Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-02-26 / 549. szám

ember, midőn ugyanazon határozatból megérti, miszerint az érintett túrmezei közgyűlés, azon körülményben, mivel a kir. biztos a vizsgálatot nem előtte vitte, ellene legfelsőbb helyre terjesztett vádiratra anyagot talált. Kitetszik abból, hogy a legfelsőbb rendeletek iránti tiszteletet még csak szin­­teg sem igyekeztek megtartani, sőt nem irtóztak a legnevet­ségesebb ellenmondásokat gyermekies komolysággal már dönthetlen axiómákat felállítani, miket megsérteni még a ki­rály hatalmában sincs ! — Ez esetben a legfelsőbb helyre fel­terjesztett jelentés következtében a túrmezei gróf hivataltóli felfüggesztése múlt évi nov. 26 -áról érkezett udv. rendelet által végre a megye tudomására adatott. A tények ’s a dolog mivoltának ezen hű előadásából vi­lágosan kitetszik, hogy a felfüggesztett túrmezei gróf Zágráb­­megye egyetértése ’s közremunkálatával sem az egyes üdv. rendeleteknek, sem a kir. biztos utasításainak tettleg nem engedelmeskedett, miután gyakran tetszett neki azokat tu­domásul nem venni és felelet nélkül hagyni, máskor pedig kitérőleg vagy nevetségesen válaszolni, mig máskor ismét jobbnak vélte a kapott írásbeli rendeléseket a hoszszu padra, vagyis a túrmezei gyűlésre halasztani, ’s igy eredménytele­nekké tenni;­­ végre eszébe jutott némellykor a neki alkal­matlan utasításokat községe jajveszéklő remonstratiói ’s kör­levelei által előttemiteni; és igy a felfüggesztett gróf Zágráb­­megye közrehatásával mindig oda tudta vinni a dolgot, hogy a kir. biztos egy év elteltével, habár kímélő mérsékletei minden törvényes eszközt alkalmazott, a ráruházott munká­latot még sem bírta végrehajtani; továbbá világosan kitet­szik az előbocsátottakból, miszerint az említett túrmezei gróf nem tekintve azon legfelsőbb rendeletekre, mellyek a kir. biztos vizsgálatának akadályozását vagy halasztását megtil­­ták, valamint arra sem , hogy további ellenszegülés eseté­ben az üdv. rendeletekben hivataltóli felfüggesztéssel fenye­­gettetett — mégis a legfelsőbb intézmények tudatos és szán­dékos megsértésével az ő felsége által megtiltott gyűléseket saját elnöklete alatt megtartó, és a felsőségileg eltörlött el­lenőrködő megyei választmány közbenjárását ellenszegülése szándékos kimutatásával eszközlé ’s inditá meg­­ úgy, hogy a fenyegetett felfüggesztés végtérel valósulását a legfelsőbb rendeletek ’s kir. biztosi utasítások elleni állandóan tanúsí­tott ellenszegülése természetes következményének kell te­kinteni , ’s a neveléstől alig tarthatja magát vissza az ember, ha a panaszkodó zágrábmegyei körlevélben olvassa, mikint amaz előzmények után a túrmezei grófnak („ő felsége leghí­vebb jobbágyának, a haza legtörvényszeretőbb fiának“ igy fejezi ki magát a zágrábi körlevélt) felfüggesztése csakhamar ártatlan őszinteséggel ’s törvényes borzalommal hallatlan törvénytelenségnek ’s a magyar kir. udv. kanczellaria önké­nyes hatalmaskodásának neveztetik, mellyröl megbocsát­­hatlan vétek volna még csak gondolni is, hogy ő felségének arról sejtelme van, és a kir. biztos gyűlölete ’s ellenszenvé­nek tulajdonittatik , holott ez az emlitett grófot a legfelsőbb rendeletek iránti tiszteletre ’s ellenszegülése következményi­re olly gyakran minden siker nélkül figyelmeztető, ’s egyedül a kir. biztos vádoltatik mind ezen rész és kedvetlen esemé­nyek okozójának. Miután tehát a zágráb megyei panaszkodó körlevél lénye­ges tartalmának második részét a dolgok mivoltának kritikai felvilágosítása által saját becsére visszavezettük, úgy hisz­­szük, nem marad egyéb hátra, mint az egészből azon kö­vetkeztetést vonni ki, hogy valamint Zágráb megye a kir. udv. rendeletekben foglalt rendreigazitást, úgy a túrmezei gróf végre bekövetkezett felfüggesztetését nem olly érdemetlenül nyerők, mint az a remonstratióban állittatik, hanem hogy az közösen és tényleg tanúsított folytonos ellenszegülések és a legfelsőbb rendeletek mellőzésének gyümölcse; tekintsük bármelly oldalról a dolgot, nem fogjuk találni, hogy nemes Zágráb megye vagy Jozipovich ur bármilly nemű jogtalansá­got szenvedett légyen, ’s még kevésbbé van ok az alkotmány megdöntéséről jajveszéklemi, a jog és törvény önkényes meg­sértéséről panaszkodni és az ország valamennyi megyéihez részvét, segély és szabadutásért folyamodni. Ennélfogva a dolgok valódi állásának ime­rű ’s hiteles előadása után várni sem lehet, hogy meggondoló férfiú, tartozzék bármelly párt­hoz, a zágráb megyei körlevelet pártolni fogná. A Pest megye pártfogása alatt álló hazai első TAKARÉK­PÉNZTÁR kezelései a múlt hó 24én tartott közgyűlés által szom­baton is, és így most már a vasárnap és ünnepnapokat kivéve a hétnek minden­napjaira kiterjesztetvén, az e részben felhatalma­zott választmány jövő mártius 1ső napjától kezdve a szombatot a betételi napok közé sorozta , a többi napokra az eddigi kezelés rendét meghagyván; e szerint betételi napok: hétfő, kedd, szerda és szombat; kivételiek: csütörtök , és péntek mind reggeli 9 órától délutáni 1 óráig. Miről a köz­lekedőket ezennel tisztelettel értesíti Pesten 1847ik évi február 20 án. Szalay József m. k., intézeti jegyző. A M. GAZD. EGYESÜLET részint hivatása ösztönéből, ré­szint azon nemzeti ünnepnek emelésére, mellyel a köztelek alap­kövének letételekor, egyszersmind gr. Festetics György halha­tatlan emlékére, vonatkozással a félszázados keszthelyi georgi­­conra, a hazai mezőgazdaság díszére ’s méltánylására rendezni szándékozik, — elhatározó, ez évben is állatmutatást eszközölni a köztelken, s kiállítandó jeles paraszt-kanczacsikókra, és szarvasmarhákra nagyobb számban tűzni ki jutalmakat.­­ A leg­­jelesb és egészen hibátlan paraszt -kanczacsikók jutalmazásában a következő fokozat állapíttatott meg : A három éves kanczacsi­­kói legjelesbike nyerend 60 pft és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 50, a 3ik 40, a 4ik 30, ez 5ik 20, a 6ik 10 pftot; — a két éves kanczacsikók legjelesbike kap 40 pftot és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 30, a 3ik 20, a 4ik 10 pftot; — az egy évesek legjobbika nyer 25 ftot, a 2ik 15 és a 3ik 5 ftot pgyben. Ezen kívül a kiállítandó kanczák aránytalan nagy száma miatt a jutalomtól eleső 9jelesb kanczacsikók tulajdonosai 5 pftnyi útra­való segélyre számolhatnak. — Ellenben a kiállítók tartoznak a helybeli elöljáróságtól kiadott, ’s a járásbeli tisztviselő által lá­­tomásozott bizonyitványnyal tanusítni, hogy a kiállított csikó saját nevelésök , ’s az sem megnyergelve, sem befogva még soha nem volt. — A szarvasmarhák jutalmazására nézve ugyan­ezen állatmulatás alkalmával a következő határozatok, feltételek és rendszabályok állapíttattak meg: 1) A legszebb bika nyer 12 aranyat és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 8 , a 3ik 6 , a 4ik 5, az 5ik 4 db aranyat. — 2) A legszebb üsző vagy tehén 10 ara­nyat és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 8, a 3ik 6, a 4ik 5 , az 5ik és 6ik mindegyike 4, a 7ik és 8ik mindegyike 3, a 9ik végre 2 aranyat nyer. — A szabályok, mellyek e jutalmak odaítélésénél sinórmértékü­l szolgálandók, a következendők: a) Bikának har­­madfün alól és negyedfün felül, az üszőnek pedig harmadfün alól és ötödfün felül lenni nem szabad. — b) A kiállító a helybeli elöljáróság bizonyítványával tartozik kimutatni, hogy az állat valóságos tulajdona és saját tenyésztése és nevelése. — e) A ju­talmazásra nézve a tiszta magyar fajnak elsősége van, s idegen fajta vagy kevert vérű csak úgy számolhat tekintetre , ha a honi eredetűek közt nálánál jelesebb, vagy vele vetélkedő példány nem találkoznék. — d) A kiállító tartozik 24 órával a kiállítás napja elött szándékát az egyesület titoknoki hivatalában bejelen­teni, marháit pedig az üllői uton fekvő köztelek udvarán felállí­tani. ( e) A kiállított martiaknak a jutalmak számát felül kell múlni, különben nem támadhatna verseny , azért is az öszves jutalmak csak akkor fognak kiszolgáltatni, ha legalább is egy harmadánál több állat van a jutalmak számánál kiállítva. Ellenkező esetben a jutalmaknak csak fele osztathatnék ki. Azonban f) 11a még olly nagy számmal jelennének is meg marhák a köztelken, ha azok a tenyésztési czéloknak meg nem felelnek, jutalomban nem részesülhetnek. — g) Ki több marhát állít ki versenyre, an­nak csak egy darabja számolhat pénzbeli jutalomra , a többi csak dicsérő oklevelet nyerhet. — h) A tenyésztő bikákra kitett juta­lomért mindenki egy iránt versenyezhet, csak azok saját tenyész­­tésüek s nevelésüek legyenek; a községek nagyobb buzdítására azonban megengedtetik , hogy olly bikákkal felléphessenek, mel­­lyeket habár nem magok tenyésztettek , de mint rúgott borjakat megszerezvén, azokat a haszonvehető korig magok nevelték fel.­­ Az illy községi bikák egyenlő tulajdonok mellett az illető ju­talomra elsőséggel birnak. —­­) A tehenekre kitűzött jutalmak főleg az adózó nép ösztönzésére lévén szánva, kész­pénzbeli ju­talomra csak és egyedül ők számolhatnak ; a mennyiben azonban a szakosztály meggyőződve van , hogy a nem adózó vagyonos néposztály mind hajlamánál mind tehetségénél fogva a szarvas­marhatenyésztés előmozdítására legtöbbet tehet és tesz is; s a­mennyiben a vagyonos­ hazafiak által megszerzett külföldi jele­sebb marhafajok tenyésztés és szaporítás útján a köznép marha­­tenyésztésére leginkább a tejelési tehetség tekintetében jótékony befolyást gyakorolnak : szívesen és köszönettel fogja venni az egyesület, ha mindazok, kik marhatenyésztéssel foglalkoznak, habár nem a közönséges parasztok sorából is, s ennélfogva a birtokosok , szolgák , bérlők , serfözök és mészárosok , minél több jeles szarvasmarhát és tejelő jószágot a kiállításnál bemu­tatnak , melly esetben elismert jelességek habár nem is kész­pénzre , de mindenesetre emlékpénzekre és dicsérő oklevelekre bizton számolhatnak. — k) A már egyszer megjutalmazott marha másodszori kiállítás alkalmával egyedül dicsérő oklevelet igé­nyelhet. — 1) Részint ezért, részint hogy a jeles­ marhadarabok a czélszerű tenyésztés külső bélyegét is viseljék, a megjutalma­zott állatok szarvaiba az egyesület névbetűi és a folyó év­száma beégettetnek. — 2) A megjutalmazható tehenek közé csak azok számíttatnak, mellyek harmadik koruk betelte előtt meg nem fo­­lyadtak, vagy mellyek a köztelekre az első borjuzás után állít­tatnak. ( n) A hizlalás csak mellék - és nem főczélnak tekintet­vén a tenyésztésben, arra az egyesület pénzbeli jutalmat nem tű­zött ki; de előforduló esetekben szívesen fogja a jól sikerült hiz­lalást a körülményekhez képest érdempénzzel vagy dicsérő okle­véllel elismerni. — o) Az állatok megítélésében a jutalom­osztó bírák a kiállított marhák bizottságát épen nem , hanem egyedül azoknak termetét, illő táplálási karban létét, ’s a tenyésztési czél megközelitését reendi tekintetbe. — p) A bíráló ’s jutalom­osztó küldöttség szótöbbséggel, ’s ha úgy kívántatik, titkos sza­vazattal hozandja ítéletét. — q) A küldöttség az adózó nép so­rából is meg fogja előforduló esetekben ollyanoknak véleményét ’s ítéletét kérdezni, kiknek értelmiségéről ’s szakértői tapinta­táról meggyőződött. ( 1) A kiállításról szintúgy, mint a juta­lomosztásokról nyílt jegyzőkönyv fog vezettetni , mellyben a ki­állított marha leírása és a bíráló küldöttségnek okokkal támogatott ítélete felvétetik.­­ Midőn az itt előbocsátott egyesületi határo­zatokat köztudomásra juttatni sietünk , és azokat az illető tör­vényhatóságokkal is mielőbb közölni kedves kötelességünknek ismerjük, reményijük, hogy valamint maguk a hatóságok , úgy minden befolyással biró tisztelt hazánkfia igyekezni fognak, hogy az illetők jelesebb kanczáik, teheneik ’s bikáik beküldésére’s kiállítására ösztönöztessenek , ez által a mezei ipar körében si­keres törekvésre , ’s a gazdatársak buzdítására a legbiztosb ru­gókat hozván mozgásba. — Az állatok megbiratása i. é. junius 5 én délután a köztelken , a jutalom kiosztás pedig a reá követ­kező napon, t. i. 6án délben fog ugyanott a később közzéteendő ünnepélylyel végbe menni. Pesten február 2-án 1847. Török János, egyes, titoknok. -------------­CGróf Zay nyilatkozata a pesti színházak ügyében.) A Budapesti Híradó 536ik számában Pest vá­rosa német színháza ügyében azon kívánat közöltetik, ,,hogy ama nagy szerencsétlenség következtében, melly a városi színház leégésével, egyfelől a művészek egész seregét érte, másfelől a városi közönség legtetemesebb részét sok ideig a legnemesebb és legszebb, ’s a szokásnál fogva is már leg­­kevésbbé nélkülözhető élvezettől fosztotta meg, a nemzeti színház hetenkint egy vagy kétszer, német előadásra is nyit­tassák meg.“ Én tovább megyek, ’s azt kívánom, engedtes­sék át szerződés utján a pesti német polgárságnak a magyar színház végképen, és helyébe a leégett német építtessék és szereltessék föl a magyarok számára, még pedig az ország költségén.­­ A még megkívántak­ pénzösszeg részint a sub­­sidiumi kulcs szerinti kivetés, részint szabad adakozás útján fedezendő. „Adde parum medico, magnum cumulabis acer­­vum.“ Fölötte nagy összegre szükség úgy sem leend, mint­hogy a magyar színháznak ruha- és könyvtára már meg van, ’s így annak csak az építésről és fölszerelésről kell gondos­kodnia. A mostani magyar színháznak németté átalakítása pedig alig kerülend egyéb áldozatába a német polgárságnak, mint a leégett színházban megmentett ruha- és könyvtár át­szállításának eszközlésébe. Csak egy észrevétel gördíttethetik tán ezen javaslat ellen — de közelebbről tekintve az is elenyé­szik — hogy t. i.a mostani magyar színház nagysága a német publicum számának meg nem felel.* 2­3) Ezen ellenvetést elméle­tileg állhat ugyan, de koránsem áll gyakorlatilag. Tapaszta­lásból tudjuk, hogy a német színház — nem bocsátkozom az okokba — többnyire üresen állott, és csak vásárok alkalmá­val volt tömve. Ez így lévén­­, az érintett bajon könnyen se­gíthet a magyar színház igazgatósága, ha úgy intézkedendik, miszerint vásár alkalmával csak dal- és úgynevezett látványos színművek adassanak, mert ekkor a magyar színházba cső­­dülend a német közönség nagyobb része is. Ez ellen talán azon kifogást lehetne tenni, hogy így megint a magyar szín­ház eltelvén a németekkel, szűk teend a magyar publicum befogadására. Erre viszont azt feleljük, hogy eddig sem állott fen két színháznál több és mégis mindkét publicumnak el kellett férnie, és így e tekintetben az érintett átalakítás által a fönállott viszonyok meg nem változtatnak.— Honfitársaim! ezen ügy fölötte sürgetős, ’s mondhatom, szűkölködő testvéreink fölsegélése után legsürgetősebb, sürgetősb, mint bármi néven nevezendő gyűjtemények megszerzése, vagy bármi művészeti intézetek felállítása, és szilárd akarattal annál könnyebben kivíható, minél igénytelenebb és praktikusabb kezekre bi­­zatik a terv készítése és kivitele, utasításul adatván, misze­rint nem egy nyolc­adik csodamű,­­ hanem egy egyszerű, kényelmes színház előállítása a feladat. Majd ha Magyaror­szág nagy, gazdag és dicső leend, majd akkor szenteltes­sék föl Budapesten Thaliának olly temploma , mellynek pro­­sceniumán a san-carloi színház csárdást járhasson el a Sca­­laival(); de addig a magyar musák elégedjenek meg egy, igénytelenségüknek megfelelő hajlékkal. — Leendnek talán, kik azon megütközendnek , hogy ágost. hitv. egyházi és is­kolai főfelügyelő létemre olly profanus ügyben emelem sza­vamat, mint a színházé­t). De előbb valók magyar, mint felügyelő; hivatalomat hitsorsosim szívességének, nemzeti­ségemet Isten kegyelmének köszönöm, és fölvállalván nyomos hivatalommal összekötött szigorú kötelességeimet, le nem mondottam hazám iránti szent kötelességeim teljesítéséről. — Pozsony, 1847ik évi febr. 8. Gr. Z­ay Károly. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON utazott febr. tökén 404 személy; 16án 383 sz ; 17én 370 sz ; 18án 377 sz.; 19én 315 sz.; 20án 262 sz.; 21én 395 sz.; ’s így február tőikétől 2 tikéig bezárólag öszvesen 2506 személy. KÜLFÖLD: NAGYBRITANNIA. A parlament tanácskozásai február 4- 16. közérdekesség nélküliek voltak, a felsőház vegyes, alárendelt fontosságú tárgyakkal, az alsó a kormány izlandi bilijeivel foglalkozott; az alsóházban Bon Ricardo azt in­dítványozt, hogy a hajózási törvények különös választmány által átvizsgáltassanak, és mutogatta, hogy azoknak eltör­lése kívánatos lenne. Az indítvány a ministerek és Peel ál­tal támogattatván, Sid del Bentinck-párti tag ellenjavas­lata, hogy az indítvány félrevettessék, 155 szavazattal 61 ellen visszautasíttatott és a választmány kinevezése elhatá­roztatott. A Times a porosz új alkotmányról következően nyilat­kozik. „A képviseleti rendszer behozatala Poroszországban kétségkívül egyike korunk legfontosabb eseményeinek, ’s bizonyára, azon nap emlékét, mellyen IV. Fridrik Vilmos kor­mányának ígéretét teljesítette, ’s élete legnagyobb és legsú­lyosabb kötelességeit magára vállalta, sokáig fogják ünne­pelni egy szabad és boldog nemzet késő ivadékai. Bármiilye­nek legyenek a berlini kabinet által választott formái a tör­vényhozás legfensőbb működéseinek, és bár­milly neműek legyenek a hozott elővigyázati rendszabályok a politikai ha­talmak hatásának szabályozására , melly hatalmakkal ez idő szerint még azok sem ismeretesek, kiknek velök élniök kell, — e tekintetek egészen alárendelt fontosságúak ahoz képest, hogy Európa egyik leghatalmasabb, é s eddig korlátlan mo­narchiája a nemzet részesülését az ország politikai kormány­­zásában elismeri. Ezen egy tény, ezen egyszerű igazság, melly már elég sokáig halasztatott el és tagadtatott, annyira, hogy a német hazafiaság német türelmét és reményeit kifá­rasztaná , egyszerre, nemcsak a porosz, hanem az egész német nemzetet kötelességeinek, hatalmának és jogainak komoly és erélyes érzésére ébresztendő fel. Németország­ban , történetének illy nevezetes fordulatában, erősen hisz­­szük, minden egyéb érzelemnél nyomatékosabb leend a hála a birodalomért, mellyet a király népe iránt mutatott, és a szilárdan eltökélt szándék, a népnek e kép biztosított szabad­ságát nem fordítni csupa czivódásokra a néphatalom nagyob­­bitása vagy pártérdekek körül, hanem fordítni a status elé­•) Csakhogy kettőn áll a vásár. — kérdés, Pest város reá áll-e ezen cserére? — Szerk. 2) Osztán meg­fekvése, eddigi kényelmének. —Szerk. 3) Bocsánatot, ez nem egészen van igy. — Szerk. 4) Ez igen szép lesz, csak hogy ez esetben a brugós vonó­jának legalább olly hosszúnak kell lenni mint a Sz. István tornya, és az illyen ballet nem igen nagy néző­közönséget fog csőditeni. — Szerk. 5) Senki sem kiván egyoldalúságot a főfelügyelőktől , de a szegény múzsák gyöngéd idegei egy iskolai főfelügyelőtől még­is csak követelhetnek annyi kíméletet, hogy őket illy szörnyű csárdásokkal ne riasztgassa. — Szerk. 135

Next