Budapesti Hiradó, 1846. július-december (413-516. szám)
1846-11-08 / 487. szám
ÉRTESÍTÉS. Folyó évi Jakab-hó 22ik napján , 1641. szám alatt kelt fensőbb jóváhagyás folytában , hírlapok utján is a t. ez. közönség figyelmébe ajánlott József-nádori országos emléklap, melly az ország valamennyi törvényhatóságait közel 9000 sajátkezű nevek beírásával egyesítve képviseli, a sajátszerü festménynyel 27 láb hosszúságu , 20 láb magasságú aranyos foglalatával folyó évi nov. 20—30 ára fog a t. ez. közönségnek bemutattatni, egyszersmind a festvény rendeltetése helyére , a nemzeti museumnak felajánltatni. A napnak és az ünnepélyes szertartási rendnek részleteiről, helyéről a t. ez. közönség annak idején értesittetni fog. Az illető megyei 's szabad kir. t. főjegyző urak, egész tisztelettel megkéretnek, miszerint a hátralevő pergamentíveket nov. 15ére nekem beküldeni méltóztassanak. Kelt Budapesten oct. 25én 1846. Szálé Lajos, a József-nádori országos Emléklap rendezője által. A PESTI CZUKORGYÁR-EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE. A pesti czukorgyár-egyesület ezidei rendes közgyűlése f. évi nov. 15én vasárnap délelőtti 10 órakor a pesti nemzeti casino teremében fogván tartatni, ezen megjelenési határidőre a szavazási joggal bíró részvényes urak tisztelettel meghivatnak , megjegyeztetvén egyszersmind, hogy az alapszabályok értelmében netalán kiadott képviselési hatalmazványokat az illetők, ugyanott helyben, az ülés kezdete előtt, előmutatni és átadni méltóztassanak. — Ezen gyűlés főtárgyait teendik: 1) Az üzlet viszonyai’s fokozatos fejlődése iránti tudósítás ’s a jelenévi mérleg előterjesztése. — 2) A gyanithatólag nyerendő osztalék iránti intézkedés. — 3) Az alapszabályok 13dik czikke értelmében kisorozandó két választmányi tagok pótló választása. — 4) Az eredeti alapszabályokról időközben szükségessé vált némelly eltérések iránti határozat. A korm. választmány megbízásából. Pesten nov. 8án 1846. Vereby József s. k., egyleti titoknok. KILENCZEDIK KÖZLEMÉNY (a József-nádor nemzeti képcsarnokát illető adományok felöl.) A) Eötvös József kir. ügyigazgatóséga 1491k számú aláírási ivén : Eötvös József k. ügyigazgató 10 ft. Bene Kár. kir. ügyvéd , Daruváry Ferencz kir. ügyigazgatósági ügyvéd , Fésűs György kir. ügyvéd, Graff Kár. kir. ügyvéd, Markovich Tivadar kir. ügyvéd, mindenik 5 ft; Buday Iván , Czettner Ant. iktató , Gogolák György irattárnok, Kapotsfy Imre, Kiss Mih., Kruszlits Józs. kiadó, Peláthy Ist., Práznovszky Ign. k. ügyv., Rotter Kár., Tölgyessy Ferencz, mindenik 1 ft; Kádár Ferencz és Sághi Dániel, mindenik 40 kr; Csorna Ján., Simíts Ernészt, Szabó Józs., mindenik 20 kr, öszvesen 47 ft 20 kr ezüst pénzben. — B) Mirgos Balassa Gábor szombathelyi püspök 204. sz. ívén : Balassa Gábor püspök 25 ft. — Erik közlemény öszvege 72 ft 20 kr. ezüst pénzben. Közli Máray Gábor , egyesületi titoknok.romszoros vagyon által fedezve, 10 év alatt sorshúzás utján visszafizettetnek , ezen idő alatt pedig száztól ötös kamatot hoznak. — Minélfogva újólag kegyes részvétért, béketürésért és méltánylásért esdekel. Pesten oct. 25-én 1846. — Török János a M. Gazd. Egyesület titoknoka. FELELET ifj. Vári-Szabó urnak gr. Zay „zsidóügybeni” nyilatkozatát védő okoskodásaira. (Folytatás.) Azon általános , itt helytelenül alkalmazott ’s megvitatott ponton kivül Sz. ur az ág. ev. főfelügyelőnek mentségére még egy más okoskodással is lépett föl, t. i. „ha a t. gróf pártolólag adta elő a zsidó emancipatiót, ő tehát azon pactumon építkezett, azon alapon fogott tollat, mellyen ismerték egymást akkor, midőn főfelügyelőnek választották.“ — De mikép emlegethet itt Sz. ur pactumot, midőn már azelőtt mondá, hogy „minden protestáns a kér, vagy egyet, gyűlés engedelme nélkül az egyház nevében nyilatkozhatik“ ? Tehát hol állhat itt fen a pactum, hiszen itt nincs semmi formalitás, itt szabadság van — azaz engedelemmel legyen mondva: rendezetlenség, rendetlenség, önkény, egyéni vélemény, ’sat. Azonkívül higye el Sz. ur, hogy már azon pactum-féle theoriák elavultak ’s már most e tekintetben más jogi és történeti eszmék uralkodnak a status és egyház fogalmairól, már most az csak tudatlanságot tanúsít, ki a pap és egyház közti pactumokat emlegeti.Már ezen theoriák kora elmúlt, miután az uj philosophia által az egyház felől más fogalmak állitottak fel, mert azon viszonyok nem pactumokból erednek, de magában az álladalom és egyház fogalmában feküsznek, és azon eszméknek lényeges nyilatkozatai és concret történeteinek alakjai, mellyek nélkül a fogalom és eszme nem létezhetik. Illy theoriával tehát mit sem bizonyított be Sz. ur, ’s a jogtalanságnak nem volt képes egy hamis theoriával jogformát adni. Midőn én arra hivatkoztam, hogy gr. Zay illy nyilatkozáshoz sem kerületi sem egyetemes gyűléstől utasítást nem kapott ’s nem kaphatott, mert a zsidóügy ezek egyikén sem tárgyaltatott, erre Vári-Szabó úr nagy figurával felkiált: „politikai tudatlanság, ne jöjön el a te országod!“ Bizony én is azt mondom: ne jöjön el a te országod , csak hogy még hozzá adom: ne legyen meg a te akaratod és ne vigy minket a kísértetbe ! Márpedig kérem, kit vádolhatni jobban e tekintetben politikai tudatlanságról ? midőn Szur a zsidó emancipalio mellett minden politikai combinatio nélkül szónokol, és még e dologban magyarországi szempontbóli kiindulásomat „értelmezési szörnyű zavarnak“ nevezi! Ő maga megvallja „hogy politikai kérdés fölött az egyház nem tanácskozható“, és mégis azt hiszi, hogy az ő részén van az igazság; ők tehát nem politizálhatnak, és mégis azt hiszik, hogy majd ők döntendik el a zsidóügyet Magyarországban, holott minden ez ügy feletti értelmezésük pontja, Sz. ur szavai szerint, nem magyar földön fekszik! A nála politikai tudatlanság az, ha valaki gr. Zaynak az egyház nevében zsidóügybeni nyilatkozatát jogtalannak nevezi, holott maga Sz. ur megvallja, hogy ez ügy felett az egyházak nem tanácskozhatnak. Nonem szörnyű értelmezési zavaró ez? Hisz ha magatok valljátok , hogy illy ügyek egyetemi gyűlésetekben nem tárgyalhatok, miért keltek tehát ki azok ellen, kik épen ezen vallomástokat védik, és miért nem hagyjátok a dolgot azokra, kik arra hivatvák, kik nem mondják hogy körükbe nem való. Bizony ne higyétek, hogy azon theoriák, mellyeket ti valahol felkaptatok és mellyek fölött olly nagy lelkesedéssel szónokoltak — egyedül igazak és hogy ezek által a zsidóságnak aranykort fogtok teremteni. Csak tudnátok e tekintetben más politikai theoriákat is, bizony tudom, hogy a most nálatok divatozókat oda hagynátok. (Vége köv.) ÜGYBARÁTOKHOZ ’S JÓAKARÓIMHOZ! Nem csekély munka és fáradozás után sikerült a tervezett czeglédi gazdaképző intézetet azon állapotra hozni, hogy benne a tanfolyamot f. év novemberbén megindítani lehessen. — A megnyitásnál az illető hatóságok képviselői jelen leendőnek , de szívesen látjuk egyúttal mindazon hazafiakat, kik egy vagyontalan polgárnak szűk körülményeit ,’s szerény igyekezeteit méltányolni tudják. — Az intézetnek még csak némelly részei ’s eszközei léteznek ugyan , mert rövid félév és a tömött erszény hiánya jó akaratomnak korlátot szabott. De le vannak győzve már a legnagyobb nehézségek, és azon jó isten, kinek jóvoltából a mostani állapotig jutni sikerült, ad majd módot, a következő tanfolyamok szükségeivel arányban az intézetet fokonként a szükséges tökéletességre hozni. A külföldön státus költségén állíttatnak külön néposztályok számára szakképzési eszközök ; nálunk a közállapot a belső javítások e terére még fel nem küzdhetett. Azonban a rokon indulatos hazafias részvét ez esetben nem hagyta sülyedni az ügyet; találkoztak hathatós támogatók, ’s a nmelt. m. kir. helyt.tanácsot, ’s fenséges Szász-Coburg Ferd. hg, Batthyány Fülöp hg, Károlyi György gr., Károlyi Lajos gr., Hunyady József gr., Gyürky Pál és Bezerédj István tisztelt hazánkfiait forró hálával számítom az intézet leghathatósb jótévei közé. — Egyes hathatós segélyek daczára mégis saját tehetségem illy nagyszerű intézet létesítésénél bizonyosan fenakadt volna, ha szeretett nádorunk ő fenségének bölcs tanácsa é s kegyes buzdítása folytán részvénytársaság nem alakul, melly 50 pftnyi részvények utján a szükséges pénzmennyiség kiállítását nagy részben eszközlé; minélfogva szent kötelességemnek ismerem e lelkes hazafiak, mint az intézet természetes pártfogói, ’s alapítóinak neveit köztudomásra hozni, mint itt betűrendben következnek: cs. kir. főherczeg nádor ő fensége, Adamovich Kapisztrán, Arczy Leopold, barsmegyei gazdasági fiókegyesület, Bartakovics August, Batthyány Fülöp hy , Benkő Dániel, Beöthy Ödön, Bernáth György , Bezerédj István, Brestyenszky Béla, Daróczy Zsigmond, Dessewffy Emil gr., Ehrenfeld Benjamin , Gablencz Alajos , Gerliczy Vincze b., Gorova Károly, Grosser János, Gyurcsányi Gábor, Heuffel János, Horhy Mihály, Karácsonyi László, Kardos János, Károlyi István gr., Keglevich Gábor gr . Kegyes Imre, Lónyay József, Luczenbacher János, Magyar Imre, Major János, Marczibányi Lajos, Máriássy László, Piringer Sándor, Redl Imre b., Richter Alajos , Rosti Albert, Sántha István , Sárközy József, Somsich Miklós, Szaniszló Ferencz, Szendrey Ignácz, Szirmay Ödön, Teleki Domokos gr., tolcsvai Nagy Gedeon, Urbán Pál , Uzsovics János, Örményi Ferencz, Weiss Jakab, Vidacs István, Zichy Miklós gr. — Miután tisztelt hazánkfiai által 220 részvény elfoglaltatott, még csak 100 részvény létezik uratlanul; de ezeknek aláírását is részint személyes jóakaróimtól , részint az ügynek lelkes barátitól, annál biztosabban reményem, minthogy nem kétséges vállalatról, hanem valóban létesült intézetről van ezentúl szó, ’s minthogy a részvények há tfJlLFÖUT». Egy dán utazó a francziák algíri hadakozásairól e képen ír: „Az afrikai háborúban egyes katonák szerezhetnek ugyan dicsőséget, de ez az egész nemzetre nézve meglehetősen kétes. Afrikában nem nő borostyán, mellyel egy hóditó az irigy és megalázott Európa előtt büszkélkedhetnék; és az araboktól elszedett zsákmányokból franczia nemzeti hiúságnak hízelgő diadalemléket nem építhetni. A franczia nemzet harczvágya más mezőt kiván, mint az Atlasz sziklavölgyeit és Szahara szélét, és a hadi történetek, mellyek magokat arabok és kabulok ellenében adhatják elő, inkább élesztik a francziák dicsszomját, mint csilapitják. El fog előbbutóbb jöni a pillanat, midőn a nemzet hadi szelleme felülkerekedik ; és akkor ki fog derülni, milly fontossága volt Francziaország afrikai háborújának Európára és legközelebb Németországra nézve. Hogy Francziaország ezen esetben algíri birtokait, néhány várat kivéve, fel fogja áldozni, természetes , és gyermekes balgaság lenne, azt tenni fel, hogy Francziaország legkevesebbet is áldozand Európában afrikai birtokaira, vagy hogy csak egy emberrel is kevesebbet hozand a Rajna mellé. Ezalatt Francziaországnak tizenhat év óta van hadi iskolája, míg Németország harmincz év óta szemlélődő nyugalomban fűzi tovább napjait; ezalatt Francziaország Afrikából évenkint visszatérő nyolcz- kilencz ezer veteránjaiból olly tartalék-sereget gyűjt össze, mellyhez a gyakorló tábornál egyebet nem ismerő Landwehr sehogyan sem hasonlít.“ Az arabokról pedig: „Gyakran tapasztaltam, hogy a benszülöttek még ott is, hol a francziákkal békés viszonyban élnek, idegenek ezektől, mihez képest nem csoda, hogy e meggyökerezett indulat mellett bizonyos előszeretet van az angolok iránt, annyival inkább, mivel az arabok is igen jól tudják, hogy e két nemzet egymás iránti szunyadozó gyűlölete véres lángban loboghat egykor, és hogy az arabok, valamint az egész világ, ez összeütközésből aranyhegyeket remélnek. Ez angolszeretetet 1840 ben a hadi hírek tetemesen felélesztették, mivel Constantine tartományban több izben meggyőződtem. Néha tréfából angolnak tetetém magam, ’s illyenkor az arabok rendesen igy kiáltottak fel: Ah, ingleshe bono pour arab! ’S e mellett nem tudták, mit tegyenek kedvemre. Ezen barátságos indulat az angolok iránt, és a meggyőződés, hogy ezek nekik, ha lehetne, szívesen segítnének, igen közönséges az araboknál, ’s a francziáknak elég okuk van résen lenni, mert Angliával a háború esetére angol ügyviselők tetemesen elősegíthetnék az arabok fellázítását.“ Az utazó szembeszökően kedvez ugyan a francziáknak, ítéleteteiben, végül azonban, midőn az algíri történeteket sommásan átpillantja, nem tagadja, hogy a franczia uralkodás igen gyenge lábon áll Afrikában, és hogy azt európai háború kiütése egy perezben halomra döntené. Átalános és idején is czélszerűleg kezdett és intézett arab felkelés árvízként borítná el az egész országot, és kevés nap alatt a francziák egész organisatiójának épületét felforgatná. A városok, körülsánczolt táborok és megerősített falak kiállanák ugyan az első megrohanást, de hogyan védjék magukat tovább, egymással össze nem kötve, élelemszállítás nélkül, és egészen magokra hagyatva? E veszély fenyegeti az afrikai franczia gyarmatot, ’s ha beáll, Algéria végképi elhagyását okozhatja. NAGYBRITANNIA. A Nürnb. Correspondentnek ezt írják Londonból, oct. 22-éről: „Az itt megjelenő német lap a cynismust a legnagyobb fokra viszi, mintha bolondok házában szerkesztetnék. Tulajdonosa, mint tudva van, Károly braunschweigi (elűzött) herczeg, ki egyszermind főszerkesztő is. Míg a német fejedelmektől a jogszerintiséget megtagadja, Montemolin grófot VI. Carlos ő felségének nevezi és dóm Miguelt Portugália jogszerinti királyának tekinti. E felfogás iszonyúan kirí a lap többi tartalmának túlzó radicalismusából, és az esztelen, a leggonoszabb demagógiában nyilvánuló, ’s magának személyes gyalázásokban tetsző működésből, mellynek póriassága felülmúlhatlan. Különösen Lajos Filepre ömlik a gyalázás epéje. Viktória királyné is magára vonta a Londoner Zeitung kiadójának haragját, mert azt a Buckingham-palotában sem fogadják. A néhai uralkodó mindenkit gyűlöl, ki olly szerencsés, hogy valamelly trónon erősen ül; innen kifakadásai minden nem száműzött monarcha ellen, ’s minden lap és ember ellen, ki vele egy hangon nem pendül. Károly herczeg örömtelen életet él Londonban, távol minden műveit vagy illedelmes társaságtól; hirlapirását néhány hajótörést szenvedett politikussal űzi; utolsó hivatalnoka, ki őt Braunschweigfel száműzetésébe követé ’s nála példás hűséggel minden viszontagságaiban kitartott, már régen elvált tőle ’s egy nevelőintézetet alapított. Ekép Károly herczeg egészen egyedül áll, önbűne miatt, magát kínozva és bizalmatlanság ’s vad szenvedéllyel emésztve, ’s fel nem hagyva csalóka és kalandos reményével, hogy egykor még visszalépend a Welfek trónjára, holott ennek lehetlenitésére mindent elkövetett ’s minden méltóságból kivetkezett. A szerencsétlenség kímélő megítélést igényel ugyan, de hol az Hiedelem, az erkölcs és méltóság minden korlátai könnyelműen átlépetnek, ott a legszigorúbb ítéletnek van helye. Szomorú látvány, a Welfek egyik utolsó ivadékát igy elsilányulni látni.“ FRANCZIAORSZÁG, Paris, oct. 27. Tegnapelőtt a belgák királya St. Cloudban, tegnap pedig Aumale dg Parisban, megérkeztek. Montpensier herczeg és herczegnő mára váratnak Bayonneba*). Az Elysée-Bourbon palotában a tunisi bey fogadására létetnek készületek. A király a Montpensier házasságának ünneplésére Versailles és St. Cloudban tartandott ünnepélyek előkészületeit a déli tartományokból jött vízáradási szerencsétlenségek hírére megszüntette. E szerencsétlenségeket és az uralkodó ínséget illetőleg a közmunkák, kereskedési és belügyek miniszereinek jelentése nyomán tegnap négy kir. rendelet jelent meg. Az első 2 millió frank kölcsönt nyit az árvíz pusztításainak helyrehozására a királyi országutakon, csatornákon, gátok és töltéseken , és 500 ezer frankot azon társaságok gyámolítására, mellyekre az árvíz által elsodort vagy megsértett lánchidak építése volt bízva. A második rendelet által a középítések ministerének rendelkezése alá még további 1 millió frank bocsáttatik, királyi országutak építésére az ínség szorongatta vidékeken; a harmadik által a kereskedési ügyek ministerének 1 millió frank a Loire és Rhone ’s mellékfolyamaik okozta szerencsétlenségek kiosztássali enyhítésére; a negyedik által pedig 400 ezer frank az árvizek miatt rendkívüliig megtelt kórházakra és jótékony intézetekre. A hírlapok adakozási íveket nyitottak az árvíz által szenvedettek számára; a Rothschildház a J. d. Débats szerkesztőségéhez e czélra 20 ezer frankot küldött.Az árviz által 20 megye látogattatott meg , legnagyobb mértékben az orleansi völgy, hol jelesen egész marhacsordák sodortattak el. A károk véghetetlenek, a felebbi összegek a legsürgősb szükségek födözésére sem elegendők. A felelet, mellyel Palmerston lord Guizot urnák October Mikei üzenetére átnyujtatott, hirszerint kemény kifejezésekben van fogalmazva , úgy hogy a két cabinet kibékülése lehetsen. A lord el nem áll vádjától, hogy a franczia kormány magaviselete kétértelmű volt. A Portefeuille azt jelenti, hogy Soult marsal a ministerelnökségről e napokban minden bizonynyal leköszönend, és az elnökséget Guizot úr veendi át. A közel nyolcvan éves tábornagy hadi és politikai történetdús pályája befejezettnek tekinthető. (J. d. Débats.) Igazán, a spanyol házasságok nagy csapások a mi ellenzékünkre ; legfőbb fegyverét vették ki kezéből. Innentül bajos leend, a kormányt, melly e házasságokat eszközölte , tetterő, akarat, nagyság nélkülinek, a béke rabszolgájának kürtölni, mellynek főgondja csak az lenne, hogy az angol cabinet visszatetszését valahogy ma *) Hova telegrafi sürgöny szerint meg is érkeztek. 307