Budapesti Hiradó, 1846. január-június (311-412. szám)

1846-01-29 / 327. szám

terén a becseletesség legszebb diadalát szokták kiírni; fi­gyelmeztette a riket, hogy Hontmegye itt felolvasott le­vele iránt olly hiedelemmel viseltessenek, a milly illedel­­met Nógrád más megyékbe küldendő saját körlevele iránt méltán követelhet. — Ekkor a tanácskozás kissé más for­dulatot von, mert a szónoklat B. P. ismert t.biránkra ke­rülvén , általa nyilváníttatott, hogy a honti főisp. helytartó ’s illetőleg Hontmegye közönsége irányában e teremben elő­sorolt kárhoztató vélemények és az azokból eredt hibás kö­vetkeztetések nem tekinthetők egyébnek, mint némelly elé­­gülellen bujtogatók alaptalan informatiójának ’s a honti lé­nyek valótlan ’s elferdített elsorolásából származott agitatiók­­nak ; azért megengednek a rtk., hogy habár részese voltam, úgymond, a honti eseményeknek, némelly honti lények fö­lötti aggodalmaik megszüntetésével, mint jelen volt tanú, ha rajzát adva az eseményeknek, azokat azon elfogulatlan igaz­sággal tüntessem elő, mellynek ösvényeit követni itt e te­remben a rrktól tanultam ’s tudtukra a rrknek gyermekkorom­­­tól fogva követtem; ’s felteszem a honti ellenzék itt jelenlévő egyéneiről, hogy előadásomat ők maguk is igazolni fogják. Ugyanis mellőzve az ingerlő kifejezések visszatorlását, vét­­kül tulajdoníttatik itt némellyek által a honti főisp. helyet­tesnek egyedül csak azon tette, miszerint a megrendelt gyű­lést a kitűzött napon meg nem tartva, azt másnapra halasz­totta. A múlt augustusi gyűléskor a honti ellenzék, hogy a törvényes intelligens többséget kijátszhassa, mintegy 150 főből álló köznemessel megjelent , és épen azokkal is azok vezérlete alatt, kik az április 14-ei követő jelenetet elő­idézték, az ekét meglepett conservativ párt egyénei a gyű­lésbe bemenni sem mervén , azon többséget képező status nevében, melly a legutóbbi tisztválasztáskor győzedelmes­kedett, megkérték a főisp. helytartót, hogy, miután ezen verekedők által a testeiken ejtett sebeket még most is vise­lik: legyen szíves a verekedés ismétléseinek eltávolítására olly katonai erőről gondoskodni, melly a tanácskozásokat bátorságba helyezze, é s készebbnek nyilatkoztak municipá­­lis tanácskozási szabadságaiktól örökre megválni, mintsem tovább is életüket az ellenzék nyers erejének discretiojára bízni. A főisp. helyettes helyt adva kivánalunknak, elhalasz­totta az ülést akkorig, míg a személyes bátorság fentartá­­sára kellő készületeket teend. Azt mondják némellyek, hogy a főisp. helyettesnek meg kellett volna próbálni, várjon ve­rekedni akarnak-e vagy nem? Én azt tartom, hogy az illy próbák megtétele helyett sokkal tanácsosb volt a fő­isp.helyettesnek magát is a közgyűlés tagjait bátorságba he­lyezni , mert ha a próba csakugyan roszul sikerülene, nem akkor lehetett volna-e bűnt és sérelmet kürtölni a honti fő­isp. helytartó ellen, hogy ő tudva és ismerve az áprilisi eseményeket, a status egy része (pedig a választási demon­­stratívkor többséget képező része) által felszólíttatva , nem gondoskodott kellő bátorságról, vakmerő próbái által vért engedett folyni, mellynek józan tapintattal elejét vehette volna; —azt hiszem, hogy a honti administrator helyzeté­­ben az itt jelenlévő rrk közöl senki sem lenne mást teendő. — E tény tks rrk­­ másnap folytatott tanácskozása alkalmá­val a megye többsége azaz közönsége által helyeseltetve, czélszerü gondoskodása a főisp. helyettesnek megköszöntet­ni határoztatott; igaz, hogy K. F. előadása szerint e köszö­netét Hont megyének csak számszerinti többsége határozta, de kérdem, úgymond szónok, a czímzett t.biró urat, hogy akár itt, akár másutt illyesmit a megyének számszerinli ki­sebbsége határozhat-e vagy sem ?vagy ha t.biró úr a szám­szerinli többség neve alatt a törvényben kijelentett „s­a n­­­o r pars“-t érti, akkor felhívom az itt majdnem fészkestül je­lenlévő ellenzék töredék tagjait, hogy szívekre tevén ke­­zeket, vallják meg itt a rák színe előtt, nem ötszörös-e a mérsé­kléltek értelmisége Hontban? ésigy Hontme­gye valódi értelmes többsége azaz közönsége factuma az, mit némellyek e teremben administratori önkénynek keresztelni akarnak. Ha Hontmegyének e fényében némellyek olly Achillest látnak, hogy azt országgyűlési sérelemként felter­­jesztendik, ám legyen; de kérdem , úgymond , a tö­röket, kinek a sérelmekről legkisebb felfogása van, létezett-e egy megyének sérelme valaha más megye irányában, midőn alkotmányi állásunknál fogva csak nemzet és fejedelem közt létezhetnek sérelmek? — Ha Hontmegye nem ismerné ható­sági körét ’s csak visszatorlást akarna követni, nem igaz­ságosabban formálhatna-e országos sérelmet Nógrád megyé­­nek azon szándékba vett szokatlan és törvénynélküli tényé­­ből, miszerint hívatlanul Hontmegye határozatiba avatkoz­va, az ottani többséget azaz azon megye közönségét erőtel­jesen működni ellenzi? — nem formálhatna-e Hont sérel­met Nógrádnak azon kivonatából, miszerint csak úgy sine­se, de me, ő felsége által Hontnak nyakára k. biztossá­gokat küldözni igyekszik, ’s ezt kívánná azon N­ógrádmegye, melly egykor tiszta alkotmányos szempontból indulván a k. biztosok működéseit ’s kiküldetéseiket törvénytelennek is­merte, nem kivánhatna-e Hontmegye igazságosabban meg­büntetését olly indítványozó t.bírónak , ki a megyéje nevét bitorló egykét egyénnek nagyobb hitelt adni merészel, mint magának egy megye közönségének ?— T­­rrk! Ha egy független és magát saját au­t­o­n­o­m­iáj­áva­l fe­nt­ta­r­t­ó jurisdictionak működéseit egy rako­n­­czátlankodó kisebbség is büntelenül aka­dály­o­z­t­a­tha­tj­a , ha e­gy megye nem lenne ele­­gendő saját körében tett kics­apongásuk kor­látozására; ha a megyének minden tényei vagya­k, biztosok parancsoló intéséhez al­kalmaztatnának, vagy más megye princípiu­mainak tömkelegébe hányatni kénytelenit­­tetnén­ek­­akkor t. rrk! megszűnnék a függet­len megyei élet, mellynek elenyészt­ét ha N­ógrád nem óhaj­tj­a, Hortnak sem kívánja. — De hallottam itt valamit a kormánynak a honti dologban elkövetett egyoldalúságáról; úgy látszik, hogy némellyek a hontiak elleni sérelemmel felhagyva, szeretnék a tövist in­kább a kormány lábába szúrni. — Lássuk tehát, mit tett a kormány. Ha például két megye panaszkodnék ő felsége előtt ’s az egynek elmellőzésével intézné el a közüttök­ben­­forgó kérdést, akkor igen is ezen tényt egyoldalúnak le­hetne nevezni; ■— de nem úgy áll a kérdés a megye és an­nak jurisdictioja alatt levők közt, mert midőn ő felsége tudta az időről időre hozzá megküldetni kellő megyei jegy­zőkönyvből a tisztújítási és más események hiteles elősoro­­lását, vájjon egy megye hitelességének letapadásával leh­e­­tett-e helyt engedni azok panaszainak , kik a megye határo­zatait büntetés terhe alatt is tiszteletben tartani köteleztet­­nek; vájjon nem hozza-e magával a legalkotmányosb kor­mányzási rendszer azt, hogy a panaszoskodók ügyeiben a kormány magától a megyéktől kapjon hiteles informáliót; vájjon, mit mondana N­. K. J.bíró, ha a kormány az úgyne­vezett töredék egykét tagjának nagyobb hitelt adna, mint magának a megye közönségének ? — hiszen maguk a töre­­­dék tagjai a megye hitelénél nagyobbat nem követelnek, mert azért igyekeztek ,s ezentúl is talán nem azért igyekezenének megfeszített erővel is többséget szerezni, hogy valaha va­lóságos megye közönsége neve alatt működhetve, az ország előtt hitelt érdemelhessenek. Ha illy meggondolatlan kifeje­zéseken alapítaná e megye a maga végzéseit, hogy t. i. H. K.­kint több hitelt adna egyeseknek, mint magának Hont­­megye közönségének , akkor dicső nagy Nógrád lelkes fiai az egész haza előtt eddig szerzett exiskim­atiósokat könnyen eltemethetnék. — Én ugyan nem tudom , úgymond , ellen­tétben állnak-e ott fent egymással vagy sem, mert hiszen K. F. I.biró mint a kormány titkaiba nálamnál avatottabb, azt sokkal jobban tudhatja; annyit mégis mondhatok, hogy, ha czivódásban vannak is, de midőn a me­gyéket a saját körükben kifejlett többség által kormányoztatni engedik, alkotm­á­ny­­szerűbben működnek, mintha commissiok által a megyei élet hatóságának ki­fej­tés­ét akadályoztatni igyekeznének. — Javasló végre szónok, hogy saját bajainak elintézését magára Hontmegyére bízva, a küldött levelet a rrk szokás szerint tudomásul venni szíveskedjenek. — Szólott továbbá B. L.s a honti ellenzék egyik megidézett tagja, ki is B. P. azon csudálkozva kije­lenté, hogy a honti többséget nyert conservativ pártnak ka­tonára soha sincs szüksége, mert Pesten a fáklyás zene al­kalmával is bátorságának elég jeleit adta, ’sz. aféle. — Végre határozatta jön, hogy újabb felírás intéz­tessék ő felségéhez, miszerint a honti eseménye­ket kir. biztos által megvizsgáltatni ’s a me­gyét normális helyzetbe venni kegyesked­jék. A gyűlés ez nap eloszlott é s az eredményből kitetszik, hogy miután itt a szélső ellenzék szónokai adnak irányt a tanácskozásoknak, tehát Nógrád még most is csak a maga normális helyzetében sínylődik, holott Hont, hála Istennek ! legyőzve az ellenzék némelly vastag előíté­leteit , már a túlzók véleménye szerint abnormis helyzetre vergődött! mert uraim! nálatok, mihelyt nem az ellenzék uralkodik, abnormis az állapot! *) Többen. BUDAPESTI HIRHARANG. Februárban szokott díszszel menend véghez a Kisfaludy-társaság közülése, mellynek érdekesbitésére minden lehetőt elkövetett a társaság, buz­­díttatva azon növekedő részvét által, mellynek a közönség részéről folytonosan örvend. Hatásköre mindinkább nagyob­­bul e szépirodalmi társulatnak ’s jutalmai is gyarapíttatnak; múlt évben ugyanis Marczibányiné alapíta új jutalmat, é s ez évben Császár Ferencz buzgalma gyűjt e lelkes honleányok­tól tizenkét aranyból álló pályadíjt szép műtani értekezésért. E mellett a nemzeti színház főigazgatója ez évben is szíves lesz a színházat febr. Gkán a társaság pénzalapjának nagyob­­bitására átengedni, mit a társaság nem bír czélszerűbben meghálálni, mint szinészeti segély-vagy tankönyvek kiál­lítása által, mit erejéhez képest már eszközlésbe is vett, é s mi bizonyosan emelni segítendi szinművészetünket. Most jelent meg a társaság Évlapjainak 5dik kötete, olly gazdag tartalommal, hogy itt hely szűke miatt nem sorozhatjuk azt el, a 6dik kötet pedig már sajtó alatt van, melly még en­nek érdekességét is túlhaladandja. Kuthy Lajos múlt héten foglalá el székét a társaságban ,s igen érdekes töredéket ol­vasott föl a Hazai Rejtelmekből, Szigligeti pedig néhány nap előtt a „Színi hatásról“ olvasott, mellynek nyomtatásban megjelenését mielőbb óhajtjuk, mert drámaíróknak igen hasznos kalauzul fog e nehéz pályán szolgálhatni. íme, meny­nyi mozgalom e kis társaságban, melly csak mintegy 3000 forint kamatjával rendelkezhetik évenkint, ’s ez világosan tanúsítja, mennyit lehet csekély erővel is mozdítani, ha azt czélszerüleg osztjuk föl ’s egy kis buzgalommal járulunk is­ az ügyhöz. — Budapest közt a folytonos tavaszias idő kö­v­­etkeztében ismét gőzös is jár, sőt mi több, már közönséges terhelt hajók is mozognak föl és le a Dunán, mintha már csakugyan le kellene a télről mondanunk. Szegényebb csa­ládoknál nem is fütenek, ’s a fának ára mégsem csökken. Beteg igen sok van, ’s mondják, hogy sokan fejgyöngülés­ben szenvednek. Ezt azonban csak azok állítják, kik sokat szoktak olvasni. — Pest közelében a mezei rendőrség ellen panaszkodni kezdnek, mivel egész széna-boglyák lopatnak el; ugyan ki tudna illy csekélység miatt szólni, hát ha még azt tudnák, hogy egy kerülőnek lovát is ellopták? — Két­ s Regen nem láttuk kiáltóbb bizonyságát azon eszmezavar­nak , melly az ellenzék fejében a megyei hatóság határai fölött létezik, mint a jelen határozat olvasásakor. Egyébiránt a tárgy fontosabb, hogy sem egy rövid jegyzetben mondhatnék el e tárgybeli nézetünket, és igy azok előadását egy külön czikkre tartjuk fen. A S­z­e­r­k. pesti kereskedő a pestmegyei börtönben ülő foglyokat mun­kára kérté föl öt ezüst krajczárnyi napidíj mellett, ’s igy tettleg második nyilvános dologházat alapítottak. Bár ál­landó munkássághoz szoknának ez által az ott ülők, hogy ne mondhassa valamellyik, midőn ismételve a börtönbe jut: „Ez a szeg engem illet, mert az apám, nagyapám és szépapám tarisznyája is mindig rajta függött.“ — Lopás folyvást igen sok történik a fővárosban, könnyen képzelhetni tehát, hogy szigorú tél esetén milly lábra juthatott vol­na nálunk a közbátorság, miután nagyítás nélkül mond­hatni, hogy a rendőrség csekély száma és elégtelen díja mellett a tizedik tolvaj is csak alig kerülhet hurokra. Hát még a finom koldusok serege! Alig múlik el nap, hogy so­kan olly látogatót ne kapnának, kit udvariasan pamlaggal kínálnak meg, é s ki aztán egész alázatossággal körlevelet vesz ki zsebéből, és este 3—4 forintot költ vacsorára a na­gyobb vendéglőkben. — A holnapi megyegyűlést illetőleg a helybeli közönség olly feszült kíváncsisággal várja, hogy ugyan mi fog a húsár ügyében határozatni, hogy alkalma­sint szűk lesz a megyeházi nagyterem, ’s reményijük a nemzeti színház is, hol akkor László jutalmára először fog adatni a „Félreismert lángész“ vigj. 3 felvonásban, Degré Alajostól. (Legalább hirdetve volt). Eötvös József báró nagy történeti regényen dolgozik, melly körülbelül a mohácsi vész idejét tárgyalandja. Igen kiváncsiak vagyunk az uj téren megismerkedhetni a nemes báróval, ki a Karthausiban és Falu jegyzőjében már két egészen különböző modorban bizonyítá be, hogy rendkívüli erővel van fölruháztatva, melly csak hamar kivítta neki e pályán a népszerűséget.­­ A budai színpadon minden héten egy magyar előadás van műkedvelők részéről, jótékony intézetek gyarapítására; a derék vállalkozók mindenesetre kettős dicséretre méltók hogy a nemzeti nyelvet használják emelty­ül a szenvedés enyhítésére. A közönség nagy lelkesüléssel kiséri előadá­saikat. Hátha még gyakorlott színészektől származó előadá­sokban is részesülhetne! Azonban, husvét már nincs mesz­­sze, ’s akkor alkalmasint ezen régi óhajtás is teljesülni fog. — Ez évben a gyermekbálok jobban divatoznak mint valaha, ’s nem tagadhatni, hogy ez után a kaczérságot legnagyobb sikerrel ’s egyszersmind legrövidebb idő alatt tanulhatni meg, a többi aztán idővel magától jő. — Néhány nap előtt egy 8 — 6 éves fiút találtak este felé félholtan a hatvani­ ut­­czában, ’s kezében félig kiszítt — szivart, mellynek ereje elkábitá a kis­fiút, ki illy nemes elszántsággal siete magát arszlánná kiképezni; mestere, mert szabó-inas volt, jól ki­porolta ruhájából a szivarfüstöt.— Pestre most egy színész­nő érkezett, ki ajánló­levelében azzal dicsekszik, hogy soha nem szokott hirtelen megbetegülni. Ez bizonyosan nem fog Budapesten szerződéshez juthatni, mert a rosz példát minden jól rendezett színháznál gondosan kerülni kell!—0 NEMZETI SZÍNHÁZ. 1846 január sokaig a nemzeti szín­házhoz előadás végett beadott eredeti színdarabok az illető bi­zottmány által mind megvizsgáltattak. Az előadásra elfogadott da­rabok szerzői magán után már é­rtesittettek, kik illy tudósítást nem kaptak , el nem fogadott darabjaikat a színházi irodában, reggel 9 — 10 közt, tőlem visszavehetik. Pesten január 23-án 1846. Szigligeti titoknok. A PESTMEGYEI GAZDASÁGI FIÓK-EGYESÜLET f. e. febr. 6kán a pesti casino kisebb teremében közgyűlést tartana, mire a t. ez. egyesületi rendes tagok számosan megjelenni annál inkább tisztelettel keretnek , miután egyesületünk jelenneni belszerke­­zetét módosító olly nevezetes indítványok vitatásai jövendnek szőnyegre, mellyek eldöntése bizonyára minden igazán érző, egyesületünk haladását kívánó ,’s hatalmi részvéttől melegült ke­bel egész figyelmét méltán érdekelheti. Foton január 21 én 1846. Elnöki meghagyásból, Flekl Károly egyes, helyet, titoknok. KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA, London, jan. 14. Anglia ko­moly hadikészületeket tesz. A tengerpart megerősittetik, a toborzó tisztek a fővárosban is nagy munkásságot fejtenek ki, é s mi a békés angol polgárnak legkevesebbé van ínyére, a polgári vagy is nemzeti had egybehivatik. Ez utóbbi rend­szabályt kétségkívül Északamerika fenyegetése idézte elő. Ha nem is üt ki a háború, e készületek legalább arra szolgá­­landnak , hogy az oregoni követeléseknek nagyobb nyoma­ték adathassék. Az országban ez a gazdagabb lakosság közt számtalan egyesületet szült, mellyeknek czélja, tagjait a katonáskodás ellen biztositni ollyképen, hogy azon tagok helyett, kikre az ujonczsorshúzásnál a katonáskodás köte­lessége esnék , az egyesület pénztárán fog helyettes fogad­tatni ; a tagok tehát hetenkénti adó alá vetik magokat. E szerint a tulajdonképi aktiv szolgálat a szegényebb osztályra fog háramlani, mellyből az álló hadsereg is rendesen pó­tolja magát toborzás által. A kormány ezáltal kétszeresen nyer. Először is azon pénz, mellyet a gazdagok helyettese­dért fizetnek , hadi adónak tekinthető, mert a helyettesek közül később számosan az álló hadseregbe fognak csábit­­­tatni, midőn aztán a nemzeti hadban támadt csorbákat a nemzet ismét pótolni lesz kénytelen; másodszor, ekét az álló hadsereg nagy megerőltetés nélkül szaporittatni fog. Elvonva a háború vagy béke kérdésétől és a szembeszökő ingerültségtől, mellyet a polgári rend a polgári had egybe­­hivása ellen tanúsít, a rendszabály mégis tetemes fontos­ságú, mert az ország védelme hátramaradt rendszerének megváltoztatására vezető egyedül lehetséges utat mutatja. A Times a porosz királyi leiratokat a tartományi gyű­lések kérelmeire igen keserű megjegyzésekkel kiséri, külö­nösen a feleletet a rendi intézetek tágításának kérelmére nevetséges mentegetőzésnek nevezi, és többek közt igy szól : „E hang olly szembeszökőleg mutatja a nemzet jogainak, a folyamodványok természetének és a többség­i kevés­ség viszonyos állásának nem­ ismerését, hogy megvédünk azon gondolatnál, mikép azon státusférfiak, kik Poroszország 67

Next