Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-23 / 768. szám
182 És mellyik e név? E név ez: polgár, és nem okozott-e már eddig is némi zavart polgári életünkben, hogy a ,polgári nevet különösen a városiak követelték maguknak ? nem volt-e annak ártalmas hatása közéletünkre, hogy a jobbágy, a nemes, a mágnás, a pap a polgári nevet kénytelen volt el nem fogadni, miután az rendi nevezet gyanánt használtatott ? és a kik ezután a haza polgárainak bevétetnek, még ezután se élhessenek e nevezettel, mellyel minden hazának minden lakosai élhetnek? Én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy e kivánaton olly törekvésnek bűzét érzem , melly valami rangvágyásra mutat; csodálatos : az kevés nekik , hogy magukat egy haza polgárainak nevezhetik, inkább egy városka polgárai akarnak lenni. Megfoghatlan törpe felfogása a polgár nevezet egyszerű nagyságának! Én értem azt, hogy nem akarják elveszteni azon kiváltságokat , mellyek a polgárnévhez eddig kötve voltak, p. o. hogy révtől, vámtól mentesek. De ha csakugyan e nyomor kiváltsághoz annyira ragaszkodnak: nincs-e más mód ahoz, mint monopolisálni a statusban egyesült emberek általános nevezetét? és nem szűkkeblű irányra mutat-e ez a városok lakosaiban, és akkor, midőn a nemesség lemondott azon kiváltságról, hogy a hivatalra és hírhatásra egyedül volt képes ? arról, hogy adómentes volt ? avagy ők sem példát nem akarnak nekünk mutatni, sem követni nem akarnak ? Én e fonák törekvésben csaknem hajlandó vagyok szomorú előjelt szemlélni ; higyék el a t. rr., a nevek egyformaságában nagy egyesítő és egyenlősitő eszköz és hatalom létezik. Az a franczia egyszerű és egyforma Monsieur-név, melly az első franczia forradalom óta terjedt el, tett annyit az életbeli egyenlőség és testvériség előteremtésére, mint talán valamennyi codexek, mellyek pedig a törvény előtti egyenlőségen alapultak. És szabad legyen kijelentenem, épen ezért én abban, hogy a múlt országgyűlésen a közlakos -nevezetet a kk. és rr. az én indítványomra kikerülték , és a polgár szót általánosan elfogadták, amint akkor benne nagy örömöm volt, úgy nagyobb dicsőségemnek tartom, mint ha egy törvényt víttam volna ki. Nem lehet a városban tenni semmi más különbséget, mint: polgár és választópolgár ; nem veszszük el a polgár nevet a városok 50—60 ezer polgáraitól, hanem visszaadjuk az egész haza minden lakosainak. E drága névtől eddig megvoltunk fosztva, a jobbágyok, a nemesek, a mágnások. Ha lesz egy köznév, az teremt közérzést. A többi külön nevezet ezzel nem lesz elrontva, de ellesz rontva egy, és azt átveszi a hazának minden rendű népe. De mikép abban soha nem egyezhetem meg, hogy csak egy osztály nevezze magát e hartában embernek, egy hitű felekezet nevezze magát kereszténynek, úgy nem egyezhetem meg abban sem, hogy egy osztály nevezze magát kizárólag polgárnak, melly díszesebb és tisztesebb név minden más névnél, czimnél; azon név, melly a statusban a legkisebb és egyszersmind legnagyobb, és ezért hozzá mindenki jogot tarthat. (Helyeslés) Komlóssy L. Debreczen köv.: Küldői a választó polgárok helyett csak polgárokat kívánnak létetni. Károlyi I. Pest v. köv.: Küldői is a polgár nevezetet megtartani kivánják. Zomborcsevics V. Szabadka köv.: Csodálkozással kell eltelni minden elfogulatlan szemlélőnek, ha látja, hogy, midőn az egyenes választásnak országos fontosságú kérdése úgyszólván ellenzés nélkül fogadtatott el, akkor a polgári nevezet controversiákra ad alkalmat. Ezen név a civilisált világban mindenütt specialis, technicus jelentését elvesztette, ’s az a status minden tagjának tulajdonává vált. Mi városiak u. m. e néven kivül más előjoggal alig bírunk; ezt pedig minden hazánkfiával szívesen megosztjuk. (Tetszés). Ezekből arra kéri a tervket, hogy azon nyilatkozatokat, mik egyes városi követek részéről történtek, általánosítani, é s a városi polgárok öszvegének tulajdonítani ne méltóztassanak; de véleménye szerint még azokról is, kik a polgári nevezetnek kizáró használatát meg akarják tartani, joggal nem lehet feltenni azt , hogy ők ez után valami kizáró privilégiumot akarnának megtartani. — A második rész czimét imigy óhajtaná szerkesztetni : A választókról és képviselőkről. Rengey F. Szeged köv.: Hasonló értelemben nyilatkozik. Meghaladva lévén e kérdés a 39 -ra nézve Szentkirályi M. jegyző felvilágosításul előterjeszti, hogy a választmány a censusra nézve azért tett különbséget, mert határozatnál fogva figyelembe kellett vennie, úgy a múlt országgyűlési — mint a mostani kormányi javaslatot. Múltkor a censusra nézve 3 categoria volt felállítva ; a kormányi javaslatban ez lépcsőnként határoztatik meg, miszerint a megkívántató érték minősége minden egyes városra nézve szabály útján fog meghatároztatni. A választmány ennek közigazgatási útán alkalmazását nem látta czélszerűnek, hanem a kérdést itt kívánta megoldatni. A részletekre nézve, több olly jót lát a borsodi javaslatban, a mit ide átvenni szükséges. Ilyen az, hogy olly telek vagy ház is vétessék hasisul, melly a polgár hitvesének nevére van beírva. Egyébként előterjeszti a mint már tegnap is emlité, hogy a deputatio nem elvet tett a számba, ’s nem lévén adatai, mikből a választók számát meghatározhatta volna, valami positivumot felállítani szükségesnek vélte ’s a censusra nézve a múlt országgyűlési ’s a kormányi javaslat között a középutat követte. Kubicza P. Trencsin köv.: Az a. pontra már tegnap előadott módosítását újra a t. rr. figyelmébe ajánlja. Somsich P. Baranya köv.: Figyelmeztetve a t. rr.ket, hogy a direct választás el lévén fogadva, kiindulási pontul fogadják el legalább azt, mit a kormányi javaslat az indirect választáshoz kötött, miszerint a városi község tagjai a polgári jognyerésre jogositvák, ha a város területében olly fekvő tulajdont bírnak, melly telekkönyvileg saját nevökre van írva, és kis városban 200—500ig, közép városban 500—1000ig, nagyvárosban, 1500—2000, Pest városában pedig ezüst pénzben legalább 30®Ö forintig terjedő értékű. Pest m. követét, aki adatokat kivon, oda utasítja, hogy a csongrádi indítványt pártolja a minimumra nézve. Piukovics A. Bács köv.: Midőn a t. rv. a jogok gyakorolhatását bizonyos qualificatiokhoz kötik, ezt annál inkább méltányolja, mert a quasificatiok főalapjául — küldői óhajtásai szerint — fekvő vagyont tűznek ki, miért e tekintetben Baranya követével szavaz; de amint meg van győződve, hogy a városi rendezésben a terv.nek főtörekvése alkotmányos jogok terjesztésére czéloz, úgy remélli, hogyha valaki úri hatalom alatti vagyonnal bír, ezt választói képességre akadályul ki nem kötik. Ennélfogva kéri a terv.ket, hogy figyelmöket a Bácsmegyében fekvő 3 kir. városok közöl Szabadka és Zomborra terjeszszék ki, mellyekben ekkorig az ipar , művészet és kereskedés meg nem honosultak, ’s mellyek lakosai, sajátságos helyzetüknél fogva főleg földműveléssel foglalkoznak. Ezek határában jelenleg tömérdek földbirtok van olly egyének kezében, kik a Duna, Tisza ’s Ferenczcsatorna mentében úri hatalom alatt létező, de kereskedésre virágzó helységek ’s mezővárosokban laknak, ’s közölök jelenleg is többen polgári jogokat élveznek. Tudja ugyan szóló, hogy e javaslat szerint a mostani polgárok jogaikban meghagyatnak, de ha a szerkezetben meg áll az, hogy az úri hatalom alatti létes polgári jogra képtelenit, ezt a t. rv. alkotmányos jogok terjesztésére irányzott szándékával ellentétben látja, ’s azt inkább jogok korlátozására ezélzónak tartja, mi az igazsággal ’s a polgári elem érdekével meg nem fér. A polgári jogok élvezhetése leghatalmasb ösztön az ipar és szorgalomra ’s épen az adott ingert a bácsmegyei úri hatalom alatti kereskedési helyek vagyonosabb lakosinak a bácsmegyeri kir. városokban nagyobb kiterjedésű fekvő vagyonnak szerzésére, kiknek utódai a felhozott akadálynál fogva , polgári jogok gyakorolhatásáért kereskedési hivatásuk ’s hajlamukról lemondani kénytelenitetnének, különben megszoktatnák a polgárok száma épen olly egyénekben, kik élelmük ’s függetlenségök fentartására nemcsak elegendő képességgel, de nevezetes vagyonnal is bírnak. De nem is látja okát és szükségét, hogy a minden képességgel bíró egyén választói képességre csak azért legyen alkalmatlan, mert jobbágytelekkel, vagy úri hatalom alatti házzal vagy magtárral bír, és nem tart attól, hogy ilyenek veszélyes hatással lennének a polgári elemre, mert politikai jogok gyakorlására minden egyéb birtok neménél legnagyobb biztosítéknak a fekvő vagyont tekinti, miután csak az képes a hon iránti szellemi vonzódást előteremteni, és fekvő vagyon az, mi a polgárt leginkább köti a városhoz és érdekeihez. Ezeknél fogva kéri a terveket, hogy a földesúri hatalom alatti léteit a választói képességre akadályul kitűzni ne méltóztassanak. Bohus János Arad m.,köv.: Annak azon rendelete által, hogy városi község tagjai csak azok lehetnek , kik a törvényesen bevett vallások valamellyikét követik, — a zsidókat kizárva látja, holott a városi rendezés megkívánja, hogy a jogokból egy osztály se legyen kizárva, ’s hol sok zsidóság van, erre is figyelem forditassék. Minélfogva szeretné, ha azon zsidók, kik a jelen qualificatióknak eleget tesznek , némelly municipális jogok gyakorlatában részt vennének. Kossuth L.: Az aradi indítvány nyomán reméli, hogy a t. rr. talán megegyeznek, miszerint a városi község különös esetekben az olly zsidókat, kik a qualificatióknak megfelelnek é s a polgárok közbizodalmát birják, a városi polgárok közé bevehesse. (Maradjon.) Óhajtaná a t. rr. vélekedését hallani, mert indítványt tesz. A bácsi indítványt pártolja. A §. a) pontjára elfogadhatónak véli a borsodi módosítvány azon részét, hogy ha valaki a képesítő ingatlannak vagy iparágnak birtokába örökség útján jut, attól a birtoklási vagy telepedési egy év meg ne kívántassék. A qualificatiókra nézve elfogadja a szerkezetet, ’s miután itt nem elv forog fen, kívánja, hogy a qualificatiók ne csigáztassanak annyira fel, miszerint ne is legyen mi felett alkudni. Csausz István Nagybánya köv.: A polgári képességet az unitáriusokra is kiterjesztetni óhajtja. Szemere Bert, Borsod köv.: A pesti indítványt elfogadja. A qualificatiókra nézve kívánja, hogy a városoknak 3-féle osztálya szerint 3-féle census állíttassák , különben a 39. §. a 3kkal nincs következetességben , ha a qualificatiók alapjául nem a városok felosztása vetetik fel. Közelítés kedvéért a múlt orsz.gyűlési utolsó javaslathoz képest a városoknak 3. osztálya szerint kis városban 300, középvárosban 700, és nagy városban 1,000, Pesten 2,000 ftos értékű telket vagy házat kíván alapul. Szerette volna, ha a városok e részben adatokat nyújtottak volna be, mert most csak vaktában szabatnak meg a qualificatiók, ’s nem tudhatni, mi lesz a felállított gépnek eredménye. Ezért a minimumra nézve múltkor állított 118. §t, mellyben Csongrád követének kívánsága van kifejezve, a t.rv. elfogadhatnák. Szentkirályi Mór. Pest köv.: Adatok hiányában utoljára is minimumot kell felállítani. De múltkor ez volt legbajosabb kérdés, mert a forr. az eszme ellen harczoltak. A minimum meghatározásának szükségét még most nem látja. Azt mondák a forr., hogy ha a qualificatiót felállítani szükséges, ennek ellenmond az, hogy a választási jog olyanra is kiterjesztessék, aki a szükséges qualificatióval nem bír. Ha tehát a forró elvet látnak a qualificatio kérdésében és nem számot, a minimumra nehezen állanak rá. Szeretné őket e tekintetben megkísérteni, hisz a qualificatio kérdése úgy sem fog egyszerre megoldatni. Bernáth Zsig. Ung köv.: Régi meggyőződése, hogy vallás miatt senkit nem kell jogtól megfosztani, ’s jól mondá Baranya köv., hogy a kötelességhez jogok is vannak mérve. Nem látja azonban még idejét, hogy Mózes követői az alkotmány sánczaiba bevézessenek, első ennek ideje , ha majd két kellék lesz teljesítve. Első az, hogy a zsidók hitvallást tegyenek le, miből kitűnjék, hogy az a státus czéljainak megfelel. Másik azon kötelesség teljesítése, mit tölök a nemzetiség megkíván. Míg ez idő elvúszik , kivételre nem hajlandó (tetszés több városi köv.. részéről). A bácsi indítványra megjegyzi, hogy abban egy szótag sincs, mit pártolni nem kellene. Hogy a nő nevére írott ház is alapul vétessék, elfogadja. A qualificatio olly portéka, minő a búza, ha nem tudjuk, mennyire tartották, nem mondhatjuk,, hogy kél el. Babarczy Antal Csongrád köv. : A bácsi indítványt egész kiterjedésében pártolom. A qualifcátiókra nézve kívánnám , a továbbit egyesülhetés első kiindulási pontjául a kormányi javaslatban indirect választáshoz mért qualificatiókat, mit ha el nem érhetnék, járulok Borsod megye érdemes követének indítványához, és a jelen szerkezet helyett, inkább a múlt országgyűlési rendi megállapodást pártolom, először azért, mert kívánságomhoz közelebb áll, másodszor azért, mert a jelen szerkezet 6. osztályát, háromra szálítja. — Az általam felhozott minimumot most is czélirányosnak tartom, méltányolván azonban Pest megye érdemes követének azon előadását, hogy ez ügyben ne most mondjuk ki az ultimátumot — nem bánom ha e javaslatom alkalmazása a tanácskozások későbbi stádiumára marad isten , de megjegyezni el nem mulaszthatom, hogy éljen mivel a mélt, főrendek a múlt országgyűlésen a minimum ellen, harczoltak, szükséges, hogy ez eszme itt hozassák ismét szóba, mert valamint hasznosságáról a mélte. főrendek meggyőzethetnek , úgy ők maguk igen bajosan foghatnának fel olly fegyvert, mellyet múltkor alkalmatlannak tartottak. — Mi már Pestmegye másik érdemes követének indítványát illeti, melly szerint, a képviselő testületek kivételesen olly egyéneknek is adhatnának polgári jogokat, kik a bevett vallásuak közé nem tartoznak — ez indítvány nem egyéb, mint a zsidóknak részletes emancipatiója, mihez én nem járulhatok, mert ha a zsidóság nincs még megérve az átalános emancipatióra, úgy én annak részletes emancipatióját sem ismerhetem ezélirányosnak; ha a zsidók átalános emancipatiója rész, úgy a részletes emancipatio is rósz , — én pedig a roszat — akár átalános az , akár részletes, kerülni akarom. — Nem tartozom tek. rendek azok közé, kik a zsidó emancipatiónak meggátlása eszméjébe szerelmesek — én inkább szerencsétlenségnek ismerem, hogy van hazánkban egy néposztály, mellynek körülményei, annak átalános emancipatióját, még most meg nem engedik, — és azért valamint lelkemből óhajtok, és csekély erőmmel istápolni is fogok olly intézkedéseket, mellyek a zsidóság átaljános emancipatiójának ügyét elősegíthetik , úgy más részről nem járulhatok olly javaslathoz, melly az idő előttinek tartott átalános emancipatiót részletesen léptetné életbe. Sch ne e L. Heves köv. : A tanácskozásból meggyőződött, hogy a qualificátióknál elvekhez nem, — de csak a kivihetőséghez lehet ragaszkodni, és noha az itteni qualificatiókat szőkéknek találja, de épen kivihetőség szempontjából nem szól ellenök, noha azokat, kik 3 osztályba sorozzák, nem pártolja, mert a 6 osztály mellett tágasabb qualificatiókat reményi. A bácsi ’s pesti indítványokat pártolja, ’s különösen a pesti indítvány mellett az igazság és emberiség nevében melegen szólal fel. Dessewffy J. Nógrád köv. : A pesti és bácsi indítványokat pártolja; a minimumról időelőttinek látja tanácskozni. A qualificatiókra nézve következő osztályzatot ajánl : 5 ezeren alul 200 forint; 5 —10 ezer között 300 forint; 10 — 30 ezer között 500 forint; 30 ezeren felül 1000 ; Pestre 2000. Somsich S. Baranya köv.: Úgy látja, hogy a bácsi indítvány ellen senki nem szól; olly fontos az, hogy ha Bács követe elő nem adja, szóló adta volna elő. A qualificatiókra nézve úgy vélekedik, hogy ha Pest követe szerint ezek kiindulási pontul szolgálnak, részéről illy pontból nem indulna ki, midőn alkunak van helye, mert a másik fél még alkukért sem fog ígérni, midőn egyenes választás mellett még azon qualificatiokat sem fogadják el a t. rv., mik a kormányi javaslatban a közvetett választáshoz kötték. Fogadják el tehát legalább a borsodi indítványt. A pesti indítványra nézve Ung követével tart. Szentkirályi M. jegyző. Úgy véli, hogy a t. rv. a borsodi módosítvány azon két részére nézve, hogy a nő nevére írott ház is alapul szolgáljon, ’s attól, ki örökség útján jő a ház vagy telek birtokába, az egy évi birtoklási idő meg nem kívántatik — megegyeztek (elfogadjuk). A qualificatióknak 3 categoriáját felállító borsodi inditványra előterjeszti, hogy a deputatio a 6 osztályt azért állitá, hogy a kormányi javaslathoz közeledjék. ’S ha e kiindulási pontban, melly a kormányi javaslattól távol nem áll, Baranya követe meg nem nyugszik, a borsodit elfogadja. (Elfogadjuk.) Ko 11 ev F. Pest v. köv. Hogy a választható a törvényesen bevett vallások valamellyikét kövesse, küldői ezt meghagyatni akarják, a qualificatióra nézve pedig kivánják, hogy a kormány javaslat második részének 40, 50. 51. és 52. §ban foglalt kellékek törvénybe iktattassanak. Pest városára küldői 3000 forintnyi értéket akarnak felvétetni. Erre nézve némi adatokkal szolgál, mellyek után hiszi, hogy a t. rv. a 3000 forintot sokallani nem fogják. Pest város területe 18,862 hold, miből a házak kerületére 2068 hold esik; a házak száma 5015; a többi terület, mint szántóföld, rét, szőlő, erdő, és telek 2011 részecskére van felosztva. Az 5015 ház között alig van 200—300, melly 3000 forinttal fel nem érne; mesterember, gyámok, kereskedő, ügyvéd, orvos, mérnök, sat. van legalább 3000, ’s igy csak a házak utáni választókat és a kapacitásokat vévén számba, Pest városában mindenesetre 7000 választó lesz, mi egyenes választás mellett, a város növekedését tekintetbe véve, első lépésnek elég. Tomcsányi J. Békés köv.: Véleménye az, hogy az alkotmányt nem azok veszélyeztetik, a kik jogokban osztoznak, de kik az alkotmány sánczain kivül esnek, é s annak jótéteményeiben nem részesülnek; ezért, midőn jogokról van szó, minél kevesebbet kiván azokból kizárni, és a qualificatiók közül a legszélesebbeket fogadja el, de nem mint kiindulási