Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-02-23 / 768. szám

182 És mellyik e név? E név ez: polgár, és nem okozott-e már eddig is némi zavart polgári életünkben, hogy a ,polgári nevet különösen a városiak követelték maguknak ? nem volt-e annak ártalmas hatása közéletünkre, hogy a jobbágy, a nemes, a mágnás, a pap a polgári nevet kénytelen volt el nem fogadni, miután az rendi nevezet gyanánt használtatott ? és a kik ez­után a haza polgárainak bevétetnek, még ezután se élhesse­nek e nevezettel, mellyel minden hazának minden lakosai él­hetnek? Én kénytelen vagyok kijelenteni, hogy e kivánaton olly törekvésnek bűzét érzem , melly valami rangvágyásra mutat; csodálatos : az kevés nekik , hogy magukat egy haza polgárainak nevezhetik, inkább egy városka polgárai akarnak lenni. Megfoghatlan törpe felfogása a polgár nevezet egy­szerű nagyságának! Én értem azt, hogy nem akarják elvesz­teni azon kiváltságokat , mellyek a polgárnévhez eddig kötve voltak, p. o. hogy révtől, vámtól mentesek. De ha csak­ugyan e nyomor kiváltsághoz annyira ragaszkodnak: nincs-e más mód ahoz, mint m­onopolisálni a statusban egyesült embe­rek általános nevezetét? és nem szűkkeblű irányra mutat-e ez a városok lakosaiban, és akkor, midőn a nemesség lemondott azon kiváltságról, hogy a hivatalra és hírhatásra egyedül volt képes ? arról, hogy adómentes volt ? avagy ők sem pél­dát nem akarnak nekünk mutatni, sem követni nem akar­nak ? Én e fonák törekvésben csaknem hajlandó vagyok szo­morú előj­elt szemlélni ; higyék el a t. rr., a nevek egyforma­ságában nagy egyesítő és egyenlősitő eszköz és hatalom létezik. Az a franczia egyszerű és egyforma Monsieur-név, melly az első franczia forradalom óta terjedt el, tett annyit az életbeli egyenlőség és testvériség előteremtésére, mint talán vala­mennyi codexek, mellyek pedig a törvény előtti egyenlőségen alapultak. És szabad legyen kijelentenem, épen ezért én ab­ban, hogy a múlt országgyűlésen a köz­lakos -nevezetet a kk. és rr. az én indítványomra kikerülték , és a p­o­l­g­á­r­ szót általánosan elfogadták, a­mint akkor benne nagy örömöm volt, úgy nagyobb dicsőségemnek tartom, mint ha egy tör­vényt víttam volna ki. Nem lehet a városban tenni semmi más különbséget, mint: polgár és vála­sz­tó­po­l­gár ; nem veszszük el a polgár­ nevet a városok 50—60 ezer pol­gáraitól, hanem visszaadjuk az egész haza minden lakosai­nak. E drága névtől eddig megvoltunk fosztva, a jobbágyok, a nemesek, a mágnások. Ha lesz egy köznév, az teremt köz­érzést. A többi külön nevezet ezzel nem lesz elrontva, de el­lesz rontva egy, és azt átveszi a hazának minden rendű népe. De mikép abban soha nem egyezhetem meg, hogy csak egy osztály nevezze magát e hartában embernek, egy hitű felekezet nevezze magát kereszténynek, úgy nem egyez­hetem meg abban sem, hogy egy osztály nevezze magát ki­zárólag polgár­nak, melly díszesebb és tisztesebb név min­den más névnél, czimnél; azon név, melly a statusban a legkisebb és egyszersmind legnagyobb, és ezért hozzá min­denki jogot tarthat. (Helyeslés) Komlóssy L. Debreczen köv.: Küldői a választó pol­gárok helyett csak polgárokat kívánnak létetni. Károlyi I. Pest v. köv.: Küldői is a polgár nevezetet megtartani kivánják. Zomborcsevics V. Szabadka köv.: Csodálkozással kell eltelni minden elfogulatlan szemlélőnek, ha látja, hogy, midőn az egyenes választásnak országos fontosságú kérdése úgyszólván ellenzés nélkül fogadtatott el, akkor a polgári nevezet controversiákra ad alkalmat. Ezen név a civilisált világban mindenütt specialis, technicus jelentését elvesztette, ’s az a status minden tagjának tulajdonává vált. Mi városiak u. m. e néven kivül más előjoggal alig bírunk; ezt pedig min­den hazánkfiával szívesen megosztjuk. (Tetszés). Ezekből arra kéri a te­rvket, hogy azon nyilatkozatokat, mik egyes városi követek részéről történtek, általánosítani, é s a városi polgárok öszvegének tulajdonítani ne méltóztassanak; de véleménye szerint még azokról is, kik a polgári nevezetnek kizáró hasz­nálatát meg akarják tartani, joggal nem lehet feltenni azt , hogy ők ez után valami kizáró privilégiumot akarnának meg­tartani. — A második rész czimét imigy óhajtaná szerkesz­­tetni : A választókról és képviselőkről. Rengey F. Szeged köv.: Hasonló értelemben nyilat­kozik. Meghaladva lévén e kérdés a 39 -ra nézve Szentki­rályi M. jegyző felvilágosításul előterjeszti, hogy a választ­mány a censusra nézve azért tett különbséget, mert határozat­nál fogva figyelembe kellett vennie, úgy a múlt országgyűlési — mint a mostani kormányi javaslatot. Múltkor a censusra nézve 3 categoria volt felállítva ; a kormányi javaslatban ez lépcsőnként határoztatik meg, miszerint a megkívántató érték minősége minden egyes városra nézve szabály útján fog meg­­határoztatni. A választmány ennek közigazgatási útán alkal­mazását nem látta czélszerűnek, hanem a kérdést itt kívánta megoldatni. A részletekre nézve, több olly jót lát a borsodi javaslatban, a mit ide át­venni szükséges. Ilyen az, hogy olly telek vagy ház is vétessék hasisul, melly a polgár hitvesének nevére van beírva. Egyébként előterjeszti a mint már tegnap is emlité, hogy a deputatio nem elvet tett a számba, ’s nem lévén adatai, mikből a választók számát meghatározhatta volna, valami positivumot felállítani szükségesnek vélte ’s a censusra nézve a múlt országgyűlési ’s a kormányi javaslat között a középutat követte. Kubicza P. Trencsin köv.: Az a. pontra már tegnap előadott módosítását újra a t. rr. figyelmébe ajánlja. Somsich P. Baranya köv.: Figyelmeztetve a t. rr.ket, hogy a direct választás el lévén fogadva, kiindulási pontul fo­gadják el legalább azt, mit a kormányi javaslat az indirect választáshoz kötött, miszerint a városi község tagjai a polgári jognyerésre jogositvák, ha a város területében olly fekvő tulajdont bírnak, melly telekkönyvileg saját nevökre van írva, és kis városban 200—500ig, közép városban 500—1000ig, nagyvárosban, 1500—2000, Pest városában pedig ezüst pénzben legalább 30®Ö forintig terjedő értékű. Pest m. köve­tét, a­ki adatokat kivon, oda utasítja, hogy a csongrádi indít­ványt pártolja a minimumra nézve. Piukovics A. Bács köv.: Midőn a t. rv. a jogok gya­­korolhatását bizonyos qualificatiokhoz kötik, ezt annál inkább méltányolja, mert a quasificatiok főalapjául — küldői óhajtásai szerint — fekvő vagyont tűznek ki, miért e tekintetben Ba­ranya követével szavaz; de a­mint meg van győződve, hogy a városi rendezésben a te­rv.nek főtörekvése alkotmányos jogok terjesztésére czéloz, úgy remélli, hogyha valaki úri hatalom alatti vagyonnal bír, ezt választói képességre akadályul ki nem kötik. Ennélfogva kéri a te­rv.ket, hogy figyelmöket a Bácsmegyében fekvő 3 kir. városok közöl Szabadka és Zom­­borra terjeszszék ki, mellyekben ekkorig az ipar , művészet és kereskedés meg nem honosultak, ’s mellyek lakosai, sajátságos helyzetüknél fogva főleg földműveléssel­ foglalkoznak. Ezek hatá­rában jelenleg tömérdek földbirtok van olly egyének kezében, kik a Duna, Tisza ’s Ferenczcsatorna mentében úri hatalom alatt létező, de kereskedésre virágzó helységek ’s mező­váro­sokban laknak, ’s közölök jelenleg is többen polgári jogokat élveznek. Tudja ugyan szóló, hogy e javaslat szerint a mos­tani polgárok jogaikban meghagyatnak, de ha a szerkezetben meg áll az, hogy az úri hatalom alatti létes polgári jogra kép­telen­it, ezt a t. rv. alkotmányos jogok terjesztésére irányzott szándékával ellentétben látja, ’s azt inkább jogok korlátozá­sára ezélzónak tartja, mi az igazsággal ’s a polgári elem érde­kével meg nem fér. A polgári jogok élvezhetése leghatalmasb ösztön az ipar és szorgalomra ’s épen az adott ingert a bács­­megyei úri hatalom alatti kereskedési helyek vagyonosabb lakosinak a bácsmegyeri kir. városokban nagyobb kiterjedésű fekvő vagyonnak szerzésére, kiknek utódai a felhozott akadály­nál fogva , polgári jogok gyakorolhatásáért kereskedési hiva­tásuk ’s hajlamukról lemondani kénytelenitetnének, különben megszok­tatnák a polgárok száma épen olly egyénekben, kik élelmük ’s függetlenségök fentartására nemcsak elegendő ké­pességgel, de nevezetes vagyonnal is bírnak. De nem is látja okát és szükségét, hogy a minden képességgel bíró egyén vá­lasztói képességre csak azért legyen alkalmatlan, mert job­bágytelekkel, vagy úri hatalom alatti házzal vagy magtárral bír, és nem tart attól, hogy i­lyenek veszélyes hatással lenné­nek a polgári elemre, mert politikai jogok gyakorlására min­den egyéb birtok neménél legnagyobb biztosítéknak a fekvő vagyont tekinti, miután csak az képes a hon iránti szellemi vonzódást előteremteni, és fekvő vagyon az, mi a polgárt leg­inkább köti a városhoz és érdekeihez. Ezeknél fogva kéri a te­rveket, hogy a földesúri hatalom alatti léteit a választói képes­ségre akadályul kitűzni ne méltóztassanak. Bohus János Arad m.,köv.: A­nnak azon rendelete által, hogy városi község­ tagjai csak azok lehetnek , kik a törvé­nyesen bevett vallások valamellyikét követik, — a zsidókat kizárva látja, holott a városi rendezés megkívánja, hogy a jo­gokból egy osztály se legyen kizárva, ’s hol sok zsidóság van, erre is figyelem forditassék. Minélfogva szeretné, ha azon zsidók, kik a jelen qualificatióknak eleget tesznek , némelly municipális jogok gyakorlatában részt vennének. Kossuth L.: Az aradi indítvány nyomán reméli, hogy a t. rr. talán megegyeznek, miszerint a városi község különös esetekben az olly zsidókat, kik a qualificatióknak megfelel­nek é s a polgárok közbizodalmát birják, a városi polgárok közé bevehesse. (Maradjon.) Óhajtaná a t. rr. vélekedését hallani, mert indítványt tesz. A bácsi indítványt pártolja. A §. a) pontjára elfogadhatónak véli a borsodi módosítvány azon részét, hogy ha valaki a képesítő ingatlannak vagy iparágnak birtokába örökség útján jut, attól a birtoklási vagy telepedési egy év meg ne kívántassék. A qualificatiókra nézve elfogadja a szerkezetet, ’s miután itt nem elv forog fen, kívánja, hogy a qualificatiók ne csigáztassanak annyira fel, miszerint ne is le­gyen­­ mi felett alkudni. Csausz István Nagybánya köv.: A polgári képessé­get az unitáriusokra is kiterjesztetni óhajtja. Szem­ere Bert, Borsod köv.: A pesti indítványt elfo­gadja. A qualificatiókra nézve kívánja, hogy a városoknak 3-féle osztálya szerint 3-féle census állíttassák , különben a 39. §. a 3kkal nincs következetességben , ha a qualificatiók alapjául nem a városok felosztása vetetik fel. Közelítés ked­véért a múlt orsz.gyűlési utolsó javaslathoz képest a városok­nak 3. osztálya szerint kis városban 300, közép­városban 700, és nagy városban 1,000, Pesten 2,000 ftos értékű telket vagy házat kíván alapul. Szerette volna, ha a városok e rész­ben adatokat nyújtottak volna be, mert most csak vaktában szabatnak meg a qualificatiók, ’s nem tudhatni, mi lesz a fel­állított gépnek eredménye. Ezért a minimumra nézve múltkor állított 118. §t, mellyben Csongrád követének kívánsága van kifejezve, a t.­rv. elfogadhatnák. Szentkirályi Mór. Pest köv.: Adatok hiányában utol­jára is minimumot kell felállítani. De múltkor ez volt legba­josabb kérdés, mert a forr. az eszme ellen harczoltak. A mi­nimum meghatározásának szükségét még most nem látja. Azt mondák a forr., hogy ha a qualificatiót felállítani szükséges, ennek ellenmond az, hogy a választási jog o­lyanra is kiter­jesztessék, a­ki a szükséges qualificatióval nem bír. Ha tehát a forró elvet látnak a qualificatio kérdésében és nem számot, a minimumra nehezen állanak rá. Szeretné őket e tekintetben megkísérteni, hisz a qualificatio kérdése úgy sem fog egyszerre megoldatni. Bernáth Zsig. Ung köv.: Régi meggyőződése, hogy vallás miatt senkit nem kell jogtól megfosztani, ’s jól mondá Baranya köv., hogy a kötelességhez jogok is vannak mérve. Nem látja azonban még idejét, hogy Mózes követői az alkot­mány sánczaiba bevézessenek, első ennek ideje , ha majd két kellék lesz teljesítve. Első az, hogy a zsidók hitvallást tegyenek le, miből kitűnjék, hogy az a státus czéljainak megfelel. Má­sik azon kötelesség teljesítése, mit tölök a nemzetiség megkí­ván. Míg ez­ idő elvúszik , kivételre nem hajlandó (tetszés több városi köv.. részéről). A bácsi indítványra megjegyzi, hogy abban egy szótag sincs, mit pártolni nem kellene. Hogy a nő nevére írott ház is­ alapul vétessék, elfogadja. A qualifi­catio olly portéka, minő a búza, ha nem tudjuk, mennyire tar­tották, nem mondhatjuk,, hogy kél el. Babarczy Antal Csongrád köv. : A bácsi indítványt egész kiterjedésében pártolom. A qualifcátiókra nézve kíván­nám , a továbbit egyesü­lhetés első kiindulási pontjául a kor­mányi javaslatban indirect választáshoz mért qualificatiókat,­­ mit ha el nem érhetnék, járulok Borsod megye érdemes köve­tének indítványához, és­ a jelen szerkezet helyett, inkább a múlt országgyűlési rendi megállapodást pártolom, először azért, mert kívánságomhoz közelebb áll, másodszor azért, mert a je­len szerkezet 6. osztályát, háromra szál­ítja. — Az általam felhozott minimumot most is czélirányosnak tartom, méltányol­ván azonban Pest megye­ érdemes követének azon előadását, hogy ez ügyben ne most mondjuk ki az ultimátumot — nem bá­nom ha e javaslatom alkalmazása a tanácskozások későbbi­ stá­diumára marad­ is­ten , de megjegyezni el nem mulasztha­tom, hogy éljen mivel a mélt, főrendek a múlt országgyűlésen a minimum ellen, harczoltak, szükséges, hogy ez eszme itt ho­zassák ismét szóba, mert valamint hasznosságáról a mélte. fő­rendek meggyőzethetnek , úgy ők maguk igen bajosan fog­hatnának fel olly fegyvert, mellyet múltkor alkalmatlannak tartottak. — Mi már Pestmegye másik érdemes követének indítványát illeti, melly szerint, a képviselő testületek kivéte­lesen olly egyéneknek is adhatnának polgári jogokat, kik a bevett vallásuak közé nem tartoznak — ez indítvány nem egyéb, mint a zsidóknak részletes em­ancipatiója, mihez én nem járulhatok, mert ha a zsidóság nincs még megérve az átalános emancipatióra, úgy én annak részletes emancipatió­­ját sem ismerhetem ezélirányosnak; ha a zsidók átalános emancipatiója rész, úgy a részletes emancipatio is rósz , — én pedig a roszat — akár átalános az , akár részletes, kerülni akarom. — Nem tartozom tek. rendek azok közé, kik a zsidó emancipatiónak meggátlása eszméjébe szerelmesek — én in­kább szerencsétlenségnek ismerem, hogy van hazánkban egy néposztály, mellynek körülményei, annak átalános emancipa­­tióját, még most meg nem engedik, — és azért valamint lel­­kemből óhajtok, és csekély erőmmel istápolni is fogok olly intézkedéseket, mellyek a zsidóság átaljános emancipatiójának ügyét elősegíthetik , úgy más részről nem járulhatok olly ja­vaslathoz, melly az idő előttinek tartott átalános emancipatiót­­ részletesen léptetné életbe. S­c­h n­e e L. Heves köv. : A tanácskozásból meggyőződött, hogy a qualificátióknál elvekhez nem, — de csak a kivihető­séghez lehet ragaszkodni, és noha az itteni qualificatiókat sző­kéknek találja, de épen kivihetőség szempontjából nem szól ellenök, noha azokat, kik 3 osztályba sorozzák, nem pártolja, mert a 6 osztály mellett tágasabb qualificatiókat reményi. A bácsi ’s pesti indítványokat pártolja, ’s különösen a pesti in­dítvány mellett az igazság és emberiség nevében melegen szó­lal fel. Dessewffy J. Nógrád köv. : A pesti és bácsi indítvá­nyokat pártolja; a minimumról időelőttinek látja tanácskozni. A qualificatiókra nézve következő osztályzatot ajánl : 5 ezeren alul 200 forint; 5 —10 ezer között 300 forint; 10 — 30 ezer között 500 forint; 30 ezeren felül 1000 ; Pestre 2000. Somsich S. Baranya köv.: Úgy látja, hogy a bácsi in­dítvány ellen senki nem szól; olly fontos az, hogy ha Bács kö­vete elő nem adja, szóló adta volna elő. A qualificatiókra nézve úgy vélekedik, hogy ha Pest követe szerint ezek kiindulási pontul szolgálnak, részéről illy pontból nem indulna ki, midőn alkunak van helye, mert a másik fél még alkukért sem fog ígérni, midőn egyenes választás mellett még azon qualificatio­­kat sem fogadják el a t. rv., mik a kormányi javaslatban a közvetett választáshoz kötték. Fogadják el tehát legalább a borsodi indítványt. A pesti indítványra nézve Ung követével tart. Szentkirályi M. jegyző. Úgy véli, hogy a t. rv. a bor­sodi módosítvány azon két részére nézve, hogy a nő nevére írott ház is alapul szolgáljon, ’s attól, ki örökség útján jő a ház vagy telek birtokába, az egy évi birtoklási idő meg nem kívántatik — megegyeztek (elfogadjuk). A qualificatióknak 3 categoriáját felállító borsodi inditványra előterjeszti, hogy a deputatio a 6 osztályt azért állitá, hogy a kormányi javaslat­hoz közeledjék. ’S ha e kiindulási pontban, melly a kormányi javaslattól távol nem áll, Baranya követe meg nem nyugszik, a borsodit elfogadja. (Elfogadjuk.) K­o 11 ev F. Pest v. köv. Hogy a választható a törvénye­sen bevett vallások valamellyikét kövesse, küldői ezt megha­­gyatni akarják, a qualificatióra nézve pedig kivánják, hogy a kormány­ javaslat második részének 40, 50. 51. és 52. §ban foglalt kellékek törvénybe iktattassanak. Pest városára küldői 3000 forintnyi értéket akarnak felvétetni. Erre nézve némi adatokkal szolgál, mellyek után hiszi, hogy a t. rv. a 3000 forintot sokallani nem fogják. Pest város területe 18,862 hold, miből a házak kerületére 2068­­ hold esik; a házak száma 5015; a többi terület, mint szántóföld, rét, szőlő, erdő, és te­lek 2011 részecskére van felosztva. Az 5015 ház között alig van 200—300, melly 3000 forinttal fel nem érne; mester­ember, gyámok, kereskedő, ügyvéd, orvos, mérnök, sat. van legalább 3000, ’s igy csak a házak utáni választókat és a ka­­pacitásokat vévén számba, Pest városában mindenesetre 7000 választó lesz, mi egyenes választás mellett, a város növeke­dését tekintetbe véve, első lépésnek elég. Tomcsányi J. Békés köv.: Véleménye az, hogy az alkotmányt nem azok veszélyeztetik, a kik jogokban osztoz­nak, de kik az alkotmány sánczain kivül esnek, é s annak jó­téteményeiben nem részesülnek; ezért, midőn jogokról van szó, minél kevesebbet kiván azokból kizárni, és a qualificatiók közül a legszélesebbeket fogadja el, de nem mint kiindulási

Next