Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-01-13 / 733. szám
soknak és közigazgatásnak, mellyek költségeinek fedezése vagy javítása most mindjárt ezen kutforrásokból történhetnek. Tegye javaslatba azon summát, mellyet a nemesség és kiket hozzá sorol a törvény, meg a hon lakosainak egyéb része, közvetlenül (directe) öszvesen fizetni, törvénynyel kötelezendők volnának . — Készítsen javaslatot a netalán, megállapítandó indirect kutforrások mi módom megnyitása iránt. Nemkülönben az egyenes teherhordásból várandó somma kivetése, beszedése, kezelése, és a mindezek körül szükséges biztositékok rendszerére nézve.“ — Az érdekes vitatkozásokat jövő számunkban lévén kénytelenek folytatni, ezúttal csak Nádor őcs. kir. fenségének az ülést befejező, ’s mély megilletődéssel mondott szavait iktatjuk ide ; öcs.kir. fensége következőleg szólván : „Méltóságos főrendek, holnap január 13ka ! Szomorú nap, különösen reám nézve. ’S azért reményiem , hogy a mértó főrik bizonyosan nem fognak fenakadni azon , ha holnap ülést nem tartok. — Hadd szenteljem e napot egyedül a visszaemlékezésnek! — Holnapután pedig 10 or. ismét ülésünk lesz.“ XXXIVIk kerületi ülés, jan. 12én. (Elnökök: Pázmándy D. és Bükk Zs. Komárom és Borsod követei; jegyzők: Szabó M. és Asztalos P.; tárgy : elnöki jelentések és a honpolgárság elvesztése, a külföldiekrőli, javaslat). Pázmándy D. elnök : A napirenden lévő tárgyakat megemlíti. Szabó M. jegyző : A verificationális választmány tudósítása folytán keletkezett határozatot, ’s sz. kir. Pozsony városa megidézése iránti izenetetet olvassa. Balogh K. Győrköv. : A vágujhelyi prépost megidéztetése is elhatároztatván, az izenetet erre is kiterjesztetni kívánja. Bükk Zs. elnök : Kijelenti, hogy erre a határozatot ki nem mondta, megnyugodván a kir. és írek kir. személynek ő maga azon jelentésében, miszerint a meg nem jelent egyháziak személyes megjelenéstől felmentettek. Házmánn Fer. Buda köv.: Sz. kir. Buda városa polgárainak petitióját nyújtván be , mellyben a városi rendezéskor a politicus rendszert a közigazgatási rendszertől elválasztatni javasolják, ezt kinyomatni, ’s a városi rendezés tárgyalásakor felvétetni kérte. (Helyeslés). Pázmándy D. elnök , Kir. személynök e maga meghagyásából jelentvén, hogy holnap január 13dikán d. e. 10 órakor a megboldogult nádor halálának évnapjára a székesegyházban isteni tisztelet fog tartatni, azon hálás érzelemnél fogva, mellyel a kk. és rrek a boldogultnak hamvai iránt viseltetnek, felhíja a kk. és rrket, az isteni tiszteletben megjelenésre, minek folytán holnap ülés tartatni nem fog. (Helyeslés). Jelenti továbbá kir. személynök meghagyásából, miszerint az országház terve iránt kiküldött választmány jelentése beadatván, ahoz mindenféle nemzet építészeitől benyújtott 41 terv van csatolva, melly az országos levéltárnok szobájában szemlélet végett kitétetvén, hogy a legjobb tervnek ígért jutalom kiadathassák, felszólítja a kk. és kiket, hogy a tervek megbirálása végett országos választmányt küldjenek ki, minek folytán ezen tervek beadatása iránti rendi határozat megszűnnék (Helyeslés). Jelenti végre, hogy az adó tárgyában kiküldött országos választmány megválasztott tagjainak névjegyzéke még nincs kiegészítve, miért a többséget kimondani nem lehet. A honosítás iránti 1.javaslat folytatása lévén napirenden, ezt a kk. és erek figyelmébe ajánlja. Mocsonyi P. Torontál köv. : Olly fontos tárgyat kíván megpendíteni, miszerint bocsánatot remél, ha a napirend ellen vétkezik. Tegnap a nép anyagi táplálékáról gondoskodni a kb. és írek szükségesnek látván , szóló vélekedik, miszerint a nép szellemi táplálékáról, vagy is a népnevelésről gondoskodni nem kevésbbé szükséges, ez lévén azon bűvös erő , melly a népet munkára és földjeinek jobb művelésére ösztönzi, minek folytán ez ügyet arrók figyelmébe ajánlván választmányt kér kiküldetni egyszersmind a múlt országgyűlési felírás nyomán ő felségét megkérni, hogy azon rendeleteket , mik et tárgyban kormányilag tétettek, adatul közöltetni méltóztassék. Pázmándy D. elnök: A felhozott tárgy a törvényhozás intézkedését igénybe veendi, jelenleg azonban más a napirend. Bónis L. Szabolcs köv. : Az indítványt szinte nem látja napirenden, e kép minden követ indítványaival előállhatván. Mocsonyi P. : Indítványát legalább bejelentettnek tekintetni kéri. Bónis L. Ez már meglehet. Asztalos P. jegyző : A honosításról szóló Ilik fejezetet, — a honpolgárság elvesztéséről olvasván, annak elsőja így szól: 14 §. „A hon polgára lenni megszűnik : lör ki külföldön honositatja magát; lor ki idegen hatalmasság seregében mint katona szolgál; lor ki a hon határain kívül 10 évig tartózkodik a nélkül, hogy ezt vagy közhivatala kívánná meg, vagy iskolai tanulással töltené, vagy kereskedéssel foglalkodnék; mer ki a honból, mindenét eladván ’s magával vivén, végképen kiköltözködik.“ Szemere B. Borsod köv. : Az lső pontra észrevétele nem lévén, a sik pontot más törvényhozások példájára a kint kívánja bővitetni, miszerint honpolgári jogát az is elveszíti, ki a közálladalom engedelme nélkül külföldön czimet, rendet , vagy hivatalt ovdít vagy e nélkül elvállal. Tarnóczy K. Nyitra köv. : A 2ik pont ellen azon észrevétele van, miszerint az ausztriai marina olly csekély lévén, hogy abban minden tudományokat megtanulni nem lehet, ha valamelly hazafi e végett az angol marinához áll, nem látja helyén, hogy ezért a honpolgárságot elveszítse.Sneiftere B. : Ha valaki az idegen hatalom seregeiben szolgál, azon esetbe jöhet, hogy hazája ellen tartozik fegyvert emelni, — ezért Nyitra követének észrevételét nem pártolja. Tarnóczy K.: Az angolok is szolgálnak idegen seregekben, de ha Anglia ellen háború üt ki, szolgálatukról lemondanak , illy esetben az álladalom engedelmét visszahúzván. Szóló azon eszmét kívánja betétetni, hogy ki tanulás végett idegen zászló alá áll, ebben ne akadályoztassák. Bónis L. : Kiképzés tekintetéből a nyitrai indítványt elfogadja, de hogy valaki, mint rendes katona zsoldért szolgáljon idegen seregek közt, erre engedelmet nem ad. Szemere B. : Ha Nyitra követe csak tanulás kedvéért kíván engedelmet adni, kívánságát a 3ik pont kifejezi. Tarnóczy K. : A tárgy, mellyet megpendített, fontos. Jöhetnek olly körülmények, midőn a magyar király a törökkel vagy az egyiptusi alkirálylyal például az oroszok ellen szövetkezvén érdekében állana a szövetségesek seregeibe tiszteket küldeni, rosz szolgálatot tennénk u. m. a király ’s az állada- somnak , ha megfosztanék a jogtól, miszerint azon seregekbe honfiaink alkalmaztassanak, kik ott nemcsak pénzt és tudományt szerezhetnének, de a haza ellensége ellen szolgálni alkalmak nyílnék, aminek folytán a törvényt olly átalánosságban kimondatni, hogy idegen hatalmasság seregeiben szolgálni nem szabad, czélszerünek nem véli. Lónyay M. Bereg köv. : A nyitrai indítványt pártolja, nem látván abban veszélyt, hogy honfiaink másutt szolgáljanak , sőt magokat ott kiképezhetvén , ez az országnak csak hasznára válhatik, é s azt sem ellenzi, hogy érdist húzzanak, nem lévén mindenkinek módja idegen seregekben saját erszényéből élhetni. Bónis S.: Nyitra követe által felhozott példa, miszerint ha felső királyunk külhatalommal szövetségbe lép, nem foszthatjuk meg attól, hogy annak zászlói alá honfiainkat küldhesse, inti arra , hogy a szerkezet mellett megmaradjon. — Véleménye szerint a háború és békejog visszaszerzése sok vérbe kerülvén , az illy szövetségekhez a nemzetnek is van szólója, ’s a melly szövetséget a hon helybenhagy, lesz alkalma rendelkezni arról, hogy honfiaink annak seregeiben alkalmaztassanak. Balogh K. Győr köv. : Azon szempontból indulván ki, miszerint életmódja keresetétől megfosztani senkit nem lehet, ha az a hon érdekével nem ellenkezik, a nyitrai indítványt azon megszorítással, hogy az idegen seregben tartózkodó hona ellen fegyvert ne emeljen, pártolja, hasznot látván abban, hogy honfiaink ez után maguknak tapasztalást gyűjthetnek. Hunkár A. Veszprém köv.: A katonai tudományokban 1805. óta előmenetel nem történt, a midőn az országos rendek ez ügyben felírni akarván, nádor ő fensége által e lépéstől azon oknál fogva okosan visszatartóztattak, mert a francziák már Bécsben voltak. A magyar bátor, a halállal szembe szállani nem fél, de katonai tudománynyal nem bir. A Ludovicea épületben áll, de katona nincs é s ki ad erről számot? A Wienerneustadti katonai növeldében a tanulás költséges , a bécsiben, kevés az alapítvány, miért legyen tilos a magyaroknak máshová p. Algírba menni katonáskodni ? Más lovagias nemzetek is jöttek hozzánk, Várnánál és a Rigó mezején a franczia hevesség volt egyik tényező. A történetre mutatva szóló kérdi, milly tábornokokat állított ki Austria saját monarchiájából? — ha Montekukulli és Eugen , — ki a franczia királynak testalkata miatt nem tetszett, — nem lettek volna, mikor űzték volna ki a törököket? Ennélfogva kívánja, hogy honfiaink idegen zászlók alatt kiképzés végett szolgálhassanak. 01gy a g T. Pozsony köv.: Azokhoz , mik az inditvány mellett felhozattak, csatolván azt, hogy ezredeink külföldiektől elárasztva lévén , a magyaroknak előmenetele nehéz , nem látja át, miért keressenek ezek másutt alkalmazást. Pázmándy D. elnök: Jelentvén, hogy a magas forr. összeültek, helyén látja, hogy az üdvözlő választmány az újévi kivonatokat átvigye. (A választmány eltávozik) Szemere B. : Óhajtaná, ha a jelen kérdésnél a kir. és erek magasabb törvényhozási szempontra emelkednének. Az 1609. 13. és 1616. 11. t. szerint halálos büntetés mondatik azokra , kik titkon vagy nyilván idegen seregekben harczolnak. Nincs törvényhozás, melly megengedje, hogy a honfiak véröket, melly a hazáé, másutt ontsák. Ki fogja azt bebizonyítani, hogy az idegen zászlók alatt szolgált honfiak, nem vettek részt saját hazájok érdekei ellen. Helvetiára mutat szóló, mellynek fiai idegen zászlók alatt az absolutismus mellett harczolának. Nem kívánja, hogy honfiaink némellyike, a mire példa van —, Galicziában, vagy Spanyolországban Espartero ellen,stb. harczoljon, képezzék ki magukat mint ifjak, de háború és titkos szövetség útjain véröket ne ontsák. Pázmándy D. elnök: Az angolok közöl sokan szolgálnak ausztriai ármádiában, de míg kün tartózkodnak, polgári joggal nem bírnak, akkor sem, ha engedelmük van, de szolgálati idejök lefolyván, polgári jogaik birtokába visszalépnek, ennél többet Nyitra követe sem akarhat, a szerkezet pedig csak ennyire terjed. Asztalos P. Nyitra követét pártolván, az a borsodi nyilatkozat szerint, mint az elnök állítja, szerkezetben foglaltatik. Szentkirályi M.: Tisztán a borsodi indítványt pártolja, mert bár a nyitrai indítvány in abstracto megáll, de nem az életben, a nemzetek viszonyai annyira lévén összeszőve, hogy a koczka könnyen fordulhat. És aki idegen zászlókhoz szegődik, nem kell-e annak a hűséget és alattvalói hitet letennie, ’s a ki más királynak hitet esküdött, nem ragadta-e ki az magát a hona iránt tartozó hűség alól ?sa visszatér, a feltételeknek eleget téve , honpolgárságát visszanyerheti , de ha idegen hatalomnak esküszik hűséget, azt méltán elvesziti. Hogy arra, ki kin szolgált, ha honpolgárságát visszanyerni akarja, könnyebb feltételek szabassanak, mint az idegenekre, ezt nem ellenzi, de hogy jogát ott kezdje gyakorolni, ahol elhagyta, erre rá nem áll. Biró J. Arad köv.: Ha valaki idegen zászlók alatt a szabadság mellett harczol, ekkor nem büntetést, de jutalmat érdemelvén, nem látja át, miért veszítse el ezért honpolgárságát , mitől megfosztani őt elég akkor, ha hazája ellen emelne fegyvert. Balogh K. Győrköv.: Ha azon eszme, mit az elnök megpendített, bővebben fejeztetik ki, megtörténik az, mit Pest követe előterjesztett, úgy is az lévén az utolsó pont, hogy míg valaki kün szolgál, addig honpolgár ne legyen. Pázmándy D. elnök : Arról vitatkozni, hogy ha valaki hona ellen emel fegyvert, helyén nem látja, arról a törvény rendelkezvén. Szemere B. : Aki kűn szolgált , ha a törvényjavaslat tikának eleget tesz, honpolgárságát visszanyerheti. Gr. Forgách A. pozsonyi kápt. köv.: A ki magát külföldön honositatja, az honpolgárságát elvesztvén, a ki külhatalom mellett fog fegyvert, annál inkább méltó, hogy honpolgári jogát elveszítse, miért pártolja a szerkezetet. — A nyitrai indítvány el nem fogadtatván, a borsodi módositás végzéskép kimondatott. Lónyai G. Zemplén köv.: A 3ik pontban világosan kitétetni óhajtja, hogy csak az vétetik ki, a ki hazai hivatal végett kün tartózkodik. (Helyeslés): Asztalos P. jegyző. A 4ik pontot feleslegesnek tartja, az az első pontban már benfoglaltatván , e helyett inkább a 16-ikból ide melléklendőnek véli azt, miszerint a ki hazája ellen fegyvert emelt, az is honpolgár lenni megszűnjék. Lónyay G. Zemplén köv.: Akik pontot vagy kihagyatni vagy módositatni kívánja, megtörténhetvén az, hogy valaki hazájából kiléptét megbánván, mint Ötvös M. tette, ki Szathmárból Amerikába ment ki, hogy ismét visszatér. Ezért e pontot úgy kívánja módositatni, hogy honpolgár lenni megszűnjék, ki a honból végképen kiköltözvén , magát a külföldön honosítja. Gr. Forgách A. pozsonyi kápt. köv.: Szinte a 41k pont kihagyatására szavaz. Szemere B.: Zemplén követét megnyugtathatná az, hogy a kivándorlókra nézve a honpolgárság megnyerésének feltételei könnyítve vannak. A jegyző által tett javaslatot pedig a 2ik pont feleslegessé teszi, azon eszme a 16 -ban azért tétetvén, mert a ki a hon ellen viselt fegyvert, annak a visszajövetel nem olly könnyű. Lónyay G.: Hogy valaki mindenét eladta, ez nem lévén bizonyság arra, hogy végképen kiköltözik, akik pontot továbbra is kihagyatni kívánja. Kende Zs. Szatmár köv.: A szatmári esetre felvilágosításul előadja, hogy midőn azon érintett egyén kiköltözött, akkor még a honosításról törvény nem volt, de ha lett volna is, kiköltözése az alá nem esik vala, mert noha mindenét eladta, de ezt olly feltétel alatt téve, hogy ha két év múlva visszatér , jószágát visszaválthatja. Egyébként a társaséletnek szabadság és közérdek lévén czélja, a legfőbb szabadságot abban találja, hogy kinek hol tetszik, ott letelepedhessék, a közérdeknek elég tétetvén akkor, ha mint más országokban kivándorlási taxa állapitatik meg. Lónyay M. Bereg köv.: Hogy valaki végkép kiköltözik, itt a szándékot kelletvén megvizsgálni, ezt törvény alapjául nem veheti. A 3dik és 4dik pont közt anomáliát lát, mert midőn az első szerint a 9. évi kintartózkodás a honpolgárság elvesztésére még okot nem ad, az utóbbi szerint már azon szándék miatt, mert mindenét eladva végkép kiköltözött, honpolgári jogát azonnal elvesztené. A végképi kiköltözésnek más ismérve (critérion) nincs, mint hogy valaki más országnak valóságos polgára lett, miért a pontot e szerint módosítatni kívánja. Balogh K. Győr köv.: A kiköltözést az érték eszméjéhez kötni nem akarván a 4ik pontot szinte kihagyatni kívánja, fontosnak találván a beregi észrevételt is, melly szerint itt a szándékot kellene megitélni. Olgyay T. Pozsony köv. : Szinte a 4ik pont kihagyatását kivánja, melly szerint az, kinek értéke volt, honpolgárságát elvesztené, midőn a 3ik pont szerint az, kinek értéke nem volt, honpolgári jogát csak 10. évi küntartózkodás után vesztené el. Bónis S.: A 3ik és 4ik pontot ellentétben látván, a 3ik pontban elegendő intézkedést talál. Justh J. Turócz köv.: A 4ik pont mellett szól. Igazsága van Bereg követének, hogy a törvénynek világosnak kell lenni, ’s azt puszta szándékra épiteni nem lehet. De a 4ik pont szükséges azért , mert különbség van azok közt, kik 10. évig büntartózkodnak, ’s ott a jövedelmeket elköltik, kikre a hon- » polgárság elvesztése büntetésül mondatik ki, — és azok közt, kik mindenöket eladván ’s elvivén kiköltözködtek, ezekre nézve a honpolgárság elvesztése csak corollariumkint mondatván ki. E pontot azonban világosabban kitétetni óhajtván, akint kivánja módositatni, hogy ki a honból mindenét eladván és magával vivén, az illető törvényhatóság előtt világosan kijelentett szándékkal végkép kiköltözik. P . a 1 J. Soprony köv.: A szerkezet mellett szól, melly Bereg követe szerint nem lévén elég világos, azt úgy kivánja módositatni, hogy ki — végkép kiköltözködik és a külhatóság alatt magát honosíttatja, miáltal kiköltözködési szándékát világosan bebizonyítja. Szentkirályi M.: A turóczi javaslatot igen helyesnek találja. Szemere B.: A franczia törvényhozás is úgy intézte el e kérdést, hogy ki vissza nem térő szándékkal megy ki, honpolgárságát elveszíti, a sopronyi módosítás meg nem állhat, az már magában elég ok lévén a honpolgárság elvesztésére , szóló pedig e helyen az okokat felhalmozni szükségesnek nem látja. Részéről megelégszik a szerkezettel, de ha a turóczi módosítás többeket kielégít, hozzájárul.