Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-01-22 / 323. szám
leni, kivévén tán még azon egyet, hogy a hús ára jövő február elejétől fogva 13 krra emeltetett. E szerint nagy gyűlésünknek mai napon azaz jan. 10kén vége szakadt, megjegyezvén, hogy ez alatt mindig főisp. helyettes ur ő méltósága elnökölt. TURÓCZBÓL. (Folyt, a 315. sz.hoz.) A levelezések’s egyéb köztárgyak közöl, még im ezek érdemlenek megemlítést. 7) főispánunk az őt tisztválasztás-tartásra megkereső, ’s az od.zkei közgyűlésből hozzá intézett levelünkre adott válaszában a kknak és riknek a korteskedés megszüntetését ’s az ingerült kedélyek csilapodását átaljában ajánlván, a tisztikarnak pedig a hátralévő tárgyak végképi elintézését kötelességéül tévén,egyszersmind ezeknek teljesítésével a tisztválasztási határidőnek kitüzetendését, ígéri. E válasz élénkebb nyilatkozásokat idézett elő , és végre az L. pártján lévők hozzájárultával, K. R. S. indítványa, miszerint főispán urnak meghassék, hogy az ingerült állapot, mellyben a megye egy két hónap előtt vala, azóta lecsendesült, a tisztikar a teljesitendők teljesítésére van utasítva, egyszersmind az előbbi kérelem megnyiltatik,— elfogadtatott, ’s végzésül kimondatott. — 8) Pestmegyének a nádori félszázados ünnep iránt minket értesítő levele következtében teendő intézkedések, akkorra, midőn majd a határnap velünk tudatni fog, halasztottak. — 9) Szinte Pestmegyének levele , mellyben Friebeisznak „Népjegyző“ czimü munkáját ajánlja, előfizetők gyűjtése végett a szolgabiráknak kiadatni rendeltetett. — 10 A zágrábmegyei ismeretes levél higgadt tanácskozásnak tárgya volt, és miután a szólók mellette’s ellene legnagyobb hiedelemmel nyilatkoztak — főleg azon körülményből indulva ki, hogy mivel sem Varasd megye, sem az állítólag megsértett Erdődy-család orvoslatot nem keres, tudomásul vétetett. ( 11) A gyűlés első napján számos nemesség jelenlétében a voks-összeírások kellő renddel meghitelesiltettek, alapos észrevételek, bármellyik párt részéről tétettek is, méltánylattal fogadtatván. ( 12) Azon kath. hitről evangélikusra közelebb történt átmenetek, mellyek t. i. a 18 évet meg nem haladtak irányában egy intézvény következtében vizsgálatos jelentéstételre alkalmid szolgáltak, törvényeseknek elismertettek; ebeli törvényességnek az, hogy az átmenetei semmi évekhez kötve nincs, és a 18 év csak a kérdés alattiakat kötelezi; továbbá hogy valamint kath. hitre bármelly esztendőben átmenni szabad, úgy ezen szabadságot a kölcsönös viszonyosság elvénél fogva az evangelika vallás is igényli, szolgálván leginkább alapul, ez értelemben felírás határoztatok — 13) Két tisztviselőnknél gyakornokoskodó két nemnemes ifjú, a nemes ifjak példájára, sőt azoknak, kik a hivatalképesség kiterjesztését mindig ellenezték, szorgalmazására, tiszteletbeli eskütté neveztetett; mi tanúságul szolgáljon, hogy mi a meghozott törvényt, bár létesítését elleneztük, tiszteljük, ellenére azon sok megyének, mellyek saját szülöttiket csak hanyagul, vagy épen csak felsőbb rendelések által kényszeríttetve, ápolják.( 14) Élénkebb, sőt mondhatnám, pártféle vitára nyújtott alkalmat egy szolgabirói jelentés, melly Mosócz városából az ott vásár alkalmával árulkodó zsidók kitiltatását tárgyazza, ’s minthogy daczára a szolgabirói jelentésnek, mellyben a helybeli elöljárók előadása alapján az foglaltatik, hogy Mosóczon a zsidók ezelőtt soha vásárkor nem árultak, az ellenkező állítatott,—végzésselön, hogy a tárgy kellőleg felvilágosittatván az ügy ne koczkáztassék, hanem az árulás miképeni gyakorlata járásbeli főszolgabíró által részletesen nyomoztassák ki ’s jelentessék be *). POZSONY, jan. 4. úgy hiszem kedves dolgot teendek kegyed olvasói előtt, ha egy igen becses és következményeire nézve fontos levelet közlök, melly nagyérdemű írójának elveire ’s magyar őszinte szellemére világot vetend. A levél rozsopypiegye alisp.jához — mint ő felségéhez a horv. ügyekben kiküldött választmány elnökéhez—van intézve ’s illy értelmű. (Tekintetes első Alispán ur! Ans megyének e f. é. ’s hó 11 kén’s utána következő napjaiban tartott közgyűlésének azon határozatáról, melly szerint a horvát ügyek eligazítására ő felségéhez terjesztendő felírásnak átadására t. uraságod elnöklete alatt egy küldöttség neveztetvén, azon küldöttségnek tagjául én is megválasztatám — tudósi itatván, el nem mulaszthatom, hogy a ns megyének irántam viseltetett bizalmáért szives köszönetemet a. Alispán úrnak ki ne jelentsem, de egyszersmind azt is, hogy miután régen eltökélett szándékom minden olly nyilvános politikai vitatásokban, mellyek kisebb nagyobb mértékben részint pillanatnyi ingerültség kifolyásai, részt nem venni, e nagyraböcsült választmányi tagságot el nem fogadhatom, remélvén hogy őszinte nyilatkozásomat, mint elveim kifolyását, a ni megye nélkül nem veendi. Ha azonban eljövend azon idő, mellyben a pártok feszültsége megszűnvén, az anyagi jólét kifejlődésének szüksége a hon kiváltságos osztályának áldozatait megkigányadja, bizonyosan honfi kötelességemnek tartom az elsők közé tartozni és buzgó közbenjárásom által oda törekedni. ..minden kiváltságos jogok, mellyek az alkotmány jobb kifejlődésének gátat vetnek, megszüntessenek, mert csakúgy leend a nemzet erős és gazdag, ha a hon polgárait egyenlő törvény biztosítja. E remény teljesültében öntudatom édes örömével,hogy e nagy czél eszközlését jogáldozatommal eszközöltem, éltem fogytáig kielégítve leszek. Ki is egyébiránt ’stb. alázatos szolgája Herczeg Pálffy Antal m. k.“) — E levelet jó kézből kaptuk, ’s óhajtjuk, hogy azon buzgó ’s őszinte lélekkel, melly belőle szól,öleljék e tárgyat sok társai át. X.**) zene tánczra tüzelé a lobbanékony ifjúságot. A tánczvigalomra egy részvény ára nyolcz ezüst forint, ’s négy személyre szól; ezt drágának lehetne talán mondani, ámde aki sokalja, nem kénytelen részvényt váltani. — Egy ismerősünk tegnapelőtt nyolczadfél nap alatt Paksból Pestre érkezett, összesen hetvenöt pengő forintnyi fuvarbérért; egy jó barátunk ellenben Szatmár megyéből kilencz nap alatt érkezett Pestre, könnyű hintón, jó négy lóval, ’s egyik száz ezüst forintos lovát, Pesttől négy órányira, a gyilkos itt megölte. Ki mondhatja tehát, hogy hazánk, ’s különösen középpontja, a gyorshaladást és annak eszközeit rendkívül pártolja? — Egy uzsorás, ki pénzének rendkívül ügyes forgatása által kevés év alatt kétemeletes ház leírásához is jutott, nemrég ugyancsak megjárta. Ő ugyanis bizonyos harminczezer forintos váltót nyolczezer forinton sajátjává tevén, a jó nyereségnek ugyancsak örvendett; történt azonban, hogy a kérdéses váltó, és több társa ügyében olly körülmények fejlettek ki, mellyek birtokosaikat „kissé“ compromittálhatták volna. A kérdéses uzsorás tehát a szerencsétlen váltót elégette, ’s e szerint nyolczezer forintjától örökre megvált. Egészségére váljék a derék öreg urnák! — Valaki különösnek találta, hogy néhány év óta a táncztermeket leginkább eleven virágokkal szokták diszesitni, ámbár ez igen természetes, mert e virágok arra emlékeztetik a hölgyeket, hogy ők is olly gyorsan elhervadnak, ha a tánczban mértéket nem ismernek, és különösen a keringőtől és vágtatótól nem óvakodnak. — Ezen farsang folytában az érdemes mészáros ezér is fényes tánczvigalmat készül adni. — A hontmegyei hires zenészbanda is Pestre váratik , de alkalmasint nem nagy viszhangra találand, mert itt már a Bihary és Egressy-bandáké a dicsőség. — Egy jeles német iró tiszteletére Pesten lakoma adatván, a tisztelgők többi közt szivére köték a derék költőnek, hogy valamikép a magyar irodalomhoz ne pártoljon. Hazafiai szép kívánságukban őszintén osztozunk, mert többször tapasztalhattuk már, hogy az illy áttérések nem épen rendkívül gyümölcsözők. — Több megyében sokan ismét rendkívül rettegnek a marhadögtől; az igen természetes. — A kereskedelmi társaság csakugyan tengerihajót fog építtetni, mellynek még kormányosa is magyar leend; gőzöseink már rég kizárólag magyar szelleműek, mert csupán magyar kőszénnel tüzelnek. — Egy magyar költő keservesen panaszkodott, hogy német versei nem kelnek; ki tehet arról, hogy Magyarországban kevés párthive van Priesznitznek! — Jövő tavaszra a budai rudasfürdőt ismét négy fürdőszobával szaporítandják. Megfoghatlan, hogy olly sok a fürdő Budapesten, ’s mégis annyi mindenféle a tisztántalan kezelés! — Múlt héten egy kurta kocsma tulajdonosánál motozást tartottak, ’s többnemü lopott fehérruhát találtak szekrényeiben, miket két rongyos betyártól vásárlott; az orgazdaság vádja alól azonban természetesen fölmentetett, mivel esküvel bizonyitá, miszerint ő nem is álmodta, hogy a finom ruha lopott jószág legyen, ’s nem is nyereségvágyból, hanem csak azért vásárlotta azt meg, hogy a szegény rongyos emberek ínségén segítsen. Világos! — A bécsi „Theaterzeitung“ tulajdonosa megbukott, ’s csupán egy papiroskereskedőnek hatvanezer forinttal adós; milly boldog a magyar újságíró, ő soha nem bukhatik igy meg, mert illy összegig senki nem fogna neki hitelezni. — Az istenben boldogult „Almanachtársaság“ részvényeseit nagy örömmel tudósíthatjuk , hogy a könyvárosi végszámolás e hónap végével meg fog történni, és ezt azután rögtön nyilvános megnyugtatás követendi a megbízott választmány részéről. A múlt vasárnapi táncfrgalom alatt egy budapesti „erélyes“ úr köpenyét ellopták, é s hogy lássa, mikép nem személyes gyűlölség vezérlő enyves kezeiket, tehát egyúttal hitvese burkonyát is magokkal vitték. — Silvester, kiről már érdeme szerint emlékezünk, nemzeti színházunk legjobb tagjai fölött „két heti tapasztalás után!“ olly vakmerően tör pálczát, hogy ezen nemzeti intézetünk ellen elkövetett bűnét szó nélkül nem hagyhatjuk. Bűnét, ismételjük, mert gúnyteljes lerántása egyenesen így szól az összes közönséghez: „íme, a legjobbak is ilyenek, fordíts tehát hátat a nemzeti színháznak, mert ott semmi jót és szépet nem láthatsz!“ Többi közt ezeket mondja: „László Faust homunculusa, — nem bir megszületni.“ Silvester úr pedig halva lépett világba. „Szigeti azon emberek közé tartozik, kiket igen sokáig reményteljes ifjaknak szoktunk nevezni.“ Boldog Silvester úr , önt bizonyára soha nem fogják reményteljes ifjúnak nevezni. „Szigligeti a színlapra ezt szokta írni: Kiadta Szigligeti titoknak.“ Szigligeti annyira Silvester fölött áll, hogy ezen gúnyszavakat meg sem hallhatja. „Laborfalvi Róza sem Gertrud királyné, sem Marlborough herczegné, hanem primadonna.“ Silvester úr sem publicista, sem iró, sem kritikus, hanem — Silvester. Ez mutatványul elég, ’s ez egyszersmind utolsó szónk S. úrról, mert ezen gyönyörű kritikai virradása után mind a közönség, mind a színészek bizonyosan csak kaczagni fógják nevetséges handabandáit, a mint illik. — © NYILATKOZATA ,Budapesti Hiradó‘ 319. számú ,Hírharangjában ennek t. ez. Írója azt, hogy a magyar polgárhad szándéklott jótékonyczélű tánczvigalmát minden tekintetben nemzeti szellem fogja átlengeni, nekem tulajdonitá. Köszönöm becses jó véleményét, azonban az idegen tollakkal kegyeskedett pávához lennék hasonló, ha e véleményében őt és az olvasó közönséget hallgatásommal megmaradni engedném. Pest lelkes polgárai jobban érzik , sőt itteni tisztviselősködésem előtt is érezték már a haza és e város iránti kötelességeket, hogy sem buzdításomra szorultak volna. Mi csekély hatáskörömben még csekélyebb erőmtől és tehetségemtől telik, azt nemzetiségünk fejlesztésére ugyan használatlanul soha sem hagyom, de nem azért, mert a magyar tudótársaság tagja vagyok, hanem azért, mert legerősb meggyőződésem, hogy nemzetiségünk tökéletes kifejlődése nélkül e honban az alkotmányos szabadság soha tartós és szilárd nem leszen. Költ Pestfen jan. 80-án 1846’ — II aCskovics Lajos'. BUDAPESTI HIRHARANG. A „Pesti körben“ múlt vasárnap délután a tánczvigalmi zenepróba, ’s a szép magyar *) A kereskedés szabad, és vallása miatt abban akadályozni bárkit is, jogtalanság. — Szerk. **) Megjegyezzük, hogy tisztelt X. jegyű levelezünk közléseit elvárjuk. — főszerk. 1 fijfllii’ÖKDk NAGYBRITANNIA. London, jan. 8. A nemzeti had (Mifiz) jövő tavaszszal történendő egybehivása és felfegyverzésére részből történnek, részből nem sokára megtörténendnek az előkészületek. A 18 évnél fiatalabb és 45nél öregebb férfiak, meg olyanok, kik 100 font sterlingnél kevesebb vagyon mellett két gyermekkel bírnak, ki lesznek véve a sorshúzás alól; ugyszinte a hadra nem képesek is, ha nem bírnak 100 font vagyonnal. Ellenben, a többet mint 100 fontot bírók, habár bénák és számos család atyjai Volnának is, sorsot kötelesek húzni, de helyettest állíthatnak. FRANCZIAORSZÁG. A parkamara jan.lőén a válaszfelirati általános vitát befejezvén az egyes szakaszok tárgyalására ment át. A két első pont elfogadtatott, Clarcourthy és Montalembert gr. a 7. és 81k pont közé a Lengyelország iránt szokásos e sorokat: „Tudva van Felséged előtt, hogy az igazság a béke legjobb biztosítéka, ’s kétség kívül nem felejtend el, hogy a Francziaországgal régóta szövetkezett nemzetek közt van egy, mellynek tetere a szerződések által ünnepélyesen biztosíttatott,“ beiktatni kivánták. A követkamara felirati tervében semmi nincs érintve, miről a trónbeszéd nem szólott, kivévén Lengyelországot, melly a fentebbi módon pártoltakk. A partkamarában történt miniszeri nyilatkozat szerint a párisi erősítmények csaknem egészen készen vannak már, és az e czélra 1840 ben kívánt öszveg tökéletesen elegendő volt. A legfontosabb rendszabály, melly eddig a kamaráknak előterjesztetett, kétségkívül a tengerészet gyökeres átalakítása, melly 7 év alatt viendő véghez. A franczia tengerészet 1841iki jan.ljén következőleg állott: a tengeri katonaság összes száma 125,272, vagyis 23,331 és több mint 1836 ban, a hajók száma: 268 vitorla- és 74 gőzhajó. Maekau tengerügyi minister következő rendes mennyiséget ajánl: 1) Vitorlahajókban 44 sorhajót (20at vizen 24el tartalékban és épülőtérben) 66 fregátot (40 vizen, 26 szárazon és készülőben) 60 korvettet, 60 briget, 40 könnyebb és 20 teher-, összesen 290 hajót. 2) Gőzösökben 100 gőzöst, mind vizen, ezek közt 30 sajátképen hadi ’s 600 és több lóerejüt, 380 legénynyel ellátott 400 lóerejü fregátokat hatalmas tüzérséggel ’stb. — A szolgálat 1847ben 216 hajót kívánván meg, tartalékban még 124 marad. Ezen tengeri erő kifejtésére az évi rendes 6 millió frankon kivü 1 3,300,000 frankot kíván a minister évenkint hét esztendeig. A marokkói követhez Parisban most még Tunis követe járul, ki Marseillebe jan.án kikötvén Paris felé indult, hir szerint Tunis függetlenségének elismerése végett alkudozandó. Madagaskarban újabb tudósítások szerint a hovák a keresztények város fogadására készülnek; ’s igy az oda küldetni szándékozott expeditio még halogattatik. Imiit adjuk a J. d. Débats-féle múltkor röviden említett és a királyi család dotaliojának tervére vonatkozó czikk lényeges tartalmát, emlékeztetvén előbb, hogy a Soult ministerium, melly 1839iki május 12én alakíttatott, 1840 iki febr. végével már hajótörést szenvedett a dotalio keresztülvitelének megkisértésén. Miután a conservativ pártot, erejében el nem bizakodni, intő alap, mond: Nem diadalmaskodtunk zajosan az ellenzék legyözetése felett a kamara első munkálataiban, először is, mert a kamara az országot képviseli; az ország csendes és megelégedett, miért legyen a kamara ingerült és elégedetlen ? másodszor, mert sok függ attól, hogy a conservatív párt el ne szunyadjon első előlépései után. Gyakran roszul kezdődött, é s mégis jól végződött a gyűlés; ha nem akarjuk, hogy a jól kezdődött roszul végződjék, résen kell állnunk. — Mi Angliában legújabban történt, szembeszökő jele annak, mennyire kedvez ott a közvélemény a Francziaország iránti barátságos viszonynak. Egy, már csaknem megalakult ministerium szétoszlott csupán azért, mert attól tartottak, hogy annak egyik tagja Francziaországban a közvéleményt nyugtalanítni fogná az 1840diki emlékezetek felfrissítése által. Anglia érzékenyebbnek mutatkozott irántunk, mint minőknek lenni Anglia iránt, mi magunk jónak tartottuk. Bizonyára, Anglia maga ura, mi nem toljuk fel magunkat közbenjárásra ministereinek megválasztásánál, és nem mondunk velőt semmi brit státusférfiú ellen; e vetőt azonban Anglia maga mondta ki, Francziaországra szegezett szemmel. A whig ministerium megalakul, ha nem létezett volna egy, egyetlenegy név! És e név feláldoztatott azon óhajtásnak, hogy rövid időre se mutatkozzék jelleg és kétség a két cabinet, két fejedelem, két ország barátságos egyetértésének fentartása iránt. ’S ezért az okos és meggondoló angolok, kik a becsületet és függetlenséget olly nagyra tartják, mint a világ bármellyik nemzete, még nem hitték magokat lealázva lenni. Ha ez nálunk történnék, és valamelly minister hasonló okból mellőztetnék el, milly zajt ülne miatta az ellenzék! Milly őrjöngéssel harsogtatná a marseilleit és e dalt: Jamais en France, jamais l’Anglais ne régnera. A marseilleit énekelni, és Xivi Lajos, Napoleon és az orleansi szűz árnyékait felidézni Anglia ellen, míg Anglia irántunk fél év óta a szives jóakarat minden kigondolható bizonyítványait nyújtja, nem ferde felfogása ez a közvéleménynek? Énekeljétek csak a marseilleit, ez alkalommal bizonyára senki nem tart veletek. Átfuthatnánk minden világrészt, mindenütt azt találnék, hogy az ügyek állása az ellenzék állításait meghazudtolja, azon ellenzékét, melly ócska és elkoptatott szólásmódjaihoz ragaszkodik, habár ezek már minden értelem híján vannak. A conservativ párt felül van, de vigyázzon magára, maradjon mérsékelt és tartson szigorú fegyelmet rendeiben. A győzelem is szírt, pedig tán legveszedelmesebb. A meghasonlás csakhamar megfosztana benneteket attól, mit az összetartástól nyertetek. A hatalom polctán nem álló ellenzék hibái könnyen elfelejtetnek ; az uralkodó párt hibái az egész országban megéreztetnék, és egyetlen szeszély tíz évi fáradság gyümölcsét 51