Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-02-26 / 343. szám
történik és, ha jól vagyunk értesítve, igen érdekes czímet visel. — Mondják, hogy e hosszú farsang folytában Pesten összesen 84 nyilvános tánczvigalom tartatott, nagyítás nélkül csinálhatunk tehát következő számadást: minden tánczvigalomra esik legalább ötszáz némber, összesen tehát negyvenkét ezer, ’s ezek virágra csak tizenkét jó krajczárjával legalább huszonegyezer váltó forintot költöttek, czipőre pedi° huszonegyezer pgostot. Ha pedig fölteszszük, mikép száz tánczos közöl egy olly bajba esik, melly pióczázást vagy érvágást szükségesít, úgy a mostani hosszú farsang olly iszonyú vérontást okozott, melly Napoleon valamelly kisebb csatájával is fölér. Lám, ki hitte volna, hogy még anyagias századunkban is vannak, kik vérüket feláldozni készek! — Időjárásunk folyvást olly csodásan jó, hogy egy víg társaság a farsang utolsó napját a budai hegyek közt tölté, és igen sok zöldet látott, t. i. zöld pezsgő-üvegeket. — Az élelmezési biztosság már a lejárásokat is megzaklatta, kik igen csodálkoztak, midőn tudtukra adaték, hogy ezentúl tej gyanánt csupán tejet szabad árulniok. Ez egyébiránt bajosan fog megtörténhetni, miután eddig azok, kik naponkint nyolczvan itczét fejnek, rendesen száztíz itczét szoktak eladni. A műegyesület utóbbi gyűlésében a nemzeti elem hosszú vitatkozás után végre csakugyan győzött, ’s határzatta jön, hogy a jövedelem egy negyedén kizárólag magyar mesterek művei fognak megvásároltatni. Ez is örvendetes ugyan, de mégsem vigasztaló az, midőn még illyesmiért is küzdeni kénytelenek a jobb érzelműek. Egyébiránt a megkötés sem helyes, mert az is megtörténhetik , hogy több jeles hazai kép leen kapható , és mégis silányabb idegenek fognak a három negyeden vásároltatni. — A pesti nyilvános dologházban két fegyencz önkényt szökött katonának vallá magát, ’s kész inkább hátát összevéreztetni, mint becsületesen dolgozni. Ezen egy adat is eléggé bizonyítja, milly roppant a hasznnak az illy intézetek, és mennyire kellene azokat gyarapítani. — A balatoni gőzhajótársaságra olly gyorsan kellnek a részvények, hogy a tervezett „Kisfaludy“ gőzös talán még ez év folytában fog a Balatonon megjelenhetni. — Az élénkül járó gőzösök tömérdek árukat szállítottak már a közelgő pesti vásárra, a fuvarosok nem nagy örömére. — Hajóhidunkon jégtörő Mátyás napja előtt csakugyan nem mertek komolyan dolgozni! Bizony hiába szeretünk még a 19dik századra hivatkozni, főkép ha tekintetbe veszszük, hogy még írástudóinkat is illy előítéletek bántják. April elsején ugyanis bizonyos irodalmi vállalatnak kellett volna megindulnia, mellynek főkelléke az, hogy minden előítélettől ment legyen, ’s — martius utolján fog megindíttatni, mivel april elseje szerencsétlen nap ! — © NEMZETI SZÍNHÁZ. Szombaton, febr. 28-án , Komlósy Ida javára, bérletszünéssel először fogadatni: ,,Egy szekrény rejtelme.“ eredeti népszínmű, dalokkal és zenével , 3 szakaszban , Szigligetitől. A M. GAZD. EGYESÜLET f. é. február 16-i kormányzó választmányi ülésében 1) Olvastatott a nm. m. kir. helytartótanács kegyes intézménye , mellyel Greiner Lajos urnak a hazai erdészet hiányait illető , ’s az egyesület által a nmlgy h. tanácsnak fölterjesztett értekezése legfelsőbb kir. parancsolat következtében azon utasítással küldetik vissza, miszerint, miután a magy.országi erdők a fenálló törvények által visszaélések és pusztítások ellen biztosítva nincsenek , a státus pedig törvény nélkül a magánbirtokosok erdőkezelésébe nem avatkozhatik, a kir. kincstár részéről gyakorlott okszerű kezelési rendszer az erdei gazdálkodás elhanyagolt állapotján nem javíthatván, e tekintetben csak új, a jelen viszonyokhoz alkalmazott törvények alkotása segíthet, s az egyesület e tekintetben mielőbb részletes és határozott törvényjavaslatot terjeszszen fel. Melly kegyes intézményt annál nagyobb hálával fogadta az Egyesület, minthogy annak következtében alkalmat nyer az egyesület e fontos ügyben nézeteit ’s óhajtását azon statushatalom irányában kijelenteni, mellynek mindinkább kitűnő atyai jó akaratjától ’s magas beleegyezésétől a legüdvösb ’s legkorszerűbb törvények alkotása függ. Minél fogva az illető szakosztály sürgősen utasíttatott e tárgyban mielőbb javaslatot tervezni, különösen figyelmezvén för azon erdőpusztításokra, hol kivált hegyek letarolása által nemcsak többé egy uj erdőnek teremtése Végképen meghiúsul, mert hó, zápor és szélvész a megkopasztott hegytetőkről a csekély termőföldet végképen lemossa, hanem az egész környező vidéket is a korlátok alól felszabadított szélvészek rohamának , a megkeményedett téli fagyok, a tavaszi áradások, és az erdők által többé nem mérséklett nyári hőség, szárazság, és esőszakadások mostoha befolyásának és hulásainak teszi ki; 2 ot figyelmezvén azon korlátokra, mellyek között termékeny síkságon az erdők kiirtása hasznos vagy megengedhető, útmutatást készítvén azon módokról , ’s mellékhasználatokról, mellyeknek alkalmazása által a kevésbbé rosz földön intézett uj erdők kiültetésére azon kis birtokosok is nagyobb ösztönt nyernek, kik a föld kamatját olly hosszas ideig nélkülözhetni nem hiszik , a meddig azt a földnek erdei használata az eddigi kezelésmód szerint igényelte, figyelmezvén végre azon országos intézményekre, melylyeknek törvényes foganatosítása által a futóhomok megkötését és az országutak és községi határok körülültetését, mind az éghajlat javítására , mind a vidékek szépítésére, mind a fatenyésztésnek átalában lényeges gyarapítására eszközölni lehetne. 2) Olvastatott az állattenyésztési szakosztály febr. 7 én tartott ülésének jegyzőkönyve , melly tudomásul vétetvén , a legszivesb köszönettel fogadtattak mitgos gr. Károlyi György és Festetics Ágoston urak hazafiui ajánlataik, mellyek szerint az egyesület által a kanczacsikók és szarvasmarhák tenyésztésére kitűzött jutalmak öregbítésére, egyenkint kétkét ezüst érdempénzt készíttetni ígértek. Elfogadtattak ezúttal egyszersmind azon elvek és szabályok , mellyeket a szakosztály sinórmértékül a folyó évben először megindítandó szarvasmarha-kiállításra nézve összeállított, ’s mellyeknek közlése a hírlapok utján átalában, a szomszédmegyékkel külön levélben elhatároztatott. 3) A csikósutas HÍILFÖLD NAGYBRITANNIA. Az alsóház febr. 1 Okói ülésében Miles indítványa, hogy a kormányt vámterv félrevettessék, folytatólag tárgyaltatván. O’Brien kétségbe vonta Russell lord állítását, hogy a bérlők a gabnavám rögtönös eltörlését kívánnák inkább, és sajnálja, hogy a földművelési érdekek a parliament szétoszlatása és új követválasztások által nem nyilatkozhatnak. Szeretné tudni, minő elvek fogják ezentúl a politikai pártokat alakítni Angliában? A jelen kormány nemcsak megváltoztatta elveit, mióta a hivatalra lépett, hanem azt is megmutatta, hogy a pártokat nem tarthatják többé össze eddigi elveik. Egy ministeri szónok azt mondá, hogy az 1842-i gabnatörvény azért rész, mert a behozatalt korlátozza, tavai merően ellenkező panasza volt. Illy változékony embereket természetesen semmi törvény sem fog kielégítni. Mi az Izlandban közeledő éhséget illeti, szónok osztozik ugyan ez aggodalomban, de meg van győződve, hogy a gabnatörvények megváltoztatása azt nem csak enyhítni nem, hanem inkább fokozni fogná. Szintolly kevéssé ért Russell lorddal egyet abban, hogy a földművelés vámvédésének ideje már lejárt. Azelőtt azt hitte, hogy a fenforgó kérdés a földbirtokosokat illeti főkép, most átlátja hibáját és azt, hogy leginkább a szegény bérlők érdekelnék , és élénk színekkel festi ínségüket, melly okvetlenül bekövetkeznék, ha a divatos tanok Cobden és Peel szárnyai alatt lábrakapnának. A bérlők és munkások nagy hibája abból áll, hogy valamint a földesurak ők is a kormány becsületességében és bölcseségében bíztak, és legnagyobb veszteségük az, hogy bizalmukat az ország státusférfiai iránt elvesztették. Sharmann- Crawford úgy veszi észre, hogy az előtte szólott jobb szónoki tehetséggel bír mint logikával, mert míg a munkások boldogsága iránt buzgolkodnék, nem akarja őket olcsó kenyérrel ellátni. Semmi sem fogja az ország jóllétét jobban előmozdítni, mint az olcsó gabona , tehát a vám eltörlését pártolja. Ezután mélyebben bocsátkozik Izland belügyeibe, és mutogatja, hogy a tervezett rendszabály az ottani munkásosztályra nézve jótékony hatású leend. — Ba 11 ie sajnálja, hogy a jelen rendszabály egy párt hadi jelszava lett, mert azáltal a tisztán gazdasági kérdés nyugodt tárgyalása lehetlenné tön. Például hozza fel Indiát, hol a szabad kereskedés behozatala nyomán az angol gyártmányok a belföldi gyárakat megsemisítették és sok ezer munkás éhenhalását okozták. Régi igazság már, hogy a földművelé és kereskedés szoros összeköttetésben állnak egymással, és hogy az egyik vagy másik javára vagy kárára hozott rendszabály a másiknak is használ vagy árt. Minthogy pedig gyártmányainknak, mond, az utolsó évben minden eddigit felülhaladó keletjük volt, vizsgálnunk kellene, honnan eredt az ? Tán egyedül az uj vámlajstromból? Koránsem, hanem inkább a három bő esztendőből, mellyek egymásra következtek. A földművelési érdekek díszlése lényegesen hatott a kereskedés virágoztatására, tehát az a főkérdés, mikép mozdítandó a földművelés legczélszerűbben előmérsékelt védvám által-e, vagy ha idegen és olcsó búzát termesztő országok szabad csődülése engedtetik ? Szónok azt hiszi, ha ez utóbbi rendszabályhoz folyamodnak, kevesebb búza fog termesztetni Nagybritanniában és az ország még nagyobb mértékben függni idegen országoktól. A szabad kereskedés Nagybritannia népességét gyarapitandja, míg ellenben belföldi termését csökkentendi. Ez aggodalmat gerjeszt szónokban a ministeri javaslat iránt, megjegyzi azonban, hogy a szőnyegen levő kérdést nem csupán saját értéke szerint kell megítélni. A háznak éretlen meg kell az egész ország állapotát fontolni, ’s mindenek előtt meggondolnia, hova vezethet azon nagy tusa, mellyben a néptömegnek akár való akár képzelt érdekei sorompókba léptek néhányak érdekei ellen? Meg kell fontolnia a háznak, hogy az ország két tusakodó osztálya mellett az alsóház minden pártjainak vezérei a gabnatörvények megváltoztatását elkerülhetlen szükségnek tekintik, míg a reform ellenes kormányt nem képezhetnének. A védvám eddigi barátai tehát csak kettő közül választhatnak : vagy el kell az ajánlott alkut fogadniok, vagy a mostani kormányt letenniük, hogy egy uj lépjen helyébe, melly már szinte a gabnavámok eltörlésére kötelezte magát. — Lefroy Crawford beszédére hivatkozik az írek szomorú állapota iránt és kérdi, mi módon fog tehát a kormányi terv rajtuk segítni ? mi módon fogja a földesurak és bérlőknek, mert hiszen ott a népnek csak ezek adhatnak munkát, pénzét szaporulni ? Mint ír pari tag a kormány terve ellen szavaz és azt merész és hirtelenkedő kísérletnek tartja.__ Clements lord a fönebbi szónoknak felelvén azt mondja, hogy a ministeri terv sem az ir néptömegnek, sem földesurai és árendásainak nem ártand. Vizsgálja meg csak a ház , hatott-e és mennyire hatott a védvám Izland földművelő lakossága sorsának enyhítésére ? Az egész világon sincs nagyobb inség mint az ír parasztságnál, amint azt Bevon lord bizottsági jelentése életben rajzolja. A Védvámrendszer eddig nem mentette meg az ír pórt a legmélyebb nyomortól, és az ottani bérlőnek szintelly keveset használt. Jövendőre sem lehet attól jobbat várni , és ezért szónok a kormányt tervet ha csak azért is pártolja, mert legalább az éhenhalástól mentendi meg Izland millió szegényeit. — Grandy marg. legtisztább szándékot tulajdonít a főministernek, de ez csalatkozik, ha azt véli, hogy a szegény munkás a gabnatörvény eltörlése után több és jobb kenyeret eendik. A gabonaár csökkenésével a munkabért is alábbszállítják, és így a szegény munkás kevesebb pénzével szintolly arányban lesz az olcsó kenyérhez, mint most több keresetével a drágábbhoz. Miért is szónok a terv ellen szavaz. — Gregory azt mutogatja, hogy a földművelés Nagybritanniában eddig védvám nélkül is virágzott volna. Gúnyolja a földművelők aggodalmát, hogy a szabad kereskedés behozatala után az angol búzaföldek parlagon maradandnak és hogy az ország a külföldtől függend. Reméli , hogy a ház sokkal bátrabb , semhogy azon állítástól, mintha a terv csak a ligának adott engedmény volna, viszszarehenne. Szónok csak azt nem szereti, hogy a szabad gabonakereskedésig még három évet kellene várnia. — Brooke lord (minap választott követ) kinyilatkoztatja, hogy politikai pályáját sir Robert Peel rendszabályának határozott rászólásával kénytelen megkezdeni. Nem kételkedik, hogy sir Robert meggyőződésből változtatta nézetét, de a védvám néhai pártolói közt többekről, kik most ellene vannak, nincs e hiszemben. Felmelegíti ezután a földművelők közönséges tárnokait a védvám mellett. Worsley lord véleménye szerint a kormány csak azért hozta be javaslatát, mert azt a jelen körülményekben czélszerűnek ugyan , de átalán véve jónak nem tartja. Az utolsó átalános választásoknál „Peel, a bérlők barátja !“ volt a jelszó , ’s ime most a bérlők barátja ollyast javasol, mit a bérlők romlásuknak tekintenek. „Ila azt mondjátok a földművelőkről, hogy aggodalmaik nagysága nem képez kedvező mérőpálczát bölcseségekhez; kérdem , nem ti magatok öntétek-e beléjök ez aggodalmakat? Erre az egész ház nagy mulattatására kivonatokat olvasott fel Peel és Graham ministerek néhai beszédeikből, melyekben egykor szintolly hatalmasan szólottak a szabad kereskedés kártékonyságáról, mint most előnyeiről; azután megjegyzé, hogy a bérlők, ha keresztül is menne most a terv , a jövő átalános választásoknál olly képviselőket küldenének a házba, kik a gabnatörvények revisioját ígérendik. így tehát a kérdés még koránsem leendne mostani elfogadásával befejezve; reméli azonban, hogy a jelen, vámvédőképen választott parliament, a kormány tervéből, melly csak egy ideiglenes baj elhárítása végett készittetett, állandó törvényt nem csináland. Végre felszólította a kormányt, oszlassa el a parliament, és folyamodjék az ország véleményéhez ; különben kénytelen lesz jelen dísztelen állapotában maradni és segélytellenestől koldulni.— Sir J. Graham belügyek ministere: „A jelen kérdés olly roppant fontosságú, hogy azt mindazok, kik javaslatba hozták, a legőszintébben tárgyalni kötelesek. Megvallom tehát egyenesen , hogy nézeteim a gabnatörvény ügyében megváltoztak,’s e vallomásom által minden korábbi beszédeim, mellyeket a nemes lord ez imént ellenem idézett, jelen meggyőződésemre nem alkalmazhatók.“ Előadja kimerítő okait, mellyek benne e véleményváltoztatást szülték, ’s folytatja: „Szabad legyen meggyőződésem valóságát saját érdekemmel bizonyítnom Én terjedelmes másodrangú földeket öröklöttem, és tehát a javaslat által szintúgy károsíttatnám , mint bármellyik földesura az országnak. Azt mondá a nemes lord, hogy a kormány azért tette e javaslatot, mivel a körülményekhez képest czélszerűnek, nem pedig magában véve is jónak tartja. A kormány, bizonyossá teszem a házat arról, azért javasolja a rendszabályt, mert azt magában is jónak, most is czélszerűnek gondolja lenni. Tagadom, hogy a gabnatörvények javasolt megváltoztatása a szegényekre káros hatású lesz, ’s ellenkezőleg azt állítom , hogy a munkásosztálynak olcsó kenyeret szerezene. Az általunk eldöntendő kérdés röviden ekép hangzik: Használna-e a gabnatörvények fentartása a nemzet nagyobb részének, ’s képes-e a lakosságnak olcsó és bőséges eledelt szerezni ? Véleményem szerint nem használ és nem képes. Megvallom, azon előre nem látott körülmények, mellyek az utolsó part gyűlés berekesztésekor állottak be, tetemesen módositák nézetemet. Illy körülmények a szük termés és burgonyavész voltak, mik az egész királyságot meglátogatták. Izlandban a burgonyaszüret olly szűk volt, hogy nem sokára státusköltséget kellene szavaznunk tápszerek vásárlása végett a szegénység számára. Azonban van-e minister, ki a britt nemzetet illy czélra megadóztatni kísérteni bátorkodnék, mig az ország saját kenyere mesterséges árszabályozás által drágíttatik ? Én legalább nem vállalnám magamra e felelősséget, és azért is a gabnatörvények felfüggesztetését javaslom, ámbár átláttam, hogy azokat, ha már felfüggesztvék, majd eltörleni is kellene. 1942 óta azok, kik a nyilvános történetekre kötelességekből figyelmeztek, sokat tapasztaltak, mi bennök határozott meggyőződést szült. Most, midőn a veszély már elmúlt, megvallhatom, hogy 1842 ben igen nagy veszélyben forogtunk. Drágaság és szükség volt, ’s a veszély a munkás osztályok élelemhiányából eredt. Milly változás a legközelebb két év alatt! Dús terméseink voltak, ’s bőséget, munkát és or0ságot hoztak. Teljes nyugalom és aránylagos jóllét uralkodott majd mindenütt, és semmi sem ellenkezik egymással jobban mint az 1845i elégedettség az 1832 es békellenséggel. Miután szónok a vétkeknek sokkal nagyobb mennyiséget, midőn 1841—42ben a gabona ára 66—57 sh. volt, az 50 shilling áru 1845beli vétkekkel összehasonlitá, a földmorásra szükséges pénzöszveg egyedül önkintes alairás utján szereztethetvén be, az illető aláírási ív a gyűlés színén megnyittatván, arra nyomban aláírtak gr. Károlyi György 50 ft, Zichy Miklós 20 ft, Festetics Ágoston 20 ft, Lónyay Gábor 5 ft, Rosty Zsigmond 3 ft, Gorove Károly 4 ft, b. Gerliczy Vincze 4 ft, Laczkovics József 5 ft, Bezerédj István 2 ft, Fényes Elek 2 ft.— Reméljük , hogy a Medárd-vásárig ezen aláírások illő sommáig gyarapodni fognak. 4) Kedvesen lepte meg a korm. választmányt Csizmadia János uj-barsi lelkész ur azon hazafias szívessége, mellyel ő kóspallagi mintegy 8 holdnyi szőlőjét ’s annak alját gyümölcsfa és szőlőiskolául felajánlja, minek következtében tisztelt lelkész ur őszinte hálanyilvánitás mellett értesíttetni határoztatott, miszerint az egyesület kedves kötelességének fogja ismerni az illető fiók utján e becses ajánlatot a közjóra kihasználni. Végre 5) bemutattatott b. Eybolfstein Béla urnak az erdőkezelés fővonalait magában foglaló ’s az egyesület közbenjárására kinyomatott ’s a sajtó alól kikerült munkájának egy példánya, ’s e munka ezennel a tisztelt gazdaközönség pártfogásába (természetesen megszerzésül) hathatósan ajánltatik. — Ára 40 k. p. p. — Pesten, febr. 17én 1846. Török János, egyes, titoknok, 131