Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)

1847-07-15 / 626. szám

Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütör­tökön, pént. és vására. jelennek meg. Előfizetési ár félévre Buda­pesten házhoz-hordással 5 ft., Postán borítékban heten­ként kétszer küldve 6 ft 24 br, négyszer küldve pedig 7 ft 12 kr pp. A hirdetmények min­den négyszer hasábozott apro­­betűs soráért vagy ennek helye-Csütörtök 620. Julius 15. 1847. 11 m AIM). ÜKsf” Lapjainkra az elöfizetés még mindig nyitva áll. ért 5 ez. kr. a kettős hasába sorért pedie 10 p kr fizettetik. Előfizethetni m­b­ben a kiadóhivatalban, hatvani «'h­ozai n­orvath-ha/ban AS.'sik szám alatt fölilszmi. és minden királyi postahivatalnul . Az ausztriai iriodalomba s külföldié menendő példáin­ok csak a bécsi csaszari posta­­hivataln­il h­iddlteth­etnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Kinevezések. Be­­léptetések. Megyék és kerületek. Közgyűlések Tolnában, Bács­­ban és Jászkunságban. Budapesti hirharang. Magyar gazd egyesület júniusi rendes közgyűlése. Szegedi levél (kir. képezde­. A pest-váczi vasútvonalon múlt héten utazott személyek száma. Külföld. Nagy­­britannia. Francziaország. Spanyolország. — Hibaigazítás. Hivatalos és magánhirdetések. HAGYAROHSZÁS és ERDÉLY. ő cs. kir. ap. Fölsége a sopronyi társas káptalanban a köv. kano­nokokat u. m. Tauber Ferenczet olvasó-, Munch Ferenczet éneklő- és Gruber Ferenczet ér­ kanonokká; továbbá Varga István ung­vári plébánost a szatmári püspökségben ungi főesperessé , végre M­a­­k­assevich Béla verbovszkoi plébánost a novii káptalan kanonokjává kinevezni legkegy. méltóztatott. L­o­y­d­­ Mihály moldovai bányagondnok bányamérnökké, Ivacz­­kovicz Mátyás k. bányagyakornok moldovai bányagondnokká, Ruth Ferencz k. bányagyakornok pedig oraviczai k. bányagondnokká lön ér­demesítve. , Megyék és kerületek. TOLNÁBÓL. Tolnamegye évnegyedes második közgyű­lése föispáni elnöklet alatt (mint a főispánunknak a közjót fáradhatlan figyelemmel kisérés által eszközölni törekvő is­mert buzgóságánál fogva, — kivétel nélkül mindig) julius 5ik ’s erre következett napokon tartatott meg. Jelleme a közgyű­­lésnek azon higgadtsággal párosult parlamentáris méltóság volt, melly Tolnamegye rendeinél nem kivételes, hanem megszokott normális állapot, melly nem képzeli azt, hogy a sokatbeszélés a sokattevéssel, vagy legalább tenniaka­­rással ugyanazonos. A gyűlés kezdetével Augusz Antal első alispánunk az országgyűlési választmány kineveztetését hozá mindenekelőtt indítványba; mi a megyei rendek közakara­tával találkozván, az elnök főispán ő mltga által a kk és rrk. közmegnyugvására azonnal ki is nevezteték. Ha­bár a vá­lasztmánynak minden politikai árnyéklatot és egyéb csiklan­dós érdekeket jeles tapintattal megnyugtató öszveállitása minden e tekintetben némellyek által talán tehetni képzelt kifogásokat feleslegesekké tett is, mindazáltal B. I. táblabiránk a választmányhoz még nemnemeseket is soroztatni kívánt, hogy lennének, kik a szerinte elnyomott 12 milliónyi tömeg érdekeire ügyelnének, ’s kik a kereskedési és egyéb idevágó kérdésekben szakértők legyenek, miáltal szóló azon nyere­séget gondolja elévetni, hogy a 12 milliónyi tömegben ezen tény nagy benyomást fogván eszközölni, arra közmegnyug­­tatólag hatna , hiszen a múlt országgyűlés a hivatalképessé­get a nemnemeseknek már úgyis megadá, pedig M. J. tábla­­bíró szerint az országgyűlési választmányban részvét nem más, mint valóságos hivatal. — Mire a mélt. elnök, D. t. kir. t. ülnök ’s egykor Tolnának a legnehezebb időkben is jeles volt alispánja , és A. A lelkes első alispánunk által vá­­laszoltatván, mikép jelen kérdés eldöntésénél nem valami tömegrehatás, vagy sensatiók ébresztése a főczél, hanem hogy a megye akaratának az országgyűlésen teendő milly alakbani képviselésének zsinórmértékül szolgálandó politikai és egyéb nézetek azok testülete által fejtessenek ki, kiket a megye ismer, ’s kik a megye szellemével egybehangzó taná­csokkal fogják annak teendőit könnyíteni, é s kik — mi egy fő tekintet — a fenálló törvényeknél fogva arra feljogosítván hogy ezen működésben részt vegyenek; már pedig a fenálló törvény megadá ugyan a nemnemeseknek a hivatalviselhetési képességet, azonban a tanácskozásokban eldöntő szavazatot még oda nem adá, és így a törvények korlátai között mara­dással az indítvány meg nem férhet, melly korlátokat a tör­vényhozás igen, de egy megye határozata nem ronthat le. Az, ki a tömeg érdekeit annyira veszélyeztetve lenni képzeli, gondoljon az úrbéri, ’s egyéb részint azelőtti, részint leg­utolsó országgyűlésen egyenesen a nép ’s nemnemesek ja­vára hozott törvényekre, mellyek a nemesi rend által épen nem önhaszonkeresőleg létesítettek; ’s ha a hivatalképes­­ségi törvényt is az indítvány értelmében magyarázzuk , úgy azt is azon régi sorsra juttatjuk, mellyben a régi törvények az elmagyarázás által részesültek, ’s melly eljárás folyto­nos politikai czivódásokra ’s kormányelleni kifogásokra szol­gált csak alkalmul. Az őrzi legjobban az alkotm­nyt ’s vele a hazát, ki annak törvényeit legjobban megőrizni tudja ’s akarja. — Melly nézeteknél fogva a megye rendet az indít­ványt nem istápolva, a kinevezettekben megnyugodtak, sza­badságában sőt kötelességében állni fogván a választmány­nak ott, hol szakértők felvilágosításait szükségeseknek talá­­landja, azokat bármikor is hasznára fordítani. —A m­agy helytartótanács két esküid hivatal rendszeresítését engedvén meg a megyének, azokra Pózner Lajos és Pigay Ferencz a mélt. elnök által kineveztettek , egyszersmind pedig mivel a földvári járás egyik szolgabirája, és az ujdon rendszeresített egyik esküit a többinél kevesebb fizetéssel vannak ellátva, a hivatalkodás egyformaságának elve nyomán a m­aga helyi.­­tanács ezen fizetések egyenlősí­ésének megengedéséért meg­kérdik. — István félig ő fenségének, valamint fenséges . Dorothea föherczegasszonynak a megye üdvözlő felirataira adott kegyes válaszaik a rendek által többszörös hálát és örö­met tolmácsoló éljenekkel üdvözöltettek. Tolna rendes azon nem helyeselhető szokást, hogy az országgyűlési költségek ezelőtt a házi pénztárból előlegeztettek, jövőre megszüntetni kívánván, F. B. táblabiró indítványa nyomán, előre is min­den ideális nemesi telekre 30 p.krnyi, a birtoktalan neme­sekre és tisztesbekre pedig egyénenkint 6 p.krnyi ország­gyűlési költségül tekintendő ’s semmi egyéb czélra fel nem használható öszvegnek előlegesen is a szokott kulcs szerinti kivetését és behajlását elhatározák. A m­agy helyi­ tanács­nak azon intézménye következtében, mellyben előadatik, hogy a pécsi püspök feljelentése szerint az egyház gondno­kai azért, mivel a megye által a közmunkák alól ki nem vetettek , valamint a törvény értelmében ki sem vétethettek , ebeli foglalkozásukról egymásután lemondanak, választólag ebeli, a törvény nyomán tett intézkedésünk iránt hozott vég­zésünket felterjesztendjü­k.­­ Szomorító megütközéssel va­lónk kénytelenek venni szinte a nm. h.tanácsnak azon intéz­ményét, mellyben a megyei rabok czélszerűbb élelmezése körül tett lépéseink helybenhagyatnak ugyan, azonban a várkapitány 274 p fttali fizetésének épen ezen okból felsőbb jóváhagyás reményében 400 p ftra lett fölemelése miatt a megye legfelsőbb visszatetszésről értesittetik, melly legfel­sőbb visszatetszés annál inkább aggaszt bennünket, miután azon régibb czélszerűtlen rabtartási rendszert, melly szerint a rabok helerrkinti tó p­krért a várkapitány által hetenkint kétszer láttattak el meleg étellel, ’s minek a rabok mindig nagy számmal betegeskedése, a gyógyköltségek tetemessége, és a bírói ítéletek nem kellő alkalmazhassa lének követke­zései, megszüntetvén, egy gróf Aichelburg Ferencz elnök­lete alatt dicséretesen eljárt választmány által kidolgozott élelmezési terv szerint, jelenleg a rabok hetenkint ötször láttatnak el meleg étellel, és mégis nemcsak nem nagyobb terhével a házi pénztárnak, sőt évenkint körülbelül 800 p ft meggazdálkodásával; és épen ezen meggazdálkodott öszveg­­ből a várkapitány fizetését, melly ezen rendszer behozatala által, mellékjövedelme megszüntetésével, az elélhetésre szükséges mennyiségnél alább szállott, emeltük fel 124 p.­ffal, miután azt hivők, hogy ezen a rabokra közvetlen fel­ügyelő fontos hivatalt legalább annyi fizetéssel szükség el­látni, melly mellett arra jó jellemű ’s szorgalmas egyén al­kalmazható ; ’s bár ezen fizetés felemelése egy tetemes ösz­vegnek évenkinti meggazdálkodása és a betegeskedő rabokra kiadni kellett gyógyköltségeknek nagy részben megszűnése által az adózó nép tetemes és szembeszökő könnyebbségére behozott ’s már több megyék által is magokkal közöltetni kért rabtartási rendszernek egyenesen mulhatlan következése, bár ezen f 24 p ft az általunk ekint meggazdálkodott mintegy évenkinti 800 p.ftnyi öszvegből adatott meg, mindazáltal felsőbb visszatetszés adatik tudtunkra , melly okból tehát alázatos felírásunkban ezen inkább dicséretre számolhatott eljárásunkat a nm. h.tanács előtt még egyszer kifejtendjük, azon hiedelemmel lévén , hogy azon általunk sajnálattal vett legfelsőbb visszatetszés ő felsége legmagasb kegyelme által rólunk kegyelmesen elháríttatni fog; ebeli közohajlásunk si­­keresitésére főispán ő mltga is megkéretvén. — Ezelőtt hó­napokkal Zalamegyéből ide átszállásolt a rendes számon fe­lüli katonaságnak piaczi áron leendő ellátása iránt a nmlgy helyt,tanácstól tagadó választ nyervén, még egyszer olly ér­telemben felírunk , hogy miután meggyőződésünk szerint az azelőtti megyebeli katonaság száma bizonyosan igazságos fel­oszlás szerint volt meghatározva, csak rendkívüli eset okoz­ható , hogy egy idő óta annál nagyobb számú katonaság küldetett hozzánk, melly rendkívüli eset az ínség enyhülté­vel megszűnendő lévén, nincs kétségünk , hogy az előbbi teljes hiedelmünk szerint igazságos arány visszaállíttatni fog. — Kiss Pál, gr Apponyi Antal, Scitovszky János püspök, gr. Z­óhy László és Bezerédj István a szederfa tenyésztése körül tanúsított buzgóságuk tekintetéből helytartótanácsilag megdicsértetvén, ez a megye által is örömmel fogadtatott — Szőnyegre került ezután Hevesmegyének az országoshitű parádi botrány megvizsgálása ’s a tettesek megfenyitése tár­gyában kir. biztos kiküldetéséből alakított sérelmét panaszló levele; ’s megyénk dicséretére legyen itt megjegyezve, mikint nem találkozott egyén , ki azt mondata volna, hogy Heves­megye teljesítette kötelességét, sőt B. I. is, kiben a sérel­mek rendszerint buzgó pártolóikra szoktak találni, nyíltan megvallá , mikint ha jelenleg ítélnie kellene Heves megye el­járása felett, mitsem tartózkodnék kimondani, hogy Heves­megye nem járt el tisztében , és hogy a moralitásnak és em­beriségnek valami fokára nem kell az embernek fellépni, hogy az illy botrányra kimondja a kárhoztatást; és igy Heves me­gye eljárását helyeslőleg egyetlen egy szó sem emelkedvén, a különbség egyedül abban állott, hogy egy rész a levelet tudomásul vétetni, más pedig annak nem pártolását ki is mondatni kiváná, melly utóbbi nézet azon indoktól, mivel Hevesmegye önadatait eléadván ügyét valóban ítélet alá bo­csátó, végzéssé emeltetett. Ez alkalommal egy fiatal szol­­gabiránk nyíltan­­ mondó, mikép a b­harmegyei szolgabiró egyenesen azon okból illet­tetett veréssel a legnagyobb lo­­vagiatlansággal, mivel a terrorismus azt, hogy ő conserva­­tiv, eltűrni nem akarta; hogy ha a magyarok egyik tulaj­dona a lovagiasság, meg nem tartatik, legalább a másik, a vendégszeretet tartatnék meg. — Ungmegyének egy orszá­gos tizkármentesités törvényesitésének eszközlésére felhívó levele közhozzájárulással ’s pártolással fogadtatott, melly valóban üdvös intézet, hogy már tervben is van, elnök­ö­mliga szavai által megnyugtattatánk. Első alispánunk a szeg­­zárdi takarékpénztárnak m­it az adózó nép segedelmére czélzó intézetnek elhaladásáról jelentést tévén, ez alkalom­mal is örömmel értesülénk, mikint a nevezett intézet kelet­kezési idejétől, azaz 1846. évi november 1se napjától fogva jelen ideg 103,634 p ft betéteinek örvendhet, ’s eddig 207,269 p.ftnyi üzletet eszközlött, melly tetemes öszvegböl 54,404 p.ft egyenesen az adózóknak kölcsönözteték, 9410 p ft ugyanazoknak már ismét kiadatni rendeltetett, és 8960 p.ftnyi sz­ete adózóknak adandó kölcsön tárgyalás alatt van, és nem kételkednek a megye rendei, mikint épen ezen an­nyira üdvös intézet által nyújtott segedelmezés eszközlé nagy részint a megyei adózó nép ez évbeli nagy ínségének tete­mes eny­hítését,és a rendkívüli segedelmezési módokhoz nyúlni kényszerülésnek kikerülhetését. — Legyen ezen kitűnő ered­mény jutalmok ezen intézet létrehozóinak, értem Tolnamegye minden üdvöst felkaroló főispánját, ’s a megye lelkes ren­deit. — Jelen közgyűlés első napján azon kitűnő tisztelet­teljes figyelem jeléül, mellyel az ezen nap tanácskozások­ban részt venni szíveskedett helytartósági érdemjeles tanács­nok Szabó Károly ő nagysága iránt viseltettünk, a megyei rrknek hangos éljenekben nyilatkozóit közhelyeslése között elnök főispán ur által e nagysága Tolnamegye táblabirái so­rába iktattatott, mire ő nagysága Tolnamegye kivonalainak a nm. h tanácsnál részéről leendő istápolását ígérni szíves­kedett. Megjegyzendő még, mikint Tolnamegye régibb évek­ből fenmaradott adó tartozásából a mostoha idők mellett is dicséretes szorgalommal bontakozik, a járások által befize­tett mennyiség első alispáni után a főispánnak havonkint fel­jelentendő lévén. A hús árát 14 krról 12re szállítottuk , az aratórészt pedig a múlt évi állásponton hagytuk. Törvény­székünk augustus 23án, közgyűlésünk november 22én ve­­endik kezdetüket. Rend. lev. BÁCSBÓL, jun. 28. Folyó he­­lén nyilt meg évnegye­des közgyűlésünk ma­gos főispán ur elnöklete alatt, ki ékes szavakkal terjeszté elő, hogy a mennyei gondviselés, földi sorsunk legbölcsebb intézője, kedvező időjárás és jótékony esők által elenyésztett azon gyászos aggodalmakat, mellyek közt mind a földesur mind a jobbágy tépelődve nézett a ké­tes jövendő elibe. Ez előterjesztésre abban pontosult öszre a közhatározat, hogy a gabnakiviteli tilalom megszüntetvén, minden kereskedelmi vállalat előbbi rendes folyamába állít­tassák vissza, de minthogy sok földhözragadt szegény, éhező iparműves, nyomorék és ügyefogyott lakos van Bácsban, ki közsegélyezés nélkül a halálnak martalékául eshetik, a húsz ezer pengő forint ezek gyámolitására forditandónak javasol­­taték. A közhatározat egyetemes pártolást nyervén, nem ta­lálkozott egy is, ki elvben nem osztozott, csupán a kivetés, beszedés, kiosztás és beszámolás módja iránt ágaztak el a vélemények; a dús uradalmak, jelesül a kincstári és kalocsai érseki uradalmak vetélkedének a megajánlásban , ’s ezen öszveg az egyházi rend ’s nem jobbágytelken lakozó nemes urakra az utolsó országgyűlési kulcs szerint határoztatok ki­vettetni , a kiosztás legszigorúbb felü­gyelés mellett aránylag intézteim rendeltetvén. Szóharcz keletkezett a molnárok vámjárandóságának meghatározására nézve; az ellenzék fő­nöke az illy megszorító,és a tulajdon szentségét korlátozó sza­bályozást sem törvényesnek, sem igazságosnak nem tar­totta , sőt azt a megye szabályzati jogán kívülinek állította lenni; a többség ellenben szokás, és az ebből folyó jog szerint az őrlési vámjárandóságot egyenesen a megye jogkö­réhez kapcsoló, és innét a pestmegyei szabályozás nyomán, azért is mert a felső bácsi malmok többnyire pestmegyei ha­tárban állomásoznak, a vámot 14ben állap­ta meg. Sző­nyegre kerültek ezután a felsőbb k. intézmények. Közfigyel­met gerjesztett a Zombor kir. városban lakó nemességre a város hatósága által a közlegelőn nem tartott marháktól vet­tetni szokott adó tárgyában érkezett k. intézvény, melly ál­tal rendeltetik, hogy az említett városban lakó nemesek azon marháktól is , mellyeket polgári joggal birt földeik művelé­sére, vagy valami adó alá eső tárgy használatára tartanak, még akkor is , ha egész éven át istállón tartják és táplálják, adózni kötelesek, azoktól azonban nem , mellyeket istálló­ban személyes kényelmükre tartanak. És ámbár e tárgyra nézve a tiszti ügyész terjedelmes véleményt terjesztett elő, melly legfelsőbb helyen is megfordult, minthogy mégis a nemesi kiváltság sarkalatot ingatá meg e határozvány, óvás, ellenmondás , tiltakozás és mindennemű jogorvoslat fentar­­tása mellett újólag tiszti ügyészi véleményezés alá utasittatott. — Felolvastatott fenséges István főlig kir. helytálló kegy. válasza, mellyben hold, édesatyja elhunyta fölött iránta ta­núsított meleg részvétét Bácsmegyének megköszönvén , ér­zékenyen nyilvánítja. Az áldás , mellyel hálás elismerésük a felejthetlen atya hamvaira mond , írt hozott fiai fájdalmára is, ’s nem engedi kételkedni, hogy a d esöült emléke Bács kb. és erdei kebléből enyészni fog. Azon közbizalom és sze­retet, melly a boldogultat félszázados nehéz pályája küszö­bén üdvözlé, jó’s balszerencse közt sirjáig híven kísérte, ennél érdemeinek szebb elismerése’s fáradalmainak méltóbb jutalma nem lehetett. Illy példa által lelkesít tetve, magasztos czélul füzé ki törekvés­­ekbe, híven atyja szelleméhez, azál­tala­ kijelölt utat követni, mellyen ura királya legmagasb bi­zalmának 's hazafial várakozásának, mennyire tőle kitelik, megfelelhetni reményi .Egy legyen munkálkodásunk vég­­czélja — illy szivemelő szavakkal rekeszti jeles válaszát — a közjó, ’s velünk lesz bizonyára Isten áldása is. ’S ha majdan pályám véghatárán annyi elismeréssel fogna az én működésem is találkozhatni, mennyi jóakaró bizalommal rá-

Next