Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-10-09 / 470. szám

f­oknak lakhelyül szolgál; azon utat, melly a mezei gazdál­kodást bámulandó fokra emelendi az ország kellő közepében jelenlegi műveletlenül tespedő nagy pusztaságon; azon utat, melynek terjedelmes környezetén naponkint ezrek meg ez­rek lógnak sürögve forogni, hol jelenleg egész napokon át egy emberi lény sem mutatkozik és nagy kiterjedésén síri csend honol; azon utat, melly élő vízzel termékenyít és dí­­szesít 72 □ mérföld területet, mellytől a természet a leg­csekélyebb patakocskát megtagadta! !! Mindezek és még több messzeágazó hasznok, mellyeket a pest-szegedi csatorna az ország középpontjából minden egyes távolabb fekvő részekre kisugárzólag eláraszt, nemde olcsón vásároltatnak meg 9 millió pfttal ? és megvásárol­tathatnak a vízerő használata mellett, erős hitem szerint, még sokkal olcsóbban is !! ’S kérdem : hol van jelenleg azon in­tézet, mellynek létrehozása aránylag honunkra nézve na­gyobb hasznokkal kecsegtet? ’S ép azért, mert tömérdek a száma e csatorna jótékony kifolyásainak: nem lehet eléggé csudálkoznunk egynémelyek felszínes avatatlanság-szülte könnyelműségén, mellyel e csatorna fölött a czegléd-kecske­méti vasút létesítése elhatározása után, a pálczát eltörhetni vélik, eltörni szeretik’s eltörni akarják. Ám legyen vasut Czeglédtől Kecskemétnek, ’s ha úgy tetszik, innen Szeged­nek, ezt csak óhajtanunk lehet. De ez nem határozó körül­mény, mint némellyek hinni szeretik, a sokkal fontosabb csatornás vállalat megdöntésére. Vasút a pest-szegedi csa­tornát, mellyhez nagyszerű közgazdászati elvek csatolva vannak, semmi tekintetben nem pótolhatja. Miről kétségen­­kivül akkor fog még a vak is meggyőződni, mikor már lé­­tezendik a vasút-melly olly olcsón mint e csatorna szállítani soha sem fog — ’s ha csatorna nem lesz, nagyja a termék­nek a régi utat követendi. Közlekedési szempontból részem­ről a pest-szegedi csatornának roppant fontosságot nem az­ért tulajdonítok, mert 24 mérföldnyi új utat nyit, mert 24 mfölddel szaporítja belközlekedésünket és még sokkal többel rövidíti a vizi utat, hanem azért legfőkép, mert a meglevő tiszai hajózható vízszerkezet tökéle­tes kifejlését eszközlendi, mert Amsterdam­tól Pestig terjedő nagyszerű vízi közlekedés a tiszai terjedelmes hajózattól megszakadt lánczolatának összekapcsoló és összefüggesztő lánczszemét teendi, melly nélkül a tiszai viz­­szerkezeti hajózat kellő kifejlésre soha nem számolhat; szóval: a pestszegedi csatorna ko­ronája a dunai és tiszai hajózásnak, melly ha egyszer létesül, főleg az utána könnyen lét­rehozható csongrádi és izsáki ágvonalakkal, egy roppant vízi közlekedési hálózattal bi­­rándunk az ország közepéből minden irány­ban messze kiágazandóval. Egyszerre felfogták ime nagy fontosságát a pest -szegedi csatornának az annyira praktikus hollandi mérnökök, kik igen bölcsen, minden in­gadozás nélkül határozottan megjegyzik, hogy e csatornát vasút nem pótolhatja, de később ezen csatorna maga még egy vasutat is szükségessé teend. Közgazdászati szempontból roppant fontosság tulajdonít­ható e csatornának, az általa nyújtandó közlekedésen kívül, meg a vele összekötött nagyszerű egyéb czélok és hasznok végett is. Kiviteli lisztőrlő malmok felállítása szorgalmazta­­tik, hogy gabonakereskedésünkben ne maggal, hanem liszt­tel űzhessük kétszeres nyereség mellett eladásainkat, pedig ezen csatornán összesen 2075 lóerőre milly roppant gyár­malmok létesíthetendők! E csatorna nemzeti közszükségeink halmazából százados óhajtás mellett fölmerült vállalat, egy nagyszerű népintézet, mellynek anyagi és szellemi jótékonyságát az egész partvi­dék százezrei élvezendik, kikben hatalmas ösztönt gyulaszt új ipar- és szorgalomteremtésre , midőn a vasutak csak leg­­felebb a nevezetesebb állomási helyeket boldogitják. E csa­torna ügye, mint láttuk, jelenleg tisztában áll, kivitele köny­­nyen lehetséges , létrehozási költsége sem rúg olly észletre, mellytől erősebb akaratú nemzet vállalkozási szelleme visz­­szaborzadhatna. Tudományos tekintetben is ritka fontosságú e csatorna. A vizerőveli dolgoztatás elve fogna itt diadal­maskodni ; olly elv, melly annyi vitatkozásokat szült; olly elv, mellynek illy nagybani alkalmazása Európa figyelmét magára vonná, melly a vizi közlekedések sokszorosan olcsóbb előállításában a mostani haladó nemzedéket egy nagy ugrás­sal előbbre varázsolná; mellynek illy nagyszerű ’s mégis több szakértő elölt biztos kísérletét az érdeklettek nyugodt kebellel tekinthetnék , mert a csatorna munkájának költsége egészen emberi erőveli kiállításra van batírozva. Nincs tehát semmi veszélyeztetve, de lehet és van igen nagy és bizonyos kinézés a roppant nyereményre ! Mindezek után nincs egyéb hátra , mint hogy minden jó .Hazafi kinek hazája felvirágzása szivén fekszik , he párl­­­assal apostolkodjék jelenleg e csatorna eldöntendő ügye me­­tt. Részemről hiszem, hogy statusgazdáink választott­­ra­,’­­ nemzetünk jóléte emelésére ’s kifejtésére ezélzó ja eze­k e nem egyoldalulag fontolgatják ’s nem ragadtatva el olly országban hol mindent élőről kell kezdenünk, egé­­szen a divateszmék sodró szeszélye által, komoly átgondo­lással körülményeinkhez képest a positiv hasznost, nagysze­­­rűt s valód, szükségest a játszi lénytől megkülönböztetni tudják s akarják; mondom, statusgazdáink ime jobbjai a pest-szegedi csatornát lelkes pártolásukkal hiszem továbbá is erélyesen támogatandják. Ezúttal nem mellőzhetem el ha­zánk gazdáit, ipargyárosait­­s mindazokat felhíni a csatorna ügye tehetségükhez képesti előmozdítására, kik a mezei gaz­dálkodás és gyáripar terjesztésén buzgókodva törekesznek ; kérem szépen, fontolják meg, milly hatalmas rugonya e csa­torna mindakét czél gyors fejlesztésének. ’S bízom a nem­­zet erős akaratában is, hogy nagyszerű érdekeivel össze­róni százados kedvencz eszméjét, mellyel csak most való­síthatni , vagy soha, nem lökendi el magától, hanem még lelkesebb ápolásban részesítve, életbeléptetésének netalán még útjában álló akadályait szilárd akarattal elháritandja. ’S most végre uj erőt kívánok Istentől azon lelkes hon­fiaknak , kik e csatornás vállalat élén állnak, és nemcsak példátlan buzgósággal ernyedetlenül fáradoztak , hanem te­temes pénzbeli áldozatokat is tőnek, míg e csatorna ügyét tisztára kifejtették ,s kik jelenleg ismét csüggedetlen kitö­réssel e csatorna létesítésén erélyesen munkálkodnak A nemzet áldása kisérje lépteiket, és a nemzet örök hálájában örökitendik emlékezetöket, ’s dicsőített nevök fényleni meg nem szűnő világánál maga e vállalat nagyszerűsége fogja örökre hirdetni a jövő nemzedéknek : mit tehet egy hajthat­­lan erős akarattal párosult hazafius érzet!! ! — Horváth József, hontmegyei főmérnök. Megyék* SZEPESBOL, Lőcse od­. ijén. Tisztválasztásunk múlt hó 29én legjobb rendben ment véghez. Az izgalmak, mely­­lyek egy pár hét előtt némelly ellenzékiek részéről mutat­koztak, olly annyira fenyegetők voltak ugyan, hogy ha azok­nak sikerült volna erős alapra kapniok, nevezetes felforga­­tásoktól méltán tarthatánk. Azonban háta mgos főispánunk bölcs eljárásának, és e megye erdei conservativ szellemé­nek, mellynélfogva idegenek az oknélküli újítási vágytól, a jó tulajdonokat régibb tisztviselőikben is illően megbecsülni tudják. Az izgatók sikertelen fáradozásukról csakhamar meggyőződtek, azokkal felhagytak, és igy, midőn a tiszt­választás előestvéjén a nemesség Lőcsére öszveseregled, el­­­különzött pártoknak nyoma sem volt többé; midőn pedig sept. 29-én a szokott szertartások­ban a tisztujulás kezdetét véve , néhány perez lefolyta alatt az előbbi két alispán, — kik ellen az érintett ellenzékiek nyilai leginkább irányozva voltak — ’s a föadószedő közmegegyezés el újra elválaszta­­tott. A többi hivatalok betöltésénél ugyan többször vokso­lásra is került a dolog, azonban a tett intézkedéseknél fogva azoknál a jó rend­bentartatván, az egész tiszt választás már d. u. 3 órakor befejeztetett. Az új tisztikar névsor a követ­kező alispánok:­ls. Jóny Vincze, kik Görgey Arnold. Főjegyző: Kray Miksa, aljegyzők: Görgey Hugo és Engel József; tisztib.: gr. Csáky Móricz, Szontagh Vil­mos és Doleviczenyi Róbert; főügyész Jámborszky Lő­­­rincz; alügyész: Szontagh Károly; tisztib. alügy.: Lányi Sándor, Breuer Sándor, Fabriczy Gyula. Főadó­szedő Goldberger Imre ; főadós­z. ellenőr: Görgey Hermann; levéltárnok: Bobest Mannó; számvevő: Mattyasovszky Incze; nemesi pénztárnok: Bobest Mátyás; aligazgató: Jancsó József; földmérő: Fa­briczy János ; főorvos: Forlmayer József; középponti biztos: Doleviczényi Gábor; hajdúk hadnagya: Gundelfinger Ferencz. — Bányai járásban: fősz. biró: Máriássy Ádám ; alsz. bírák : Jekelfalusy Emil és Sto­acs­­kovszky Gyula; esküttek: Gundelfinger Károly és Töke Sándor; aladószedő: Vyda Antal. Lőcseiben: fősz.­­biró: Görgey Géza; alszb.: Horváth Sándor; esküt­tek: Záborszky Boldizsár és Szerdahelyi Frigyes; aladó­­szedő: Zaffiry Pál. Tátraiban fős­z­b.: Máriássy Mihály ; alszb.: Glós Miklós és Spóner Antal; esküttek: Zaf­firy István és Kis Béla; aladósz.: Glós Lajos. Magurai­ban főszb.: Sváby Ignácz; alszb.: Lányi Ferencz (fő­­sz.birói czimmel) és Matavovszky János; esküttek: Schneider Adolf és Görgey Sándor; aladószedő: Sváby Gáspár. — A tegnapi gyűlésben felolvastatván fökanczellár ő excellja elnöki levele, mellyben főispánunk ő méltóságá­val ő felségének abeli legfelsőbb akaratát tudatni méltózta­­tott, miszerint fenséges főlg nádorunk félszázados hivata­­loskodási ünnepének megülésére a Budára megjelenendő megyei küldöttségeknek november 5 e kitüzetvén, akkor egyszersmind az ő felségének legkegyelmesb határozatánál fogva Pesten felállítandó ipartanoda és annak számárai épü­let nádor ő fenségének dicső nevével diszesittelni fog , a kir. és rrk e fensége iránti határtalan tiszteleteket azon al­kalommal is kijelenteni kívánván, azokat, kik a Budára me­nendő , és mélt. főispánunk által vezetendő küldöttségben részt venni kivánnak oda utasittattak, miszerint ebeli szán­dékukat ő méltóságának jó eleve bejelentsék. Ezen örven­detes tárgyalást csakhamar egy szomorúbb hosszú vitatko­zás válja fel, t. i. főispánunk e méltósága a fenyegető­enség elhárítása végett teendő intézkedéseket újra megpendítvén , ámbár az e részben tervkészítés végett kiküldött választmány azt még be nem adhatta , miután mindazáltal köztudomásra van, hogy a kilátások ollyanok, miszerint előkészületeket tenni okvetlenül szükséges, a kb. és rvk által e részben kü­lönféle javaslatok tétettek; végre abban pontosul­ össze a többség véleménye, hogy első alispáni elnöklet alatt vá­lasztmány küldessék ki, melly 20 ezer pgö ftig terjedhető kölcsönnek felvételére felhatalmaztassék ; ezen öszvegből pedig csak 10 ezer pgö ft fordittassék mielőbbi gabonavá­sárlásra, melly annak idejében a szükölködők közt ollyfor­­mán kiosztassék, hogy annak vételi árát fizessék jövendőre vissza ; a netalán be nem szedhető öszvegeknek, úgy a fel­veendő kölcsöntől fizetendő kamatoknak megfizetését pedig a kk. és rrk magokra vállalták ollyformán, hogy az e végett megkívántató öszveg szokott kulcs szerint a nemességre ki­vettessék , a mennyiben pedig az ez után talán egészen be nem hajtható lenne, a házi pénztár is a felveendő kölcsön­nek biztositására feköteleztessék.­­ A házi adónak jövő év­­rei előleges kivetése 45,245 pft. 10 krban állapittatott meg. Pozsonymegye értesítése , miszerint az erdélyi megyéket a Magyarországhoz visszakapcsolandó megyék tárgyában egy országos választmány kiküldése végett, melly a magyaror­szági országgyűlés által szinte kiküldendő választmánynyal közösen munkálkodjék, felszólította legyen, pártolásra talált. MÁRMAROSBÓL, M.-Sziget, Sept. 20. Botegesko­désem miatt nyolcz egész napig kelle magamba fojtanom a vágyat, — közleményim szelíd fegyvereit — leeresztett si­sakkal bár, de nyílt kebel é s tiszta meggyőződéssel újólag fölemelhetnem ; mert nyolcz napja annak, hogy föisp. hely­tartónk elnöklete alatt f. hó elsején megnyittatott időszaki közgyűlésünket a szárnyaló idő háttérbe szok­ta. Miket mint érdekesbeket vésett föl emlékünk táblájára a történet ge­­niusa , egyszerű meztelenségekben itt küldöm. Első alispánunk Pogány Károly, megyénk állapotáról, évnegyedes jelentéséből: a) újólag meggyőződtünk azon régi állításunk igen is alapossága felől, mit már az utolsó kir. biztosi eljárás ellen felzúdult és szövetkezett párt hősei is lassankint megismerni kezdenek, miszerint a személy - és vagyonbátorság még mindig olly nagyszerű rázkódtatásokat szenvednek nálunk , hogy ha e megye mostani erélyes mű­ködését csak egy hétig is megszüntetné, romba dűlne azon előnyök gyenge épülete, mellyek miatt az emberek polgári társaságot alakítottak. Az Ujholyatinban borzasztó gyilkolá­sokat elkövetett két haramiát madárszabadsággal ajándé­koztuk meg, kiknek egyike, mint nem sokára értésemre esett, fényes nappal fogatott el H. város népesebb utczáján. Rabjaink öszves száma 397, kik közöl 159en bocsáttattak kezességre. — Bünpöreink száma ezen év elején 228 volt, ezekből folyó hó iső napjáig csak 29 ítéltetett meg akkor, midőn 51 új pör vétetett föl ’s 199 maradt itéletlenül. Itt már nem ártana a vágtatva haladás! — mert nincs kínosabb, mint az ártatlannak, habár kezességen is, a rabbá bélyegez­­tetés keserű szégyenét hordani arczain, ’s nincs kétségbe­­ejtőbb , mint a rabnak nem tudni azt, hogy elkövetett bű­neiért mit és mennyit leend kénytelen szenvedni. b) Hadi adóbeli tartozásunk 91,651 ft 422R/31 kr., a házi pénztárba pedig 27 785 ft 313‘/3 n kr. lenne behajtandó. Kiadtuk ugyan szolgabirájuknak részint a folyó adó pontos beszedetését, részint a hátralevő tetemes tartozás minél előbbi letisztázását rendelő, részint pedig az adós hátralevőségek főokait taglal­tató három rendbeli helytartósági intézményeket kellő meg­tartás és szükséges szigorrali létrehozatal végett; de hisz ezt hányszor nem tettük már? Ebből származik aztán, hogy házi pénztárnak nemcsak rendes tisztviselőink fizetéseit, ha­nem a megye cselédei, mesteremberei, u. m. szabók, ke­­nyérsütöknek járandó tetemeik, ’s megyei többszörös határ­­zatunk szerint legelsökül kifizettetni rendelt öszvegeket sem képes fedezni; ’s ebből származik az is, hogy megyénk financziális hitele naponkint csökken ’s csökkenni fog mind­addig , mig az adó ildomos behajtása körül működő minden egyén — teendőit tartalmazó jegyzőkönyvének főlapjára — érezhetükkel nem leend Horacz ezen felkiáltása bevésve: „Occupet extremum scabies, mihi turperelinqui est!“ Nyúl­jon keblébe mindenki ’s vallja meg velünk, hogy illy mó­don, illy kezelés mellett nincs számunkra üdv, ’s hitünk sze­rint csak akkor leend , ha egy ujonan kidolgozott szigorú rendszer­es felelősség mellett a hivatalnokok, kormány ré­széről­ közvetlen befolyás által hajtandják be az adót. Országgyűlési tartozásaink nemcsak a két utolsó, hanem az 1­8­32/fld. évi országgyűlést is ideértve, sincse­nek még letisztázva. A nemesek adóztatása­ sajgó, de ta­pasztalás-edzette kebellel kell megvallanunk, hogy te is csak chimera ’s agyrém leendesz az álmadó előtt mindaddig, mig csak min magunk leendünk: Ítélő, elitélt, végre­hajtó. — Heves megyének egy országgyűlési tartozást kel­lett volna megvétetni megyénkből kebelébe költözött K. S. uton, azonban a felszólító H. megyei főbírónak K. S. azon nyilatkozatot adja, miszerint N. N. mármarosi csendbiztos neki adósa lévén, ezen vétessék meg M. megye követelése. H. megye ezzel beelégszik ,s minden documentum, minden kötelezvény nélkül elküldi hozzánk a nyilatkozatot; hiába! igy mossa egyik kéz a másikat . c) Több helységeinkben a burgonya még földben elrothadván, nehogy az éhség ször­nyei újólag, ’s még a múlt évnél is borzasztóbban rémit­­gessék megyénk szegény lakosit, ismételve meg fog kéretni ő felsége , hogy közmunkák teljesítésére adandó pénzbeli mennyiséggel e nép szükségein segíteni kegyeskednék. — Az átmenésre csábítgató görög nemegyesült papoknak meg­­fenyü­letésök iránti helytartósági intézményt kevés vita után csakugyan kiadatni rendeltük szolgabiráinknak kellő intéz­kedés végett. — Kaszópolyána helysége, anyagi szükségeit élénken rajzoló ’s adóbeli megterheltetését panaszló folya­­modványt nyújtott be néhány hóval ezelőtt ő felségének, hol is sokkal komolyabb figyelmet gerjesztvén a tárgy, mintsem a megyei gyakran igen csigaszerü eljárásnál jobb és gyor­sabb nem találtathatott volna, a folyamodvány kellő felvilá­­gositás-adás végett főisp. helytartónkhoz küldetett le ; hon­nan is, mint tudjuk, a leggyorsabban és körülmény­híven felküldött jelentés következtében a megyéhez érkezett hely­tartósági­­ intézkedés egyéb sikerrel nálunk nem dicsekhe­­tők, mint hogy, felállítva a következményeiben borzasztó elvet: „Veszszen el inkább egész Kaszópolyá­n a helysége, mintsem a dolgok eddigi ren­des vágásából kitérjünk!“ a folyamodványt, melly­­re nem mi adtunk informatiót, lekérendjük, ’s a szenvedő, igen szegény nép ügyében majd csak ha Ucalegon le­égett, intézkedő é­lünk. Igaz, hogy főisp. helytartónknak közbejött betegsége miatt a teremet már első napon el kelle hagynia, ’s valamint az egész gyűlés, úgy ezen határozat keletkezése ideje alatt sem vezérelheté a szanaszét rohanó pártnéteteket ’s nem adh­ata sem kellő informatiót e tárgy­ban , sem a vitatkozások hévmérőjén nem mutathatá meg a kellő fokot, mellyen mi e gyűlés alatt mindig felül emel­kedtünk; de az is igaz, hogy ha az ügy, tiszta cirok, és nem az öszvesugások,coalitio lété lattyu-kinövésü ’s körülmény­­betegség-szülte öszvetartások barátai lennénk, úgy illy ha­tározatokra még álmunkban sem botlanánk. Valóban, diffi­cile ossot satyram non seribero. —­ Régen emlitek már, hogy miután a büntető eljárást illető rendszabályok, mivel

Next