meglágyult az említett háziúr szíve, miután az elhunyt zsebében öt forintot s huszonöt krajczárt talált, melly összeget magához vevén, a holttestet végre csakugyan a közel kórházba viteté. Bizony mondjuk nektek, állatkínzás ellen buzgón egyesülni törekvők, hogy ennél még sokkal hasznosb és sürgetőbb munka is vár segítő buzgalmatokra! — A műkiállitás már megnyittatott, s alkalmasint minden eddiginél gazdagabb. — A budai Horváthkert leleményes eszű bérlője tegnapelőttre „Keleti éjszaka“ czímü mulatságot hirdetett, mintegy emlékeztetni akarva, hogy Budapesten még most is sokan keleties alvásban gyönyörködnek. — Azon meglepő kérdést hallottuk pengettetni, hogy: mit értünk a „gyufás zene“ kifejezés alatt? Erre épen nem meglepő válaszunk igez: a fáklya legnagyobb, a’ gyufa legkisebb lánggal ég, tehát ellentéte amannak, és igy a gyufás zene ellentéte a fáklyás zenének, vagy is macskazene. Őszintén sajnáljuk, mindazokat, kiknek értelmezési tehetsége még ezen könnyű „Rebust“ sem fejthette meg 1 —0 Losoncz, jun. 2. *) XIXdik századunk, mellyben élni szerencsések vagyunk, valóban minden eddigi századok közt a felvilágosodás, az értelmesség és az emberi jogok méltánylása tekintetében első helyet vívott ki magának. Ezt bizonyítják azon számtalan üdvteljes intézetek, mellyek az emberi nem felvilágosítására, nyomora enyhítésére ’s boldogitására czéloznak; azon gyöngéd érzetek, mellyek mindinkább fejlődnek , ’s kiváltkép azon nagyszámú legalsóbb osztály iránti nemes szeretet, mellynek gyümölcse: a fenérintett osztálynak alkotmányunk sánczaiba fölvétele. — Annál szomoritóbb és visszataszitóbb tehát, ha ezen felvilágosult században olly tényekkel találkozunk, mellyek a középkori ököljogi századoknak is szégyenére ’s gyalázatára válhattak, pedig ollyak által elkövetett tényekkel, kiknek szent kötelességök erényteljes példával állni elő. Illy, az emberi nemet ’s századunkat alázó botrányos tények szemtanúja volt szab. Losoncz városa f. évi april 1adik napján. Az itteni reform, lyceum felsőbb osztálybeli tanulói,’s köztük némelly jogászok is, már azelőtt is mészárosokkal ’s egyéb mesteremberekkel összeütközésben lévén, ivásban ’s verekedésben lelvén legnagyobb gyönyörüket (Didicisse fideliter artes — Emollit mores nec sinit esse feros.), a „magyar korona“ czimü vendégfogadót megszállották, tyúkod é s csengernemü ólmos bunkókkal fölfegyverkezve, a bemenőket a bemenettől elzárván, a benlévő vendégeket pedig ki nem bocsátván, herkulesi öldöklő hangon kiáltottak: „Üsd agyon, ki a szobából kijö!“ — A vendégek közt volt egy mészároslegény, ki ezen vad csorda dühöngésének legelső vértanúja jön. Mit cselekedtek ezzel, borzad az emberi szív hallatára. Orra alatt pipázván, fricskákkal pofonütésekkel illették őt, mig fájdalmában földre rogyott ’s ott bunkókkal, ütlegekkel majd halálig kínoztatott, ’s csak gyors és hathatós orvosi segély által ragadtatott ki a halál torkából. Második vértanúja a losonczi fiatal literatusok ’s jogászok dühének volt egy józan, szelíd ’s szorgalmatos csizmadialegény, ki, mint mondák, legelőször látogatá meg életében a vendégfogadót, és senkivel baja nem lévén nyugodtan ment ki az ajtón; de alig lépett ki, buzogánynyal úgy főbe üttetett, hogy azonnal lerogyott, ’s még a földön is néhány ütést kapván, haza vitetett ’s másnap rettentő fájdalmakban meghalt. Voltak még többen is, kik tetemesen megverettek Illy kihágások a losonczi tanulók részéről nem ritkaság, sőt a losonczi polgárok, kik igen ingerült állapotban voltak,csodálkoztak, hogy még nagyobb szerencsétlenség és több emberhalál nem történt. De mit is lehetne most várni olly tanulóktól kik bunkós botokkal járnak iskolába, ott gorombáskodnak ’s kávéházak , korcsmák mindennap telvék velök ? Hát mit mondanak erre az érdemteljes professor urak? — Liszeczy. Még ezen kevés pályák közöl is, mellyek nagy városokból kiindulva, a kiváncsiak és gyönyörsovárok tömegét osztatlanul bírták, és már ezért is nevezetes élénkségnek örültek, némellyike csak nyomorúan tengett. A műtan ki nem bontakozott még gyermeki pályáiból; az egyesületek nem tudtak gazdálkodni a jövedelemmel, mellyet nagyobbrészt az üzleti költségek nyeltek el, és ami fenmaradt, koránsem volt elegendő a tőkepénznek kellőleg kamatoztatására, annál kevésbbé arra, hogy a részvényeseknek kielégítő osztalékul szolgáljon. Az 1841 dik évi forgalom eredménye sem volt legkevésbbé is kedvező, ’s még politikai események is járultak hozzá, ’s ezek összesen a vasut-részvények folyamát névbecsökön alól olly állapotra csökkenték, melly a legvérmesebb vasut-pártolót is kétségbe ejté a német vasutrendszer jövendője iránt. Azonban a vasúti közlekedés hasznait csakhamar átlátták ; minden fő közlekedési vonal birtokbiztosításának és elválasztott tartományok szorosabb összekapcsolásának szüksége sokkal világosabb volt, semhogy néhány vállalatnak kedvezőtlen pénzügyi eredményei a német vasútháló kiterjesztésének még sokáig gátlólag útját állhatták volna. A status-kormányoknál gyökeret vert azon meggyőződés, hogy a statusok jólétére olly erősen befolyó intézetet magán-nyerkémkedés cseleire többé nem bízhatni; és két kisebb német tartomány (Baden és Braunschweig), Belgium példájára, a vasutak státusköltségen épitését már előbb (1838) vállalá fel, ’s ezután a többi német tartományokban is elhatároztatott ’s megtörtént a statusköltségein építés, vagy pedig hol ez többé megengedhető ’s tanácsos nem vala, a status részvéte a magánpályák vállalatiban. Az ausztriai kormány 1841 dik év december havában kijelenté, hogy a birodalom fővasúti vonalait statuserővel kívánja létesíteni. 1841 ben jött létre a Bajor- és Szászország közötti státusszerződvény a szász-bajor vaspályák létesítése iránt; szerződvény, mellynek Bajorország részéről már is azon nézet szolgált alapul, hogy a dél-északi vonal statusköltségén épülend. Nem sokára (1842ben) Hannoverában és Hessen nagyhgségben is elhatároztatott a vaspályák statusköltségein építtetése, míg Poroszország már is nagyszámú magán pályák birtokában lévén, a vegyes rendszert kikerülendő, saját erővel építés helyett kamatbiztosításhoz folyamodott. Azon időben Würtemberg és Bajorország is meghozták azon véghatározatot, miszerint az új közlekedési eszközök státusköltségen készíttessenek el. Nem vizsgálva tovább azon eljárást, miszerint egyéb német tartományok mozogtak a vasutak behozatala körül, fontos eredményként kiemeljük, hogy e pillanatban alig van német státus, melly egyik vagy másik módon az uj megjavított közlekedési eszközök létrehozásában nem részesülne. Illy módon a vaspálya-ügy uj alakot öltvén Németországban , előhaladása nem volt többé egyedül és kizárólag csak börse-játékhoz, egyes nyerkémkedők cselszövényéhez kötve, és hogy pályáink rövid idő alatt ennyire emelkedtek, arra egy más körülmény is hatott, melly a legmerészebb reményeket is túlszárnyalá, ’s ez a vaspályák napról napra javuló jövedelmezése. Ennek köszönhetjük, hogy elavult javaslatok újra felélednek, ’s naponta új tervek jőnek napvilágra, hogy tervezett pályák építése rögtön munkába vétetik, ’s az elkezdettek erős szorgalommal vitetnek véghez. A vasutak jövedelmezése az, melly a részvénybirtokosokba bizalmat öntvén papírjaik becse iránt ’s jövendőre még dúsabb kamattal kecsegtetvén őket, főkép eszközlé, hogy nagy számú vasutaknál a részvény-árfolyam a két utolsó évben 30—100 pettel növekedett ’s az illető vállalatok becse hasonló mértékben öregbült. A német legfontosb magán vasutak részvény-árfolyamának az 1843ik évi január havától 1845dik év apr.jáig terjedő jegyzék szerinti egybevetése nem lesz érdektelen. A berlini börzén volt árfolyamok 1843b. 1845b. különbözet. A berlin- anhalti vasút részvényeié - - - - - „ berlin-potsdamié - - - „ berlin-frankfurtié - - - „ berlin-stettinié - - - „ düsseldorf-elberfeldié - -„ hamburg-bergedorfié - -„ cs. Ferd. északpályaé - -„ lipcse-dresdaié - - -„ magdeburg-lipcseié - -„ felső-sziléziaié - - - „ bécs-gloggniczié - - -1845 d. mart. havában egyetlenegy gőzmozgonyos vas sem volt Németországban, mellynek részvényfolyama húsz értéken felül nem állott volna. A németországi húsz magán vaspálya törzs-részvényeibe (stammachtien) fektetett tike 102,641,035 ftra rúg, ’s az 1845. apr. 30 dikai folyó szerint ezen pályák részvényei 147,414,522 ftnyi tőkeértékt képviselnek , melly összeg 45 mill, vagy 43 l/x pénttel nagyobb a valósággal befektetett tőkénél. Ezen számok láttára nem kell bámulnunk hogy Németország azon tíz, valami 75 mértföldnyi vasútvonalak helyett mellyek 1840ben nyíltak meg, 1844. év végével már 30 megnyitott gőzmozgony-vasuttal birt 300 mértföldnyi összes kiterjedésben, hogy e pillanatban majdnem 40 más 550 m.földnyi kiterjedésű vonal van kezdőfélben, és hogy a jelen század első felének lefolyta előtt a német vasuti rendszert képező s nyilvános közlekedésre szánt pályák közel 900 földrajzi mérföldet foglalnak el.“ Ezután a szerző tovább megy annak bebizonyítására hogy a német pályák már is jövedelmeznek ’s hivatkozik az 1844. év végével mozgásban levő 12 pályára, mellyek közt vannak leghoszszabb 's a legrövidebbek, legolcsóbb és legdrágábbak, ollyanok mellyek csak személyszállításból ’s ollyanok mellyek főkép anyag-vitelből húznak jövedelmet. Az idemellékelt jegyzéki kimutatásból következőleg alakul az eredmény . Mi azonban ezen 12 pályáról áll, folytatja szerző, azt Németország egyéb vasutairól is állíthatni, a második kimutatásból kitűnvén, hogy a költségkiadások csak a taunus és nürnberg-fürthi pályánál mennek többre az elegybevétel felénél, másoknál kevesebbre, és ugyanezen eset adja magát elő a meg nem nevezett pályáknál. És ha, amint könynyen bebizonyítható, az összes német pályák elegy-jövedelme 1844 ben a beköltött pénzöszletnek 10 perjét teszi, a tiszta jövedelemnek is kell mindenesetre 5 pontjét tenni az építési főpénznek. Annak bebizonyítására, hogy a német pályák tiszta jövedelme folyvást növekedni fog ,s a status ezért, ha a pályákat kezéből kibocsátja, egyik legdusabb jövedelmi forrásáról mond le, a Schw. Merkúr egyik czikke többi közt olly pályák, mint a lipcse-dresdai, vagyonszállitásának növekedésére utasít. 1839 óta az ott szállított jószág száma 3, 850,223ról 1843 évben 11,684,882, a bevétel 84,632 tallérról 225,043ra emelkedett, ’s hasonló, reményt haladó emelkedés látszik mindenütt. Minden uj pálya következtében, melly az európai szárazon egy másikhoz csatlakozik, az egyes vonalakra az utasok és kelmék uj árjának kell elömleni; legyen Németországban készen az egész háló, a jövedelmezés akkor mutatkozik majd tökéletesen; azon status azonban vajmi magbánja, melly ennek daczára időelőtt lerázta magáról a pályákat. Angliában, az ide mellékelt szabály szerint, a vitelbér egy német mérföldre ezüst garasokban Már csak mérnökeinek és egyéb embereinek túlságos fizetése miatt is senki nem épít, kezel drágábban , mint Anglia, és a közönség pénzügyi kizsákmányolására senki sincs nálánál kevesebb figyelemmel. A roueni vasúthoz még útcsinálók és napszámosokat is hoztak magukkal az angolok, az egész kezelés angolok által történt, minek azon kettős rész következése volt, hogy a honfiak háttérbe szoktattak, és a sáfárkodási költségek roppant magasra szálltak. NAGYBRITANNIA. Milly roppant ellenzésre talált a maynooth-bill, még a ministerek híveinek soraiban is, felesleges volna ismét mondanunk. Egy adatot toldunk még e bill történetéhez. A maynooth-bill harmadszori felolvastatása iránti felsőházi határozat ellen 8 peer óvást iktatott be a jegyzőkönyvbe , melly így szól: „Én ellenzem, mert azon véleményben vagyok, hogy a reformatio első alapelveibe ütközik, gondoskodni olly egyének nevelési intézetéről, kik arra fognának oktattatni, hogy a reformatiónak különösen ellenálljanak , vagy azt ostromolják, kiknek tiszte ’s kötelme lesz, terjeszteni ’s örökké fentartani a valódi keresztény hittől különböző romlott tant, olly tant, melly Anglia összes törvényhozásától egyes részleteiben babonás és bálványimádónak jelentetett ki; 2) mert a vallásos tévtanok legkorlátlanabb türelme sem kívánja, hogy ezen tévtanok fentartása és terjesztéséről gondoskodjunk, inkább abban áll a szoros kötelesség , hogy ezen tévtanok terjedésének minden lehetséges törvényes és békés módon eleje vétessék ’s azoknak elhagyására mindenki figyelmeztessék; 3) mert ezen rendsz 108 126 99 98 64/2 76 88 103 125 92»/« 94 157/1 203/1 162/2 132/2 108 108 204/1 1451/2 185 /x 123/2 159/7 491/2 77/2 63/2 34/2 43/2 32 116/ 422 60/1 30/4 65/2 pen ezelegy-bevé-tiszta beA tiszta bevétel az épitési tőke . Vasut hossza felvétel ezen kamatját 3 m.föld. rhen. fit rhen. ft hajtja be. 1 Berlin anhaltl 20. 25 1,192,856 617,891 7. 0. 2 Berlin-potsdami .... 3. 50 328,588 168,661 6. 9. 3 Berlin-stettini 17. 80 724,414 386,103 5. 8. 4 Bonn-kölni . 3. 90 181,907 91,564 6. 0. 5 Düsseldorf-elberfeldi . . 3. 52 272,826 143,606 4. 1. t1 Lipcse-dresdai 15.50 1,000,500 504,182 5. 0. 7 Magdeburg-lipcsei . .15.75 1,190,618 676,094 9. 3. 8 Északi cs. Fér. 42.00 2,029,062 1,046,844 5. 0. 9 Nürnberg-fürthi ... 0.80 56,322 33,558 18. 0. 10 Rajnai . . . 11.40 948,340 530,174 3. 5. 11 Taunási . . 5.75 435,373 214,073 6. 0. 12 Bécs-gloggniczi ... 10.00 1,087,624 603,477 5. 2. Az üzleti költségeket tekintve Az üzleti Az Üzleti költség tett Vasút Üzletköltség költségtett pálya a jövedem. földre átfutott lemből m.földre Szám rhn- ft pet ft ft kr 1Berlin-anhalti 574,965 48. 2 28,393 8 32 2Berlin-postdami 159,927 48. 7 45,693 10 493 Berlin-stettini 338,311 46. 7 19,006 7 12 4Bonn-kölni 90,343 49. 6 23,165 6 16 5Düsseldorf-elberfeldi 129,220 47. 3 36,710 10 496 Lipcse-dresdai 496,318 49. 6 32,020 8 40 7Magdeburg-Lipcsei 514,524 48. 9 32,670 7 8 8Északi (Cs. Ford.) 982,218 43. 2 23,386 10 9 9Nürnberg-fürthi 23,764 50. 8 29,705— — 10 Rajnai 409,166 43. 0 35,892 9 13 11 Taunusi 221,300 50. 8 38,487 11 12 Bécs-gioggniczi 484,137 44. 5 48,414 6 35 London-brightoni vonalon e. g. 1. kocsiosztály 15, 75 e. g. 2. kocsi- 1 osztály 10 e. g. 1. kocsiosztály London-greenwichi 13, 5 8 ,6 London-birminghami 12, 5 8, 3 5, 8 Greatwestern (London-bristoli: 10, 8 6,8— Manchester-liverpooli 109 6, 8 London-blackwalli . .6, 8 4, 5 Ilj— míg a badeni pályán■ 15, 4 3,7 2,5 ’s a negyedik kocsi-osztályon, de a belga vonalakon 4, 5 2,8 1 ,6 KÜLFÖLD. CA német vasutak jövedelmei.) A stuttgarti vasV,^a? elYik számában a német vasutak jövedelmezésekeli kérdést vitatja meg, mellyböl következőket szemelünk i it a’ a következő vaspályákon nyittatott &0716K606S ! Elkésett Ugyan, de arra nézve, hogy a tanulói rakonczátlanságok köztudomásra jussanak, ’s imigyeljenök szigorúbb fenyitéki rendszabályok lépjenek életbe, —arra nézve, úgy hiszszük, még nem múlta idejét. — Szerk. Nünberg-fürthi vonal . Berlin-potsdami „ . * Braunschweig-wolfenbütteli vonal Lipcse-dresdai vonal .... Bécs-brünni „ . . . ’ Düsseldorf-erkrathi vonal . . Frankfurt-casteli „ . . Magdeburg-Iipcsei „ . . Mannheim-heidelbergí vonal München-augsburgi „ . . Megnyittatott. 1835b. 1838b. 1838b. 1839b. 1839b. 1839b. 1840b. 1840b. 1840b. 1840b. Hossza: 0.80 mf. 3.50 „ 1.50 mf. 15.50 „ 20.00 „ 1.14 •1 ^ „ 4.50 „ 15.75 2.62 73.43 mérföld