Budapesti Hiradó, 1847. július-december (618-722. szám)
1847-11-07 / 692. szám
816 saga ezen szavakat ejtvén „ha én a képességeket tekintem, azt kell mondanom „Makaj Szerenyilu melly nyilatkozata által magát a másik párt főnökévé tette, — ’s ez oka, hogy Petrovics pártja eltávozott“ — kérvén nyilatkozó táblabiró, hogy valamint e nyilatkozata, úgy az egész történet beirassék.Magos főispáni helytartó úr Balogy László táblabiró urnak kívánságát teljesíthetőnek és teljesítendőnek nyilvánítván, kívánta egyúttal, hogy az eltávozottak legalább számszerint jegyzőkönyvbe iktattassanak, és nehogy a beszéd egy részének kiemelése által, ennek a valódinál más értelem adathassák, mire abban jön a közmegállapodás, hogy Petrovics Tivadar követjelöltnek a tegnapi ülésben tartott beszéde és elnöki méltóságának válasza híven jegyzőkönyvbe irassék, és ez eltávozottak név szerint feljegyeztessenek; — ezen megállapodás nyomán itt feljegyeztetik, hogy Makai Sándor úr követül felkiáltás útján elválasztatván, Szörényi Ferencz és Petrovics Tivadar közötti kérdésre nézve pedig elnöki méltósága szavazást rendelt, mire azon indítvány létetett, hogy a szavazás mint többször már gyakorlatban volt, nyilvános legyen. Ezen indítványt többen, jelesül pedig azok, kik Petrovics Tivadar mellett buzogtak, ellenzették, erősítvén, miszerint abban morális erőtetést látnak; a másik oldalon lévők pedig az indítványt erélyesen támogatták; sokan is szólottak már, és a gyanúsítást, mintha bármilly erőtetesnek magukat alárendelnék, visszautasították, és még számosan jegyeztették föl magukat a szólásra és a szavazás módja fölötti tanácskozás közben felállott ismét Petrovics Tivadar táblabíró úr, és a resumáltakat idézve föl, visszavezeté a kir. és rr. emlékét mult 1833 évre, midőn t. i. ő az alig 24 éves fiatal férfiú, elnök ő méltóságának , akkori főjegyzőnek ellenében vivá ki követi megválasztatását, őszinte megváltván , hogy ha azon időben olly higgadt gondolkozásmóddal birt volna mint jelenleg, elismerve akkori vetélytársának mostani elnöki méltóságának saját személye irányábani szellemi fensőségét, a követségről lemondva, e fényes de nehéz feladatú tisztét vetélytársának átengedendette; mivel azonban a fiatal kor egyik gyöngéje szokott lenni a dicsvágy, elragadtatva azért e rendkívüli megtiszteltetés fényének nimbusától, a kir. és rr. akkoron személyében helyeztetett nagybecsű bizalmukkal élve, a követséget elvállalta, ’s mint iilyen tisztében tettlegesen is eljárt. Előadá továbbá, hogy midőn elnök ő méltósága e megye főkormányzójává neveztetett ki, szólónkívül mindenki örült, szónok azonban azon viszályok miatt, mellyek ő méltósága, ’s közötte régibb időkben fenforogtak, mélyen elszomorodott; azonban nyugalma helyre állítatott ő méltóságának főkormányzói tisztében lett ünnepélyes beiktatása alkalmával tartott azon beszéde által, mellyben ő méltósága kinyilatkoztatta, hogy ő a pártok fölibe emelkedve, a barátságot és egyetértést kívánja fentartani. — Áttért ezután szónok némelly magán-körökben állítólag történt beszédek körülményes előadására — minek befejezte után előterjesztő, hogy az óhajtás követté választatnia nem tőle eredett, hanem ez eszme mások impulsusának és buzditgatásainak eredménye vala,mi ha nem történik, vetélytársul ez alkalommal föl nem lépendett; bátoritá továbbá e lépésre őt is méltóságának iránta tanúsított szívessége , és e barátságos viszony folytában fölkérte is méltóságát, hogy miután hallomásból tudja, mikép elnök ő méltósága azt nyilatkoztatta többeknek, hogy előtte mind a három követjelölt egyiránt kedves, tehát a régi szokást követve, a titkos szavazást tartsa fen, és ne engedje e régi szokást épen akkor megváltoztatni, midőn szónoknak személye forog kérdésben, — mert különben szónok, elnök fi magának irántai barátsága, és a szónok személyeinek a más két követtel egyenlő kedvességére vonatkozó , és többek előtt kimondott nyilatkozatának őszinteségét vonja kétségbe ’s habár szónok fájlalni is fogja, de személyét a méltóságától ez által el fogja idegeníteni. — E beszéd végeztével elnöki méltósága az előtte szólóhoz intézve szavait előterjesztette, hogy igen gyöngének hiheti őt előtte szóló, ha azt képzeli, hogy beszédének hozzá intézett utószaka ő méltóságát mintegy tévútra vezetve arra kivondja, miszerint a határozatot előtte szólónak kívánsága szerint, és nem a kifejtendő többséghez képpest fogná kimondani; beszéde folyamatában beszövé ő méltósága, miszerint neki igen fáj, sőt mélyen sértve érzi magát Petrovics táblabiró urnák illegális nyilatkozata és gyanúsítása által, miután azt tőle semmikép sem érdemlé,s mennyire legyen Petrovics táblabiró urnak ezen eljárása méltatlan, kitünteti azon szivesség és lojalitás, mellyel ő méltósága előtt szólónak irányában viseltetett; ugyanis elejétől fogva, az utolsó perczig mindenkinek, ki nála a követválasztás iránt kérdést emelt, mindig csak azt válaszold, hogy neki mind a három jelölt egyiránt kedves lévén, mindegy akár mellyik fog követnek közölök megválasztatni,s midőn igy tett, a loyalitást talán túl is hajtotta, mert meg kell ismernie, hogy ha a képességeket tekinti, képesebbeknek tartja Makajt és Szerényét. — Erre Gyika Szilárd táblabiró urnak felszólítása következtében az ellenfél számos tagjai, kiknek névsorát ők magok írásba foglalva átnyujták. Jelesül: báró Brukenthal Mihály birtokos és táblabiró, Piácsek Pál, Petrovics Tivadar, Gyika Szilárd, Kápra Sándor, Milenkovics György, Milenkovics Sztoján, Milenkovics Dániel, Milenkovics István, Molenkovics Szilárd, Dragosy János, Jagodics Pál, Deszpinics Balázs, id. Szívós Pál, Szívós Miklós, Szívós András , Szívós Lajos, ifjabb Frummer Zsigmond , Fogarasy Tivadar , Faur Gergely birtokosok és táblabírók , Joannovics András birtokos és főpénztárnok, Stojanovics István csereszemesi birtokos, ifjabb Balogh Ferencz, Balogh László tbiró, Athanaszevics György ügyvéd, Asboth Adolf tbiró, D’Ellevaux László birtokos a teremből eltávoztak. — A képességre vonatkozó fenebbi nyilatkozatot Balogh László tbiró úr, és a teremből távozottak ekkép tettnek erősítvén: „ha a képességet tekintem, akkor Makai Szerényi, mit a távozottak (mint állítják eldöntő felkiáltásnak vévén, hagyák oda a teremet, — ezt azonban elnök ii méltósága kereken tagadta, ’s állította, hogy válaszának vezérfonalából is kitetszik, mikép fentebbi nyilatkozatát igy nem is tehette , mert azon nyilatkozatával csak Petrovics Ibiró iránti lojalitását akarta feltüntetni; — továbbá fel nem foghatja, hogy lehet az ellenfél részéről íme nyilatkozatát decisumnak, eldöntő irányi mutatásnak venni, miután a nyilatkozat megtétele előtt bocsátotta már a kérdés eldöntését szavazásra; — elnöki méltóságának ebbeli állítását ’s a képességre vonatkozó fentebbi nyilatkozatának e szavakban! „képesebbeknek tartom Makai és Szerényiy általa tett kijelentését, egyébiránt az igen nevezetes többség is szinte elismerte, és megerősítette.“ — Eddig a Jegyzőkönyv. Elemezzük most a megyei határozatot, lássuk, mi belőle a tanulság? Első tekintetre, és minden fejtörés nélkül kivonhatja belőle és meggyőződhetik mindenki, miszerint 1) a végzés úgy, amint van, nem egyedül a többségnek műve, mert az valamint tartalomra, úgy szerkezetre nézve a kisebbség által is helybenhagyatott; 2) hogy azon párt, melly Sz. F. főjegyzőt pártolta, 113, P. T. pártja pedig összesen 34 egyénből állott; 3) hogy midőn a kisebbség a túlnyomó többséget elég méltatlanul arról gyanúsította, miszerint jelöltjét olly egyének hozzájárulásával is kívánja megválasztatni, kik szabad választási jogukat és meggyőződésöket mások tekintélyének és befolyásának alárendelték, ugyanakkor maga ezen kisebbség ereje egész megfeszítésével titkos szavazás mellett szó- és hitszegőket szerezni törekedett, ’s ezek seregével reménytette a jelöltjét és ez maga magát megválasztatni, és szándéka lehetett a szép mesterséget a képzelhető legnagyobb mértékben űzni, mert hogy többségre verődhessék , több egyénre volt még szüksége, mint a mennyiből egész pártja állott; 4) hogy a kisebbség jelöltje e dicső eljárásban annyira ment, miszerint főisp. helyettesünket hízelgéssel , méltatlan gyanúsítással, fenyegetéssel akarta gyenge lábon állott ügyének istápolására erkölcsileg kényszeríteni, és kényszeríteni, mint nem ok nélkül sejdítjük **), meggyőződésének megtagadására , vagy legalább a meggyőződése elleni kijelentésre , és pedig kényszeríteni akarta azon főisp. helyettest, ki, mint maga is nyilván elismerte, iránta mindig a legnagyobb szívességgel viseltetett, kinek barátságával, különös kitüntetéseivel olly méltán büszkélkedhetett; azon főisp. helyettest, ki nemcsak választás előtt minden kérdezőskedőnek — pedig ezek, mint képzelni lehet, sokan voltak— határozottan azt mondá, hogy neki mindhárom jelölt — tehát P. T. is — grata persona, hanem magát a választást is félreismerhessen, és a felkiáltásból is igen világosan kitűnt többsége ellenére azon pártnak, melly őt minden alkalommal pártolni szokta, és semmikép sem tagadható kedvezésére azon pártnak, melly , hol lehet, gáncsot vet, szavazatra bocsátotta; 5) hogy a brassói kisebbség főisp. helyettes ur szavai értelmezésének olly igen elferdített voltát még akkor sem akarta belátni, midőn annak magyarázata a napfénynél világosabban, és pedig a legkiengesztelőbb és leglegálisabb nyilatkozatok sellett előterjesztetett; és hogy e kisebbség igen nemesen fizet főisp. helyettes ur ő magának iránta tanúsított azon engedékenységeért, mellynél fogva a másik pártnak olly félreismerhetlen, világos és a felkiáltásból olly tisztán kitűnt nagy többségét ki nem mondotta, hanem kedvéért voksolást rendelt — Többen. BUDAPESTI HIRHARANG.—ban a postamester meghalt , s mivel a temetés némelly közbenjött akadályok miatt nem mehete véghez, a rokonok ezek iránt az illető hatóságokhoz folyamodtak, ’s egyszersmind jégvermet bérlettek ki, hová az elhunytat behelyezék, hogy épségben várhassa el a baj elhárítását. Azóta három hét telt el, s a szerencsétlen postamester még most is jégen fekszik! — A német színházban egy lisztárust a guta halálra sújtott, néhány pillanattal az előadás előtt. Különben színházakban csak előadás után szokta az ember magát rosszul érezni. Czigány zenészink most már azt is nyilvánosan jelentik, hogy hány külföldi király előtt hegedültek; ezen dicsekvéshez még azt is csatolhatnák, hogy hány helyütt ettek valóságosausztrigát. Egyébiránt mivel ők azt is jelentik, hogy egyenruhában fognak föllépni, minek különben jeles játékukra nem igen nagy befolyása lehet, tehát mi viszont örömest hirdetjük, hogy meg is *) *) *) *) Milly hiú remény olly megyében, hol sem kortes, sem megvehető voks nincs ! — Többen. **) Sejtelmünk onnan ered, mert magos főisp. helyettesünk, ha ez meg nem ütközik meggyőződésével, amúgy is már P. irányában túlhajtott lovagiasságát még erre is kiterjeszti kétségtelenül, mert, mint ismerjük, egészen szeret cselekedni, és mert ismerve éles felfogását, nem hihetjük, mikép elkerülhette volna figyelmét, hogy a titkos szavazás a milly üdvös, felkiáltás előrebocsátása nélkül, mert a nem függetlent, a szellemileg vagy jellemző gyöngét fentartja joga ’s meggyőződése gyakorlatában, a független erőst pedig megóvja a gyűlöletesség és kellemetlenségtől, e mellett a társas élet viszonyait kíméli és fentartja; úgy más részről felkiáltás előrebocsátása mellett erkölcstelenítővé és félrevetendővé válik, mert adott és felkiáltással már gyakorlatba is vett szó törésére, a csábítót és csábítottat egyiránt bélyegzőre nyújt alkalmat, holott a nyilvános voksolás mellett a nem független csak szabad tulajdonát, t. i. szabad szavazatát, másnak rendeli alá, mi különben is alkotmányos országban, míg gyönge és erős lesz , ki nem kerülhető. Egyébiránt ez általános elmélet,s nálunk most az alkalmazásra eset nincs , mert épen azok, kiket a kisebbség leginkább buzgóit a függés gyámjával terhelni, leghatározottabban utasiták azt vissza, ds legerélyesebben sürgették a szavazásnak nyilvánosságát, mint természetes folytatását a szinte olly nyilvános felkiáltásnak. — Többen. ***) De hiszen iilyen e párt hálája, ’s ezt főisp. helyettesünk a múlt tisztújításkor is tapasztalhatta , és tanulságot vehet, hogy ez urakat soha meg nem nyugtatandja , soha ki nem elégítendő, hacsak vak eszközükké nem akarja magát odaadni, és ismerve férfias egyéniségét, jellemszilárdságát és erős akaratát, bizonyossággal mondhatjuk, hogy azt nem teendi. — Többen voltak csinosan mosdva és beretválkozva. A természet illy derék egyszerű fiaihoz nem illik a nyegleség. — Ismét botrány történt az irodalomban, hatvankét ifjú párviadallal fenyegeti a Honderű szerkesztőjét, ha Petőfi ellen ezentúl is ■Írni fog! Ezen ifjak „Petőfit védő társadalom“ czim alatt egyesültek. Azt hiszszük, hogy az egész csak tréfa, és nincs köztünk ember, kinek komolyan juthatna eszébe illy társulatot alapítani. Költői művek önmagokat védik, ’s kardra vagy fütykösre egyáltalában nem szorulnak. Az esélének aztán véleményszabadság a neve Magyarországban! — Albonn Bécsben hallata magát, ’s legnagyobb elragadtatást idézett elő gyönyörű hangjával; írják, hogy mind előadása, mind hangja sokat nyert utóbbi ittléte óta. Nemzeti színházunk látogatói tehát rendkívüli élvezetet várhatnak. Alboni távozása után két új daljáték fog színpadra kerülni, ’s általában olly intézkedések tetettek, hogy minden héten legalább egy újdonság jusson színpadra, ’s ezzel csakugyan meg lehet elégedni, húsvétra pedig hihetőleg még érdekesb változatosság fog az előadásokban uralkodni. — Egy magyar író nem rég nem talált munkájának kiadót; előfizetésthirdető tehát, ’s másfél ezer előfizetőt kapott, és most a könyvárus vakarja fejét. Máskor mohón megveszi majd a kéziratot, ’s talán ismét vakarni fogja fejét. — Egy külföldi lap azt mondja Pest hölgyeiről, hogy a németek hiven szeretnek, a magyarok ellenben valamint könnyen hódithatók, szintolly könnyen ismét máshoz pártolnak. Ezen szomorú tapasztalást alkalmasint magán tévé a német levelező, nem bírván olly feles tulajdonokkal, mellyek valamelly derék magyar hölgy szivét állandóan lebilincselhetnék. — Bécsi lapok annyi gyógyszert közlenek a cholera ellen, mintha fogfájás volna , némellyek hideg, ’s mások meleg fürdőt ajánlanak; ha egyikként használ, ’s a beteg mégsem hal meg, úgy még százszer várakozik rá, ’s ha ezeket is legyőzi, aztán a cholerával magával is megküzdhet. —Budavárából a lejárások olly rosz állapotban vannak , hogy folytonos gyakorlat nélkül alig kerülhetni el a nyaktörést. Legjobb lejárás volt a nádori kert mellett, de a lépcsők melletti karfák elkorhadtak ,’s elhányattak, és újakkal máig, sem pótoltattak; mihelyt tehát nedvesek, vagy fagyosak a lépcsők, egymásután potyognak le az emberek, ’s csak az a szerencse, hogy van közel borbélyműhely, hol a megsérülteket küszint bekötözhetik. A halászvárosi lépcsőről ugyanez áll, csakhogy ennek alsó része még a...székül használ a félutczának, a kertek közti utat pedig az agyag többnyire szinte járhatlanná teszi. A födött lejárás lépcsői, a második osztályban, olly kopottak már, ’s olly fonákul állanak, hogy minden ember, ki először botorkál le rajtok , megáll, visszanéz,’s nem győz eléggé bámulni, hogy ugyan mikép jöhetett le nyaktörés nélkül ? Az egész sikátor kisebb ’s nagyobb mélyedésekből áll, mikben bizonyára a legügyesebb ló is kitörhetné lábát; mivel azonban arra lovaknak járni tilos, tehát semmi egyengetése nem történik , hiszen az embernek több esze van, vigyázhat magára. Az iskolák melletti lejárás „Új lépcső“ elnevezést kapott, hihetőleg a törökök elűzetése alkalmával, a melly hölgy ezen lépcsőkön hatszor lemegy, soha többé illedelmes apró lépésekkel lebegni nem fog, és a főlépcsőket követő könt és fiók-lépcsők ollyanok, hogy a középkorban bizonyára harmadik fokozatú vallató eszköznek használták volna. A Krisztinavárosba vezető márványlépcsőn csak nem rég törte ki lábát egy asszonyság, ámbár sem eső, sem fagy nem volt, a márványlépcők után következő agyag és falépcsők pedig számos embert kivándorlásra kényszerítettek már azon városrészből. Az gondolják talán az illetők,hogy azok, kik fön vannak, úgysem szeretnek lemenni, minek tehát jó lejárásrólgondoskodni? De mégis csak jobb lemenni, mint lebukni, tehát egy jó és biztos lejárásért esedezünk, a nádorkert mellett igen kevés költséggel lehetne ismét karfákat készíttetni. Hát még a Duna partján! Mihelyt a hidat kiszedik, rabok vágnak lépcsőket a földbe,s azokon kell a csónakokba botorkáznunk, és midőn esni, vagy olvadás van, egyszerre másfél étet csúszunk a sárban; ez azért van így, hogy ne legyen kedvünk Pestre menni, és pénzünket ott elkölteni; jól tennék tehát a pesti vendégfogadósok, dohányárusok m sat, ha a szükséges néhány forintot garasonkint összeadnák, és éjjel titkon becsületes falépcsőt állíttatnának föl a budai parton, mert igy mindennap legalább kétszázzal több ember menne Pestre, részint pénzt költeni, részint pénzt kölcsön venni. 2 A MAGYAR NEMZETI MUSEUM TÁRGYÁBAN. /. A könyvtárba továbbá részint ajándékoztattak, részint megvétettek. 19) H .. fiák János ájtatos rendi oktató ,Ötödik füzet Természetrajzi ’sat. Hanák Keresztelő János Pest 1847. 20) Rumy Ágoston Gyula, néhai édesatyja Rumy Károly György esztergomi papnöveldéi jogtanitó után fijára maradt nagyszámú kéziratban levő, tulajdon 15 csomóra menő munkákkal szaporitó m. nemz. museumunkat. — 21) Szönyi Pál nevelő a) a Pesten felállítandó protestáns praeparandia terve , készítette Szönyi Pál Pesten 1846/7. b) Alaktan magyar szülők, nevelők és tanítók számára készité Szönyi Pál Pesten 1846.7. munkákkal.— 22) A pesti növendék papság magyar iskolája munkálatai 14dik évfolyamával Pest 1847.— 23) Török János magy. gazd. egyesület titoknoka ,A magyar mezőgazdák egyesületének örömnapja Pesten 1847. — 24) Néhai Rácz Alajos pestmegyei orvos által végintézetileg hagyott,Conspectus Regrorum in Clinico Chirurgico Practico Regiae Scientiarum Universitatis Hung.,tulajdon kéziratával. — 25) Oroszhegyi Józsa .Magyar nyelvtan Pesten 1847., és ,Honleányok könyve e lső és 2dik füzet, tulajdon munkáival. — 26) Mészáros Károly ügyvéd ,Gerley Andreae Tentamen Juris Ecclesiastici Evangelicorum’sat.‘ — 27) Schultz Ágoston ügyvéd: ,Világtörténeti elbeszélések ’sat.‘ szerk. Schultz testvérpár Pest 1846.— 28) Erdélyi János szerkesztő: ,Magyar szépirodalmi szemle ’sat. 1847.‘ — 29) Galgóczy Gábor: ,Tévedések a nyelv körül az egész magyar irodalomban, tulajdon munkájával. —30) Apostol Pál mis- —