Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-09-11 / 454. szám
tértekkel foglalkoznak becses figyelmüket mindenek fölött a Pest-miskolczi rónaira is kiterjeszszék, mert ennél fontosabb és szebb jövendőjü vállalat az egész hazában nem találtatik — Lichtenstein József. •Megyék. UNGBÓL. September 2-án. A múlt hó utolsó napja két megyei ünnep volt, ünnep melly nemcsak külsőségen alapult, de hol a szív is, — mind azok szive, kik hévvel csüggnek megyéjök jóllétén’s boldogságán,—örömtől fendobogott. Szeretett föisp. helyettesünk bevezetési határideje volt az ; délután egy számostagu küldöttség falusi lakára menvén, ennek kíséretében jött estefelé székvárosunkba ; itt mindjárt annak elején, a helybeli zsidó község által emelt diadalkapu alatt, annak egyik tagja, és leánya által üdvözöltetett, tovább haladván csakhamar egy hasonlókép a város által épített diadalív mellett, ennek ügyvéde köszönte meg; innen a zászlóik körül sereglett czéhek, felállított sorkatonaság és a megyei hajdúság között, taraczk-lövések és a népözön szűnni nem akaró örömrivalgásai között hajtatott be a megyeház udvarába, mellynek lépcsői alatt ismét nagy küldöttség fogadá. Mindezen megköszöntő szónoklatokra , m. a helyettes rövid , szívből jövő, és azért szívhez is szóló egyszerű szavakkal tolmácsoló örömmeglepetését és köszönetét. Este az egész város fényesen ki volt világítva, helyenkint alkalmi versek és mondatok transparentekben diszlének, mellyek közt említést érdemel a városházán lévő, mellynek egész eleje mint egy fényárban úszott, közepén a főisp. helyettes arczképével, ’s a zsidótemplom udvarán lévő, hol ő mlzga, ki számos társaság kíséretében mindezt bejárába tanító által egy jeles magyar beszéddel üdvözöltetett. Szép látvány volt a szokatlan fényben úszó utczákon hullámzó tömeg, melly majd valamelly felirat előtt csoportosult, majd elválva különböző részekre hullámzott, közben közben hangos éljenzésekben törve ki a közöröm; később a megyei ifjúság fáklyás zenével tisztelé meg őt; mind ezekből és minden arczról elégültség sugárzott, melly kitörni szokott, midőn hő vágyaink teljesültét látjuk, és az érdem diadalát. — Másnap reggel a főisp. helyettes a megyei közönség kíséretében hallgatá meg a szent misét, és a templomból kijővén a megyei terembe léptünk, hol a szokatlan nagyszámú rendek küldöttség által hivált meg elnöki széke elfoglalására; mi megtörténvén , miután a kinevezési oklevél felolvastatott, és a hitet a jelenlévő helybeli óhilü püspök kezeibe létévé, ősi szokáskint a négy fész.biró által székében, szűnni nem akaró örömzaj közt, magasra emeltetett; ezután egy ügyes tollal szerkesztett és virágos nyelven előadott szónoklattal járult a megye rendeihez, elmondó politikai elveit, es a király, haza és megye iránti kötelességeit; mi ismerjük azokat, és ismeri a hon, mellynek törvényhozói koszorújában ő is fénylért, és tiszta jellemét, és igazságszeretetét volt időnk 16 évi megyei hivatalkodása ideje alatt eléggé tapasztalni . Válaszul a megye nevében a főjegyző tolmácsoló örömünket, miután még az elmondott beszédek kinyomása elhatároztatott volna, és ő méltósága néhány táblabirót és t. tisztviselőt nevezett ki, a gyűlés eloszlott. — Ebédkor fényesen vendéglé meg ő méltósága a megyei kk és riket számra mintegy 300 egyént.—Most még néhány komolyabb szó a Pesti Hírlap rngi levelezőjéhez, ki azon lapok 730dik számában ellenünk is kiönté haragját; mi nem akarunk azon sorok részletes cáfolatába ereszkedni, becsesb előttünk a közönség méltánylata, és jobban tiszteljük az általunk pártolt ügyet, semhogy minden firkálást feleletre méltatnánk, bár a lev ur minden sorából egyegy ellenmondó rí ki, és önmaga is elegendő fegyvert nyújtana megczáfolására; de vannak vádak, mellyek csak akkor nyernének jelentőséget, ha azokat feleletre méltatnék, annyival inkább, mert a „hazugság, rágalom“ ’sat.féle faragatlan kitételek, sem müveit íróhoz, sem műveit közönséghez nem illők, azért figyelmeztetjük a lev. urat, önmaga miatt, hogy másszor jobban válogassa meg szavait, különben hinnünk kellene, hogy önt is, mint a madarat hangjáról kell megítélni; egyébként ezentúl is csak írjon bármit tetszik, mi nem sokat gondolunk azzal, mi véleményben van , vagy lesz felőlünk; mi most és mindenkorra befejeztük önnek ügyünket, és nyugodt lelkiismerettel követendjük azon pályát, mellyen eddig haladtunk : leplezetlen megírni az igazságot, részrehajlatlanul a köztanácskozások folyamát; feltárni minden titkos rugót; megróni a visszaélést, bár honnan támadjon is az; harczolni az értelmi erő túlnyomó befolyása mellett, bármilly színezetű legyen is az; pártolni a jót, bár honnan jő is az, és elvünkhöz híven ragaszkodni. — — KISFALUDY-TÁRSASÁG. A magyar népköltési gyűjtemény második kötete immár sajtó alatt van, és világ elé kerül a jövő oét. elejére. E második kötet nem pusztán folytatása , hanem bizonyos tekintetben kiegészítője lesz az első kötetnek, mert adatni fog benne a dalokon kívül egy néhány ívre menő értekezés a magyar népköltészetről, bölcseleti, történeti, szép- és lélektani szempontból; továbbá egy, mind a két kötetre szóló tartalomjegyzék, a dalok vidékeinek, honnan beküldettek, a mennyire lehet, hü és pontos közlésével. Uj rovat leszen azon dalok, mellyek ismert költőktől mentek már által a népbe , ’s gyűjtőink által a nép ajkáról másoltattak le, illy czim alatt: ismert költők népdalai. Uj lészen az is, mit Székely népdalok czim alatt fog hozni e kötet egyenesen Székelyföldről nyújtott közlések után. — Ennyit a kötetből általánosan , és előre. — Most egy szives kéréssel fordulok a tisztelt közönséghez. Jól tudom ugyanis, hogy hazánk külön vidékein, leginkább az ausztriai szélek felé, az ld e kötet majd 1 ft 36 kr , majd 1 ft 48 kr , sőt 2 p.forinton is árultatik ; pedig bolti ára csak 1 ft 20 kr, minélfogva óhajtanám, hogy azon tisztelt hazafiak, kik e gyűjteményt folytatva leírni kívánnak, valamint azok is, kik aláírási íveket fogadtanak el, tennének rendelést nálam folyó September végéig;’s igy a lehetőleg jutányos és pompás kiadáshoz egy poftért hozzá juthatnának, mi végett mind azokat, kik a mondott ideig jelentkeznek, úgy tekintem, mint előfizetőket, mert azontúl a könyvára 4 huszas leend. Nagysága mintázásó köteté, 30 ív. — Igen fájlalnám , ha én olcsó könyvet akarván adni közönségem kezébe , csak hogy minél jobban terjedjen az, czélomat el nem érném; azért is teljes bizalommal reménytek a nagyérdemű közönség méltánylatában. Pest, sept. 4én 1846. Erdélyi János s. k., szerkesztő-kiadó. (Lakásom czukor-utcza 496. sz.) IPAREGYESÜLET. Az iparműkiállitásnak, hogy a kirendelt mű és dijbiróságok bírálati munkáikat teljesíthessék, még néhány napig rendezetten kelvén maradnia , annálfogva , ’s tekintetbe véve azon élénk részvétet, mellyet a t. ez. közönség sűrü látogatásaival tanúsított, ’s engedvén a számtalan egyesek által előadott óhajtásnak is, az iparműkiállitás még a folyó hónap 10 — 11 — 12kén azaz csütörtökön, pénteken és szombaton, de csak délutáni időben, 3 —6 óráig a tisztelt közönség számára is nyitva leszen, a reggeli időben csak a mű- és dijbirák nyerhetvén belépést. Vasárnap pedig e f. hó 13kán egész nap a tisztelt közönségnek marad nyitva a kiállítás. Pest sept. 9-én 1846. — Csanády jegyző. ---------------NEMZETI KÉPCSARNOK. A József-nádor nemzeti képcsarnokot alakító egyesület pénzalapjának gyarapítására közelebbi napokban 6 cs. kir. fensége Károly főherczeg 150 ezüst fiát méltóztatott az intézet pénztárába kegyesen beküldetni. Ő cs. kir. fenségének e nemzeti vállalatunk iránti magas figyelmét és részvétét, mint a magyar nemzet iránti kegyes hajlandóságának nagybecsű újabb tanujelét, örvendetes tudomásul hozza Mátray Gábor, egyesületi titoknok. (A természetvizsgálók Kassán és Eperjesen. Vége.) Visszatérve már most a gyűlések folyamára, nem hagyhatom említetlenül sem a jeles készületeket, mellyek a különféle szakok tudományos elfoglalására kivált Eperjesen ’s Magyar-Istán tétettek, ’s mellyek mindenek felett a rögtönzött természettudományi ’s iparkiállitásokban mind a két megyei székvárosban történtek, mind a vendégszerető szívességet , melly velünk mindkét helyütt érezteté, hogy testvéreink között mulatunk. A két székvároson, ’s a gyűlések elnökén kivül, Ocskay megyés püspök, Richter praelatus, gróf Haller Ferencz, az egyenes lelkű honfi, ’s Fejérváry, kinek archaeologiai gyűjteménye páratlanul áll hazánkban, tárták ki a gyülekezetnek legpazarabb kézzel vendégszerető teremeiket. — De alulirtnak gondjait leginkább a két megyének mezőgazdasági állása vonzá magára, ’s habár az idő nem engedé, e tárgyban alapos és részletes ismereteket szerezni, a körülmények és nyilatkozatok áttekintése őt mégis azon meggyőződésre vezérlé, hogy a két megye, mellyek mindegyikét maga nemében a természet ezer áldásával halmozá el, egy szebb és hasznos mezőgazdasági jövendő küszöbén áll. Kezeskedik ezért a haladási ösztön , melly e megyék jobbjait áthatja; az előszeretet, mellyet ma már számosan a mezőgazdaság üzletéhez közvetlenül ’s személyesen fognak; ’s végre azon hatalmas rugó, mellyet a növekedő értelmiség, ’s egyesek törekvéseinek szerencsés sikere nyújt, hathatósan támogatva néhány erélyesebb ügybarát ösztönző ’s izgató befolyásától ’s erejétől, így Kassa városa határiból már az ugar és közlegelő számkivetve , ’s ezzel az utolsó lánczszem is szétszaggatva van, melly a sors által nyugati műveltségre utasított magyar fajt az ázsiai nomád élet emlékeihez köté. ’S ez bár főleg Farkassányi Sámuel tb. ur, legszilárdabb jellemű munkás hazánkfiai egyike erélyes közremunkálásának gyümölcse, mégis jellemző a városi derék polgárság értelmi fokára nézve. — E város határát diszesíti Háry Károly nagy kiterjedésű gyümölcsfaiskolája is. Kassa mezei szorgalmát nem tükrözi ugyan teljes mértékben vissza az abaúji nemesi jószágok és jobbágyság gazdálkodása, de tisztelettel említeték a helybeliektől a Vitéznemzetség birtokának rendezettsége, Patay Sámuel jeles gazdálkodása, a nagyidai és csákányi uradalmak példás előmenetele , Szentimreyek értelemmel párosult szorgalma, mint első életjelei egy becsesebb földművelési korszaknak. — Sáros e reményteljes mozgalomnak még észrevehetőbb tanúságait adja; dicsérettel szólották Hedry Erneszt jószágai mibenlétéről; Bujánovics Eduard és Pillér Gedeon gazdaságaik okszerű példákat említetnek; gr. Haller Ferenznél a haladás barátjára mezőgazdasági intézkedéseiben is ráismertünk; de azt, mit én valóban okszerű, teljesen kifejlett, szép és hasznos gazdaságnak tartok, Budaméren láttam, mint a hőkeblü hazafi, ’s szenvedélyes gazda Ujváry László t.birónak teremtményét. Óvakodom azonban ezúttal e remek gazdaság bővebb leírásába ereszkedni, mert a jelentés körét az túlhaladná; legkedvesb vágyaim közé tartozik mégis, mielőbb közelebbről megismertetni azt a hazai gazdaközönséggel , mellynek igénytelen tehetségeimet feláldozni éltem czéljául kitüzöm. — Hassa át mezőgazdáinkat derék Ujházynk szelleme, ’s rövid idő múlva más alakot öltend ápoló kezeik alatt a föld; járjon mindenütt, mint Budaméren, háziasság nemes ízléssel, takarékosság áldozatkészséggel, állhatatos kitüres munkássággal, folytonos tanulás helyes megválasztással ’s tapintattal, és mindenekfelett szigorú számítás renddel és logicával karöltve, — ’s felviruland a haza, ’s legközelebb Hernád és Tarcza völgyei, mellyeken Abauj és Sáros legszebb részei elterülnek, Olaszhon virágzó másaivá leendenek. — Jövő évben a természetvizsgálók gyülekezete Sopronyban fog megtartatni, ’s az elnökséget, mint hallik, fömgy Eszterházy Pál ő herczegsége, polgári fényes állásra szintúgy, mint szellemi magas műveltségre Sopronynak ,’s honának dísze — elfogadá. ’S e szerencsés körülmény egyszersmind záloga, hogy az ott teendő tudományos előkészületek méltó arányban leendenek a gyülekezet évről évre emelkedő kifejlettségével, mi ugyan bármellyik szakra nézve KÜLFÖLD. NAGYBRITANNIA, London, aug. 29. Tegnap végre bevégeztetett az idei nevezetes országgyűlés, még pedig minden ünnepélyesség nélkül. Némileg polgári háborúhoz hasonlított az az uj gabonatörvény több mint a reformbill kiegészítése , mert míg ezáltal a polgári rend jogszerű részt nyert a törvényhozásban, az uj gabonatörvény által tulnyomóságra emelkedett a földbirtokos aristocratia felett, melly olly sokáig uralkodott az országon. Az alsóház most népszerűvé és a nemzet valóságos képviselőjévé lett. Ez fájt leginkább, mert Peer úgynevezett elpártolása csak e ténynek, a polgári rend tulnyomóságának következménye ; méltán legyőzöttnek érezték magukat innen a keserű személyeskedések, mellyek a gyűlés végéig tartottak, sőt végén a Lyndhurst és Bentinek lordok közti versenygésben leginkább mutatkoztak. A gyűlés ünnepélyes berekesztése diadalhoz hasonlított volna, mellynél a legyőzött angolok a védlettek leendettek; egyik párt győzelmi ünnepe lett volna az egy másik felett, a polgári háború befejezése után. Ez lehetett fő oka, miért rekesztetett be a gyűlés olly nesztelen, sőt a szokásos ünnepélyesség nélkül, mintha tisztelni akarták volna azok szomorúságát, kik véleményök szerint nagy veszteségeket szenvedtek. Ezenfelül a királyné sem a league, sem a conservativek, sem a védlettek, hanem egyedül a nemzet királynéja. Illy szellemben volt fogalmazva a trónbeszéd is, egészen engesztelő és csupán a gyűlés főeredményeit összefoglaló! Egyiránt illett az mind Peel ministeriumára, mind a mostanira. Mi Peelt illeti, leveléből Lyndhurst lordhoz, mellyet ez a felsőházban Bentinek lorddali czivódása alatt felolvasott, ’s mellyből az tűnt ki, hogy Peel semmi módon nem akart új összeköttetésbe lépni a torykkal a whigek ellen, minden félét következtetnek. A radicalok örvendve kiállnak fel: Lássátok! Peel nem akar tovább a torykkal tartani, a whigek szolgájává nem teheti magát, nincs tehát egyéb hátra, mint hogy a néppárt vezérségét vegye át a parlamentben és a szabadelvű párt szétszórt elemeit egyesítse, míg ez saját ministérium képezhetésére öregbednék. Valami van a dologban: a league és a nemzet jól tudják , hogy nem Russell, hanem Peel döntötte halomra a gabonatörvényeket és juttatta győzelemhez a szabad kereskedés elveit. — szóval, ő népszerűbb mint lord John, ki csak hézagpótlónak tekintetik. A whigek előnye csupán Izlandra látszik szorítkozni. Izland csendes volt az utolsó whig ministérium alatt, és most is az. Peel ottan megakadt, mert állásánál fogva a közhivatalok hatalmát az orangisták, vagy legalább a protestáns érdek kezeibe tette, mi természetesen részvért szült a másik, számra nagyobb pártban, a tulajdonképi népben. Azonban épen azáltal, hogy Peel elszakadt azon párttól, mellyet az írek előtt gyűlöletessé tette, ez akadály is végkép elenyészett; sőt a mi több : hivatalának letevésekor a legbuzgóbb kifejezésekkel igére, mikép ezentúl a 1 171 is, a természet minden kincseivel atyailag megáldott Sopronymegyében könnyen eszközölhető; de leginkább mezőgazdasági tekintetben, mellynek nincsen ága, mi ott szint annyi elhirültséggel, mint sikerrel képviselve nem volna; — ’s azért bizonyosak is lehetünk, hogy az ott megjelenendő mezőgazdák tapasztalati, okulási ’s haladási vágyaik gazdag forrásokra, ’s tanulságos felvilágosításokra számolhatnak. — Pesten aug. 31. 1846. Török János, egyesületi titoknok és képviselő. (M. Gazda után.) A MAGYAR IRODALOM mezején legújabban ismét következő elmetermékek jelentek meg: Szegény gyermekek könyve, nádor , cs. kir. föherczegsége félszázados hivatalkodása kedves emlékére. Irta Fekete János. Nyomatott Bécsben 1846. 12 réd. 60 lap. (A szerző urnak, ki magát több illynemü munkái által olly nemes és melegkeblü gyermekbarátnak tanulttá, legyen szabad itt előszavában nyilvánitott óhajtását viszhangoztatnunk: t. i. szerény szándéka megközelithetéseül adja az ég megnyerhetni honunk lelkesb fiai és lányainak azon magas tetszését, miszerint e munkácskát tanulni szerető szegény gyermekek közti kiosztásra méltassák.) Ára 6 pkr. Olvasókönyv városi és falusi gyermekek számára. Pest, 1846. Kiadja Heckenast Gusztáv. 128 lap. (Tartalma e könyvnek: a gyermekek értelméhez alkalmazott igen czélszerü és tanulságos tárgyak.) A középkor történetei. Vezérfonalul a történettani oktatásban. Irta Kis Lajos. Pest, 1846. Kiadja Heckenast Gusztáv. 99 lap. Világtörténet a legrégibb időktől a legújabb korig. Tárgyalva dr. Edvi Illés László által. I. II. kötet. Öszszesen 670 lap. Pest, Heckenast Gusztávnál. (Szép nyelven ’s rövid-velősen irt hasznos olvasmány.) Tagosztály. Kézikönyvül különösen tagositó földbirtokosok ’s bírók számára, egy kőnyomattal ’s 6 táblával. Irta Mieskey Imre, hazai mérnök. Pápán, 1846. 701. Ára 30 pkr. Természetrajz elemei, az ifjúság számára. Irta Hanák kér. János, kegyesrendi tanár. Pesten, Hartleben Konrád Adolf sajátja. 1846. (Ezen második javított’s 114 fametszvénynyel bővített ’s 118 lapra terjedő munkát méltán ajánlhatjuk az ifjúságnak tanulmányi könyvül.) Magyarok születésnapjai. Második közlés. A múltat és jelent illető. Három rézmetszvénynyel ellátva kiadta ponori Thewrewk József. Nyomatott Schmid Antalnál Pozsonyban, 1846. 158. lap. — A szerző öt árvájának sajátja. Ára 2 pft. (Az első közlésnek, melly „Hongyülési emlény“ czim alatt jelent meg, példányai elkelvén, sajtó alatt van; a harmadik közlés is nem sokára sajtó alá kerülend. A magyar váltótörvény hiányai, és azoknak kiigazítására javaslatok. Irta Pajor István, váltójegyző és ügyvéd. Pesten, Emich Gusztáv könyvkereskedésében, 1846. 78. Ára 40 pkr.