Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)
1846-01-29 / 327. szám
terén a becseletesség legszebb diadalát szokták kiírni; figyelmeztette a riket, hogy Hontmegye itt felolvasott levele iránt olly hiedelemmel viseltessenek, a milly illedelmet Nógrád más megyékbe küldendő saját körlevele iránt méltán követelhet. — Ekkor a tanácskozás kissé más fordulatot von, mert a szónoklat B. P. ismert t.biránkra kerülvén , általa nyilváníttatott, hogy a honti főisp. helytartó ’s illetőleg Hontmegye közönsége irányában e teremben elősorolt kárhoztató vélemények és az azokból eredt hibás következtetések nem tekinthetők egyébnek, mint némelly elégülellen bujtogatók alaptalan informatiójának ’s a honti lények valótlan ’s elferdített elsorolásából származott agitatióknak ; azért megengednek a rtk., hogy habár részese voltam, úgymond, a honti eseményeknek, némelly honti lények fölötti aggodalmaik megszüntetésével, mint jelen volt tanú, ha rajzát adva az eseményeknek, azokat azon elfogulatlan igazsággal tüntessem elő, mellynek ösvényeit követni itt e teremben a rrktól tanultam ’s tudtukra a rrknek gyermekkoromtól fogva követtem; ’s felteszem a honti ellenzék itt jelenlévő egyéneiről, hogy előadásomat ők maguk is igazolni fogják. Ugyanis mellőzve az ingerlő kifejezések visszatorlását, vétkül tulajdoníttatik itt némellyek által a honti főisp. helyettesnek egyedül csak azon tette, miszerint a megrendelt gyűlést a kitűzött napon meg nem tartva, azt másnapra halasztotta. A múlt augustusi gyűléskor a honti ellenzék, hogy a törvényes intelligens többséget kijátszhassa, mintegy 150 főből álló köznemessel megjelent , és épen azokkal is azok vezérlete alatt, kik az április 14-ei követő jelenetet előidézték, az ekét meglepett conservativ párt egyénei a gyűlésbe bemenni sem mervén , azon többséget képező status nevében, melly a legutóbbi tisztválasztáskor győzedelmeskedett, megkérték a főisp. helytartót, hogy, miután ezen verekedők által a testeiken ejtett sebeket még most is viselik: legyen szíves a verekedés ismétléseinek eltávolítására olly katonai erőről gondoskodni, melly a tanácskozásokat bátorságba helyezze, é s készebbnek nyilatkoztak municipális tanácskozási szabadságaiktól örökre megválni, mintsem tovább is életüket az ellenzék nyers erejének discretiojára bízni. A főisp. helyettes helyt adva kivánalunknak, elhalasztotta az ülést akkorig, míg a személyes bátorság fentartására kellő készületeket teend. Azt mondják némellyek, hogy a főisp. helyettesnek meg kellett volna próbálni, várjon verekedni akarnak-e vagy nem? Én azt tartom, hogy az illy próbák megtétele helyett sokkal tanácsosb volt a főisp.helyettesnek magát is a közgyűlés tagjait bátorságba helyezni , mert ha a próba csakugyan roszul sikerülene, nem akkor lehetett volna-e bűnt és sérelmet kürtölni a honti főisp. helytartó ellen, hogy ő tudva és ismerve az áprilisi eseményeket, a status egy része (pedig a választási demonstratívkor többséget képező része) által felszólíttatva , nem gondoskodott kellő bátorságról, vakmerő próbái által vért engedett folyni, mellynek józan tapintattal elejét vehette volna; —azt hiszem, hogy a honti administrator helyzetében az itt jelenlévő rrk közöl senki sem lenne mást teendő. — E tény tks rrk másnap folytatott tanácskozása alkalmával a megye többsége azaz közönsége által helyeseltetve, czélszerü gondoskodása a főisp. helyettesnek megköszöntetni határoztatott; igaz, hogy K. F. előadása szerint e köszönetét Hont megyének csak számszerinti többsége határozta, de kérdem, úgymond szónok, a czímzett t.biró urat, hogy akár itt, akár másutt illyesmit a megyének számszerinli kisebbsége határozhat-e vagy sem ?vagy ha t.biró úr a számszerinli többség neve alatt a törvényben kijelentett „sa no r pars“-t érti, akkor felhívom az itt majdnem fészkestül jelenlévő ellenzék töredék tagjait, hogy szívekre tevén kezeket, vallják meg itt a rák színe előtt, nem ötszörös-e a mérsékléltek értelmisége Hontban? ésigy Hontmegye valódi értelmes többsége azaz közönsége factuma az, mit némellyek e teremben administratori önkénynek keresztelni akarnak. Ha Hontmegyének e fényében némellyek olly Achillest látnak, hogy azt országgyűlési sérelemként felterjesztendik, ám legyen; de kérdem , úgymond , a töröket, kinek a sérelmekről legkisebb felfogása van, létezett-e egy megyének sérelme valaha más megye irányában, midőn alkotmányi állásunknál fogva csak nemzet és fejedelem közt létezhetnek sérelmek? — Ha Hontmegye nem ismerné hatósági körét ’s csak visszatorlást akarna követni, nem igazságosabban formálhatna-e országos sérelmet Nógrád megyének azon szándékba vett szokatlan és törvénynélküli tényéből, miszerint hívatlanul Hontmegye határozatiba avatkozva, az ottani többséget azaz azon megye közönségét erőteljesen működni ellenzi? — nem formálhatna-e Hont sérelmet Nógrádnak azon kivonatából, miszerint csak úgy sinese, de me, ő felsége által Hontnak nyakára k. biztosságokat küldözni igyekszik, ’s ezt kívánná azon Nógrádmegye, melly egykor tiszta alkotmányos szempontból indulván a k. biztosok működéseit ’s kiküldetéseiket törvénytelennek ismerte, nem kivánhatna-e Hontmegye igazságosabban megbüntetését olly indítványozó t.bírónak , ki a megyéje nevét bitorló egykét egyénnek nagyobb hitelt adni merészel, mint magának egy megye közönségének ?— Trrk! Ha egy független és magát saját autonomiájával fenttartó jurisdictionak működéseit egy rakonczátlankodó kisebbség is büntelenül akadályoztathatja , ha egy megye nem lenne elegendő saját körében tett kicsapongásuk korlátozására; ha a megyének minden tényei vagyak, biztosok parancsoló intéséhez alkalmaztatnának, vagy más megye princípiumainak tömkelegébe hányatni kénytelenittetnénekakkor t. rrk! megszűnnék a független megyei élet, mellynek elenyésztét ha Nógrád nem óhajtja, Hortnak sem kívánja. — De hallottam itt valamit a kormánynak a honti dologban elkövetett egyoldalúságáról; úgy látszik, hogy némellyek a hontiak elleni sérelemmel felhagyva, szeretnék a tövist inkább a kormány lábába szúrni. — Lássuk tehát, mit tett a kormány. Ha például két megye panaszkodnék ő felsége előtt ’s az egynek elmellőzésével intézné el a közüttökbenforgó kérdést, akkor igen is ezen tényt egyoldalúnak lehetne nevezni; ■— de nem úgy áll a kérdés a megye és annak jurisdictioja alatt levők közt, mert midőn ő felsége tudta az időről időre hozzá megküldetni kellő megyei jegyzőkönyvből a tisztújítási és más események hiteles elősorolását, vájjon egy megye hitelességének letapadásával lehetett-e helyt engedni azok panaszainak , kik a megye határozatait büntetés terhe alatt is tiszteletben tartani köteleztetnek; vájjon nem hozza-e magával a legalkotmányosb kormányzási rendszer azt, hogy a panaszoskodók ügyeiben a kormány magától a megyéktől kapjon hiteles informáliót; vájjon, mit mondana N. K. J.bíró, ha a kormány az úgynevezett töredék egykét tagjának nagyobb hitelt adna, mint magának a megye közönségének ? — hiszen maguk a töredék tagjai a megye hitelénél nagyobbat nem követelnek, mert azért igyekeztek ,s ezentúl is talán nem azért igyekezenének megfeszített erővel is többséget szerezni, hogy valaha valóságos megye közönsége neve alatt működhetve, az ország előtt hitelt érdemelhessenek. Ha illy meggondolatlan kifejezéseken alapítaná e megye a maga végzéseit, hogy t. i. H. K.kint több hitelt adna egyeseknek, mint magának Hontmegye közönségének , akkor dicső nagy Nógrád lelkes fiai az egész haza előtt eddig szerzett exiskimatiósokat könnyen eltemethetnék. — Én ugyan nem tudom , úgymond , ellentétben állnak-e ott fent egymással vagy sem, mert hiszen K. F. I.biró mint a kormány titkaiba nálamnál avatottabb, azt sokkal jobban tudhatja; annyit mégis mondhatok, hogy, ha czivódásban vannak is, de midőn a megyéket a saját körükben kifejlett többség által kormányoztatni engedik, alkotmányszerűbben működnek, mintha commissiok által a megyei élet hatóságának kifejtését akadályoztatni igyekeznének. — Javasló végre szónok, hogy saját bajainak elintézését magára Hontmegyére bízva, a küldött levelet a rrk szokás szerint tudomásul venni szíveskedjenek. — Szólott továbbá B. L.s a honti ellenzék egyik megidézett tagja, ki is B. P. azon csudálkozva kijelenté, hogy a honti többséget nyert conservativ pártnak katonára soha sincs szüksége, mert Pesten a fáklyás zene alkalmával is bátorságának elég jeleit adta, ’sz. aféle. — Végre határozatta jön, hogy újabb felírás intéztessék ő felségéhez, miszerint a honti eseményeket kir. biztos által megvizsgáltatni ’s a megyét normális helyzetbe venni kegyeskedjék. A gyűlés ez nap eloszlott é s az eredményből kitetszik, hogy miután itt a szélső ellenzék szónokai adnak irányt a tanácskozásoknak, tehát Nógrád még most is csak a maga normális helyzetében sínylődik, holott Hont, hála Istennek ! legyőzve az ellenzék némelly vastag előítéleteit , már a túlzók véleménye szerint abnormis helyzetre vergődött! mert uraim! nálatok, mihelyt nem az ellenzék uralkodik, abnormis az állapot! *) Többen. BUDAPESTI HIRHARANG. Februárban szokott díszszel menend véghez a Kisfaludy-társaság közülése, mellynek érdekesbitésére minden lehetőt elkövetett a társaság, buzdíttatva azon növekedő részvét által, mellynek a közönség részéről folytonosan örvend. Hatásköre mindinkább nagyobbul e szépirodalmi társulatnak ’s jutalmai is gyarapíttatnak; múlt évben ugyanis Marczibányiné alapíta új jutalmat, é s ez évben Császár Ferencz buzgalma gyűjt e lelkes honleányoktól tizenkét aranyból álló pályadíjt szép műtani értekezésért. E mellett a nemzeti színház főigazgatója ez évben is szíves lesz a színházat febr. Gkán a társaság pénzalapjának nagyobbitására átengedni, mit a társaság nem bír czélszerűbben meghálálni, mint szinészeti segély-vagy tankönyvek kiállítása által, mit erejéhez képest már eszközlésbe is vett, é s mi bizonyosan emelni segítendi szinművészetünket. Most jelent meg a társaság Évlapjainak 5dik kötete, olly gazdag tartalommal, hogy itt hely szűke miatt nem sorozhatjuk azt el, a 6dik kötet pedig már sajtó alatt van, melly még ennek érdekességét is túlhaladandja. Kuthy Lajos múlt héten foglalá el székét a társaságban ,s igen érdekes töredéket olvasott föl a Hazai Rejtelmekből, Szigligeti pedig néhány nap előtt a „Színi hatásról“ olvasott, mellynek nyomtatásban megjelenését mielőbb óhajtjuk, mert drámaíróknak igen hasznos kalauzul fog e nehéz pályán szolgálhatni. íme, menynyi mozgalom e kis társaságban, melly csak mintegy 3000 forint kamatjával rendelkezhetik évenkint, ’s ez világosan tanúsítja, mennyit lehet csekély erővel is mozdítani, ha azt czélszerüleg osztjuk föl ’s egy kis buzgalommal járulunk is az ügyhöz. — Budapest közt a folytonos tavaszias idő következtében ismét gőzös is jár, sőt mi több, már közönséges terhelt hajók is mozognak föl és le a Dunán, mintha már csakugyan le kellene a télről mondanunk. Szegényebb családoknál nem is fütenek, ’s a fának ára mégsem csökken. Beteg igen sok van, ’s mondják, hogy sokan fejgyöngülésben szenvednek. Ezt azonban csak azok állítják, kik sokat szoktak olvasni. — Pest közelében a mezei rendőrség ellen panaszkodni kezdnek, mivel egész széna-boglyák lopatnak el; ugyan ki tudna illy csekélység miatt szólni, hát ha még azt tudnák, hogy egy kerülőnek lovát is ellopták? — Két s Regen nem láttuk kiáltóbb bizonyságát azon eszmezavarnak , melly az ellenzék fejében a megyei hatóság határai fölött létezik, mint a jelen határozat olvasásakor. Egyébiránt a tárgy fontosabb, hogy sem egy rövid jegyzetben mondhatnék el e tárgybeli nézetünket, és igy azok előadását egy külön czikkre tartjuk fen. A Szerk. pesti kereskedő a pestmegyei börtönben ülő foglyokat munkára kérté föl öt ezüst krajczárnyi napidíj mellett, ’s igy tettleg második nyilvános dologházat alapítottak. Bár állandó munkássághoz szoknának ez által az ott ülők, hogy ne mondhassa valamellyik, midőn ismételve a börtönbe jut: „Ez a szeg engem illet, mert az apám, nagyapám és szépapám tarisznyája is mindig rajta függött.“ — Lopás folyvást igen sok történik a fővárosban, könnyen képzelhetni tehát, hogy szigorú tél esetén milly lábra juthatott volna nálunk a közbátorság, miután nagyítás nélkül mondhatni, hogy a rendőrség csekély száma és elégtelen díja mellett a tizedik tolvaj is csak alig kerülhet hurokra. Hát még a finom koldusok serege! Alig múlik el nap, hogy sokan olly látogatót ne kapnának, kit udvariasan pamlaggal kínálnak meg, é s ki aztán egész alázatossággal körlevelet vesz ki zsebéből, és este 3—4 forintot költ vacsorára a nagyobb vendéglőkben. — A holnapi megyegyűlést illetőleg a helybeli közönség olly feszült kíváncsisággal várja, hogy ugyan mi fog a húsár ügyében határozatni, hogy alkalmasint szűk lesz a megyeházi nagyterem, ’s reményijük a nemzeti színház is, hol akkor László jutalmára először fog adatni a „Félreismert lángész“ vigj. 3 felvonásban, Degré Alajostól. (Legalább hirdetve volt). Eötvös József báró nagy történeti regényen dolgozik, melly körülbelül a mohácsi vész idejét tárgyalandja. Igen kiváncsiak vagyunk az uj téren megismerkedhetni a nemes báróval, ki a Karthausiban és Falu jegyzőjében már két egészen különböző modorban bizonyítá be, hogy rendkívüli erővel van fölruháztatva, melly csak hamar kivítta neki e pályán a népszerűséget. A budai színpadon minden héten egy magyar előadás van műkedvelők részéről, jótékony intézetek gyarapítására; a derék vállalkozók mindenesetre kettős dicséretre méltók hogy a nemzeti nyelvet használják emeltyül a szenvedés enyhítésére. A közönség nagy lelkesüléssel kiséri előadásaikat. Hátha még gyakorlott színészektől származó előadásokban is részesülhetne! Azonban, husvét már nincs meszsze, ’s akkor alkalmasint ezen régi óhajtás is teljesülni fog. — Ez évben a gyermekbálok jobban divatoznak mint valaha, ’s nem tagadhatni, hogy ez után a kaczérságot legnagyobb sikerrel ’s egyszersmind legrövidebb idő alatt tanulhatni meg, a többi aztán idővel magától jő. — Néhány nap előtt egy 8 — 6 éves fiút találtak este felé félholtan a hatvani utczában, ’s kezében félig kiszítt — szivart, mellynek ereje elkábitá a kisfiút, ki illy nemes elszántsággal siete magát arszlánná kiképezni; mestere, mert szabó-inas volt, jól kiporolta ruhájából a szivarfüstöt.— Pestre most egy színésznő érkezett, ki ajánlólevelében azzal dicsekszik, hogy soha nem szokott hirtelen megbetegülni. Ez bizonyosan nem fog Budapesten szerződéshez juthatni, mert a rosz példát minden jól rendezett színháznál gondosan kerülni kell!—0 NEMZETI SZÍNHÁZ. 1846 január sokaig a nemzeti színházhoz előadás végett beadott eredeti színdarabok az illető bizottmány által mind megvizsgáltattak. Az előadásra elfogadott darabok szerzői magán után már értesittettek, kik illy tudósítást nem kaptak , el nem fogadott darabjaikat a színházi irodában, reggel 9 — 10 közt, tőlem visszavehetik. Pesten január 23-án 1846. Szigligeti titoknok. A PESTMEGYEI GAZDASÁGI FIÓK-EGYESÜLET f. e. febr. 6kán a pesti casino kisebb teremében közgyűlést tartana, mire a t. ez. egyesületi rendes tagok számosan megjelenni annál inkább tisztelettel keretnek , miután egyesületünk jelenneni belszerkezetét módosító olly nevezetes indítványok vitatásai jövendnek szőnyegre, mellyek eldöntése bizonyára minden igazán érző, egyesületünk haladását kívánó ,’s hatalmi részvéttől melegült kebel egész figyelmét méltán érdekelheti. Foton január 21 én 1846. Elnöki meghagyásból, Flekl Károly egyes, helyet, titoknok. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA, London, jan. 14. Anglia komoly hadikészületeket tesz. A tengerpart megerősittetik, a toborzó tisztek a fővárosban is nagy munkásságot fejtenek ki, é s mi a békés angol polgárnak legkevesebbé van ínyére, a polgári vagy is nemzeti had egybehivatik. Ez utóbbi rendszabályt kétségkívül Északamerika fenyegetése idézte elő. Ha nem is üt ki a háború, e készületek legalább arra szolgálandnak , hogy az oregoni követeléseknek nagyobb nyomaték adathassék. Az országban ez a gazdagabb lakosság közt számtalan egyesületet szült, mellyeknek czélja, tagjait a katonáskodás ellen biztositni ollyképen, hogy azon tagok helyett, kikre az ujonczsorshúzásnál a katonáskodás kötelessége esnék , az egyesület pénztárán fog helyettes fogadtatni ; a tagok tehát hetenkénti adó alá vetik magokat. E szerint a tulajdonképi aktiv szolgálat a szegényebb osztályra fog háramlani, mellyből az álló hadsereg is rendesen pótolja magát toborzás által. A kormány ezáltal kétszeresen nyer. Először is azon pénz, mellyet a gazdagok helyettesedért fizetnek , hadi adónak tekinthető, mert a helyettesek közül később számosan az álló hadseregbe fognak csábittatni, midőn aztán a nemzeti hadban támadt csorbákat a nemzet ismét pótolni lesz kénytelen; másodszor, ekét az álló hadsereg nagy megerőltetés nélkül szaporittatni fog. Elvonva a háború vagy béke kérdésétől és a szembeszökő ingerültségtől, mellyet a polgári rend a polgári had egybehivása ellen tanúsít, a rendszabály mégis tetemes fontosságú, mert az ország védelme hátramaradt rendszerének megváltoztatására vezető egyedül lehetséges utat mutatja. A Times a porosz királyi leiratokat a tartományi gyűlések kérelmeire igen keserű megjegyzésekkel kiséri, különösen a feleletet a rendi intézetek tágításának kérelmére nevetséges mentegetőzésnek nevezi, és többek közt igy szól : „E hang olly szembeszökőleg mutatja a nemzet jogainak, a folyamodványok természetének és a többségi kevésség viszonyos állásának nem ismerését, hogy megvédünk azon gondolatnál, mikép azon státusférfiak, kik Poroszország 67