Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)

1846-11-08 / 487. szám

ÉRTESÍTÉS. Folyó évi Jakab-hó 22ik napján , 1641. szám alatt kelt fensőbb jóváhagyás folytában , hírlapok utján is a t. ez. közönség figyelmébe ajánlott József-nádori országos emléklap, melly az ország valamennyi törvényhatóságait közel 9000 saját­kezű nevek beírásával egyesítve képviseli, a sajátszerü festmény­nyel 27 láb hosszúságu , 20 láb magasságú aranyos foglalatával folyó évi nov. 20—30 ára fog a t. ez. közönségnek bemutattatni, egyszersmind a festvény rendeltetése helyére , a nemzeti muse­­umnak felajánltatni. A napnak és az ünnepélyes szertartási rend­nek részleteiről, helyéről a t. ez. közönség annak idején érte­­sittetni fog. Az illető megyei 's szabad kir. t. főjegyző urak, egész tisztelettel megkéretnek, miszerint a hátralevő pergament­­íveket nov. 15ére nekem beküldeni méltóztassanak. Kelt Buda­pesten oct. 25én 1846. Szálé Lajos, a József-nádori orszá­gos Emléklap rendezője által. A PESTI CZUKORGYÁR-EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE. A pesti czu­korgyár-egyesület ezidei rendes közgyűlése f. évi nov. 15én vasárnap délelőtti 10 órakor a pesti nemzeti casino teremében fogván tartatni, ezen megjelenési határidőre a szavazási joggal bíró részvényes urak tisztelettel meghivatnak , megjegyeztetvén egyszersmind, hogy az alapszabályok értelmében netalán kiadott képviselési hatalmazványokat az illetők, ugyanott helyben, az ülés kezdete előtt, előmutatni és átadni méltóztassanak. — Ezen gyűlés főtárgyait teendik: 1) Az üzlet viszonyai’s fokozatos fej­lődése iránti tudósítás ’s a jelenévi mérleg előterjesztése. — 2) A gyanithatólag nyerendő osztalék iránti intézkedés. — 3) Az alapszabályok 13dik czikke értelmében kisorozandó két választ­mányi tagok pótló választása. — 4) Az eredeti alapszabályokról időközben szükségessé vált némelly eltérések iránti határozat. A korm. választmány megbízásából. Pesten nov. 8án 1846. V­e­­reby József s. k., egyleti titoknok. KILENCZEDIK KÖZLEMÉNY (a József-nádor nemzeti képcsarnokát illető adományok felöl.) A) Eötvös József kir. ügyigazgató­s­éga 1491k számú aláírási ivén : Eötvös József k. ügyigazgató 10 ft. Bene Kár. kir. ügyvéd , Daruváry Ferencz kir. ügyigazgatósági ügyvéd , Fésűs György kir. ügyvéd, Graff Kár. kir. ügyvéd, Markovich Tivadar kir. ügyvéd, mindenik 5 ft; Buday Iván , Czettner Ant. iktató , Gogolák György irattár­nok, Kapotsfy Imre, Kiss Mih., Kruszlits Józs. kiadó, Peláthy Ist., Práznovszky Ign. k. ügyv., Rotter Kár., Tölgyessy Ferencz, mindenik 1 ft; Kádár Ferencz és Sághi Dániel, mindenik 40 kr; Csorna Ján., Simíts Ernészt, Szabó Józs., mindenik 20 kr, öszvesen 47 ft 20 kr ezüst pénzben. — B) Mirgos Balassa Gábor szombathelyi püspök 204. sz. ívén : Balassa Gábor püspök 25 ft. — E­rik közlemény öszvege 72 ft 20 kr. ezüst pénzben. Közli M­á­­­r­a­y Gábor , egyesületi titoknok.­romszoros vagyon által fedezve, 10 év alatt sorshúzás utján visszafizettetnek , ezen idő alatt pedig száztól ötös kamatot hoz­nak. — Minélfogva újólag kegyes részvétért, béketürésért és mél­tánylásért esdekel. Pesten oct. 25-én 1846. — Török János a M. Gazd. Egyesület titoknoka. FELELET ifj. Vári-Szabó urnak gr. Zay „zsidóügy­­beni­” nyilatkozatát védő okoskodásaira. (Folytatás.) Azon általános , itt helytelenül alkalmazott ’s megvitatott ponton kivül Sz. ur az ág. ev. főfelügyelőnek mentségére még egy más okoskodással is lépett föl, t. i. „ha a t. gróf pártolólag adta elő a zsidó­ emancipatiót, ő tehát azon pac­­tumon építkezett, azon alapon fogott tollat, mellyen ismer­ték egymást akkor, midőn főfelügyelőnek választották.“ — De mikép emlegethet itt Sz. ur pactumot, midőn már azelőtt mondá, hogy „minden protestáns a kér, vagy egyet, gyűlés engedelme nélkül az egyház nevében nyilatkozhatik“ ? Tehát hol állhat itt fen a pactum, hiszen itt nincs semmi formali­tás, itt szabadság van — azaz engedelemmel legyen mondva: rendezetlenség, rendetlenség, önkény, egyéni vélemény, ’sat. Azonkívül higye el Sz. ur, hogy már azon pactum-féle theoriák elavultak ’s már most e tekintetben más jogi és tör­téneti eszmék uralkodnak a status és egy­ház fogalmairól, már most az csak tudatlanságot tanúsít, ki a pap és egyház közti pactumokat emlegeti.Már ezen theoriák kora elmúlt, miután az uj philosophia által az egyház felől más fogalmak állitot­tak fel, mert azon viszonyok nem pactumokból erednek, de magában az álladalom és egyház fogalmában feküsznek, és azon eszméknek lényeges nyilatkozatai és concret történe­teinek alakjai, mellyek nélkül a fogalom és eszme nem lé­tezhetik. Illy theoriával tehát mit sem bizonyított be Sz. ur, ’s a jogtalanságnak nem volt képes egy hamis theoriával jogformát adni. Midőn én arra hivatkoztam, hogy gr. Zay illy nyilatko­záshoz sem kerületi sem egyetemes gyűléstől utasítást nem kapott ’s nem kaphatott, mert a zsidóügy ezek egyikén sem tárgyaltatott, erre Vári-Szabó úr nagy figurával felkiált: „politikai tudatlanság, ne jöjön el a te országod!“ Bizony én is azt mondom: ne jöjön el a te országod , csak hogy még hozzá adom: ne legyen meg a te akaratod és ne vigy minket a kísértetbe ! Már­pedig kérem, kit vádolhatni job­ban e tekintetben politikai tudatlanságról ? midőn Sz­­ur a zsidó­ emancipalio mellett minden politikai combinatio nél­kül szónokol, és még e dologban magyarországi szempont­­bóli kiindulásomat „értelmezési szörnyű zavarnak“ nevezi! Ő maga megvallja „hogy politikai kérdés fölött az egyház nem tanácskozható“, és mégis azt hiszi, hogy az ő részén van az igazság; ők tehát nem politizálhatnak, és mégis azt hiszik, hogy majd ők döntendik el a zsidóügyet Magyarországban, holott minden ez ügy feletti értelmezésük pontja, Sz. ur sza­vai szerint, nem magyar földön fekszik! A nála politikai tudatlanság az, ha valaki gr. Zaynak az egyház nevében zsidóügybeni nyilatkozatát jogtalannak nevezi, holott maga Sz. ur megvallja, hogy ez ügy felett az egyházak nem ta­nácskozhatnak. Nonem szörnyű értelmezési zavar­ó ez? Hisz ha magatok valljátok , hogy illy ügyek egyetemi gyű­lésetekben nem tárgyalhatok, miért keltek tehát ki azok el­len, kik épen ezen vallomástokat védik, és miért nem hagy­játok a dolgot azokra, kik arra hivatvák, kik nem mondják hogy körükbe nem való. Bizony ne higyétek, hogy azon theoriák, mellyeket ti valahol felkaptatok és mellyek fölött olly nagy lelkesedéssel szónokoltak — egyedül igazak és hogy ezek által a zsidóságnak aranykort fogtok teremteni. Csak tudnátok e tekintetben más politikai theoriákat is, bi­zony tudom, hogy a most nálatok divatozókat oda hagynátok. (Vége köv.) ÜGYBARÁTOKHOZ ’S JÓAKARÓIMHOZ!­­ Nem csekély munka és fáradozás után sikerült a tervezett czeglédi gaz­daképző intézetet azon állapotra hozni, hogy benne a tanfolyamot f. év novembe­rbén megindítani lehessen. — A meg­nyitásnál az illető hatóságok képviselői jelen leendőnek , de szí­vesen látjuk egyúttal mindazon hazafiakat, kik egy vagyontalan polgárnak szűk körülményeit ,’s szerény igyekezeteit méltányolni tudják. — Az intézetnek még csak némelly részei ’s eszközei lé­teznek ugyan , mert rövid félév és a tömött erszény hiánya jó akaratomnak korlátot szabott. De le vannak győzve már a leg­nagyobb nehézségek, és azon jó isten, kinek jóvoltából a mos­tani állapotig jutni sikerült, ad majd módot, a következő tan­folyamok szükségeivel arányban az intézetet fokonként a szükséges tökéletességre hozni. A külföldön státus költségén állíttatnak külön néposztályok számára szakképzési eszközök ; nálunk a közállapot a belső ja­vítások e terére még fel nem küzdhetett. Azonban a rokon in­dulat­os hazafias részvét ez esetben nem hagyta sülyedni az ügyet; találkoztak hathatós támogatók, ’s a nmelt. m. kir. helyt.­­tanácsot, ’s fenséges Szász-Coburg Ferd. hg, Batthyány Fülöp hg, Károlyi György gr., Káro­lyi Lajos gr., Hunyady József gr., Gyürky Pál és Bezerédj István tisztelt hazánkfiait forró hálával számítom az intézet leghathatósb jótévei közé. — Egyes hathatós segélyek daczára mégis saját tehetségem illy nagyszerű intézet létesítésé­nél bizonyosan fenakadt volna, ha szeretett nádorunk ő fenségének bölcs tanácsa é s kegyes buzdítása folytán részvény­társaság nem alakul, melly 50 pftnyi részvények utján a szük­séges pénzmennyiség kiállítását nagy részben eszközlé; minél­fogva szent kötelességemnek ismerem e lelkes hazafiak, mint az intézet természetes pártfogói, ’s alapítóinak neveit köztudomásra hozni, mint itt betűrendben következnek: cs. kir. főher­­czeg nádor ő fensége, Adamovich Kapisztrán, Arczy Leopold, barsmegyei gazdasági fiókegyesület, Bartakovics Au­gust, Batthyány Fülöp hy , Benkő Dániel, Beöthy Ödön, Ber­­náth György , Bezerédj István, Brestyenszky Béla, Daróczy Zsig­­mond, Dessewffy Emil gr., Ehren­feld Benjamin , Gablencz Ala­jos , Gerliczy Vincze b., Gorova Károly, Grosser János, Gyur­­csányi Gábor, Heuffel János, Horhy Mihály, Karácsonyi László, Kardos János, Károlyi István gr., Keglevich Gábor gr . Kegyes Imre, Lónyay József, Luczenbacher János, Magyar Imre, Major János, Marczibányi Lajos, Máriássy László, Piringer Sándor, Redl Imre b., Richter Alajos , Rosti Albert, Sántha István , Sár­­közy József, Somsich Miklós, Szaniszló Ferencz, Szendrey Ig­­nácz, Szirmay Ödön, Teleki Domokos gr., tolcsvai Nagy Gedeon, Urbán Pál , Uzsovics János, Örményi Ferencz, Weiss Jakab, Vidacs István, Zichy Miklós gr. — Miután tisztelt hazánkfiai által 220 részvény elfoglaltatott, még csak 100 részvény létezik uratlanul; de ezeknek aláírását is részint személyes jóakaróim­tól , részint az ügynek lelkes barátitól, annál biztosabban re­mény­em, minthogy nem kétséges vállalatról, hanem valóban lé­tesült intézetről van ezentúl szó, ’s minthogy a részvények há­­ tfJlLFÖUT». Egy dán utazó a francziák algíri hadakozásairól e képen ír: „Az afrikai háborúban egyes katonák szerezhetnek ugyan dicsőséget, de ez az egész nemzetre nézve meglehetősen kétes. Afrikában nem nő borostyán, mellyel egy hóditó az irigy és megalázott Európa előtt büszkélkedhetnék; és az araboktól elszedett zsákmányokból franczia nemzeti hiúság­nak hízelgő diadalemléket nem építhetni. A franczia nemzet harczvágya más mezőt kiván, mint az Atlasz sziklavölgyeit és Szahara szélét, és a hadi történetek, mellyek magokat arabok és kabulok ellenében adhatják elő, inkább élesztik a francziák dicsszomját, mint csilapitják. El fog előbbutóbb jöni a pillanat, midőn a nemzet hadi szelleme felülkereke­dik ; és akkor ki fog derülni, milly fontossága volt Fran­­cziaország afrikai háborújának Európára és legközelebb Né­metországra nézve. Hogy Francziaország ezen esetben al­gíri birtokait, néhány várat kivéve, fel fogja áldozni, ter­mészetes , és gyermekes balgaság lenne, azt tenni fel, hogy Francziaország legkevesebbet is áldozand Európában afrikai birtokaira, vagy hogy csak egy emberrel is kevesebbet ho­­zand a Rajna mellé. Ezalatt Francziaországnak tizenhat év óta van hadi iskolája, míg Németország harmincz év óta szemlélődő nyugalomban fűzi tovább napjait; ezalatt Fran­cziaország Afrikából évenkint visszatérő nyolcz- kilencz ezer veteránjaiból olly tartalék-sereget gyűjt össze, mellyhez a gyakorló tábornál egyebet nem ismerő Landwehr sehogyan sem hasonlít.“ Az arabokról pedig: „Gyakran tapasztaltam, hogy a benszülöttek még ott is, hol a francziákkal békés viszonyban élnek, idegenek ezektől, mihez képest nem csoda, hogy e meggyökerezett indulat mellett bizonyos előszeretet van az angolok iránt, annyival inkább, mivel az arabok is igen jól tudják, hogy e két nemzet egymás iránti szunyadozó gyűlölete véres lángban loboghat egykor, és hogy az ara­bok, valamint az egész világ, ez összeütközésből aranyhe­gyeket remélnek. Ez angolszeretetet 1840 ben a hadi hírek tetemesen felélesztették, mivel Constantine tartományban több izben meggyőződtem. Néha tréfából angolnak tetetém magam, ’s illyenkor az arabok rendesen igy kiáltottak fel: Ah, ingleshe bono pour arab! ’S e mellett nem tudták, mit tegyenek kedvemre. Ezen barátságos indulat az angolok iránt, és a meggyőződés, hogy ezek nekik, ha lehetne, szívesen segítnének, igen közönséges az araboknál, ’s a francziáknak elég okuk van résen lenni, mert Angliával a háború esetére angol ügyviselők tetemesen elősegíthetnék az arabok fellázítását.“ Az utazó szembeszökően kedvez ugyan a francziáknak, ítéleteteiben, végül azonban, midőn az algíri történeteket sommásan átpillantja, nem tagadja, hogy a franczia uralkodás igen gyenge lábon áll Afrikában, és hogy azt európai háború kiütése egy perezben halomra döntené. Átalános és idején is czélszerűleg kezdett és inté­zett arab felkelés árvízként borítná el az egész országot, és kevés nap alatt a francziák egész organisatiójának épületét felforgatná. A városok, körülsánczolt táborok és megerősí­­tett falak kiállanák ugyan az első megrohanást, de hogyan védjék magukat tovább, egymással össze nem kötve, éle­­lemszállítás nélkül, és egészen magokra hagyatva? E ve­szély fenyegeti az afrikai franczia gyarmatot, ’s ha beáll, Algéria végképi elhagyását okozhatja. NAGYBRITANNIA. A Nürnb. Correspondentnek ezt ír­ják Londonból, oct. 22-éről: „Az itt megjelenő német lap a cynismust a legnagyobb fokra viszi, mintha bolondok házában szerkesztetnék. Tulajdonosa, mint tudva van, Károly braunschweigi (elűzött) herczeg, ki egyszermind főszerkesztő is. Míg a német fejedelmektől a jogszerintiséget megtagadja, Montemolin grófot VI. Carlos ő felségének nevezi és dóm Miguelt Portugália jogszerinti királyának tekinti. E felfogás iszonyúan kirí a lap többi tartalmának túlzó radicalismusából, és az esztelen, a leggonoszabb demagógiában nyilvánuló, ’s magának személyes gyalázásokban tetsző működésből, melly­­­nek póriassága felülmúlhatlan. Különösen Lajos Filepre öm­lik a gyalázás epéje. Viktória királyné is magára vonta a Londoner Zeitung kiadójának haragját, mert azt a Bucking­­ham-palotában sem fogadják. A néhai uralkodó mindenkit gyűlöl, ki olly szerencsés, hogy valamelly trónon erősen ül; innen kifakadásai minden nem száműzött monarcha ellen, ’s minden lap és ember ellen, ki vele egy hangon nem pen­­dül. Károly herczeg örömtelen életet él Londonban, távol minden műveit vagy illedelmes társaságtól; hirlapirását né­hány hajótörést szenvedett politikussal űzi; utolsó hivatal­noka, ki őt Braunschweigfe­­l száműzetésébe követé ’s nála példás hűséggel minden viszontagságaiban kitartott, már ré­gen elvált tőle ’s egy nevelőintézetet alapított. Ekép Károly herczeg egészen egyedül áll, önbűne miatt, magát kínozva és bizalmatlanság­ ’s vad szenvedéllyel emésztve, ’s fel nem hagyva csalóka és kalandos reményével, hogy egykor még visszalépend a Welfek trónjára, holott ennek lehetlenitésére mindent elkövetett ’s minden méltóságból kivetkezett. A sze­rencsétlenség kímélő megítélést igényel ugyan, de hol az Hiedelem, az erkölcs és méltóság minden korlátai könnyel­műen átlépetnek, ott a legszigorúbb ítéletnek van helye. Szomorú látvány, a Welfek egyik utolsó ivadékát igy elsi­lányulni látni.“ FRANCZIAORSZÁG, Paris, oct. 27. Tegnapelőtt a belgák királya St. Cloudban, tegnap pedig Aumale dg Pa­risban, megérkeztek. Montpensier herczeg és herczegnő mára váratnak Bayonneba*). Az Elysée-Bourbon palotában a tunisi bey fogadására létetnek készületek. A király a Mont­pensier házasságának ünneplésére Versailles és St. Cloud­ban tartandott ünnepélyek előkészületeit a déli tartományok­ból jött vízáradási szerencsétlenségek hírére megszüntette. E szerencsétlenségeket és az uralkodó ínséget illetőleg a közmunkák, kereskedési és belügyek miniszereinek jelen­tése nyomán tegnap négy kir. rendelet jelent meg. Az első 2 millió frank kölcsönt nyit az árvíz pusztításainak helyre­­­hozására a királyi országutakon, csatornákon, gátok és töl­téseken , és 500 ezer frankot azon társaságok gyámolításá­­ra, mellyekre az árvíz által elsodort vagy megsértett lánc­­­hidak építése volt bízva. A második rendelet által a középí­­tések ministerének rendelkezése alá még további 1 millió frank bocsáttatik, királyi országutak építésére az ínség szo­rongatta vidékeken; a harmadik által a kereskedési ügyek ministerének 1 millió frank a Loire és Rhone ’s mellékfolya­maik okozta szerencsétlenségek kiosztássali enyhítésére; a negyedik által pedig 400 ezer frank az árvizek miatt rend­kívüliig megtelt kórházakra és jótékony intézetekre. A hírlapok adakozási íveket nyitottak az árvíz által szen­vedettek számára; a Rothschildház a J. d. Débats szerkesz­tőségéhez e czélra 20 ezer frankot küldött.­­Az árviz által 20 megye látogattatott meg , legnagyobb mértékben az or­­leansi völgy, hol jelesen egész marhacsordák sodortattak el. A károk véghetetlenek, a felebbi összegek a legsürgősb szükségek födözésére sem elegendők. A felelet, mellyel Palmerston lord Guizot urnák October Mikei üzenetére átnyujtatott, hirszerint kemény kifejezések­ben van fogalmazva , úgy hogy a két cabinet kibékülése le­­hetsen. A lord el nem áll vádjától, hogy a franczia kormány magaviselete kétértelmű volt. A Portefeuille azt jelenti, hogy Soult marsal a minister­­elnökségről e napokban minden bizonynyal leköszönend, és az elnökséget Guizot úr veendi át. A közel nyolc­van éves tábornagy hadi és politikai történetdús pályája befejezettnek tekinthető. (J. d. Débats.) Igazán, a spanyol házasságok nagy csa­pások a mi ellenzékünkre ; legfőbb fegyverét vették ki ke­­­zéből. Innentül bajos leend, a kormányt, melly e házas­ságokat eszközölte , tetterő, akarat, nagyság nélkülinek, a béke rabszolgájának kürtölni, mellynek főgondja csak az lenne, hogy az angol cabinet visszatetszését valahogy ma­ *) Hova telegrafi sürgöny szerint meg is érkeztek. 307

Next