Budapesti Hiradó, 1847. január-június (517-617. szám)

1847-01-29 / 533. szám

ségének egy részével a kincstári puszták gyarmatosítását legkegyelmesebben elrendelni méltóztatnék. A felajánlott segedelem kivetésére választmány neveztetett, minthogy azonban a tapasztalások bizonyítják, hogy a nemesi jövedelmek összeírásának alapjául eddig szolgált elvek a legnagyobb aránytalanságokat idézték elő, a jövőben netalán felajánlandó segedelmek kivetésének alapjául szolgálandó elvek , és egy új igazságosabb kulcs kidolgozására ugyanazon választmány még a jövő országgyűlés előtt leendő jelentés iránt utasíttatott. 6) A közbéke és csend fentartása az e megyének múlt évben megengedett rögtönítélő bíróság jogának egy évre leendő hosszabbítását szükségessé tévén, e végett felírás fog tétetni. Végre a bánya polgári és egyéb társulatok emberbaráti adakozásokra szinte felhivatni fognak. A részletes kezelések és intézkedések iránt pedig szinte többféle határozatok hozattak. Az újonnan rendszeresített főadószedői ellenőri hivatalra nézve beadott választmányi jelentés nyomán utasítás megszabatott, mellynél fogva az ellenőr a főadószedővel egyforma felelőséggel tartozván, mindketten külön külön 2000 p.ftnyi árvás biztosítékot kimutatni kötelesek; miután pedig az ellenőri hivatal mellé hajdú nem rendszeresittetett, az egyforma felelőség terhének tekintetéből pedig a mellé is egy hajdú szükségesnek tartatik, a nm. m. k. helytartótanács annak rendszeresítése végett megkéretni határoztatott. A seregbéli hajdúknak, a nagy drágaság tekintetéből folyó évre egyenkint 5 pgentnyi segedelem rendeltetett. Az őszi biztosi számlétel felöli jelentésből kitetszett, miszerint a múlt év második felében a 23,580 ft 43 krnyi járandóságra 23,380 ft 43 kr. lefizettetett, hogy tehát a fenforgó mostoha körülmények közt is— a hátralévőség, melly az első félév végével 80,520 ftot tévé, egyedül csak 200 fttal szaporodott. Nógrádmegye levele a mosonyi vámviszony tárgyában, mig maga Mosonymegyétől értesítése felől érkezendik, tudomásul vétetett. Vasmegye levele a bevándorló németek iránt pártoltatott, de nem azért, hogy a bevándorlók németek, hanem mivel általok csak a szükölködök száma szaporittatik. Kraszna és Somogymegyék levelei az erdélyi részek viszszakapcsoltatása ügyében hasonlóan pártolásra találtak. —-----Bécs, jan. 23. 1847. Kevéssel ezelőtt a buzgó szív tiszta hálája zengett százezrek nyakán, egy a haza közörömére akkor még megtartott ’s egy nemzet boldogitására továbbra is megtartandott kedves életért. De a nép, a dicsőült további hirdalására érdemesnek nem találtatott. Meg kelle válnia a magas honboldogitótól épen akkor, midőn 50 éves felejthetlen kormányának emlékét, egy a történettanban páratlan ünnepélylyel kívánta örökíteni, mellyre az ország egyesei az egész nemzettesttel vetélkedtek a nádorok nesztora iránti mély hódolattal párosult szeretetöket a legméltóbban nyilvánítani; le kelle mondania ama vigaszteljes nevezésről, mellyel ,,a hon java ’s igazai leghűségesbörjét“ magáénak vallotta, épen akkor, midőn a gondolattal, mellyel milliók rettegtek, megbarátkozni, a legnehezebb feladatok egyike volt. — Az aggasztó sejtelem a szivekig haló bú kíséretében valósult; a „nagy“ nincs többé. — Villámszárnyak hozák el hozzánk is a minden igaz honfit egész valójában megrendítő gyászhirt és a birodalmi főváros összes harangjainak szokatlan zaja szomorúan hirdette körünkben is elszenderültét azon életnek, melly egy nemzet ifjú ereinek gyúpontja volt. A súlyos veszteség kínos érzetén enyhitendők oda gyűltünk egybe, hol minden fájdalmának terhe alatt mármár elhaló lélek, vigaszt nyert. A gyászmisét január 23 án magos Karner Antal választott püspök mutatta be, környezve a gyásztöltött nemzet ifjú fiaitól. Az áldozat nagyszerűségét emelte több főméltóság , a töagi magy. kir. udv. ’s erdélyi kanczellária , nagyszámú világi ’s egyházi nagyok, a magy. kir. testőrség ’s több ezer magyar buzgókodó. A milliók fájdalmának tolmácsolására n. Horváth Mihály országos történetírónk szólittatott föl é s hivatásának szépnyelvü, gondolatbús remekszerkezetü beszédével megfelelt úgy, mint senki más. Emlékeztetett nagy tudományú szónokunk - hogy szavaival éljek — az országigazgatás nagy hősének alkotmányos érdemei és intézményeire , a mennyire tudvák azok elöttünk a nemzet alsóbbrendű tagjai előtt, kik a magas kormány titkaiba beavatva nem lévén csak az eredményekről ítélhetünk. Mi, a harcz, de még inkább a béke nagy mesterét csak országgyűléseinken, országos életünk e színpadán láthattuk leplezetlenül. Bámultuk politikai avatottságát, melegültünk hazafisága szent tüzénél ,s hódoltunk az országos gondok ezer ágazatai közt is a tudományok felkeltjének. Lehetetlen volt nem gyuladnia ledtezőre a kebelnek ott, hol nádora ajkairól látta a szivek mélyébe leszállani ama nagy és jelentékeny szavakat: ereimben is Árpád vére foly. Lehetetlen volt közönyösnek maradnia, midőn a századokig legmostohább sorsban részesült anyanyelvéért őt látta legelsőnek lemondani a dicsőségről, melly Latium nyelvének páratlan classicitása tudásáért ékesítette. A ’Se fenséges férfiút már most a halhatatlanság fénysugarai környezik; talán azért, hogy a nagy hálaadó,mellyet leróni siettünk, fenmaradjon,’s lefizetésére utódaink is lekötelezettnek ismerjék el magokat. — Honfiak! jó királyunk, kit szinte trónja egyik szilárd oszlopának elvesztése mélyen búsit, nem hagyott soká vigasz nélkül szomorúságunkban, hazai ügyeink élére István főherczeget adván, a fenséges kimúlt nemzeti szeretetének legméltóbb zálogát, fényes erényei, bölcsesége ’s példás hazafiságának leghűbb örökösét ’s a nemzetnek már régóta választottját.— Becsüljük e nagykegyelmü örökséget, ’s a nemzetek örök atyja rólunk meg nem felejtkezendik. Rózsa fia ... s. Erdélyi országgyűlés. A jan. 12. és 13. országos ülésekben még folyvást a ,j u n c t i m, vagyis az urbérnek az adóval kapcsolatos tárgyalása felett folytak a tanácskozások. — Számosan és igen terjedelmesen nyilatkoztak. Egy gróf’s kir. hivatalos többek közt mondá: Röviden szólok, úgymond, mert már két napja tanácskozunk e kérdés felett, ’s félek, hogy még több időt elvesztegetünk. Szóló gr. nem tart azokkal, kik a dolgokat mindig felzavarják, és minden lépten más meg más tárgyat hoznak elő azon kívül, mit az elnök kitűzött, mi a kir. k. előadásokban van, ’s mit a törvény rendel. Ő felsége talán azért is lelte k. k. előadásaiba azt, hogy separate ab omni aliooperato tárgyaltassék az urbér, mert feltette rólunk, hogy szokásunk szerint fogunk cselekedni, t. i. egyébről tanácskozunk, mint a mi ki van tűzve. Szóló gr. a kormány iránti bizalmatlanságból látja eredni azon nézetet, hogy, ha a kk és rrk az urbért külön felküldik, az adó el lesz vetve. Nem pártolja azokat, kik az urbér napirendre tűzött fsorán kívül egyébről is szólanak. Szerinte ugyanis, ami az urbér tárgyalása folytán kapcsolatba találna jöni az adóval, akkor tárgyalhatják és az urbér felterjesztése után felküldhetik. Minthogy azonban, folytatja szóló gr., elnök őnmlga, az urbért tűzte ki tanácskozás alá, a kk és rrk pedig az adóról beszélnek, méltóztassanak megengedni, hogy ő is beszélhessen egy kicsit a jus publicumról, (halljuk!) ’s ha meg lesz engedve, holnap a színházról fog beszélni. Kéri szóló a riket, ne vegyék neki rósz néven, mert ő sem vette, midőn mások is beszéltek, legfeljebb némellykor egy kicsit ásítozott. Azt állotta egy érdemes követ úrtól, hogy a kormányt ő felségétől el kell választani, kegyesen megengedvén a t követ úr, hogy ő felsége felettünk van, a kormány pedig alattunk; ’s e szerint aztán mi a kormányt lealacsonyítjuk , ’s lealázva con amore gyanúsítjuk. Megvallja a gróf, hogy ez teljességgel nem alkotmányos eszme, nem is a magyar alkotmány szellemében van kimondva, hanem inkább a franczia kamara débarsjaiból hangsroztatott át, hol azt mondják: „le roi regne et ne gouverne pas.“ Mi nem a franczia forradalomból fejlődött eszmékkel, hanem már nyolczszáz éves alkotmánynyal élünk, mellynek jóságát nyolczszáz év bizonyítja. A franczia forradalmi eszmék hatvan év tanúsítása szerint a híres civilizált országokra semmi jó hatást nem gyakoroltak. Ne analogizáljuk, úgymond, illyesmikkel alkotmányos törvényeinket. A magyar jus publicum szerint az uralkodó és a kormány egy, a fejedelem együtt kormányoz a maga kormányával, felelős ministeriuma nincs. Van ugyan az Approbátában törvény, mellynél fogva az ollyan tanácsost, ki a fejedelemnek rész tanácsot ad, ha valaki ezt megtudja, meg lehet perelni. De nálunk nem a nép kormányoz. Isten is őrizzen az amollyan sansculott népigazgatásról. Mindezek után, hogy az adóról is szóljon, benne van , úgymond a gróf, a jus publicumban, milly adóval tartozunk. Tartozunk a homagialis tisztelet adójával, melly szerint kötelességünk a kormányt megbecsülni. A törvénynek is úgy lesz tekintete, ha a kormányt becsüljük és nem gyanúsítjuk, ha olly szavakkal nem illetjük, melyekkel róla minden nimbust lerántunk. Szólottak ezután még több megyék követei és k. hivatalosok. Végre az fen vérmondá: Két különböző indítvány létetett e tárgyra nézve. Az egyiket Kraszna követe tette, t. i., hogy a kk és rik az urbérhez addig ne szóljanak, mig biztosítva nem lesznek aziránt, hogy az adó növekedni nem fog. A másik indítványt tette Küküllőm. követe, melly szerint kívánta, hogy az urbér kapcsolatban tárgyaltassék az adóval. Egyik indítvány sem fogadtatott el a maga terjedelmében, sőt a krasznai indítvány tegnap kisebbségben maradt. Küküllőm. indítványából két különböző indítvány fejlődött ki. Egyik az volt, minélfogva az urbér annak rendje szerint tárgyaltassék, de előre mondassék ki az, hogy bevégeztével a kk és rrk mindjárt általmennek az adó tárgyalására. A másik indítvány azt kívánta, miszerint előre mondassék ki a kapcsolat, de hogy miképen alkalmazandó , ez csak azután határoztassék meg, miután az urbér tárgyaltatott. Ez indtványok mellett felhozott indokok voltak, miszerint a caelatiók nyilvánosságra jővén , a köznépre olly teher fog háramlani, hogy a mennyi könnyebbséget adna az urbér, annyival sulyosbulna az adó ; egy más védők volt a múlt országgyűlési törvényczikk mellett tett felírás, mellyben a kk és rrk azon kivánatukat nyilvánították, hogy a két tárgy kapcsolatban tárgyaltassék. Ellenben volt egy más indítvány, melly a kitűzött napirendet pártolván, azt kívánta, hogy az urbér minden más tárgyaktól külön tárgyaltassék és küldessék ő felsége ebbe. Kik ezt pártolták, erősségeiket helyezték a 91. Ilk 1.czikkben, melly meghatározza, hogy a kir. előadások előlegesen tárgyaltassanak , erősséget vettek a dolog természetéből, t. i. a dolog természetével ellenkezvén egy munkálat kezdetén előre kimondani, mi történjék a végén. Továbbá említetett az is, mikint nem lehet feltenni, hogy a kormány az adót növelni akarná akkor, midőn urbér által a köznépén segíteni kiván, ’s hogy másfelől az adó által terhelni kívánná, annyival inkább, minthogy ezen caelatiók eddig is tudva voltak. A mai napon ismét két különböző vélemény fejlődött. Alsófejér k. azt indítványozta: határoztassék meg csupán csak az, miszerint a kk és rrk törvény által biztosíttassanak arról, hogy az adó növeltetni nem fog, és ez az adó tárgyalása alatt történjék. A másik vélemény az indítvány első részét elfogadván, az utolsót a kép módosította, hogy azon kitétel helyett: „adó tárgyalása előtt“ tétessék: „az úrbér bevégzése után.“ Most e két indítvány közt van a kérdés. — Elnök önmagának ezen előterjesztését hosszas szóváltás követte. Alsófejér kör, felolvasván a leírt indítványt, ez és a dobokai módosítás közt kívánta a kérdést kitüzetni. A szász követek mindnyájan kijelentették, hogy egyik véleményt sem pártolják. Némellyek a tanácskozást másnapra akarták halasztatni. Mások szavazást kívántak. Alsófejér köv., hogy az ellenvéleményhez inkább közelítsen, javaslatának e kifejezését: „felterjesztésüket“ az átalánosabb értelmű „intézkedéssel“ cserélte fel. Elnök őnmaga ekkor a kérdést igy tűzte ki: felirás-e vagy csak átalánosan intézkedés? Egy gróf kir. hív. óvatosságra inti a kir és riket, mert ha netalán a többség a most kitűzött kérdés szerint a felírásra szavazna, ezáltal elzárnák magukat, hogy valaha törvény által biztosíthassák a népet adója nem növekedése iránt. Sokan felállva kiáltják: „Alsófejér!“ Elnök: A többséget nem tudja kivenni. Azonban kerülni óhajtván az ingerültséget, a tanácskozás folytatását örömest más napra halasztja. Sokan, szavazzunk! Elnök önmaga kitűzi az alsófejéri indítvány első ágát, miszerint a kk és rrk törvény általi biztosítást kívánnak arról, hogy az urbéri intézkedések nem fogják maguk,után vonni az adó növekedését. (Nagy többség elfogadja.) A szász követek ismét nyilvánítják, hogy ők egyik vélemény mellett sincsenek. Elnök: csak kell, hogy valahová szavazzanak. —Az indítvány második részére nézve igy tüzelvén a kérdés: együtt vagy külön az úrbér után? Önmaga ki nem vehette a többséget ’s igy szavazásra ment a dolog, minek eredményéül, mint írtuk, 84 volt a szavazatok száma különre , 64 együttre. A szász követek most már szavaztak óvás felhagyása mellett különre. Fogarasvidék ek a végzés kimondása után óvást jelentett, miszerint azon esetben, ha a kk és riknek jelen eljárása következtében az adó súlyosbulni fog, semmi feleletterhet magára nem vállal. Alsófejérm. e. k. azon felvilágosítást lévé, mikint a kk és rrk e jelen határozatukkal nem mondották ki, hogy felírásukban, az urbér felküldésekor is meg ne kérhessék ő felségét, hogy az adót növelni ne méltóztassék.llyvic közién. A 25dik országos ülésben január 19én bevégződött a tanácskozás e kérdés felett: rendezéssel kapcsolatos, vagy átalános mérték szerinti urbér? Határozat Alsót, e. köv. indítványára következő : Kimondják a kk és rk, hogy 1) az urbér halaszthatlan szükséges behozatalát országos felméréstől feltétezni nem lehet; egyébiránt kimondják a kk és rrk 2) hogy az úrbér behozatalakori számbavétel sem a földesurakat, sem az úrbéresek többségét nem fogja semmiesetre elrekeszteni a birtok elkülönítésének tagosztály utjáni eszközlésétől, mi nem kevésbbé van az úrbéresek, mint a földesurak érdekében ; ugyanazért a javaslat tekintetéből munkatlannak tartják a kk és rrk e részben is tárgyalásaik közt a maga rendén hozandó külön törvény által intézkedni. 3) Az úrbériségek számbavétele alkalmazásáról és módjáról maga rendén fognak a kk és rrk tanácskozni, miután azon kérdés , mi az urbériség? tárgyalva lesz. Ezután elnök önmaga jelenti, hogy mivel a minap kitűzött kérdés második ágára nézve, mint értette, a kk és rrk előleges tanácskozásaikkal még nincsenek készen , újból ezt tűzi ki; t. i. azon kérdést: mi az urbériség? Továbbá miután az itélőmesterek kinevezéséről szóló k. k. leiratok kéziratra adattak, méltóztassanak a kk és rrk e tárgyról is gondolkozni. A collationálisok a kinevezett m. itélőmester uraknál megtekinthetők. (Ülés vége 1 órakor.) (EH.) NAGYBRITANNIA, Londonján. 16. Az országgyűlés közeledtével a ministerek állása ’s mit teendése foglalkoztat mindenkit. A ministeriumnak mindenekelőtt önfentartásáról kell gondoskodnia. Alsóházi többsége soknemű és összeférhetlen elemekből van összetőve ’s a jelen alsóház törvény szerint ez évben végződik. Legnagyobb szükség tehát olly javaslatok tételére van, mellyek a nemzetre jó benyomást gyakoroljanak. Erre két vagy három hónap elegendő , és a gyűlés különben sem igen tartand tovább. Egy rendszabály magától ajánlkozik, a democratismusnak, vagy más néven radicalismusnak , melly úgyis régen kijött már a divatból, vagy a charlismusnak nyugodniok kell. Tehát a jelen választók osztályát a választási törvény némelly zaklatásai alól felszabadítni, sőt magán a választási körön tágitni lehetne, jelesen a tudós osztály javára, mellynek több tagjai tetemes jövedelmek mellett sem bírnak választási képességgel. Beszélnek is már illy javaslatról. Azonban illy rendszabálynak nagy vagy épen közönséges hatása még nem lenne. Az országban a pénzérdekek uralkodnak, tehát valami gyakorlatival kell előállni. Az ablakadó eltörlése, mivel főkép a kisebb házak tulajdonosait sújtja , és kevesebb terhet róván a kevesebb ablaku házakra, világosságbani gazdálkodásra kényszerít és az egészségre károsan hat, egy igen nagyszámú osztálynál nagy népszerűséget idézne elő, nemkülönben a tea- és malátavám eltörlése is. Ezeknél még fontosabb a gabonakérdés. A whig ministeriumnak rész néven vélték, hogy a még hátralevő gabonavámot már rég nem törölte el titkos tanácsi parancs által. A ministerium barátai alkotmányi okokkal mentegetik azt, fő oka azonban a kincskamara volt, melly e jó jövedelmi forrást feláldozni nem akarta. Miután azonban Francziaország a gabonabevitelt egészen felszabadította ,s a kenyér ára folyton növekszik, az eltörlést tovább nem halaszthatni. Egész bizonyossággal terült tehát, hogy a ministérium szabad behozatalt kivonand a parlamenttől. Ezzel a dolognak vége lesz , mert Peelnek e részben pártolni kellene a whigeket. Ez összefüggésben van Izland és Skóczia állapotával, mind a kettő részére szegénységi törvény van tervben. Ez által a helyett, hogy az ír szegények státusköltségen tartatnának, a teher magára Izlandra esnék vissza. Eddig azonban az ír függellenségszeretet nem terjed, sőt az ír parlamenti tagok pártkülönbség nélkül egyesültek mennél több pénz kicsikarására Angliától. A legközelebbi alsóházban tehát tisztán ír pártot fogunk látni. A Francziaországgali czivódás már elhangzott (?), és jóllehet a szíves viszony nem egyhamar lépend vissza a lehetőség körébe, mégsem fognak egymáson igen mély sebeket ejteni. Ezek röviden a kilátások a jövő országgyűlésre. Peel ideje még el nem jött, a védlettek még fiatalok , tehát a whigek abban legalább bizonyosak, hogy egyelőre egyik párt sem kormányozhatna jobban mint ők. Dublin jan. 14. A tánczteremben ma az ír nemesek és földbirtokosok igen fontos és nagyszámú gyűlést tartottak, az országszerte uralkodó inség és a közmunkák rendszeréből eredő káros befolyások elhárítására legczélszerűbb eszközökről, valamint a kormánynak teendő ollyatén javaslatokról tanácskozván, mellyek megtestesítése az országot a 87