Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)
1847-02-26 / 549. szám
ember, midőn ugyanazon határozatból megérti, miszerint az érintett túrmezei közgyűlés, azon körülményben, mivel a kir. biztos a vizsgálatot nem előtte vitte, ellene legfelsőbb helyre terjesztett vádiratra anyagot talált. Kitetszik abból, hogy a legfelsőbb rendeletek iránti tiszteletet még csak szinteg sem igyekeztek megtartani, sőt nem irtóztak a legnevetségesebb ellenmondásokat gyermekies komolysággal már dönthetlen axiómákat felállítani, miket megsérteni még a király hatalmában sincs ! — Ez esetben a legfelsőbb helyre felterjesztett jelentés következtében a túrmezei gróf hivataltóli felfüggesztése múlt évi nov. 26 -áról érkezett udv. rendelet által végre a megye tudomására adatott. A tények ’s a dolog mivoltának ezen hű előadásából világosan kitetszik, hogy a felfüggesztett túrmezei gróf Zágrábmegye egyetértése ’s közremunkálatával sem az egyes üdv. rendeleteknek, sem a kir. biztos utasításainak tettleg nem engedelmeskedett, miután gyakran tetszett neki azokat tudomásul nem venni és felelet nélkül hagyni, máskor pedig kitérőleg vagy nevetségesen válaszolni, mig máskor ismét jobbnak vélte a kapott írásbeli rendeléseket a hoszszu padra, vagyis a túrmezei gyűlésre halasztani, ’s igy eredménytelenekké tenni; végre eszébe jutott némellykor a neki alkalmatlan utasításokat községe jajveszéklő remonstratiói ’s körlevelei által előttemiteni; és igy a felfüggesztett gróf Zágrábmegye közrehatásával mindig oda tudta vinni a dolgot, hogy a kir. biztos egy év elteltével, habár kímélő mérsékletei minden törvényes eszközt alkalmazott, a ráruházott munkálatot még sem bírta végrehajtani; továbbá világosan kitetszik az előbocsátottakból, miszerint az említett túrmezei gróf nem tekintve azon legfelsőbb rendeletekre, mellyek a kir. biztos vizsgálatának akadályozását vagy halasztását megtilták, valamint arra sem , hogy további ellenszegülés esetében az üdv. rendeletekben hivataltóli felfüggesztéssel fenyegettetett — mégis a legfelsőbb intézmények tudatos és szándékos megsértésével az ő felsége által megtiltott gyűléseket saját elnöklete alatt megtartó, és a felsőségileg eltörlött ellenőrködő megyei választmány közbenjárását ellenszegülése szándékos kimutatásával eszközlé ’s inditá meg úgy, hogy a fenyegetett felfüggesztés végtérel valósulását a legfelsőbb rendeletek ’s kir. biztosi utasítások elleni állandóan tanúsított ellenszegülése természetes következményének kell tekinteni , ’s a neveléstől alig tarthatja magát vissza az ember, ha a panaszkodó zágrábmegyei körlevélben olvassa, mikint amaz előzmények után a túrmezei grófnak („ő felsége leghívebb jobbágyának, a haza legtörvényszeretőbb fiának“ igy fejezi ki magát a zágrábi körlevélt) felfüggesztése csakhamar ártatlan őszinteséggel ’s törvényes borzalommal hallatlan törvénytelenségnek ’s a magyar kir. udv. kanczellaria önkényes hatalmaskodásának neveztetik, mellyröl megbocsáthatlan vétek volna még csak gondolni is, hogy ő felségének arról sejtelme van, és a kir. biztos gyűlölete ’s ellenszenvének tulajdonittatik , holott ez az emlitett grófot a legfelsőbb rendeletek iránti tiszteletre ’s ellenszegülése következményire olly gyakran minden siker nélkül figyelmeztető, ’s egyedül a kir. biztos vádoltatik mind ezen rész és kedvetlen események okozójának. Miután tehát a zágráb megyei panaszkodó körlevél lényeges tartalmának második részét a dolgok mivoltának kritikai felvilágosítása által saját becsére visszavezettük, úgy hiszszük, nem marad egyéb hátra, mint az egészből azon következtetést vonni ki, hogy valamint Zágráb megye a kir. udv. rendeletekben foglalt rendreigazitást, úgy a túrmezei gróf végre bekövetkezett felfüggesztetését nem olly érdemetlenül nyerők, mint az a remonstratióban állittatik, hanem hogy az közösen és tényleg tanúsított folytonos ellenszegülések és a legfelsőbb rendeletek mellőzésének gyümölcse; tekintsük bármelly oldalról a dolgot, nem fogjuk találni, hogy nemes Zágráb megye vagy Jozipovich ur bármilly nemű jogtalanságot szenvedett légyen, ’s még kevésbbé van ok az alkotmány megdöntéséről jajveszéklemi, a jog és törvény önkényes megsértéséről panaszkodni és az ország valamennyi megyéihez részvét, segély és szabadutásért folyamodni. Ennélfogva a dolgok valódi állásának imerű ’s hiteles előadása után várni sem lehet, hogy meggondoló férfiú, tartozzék bármelly párthoz, a zágráb megyei körlevelet pártolni fogná. A Pest megye pártfogása alatt álló hazai első TAKARÉKPÉNZTÁR kezelései a múlt hó 24én tartott közgyűlés által szombaton is, és így most már a vasárnap és ünnepnapokat kivéve a hétnek mindennapjaira kiterjesztetvén, az e részben felhatalmazott választmány jövő mártius 1ső napjától kezdve a szombatot a betételi napok közé sorozta , a többi napokra az eddigi kezelés rendét meghagyván; e szerint betételi napok: hétfő, kedd, szerda és szombat; kivételiek: csütörtök , és péntek mind reggeli 9 órától délutáni 1 óráig. Miről a közlekedőket ezennel tisztelettel értesíti Pesten 1847ik évi február 20 án. Szalay József m. k., intézeti jegyző. A M. GAZD. EGYESÜLET részint hivatása ösztönéből, részint azon nemzeti ünnepnek emelésére, mellyel a köztelek alapkövének letételekor, egyszersmind gr. Festetics György halhatatlan emlékére, vonatkozással a félszázados keszthelyi georgiconra, a hazai mezőgazdaság díszére ’s méltánylására rendezni szándékozik, — elhatározó, ez évben is állatmutatást eszközölni a köztelken, s kiállítandó jeles paraszt-kanczacsikókra, és szarvasmarhákra nagyobb számban tűzni ki jutalmakat. A legjelesb és egészen hibátlan paraszt -kanczacsikók jutalmazásában a következő fokozat állapíttatott meg : A három éves kanczacsikói legjelesbike nyerend 60 pft és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 50, a 3ik 40, a 4ik 30, ez 5ik 20, a 6ik 10 pftot; — a két éves kanczacsikók legjelesbike kap 40 pftot és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 30, a 3ik 20, a 4ik 10 pftot; — az egy évesek legjobbika nyer 25 ftot, a 2ik 15 és a 3ik 5 ftot pgyben. Ezen kívül a kiállítandó kanczák aránytalan nagy száma miatt a jutalomtól eleső 9jelesb kanczacsikók tulajdonosai 5 pftnyi útravaló segélyre számolhatnak. — Ellenben a kiállítók tartoznak a helybeli elöljáróságtól kiadott, ’s a járásbeli tisztviselő által látomásozott bizonyitványnyal tanusítni, hogy a kiállított csikó saját nevelésök , ’s az sem megnyergelve, sem befogva még soha nem volt. — A szarvasmarhák jutalmazására nézve ugyanezen állatmulatás alkalmával a következő határozatok, feltételek és rendszabályok állapíttattak meg: 1) A legszebb bika nyer 12 aranyat és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 8 , a 3ik 6 , a 4ik 5, az 5ik 4 db aranyat. — 2) A legszebb üsző vagy tehén 10 aranyat és egy ezüst emlékpénzt, a 2ik 8, a 3ik 6, a 4ik 5 , az 5ik és 6ik mindegyike 4, a 7ik és 8ik mindegyike 3, a 9ik végre 2 aranyat nyer. — A szabályok, mellyek e jutalmak odaítélésénél sinórmértékül szolgálandók, a következendők: a) Bikának harmadfün alól és negyedfün felül, az üszőnek pedig harmadfün alól és ötödfün felül lenni nem szabad. — b) A kiállító a helybeli elöljáróság bizonyítványával tartozik kimutatni, hogy az állat valóságos tulajdona és saját tenyésztése és nevelése. — e) A jutalmazásra nézve a tiszta magyar fajnak elsősége van, s idegen fajta vagy kevert vérű csak úgy számolhat tekintetre , ha a honi eredetűek közt nálánál jelesebb, vagy vele vetélkedő példány nem találkoznék. — d) A kiállító tartozik 24 órával a kiállítás napja elött szándékát az egyesület titoknoki hivatalában bejelenteni, marháit pedig az üllői uton fekvő köztelek udvarán felállítani. ( e) A kiállított martiaknak a jutalmak számát felül kell múlni, különben nem támadhatna verseny , azért is az öszves jutalmak csak akkor fognak kiszolgáltatni, ha legalább is egy harmadánál több állat van a jutalmak számánál kiállítva. Ellenkező esetben a jutalmaknak csak fele osztathatnék ki. Azonban f) 11a még olly nagy számmal jelennének is meg marhák a köztelken, ha azok a tenyésztési czéloknak meg nem felelnek, jutalomban nem részesülhetnek. — g) Ki több marhát állít ki versenyre, annak csak egy darabja számolhat pénzbeli jutalomra , a többi csak dicsérő oklevelet nyerhet. — h) A tenyésztő bikákra kitett jutalomért mindenki egy iránt versenyezhet, csak azok saját tenyésztésüek s nevelésüek legyenek; a községek nagyobb buzdítására azonban megengedtetik , hogy olly bikákkal felléphessenek, mellyeket habár nem magok tenyésztettek , de mint rúgott borjakat megszerezvén, azokat a haszonvehető korig magok nevelték fel. Az illy községi bikák egyenlő tulajdonok mellett az illető jutalomra elsőséggel birnak. —) A tehenekre kitűzött jutalmak főleg az adózó nép ösztönzésére lévén szánva, készpénzbeli jutalomra csak és egyedül ők számolhatnak ; a mennyiben azonban a szakosztály meggyőződve van , hogy a nem adózó vagyonos néposztály mind hajlamánál mind tehetségénél fogva a szarvasmarhatenyésztés előmozdítására legtöbbet tehet és tesz is; s amennyiben a vagyonos hazafiak által megszerzett külföldi jelesebb marhafajok tenyésztés és szaporítás útján a köznép marhatenyésztésére leginkább a tejelési tehetség tekintetében jótékony befolyást gyakorolnak : szívesen és köszönettel fogja venni az egyesület, ha mindazok, kik marhatenyésztéssel foglalkoznak, habár nem a közönséges parasztok sorából is, s ennélfogva a birtokosok , szolgák , bérlők , serfözök és mészárosok , minél több jeles szarvasmarhát és tejelő jószágot a kiállításnál bemutatnak , melly esetben elismert jelességek habár nem is készpénzre , de mindenesetre emlékpénzekre és dicsérő oklevelekre bizton számolhatnak. — k) A már egyszer megjutalmazott marha másodszori kiállítás alkalmával egyedül dicsérő oklevelet igényelhet. — 1) Részint ezért, részint hogy a jeles marhadarabok a czélszerű tenyésztés külső bélyegét is viseljék, a megjutalmazott állatok szarvaiba az egyesület névbetűi és a folyó évszáma beégettetnek. — 2) A megjutalmazható tehenek közé csak azok számíttatnak, mellyek harmadik koruk betelte előtt meg nem folyadtak, vagy mellyek a köztelekre az első borjuzás után állíttatnak. ( n) A hizlalás csak mellék - és nem főczélnak tekintetvén a tenyésztésben, arra az egyesület pénzbeli jutalmat nem tűzött ki; de előforduló esetekben szívesen fogja a jól sikerült hizlalást a körülményekhez képest érdempénzzel vagy dicsérő oklevéllel elismerni. — o) Az állatok megítélésében a jutalomosztó bírák a kiállított marhák bizottságát épen nem , hanem egyedül azoknak termetét, illő táplálási karban létét, ’s a tenyésztési czél megközelitését reendi tekintetbe. — p) A bíráló ’s jutalomosztó küldöttség szótöbbséggel, ’s ha úgy kívántatik, titkos szavazattal hozandja ítéletét. — q) A küldöttség az adózó nép sorából is meg fogja előforduló esetekben ollyanoknak véleményét ’s ítéletét kérdezni, kiknek értelmiségéről ’s szakértői tapintatáról meggyőződött. ( 1) A kiállításról szintúgy, mint a jutalomosztásokról nyílt jegyzőkönyv fog vezettetni , mellyben a kiállított marha leírása és a bíráló küldöttségnek okokkal támogatott ítélete felvétetik. Midőn az itt előbocsátott egyesületi határozatokat köztudomásra juttatni sietünk , és azokat az illető törvényhatóságokkal is mielőbb közölni kedves kötelességünknek ismerjük, reményijük, hogy valamint maguk a hatóságok , úgy minden befolyással biró tisztelt hazánkfia igyekezni fognak, hogy az illetők jelesebb kanczáik, teheneik ’s bikáik beküldésére’s kiállítására ösztönöztessenek , ez által a mezei ipar körében sikeres törekvésre , ’s a gazdatársak buzdítására a legbiztosb rugókat hozván mozgásba. — Az állatok megbiratása i. é. junius 5 én délután a köztelken , a jutalom kiosztás pedig a reá következő napon, t. i. 6án délben fog ugyanott a később közzéteendő ünnepélylyel végbe menni. Pesten február 2-án 1847. Török János, egyes, titoknok. -------------CGróf Zay nyilatkozata a pesti színházak ügyében.) A Budapesti Híradó 536ik számában Pest városa német színháza ügyében azon kívánat közöltetik, ,,hogy ama nagy szerencsétlenség következtében, melly a városi színház leégésével, egyfelől a művészek egész seregét érte, másfelől a városi közönség legtetemesebb részét sok ideig a legnemesebb és legszebb, ’s a szokásnál fogva is már legkevésbbé nélkülözhető élvezettől fosztotta meg, a nemzeti színház hetenkint egy vagy kétszer, német előadásra is nyittassák meg.“ Én tovább megyek, ’s azt kívánom, engedtessék át szerződés utján a pesti német polgárságnak a magyar színház végképen, és helyébe a leégett német építtessék és szereltessék föl a magyarok számára, még pedig az ország költségén. A még megkívántak pénzösszeg részint a subsidiumi kulcs szerinti kivetés, részint szabad adakozás útján fedezendő. „Adde parum medico, magnum cumulabis acervum.“ Fölötte nagy összegre szükség úgy sem leend, minthogy a magyar színháznak ruha- és könyvtára már meg van, ’s így annak csak az építésről és fölszerelésről kell gondoskodnia. A mostani magyar színháznak németté átalakítása pedig alig kerülend egyéb áldozatába a német polgárságnak, mint a leégett színházban megmentett ruha- és könyvtár átszállításának eszközlésébe. Csak egy észrevétel gördíttethetik tán ezen javaslat ellen — de közelebbről tekintve az is elenyészik — hogy t. i.a mostani magyar színház nagysága a német publicum számának meg nem felel.* 23) Ezen ellenvetést elméletileg állhat ugyan, de koránsem áll gyakorlatilag. Tapasztalásból tudjuk, hogy a német színház — nem bocsátkozom az okokba — többnyire üresen állott, és csak vásárok alkalmával volt tömve. Ez így lévén, az érintett bajon könnyen segíthet a magyar színház igazgatósága, ha úgy intézkedendik, miszerint vásár alkalmával csak dal- és úgynevezett látványos színművek adassanak, mert ekkor a magyar színházba csődülend a német közönség nagyobb része is. Ez ellen talán azon kifogást lehetne tenni, hogy így megint a magyar színház eltelvén a németekkel, szűk teend a magyar publicum befogadására. Erre viszont azt feleljük, hogy eddig sem állott fen két színháznál több és mégis mindkét publicumnak el kellett férnie, és így e tekintetben az érintett átalakítás által a fönállott viszonyok meg nem változtatnak.— Honfitársaim! ezen ügy fölötte sürgetős, ’s mondhatom, szűkölködő testvéreink fölsegélése után legsürgetősebb, sürgetősb, mint bármi néven nevezendő gyűjtemények megszerzése, vagy bármi művészeti intézetek felállítása, és szilárd akarattal annál könnyebben kivíható, minél igénytelenebb és praktikusabb kezekre bizatik a terv készítése és kivitele, utasításul adatván, miszerint nem egy nyolcadik csodamű, hanem egy egyszerű, kényelmes színház előállítása a feladat. Majd ha Magyarország nagy, gazdag és dicső leend, majd akkor szenteltessék föl Budapesten Thaliának olly temploma , mellynek prosceniumán a san-carloi színház csárdást járhasson el a Scalaival(); de addig a magyar musák elégedjenek meg egy, igénytelenségüknek megfelelő hajlékkal. — Leendnek talán, kik azon megütközendnek , hogy ágost. hitv. egyházi és iskolai főfelügyelő létemre olly profanus ügyben emelem szavamat, mint a színházét). De előbb valók magyar, mint felügyelő; hivatalomat hitsorsosim szívességének, nemzetiségemet Isten kegyelmének köszönöm, és fölvállalván nyomos hivatalommal összekötött szigorú kötelességeimet, le nem mondottam hazám iránti szent kötelességeim teljesítéséről. — Pozsony, 1847ik évi febr. 8. Gr. Zay Károly. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON utazott febr. tökén 404 személy; 16án 383 sz ; 17én 370 sz ; 18án 377 sz.; 19én 315 sz.; 20án 262 sz.; 21én 395 sz.; ’s így február tőikétől 2 tikéig bezárólag öszvesen 2506 személy. KÜLFÖLD: NAGYBRITANNIA. A parlament tanácskozásai február 4- 16. közérdekesség nélküliek voltak, a felsőház vegyes, alárendelt fontosságú tárgyakkal, az alsó a kormány izlandi bilijeivel foglalkozott; az alsóházban Bon Ricardo azt indítványozt, hogy a hajózási törvények különös választmány által átvizsgáltassanak, és mutogatta, hogy azoknak eltörlése kívánatos lenne. Az indítvány a ministerek és Peel által támogattatván, Sid del Bentinck-párti tag ellenjavaslata, hogy az indítvány félrevettessék, 155 szavazattal 61 ellen visszautasíttatott és a választmány kinevezése elhatároztatott. A Times a porosz új alkotmányról következően nyilatkozik. „A képviseleti rendszer behozatala Poroszországban kétségkívül egyike korunk legfontosabb eseményeinek, ’s bizonyára, azon nap emlékét, mellyen IV. Fridrik Vilmos kormányának ígéretét teljesítette, ’s élete legnagyobb és legsúlyosabb kötelességeit magára vállalta, sokáig fogják ünnepelni egy szabad és boldog nemzet késő ivadékai. Bármiilyenek legyenek a berlini kabinet által választott formái a törvényhozás legfensőbb működéseinek, és bármilly neműek legyenek a hozott elővigyázati rendszabályok a politikai hatalmak hatásának szabályozására , melly hatalmakkal ez idő szerint még azok sem ismeretesek, kiknek velök élniök kell, — e tekintetek egészen alárendelt fontosságúak ahoz képest, hogy Európa egyik leghatalmasabb, é s eddig korlátlan monarchiája a nemzet részesülését az ország politikai kormányzásában elismeri. Ezen egy tény, ezen egyszerű igazság, melly már elég sokáig halasztatott el és tagadtatott, annyira, hogy a német hazafiaság német türelmét és reményeit kifárasztaná , egyszerre, nemcsak a porosz, hanem az egész német nemzetet kötelességeinek, hatalmának és jogainak komoly és erélyes érzésére ébresztendő fel. Németországban , történetének illy nevezetes fordulatában, erősen hiszszük, minden egyéb érzelemnél nyomatékosabb leend a hála a birodalomért, mellyet a király népe iránt mutatott, és a szilárdan eltökélt szándék, a népnek e kép biztosított szabadságát nem fordítni csupa czivódásokra a néphatalom nagyobbitása vagy pártérdekek körül, hanem fordítni a status elé•) Csakhogy kettőn áll a vásár. — kérdés, Pest város reá áll-e ezen cserére? — Szerk. 2) Osztán megfekvése, eddigi kényelmének. —Szerk. 3) Bocsánatot, ez nem egészen van igy. — Szerk. 4) Ez igen szép lesz, csak hogy ez esetben a brugós vonójának legalább olly hosszúnak kell lenni mint a Sz. István tornya, és az illyen ballet nem igen nagy nézőközönséget fog csőditeni. — Szerk. 5) Senki sem kiván egyoldalúságot a főfelügyelőktől , de a szegény múzsák gyöngéd idegei egy iskolai főfelügyelőtől mégis csak követelhetnek annyi kíméletet, hogy őket illy szörnyű csárdásokkal ne riasztgassa. — Szerk. 135