Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-07-15 / 626. szám
pének leírását tárgyszós egy emlékpénz kíséretében a nm. m. bír. helyttótanács utján beküldött nyomtatvány. — 4) Fenséges föherczeg Károly azon rendelkezése, miszerint holta után még egy esztendőre az Egyesület gyámolitására ajánlott pénzmennyiség kifizettessék, a legszivesb köszönettel, ’s azon határozattal fogadtatott, miszerint a boldogult föherczeg fenséges utódja az üdvözölt atya által nyújtott segély kegyes folytatása iránt megkeressék. — 5) Nagy Majláth György ő excjának elnök gróf öngához intézett azon kegyes tudósítása, miszerint a cs. k. felsége a köztelek talpkövének letételéhez legmagasb személyével járulni óhajtván, a kir. jelenlét képviseletét az egyesület kegyelmes pártfogója távollétében ő excjára ruházni méltóztatott, zajos tetszéssel fogadtatott. 6) Olvastatott a földészeti szakosztály június 2 án tartott ülésének jegyzőkönyve, és érdekes észrevételek és kiegészítések mellett tudomásul vétetett. ( 7) Olvastatott az állattenyésztési szakosztály f. é. június 4 én tartott ülésének jegyzőkönyve, az annak 31k pontjában foglaltató indítvány 50 db arany jutalom kitűzésére olly ökör igafogat összeállításáért , melly az eddig szokásban levőnek lehetőleg minden hiányait elhárítsa , czéljának tökéletesen megfeleljen, ’s eléggé olcsó legyen a végre, hogy azt a szegényebb sorsú is megszerezhesse magának, elfogadtatott. ( 8) Hasonlóan magáévá téve a közgyűlés azon tervnek küldöttségi kidolgozását, melly egy országos ménes létesítésének legczélszerűbb módját magában foglalja; ’s e küldöttségnek tagjaiul gróf Károlyi Gyögyönga elnöksége alatt megkéretni határoztattak: gr. Hunyady József, gr. Széchenyi István, gr. Károlyi Lajos, gr. Zichy Miklós, gr. Lambert Rudolf, gr. Szapáry József, gr. Hardegg tábornagy, Csapody Pál, Csekonich Pál, Czindery László, Festetics Ágoston, Bohus János, Appel Gusztáv, Öllinger Mihály, Heinrich Nép, János , ’s egyesületi titoknok. ( 9) A műtani szakosztály f. é. június lső napján tartott ülésének jegyzőkönyve tudomásul vétetvén, elogadtatott azon javaslat, miszerint a hazai malomviszonyok küldöttségileg újólag meghányassanak,s a malmoknak mind technikai, mind pedig rendőri rendezéséről javaslat készitessék. E küldöttségnek tagjaivá neveztettek : Andrássy György gróf elnöksége alatt Czilbhert Róbert, Heuffel János, Magyar Imre, Fehr Vilmos, Havas József, Beszédes József, Hirschfeld Fülöp, és Korizmics László mint jegyző. 10) Olvastatván a korm. választmány f. é. áprilisén tartott ülésének jegyzőkönyve is hitelesíttetvén, a választmányi javaslatok közgyűlési határozatokká emeltettek, nevezetesen. — 11) Hogy a jegyzőkönyvek a gyűlések után azonnal elkészítetvén, hitelesítessenek. — 12) Hogy a hitelesítés alkalmával a hitelesítő bizottság többsége határoz,s egyes tag, vagy a kevesebbség külön véleményét a jegyzőkönyv alá iktatni feljogosítva nincs, eltérő nézetét azonban a legközelebbi közgyűlésen előterjesztheti. ( 13) Hogy a szakosztályi ülésekre a meghívás ne egyenként, hanem hírlapi hiraladás utján történjék. — 14) Hogy a szakosztályok állandó tagokból organizáltassanak ,s elfogadtatván a 40 tagokból álló számba végre, hogy minden tag mellyik szakosztályhoz óhajt járulni, a tagok körlevél által felhivassanak. — 15) Az előadó iránt f. é. augusztus lső napjára kitűzött csődhirdetés helyeseltetett. — 16) A választmányilag elfogadtatott pénztári utasítás különösen közgyűlésileg is helyeseltetik. Megállapittatott továbbá, hogy — 17) mindazok, kik tartozásaikat egy egész év alatt le nem fizették, e fizető teljesitéséig tagsági jogukat az egyesületi gyűléseken ne gyakorolhassák, fentartatván az Egyesületnek ezen fölül a nem fizetők ellen mindazon eszközök alkalmazása , mellyeknek használatára bármelly tag az Egyesületet az aláírás alkalmával a kötelezett summa nem fizetésének esetére, feljogosítja. — 18) A köztelki alapkő letételével összekötött 's gr. Festetics György és az általa teremtett félszázados Georgicon emlékére megült mezőgazdasági ünnep díszes lefolyása i. é. junius 6an a korm. választmány által kijelölt szertartással, kedves és buzdító tudomásul vétetett. — 19) Mgosgr. Károlyi István urángának 2000 pftogi lelkes alapítványáért a közgyűlés által is meleg köszönet szavaztatott. — 20) A korm. választmány által az egyesületi tisztviselők számára tervezett utasítás helybenhagyatott. — 21) A „Magyar Gazda“ folyóiratra nézve a következők határoztattak: — a) A közgyűlés az Egyesület nevére szerzendő külön folyóirat kivonatáról azon reménységben, hogy a „Magyar Gazda“ ezen szükségnek jövőre is megfelelend, ezúttal eláll é s egyelőre is. — b) A ,,Magyar Gazda“ czimű folyóiratot legközebbi félévre hivatalos közlönyének választja, a jövő novemberi közgyűlésre bízván e tekintetben végkép határozni. — c) A volt martiusi közgyűlés határozata és a szerkesztő tulajdonos kívánsága közös értelmében a Magyar Gazdának azon firmája „kiadja a M. Gazd. Egyesület“ julius 1s. napjától megszűnik. — d) Az Egyesület hivatásának ismervén minden vállalatot, melly a mezőgazdasági ismeretek terjesztését czélozza, tekintélyével gyámolitni, örömmel teljesítő a „Magyar Gazda“ szerkesztő tulajdonosának azon kérelmét, miszerint a M. Gazda czimében ezentúl kimondathassák, hogy e folyóirat a M. Gazda Egyesület pártfogása alatt áll. — e) A „M. Gazda“ szerkesztő tulajdonosának azon ajánlata, hogy az Egyesület hivatalos közleményeit 's minden egyebet, mit egyesületileg közlendőnek hisz, minden kárpótlás nélkül mindenkor teljes készséggel egy külön e czélra szánt rovatba felveend, valamint azon ajánlat is, hogy az Egyesület által kijelölendő testületeknek és személyeknek a kérdéses folyóiratból az eddigi számmal ingyen példányokkal szolgál, helyeslő tudomásul vétetett. f) Az egyesület 's illetőleg annak titoknoki hivatala egyedül az Egyesület köz- és választmányi ülései 's végzései által a lapba iktatni rendelt czikkekért és értekezésekért felelős, 's a lapnak egyéb tartalmáért csupán a szerkesztőség felel. — g) Magától értetik, hogy a szerkesztő tulajdonos a „Magyar Gazda“ tiszta haszna harmadrészének az egyesületi pénztárhoz való beszámolásától a f. é. elejétől kezdve végképen felmentetik. ( 22) Megegyezik a közgyűlés benne, hogy az Egyesület pártfogása alatt állós külföldön utazó ifjaknak az uralkodó drágaság tekintetéből 100 pftnyi segélypénz nyujtassék fejenkint az Egyesület pénztárából, az utaztatási társulat tagjai ellenben aláírt adományaik folytatására újabban felszólittassanak. ( 23) A Korm. Választmány ajánlatára az egyesületi kertész fizetése a folyó évtől kezdve havonkint 25 pftra emeltetett. — 24) A köztelki részvények sorshúzása kerülvén napirendre, kihúzatott : gr. Széchenyi István 96ik számú, gr. Károlyi Lajos 134 számú, gr. Károlyi György 162 sz. gr. Batthyány Lajos 269 sz. és 271 számú részvénye. — 25) A német mezőgazdák kiéli, ’s az orv. és természetvizsgálók sopronyi gyűlésére küldendő képviselők kinevezése, valamint még egyéb fenmaradt kisebb tárgy a korm. választmányhoz utasittatott. Szeged, julius 7. Mai napon a helybeli kir. képezde egy magasztos örömélvezetben részesült. Helytartósági tanácsos és kir. biztosunk Babarczy Antal *) ura nagysága ugyanis e hókéről kelt tudósításunkban említett ígérete folytán ezen kir intézetet d. e. 10 órakor meglátogatta ’s az e napon kezdett próbatétel jelenlétével két teljes óráig szerencsésítvén, ezáltal azt valódi ünnepélylyé emelte. A tizenkettőt ütve, prépost-igazgató ur a próbatétet megszüntetettnek nyilvánitá, folytatását délutáni órákra tevén át. Mire k. biztos ö nsga a zeneteremet tekinté meg, hol orgonán egy növendék adá ügyességének jeleit, ’s a „Tartsd meg Isten Ferdinándot“ népének a növendékek egyeteme által bő lelkesedéssel énekelteték. Ennek végeztével a nsgos látogató a növendékekhez kevés, de velős szókat intézett, melyekben hivatásuk fontosságát emelé ki ,s őket pályájokon állhatatos szorgalomra és kitörésre buzditá. Ezutn a másik tanterem ’s az ebből nyíló museum megtekintésére indult az intézet ügyei iránt minden lépten legéberebb figyelmet ’s részvétet tanúsítva. A búcsút venni szándékozónak prépostigazgató úr az intézet nevében köszönetet mondott, ’s ennek dolgait’s tanszemélyzetét pártfogásába ajánlá, mire k. biztos ur a növendékek éljen-kiáltásai közt eltávozott. Ő msga előtt e hely kitűnő érdekű lehetett, minthogy et ehez a legkegyeletesb ’s szentebb emlékek kötik. Édesatyja ugyanis e ház lakója volt egykoron ’s 6 darabig ebben nevelkedik, itt tölté gyermekéveit gond nélkül, boldogul, közepette nyájas, ártatlan örömüknek, mellyek képei az ittlét óráiban olly húsédesen újulhattak meg a komolykeblü férfiú emlékezetének tükrében. ’S mig a kir. képezde jelenleg ez épületbe van helyezve, hol egykor kir. biztos öniga zsenge éveit töltötte, más részről ismét meglepőleg különös a sors azon játéka, melly szerint ö niga most azon házban von lakást, mellyben ezen kir. intézet kezdetben i s igy zsenge korában szállásolt. Képezdénk egyébiránt még sokáig édesen fog a jeles férfiú ime látogatására emlékezni, mellynek becsértéke annál magasb, minél inkább sietett ő naga az erre ajánlkozó alkalmat megragadni. — Legközelebbi tudósításunkban a városi katonák évi fizetését 80 pontról 160ra említők rugtatottnak; ezen díjjavitás azonban csak négy hónapra terjed ’s okoz rá a mostani szivárványvilág *#) szolgáltatott. A PEST-VÁCZI VASUT-VONALON folyó évi julius 5kén utazott 775 személy; 6kán 970 sz.; 7kén 814 sz.; 8kán 810 sz.; 9kén 570 sz.; 16kén 512 sz.; 11 kén 1782 személy. ’S igy julius őkétől bezárólag 11 kéig öszvesen 6233 személy. KÜLFALD. NAGYBRITANNIA. London. Jul. 2. A parlamenti gyűlés lassan és unalmasan húzód tovább, és a kormány számos apró kudarczokat vall, mellyek hitelét már meglehetősen csonkították. Mindenki átlátja, hogy az ügyek tökéletlenül vezéreltetnek, és még a szabadelvű párt kebelében is hallható egynél több hang, sir Robert Peel nagyobb ügyességének jelen nemlétéről panaszkodók. Ezen kitűnő stílusférfiú állása nevezetes és érdekes. Ámbár hivatalróli lelépésekor, üldöztetésében előbbi híveinek gyűlölsége által, nyilvánitá, hogy a ministeri hatalmat örökre leteszi, e fogadás azóta régen eltűnt, és sir Robert kétségkívül bizonyosan, ne mondjam szenvedélyesen tart számot visszatérésére Anglia tanácsába. De kivel? az a kérdés. A torykkal meghasonlása nagyobb mint valaha volt. Egyik töredékök sem árulta még el, hogy a másiknak megbocsát, Peel még kevesebbé, mint az általa elhagyott töredék. Az egyház és az aristocratia, még Izlandban is, hajlandók elismerni, hogy lord John Russell olly conservativ minister, ami ilyent csak kívánhatnak, és feltétlenül többre becsülik a wigheket, mint a ramworki árulót, mikint az 1841 ki cabinet főnökét nevezik. E körülmények közt Peel kétségtelenül jobban haladhat előre szabadelvű után, mint a jelen ministerek, és meg fogjuk látni, nem fogja-e már elvonni a wigh nemességtől a maga független barátjainak pártolását. Ha pp. Cobden úr ismét elfoglalja székét a parlamentben, nem lesz-e hajlandóbb azon minister részére állni, ki a gabonatörvényeket eltörülte, mint azon kormány részére, melly nem ereszkedett le arra, hogy a league fejét a hivatalba felvegye? Ugyanez áll a vasúti érdekekről is, ezek teljes és határozatlan Peellel tartó pártot képezendnek az új parlamentben. Peel maga elhagyta a várost, de szokatlan öröködéssel iparkodik minden osztályú és állású férfiakkal kibékülni. Dreytan-Manorban nyüzsögnek a látogatók , és minden arra mutat, hogy tulajdonosa koránsem mondott le a szándékról, ez ország ügyeit vezérelni. Constantin porosz nagyherczeg Jullén Dreyton-Manorból, hol sir Robert Peelnél látogatóban van, kirándulást tett Birminghamba, az ottani gyárak és intézetek megtekintésére. Sir Robert Peel, sir James Graham ’s Lincoln és Villiers lordok a nagyherczeg kíséretében voltak , és az egész társaság este ismét visszatért Dreyton-Manorba. FRANCZIAORSZÁG. A pairszék július 1 jén a vádlevelet Cubiéres, Teste, Pellapra és Parmentier urak ellen ezekkel közögetvén, a törvénytétel kezdetét július 8-ára tűzte ki. A vizsgálóbizottság terjedelmes jelentéseiből és csatolványaiból kitetszik, hogy 1826 ban Parmentier, Grillet ,stb. egy társaságba állottak össze, mellynek 2 és0 millió franknyi, 100 részvényre oszló tőkéje a Goudenansban és a körülötte 13 és 3/5 kilométernyi körben fekvő helységekben találtatott kőszénrétegek kibányászására volt szolgálandó, mire 1828- ban a kért engedelmet meg is nyerték. Az ásásnál a kőszén alatt kősóréteget találtak, és ennek kibányászására is engedelmet kértek. A kormány megtagadta az engedelmet, a társaság mindamellett ásta és eladta a sót. Ebből pör támadt a királyi haszonvételek igazgatósága és a társaság közt is tartott 1844ig, azzal végződvén, hogy a társaság közel 148.000 frank kárpótlásra ítéltetett. E pör következtében 1834 ben a sóbánya itéletileg és karhatalommal bezáratott. A társaság 1840 ben ismét engedelemért folyamodott a só áshatására. Parmentier átlátván a nehézségeket, mellyek a hatóságok által a társaság törvénytelen eljárása után útjába gördíttetni fognak, a vállalatbani részvétre szólita fel Cubiéres tábornokot , kiről az volt a hír, hogy hadügyminister lesz, é s ki 1839ben a társasághoz egy 25 ezer frankos részvény megvétele által csakugyan hozzá is csatlakozott. A társaság 1840- diki júliusban nyújtotta be folyamodását, mivel azonban a kamarákban épen az illy engedményeket szabályozó törvényjavaslat tárgyaltatott, a pénzügyminiszer javaslatára az elhatározás akkorra halasztatott, midőn e törvényjavaslat törvénynyé emelve és kihirdetve lenne, azaz 1841 iki mártiusig. Ugyanezen időben más folyamodók is csődültek ugyanazon vidék kibányászhatására, mi kétségessé tette, hogy az elhatározás a Parmentier-féle társaságnak részére fog kiütni, annyival inkább, mivel ez a terület törvényes maximumát, 20 kilométert kért. E körülmény szerényebbé tette igényeit ,s első kívánságát 13—14 kilométerre mérsékelte. Azonban e szerényebb kívánság teljesülése sem volt bizonyos, miért is Cubiéres tábornokot, ki ugyan már nem volt minister, de befolyására mégis számítottak, szorosabban csatolták magukhoz egy új részvénynyel, mellyet számára 20 ezer frankon vásároltak. Most Cubiéres és Parmentier sürgették ügyöket a közmunkák ministerénél, ki hajlandó volt ugyan kívánságuk teljesítésére, de Haman pénzügyminister ellenzette. Alig vette Parmentier ez ellenzést észre, arra szóbta fel 1841 aki septemberben a tábornokot, hogy a pénzügyministert a vállalatbani részvét javaslata által megnyerjék. Ezen első megvesztegetési szándékot keresztül nem vitték, mert Human időközben meghalt. Cubiéres mindamellett mohón felfogta e gondolatot, ’s 1841 és 42ben számos levelet irt Parmentiernek, mellyekben annak szükségét, hogy Teste közmunkaminister ügyek iránt 45 részvény neki ajándékozása által hajlandóvá tétessék, hovatovább sürgető hangon mutogatta. Hogy pedig ennyi részvénynyel rendelkezhessenek, a nélkül hogy arról az egész társaságnak számot adjanak, Cubiéres és Parmentier javaslatára társasági gyűlés tartatott,mellyben kisebb-nagyobb világossággal mutogatták, mikép a vállalat sikerülésére bizonyos számú részvények szükségesek és felhasználásra Parmentier és Cubiéres uraknak adandók által. A gyűlés erre elhatározó, hogy a 100 részvény 525re osztassék fel ’s illy 5000 franknyi uj részvényekből 25 a nevezett uraknak az ügy előmozdítása végett átadassák. Cubiéres és Parmentier e részvényeket átvevén, azokat Pellapra tőzsérnek adták el 200,000 frankon olly feltét alatt, hogy e sommán ismét visszavásárolhassák. Ez összeggel Cubiéres, úgy mondatik, biztosította a minister hajlandóságát. Mialatt a való vagy állított megvesztegetésre e készületek létetnének, a társaságnak folyamodása egyik hatóságtól a másikhoz vándorolt, mellyek valamennyien az engedmény megadását javasolták, bizonyos megszorítások mellett. A bányaigazgatóságban és a stálustanácsban a többség 13, a kisebbség 6—7 kilogramm mellett volt. Teste minister, ki e két ülésben elnökölt, nem szavazott, utóbb a kisebbség véleményéhez állott; ’s ekép a társaság végre a pénzügyminister ellenzésének daczára 1843 iki martius 23kai kir. rendelet által szabadalmat nyert, a goudenansi sóbányákat művelhetni. Alig volt azonban Parmentier zsebében a rendelet, uj levelezés kezdődött közte és Cubiéres közt, mellyben amaz ettől visszakivánja azon részvényeket, mellyekre Pellapra megvesztegetésre szolgálandó 100 ezer frankot előlegezett. Cubiéres úr nem akarja ügytársa leveleit érteni, mig végre Parmentier átlátszó világosságot ad kívánságai és okainak, é s egyenesen azt irja a franczia pairnek, miképp soha sem hitte, hogy a 100 ezer frank megvesztegetésre fordíttatott legyen, hanem eleitől fogva meg volt győződve, hogy őt a tábornok azon ürügy alatt, mintha a pénzt a ministernek adta volna, ez összegben simpliciter meg akarta csalni; ha tehát a részvényeket vissza nem adja, levelei nyilvánosságra fognak bocsáttatni. Ez sokkal világosabb , hogysem a tábornok meg nem értette volna, és ez engedett is derék ügytársa kívánságának és a részvényeket Pellapra úrtól visszaváltotta. Ezalatt a vállalat elvesztette a hitelt, Parmentier hiába kopogtatott a tőzséreknél, a bánya művelésére szükséges öszszegeket megszerezni nem volt képes. Elvesztette tehát kedvét ,s azon, magában igen egyszerű gondolatra jött, hogy az egész vállalatot volt ügytársának, Cubiéres-nek akaszsza nyakába. Parmentier úr nem ollyan ember, ki igen sokáig vajúdnék valamelly jó gondolattal, ’s vette magát és következő levélkét irt a tábornoknak: „Kedves barátom! Kegyed ollyan jól tudja, mint én, hogy a goudenansi vállalat felséges vállalat, azonban én már beléfáradtam, ’s ezennel azt javaslom kegyednek, vegye át az egész dolgot két millión , minden terheivel és adósságaival együtt. Ha kegyednek azon ajánlatom nem tetszik, nem tehetek róla, visszatérek előbbi eszmémre, kegyed érdekes leveleinek közrebocsátására.“ Erre a tábornok azt feleli, hogy az egész vállalatot át nem veheti, mert annyi pénze nincs, mi pedig a levelezés nyilvánítását illeti, arra becstelenítési váddal fogna felelni. E fenyegetés Parmentier urat nem ijesztette volna vissza, ’s ő alkalmasint még 1845ben szolgál vala az * c) Nem Imre , mint előbbi tudósításunkban hibásan áll. **) Szegedi szójárás 's annyi mint: szűk idő, drágaság. 87