Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-02-26 / 343. szám

történik és, ha jól vagyunk értesítve, igen érdekes czímet visel. — Mondják, hogy e hosszú farsang folytában Pesten összesen 84 nyilvános tánczvigalom tartatott, nagyítás nél­kül csinálhatunk tehát következő számadást: minden táncz­­vigalomra esik legalább ötszáz némber, összesen tehát negy­venkét ezer, ’s ezek virágra csak tizenkét jó krajczárjával legalább huszonegyezer váltó forintot költöttek, czipőre pe­­di° huszonegyezer pgostot. Ha pedig fölteszszük, mikép száz tánczos közöl egy olly bajba esik, melly pióczázást vagy érvágást szükségesít, úgy a mostani hosszú farsang olly iszonyú vérontást okozott, melly Napoleon valamelly kisebb csatájával is fölér. Lám, ki hitte volna, hogy még anyagias századunkban is vannak, kik vérüket feláldozni készek! — Időjárásunk folyvást olly csodásan jó, hogy egy víg társa­ság a farsang utolsó napját a budai hegyek közt tölté, és igen sok zöldet látott, t. i. zöld pezsgő-üvegeket. — Az élelmezési biztosság már a lejárásokat is megzaklatta, kik igen csodálkoztak, midőn tudtukra adaték, hogy ezentúl tej gyanánt csupán tejet szabad árulniok. Ez egyébiránt bajosan fog megtörténhetni, miután eddig azok, kik naponkint nyolcz­­van itczét fejnek, rendesen száztíz itczét szoktak eladni.­­ A műegyesület utóbbi gyűlésében a nemzeti elem hosszú vi­tatkozás után végre csakugyan győzött, ’s határzatta jön, hogy a jövedelem egy negyedén kizárólag magyar mesterek művei fognak megvásároltatni. Ez is örvendetes ugyan, de mégsem vigasztaló az, midőn még illyesmiért is küzdeni kénytelenek a jobb érzelműek. Egyébiránt a megkötés sem helyes, mert az is megtörténhetik , hogy több jeles hazai kép leen­ kapható , és mégis silányabb idegenek fognak a három negyeden vásároltatni. — A pesti nyilvános dolog­házban két fegyencz önkényt szökött katonának vallá magát, ’s kész inkább hátát összevéreztetni, mint becsületesen dol­gozni. Ezen egy adat is eléggé bizonyítja, milly roppant a hasznnak az illy intézetek, és mennyire kellene azokat gya­­­­rapítani. — A balatoni gőzhajótársaságra olly gyorsan kell­nek a részvények, hogy a tervezett „Kisfaludy“ gőzös talán még ez év folytában fog a Balatonon megjelenhetni. — Az élénkül járó gőzösök tömérdek árukat szállítottak már a kö­zelgő pesti vásárra, a fuvarosok nem nagy örömére. — Ha­­jóhidunkon jégtörő Mátyás napja előtt csakugyan nem mer­tek komolyan dolgozni! Bizony hiába szeretünk még a 19dik századra hivatkozni, főkép ha tekintetbe veszszük, hogy még írástudóinkat is illy előítéletek bántják. April elsején ugyanis bizonyos irodalmi vállalatnak kellett volna megin­dulnia, mellynek főkelléke az, hogy minden előítélettől ment legyen, ’s — martius utolján fog megindíttatni, mivel april elseje szerencsétlen nap ! — © NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, febr. 28-án , Komlósy Ida javára, bérletszünéssel először fog­­adatni: ,,E­g­y s­z­e­k­­rény rejtelme.“ eredeti népszínmű, dalokkal és zené­vel , 3 szakaszban , Szigligetitől. A M. GAZD. EGYESÜLET f. é. február 16-i kormányzó vá­lasztmányi ülésében 1) Olvastatott a nm. m. kir. helytartótanács kegyes intézménye , mellyel Greiner Lajos urnak a hazai erdé­­szet hiányait illető , ’s az egyesület által a nmlgy h. tanácsnak fölterjesztett értekezése legfelsőbb kir. parancsolat következté­ben azon utasítással küldetik vissza, miszerint, miután a magy.­­országi erdők a fenálló törvények által visszaélések és pusztítá­sok ellen biztosítva nincsenek , a státus pedig törvény nélkül a magánbirtokosok erdőkezelésébe nem avatkozhatik, a kir. kincs­tár részéről gyakorlott okszerű kezelési rendszer az erdei gaz­dálkodás elhanyagolt állapotján nem javíthatván, e tekintetben csak új, a jelen viszonyokhoz alkalmazott törvények alkotása segíthet, s az egyesület e tekintetben mielőbb részletes és ha­tározott törvényjavaslatot terjeszszen fel. Melly kegyes intézményt annál nagyobb hálával fogadta az Egyesület, minthogy annak következtében alkalmat nyer az egyesület e fontos ügyben néze­teit ’s óhajtását azon statushatalom irányában kijelenteni, melly­nek mindinkább kitűnő atyai jó akaratjától ’s magas beleegyezé­sétől a legüdvösb ’s legkorszerűbb törvények alkotása függ. Mi­nél fogva az illető szakosztály sürgősen utasíttatott e tárgyban mielőbb javaslatot tervezni, különösen figyelmezvén f­ör azon erdőpusztításokra, hol kivált hegyek letarolása által nemcsak többé egy uj erdőnek teremtése Végképen meghiúsul, mert hó, zápor és szélvész a megkopasztott hegytetőkről a csekély termő­földet végképen lemossa, hanem az egész környező vidéket is a korlátok alól felszabadított szélvészek rohamának , a megkemé­nyedett téli fagyok, a tavaszi áradások, és az erdők által többé nem mérséklett nyári hőség, szárazság, és esőszakadások mos­toha befolyásának és hulásainak teszi ki; 2­ ot figyelmezvén azon korlátokra, mellyek között termékeny síkságon az erdők kiirtása hasznos vagy megengedhető, útmutatást készítvén azon módok­ról , ’s mellékhasználatokról, mellyeknek alkalmazása által a kevésbbé rosz földön intézett uj erdők kiültetésére azon kis bir­tokosok is nagyobb ösztönt nyernek, kik a föld kamatját olly hosszas ideig nélkülözhetni nem hiszik , a meddig azt a föld­nek erdei használata az eddigi kezelésmód szerint igényel­te, figyelmezvén végre azon országos intézményekre, mely­­lyeknek törvényes foganatosítása által a futóhomok megkö­tését és az országutak és községi határok körülültetését, mind az éghajlat javítására , mind a vidékek szépítésére, mind a fa­tenyésztésnek átalában lényeges gyarapítására eszközölni lehet­ne. 2) Olvastatott az állattenyésztési szakosztály febr. 7 én tartott ülésének jegyzőkönyve , melly tudomásul vétetvén , a legszivesb köszönettel fogadtattak mitgos gr. Károlyi György és Feste­tics Ágoston urak hazafiui ajánlataik, mellyek szerint az egye­sület által a kanczacsikók és szarvasmarhák tenyésztésére kitűzött jutalmak öregbítésére, egyenkint kétkét ezüst érdempénzt ké­szíttetni ígértek. Elfogadtattak ezúttal egyszersmind azon elvek és szabályok , mellyeket a szakosztály sinórmértékül a folyó év­ben először megindítandó szarvasmarha-kiállításra nézve össze­állított, ’s mellyeknek közlése a hírlapok utján átalában, a szom­szédmegyékkel külön levélben elhatároztatott. 3) A csikósutas­ HÍILFÖLD NAGYBRITANNIA. Az alsóház febr. 1 Okói ülésében Miles indítványa, hogy a kormányt vámterv félrevettessék, folytatólag tárgyaltatván. O’Brien kétségbe vonta Russell lord állítását, hogy a bérlők a gabnavám rögtönös eltörlését kívánnák inkább, és sajnálja, hogy a földművelési érdekek a parliament szétoszlatása és új követválasztások által nem nyilatkozhatnak. Szeretné tudni, minő elvek fogják ezentúl a politikai pártokat alakítni Angliában? A jelen kormány nemcsak megváltoztatta elveit, mióta a hivatalra lépett, ha­nem azt is megmutatta, hogy a pártokat nem tarthatják töb­bé össze eddigi elveik. Egy ministeri szónok azt mondá, hogy az 1842-i gabnatörvény azért rész, mert a behozatalt korlátozza, tavai merően ellenkező panasza volt. Illy válto­zékony embereket természetesen semmi törvény sem fog ki­­elégítni. Mi az Izlandban közeledő éhséget illeti, szónok osztozik ugyan ez aggodalomban, de meg van győződve, hogy a gabnatörvények megváltoztatása azt nem csak eny­­hítni nem, hanem inkább fokozni fogná. Szintolly kevéssé ért Russell lorddal egyet abban, hogy a földművelés vám­védésének ideje már lejárt. Azelőtt azt hitte, hogy a fen­­forgó kérdés a földbirtokosokat illeti főkép, most átlátja hi­báját és azt, hogy leginkább a szegény bérlők érdekelnék , és élénk színekkel festi ínségüket, melly okvetlenül bekövet­keznék, ha a divatos tanok Cobden és Peel szárnyai alatt lábrakapnának. A bérlők és munkások nagy hibája abból áll, hogy valamint a földesurak ők is a kormány becsületes­ségében és bölcseségében bíztak, és legnagyobb vesztesé­gük az, hogy bizalmukat az ország státusférfiai iránt elvesz­tették.­­ Sharmann- Crawford úgy veszi észre, hogy az előtte szólott jobb szónoki tehetséggel bír mint logikával, mert míg a munkások boldogsága iránt buzgolkodnék, nem akarja őket olcsó kenyérrel ellátni. Semmi sem fogja az or­szág jóllétét jobban előmozdítni, mint az olcsó gabona , te­hát a vám eltörlését pártolja. Ezután mélyebben bocsátkozik Izland belügyeibe, és mutogatja, hogy a tervezett rendszabály az ottani munkás­osztályra nézve jótékony hatású leend. — B­a­­ 11 i­e sajnálja, hogy a jelen rendszabály egy párt hadi jelszava lett, mert azáltal a tisztán gazdasági kérdés nyugodt tárgyalása lehetlenné tön. Például hozza fel Indiát, hol a szabad kereskedés behozatala nyomán az angol gyártmányok a belföldi gyárakat megsemisítették és sok ezer munkás éhenhalását okozták. Régi igazság már, hogy a földművelé és kereskedés szoros összeköttetésben állnak egymással, és hogy az egyik vagy másik javára vagy kárára hozott rend­szabály a másiknak is használ vagy árt. Minthogy pedig gyártmányainknak, mond, az utolsó évben minden eddigit felülhaladó keletjük volt, vizsgálnunk kellene, honnan eredt az ? Tán egyedül az uj vámlajstromból? Koránsem, hanem inkább a három bő esztendőből, mellyek egymásra követ­keztek. A földművelési érdekek díszlése lényegesen hatott a kereskedés virágoztatására, tehát az a főkérdés, mikép moz­dítandó a földművelés legczélszerűbben elő­­­mérsékelt véd­­vám által-e, vagy ha idegen és olcsó búzát termesztő orszá­gok szabad csődülése engedtetik ? Szónok azt hiszi, ha ez utóbbi rendszabályhoz folyamodnak, kevesebb búza fog ter­­mesztetni Nagybritanniában és az ország még nagyobb mér­tékben függni idegen országoktól. A szabad kereskedés Nagybritannia népességét gyarapitandja, míg ellenben bel­földi termését csökkentendi. Ez aggodalmat gerjeszt szónok­ban a ministeri javaslat iránt, megjegyzi azonban, hogy a szőnyegen levő kérdést nem csupán saját értéke szerint kell megítélni. A háznak éretlen meg kell az egész ország állapo­tát fontolni, ’s mindenek előtt meggondolnia, hova vezethet azon nagy tusa, mellyben a néptömegnek akár való akár képzelt érdekei sorompókba léptek néhányak érdekei ellen? Meg kell fontolnia a háznak, hogy az ország két tusakodó osztálya mellett az alsóház minden pártjainak vezérei a gab­natörvények megváltoztatását elkerülhetlen szükségnek te­kintik, míg a reform ellenes kormányt nem képezhetnének. A védvám eddigi barátai tehát csak kettő közül választhat­nak : vagy el kell az ajánlott alkut fogadniok, vagy a mos­tani kormányt letenniük, hogy egy uj lépjen helyébe, melly már szinte a gabnavámok eltörlésére kötelezte magát. — Lefroy Crawford beszédére hivatkozik az írek szomorú állapota iránt és kérdi, mi módon fog tehát a kormányi terv rajtuk segítni ? mi módon fogja a földesurak és bérlőknek, mert hiszen ott a népnek csak ezek adhatnak munkát, pén­zét szaporulni ? Mint ír pari­ tag a kormány terve ellen sza­vaz és azt merész és hirtelenkedő kísérletnek tartja.__ Clements lord a fönebbi szónoknak felelvén azt mondja, hogy a ministeri terv sem az ir néptömegnek, sem földes­urai és árendásainak nem ártand. Vizsgálja meg csak a ház , hatott-e és mennyire hatott a védvám Izland földművelő lakossága sorsának enyhítésére ? Az egész vi­lágon sincs nagyobb inség mint az ír parasztságnál, a­mint azt Bevon lord bizottsági jelentése életben raj­zolja. A Védvámrendszer eddig nem mentette meg az ír pórt a legmélyebb nyomortól, és az ottani bérlőnek szintelly ke­veset használt. Jövendőre sem lehet attól jobbat várni , és ezért szónok a kormányt tervet ha csak azért is pártolja, mert legalább az éhenhalástól mentendi meg Izland millió szegényeit. — Grandy marg. legtisztább szándékot tulaj­donít a főministernek, de ez csalatkozik, ha azt véli, hogy a szegény munkás a gabnatörvény eltörlése után több és jobb kenyeret eendik. A gabonaár csökkenésével a munka­bért is alábbszállítják, és így a szegény munkás kevesebb pénzével szintolly arányban lesz az olcsó kenyérhez, mint most több keresetével a drágábbhoz. Miért is szónok a terv ellen szavaz. — Gregory azt mutogatja, hogy a földmű­velés Nagybritanniában eddig védvám nélkül is virágzott volna. Gúnyolja a földművelők aggodalmát, hogy a szabad kereskedés behozatala után az angol búzaföldek parlagon maradandnak és hogy az ország a külföldtől függend. Re­méli , hogy a ház sokkal bátrabb , semhogy azon állítástól, mintha a terv csak a ligának adott engedmény volna, visz­­szareh­enne. Szónok csak azt nem szereti, hogy a szabad gabonakereskedésig még három évet kellene várnia. — Brooke lord (minap választott követ) kinyilatkoztatja, hogy politikai pályáját sir Robert Peel rendszabályának határozott rászólásával kénytelen megkezdeni. Nem kételkedik, hogy sir Robert meggyőződésből változtatta nézetét, de a védvám néhai pártolói közt többekről, kik most ellene vannak, nincs e hiszemben. Felmelegíti ezután a földművelők közönséges tárnokait a védvám mellett.­ Worsley lord véleménye szerint a kormány csak azért hozta be javaslatát, mert azt a jelen körülményekben czélszerűnek ugyan , de átalán véve jónak nem tartja. Az utolsó átalános választásoknál „Peel, a bérlők barátja !“ volt a jelszó , ’s ime most a bérlők barát­ja ollyast javasol, mit a bérlők romlásuknak tekintenek. „Ila azt mondjátok a földművelőkről, hogy aggodalmaik nagy­sága nem képez kedvező mérőpálczát bölcseségekhez; kér­dem , nem ti magatok öntétek-e beléjök ez aggodalmakat? Erre az egész ház nagy mulattatására kivonatokat olvasott fel Peel és Graham ministerek néhai beszédeikből, melyek­ben egykor szintolly hatalmasan szólottak a szabad keres­kedés kártékonyságáról, mint most előnyeiről; azután meg­­jegyzé, hogy a bérlők, ha keresztül is menne most a terv , a jövő átalános választásoknál olly képviselőket küldenének a házba, kik a gabnatörvények revisioját ígérendik. így te­hát a kérdés még koránsem leendne mostani elfogadásával befejezve; reméli azonban, hogy a jelen, vámvédőképen vá­lasztott parliament, a kormány tervéből, melly csak egy ideiglenes baj elhárítása végett készittetett, állandó törvényt nem csináland. Végre felszólította a kormányt, oszlassa el a parliament, és folyamodjék az ország véleményéhez ; kü­lönben kénytelen lesz jelen dísztelen állapotában maradni és segélyt­ellenestől koldulni.— Sir J. Graham belügyek ministere: „A jelen kérdés olly roppant fontosságú, hogy azt mindazok, kik javaslatba hozták, a legőszintébben tárgyalni kötelesek. Megvallom tehát egyenesen , hogy nézeteim a gabnatörvény ügyében megváltoztak,’s e vallomásom által minden korábbi beszédeim, mellyeket a nemes lord ez imént ellenem idézett, jelen meggyőződésemre nem alkalmazha­tók.“ Előadja kimerítő okait, mellyek benne e véleményvál­­toztatást szülték, ’s folytatja: „Szabad legyen meggyőződé­sem valóságát saját érdekemmel bizonyítnom Én terjedel­mes másodrangú földeket öröklöttem, és tehát a javaslat ál­tal szintúgy károsíttatnám , mint bármellyik földesura az or­szágnak. Azt mondá a nemes lord, hogy a kormány azért tette e javaslatot, mivel a körülményekhez képest czélszerű­nek, nem pedig magában véve is jónak tartja. A kormány, bizonyossá teszem a házat arról, azért javasolja a rendsza­bályt, mert azt magában is jónak, most is czélszerűnek gon­dolja lenni. Tagadom, hogy a gabnatörvények javasolt meg­változtatása a szegényekre káros hatású lesz, ’s ellenkező­leg azt állítom , hogy a munkás­osztálynak olcsó kenyeret szerezene. Az általunk eldöntendő kérdés röviden ekép hang­zik: Használna-e a gabnatörvények fentartása a nemzet na­gyobb részének, ’s képes-e a lakosságnak olcsó és bőséges eledelt szerezni ? Véleményem szerint nem használ és nem képes. Megvallom, azon előre nem látott körülmények, mellyek az utolsó part­ gyűlés berekesztésekor állottak be, tetemesen módositák nézetemet. Illy körülmények a szük­ termés és burgonyavész voltak, mik az egész királyságot meglátogatták. Izlandban a burgonyaszüret olly szűk volt, hogy nem sokára státusköltséget kellene szavaznunk tápsze­rek vásárlása végett a szegénység számára. Azonban van-e minister, ki a britt nemzetet illy czélra megadóztatni kísér­teni bátorkodnék, mig az ország saját kenyere mesterséges árszabályozás által drágíttatik ? Én legalább nem vállalnám magamra e felelősséget, és azért is a gabnatörvények fel­­­függesztetését javaslom, ámbár átláttam, hogy azokat, ha már felfüggesztvék, majd eltörleni is kellene. 1942 óta azok, kik a nyilvános történetekre kötelességekből figyel­­meztek, sokat tapasztaltak, mi bennök határozott meggyő­ződést szült. Most, midőn a veszély már elmúlt, megvall­­hatom, hogy 1842 ben igen nagy veszélyben forogtunk. Drá­gaság és szükség volt, ’s a veszély a munkás osztályok élelemhiányából eredt. Milly változás a legközelebb két év alatt! Dús terméseink voltak, ’s bőséget, munkát és or­0­­ságot hoztak. Teljes nyugalom és aránylagos jóllét uralko­dott majd mindenütt, és semmi sem ellenkezik egymással jobban mint az 1845i elégedettség az 1832 es békellenséggel. Miután szónok a vétkeknek sokkal nagyobb mennyiséget, midőn 1841—42ben a gabona ára 66—57 sh. volt, az 50 shilling áru 1845beli vétkekkel összehasonlitá, a föld­morásra szükséges pénzöszveg egyedül önkintes alairás utján sze­reztethetvén be, az illető aláírási ív a gyűlés színén megnyittat­ván, arra nyomban aláírtak gr. Károlyi György 50 ft, Zichy Miklós 20 ft, Festetics Ágoston 20 ft, Lónyay Gábor 5 ft, Rosty Zsigmond 3 ft, Gorove Károly 4 ft, b. Gerliczy Vincze 4 ft, Laczkovics József 5 ft, Bezerédj István 2 ft, Fényes Elek 2 ft.— Reméljük , hogy a Medárd-vásárig ezen aláírások illő sommáig gyarapodni fognak. 4) Kedvesen lepte meg a korm. választmányt Csizmadia János uj-barsi lelkész ur azon hazafias szívessége, mellyel ő kóspallagi mintegy 8 holdnyi szőlőjét ’s annak alját gyümölcsfa és szőlőiskolául felajánlja, minek következtében tisz­telt lelkész ur őszinte hálanyilvánitás mellett értesíttetni határoz­­tatott, miszerint az egyesület kedves kötelességének fogja is­merni az illető fiók utján e becses ajánlatot a közjóra kihasznál­ni. Végre 5) bemutattatott b. Eybolfstein Béla urnak az erdőke­­zelés fővonalait magában foglaló ’s az egyesület közbenjárására kinyomatott ’s a sajtó alól kikerült munkájának egy példánya, ’s e munka ezennel a tisztelt gazdaközönség pártfogásába (termé­szetesen megszerzésül) hathatósan ajánltatik. — Ára 40 k. p. p. — Pesten, febr. 17én 1­846. T­örök János, egyes, titoknok, 131

Next