Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-03-26 / 796. szám

294 az országban ’s ahoz kapcsolt részekben, a korona egységének, ’s a birodalom kapcsolatának épségben tartása mellett, a vég­rehajtó hatalmat a törvény ’s alkotmány ösvényén teljes ha­talommal gyakorolja, ’s személye ez esetben hasonlóképpn sérthetetlen. 3) §. Ő felsége, ’s az ő távollétében a nádor ’s királyi helytartó a végrehajtó hatalmat a törvények értelmé­ben független magyar ministerium által gyakorolják, ’s bár­­melly rendeleteik, parancsolataik, határozataik, kinevezéseik csak úgy érvényesek, ha a Buda-Pesten székelő ministerek egyike által is aláíratnak. 4) §. A ministeriumnak mindegyik tagja mindennemű hivatalos eljárásáért felelős. 5) §. A mini­sterium székhelye Buda-Pest. 6) §. Mindazon tárgyakban, mellyek eddig a m. k. udvari cancelláriának, a k. helytartóta­nácsnak, ’s a k. kincstárnak, ide értve a bányászatot is, köré­hez tartoztak, vagy azokhoz tartozniuk kellett volna, ’s általá­ban minden polgári, egyházi, kincstári, katonai és átalában minden honvédelmi tárgyakban ő felsége a végrehajtó hatal­mat ezentúl kizárólag csak a magyar ministerium által fogja gyakorolni. 7) §. Azon tárgyak, mellyek a 6ik §ban említett kormánytestületek által végelhatározás végett ő felségéhez szoktak felterjesztetni, ő felségének az országbeli távollétében a ministerium által a nádor ’s királyi helytartó elhatározása alá terj­esztendők. 8) §. A ministerium áll : egy elnökből, ’s ha az maga tárczát nem vállal, kivüle még nyolcz ministerből. 9) §. A ministerelnököt ő felségének az országbeli távollété­ben a nádor ’s királyi helytartó, ő felségének jóváhagyásával nevezi. 10) §. Ministertársait legfelsőbb megerősités végett az elnök teszi javaslatba. 11) §. A ministerek egyike folyvást ő felségének személye körül lesz, ’s mindazon viszonyokba, mellyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 12) §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, melly a felség személye körül áll. §ban emlitett ügyekre ügyelend, követ­kező osztályai lesznek : a) Belügyek, b) Országos pénzügy, c) Közmunka és közlekedési eszközök, és hajózás, d) Földmű­velés, ipar és kereskedés, e) Vallás és közoktatás, f) Igazság­szolgáltatás és kegyelem ; és g) Honvédelem o­stályai. 13) §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahoz tartozó, ’s az illető osztályfőnökök vezérlete alatt állandó hivatalos személyzetnek élén külön minister áll. 14) §. A kebelébeni ügykezelés mód­ját a ministerium maga határozandja meg. 15) §. Az öszves ministerium tanácsülésében, midőn ő felsége, vagy a nádor ki­rályi helytartó abban jelen nincs, a ministerelnök elnököl, ki e tanácsot, midőn szükségesnek látja, mindenkor összehihatja. 10) §. Mindegyik minister azon rendeletért, mellyet aláír, fe­lelősséggel tartozik. 17) §. Az ország közügyei felett ő felsége, vagy a nádor és királyi helytartó, vagy a ministerelnök elnök­lete alatt tartandó értekezés végett, Buda-Pesten álladalmi tanács állittatik fel, melly a legközelebbi országgyűlésen fog tillandóan elrendeztetni. 18) §. Az ő felsége személye körül le­endő minister mellé a kivántató hivatalos személyzettel két álladalmi tanácsos rendeltetik, kik jelenleg a magyar kir. udv. cancellaria előadó tanácsosai közül fognak az illető minister előterjesztésére neveztetni. 19) §. A magyar kir. udv. cancel­laria többi előadó tanácsosai a 17. §ban emlitett álladalmi ta­nácsba fognak áttétetni. 20) §. A magyar királyi helytartóta­nács és az udvari kincstár az illető ministeri osztályok között az álladalmi tanács alakitásánál is szemügyben tartandó 1791 : 581k­­. czikkre való figyelemmel feloszlatnak. 21) §. A 6ik §ban körülírt kormány testü­leteknek elölülő tagjai a 17ik§ban emlitett álladalmi tanácsban foglalnak helyet, és ott a felség, a nádor királyi helytartó, vagy ministerek távollétében elnö­kölnek. 22) §. A 6ik §ban emlitett kormánytestületeknek min­den hivatalnokai és szolgái, ’s igy nemcsak azok, kik ujabb alkalmazást nyernek, hanem addig, mig másképen fognak al­kalmaztathatni, azok is, kik a felebb említett ministeri osz­tályokban el nem helyeztetnek, jelenleges fizetésüket egészen megtartandják. 23) §. Az ország minden törvényhatóságainak eddigi törvényes hatósága ezentúl is teljes épségében fentar­­tandó. 24) §. A törvényes bíróságok és ítélőszékek törvényes önállásukban, és a törvény további rendeletéig eddigi szerke­zetükben fentartandók. 25) §. A miniszerek az országgyűlés mindegyik táblájánál üléssel birnak, ’s nyilatkozni kívánván, meghallgatandók. 26) §. A miniszerek az országgyűlés mind­egyik táblájánál annak kivánatára megjelenni, ’s a megkíván­tató felvilágosításokat előadni tartoznak. 27) §. A ministerek hivatalos irataikat az országgyűlés mindegyik táblájának ki­vonatára, magának a táblának, vagy a tábla által kinevezett küldöttségnek megvizsgálása alá bocsátani köteleztetnek. 28) §. A miniszerek szavazattal az országgyűlésen csak azon eset­ben bírnak, ha a felő táblának törvény szerint tagjai, vagy követül az alsó tábláhozr megválasztatnak. 29) §. A miniszerek feleletre vonatkatnak : a) Minden olly tettért, vagy rendele­tért, melly az ország függetlenségét, az alkotmány biztosíté­kait, a fenálló törvények rendeletét, az egyéni szabadságot, vagy a tulajdon szentségét sérti, ’s általuk hivatalos minősé­gükben követtetik el, vagy illetőleg adatik ki. b) A kezeikre bízott pénz, ’s egyéb értékek elsikkasztásáért, vagy törvényel­lenes alkalmazásáért. c) A törvények végrehajtásában, vagy a közcsend és bátorság fentartásában elkövetett mulasztásokért, a­mennyiben ezek a törvény által rendelkezésükre bizott vég­rehajtási eszközökkel elháríthatók valának. 30) §. A ministe­­rüknek vád alá helyheztetését az alsó tábla szavazatainak ál­talános többségével rendeli el. 31) §. A bíráskodást a felső táb­la által, saját tagjai közül titkos szavazással választandó bí­róság, nyilvános eljárás mellett, gyakorlandja, és a büntetést a vétséghez aránylag határozandja ír­eg. Választatik pedig ös­­­csen 36 tag, kik közül azonban tizenkettőt az alsó tábla ál­tal a vádper elővitelére kiküldött biztosok, tizenkettőt pedig a vád alá vont ministerek vethetnek vissza. Az ekként alakított, és tizenkét személyből álló bíróság fog fölöttök ítéletet mon­dani. 32) §. Az elmarasztalt ministerre nézve a királyi ke­­gyelmezési jog csak általa..és közbocsánat esetében gyakorol­t fen irat tovább terjeszkedik, mint a rendek akarata, és ha az teljesedésbe megy, ellenkezésbe jó azon proclamatioval, mel­­­­lyet az országgyűlés kibocsátott, és ha ő felsége meg is tagad­­­­ná a sanctiot a törvénytől, nincs az a hatalom, melly a tör­­­­vényt megakadályoztathassa. (Kossuth L.: így áll.) Ezért­­ befejezni kivánja e tárgyat azzal, miszerint intézkedés tétes­­s­­ék azon esetekre, hol a legelő* elkü­lönözve ’s a faizás megha­­­­tározva nincs. B­ab­a­rcz­y A.: Nem látja az országot ugyan olly álla­potban , hogy azt valamelly kérdésnek tárgyalása lángba bo­ríthatná, mert e tekintetben megnyugtatja a bizalom , mellyet a ministérium erélyében helyez, mindazáltal, miután Pest kö­vete, mint a ministerium egyik tagja a nyitrai 1. javaslat tár­gyalás alá bocsátását nem kivánja, megegyez benne. Kossuth L.: Köszönetet mond Csongrád követének,­­ miszerint a rendfentartás érdekében a kormányban bízik , de­­ a jelen körülmények között a rendfentartás lehetősége véle­ménye szerint kettőt kíván meg; első az , hogy az országgyű­­­­lés missióját bevégezze, é s minél hamarább szétoszoljék, s mert midőn az ország forradalmi állapotban van , nem jó, ha­­ van olly testület, mellyhez mindenféle követelésekkel járulni , lehet, miknek, ha elnyomatni nem akar , engedni kénytelen.­­ Második az, miszerint értsék meg Bécsben, hogy ha a m­inis­­z­térium hatásköre azonnal tisztába nem hozatik , a trón forog­hat veszélyben. Legyen azon törvény sanctionálva, és a mi­niszerek kezébe hatalom adva, érezni fogják ezek a kötelessé­­­­get, hogy azon vonalon, mellyet az országgyűlés kijelölt, sen­ki túl ne csapongjon; de ha Bécsben 3 napig vitatkoznak a­­ kérdés felett, a következményekről nem áll jót. Végezze be­­ tehát az országgyűlés missióját és legyen meghatározva a min I nisterek hatásköre, mert különben, ha dictatorok lenni nem­­ akarnak, mit nem akarhatnak, a czélnak meg nem felelnek.­­ Addig is jelenti a te­rm­ék, miszerint a miniszerelnök a királyi helytartóval egyetértve Nyáry Pált és Pulszky Feren­­czet a rend fentartására országos biztosokul nevezte ki, ez iránt a törvényhatóságok tudósítva vannak. . Szintay J. és Madarász L. a nyitrai szerkezetet ha­­­­sonlóul nem pártolják. A meghatalmazást illetőleg azt jegyzi­­ meg Somogy követe, hogy ha az hivatalos formában áll, a­­ ministeriumnak önfelelőssége alá tartozik, és nehogy táblai­­ határozatnak mondassák ki, tudomásul vétetni kivánja,­­ örömét fejezve ki egyébiránt a ministeriumnak erélyes maga­­s viselete felett. Kossuth L.: Felvilágosításul előadja, mikint az orszá­­­­gos biztosok kinevezését csak megnyugtatásul említi , nem ,­hogy a t.­rv. helybenhagyását vagy határozatát provocálja,­­ mert miután a miniszeriális törvények sanctionálása olly soka­t késik, a miniszerelnöknek kellett a rendfentartás iránt intéz­­­­kednie. Jelenti egyébként, hogy a képviseleti törvényjavaslat­­ végszerkezetén egy ügyes toll működik, és a javaslat holnap felveendő, mellyet azonban kinyomatás előtt felolvastatni ki­­í­ván. Különben az irományokra nézve azt jegyzi meg, hogy bárki valamit nyomat, írja oda nevét, és a nemzetben van an­nyi érettség, hogy egyes vélemény nyilatkozatát az egész táb­­o­rának felróni nem fogja. Biró I. elnök : A tett nyilatkozatok után felhija a tek.­riket, hogy a nyitrai javaslat tárgyalásától álljanak el. Paczolay J. Hont köv.: Beszédének azon pontja vont­­ magára figyelmet és éles czáfolatot, mellyben a ministeriumot dictátorsággal vádolta, miután hatásköre törvényben még s szentesitve nem lévén, már is működik. (Zaj, a jelen nem lé­vők helyéről: „ki vele“ hang, mellyen a közelülő követ urak méltán megbotránkoztak.) Bónis S.: Nyitra követe ellenében megjegyzi, miszerint­­ őt mindig önkeble szózata nyugtatta meg, é s az kárhoztatá­sa­­ hibázott. Csekély személyéről fontos ügyekben szólani nem szokott, de miután Nyitra követének tetszett alkotmányelle­nes mázzal bemeszelni jellemét, szükségesnek tartja válaszol­­­­ni, hogy 17 éves politikai pályáján Feneion mondata vala­­ iránytűje, miszerint háza népét jobban szereti mint önmagát,­­ ’s hazáját jobban, mint háza népét, (Tetszés). ’S mult életét­­ Nyitra követének életével bizton vett mérlegbe. A hatalom­­­­nak, azért mert hatalom, soha vakon nem hódolt; ha törvé­nyes és a hon boldogitására czéloz, azt istápolja, de mihelyest a hon ellen törekszik, megdöntésére mindig ott áll, hol Nyitra­­ követe, de mig a ministerium cselekedete a többség akaratá­­­­nak kifolyása ’s szóló véleményével egybehangzik , támogatni­­ fogja. Indítványa az idők rendkívüli körülményeiből merülve fel, arra támaszkodott, hogy : quid consilii. ’S ezért felhivja­­ Nyitra követét, hogy őt ne mázolja be, mert mig egy lelke lesz, az mindig a hazáé lesz , ’s biztositja, hogy Bónis S. ab­­solutisticus iránynak hódolni nem fog soha. (Éljenzés.) Olgyay T. Pozsony köv. : Midőn e fontos perczekben egyetértésre van szükség, kéri, hogy a teke­rik ne szakadja­nak. (Helyeslés). A szőnyegen lévő tárgyra véleménye az, hogy a törvénynek az úrbéri viszonyok megszüntetése volt czélja , a nyitrai javaslat pedig arról szól, mi fog történni azzal, a­mi nem úrbéri. Szóló azt hiszi, hogy bíró ezentúl is lesz ,s ha e kérdés eb­be kerül , úgy fogja elítélni, mint a­­ törv.javaslat. Tarnóczy K. : Javaslata többséget nem nyervén , azt­­ visszaveszi ’s attól eláll (szót is tépte.) Egyébkint mint nyitrai­­ követ, felhivja a tö­riket, hogy a szőlők és irtványokra mond­­j­­anak ki valamit, mert ha a békét valami felzavarhatja, ezt­­ nem a világos törvény teszi , de olly kérdések, mellyek el­­j döntetlenül maradnak. Szabolcs követének feleletével meg-­s elégszik, a bemázolásra nézve megjegyezvén azt, hogy őt I semmiféle gyanúval nem illeté, sőt beszédében Szabolcs kö­vetének közbeszólása folytán kijelenté, hogy őt roszul értette. Megjegyzi azonban , hogy valamint Szabolcs követének poli­­tikai élete és szeplőtlen hazafiusága iránt mindig tisztelettel­­ viseltetett, úgy viszont követeli , hogy az ő jellemében se­­ kételkedjék senki. (Helyeslés.) ható. 33) §- Hivatalos minőségükön kívül elkövetett egyéb vétségekre nézve a miniszerek a köztörvény alatt állanak. 34) §. A ministerium az ország jövedelmeinek és szükségeinek ki­mutatását — ’s a múltra nézve az általa kezelt jövedelmekrők­ számadását országgyűlési megviszgálás, ’s illetőleg jóváha­gyás végett — évenként az alsó táblánál bemutatni köteles. 35) §. A ministerium hivatalbeli fizetését, a törvényhozás to­vábbi rendeletéig, a nádor és királyi helytartó határozandja meg. Törvényjavaslat: Az úrbéri megszüntetett ma­gán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatásáról.—Az úrbéri mindennemű tartozások t. törvényczikk által történt megszüntetése következésében ren­deltetik : 1. §. Hogy az országgyűlés berekesztése után meg­szűnendő úrbéri javadalmak igazság szerinti megbecsültetését ő felsége m­inistérium a lehető legrövidebb idő alatt eszközölje. — 2. §. A megbecsülés alapjául egyedül azon haszon szolgá­­land, melly abból az illető földesurakra valósággal háramlott — nem pedig azon teher, mellyet az azt szolgáltató alattva­lók viseltek. — 3. §. A megbecsülésnek miképen leendő eszközlését az illető minister határozandja meg, a megbecsü­lendő évi haszon értéke huszszorozva teszi a kármentesítési tőkét. — 4. §. A megbecsülés, helyessége ellen teendő kifogá­sokat az igazságminiszérium által országkerületenként ne­vezendő négy, és a kapcsolt részekben külön egy, öt öt tagból álló, és a státus által díjazandó választmány sommásan ítéli el. 5. §. Az ekét meghatározandó becsérték fejében a ministerium az illető birtokosoknak haladéktalanul státuskötelezvényeket ad. A kötelezvények kifizetésére a kincstári fekvő javak köt­tetnek le, és a ministerium felhatalmaztatik ezek alapján köl­csön eszközlésére, vagy az emlitett javaknak részletenkénti eladására. A mennyiben pedig az emlitett fekvő javak elegendők nem lennének,a kicstári és országos egyéb jövedelmek is azoknak kielégítésére hypothekaul szolgálandanak.—6. §. Az állomány az ekép biztosított tartozásnak kifizetését ezennel lekötelezi, ’s azt valóságos státusadósságnak elismeri. — 7) §. Ezen státusadósságnak mikép leendő kamatozása és törlesztése iránt a ministerium a legközelebbi országgyűlésnek tör­vényjavaslatot teend, melly is felőle végkép határozand. — 8. §. E törvényrendelet ezen státusadósság minden köte­lezvényébe szorul szóra beleiktatandó. M­ar­ci­u­s 25én reggeli 10 órától délutáni 1 óráig ke­rületi ülés tartatott, mellyben az úrbéri szolgálatok és fizetések megszüntetése felől hozott t. czikkely 3dik­ának bő­vebb értelmezése iránti 198dik sz. nyomtatvány lett volna tárgyalandó. Kossuth L. Az ország állapotát több alkalma van is­merni, mint sok másnak, ennek folytán kijelenti, hogy a 198- dik szám alatti nyomtatványt ollyannak tartja, hogyha annak tárgyalásába a t. rv. bocsátkoznak, meg van győződve, hogy az országot lángba hozza. Midőn az úrbéri viszonyok meg­szüntetése következtében a kármentesítés biztosíttatott, az e tárgybani 1. javaslat megnyirbálása egyedül a nemességnek a nemzet becsületével garantírozott kármentesítés iránti hitét ingatná meg. A­rzek kívánsága volt, hogy a legelő és fajzás tisztába hozatala iránt tétessék meg a szükséges intézkedés, egyébiránt mi nem haszonbéri természetű, hanem állandó tar­tozás, az megszűnik, ez a 1. javaslat értelme, mi nélkül a ha­za elláthatlan szerencsétlenségekbe bonyolul, miért szeretné, ha Nyitra követe, mint a 198k számú nyomtatvány szerzője, javaslatát csak a legelő és faizásra szorítaná, megjegyezvén a 198k számú iratra azt, hogy részéről illy törvény végrehaj­tása iránt felelősséget magára soha el nem vállalna, és inkább kész volna részt nem venni a kormányban, sőt miután ezen irat csak egyes ember véleménye, annak szétküldetését nem tartja tanácsosnak, tartva azon veszélyes benyomástól, mellyet az országban okozna. B­ó­n i­s S. Szabolcs köv.: Pest követének előadását pár­tolja, ’s a szóban forgott iratról az a hite, miszerint az nem lenne egyéb, mint az adott concessióknak megszüntetése. A jelen körülmények tekintetbe vételével, nehogy az illy magán­vélemények szétküldetése visszahatást idézzen elő, miután olly szerencsések vagyunk, hogy a felelős ministériumot meg­nyertük, úgy vélekedik, hogy mielőtt az illy irományok nyo­matás alá adatnának, előbb az illető miniszerekkel közöltes­senek. Ta­rn­ó­c­zy K. Nyitra köv.: A 198. számú irat az ő tol­lából folyván, felvilágosításul előterjeszti, miszerint azon ta­­nácskozmányban, mellynek Pest köv. csak a végén volt jelen, hol a 1. javaslat fogalmazásával szóló bízatott meg , megha­gyatott neki az is, hogy a szőlők és irtványokra nézve adjon javaslatot. Az előtte szóló kijelentésére azt jegyzi meg, mi­szerint a javaslatot nyomatás előtt közölnie lehetetlen vola, és hogy ez jövendőben így történjék, illy véleményben nem osz­tozik. (Szabolcs köv. valamit közbeszól, mire szóló kijelenti, hogy hát nem jól fogta fel.) Véleménye szerint az illy előle­­ges közlés a t­erek hatalmát gyengítné, és ha szóló rendes jegyző volna is, illy feltétel alatt a jegyzőséget el nem vállal­ná, és pedig nem azért, mintha a kormányban bizalma nem volna, mert valamint ő teljes bizalommal van iránta, úgy azt jelenleg hazafias kötelességnek tartja. Kossuth L.: Szabolcs követének alkotmányos gondol­kozás­módját sokkal jobban ismeri, hogy sem kijelentését akint érthette volna, miszerint ne initiáltassék addig semmi, míg a ministériummal nem közöltetik. Ha a parlamentáris kormánynak ezen következést lehetne tulajdonítani, nem vol­na benne nagy nyeresség. De Szabolcs követe úgy érte a dol­got, hogy a jelen perczenetekben szükség mindent előbb a mi­­nisteriummal közleni , mert ennek mégis némelly adatok vannak kezében ; egyébként alkotmányellenes azon vélemény, hogy az initiatíva a ministeriumtól legyen felfüggesztve. Tomcsányi J. Békés köv.: Véleménye szerint is a je­

Next