Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-11-21 / 700. szám
TARTALOM : Magyarország és Erdély. Elnükösködhetnek-e a főispánok és helyetteseik a megyei törvényszékeken ? Országgyűlés : VIdik kerületi ülés nov. 19kén (tárgy : hitelesítés.) Vdik országos ülés a t. kk. és rrknél nov. 19kén (Tárgy: Izenetei a kk. és rrknek, jelesül 1) a bold. József nádor érdemeinek törvénybe foglalása , nevére alapítandó közintézet és örököseinek k. adománynyai megtiszteltetése iránt; 2) a fens. nádorhoz az országgyűlés megszorítás nélküli szabad közlésének kieszközlése tárgyában; 3) külön országgyűlési hírlap ügyében. Törvényjavaslatok. Megyék: közgyűlés Veszprémben. Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. Néhány szó a cholera ügyében. Levél Páduából. Nyilatkozat a Híradóban megjelent pesti követválasztást tárgyazó czikkre. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Olaszország. Hivatalos és magánhirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Elnökösködhetnek-e a főispánok és helyetteseik a megyei törvényszékeken? Köztudomásra van, mikint Szabolcsmegye 1846ik évi böjtmáshó 30án tartott közgyűlésében költ végzése által tisztviselőit és táblabiráit, a főkormányzójának elnöklete alatt tartandó törvényszékeken részvéttől eltiltotta. — Alapja ezen végzésnek, mint benne elősoroltatik : a) Az 1613. évi 24ik törvényczikkely, melly rendezvén a megyei törvényszékeket, midőn azok alkotó részeit, vagyis azon egyéneket, kik törvényszéki bíráskodásban részt vehetnek, előszámlálja, — a főispánokról semmi említést nem teszen, és igy a biráskodásból őket kizárta, — mit bizonyít. b) Az 1723. 56ik törvényczikkely, melly a főispánoknak egyedül az igazság kiszolgáltatására felügyelési jogukat, — nem pedig az igazságkiszolgáltatásbani tettleges befolyásukat törvényesitette. c) A főispáni esküforma különböző a törvénybe iktatott esküformától, miért is az ellen Szabolcs megye óvást tett. — d) A megyei élet egyik legfőbb biztositéka az, hogy a maga körébe csak önmaga által választott bírák ítélhetnek felette. — e) Más megyei főispánoknak törvényszéki elnökösködése Szabolcsmegyének azzal ellenkező 48 éves gyakorlata ellenében — a szabolcsmegyei főispánoknak törvényszéki elnökösködésre jogot nem adhat. — Ezen határozat — a hazánkban jelenleg létező politikai pártok között, — nem kevés súrlódásra szolgáltatott alkalmat , és némelly megyék saját nézetök szerint fogadván Szabolcs megye határozata alapjául felhozott indokokat, hasonló értelemben — mások ismét a törvény és törvényes gyakorlatra hivatkozva azzal épen ellenkező olly tartalmú végzéseket hoztak, mellyekben a főispánoknak és helyetteseiknek a törvényszékeken elnökösködés törvényes jogaik közé számittatik. Ha figyelemmel átolvassuk mind azon végzéseket, mellyek a kitűzött kérdésre nézve akár egyik akár másik értelemben hozattak — ’s azokban elősorolt okokat törvényeinkkel — azok alkotásának történeteivel és a gyakorlat törvényes értelmével, végre a megyék törvényes, nem pedig képzelt hatósági körével egybehasonlítva megfontoljuk, tapasztaljuk : mikint a dolog még nincs anynyira kifejtve, hogy ahoz többé szó nem férne. — Szabad legyen annálfogva nekünk is, kik nem mást, mint az igazságot kivánjuk nagyobb fényben előállítani, igénytelen nézetünket a részrehajlatlan olvasó ítélete alá terjeszteni. Mi törvényes hatóságuk volt a megyei főispánoknak régibb századokban? véleményünk szerint vitatni felesleges, mert mellőzve sz. István és az azt követő több királyaink uralkodásuk alatt e részben alkotott számosabb törvényeinket, röviden csak azt jegyezzük meg, miként különösen kötelességeikben állott nekik az igazság polgári és bűntárgyakbani kiszolgáltatását közvetlen eszközölni,— bizonyítja ezt Mátyás 3. Decr. 31. Ulászló 2. 15. 1526: 33. 1536: 37. — Meghatározottan kijelentik ezen és felhozható egyéb igen számos törvényeink, hogy a főispánok megyéikben nemcsak politikai, hanem törvényes tárgyakra nézve is olly kizárólagos kormányzói hatósággal voltak felruházva, miszerint főispánok nem létében az 1574 : 33. 1575 : 7. és 1578 : 41k törvényczikkelyek tartalma szerint az alispánoknak is csak különös törvény által engedtetett hatóság, törvényszékek hirdetésére és törvényes tárgyakbani eljárhatásra. — Ki erről bővebben elmélkedni és többet olvasni óhajt, utasítjuk Botka Tivadarnak „Notitia diplomatica veteris constitutionis comitatuum“ czimű jeles munkájára. Értekezésünket jelenleg egyedül az 1613 évtől 1723 évig, és ezen évtől kezdve a jelenkorig számitott, és igy két külön időszakra szorítjuk ,s mind a két időszakot elsőbben törvényes, annakutána gyakorlati szempontból veendjük vizsgálat alá. Mi az első t. i. 1613 évtől 1723 évig számitott időszakot illeti : e részben az 1613 évi törvényeink között két alaptörvényt találunk, első a 23ik czikkely 17ik szakasza , melly következően rendelkezik : „Vice comes vero, judices nobilium et jurati assessores, de quorum praesentia ex facie loci in sedem judiciariam est causa per viam appellationi provocata, in sedibus comitatuum judiciariis post peractam relationem sub juramento ipsorum factam, nullam vocem haberi possint, sed reliqui judices nobilium juratique assessores praesente notario revideant. “ — Második a 24dik czikkely, melly így rendelkezik: „Ut autem justitiae administratio meliori modo possit procedere , ultra ordinarios juratos assessores deligendi sunt per comitatum, et ex potioribus nobilibus plures assessores, qui ad jurium administrationem juramento sint adstricti, iique sedibus judicis inter sint.“— §. 1. Extra bos juratos autem nullus alius in revisione causarum vocem habeat. Kérdést nem szenved, miként ezen törvények könnyen azon hiedelemre vezérelhetnek akárkit is , hogy mivel azokban a főispánokról semmi említés nem létezik, azoknak az idézett törvények alkotása előtt volt bíráskodási hatóságuk végképen megszüntetett — következőleg a törvényszéki elnökösködést 1613 év után törvényesen nem viselhették. — Azonban lássuk igy értelmezte-e az 1613 évi törvényhozás az érdeklőti czikkelyeket vagy sem ? Mi azt tartjuk, hogy nem. — Ezen állításnak bebizonyítására helyén lett volna Ugyan mindenekelőtt az 1613 évi országgyűlésnek naplóját és irományait felhozni. De sajnosan jelentjük ki, miszerint a leggondosabb nyomozás sem vezérlett e részben kivánt eredményre , minthogy sem az országos, sem más nyilvános levél és könyvtár, sem végtére előttünk ismeretes több magángyűjtemények nem bírnak az említett évi országos ülés folyamát és történeteit előterjesztő adatokkal. — Illy körülményben tehát csak a következőket hozhatjuk fel véleményünk pártolására : a) A főispánok Ulászló 5. D. 2. czikkének 51k szakasza szerint főkormányzói lévén a megyének — azoknak a megyék feletti állásukat a törvényhozás mindenkor ollyannak tekintette , miszerint ámbátor rólok egy vagy más törvényben nyilvános emlités nem létetett — azért mégis főkormányzói hatóságuk sem polgári sem törvénykezési részeiben csonkítást nem szenvedett — ’s igen hibáznék az, ki olly törvényekből illy következtetést vonna ki — mert a 3mas Törv.k. 3ik részének 6ik czime szerint a törv.székek a főispánoknak saját itélőszékeik lévén — a főispáni hatóság köreinek felfogásával és törvényeink értelmével ellenkeznék azt állítani, hogy a főispánok saját itélőszékeiken nem gyakorolhatták volna az elnökösködést. b) Ha (meg nem engedőleg) megszüntetett volna a főispánoknak bíráskodási hatóságuk 1613 évben, a felebb érdeklett törvények megszüntették volna ezen hatóságot mind polgári, mind bűntárgyakra nézve, mivel általános lévén a törvény rendelete, az ebből természetesen folyó józan következtetésnek is általános értelműnek kell lenni. Azonban hogy a dolog nem így áll, legyen szabad némelly későbbi és valósággal a dolog érdemére vonatkozó törvényeket felhozni; az 1625 évi 13 czikkely 2d. 3dik és 5dik szakaszai a bűntárgyakbani törvényes eljárást a főispánoknak az 1548. 43 czikkben érdeklett büntetés terhe alatt teszik kötelességül, az eljárás módjára nézve pedig meguyittatik az 1548 évi 50dik czikk ime szavaiban : 2. §. Et si qui latrones fovere, vei ipsi latrocinari comperiantur, illico comites vei vicecomites, si per se sufficientes fuerint tales omnes ex merito puniant. c) Az 1647 és igy szinte az 1613 év utáni 92 törvényczikkely eképen rendelkezik : Quia nonnulli domini et nobiles judicia et judiciarias executiones judicum comitatibus in bonis suis impedtivisse de prehenderentur, decernitur ut articulus 15 decreti adi Uladislai et 60 . 1628 strictissime observentur Kik legyenek pedig a judices Comitatus, felvilágosítja Ulászló 2 decretumának 15 czikkelye a következendőkben. Ob hoc statutum est quod ipsiquoque (kik t. i. az isobban emlitetnek) ad instantiam quorumcunque judicio et judicatus ipsorum Comitum vei Vicecomitum et judicum nobiliter parere et obtemperare debeant et teneantured) Az 1659dik évi 68 és 1662 évi 27ik és így az 1613ik évieknél hasonlóan későbbi törvényczikkelyek arra is engedelmet adtak a főispánoknak, hogy a tiszti számadások vizsgálatán személyesen vagy képviselőik által jelen lehessenek — már pedig azt, hogy a tiszti számvevőszékek törvényszéki hatósággal vannak felruházva , tagadni ez ideig senkinek eszébe nem jutott. Ezen és felhozható több más törvények is nézetünk szerint eléggé tanúsítják, hogy midőn az 1613 évi 23 és 24 törvényczikkelyek a törvényszékeket rendezték, a főispánok bíráskodási hatóságát semmi tekintetben nem csonkították, sőt a főispánok a c) alatt előadottakhoz képest 1647ik évi 92ik czikkely szerint egyenesen a megyei birák közé soroztattak, következőleg azt állítani, hogy ezen törvénynél elébb, t. i. 1613ban alkotott 23 és 24ik czikkelyek által a főispánok birósági hatósága megszüntetett, nem egyéb mint felsőséggeli ujduzás. — Mi a 2dik vagy is 1723 évi országgyűléstől korunkig számitott időszakot illeti . Ezen időszakból az 1723 évi 28. és 56. t. czikkelyek hozatnak fel annak bebizonyítására, hogy, ha nem szüntetett volna is meg a főispánoknak bíráskodása az 1613. évi 23 és 24. törv.czikkelyek által — megszüntette azt a felhívott két törvényczikkely, mellyek közöl az utóbbi törvény eléggé kitünteti, hogy ezen idő óta a fejedelem az igazságkiszolgáltatás körüli legfőbb felügyelési jogát a főispánok által gyakorolja, ’s ezeknek e részbeni hatóságuk jelenleg már nem terjed tovább , mint felügyelni az illető bíróságokra, miszerint az igazság részrehajlás nélkül kiszolgáltassék; lássuk a 28 ik czikkely szavait : Pro majori uniformitatis ratione et exaction appellatarum causarum revisione statuitur. §. 1. Ut ad conformitatem articuli 8 Vladislai regis decretii et articuli 13 anni 1557 judices in causis propriis, et principalium suorum, in tabula regia vertentibtis, non secus et alii quoquo modo interessati, prout et vice comites et judices nobilium ac jurati assessores, — in sedibus judiciariis comitatuum esse non possint; et post factam, causarum, coram iisdem ventilatarum relationem, sub earumdem discussione exesse inposterum debeant. Az 56ik czikkely pedig úgy rendelkezik : „Quando quidem supremi comites illorum cottuum, quibus praeficiuntur moderatores essent, actam politicorum et publicorum negotiorum, quam etiam justitiae administrationis curam sibi principaliter commissam haberent.“ Ezen törvények valóságos értelmének meghatározhatása végett vizsgáljuk az 1723 évi országgyűlésen alkotott törvények történetét. — lássuk azoknak alapját és hasonlítsuk öszve az ugyanakkor alkotott más jelesül 26 és 56 t.czikkelyekkel. — (Folytatjuk.) Országgyűlés. Vlk Kerületi ülés nov. 19-én. (Elnökök: Lónyay G. és Tarnóczy K. ; jegyző: Asztalos P.; tárgy : hitelesítés.) Lónyay G. elnök : jelentvén, hogy a József nádor érdemei méltánylása tárgyában kelt rendi üzenetnek tegnap tett módosítása ki nem nyomathatott, annak leírására kéri föl a tekintetes rendeket. Tomcsányi J. Békés K. : Nem látja helyén hogy az illy hosszú javítások itt írassanak le, nemcsak azért, mert azt az ifjak is megtehetnék, hanem, mert az illy szerkezetekről szükséges előbb otthon gondolkozni; egyébiránt az izenetben nem látja kifejezve a tegnapi gömöri indítványt, melly az izeinek egyedüli törvényes alapja. Lukács J. Temes k. : Véleménye szerint a gömöri indítvány nem volt elfogadva , azt hiszi , hogy illy eszmék hozzáadásával veszélyeztetve van a siker eredménye. Tomcsányi J. Békés k.: Nem tudja, milly hite van Temes követének ő felsége adományozási joga iránt, mert ha törvényre történik hivatkozás, ez által a dolog nem veszélyeztetve, de előmozdítva lesz.—Temes követe azt gondolja, hogy ez az izenetben ki van fejezve, mert ha ő felsége nem adományozhatna, az izenetnek úgy sem lett volna alapja. Békés követének észrevételére, a gömöri indítvány az izenetbe foglaltatván az 1715 : 26. és 1723 : 103. t. czikkre történik hivatkozás. lábu sorért pedig 10 pengékt fizettetik. Előfizethetni Pozsonban a kiadóhivatalban, főpiaczon Wigand I.könyvkereskedésében és 1’ estei hatvani utczai Horváth-házban 593-ik sz. a. földszint, és minden k. postahivatalnál.Az ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári postahivatalnál rendeltethetnek meg. Ezen lapok minden héten négyszer, u. m. kedden, csütörtök., pont, és vasáru, jelennek meg. Előfizetési ár félévre Jozsonban helyben ért... Postán borítékban hetenként kétszer küldve 6 ft. 24 kr., négyszer küldve pedig 7 ft. 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetüs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr. a kettős ha-Vasarnap 700. November 21.1847. 11UDAPESTI HÍRADÓ 1. Figyelmeztetés, orsz. mint tőségre Mióta a „BUDAPESTI HÍRADÓ“ Pozsonyban jelenik meg, azóta sűrü panaszok érkeznek hozzánk t. ez. előfizetőinktől, — különösen azoktól, kik ülés alatt helyet változtattak,—aziránt, hogy ujságpéldányikat igen későn vagy k épen nem kapják meg. Ezen hajon csupán a pozsonyi k. postahivatal, mellynél az ujságboritékok vannak, nem pedig lapunk kiadó-hivatala, segíthet. Ennélfogvást ezen mind a t. ez. előfizetőkre mind pedig a szerkesz___pre nézve igen nagy kellemetlenségnek elhárítása ’s jövőrei megszüntetése végett bizodalmas tisztelettel jelentjük, miszerint a Budapesti Híradó már most rendes folyamatnak indulván, minden kedden, csütörtökön, pénteken és vasárnap délután 5 órakor a pozsonyi k. postahivatalnál okvetlenül feladatni fog, innét szállitatván tova az ország külön vidékeire; kérjük ennélfogvást, ez vidéki,’s azon pozsonyi előfizetőinket is, kik postán rendelték meg lapunkat, miszerint azon esetben, ha példányaikat rendesen nem kapják kezükhöz, panaszukkal egyenesen a pozsonyi kir. postahivatalhoz, mint a bajt egyedül orvosolni képeshez, járulni, — azok pedig, kik helybeli új előfizetők, példányaikat Wigand könyvkereskedéséből szinte a fen már kitett napok óráiban elvitetni szíveskedjenek._________________________________________________________A n p w A B. P. Híradó szerkesztősége..