Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-03-26 / 359. szám
rattak ki az ösztöndíjazásból, mivel följelentették, miszerint szláv anyanyelvűket szeretik, ámbár a magyart is értették, hogy tanítók választásánál ne csak gyanítás és ajánlatokra, de tanítási ügyességre, alapos ismeretekre, és ifjakat-vezérlői képességre legyen tekintet; hogy a tanítók jobbléte, a növendékek bővebb táplálma és szigorúbb felvigyázata eszközöltessék; hogy a vallás és egyházi dolgok a tanítóknál úgy mint a növendékeknél egész kiterjedésben mozdittassanak elő, és főleg alapos ismeretekre fordittassék ügyelem ; hogy a közgyűlés jegyzőkönyvei ne csupán matgyar, hanem latin nyelven is nyilváníttassanak ; és hogy az egyházi alkotmányt általában az 1824-ei közgyűlésből kiküldött választmánynak valóban protest, elvekre alapított fororum coordinatioja szerint vizsgáltassák ’s ugyanaz életbe hivassák, az itt érintett rendetlenségek és visszaélések pedig legott szüntessenek meg. BUDAPESTI HÍRHARANG. Közös volt az aggály, hogy nemzeti nyelvünk iskolákba hozatalát a magyar tankönyvek hiányzása akadályoztatni fogja, és ezen aggály annyira ment, hogy a magyar tud társaság nagygyűlései is többször vitatkoztak azon kérdés fölött: mikép lehetne illy könyvekkel a növendékeket minél olcsóbban és minél gyorsabban ellátni ? Némellyek jutalomkitűzést ajánlottak, hogy a rejtett szellemi tehetségek is részt vehessenek a nemes versenyben, mások ellenben azt hitték, hogy egyes szaktudósokat kellene illy tankönyvek kiállítására megbízni; e vitákat azonban mindig azon nyomós ok szünteté meg , hogy az akadémiának nincs pénze. Ezalatt az iskolák nagyobb részben csakugyan megmagyarosíttattak, és gondolja talán valaki, hogy magyar tankönyvekben hiányt szenvedünk ? Dehogy, sőt egyszerre annyi támadt, hogy a választás mindenkinek nehezére esik, é s egy falusi ismerősünk nemrég hét különféle „Magyarország históriája apró gyermekek számára“ czimű tankönyvecskét mutatott be nálunk, hogy a legczélszerűbbet válaszszuk ki. íme, nem kellő jutalom, nem kelle egyes megbízás, és van tankönyv, hogy van-e bennük köszönet is, már az természetesen egészen más kérdés , mert valamint sok ember zabkereskedésre adja magát, ha néhány ismerőse abból meggazdagszik, úgy most nálunk mindenki tankönyvek gyártásával kereskedik, ki nevét hiba nélkül le tudja írni. Költők, kik verseiknek egy könyörülő divatlapot sem találtak, drámaírók, kiknek műveiből a játékszini választmány egyetlen fölvonást is alig birt elolvasni; szóval, boldogok, boldogtalanok felgyürkőznek, néhány német gyermekmunkát kiforgatnak, elferdülnek, és a sajtónak munkája akad, és egyegy magyar tankönyv megszületik, és igen természetes, hogy jelenleg a legroszabb is talál annyi vevőre, mennyit legalább a költségek megtérítése kíván. Hátha még mindazon kézirat világot láthatna, mikkel könyvárusink naponkint elhalmoztatnak! Láttunk kéziratban egy pár magyar nyelvtant is, miknek irói még a helyesírás legmindennapibb szabályi ellen is minden lapon vétettek , ’s mégis nehezteltek, midőn kéziratukat az illető könyvárus visszautasítá. Valamint váltókkal, úgy tankönyvek gyártásával is szörnyű visszaélések történnek most, mellyek az ügynek is ártanak, és azért igen czélszerűnek tartanék, ha néhány szakértő, szigorú és részrehajlatlan férfi egyesülne, és úgy intézkednék, hogy minden magyar tankönyvet megjelenése után rögtön meg kellene kapniok, mellyről aztán lehető legrövidebb idő alatt itéletöket nyilvánosan elmondanák, és ez által a roszat elfojtanák, a jónak pedig nagyobb keretet biztosítanának, mert különben bizony elsózza a nevelési levest a sok irodalmi szakács. — A pesti német színházigazgatót súlyos időszak fenyegeti, egy részről a nagy művészek mind a nemzeti színházba sereglenek, más részről pedig a budai színház új bérlője meg akarja mutatni, hogy lakatos is lehet az ember és egyszersmind ismerője a művészeinek, ’s azért Bécsben résziüt vendégszerepekre, részint állandóan olly színészekkel szerződött, kikkel a pesti németek alig fognak versenyezhetni; sőt mi több , néhány bécsi eredeti bohózatot is vásárlott, olly töltéttel, hogy szerzőik azokat a pesti német színpadnak csak Budán adatásuk után adhassák el. E .szerint Buda erkölcsnemesítésben Pestet meg fogja előzni.—Egy ismertebb magyar író tengerre készül néhány hónapra, hogy irodalmunkban a tengeri regényeket meghonosíthassa. Sok szerencsét e nedves vállalathoz, csak aztán vizenyősség ne legyen belőle, mit irodalmunkban tengeri utazás nélkül is találhatui . Bosco vasárnapi mutatványán egy páholyban tizenöt nézőt báltunk, mire valaki azt jegyzi meg, hogy Bosco, ha történetesen oda nézett, alkalmasint többet látott mint ők. Egy néző elégületlenül monda : ,Mit ér ez, ha valóban döglött lett volna a madár, Bosco bizony föl nem elevenitette volna!‘ Illy követeléseknek aztán természetesen bajos megfelelni. — A megyegyülés a husárt nem szállító ugyan le, de egy őszinte mészárostól hallottuk, hogy a mostani rendszabályok és felügyelés mellett erszényük csakugyan úgy érzi magát, mintha két krajczárral olcsóbban mérnék a húst, é s e mellett mégis igen jól érzik magukat. Egy bécsi lap neheztelve említi, hogy a pesti művészek tánczvigalmára magyar meghívó jegyek adattak ki; milly boldog ember az, kinek nincs ennél igazságos oka neheztelésre! — A budapesti hegyek és kérlek bérlői, a folytonos tavaszi idő következtében azon tanakodtak , hogy nem lehetne-e ez évben május elsejét ápril első napjára áthelyezni ? A tanácskozás eredménye még nem tudatik. — Kattera József bécsi alaköntő Magyarország tizenkét nevezetesb királyának 24 hüvelyknyi szobrocskáját készül kiadni tajtvegyizékből. E királyokat 1016—1526 évből szemelé ki, ’s az előfizetési díjt e tizenkét szoborért csak száz ezüstforintnyi csekélységre szabta, minélfogva reménylhetni, hogy igen sok előfizetője leend, miután most alig tudunk ennél szebb ’s hasznos vállalatot, melly figyelmünket’s részvétünket inkább igényelhetné. Ezenkül még némi csekély vámköltség is lesz fizetendő, ’s miután e szerint még Magyarország királyai is vámot fizetendnek , midőn az ország határit átlépik, ennek következtében méltán reménybezni, hogy e példa után ezentúl köznemeseink sem fognak többé anynyira irtózni a fizetéstől. Az „Életképek“ legújabb divatképén egy csinos hölgy nyílott zongora mellett ül ugyan, de nem játszik rajta; adja Islert, hogy ezen üdvös divat minél előbb lábra kapjon, mert Pesten majd több a zongora, mint a fül, mellyek általok ártatlanul szenvedni kénytelenek. — Mindenki figyelmébe ajánljuk a kir. tud. egyetem körmöczi papírgyárát, mellynek készítményei jelenleg nemcsak legjobbak az egész országban, hanem egyszersmind legolcsóbbak. — © ISMÉTI FELSZÓLÍTÁS. (A pestmegyei gazdasági fiókegyesü let.ez. tagjaihoz a tagsági díjak ügyében's utóbbi aláírás végett.) A gazdasági fiókegyesületetelének közel négy éves pályáján örömmel nézvén el, midőn zsenge életének a fölmerülő akadályok ellenhatásai közt is szépen fejlődő gyümölcseit csekély erejével öszvemérné, kétszeresen fölhivatva érzi magát, a körébe vágó minden munkálatoknál azon ernyedetlen kitartásra , melly nélkül hazafiul tettekre napfény nem mosolyog sehol és soha ! Annál fájdalmasabban esett tehát a február 6-án tartott közgyűlésnek, a pénztári kivonat tárgyalásánál kitűnő azon szomorú tapasztalással találkoznia , miszerint ezen közhasznú intézet iránt némelly tagokban a részvétel lankadott, jelesen , hogy többektől a tagsági díjak minden behajtási kísérlet daczára mindekorig sem szedethettek be; — miután pedig az egyesületnek a tagsági díjakból áll minden jövedelme ’s ezek fizetetlensége által működési körében, nevezetesen a beálló tavaszi munkálatok ’s elkerülhetlen szükséges építések felállithatásában, minduntalan gátoltatnék, elhatározó közgyűlésileg utabbi figyelmeztetéssel sürgetni a hátralevő tartozások behajtását. — Mihez— képest hazafius bizodalommal ismételve szólittatnak fel az egyesület illető t. ez. tagjai, miszerint tekintvén mindazon szép hasznot, mi eddig is már intézetünk életéből a haza keblére szivárgott, ’s mindazon őszinte törekvéseket, mik egyesületünket egy messze nyíló kilátás küszöbére állították; a már eddig is egyesületünk kárával nélkülözött tagsági díjak letevésével tartozásaiknak eleget tenni siessenek. Lejárván pedig az 1843iki aláírási részvények zárideje, tisztelettel szólittatnak fel a t. ez. részvényes urak , mikint megyénk felvirágzását erejéhez képest előmozdítani törekvő egyesületünket ezentúl is pártfogásaikra méltatván , hazafius buzgalmukkal a közös czélhoz járulni szivesked- j jenek. — Fizetések és aláírások elfogadtatnak: Pesten egyedül t. ez. Csanády Ferencz r. t. urnái, az iparegyesület szállásán. A pilisi járásban Pomázon Takács Mihály, Tinnyén Sántha István, Csepely-szigetén Ráczkevében Fejes György, Váczi járásban K.-Megyeren az egyesület pénztárnokánál, Fóthon a helyettes titoknoknál. Pesti járásban Ocsán Darányi Ignácz, Kecskeméti járásban Kecskeméten Csányi János, N. -Körösön Kalocsa László, Czegléden Szabó Károly , Solti járásban Solron Stefanyák Ferencz, Duna-Patajon Nyári Péter tel. cz. egyesületi képviselő uraknál. Kelt Fóthon marcius 2an 1846. Közgyűlés meghagyásából Flekl Károly, helyettes titoknok. --------DEVALVATIONALIS ROVAT. X. A Pesti Hírlap borsodi levelezője szerint az ottani tisztújitáskor ,némi ingerültséget idézett elő az ellenzék részéről egy miskolczi előkelő, közdolgokban befolyásos és munkás, de — — nem-nemes polgárnak, a főispáni helyettes által táblabiróságra kineveztetése, esannyira, hogy csak a kijelöltnek visszalépése nyugtathatta meg a kedélyeket/-------Aztán ki merné állítani, hogy az oppositio nem dolgozik lelkesen a nemzeti egybeolvadás nagy munkáján? ki merné állítani, hogy az oppositio nem az igazi haladási eszmék képviselője ? ki merné állítanó lábon áll ez vagy amaz a németeknél , meglehet semmi vagy igen kevés kivételem volna ellene , azonban ha valaki azt állítaná, mi szép kifejlődésben van a német nemzet, ezt határozottan tagadni fognám (és ezzel mégis volna minden bizonyítva.)“ — Ezen engedékenység daczára ,,a német nemzet semmit sem nyom az európai súlyegyenben, hanem egyedül a kormányok, vagyis a német nemzet sem mi, hanem minden egyedül kormányai — és ez onnan van, mivel nincs politikai élet. — — Németország valósággal nem egyéb, mint üvegházi növény.... a jámbor németek elmaradtak a kortól, melyben élünk — mielőtt letették volna nemzetépületek alapját, már term ékítésről (tudomány és művészet) álmodoznak (?).. A kicsiny fejedelmességek nem kevés befolyással voltak a tudományosság terjesztésére .... ámde épen ez gyilkolta meg Németországot. - - Szerencsétlen nép ! Saját országában hazátlan !“ De nem csak hazájoktól , hanem még kedélyüktől is megfosztja a kegyetlen I. a szegény németeket illy aristotelesi okoskodással : „miből áll a hiresztelt német tulajdon, a kedélyesség? Kedély annyit tesz : lélekállapot (magyar szótár szerint). Látni való tehát, hogy kedélye, az Isten ege alatt mindenkinek van 'S ennél fogva tehát üresség van azon állításban, melly szerint a németek magokat ,,ge m ü thi ch“-nek nevezik; mert hiszen nem kedélyes ember nem is létezik.“... ilyen és még ilyenebl számtalan elmeháboruk által, védetlenül meglevén támadva a derék német nemzet , 's a jelenkor ezen ,szomoru képű lovagja (Ritter von der traurigen Gestalt) által egy örvény szélére szorítva , hol minden érdeme és becsülete a lerohanás kétes pontján áll, reméljük , nem fog nemzetietlenséggel vádolni még a legtörzsörtesebb magyar olvasó is, ha keblünknek, csupán az elnyomot. : *-*» -»fionálihatlan YQnzalmát követve, a megtámadottnak tök írttíiu v/n»/.»-'». - ,*1.. »■rílvcri wrunk figyelmezletünk mindenkit, hogy aa a j a m - b.Vnémet egykor-Wo*, ^ zsákot töltött volt meg magyar fülekkel. - ne adjon »«ki »«* •M»»1. 1hetei haragjában levágandó haznak esalán «« füllel », melyre olly nagy szüksége van az illetőnek , ha hallani, és ez alár okulni és épülni akar! (Folyt, köv.) ni, hogy az oppositio már elmaradt és szerepéből kiesett?— Mi mégsem mernök állítani, mikép a szájas liberalismusnál van gyűlöletes a nép előtt, ha egyszer ráismert. Exempla sunt odiosa. DEVALVATIO a szedő és corrector urak számára. A B53ik számú Híradó 17űk lapja első hasábján azon urakhoz szólván, kik parlagi magyar létekre mindig a tenger felülmulhatlan nagyszerűségéről énekelnek , ekint fejeztük volt ki magunkat a 33 ik sorban: „’s ti is, kik meszsze a tengertől sík földön születtetek ’satu — mit önöknek oda tetszett igazítani, kik földön születtetek; — ami azt látszanék feltenni , mintha az ember levegőben is születhetnék, holott legfölebb csak ott halhatna meg. — Lehet, hogy önök nem ok nélkül tették e változtatást, úgy okoskodván, hogy: képtelen következményekből képtelen előzményekre lehet indukálni; tehát: folyvást levegőbe beszélőkről is levegőben szülöttekre. De látni való, mikint a dolog ekint csak egy üres logomachiára menne ki, millyeket nekünk nem csinálni — az másoknak mestersége — hanem épen devalválni, tisztünk. — Azért hát maradjon kiki a maga szerepében , ’s aztán béke közöttünk 1 s illelt I» FRANCZIAORSZAG. (Courrier francais.) Guizot ur ma (mart. 13.) Larochejaqueira ur kérdésére azt fogja felelni, hogy Krakó el van foglalva! Mi azonban, mi azt mondjuk, hogy a forradalom meg van mentve! „Csak azt ne tennék a felkelők, hogy Jrakót védelmezzék,a mondók mindjárt az első napon ; aggodalmunk gyarló vala, ellenben most örömünk nagy!— Guizot úr azt mondandja, hogy a felkeltek Krakót elvesztették , ellenben azt fogják neki felelni, hogy ahelyett Lemberget vették be. Magánlevelek Galicziából, t.i. azt jelentik , hogy midőn a lembergi őrség nagy része a városból kiment volna, rögtön nagy csapatokban teremtek ott a felkeltek és a várost véres tusa után hatalmukba kerítették. Eszter Ferdinánd főkormányzó, hir szerint, egy kolostorba vonult seregeinek maradékával, itt csakhamar körülvételvén eltorlasztékolta magát. Azonban a felkeltek itt nem támadták meg, hanem megelégedtek azzal, hogy a fegyvertárból 60.000 puskát,álgyat, taraczkot sat, vittek el, és olly álgyuk gyujtólyukait, mellyeket magokkal nem vihettek , beszegezték. Ezenkívül még nagy mennyiségű lőszert és pénzt, mellyet a státuspénztárakban találtak, vittek el. Több magánlevél összeegyez e tudósításban. A felkeltek elhagyták Lemberget, melly város nincs megerősitve, és a forradalmat Galiczia többi részeiben mentek terjeszteni. Bécsi levelek aggodalmat nyilvánilnak a kedélyek állapotáról Galicziában. — Guizot úr azt mondandja , hogy ötszáz, Krakóból kivonult lázadó a poroszoknak adta meg magát. Mi azt feleljük neki, hogy ez 500 ember megütközött ugyan a porosz ügyelő hadtest utócsapatjával, de hogy aztán, mint egy levél Bécsből, melly velünk épen most közöltetik, jelenti , utjokat balra, Nicolai mellett folytatták. — Guizot úr azt mondandja, hogy minden Bécsből jött levél szerint a mozgalom el van fojtva; mi ellenben azt találjuk Bécsbeli tudósításainkban, hogy egész Magyarország fellázadt, és hogy Lichtensteinig hadteste, melly Olmützból Galiczia felé ment, útközben azon felkeltek által, kik a Kárpátokat elfogva tartják, egy szálig megsemmisiltetett.“ Lássuk, milly jó próféta a Courrier français. A követkamarában mart. 13kán Larochejaquelin a lengyel ügyben kérdést intézett a ministeriumhoz, mi mellett némelly hírlapok azon állítása nyomán, hogy a cs. k. hatóságok Galicziában az agyonverendő lázadók fejeire díjat tűztek volna ki, legalaptalanabb vádakat emelt Ausztria ellen. Beszéde végén azt kérdé a külügyek ministerétől, tud-e a kormány valamit az idézett tényekről,’s mit tett és mit szándékol tenni ? —Mire Guizot: „Uraim ! Azon kérdések közt mellyeket az előttem szólott érdemes szónok a kormányhoz intézett, az, mellynek különös súlyt adott, ’s mellyet leg■ fontosabbnak tekintett, egy idegen kormány politikája-és eljárásmódjára vonatkozik. Ennélfogva hallgatással mellőzhetném el. De ezt nem teendem , sőt előadandom a kamarának, mit tudok és mit gondolok e dologról. Ha a tények , mellyeket az érdemes szónok e szónokszéken előadott, igazak volnának, pillanatig sem késkedném, azokat sajnálatra és büntetésre méltóknak mondani. Társadalmi felforgatást idézni elő politikai veszély elhárítása végett vétek volna ■ hasonlót csak békétlenek tesznek, rendes kormányok ennyire el nem feledkeznek magukról. Azonban, ámbár sürgetőleg tudakozódtam és a hozzám érkezett oklevelek és felvilágosításokat gondosan feszegettem,de mindarról, mit az érdemes szónok állított, bizonyossággal nem értesültem. Ilyetén hírek állottak ugyan a hírlapokban és levelekben azonban egyátalján nincs okom, ezeknek hitelt adni, ellenben az el nem hivésre minden okkal bírok, mikkel okos ember bírhat. Tudni fogja a szónok, hogy azon szerepnek, mellyet a galicziai parasztok játszottak , megmagyarázása védett nincs szükség olly különös és vétkes nyilatkozatokhozminőket o e szónokszeken előadott, folyamodd. Mióta Posen nagyherczegsége és Galiczia Poroszország és Ausztriához tartoznak, azaz 14 év óta, mindkét kormány iparka lett a parasztság és a néptömeg sorsán javulni; mindkét kormány különböző sikerrel Mindenki tudja, hogy Poroszországban és Jesenben, valamint e monarchia többi részeiben—mert a különféle tartományok egyenlően igazgattalak — sokban javult a parasztok sorsa. Földbirtokosok lettek, a státus rendes törvényszékei alá állíttattak, és a terhelő hűbéri nyomástól és visszaélések alól felmentettek. Miért is a föld népe, midőn e tartományban összeesküvések és páhntési kísérletek történtek, magát elcsábitni nem hagyta ; és félvén, hogy előbbi kormánya alá jutna vissza,’s jelen állapotainál, mellyre emlékeztetők, jobbnak találván, ellenállott az izgatásoknak, így volt Galicziában is. Mária Therézia és I. József törvényhozása megváltozatta, megjavította a galicziai löd