Budapesti Hiradó, 1845. július-december (207-310. szám)

1845-11-21 / 289. szám

Péntek 289. November 21. 1845. BUDAPESTI HÍRADÓ. Szén lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütört­öökön, pont, és vasárn. jelennek meg. Előfizetés j­ár félévrg Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., borítékban 6 ft., postán bo­rítékban 6 ft. et. p. A hirdetmé­nyek minden apróbetüs hasáb­­sorairt 5 (öt) ez. kr. fizettetik. E­lőfizetési figyelmeztetés. A jövő hónap végével BUDAPESTI HIRADÓ-nk 1845ki második félévi folyama lejárván, ezennel annak 1846ki első félévi (január—júniusi) ui folyamára előfizetés nyittatik, jelentvén az olvasó közönség­ iránti köteles tisztelettel egyszersmind, hogy e politikai lapok vezérlete és szerkesztése az eddigi maradt tartalmuk azonban egy terjedelmesebb tudományos rovat által fog gazdagodni.­­ Előfizetési ár félévre Budapesten házhozhordással 5 ft- borítékban 6 ft, postán borítékban szinte 6 ft ezüstben. Pesten előfizethetni a kiadó­hivatalban (hatvani-utczai Horváth-házban 483 ik szám alatt föld­szint) és azonkívül minden kir postahivatalnál.­­ Az ausztriai birodalomba ’s külföldre járatni kívánt példányok csak a bécsi cs. kir. postahivatalnál rendeltethetnek meg. Borsos Márton, tulajdonos, TISZTELT OLVASÓINKHOZ Ezen fentebbi hirdetésnek a tudományos rovatot illető részére vonatkozva van szerencséje az alulirt szerkesztőségnek azon elvek megis­mertetése végett, mellyekből e tekintetben kiindulni kivan, ime közleni azon levél kivonatát, melly által a haza legjelesebb tudósai és íróinak koszorúja általa részvétre fölhivatva jön: „Az irodalom mezejét általánosan csak részrehajlatlan bírálat termékenyítheti, ’s a politika tömkelegében különösen csak a tudományosság vezérfonala szolgálhat biztos vezetőül. Hol e kettő karöltve nem jár,ott az irodalom téréin gyümölcsöket, ’s a politika tág ösvényén valódi, biztos haladást, mint ezt honunk is bizonyítja , nem remélhetni, és minden pillanatban attól kell tartanunk, hogy vagy fölü­letesség kopár szirtein akadunk meg, vagy álokoskodások feneketlen örvényébe sodortatunk. — E kettős czélt elérni, vagy legalább megközelíteni, ’s a kettős veszélyt kikerülni óhajtván, a Budapesti Híradóban uj évtől kezdve egy uj állandó rovatot akarok nyitni, melly kizárólag a tudomány­os tudomá­nyos elemezés iránti hajlam ébresztésére, a higgadt eszme­fejlesztésre legyen irányozva, és kizárólag ezeknek szentelve. Éhez már eddig is járulni iparkodtam ugyan , de nem olly határozottsággal és terjedelemmel, mennyi arra kívántatik, hogy a siker állandó és túlnyomó legyen. Ezen új rovatban részrehajlatlan bírálatokat szándékozom fölvenni a) a hazai irodalom mind­azon termékeiről, mellyek bármi tekintetben figyelmet, vagy legalább ismertetést érdemlenek, akár magasztalás , akár gáncs tekintetéből; b) a külföld ollyan elmeszüleményb­ől, mellyek vagy igen kitűnő jelességeknél fogva általános szempontból, vagy különösen tárgyrokonság tekintetéből hazánk ügyeire s szükségeire vonatkozásuk miatt, úgy az itteni eszmemozgalommal­ atyafiságuknál fogva, bővebb taglalásra és illetőleg ismertetésre méltók. Hogy azonban sikerrel és állandóan eszközölhessem ezt, több tudományos műveltségű jeles honfi buzgó együttmunkálására van szükségem, kik nem idegenek nagybecsű idejök egy részét ezen közhasznú vállalat előmozdítására szentelni. Hogy pedig ezen óhajtásom siker nélkül nem fog maradni, annyival is inkább reméllem­ merem, mivel „jelenlegi irodalmunk legérezhetőbb hiányát pótolni’ van itt czélul kitűzve, ’s hogy ehez közelíthessek, leendő tisztelt munkatársaim személyes , politikai, vagy irodalmi hitén legparányibb erőszakot sem akarok elkövetni, mindenkinek teljesen szabad tért fogván engedni a kírálandott munka iránt, meggyőződésének elvei szerint nyilatkozhatni; egyedül azt tartván főn magamnak, hogy lapom ismert irányával merőben ellenkező té­telekre és elvekre rövid és tudományos vitatáshoz illő higgadt hangú megjegyzéseket, — azokkal kik kívánnak, elölegesen ’s illy esetben válasz érkezteig ki sem adandó dolgozat megjelenése előtt közlendőket — tehessek, magát a birálat szövegét mindenesetre tökéletesen változatlanul ’s tisztelt dolgozó-társaim szabadságára hagyandván annak elhatározását is: várjon kivánják-e nagybecsű neveiket dolgozataik alá kitétetni, ’s azoknak a közlött szerkesztői jegyzettel együtti megjelenését megengedik-e, vagy sem? — Mivel azonban nem tudósok, hanem a nagy közönség számára vannak e bírálatok szánva, és ezeket egyszersmind minél többek által olvastatni óhajtanám, mert kivánt hatásúak csak ezen föltét mellett lehetnek, tehát mélhatlanul szükséges, hogy e bírálatok, nem csupán a szakember és tudós, hanem minden magas­ műveltségű férfiú igényeinek megfelelhető, könnyen érthető írásmóddal, ’s részletekbe bocsátkozólag ugyan , de mégis tömötten, fárasztást eltávolító modorban , és érdekgerjesztő éllel legyenek irva, mindenkor az Hiedelem korlá­tai közt, személyeskedés mellőzésével, azonban folytonos figyelemmel azon haszonra, melly honi ügyeinkre az illy bírálatok, ismertetések, elemezések és eszmeigazitások kö­vetkeztében háramolhatik. A tárgyak kezelésének illyen modorát, szükségessé­gét elkerü­lhetlenné teszi azon körülmény is, hogy a tér, mellyet a tudományos rovat politikai lap­ban elfoglalhat, természet szerint csak korlátolt lehet, ’s lapomban évenkint 300 egész hasábnál többet nem tölthet be, mi azonban a közönségesen használt nyolczadréti kiál­lítás szerint fölszámítva, két 24 ívnyi nyomtatványnyal legalábbis felér. — Reméllem, nem fogja kegyed, nagybecsű közremunkálását ezen részemről áldozattal járó válla­lattól megtagadni. Mi engem illet, bőven érzendem magamat jutalmaztatva, ha ez után sikerül egy részrő­l kritika tekintetében árva irodalmunk egyik hiányát némileg pótolni, és más részrül közelebb hozni azon szerencsés állapotot, mellynek nem lehet elmaradni sehol, valahol a politikai eszmefejlődésnek megszereztetett tudományos alapja. Hiszen azért nem tűrik egymást többnyire az ellenkező véleménynek, azért nem férnek meg egymás mellett, azért küzdenek gyakran okok helyett szenvedéllyel egymás ellené­ben ,­­mert semminek sem hatottak be mélyére, csak egy oldalról tekintették a dolgokat, és így föl sem foghatták azon okokat, mellyekre támaszkodva valamelly az övéiktől eltérő vélemény vagy nézet, türelmet mindig, elemezést joggal, sőt ollykor elfogadást is méltán követelhet. Csak ez után lehet mindinkább kevesíteni az elfo­gultak számát, hajlandókká tenni az elméket, hogy a tudomány boncz­ését használják nézeteik irányában, ’s a magok ’s mások meggyőződései között, a kritika szövetnekének világítása mellett, tegyenek gyakoribb hasonlításokat. Még inkább erősödhetnek így a szilárdak, elhatározhatják magukat a még tétovázók, és biz­tos alapot nyerhetnek állapodott meggyőződés képezésére mind­azok, kik azt eddig nélkülözték. Azonban illy eredményt csak úgy várhatni, ha a vélemények nyil­­vánulásának szabad tér van engedve ,s a vitatás ezen nemének valamelly egyoldalú akár irodalmi akár politikai irányzat adatai, nem czéloztatik. Nem mellőzhetni és tehát az antikri­­tikát sem , midőn a tárgy fontossága követeli, mert a való és igaz végkép is csupán a vélemények súrlódásából derülhet ki. Egy szóval: nem politikai vagy irodalmi pártczélnak kell kitűzve lenni, hanem a tudományosság iránti rokonszenv ébresztésének, és igy azon közhaszonnak szabad csupán az Uly mezőn szemünk előtt lebegni, melly abból az egész hazára bizo­nyos­an kiárad. — ’S az én szemem előtt nem is lebegett más , és ezért vevék bátorságot magamnak, minden tekintet nélkül a politikai véleményre, hazám jobb kitűnő íróit ’s tudó­sait, ’s azok között kegyedet is fölkérni közremunkálásra, ’s felfejteni azon nézeteket, mellyeket a szándék valósítása közben, ’s a siker lehetősége végett követendőknek hi­szek ’sat.“ Örömünkre szolgál jelenthetni, hogy felhivásink nem maradtak viszhang nélkül, és noha azon negyvennégy levélnek , mellyet irodalmunk legjelesbjeihez intéztünk, nem mindegyikére érkezett még válasz, de azért már is olly mértékben vagyunk különböző oldalról részvétre nézve biztosítva, miszerint a rovatnak új évtéli megindulását jelenthetjük. A szerkesztőség. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Halálozás. Az ausztriai monarchia általános kü­lkereskedése 1844ben. Megyék: Közgyűlés Zalában. Vázlatos közlemény a Gyáralapító részvénytársaság nov. -án tartatott közgyűléséről (folytatás.) Pesti műegyesületről. Nemz. színház. Külföldi irodalom XVII. (De l’état présent et de l’ avenir des principantes de Moldavie et de Valachie ’sat. Paris 1839. — Folytatás.) Külföld. Francziaország. Portugália. Belgium. Amerika. Egyveleg. Hivatalos és magánhirdetések. Lote­­riákban húzott számok. Nemzeti színházi játékrend. Gabonaár. Status­­papirok és részvények árkelete. Dunavizállás. Előfizethetni helyben a ki­adó-hivatalban , hatvani ut­ósul Horváth-házban 483 dtk n. alatt földszint, és minden királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s külföldre menendő példányokat csak a bécsi császári posta­hivatalnál rendelhetnek meg. SZACiTilROBBKÁG és ERDÉLY. Marchandt Ferenci ak. országos épitészeti­ igazgató­­hivatalnál rajzoló, meghatározott. (Az ausztriai monarchia általános külke­­reskedése 1844ben.) Az 1844iki hivatalos kimutatások is megjelenvén, ezekből előlegesen a következő adatokat kö­zöljük, az előttei év eredményével párvonalazva, kerek szá­mokban. A szárazföl­döni kereskedés Értéke az 1844iki Értéke az 1843iki bevitelnek kivitelnek, bevitelnek kivitelnek. A vámszövetség határán - - 33,260,000 Krakó határán 555,000 Lengyelország h. 65,000 Oroszország hat. 4,343,000 Törökország hat. 13,862,000 Idegen Olaszor­szág határán - 13,364,000 Schweicz határ. 2,027,000 Összesen 67,476,000 A tengeri ke­rt. 42.112.000 2,668.000 1.497.000 2.854.000 9.139.000 12.863.000 18.003.000 139,136.000 ft. 30.125.000 505.000 40,000 3.905.000 13.986.000 13.758.000 2.072.000 64.394.000 ft. 35.370.000 2.895.000 1.261.000 2.339.000 7.917.000 15.866.000 18.613.000 84.264.000 reskedés Fiumén át 306,000 Trieszten át - 26,786.000 Velenczén át 16,105.000 Egyéb kikötő­­­kön át - - 3,812,000 Összesen 47,009,000 Szárazon és ten-1.930.000 244.000 12,362.000 27,152.000 4.048.000 16,226.000 2.142.000 3,402.000 20 482.000 47,026.000 2.093.000 11.824.000 3.924.000 2.007.000 19.849.000 geren 114,485.000 109,618.000 111,420.000 104,113.000 Értéke az át­meneti keres­kedésnek A vámszövetség határán - - Krakó határán Lengyelország h. Oroszország hat. Törökország hat. Idegen Olaszor­szág határán Schweicz határ. Összesen Fiumén át­­ Trieszten át Velenczén ’s e­­gyéb kikötőkön Összesen Szárazon és ten­geren 1844ben. Bemenet. Kimenet. ft. ft. 1843ban. Bemenet. Kimenet, ft. ft. 22,846,000 7,399,000 23,497,000 9,238,000 729,000 611,000 262,000 836,000 178,000 628,000 126,000 448,000 2,905,000 5,014,000 3,374,000 4,325,000 2,625,000 10,790,000 1,907,000 9,280,000 16,651,000 13,467,000 16,202,000 14,900,000 12,147,000 9,609,000 13,564,000 10,962,000 58,081,000 47,718,000 58,932,000 49,989,000 167,000 80,000 229,000 247,000 5,365 000 10,665,000 5,443,000 10,782,000 7,736,000 12,886,000 7,070,000 10,654,000 13,268,000 23,631,000 12,742,000 21,683,000 71,349,000 71,349,000 71,679,000 71,679,00 E szerint az összes kereskedési forgalom 1844ben 366,801,000; 1833ban 358,891,000 ft értékű volt, melly következő vámjövedelmet eredményezett: 1844ben. A bevitelből - - - 15,599,600 ft. A kivitelből - - - 1,214,800 . Az átmeneteiből - -77,500 1843ban. 15,172,900 ft 1,299,700 „ 78,000 „ Összesen 16,891,900 ft. 16,550,600 ft. ’S e szerint 1844 ben a forgalom majd 8 milliónyi értékkel, a vámjövedelem pedig 341,300 fttal szaporodott. IGAZÍTÁS. Lapunk múlt számában az első hasáb alatti jegyzet­ben e szó után ,j­ö­v­ő‘ kimaradt ,v­a­s­á­r­n­a­p­i.­ Megyék Zalából. Zala-Egerszeg, nov. 14. F. hó 10- dikére évnegyedes gyűlésünk volt kitűzve; ezt megelőzték bi­zonyos korábbi események és hírek. — Ugyanis az úgyne­vezett Csárdában (egyetlen kávéház és vendéglőnk) a legény­ségnek felsőbbséget igénylő némelly egyénes és a mérséklet­­tebbek közt parancshang és lenézések miatt megszakadás történt, ’s ez utóbbiak magukat atyafiaknak nevezték. Ezen az uralkodó párt főnökei meghökkentek, és miután a főisp. helyettes már nov e­lső napján megyénkbe jött, némelly vi­dékeinken iskolákat, középületeket, utakat és a kanizsai utlcrák sárból kiemelése iránt tett rendeleteinek sikerét láto­gatni járt, éber szemmel kisértetvén utat, itt ez, ott amaz keresett okot, őt és tisztelőit megróhatni. Aggodalommal voltak sokan, mi it ellenséges kitörések lehetnek majd gyűlé­sünkön és a csárdában, legény atyafi közt? vagy a mér­­séklett párt ellen? ’s illy feszült várakozásokkal jöttünk be Egerszegre i. e. nov. 9 én, ’s meglepettünk gyertyagyujtat­kor, midőn H. N. J. kamarás 3 ablakait ’s Cs. L. ur szállásá­nak 4. ablakát transparenttel kivilágítva láttuk, mellyeken következő versek voltak olvashatók: lső ablak, Magyarország czimere. Nevet kerestek jó ügynek baráti, Van név, az egy, az osztatlan Haza, Ezzel betelnek szív és ész határi, Ki hallott ennél szebbet valaha ? Csak hogyha név, őszinte név legyen, Ki milly nevet hord, a szerint tegyen. — Kik ablak, Zalamegye czimere. Viszály ne csapjon a jók táborába Habár egy uj czim jobbnak tetszenék, Nevet cseréljen a gaz, és a kába; Becsületesnek egy jó név elég, ’S ha egy a czél is, Zala fiai Minek két név, legény és atyafi? — 3ik ablak, két kéz alatt. Egy név egy elv Zalának büszkesége, Olly férfi , miilyen ritkán születik, Mi kell egyéb mint a jók öszvesége, ’S a vész hatalma rajtunk megtörik, És újra ember lesz a gáton ott Hol eddig a viszály uralkodott. — Cs. L. ablakán: Mindenható egyesség Istene, Ki öszvetartod a világokat, Engedd, hogy bár mi sorsnak ellene, Vezessen egy nagy és szent gondolat, Hogy nemzetünk mindenik nyomára, Ragyogjon emberi méltóság sugára. *) — H. J. kamarás ur az atyafiakat is meghivatta magához confe­­rencziára; — ’s itt némelly szóváltások történtek ; — az atyafiság különösen magára sértőleg irányzottaknak találá a versek közt a gaz és kába szavakat, azonban ez poe­ *) Mondják, Vörösmarty készítette Kehidán. — Közlö.

Next