Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-09-27 / 463. szám
részek visszacsatlásából; ez utóbbit csak az első nem sikerülése esetében,s csak is olly feltételek alatt óhajtják, mellyeket több országgyűléseken is elősoroltak. Azon gyöngédség és méltányosság, mellyel Zaránd megye Erdélyhezi viszonyai iránt tanúsított, remélni jogosítja, hogy valamint 5 követei által, Erdély jóléte előmozdítására a t. kk. és rrkel együtt kíván működni, úgy más részről a t. kk. és rrk is az unió üdvös eszméjének érlelésére, kormány és nemzet általi megkedveltetésére befolyással lezdenek. (E rövid vázlatban közlött nyilatkozatát szóló követ jegyzőkönyvbe kívánta iktattatni).— Fogarasvidék egyik k.: A jegyzőkönyvbe iktatni kívánt nyilatkozatot nem véli minden észrevétel nélkül hagyhatónak ; azon nyilatkozat szerint ugyanis lehetnek olly esetek mellyekben Zarándmegye óhajtja a részek Magyarországhoz csatoltatását. Szóló nézete szerint legalább annyit szükséges volna e kérdésre vonatkozólag a jegyzőkönyvben kifejezni, miszerint a kk. és rrk fentartják jogukat a partium ügyérek nézeteiket akkor fejteni ki, mikor e tárgy napirenden leend. -rr Közép Szolnok idősb köv.: Küldői valamint 1837ben és 41 ben, úgy most is kijelentik, hogy Erdélytől, mint partium, elszakadni nem kívánnak. Utasítása tartja, hogy ha a részek elszakasztását megakadályozni nem sikerül, eszközölje az általános uniót. Fentartja annak idejében az e tárgyhoz szólhatást.—Elnök: Úgy látja, hogy a kk. és rrk a partium kérdéséhez csak akkor kívánnak szólani, ha sor kerül reá: menjünk át a lajstromra. — Tordamegye egyik követe elősorolta a lajstrombeli sérelmeket. Beszédének rövid tartalma ide megy ki. Az ország rendet múlt országgyűlésről is felterjesztették ő felségéhez a lajstrom iránti sérelmeket, de nem hogy orvosolva volnának, sőt nevelvék. Ezen sérelmek ügyében felszólalni, annyival szorosabb alkotmányos kötelesség, mennyivel kétségtelenebb, hogy minden törvényhozó testületnek legelső teendője magát számbavenni. A lajstrombeli sérelmek kétfélék, úgymond: régiek és újak. (Szóló követ felolvassa itt a régi sérelmeket a múlt országgyűlés jegyzőkönyvéből.) Új sérelem pedig a szász nemzet ispánja választása módjának törvényhozási utón kívüli változtatása. Kettős sérelem ez: a kormány és nemzet részéről. Szóló bővebb taglalásába ereszkedik. Jóvá tehetni azt itt az országgyűlésen. Adják be t. i. a nemes szász nemzet követei az ispánválasztási új rendszert az országgyűlésnek, hogy törvényczikkbe iktattassék. Mi az elősorolt sérelmek orvoslása módját illeti, szóló véleménye röviden az, hogy egy feliratban terjesztessenek fel, mint az 1841ki országgyűlésen történt. — Egy kir. t.biró véleménye a lajstrom iránti feliratra az, hogy ezen felirat bővebb tárgyalása és felterjesztése későbbre, t. i. akkorra halasztassék, mikor a sokszor érdekelt királyi leirat szőnyegen fog lenni. — Egy más kir. t.biró nem látja helyén, hogy a lajstrom tárgyaltatik. Az 1791. 11. t.czikk azt rendeli, hogy legelsőbben a kir. előadások vétessenek fel ’s velök kapcsolatban a sérelmek. Ha tehát sérelem van a lajstromban, azt a kir. előadások során a 4ik ponttal kívánja tárgyaltatni. — Szebenszék egyik követe törvényellenesnek tartja a lajstrombeli sérelmeket előlegesen tárgyalni. A mostani leirat szavai is tisztán azt parancsolják, miszerint: ante quasvis alias deliberationes ’stb. Mihez képest a lajstrombeli sérelmek tárgyalásának most helye nem lehet. — Kolozsmegye egyik köv. megjegyezte , hogy a tegnapi ülés jegyzőkönyvében már benne áll, mikint a lajstrom van a mai tanácskozás tárgyául kitűzve. — Egy kir. hivatalos több országgyűlések jegyzőkönyveiből úgy látja, hogy az ország rendei mindenkor a lajstromot olvasták fel legelőször. Véleménye az, hogy most is olvastassék fel. Mi a benne lehető sérelmeket illeti, tárgyalásukat akkorra kívánja halasztani, mikor az e tárgybeli kegyelmes királyi leirat szőnyegen lesz. — Egy más királyi hivatalos szinte a lajstromot a királyi előadások során a 4-dik pontban kívánja tárgyaltatni. — Csikszék egyik követe a Tordamegye követe által elősorolt sérelmeket pártolja , csupán annyit tevén utasítása következtében hozzájok, miszerint küldői tetemes sérelemnek tekintik azt, hogy a kir. hivatalosok kinevezésében a törvényhatóságokra való tekintet annyira el van mellőzve, hogy a Csikszékben lakó nemesek közöl e jelen országgyűlésre azokon kívül, kik hivataluknál fogva szoktak kir. hivatalosak lenni, senki sincs kinevezve. Mi végre, a napirenden levő tárgyra vonatkozólag, azon kérdést illeti, várjon a lajstrombeli sérelmeket most, vagy később kelljen-e felterjeszteni, a tanácskozási jó rend kívánván, hogy egyik tárgyról a másikra átmenetei ne történjék, valamig teljesen be nincs fejezve, óhajtja, hogy a felírás, mihelyt az e tárgybeli tanácskozás bevégződik, azonnal felterjesztessék. — Elnök: Miután a kk. és rr. többsége szóló elnök véleménye ellen a közelebbi ülésben a lajstrom tárgyalását elhatározta, nézete szerint a mai ülésben visszamenni e kérdésre többé nem lehet. Különböző véleményeket hallott a lajstromban található sérelmekre nézve. Ha mélyen akarnának a kk. és rrk e tárgyba ereszkedni, napokat tölthetnének el. Azt hiszi, egy kérdéssel mindennek véget vethetni, mondják t. i. a kk. és rrk. kívánják-e mindazt, mit a múlt országgyűlésen a lajstrom tárgyában mint sérelmet felterjesztettek, most is úgy tekinteni, vagy pontonkénti tárgyalásukba kívánnak bocsátkozni? Először tehát azt kell elhatározni, állanak-e a kk. és rrk mindazon nézetek mellett, mellyeket 1841 ben kifejtettek ? (Közfelkiáltást állunk.) Méltóztassanak felállás által a többséget kimutatni. (A kk. és rrk majd mindnyájan felállnak.) Ha a kk. és rrknek még uj sérelmük is van, miilyennek a szász ispán választása módját nyilvánították, azt maga utján tárgyalhatják. Ezek után azt is szükséges lesz elhatározni: a felírás most történjék-e meg, vagy később? — Egy kir.hivatalos a Torda követe által felolvasott sérelmeket magáévá nem teheti. A szász ispán választásában sem lát sérelmet. Ha a regalisták igen nagy száma sérelem, törvényhozás utján kívánná orvosolni. De mivel ezen állítólagos sérelmeket az ország erdei több országgyűléseken már tárgyalták , az 1791: 11. t. sz. rendelését követve, a kir. előadások után kívánná felvétetni.— Sunyadmegye követe elnök önmatga által kitűzött azon kérdésre: most vagy későbben kívánják-e a kk és rika lajstrombeli sérelmeket felterjeszteni, utasítása értelmében az 1841 beli gyakorlat mellett szavaz. Hunyad m. a legelső, bármelly tárgyban teendő felírás mellett külön feliratban óhajtja ő felségét megkérendőnek, hogy az idézett törvényeket megtartani méltóztassék. — Elnök önmaga úrra figyelmezteti a szólókat, hogy a lajstrom tárgyalása van szőnyegen; ha a követ urak indítványokkal akarnak fellépni, kérjenek sort rá. A törvény rendeli, hogy valamit egy tárgy feletti vitatkozások be nem fejezzék, másra át ne menjenek. — Fogarasvidék követe. Sok országyülési tanácskozáson volt úgymond jelen, de illyenben, mint a mai, melly, nem mondja szenvedélyesben, de zavarosabban folyt volna, soha sem. Beszélünk a lajstromról a nélkül, hogy előttünk állana, vagy a mai ülésben felolvasták volna. Némelly szónokok hozzá szólottak érdemlegesen, mint Torda m. követe és egy k. t.biró ur. Voltak mások, kik vissza akarván térni a múlt ülésben bevégzett kérdésre, a felett akarnak vitatkozni, várjon kell-e lajstromot tárgyalni vagy nem. Ez a jó renddel meg nem egyeztethető. A következetesség kívánja, hogy ok nélkül a múlt orsz.gyülési határozattól el nem távozván, az akkori sérelmeket ma is azoknak ismerjük. A r. kath. püspök korm. tanácsossága épen azon ponton áll most is, mint állott a múlt orsz.gyüléskor. A jelenlegi püspök ő maga személyét senkisem tiszteli inkább, mint szóló követ; de a Leopoldi diploma 8dik pontja ’s az 1791 : 20dik t.czikk meghatározza, mikint lehet valaki consiliáriussá; a tistelt egyházfőnök korm. tanácsossá tétele nem az idézett törvények rendelete szerint történt, ’s ebben rejlik a sérelem. így áll a dolog azon törvényellenes czimekre nézve is, mellyek némelly nevekhez mellékeltetnek. Consiliariusnak mondatik olly egyén, ki országosan azzá választva nem volt, így a kormányszéki titoknokokkal, és azon érdemes egyénekkel, kiket szóló mint regalistákat üdvözöl, de mint követeket törvényesen megjelenteknek nem tekinthet. De mindezeknél van egy sokkal fontosabb kérdés, melly alkotmányunknak nem külszinét, hanem lényegét tárgyazza, és ez a kir. hivatalosoknak a követekét sokkal túlhaladó száma. Távol van szóló, hogy egyes regalisták személyét gyanúsítsa. Nem személyekről, csupán tényről, politikai igazságról van itt szó. Alkotmányos ország csak ott lehet, hol a törvényhozó hatalom, fejedelem és nemzet közt meg van osztva. Nálunk a törvényhozásnak fele részét őfelsége gyakorolja, tőle függvén a törvények megerősítése. Méltányos és igazságos lenne, ha a joggyakorlat e pontnál határozódnék, úgy, mint más alkotmányos országokban. De nálunk ez nem így van, mert a törvhozó testnek egy nagy részét a regalistákat ő felsége hívja meg. Igaz, hogy ő felsége és a nemzet érdekének egynek kell lenni, de nem hiszi, hogy ezen érdek iránti nézetek, mindig ugyanazon egyek volnának. A Leopoldi diploma és az 1791-kbeli organikus czikk tisztán rendeli, hogy az országgyűlésre nézve a régi gyakorlat tartassák meg, ez pedig azt tanúsítja, hogy a hivatalon kívüli regalisták száma 1791ig soha a követekét fel nem múlta. Szóló megkérendőnek véli ő felségét, nem arra, hogy a mostani regalisták közöl visszahívjon , mi szinte oly sérelem lenne, hanem hogy több regalistát addig kinevezni ne méltóztassék, mig számuk természeti halál következtében a követekével egyenlőre nem apad. De van még egy fontosabb sérelem.. Egy regalista, ha nyilatkozata valamelly (curpak tetszését meg nem nyerte, egy tollvonással kitöröltessék törvényhozói díszes állásából? ez sérelem nemcsak a regalistai karra, hanem az egész országra nézve. Ha regalistákat lehet kinevezni a mennyit tetszik, és őket tetszés szerint ki is törölhetni, akkor az alkotmány csak sírbolt, mellybe szabadságunk temetve van. A lajstrombeli sérelmeket illetőleg minden hosszas tanácskozás nélkül ki kellene mondani, hogy amik a multorsz.gyűlésen, sérelmek gyanánt jelentettek ki, amennyiben a körülmények nem változtak, a kk és rik most is azoknak ismerik. Mi a követi lajstromot illeti, hogy Krasznából csak egy, Udvarhely városából pedig egy követ sem jelent meg, ez iránt elnök önmaga volna megkérendő, hogy a nevezett hatóságokat követeik elküldésére felszólítsa. Van egy sérelem, melly a múlt országyűlés óta tetemes változást szenvedett: a szász ispán állása. A mostani ispán sokkal törvényesebb alakban tűnik fel az előbbinél. Most a szászok által helyesnek ismert választás által lett azzá, é s ha van sérelem, ez csekélyebb az előbbinél. Ez érdemben pártolja szóló egy korábban szólott k. t.biró úr vélekedését, meg lévén győződve, hogy alkotmányos országban minden politikai hivatalra nézve a meghatározott módtóli eltérés csak törvényhozás útján történhetik, és a jelen esetben annyival is inkább, mert a szász ispán egyszersmind k. kormányszéki tanácsos is. Arra nézve, hogy mit kelljen tenni a sérelmekkel, most vagy később terjesztessenek fel, szóló véleménye oda járul, hogy a tanácskozási rend igényeihez képest előbb határozzák meg, mi a sérelem , azután tanácskozzanak a felett, mi történjék velük. Mi azon nyilatkozatot illeti, miszerint nem lehet senkinek hibául tulajdonítni, ha ő felségéhez ragaszkodik, megkívánja szóló, hogy ne legyen senki e teremben, ki amellett, hogy a haza boldogságát munkálja, egyszersmind ő felségének tántoríthatlan hive ne volna, és megkívánja, hogy valakinek, mert mással nincs egy véleményben, senkit illyesmivel gyanusítni ne szabadjon. A hosszú vitatkozás eredménye jön: a kk. és íik mindazon sérelmeket, mellyek a lajstrom tárgyában, múlt 141ki országgyűlésen kifejtettek, amennyiben azóta változást nem szenvedtek, most is sérelmeknek tekintik; a változás alá jött sérelmek közöl jelesen a szász ispán választása módjának törvényhozási uton kívüli eszközlése iránt fentartják jogukat határozataiknak a maga idejébeni megtételére. Az ezen sérelmek orvoslása végetti feliratot akkor terjesztendik fel, midőn a múlt országgyűlésről felterjesztett hason tárgyú feliratra érkezett k. k. válasz szőnyegre jövend. A jelen orsz.gyűlésen hiányosan vagy épen nem képviselt törvényhatóságok részéről törvényesen és kellő számmal választandó követek küldését a maga utján eszközölni elnök ő nmltga kéretett meg. Rövid közlés. A sept. I-ikei VII. orsz. ülés tárgya volt, az első kir. előterjesztvényben foglalt kanczellár-választást megelőzőleg , a választási elvek és szabályok megállapítása. Ezekre nézve a kk. és rrk. az 1837iki országgyűlésen megállapított és 1841ben módosított rendszert határozták minden pontjaiban megtartani. A választás következtében teendő feliratban kijelentendik, miszerint hódoló tisztelettel fogadták a kanczellár-választás őfelsége által kitűzését, minek teljesítéséhez annál nagyobb készséggel fogtak a rendek, mivel egyébiránt is elvitathatlan joguk és mellőzhetlen kötelességük hozta magával, azt törvényes módon betölteni. Kifejezik továbbá az országgyűlésnek évenkénti tartását rendelő törvények meg nem tartásából eredeti súlyos sérelmeket. Kérni fogják ő felségét, hogy a kb. és kiket törvényesen illető választást választásnak, nem pedig candidatiónak nevezni, a kanczellár kinevezésben pedig a szavazattöbbségre és vallásbeli illetőségre tekintettel lenni méltóztassék; ez utolsó pontra nézve különösen ő felsége magas figyelmébe ajánlják azon körülményt, miszerint ez egyik országos főhivatal, mint a k. kormányzóság, jelenleg ref. vallása egyénnel van betöltve. Kérni fogják végre, hogy méltóztassék e felségek. megerősítését még a jelen országgyűlésre leküldeni; el nem ismerhetvén a kk. és rrk, hogy egyik országgyűlésen történt választás más országgyűlésre leküldendő megerősítés törvényes alapjául szolgálhasson.— Sept. 21re a kanczellár-(korlátnok) választás jön kitűzve. (E.H.) VIII. országos ülés tartatott sept. 21 kén, mellyben a múlt ülésről készített jegyzőkönyv felolvastatván ’s helybenhagyatván, a kir. kormányszék a rendek közt megjelent, a választó-czédulák az udvari korlátnoki hivatalra beadattak, é s ugyanaz nap kiszedettek, melly választás eredménye az jön, hogy 234 szózalék közöl kapott kath. részről: b. Jósika Sámuel 213 , gr. Lázár László 106, Gál László 84 et. — Reform, részről: b. Kemény Ferencz 147, gr. Mikó Imre 129, gr. Degenfeld Otto 118at. — Unitárius részről: Dániel Elek 131, Sala Mihály 130 , Gálfalvi Imre 125öt. — Ev. 1 u th. részről: id. fi. Bruckenthal József 120, Salmen Ferencz 103, Conrád Mihály 95 szózatot. A czédulák felolvastatván az ülés eloszlott, elnöke nagymltga a jövő ülésre, sept. 23-ra előbb a második kir. propositiót, t. i. a titesaurariusi választást tűzvén ki. MLItJV NAGYBRITANNIA. Még Csúzán szigete vissza sincs adva a mennyei birodalomnak, ámbár a hadi sarcz már pontosan lefizettetett, az angolok már megint uj foglalásokra vágyódnak, ’s az ázsiai két legnagyobb szigetre, Japánra és Borneóra vetnek sóvár pillanatokat. A lapok után ítélve Anglia el van határozva, Japán császárságban, hol eddig a hollandiak kereskedési egyedárusságot élveztek, a kereskedést „az egész világnak“ megnyitni, még pedig fegyveres erővel, ha kell. A M. Chronicle azt sürgeti, hogy követség küldessék Jeddába, Japán fővárosába, közlekedési szerződés iránt alkudozandó, melly követségnek, úgymond, olly természetűnek kell lenni, hogy a japániak a britt hatalomról meggyőződjenek. Ha illy szerződés megtagadtatik, akkor Anglia hivatkozva egy 1615i (!) kötésre, azt fentebb hangon is követelheti, melly esetben britt expeditio várható Japán ellen. — Ugyane lap Borneoról e képen ir: Egészen akaratunk ellen, Borneo zultánjának legjobb barátaiból egyszerre ellenségei lettünk. Midőn nemrég Cochrane admiral Singaporeból 7—8 hadihajóval elvitorlázott, mindnyájan azt hittük, hogy czplja, Borneozultánt megbuktatni. Ez hibás nézet volt, és az admiral utasításai akép hangzottak, hogy csak némely britt alattvalókon elkövetett tengeri rablásokért kívánjon elégtételt. Meglehet azonban, hogy hadierő használására is utasíttatott, ha jogszerű követelésünknek hely nem adatik. A zultán már tapasztalhatta, hogy velünk nem mérkőzhetik. Szomszédja, Szulu (Borneo mellett fekvő kisebb sziget) zultánja szinte kedveli a tengeri rablást. Ha e főnökök makacsságot mutatnak, erőt kell ellenök kifejteni. Türelmünk pohara már csordultig teli van.“ ’sat. A szegény zultánok bizonyosan a mese birkájaként zavarják az angolnak az indiai vizeket. A Globe ezt írja a legújabb mexikói hírekről: Mi a mexikói háborút illeti, abban, hihetőleg békés jellemű crisis várható. Santana visszajövetele alkalmat nyújthat erre, és az északamerikaiak nem sokára megköthetik a békét. FRANCZIAORSZÁG. A király és a királyi család sept. 14. Parisból Saint-Cloudba ment, hol az udvar egy ideig maradni fog. Ellenben Montpensiery elutazása Madridba elhalasztatott, míg a pápától a házasság megköthetésére szükséges dispensatio megérkezik. A Constitutionnel egy Odilon Barrot, Duvergier de Hauranne, Gustav de Beaumont és Leon de Maleville urak által aláírt köriratot intéz az ország ellenzéki gondolkodásmódú lakosaihoz, hogy mindenütt ellenzéki választmányokat alakítsanak és a politikában élénken részt vegyenek. Tartalma körülbelül ez: „Egy tusa után, mellyben a nyilvános becsületesség az önző érdekeket és megvesztegetéseket nem volt képes legyőzni, a kamara öszszegyűlvén, mindjárt eleinte kimutatta, mit várhatni tőle. Ez új állapotban a parlamenti ellenzéknek nagy kötelességei lettek. Ezeket teljesítni is fogja, és mi biztosíthatjuk önöket, hogy az ellenzék összetartóbb, szilárdabb, elhatározottabb, mint bármikor volt. De nem tagadhatjuk, hogy a parlamenti ellenzék csak úgy lehet erős, ha azt a közvélemény buzgón gyámolítja és bátorítja. Azonban, hosszas tapasztalás mutatja, hogy Francziaországban megelégesznek futólagos nyilvánításokkal és gyakorlatiatlan öröködésekkel. 209