Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-01-13 / 733. szám

soknak és közigazgatásnak, mellyek költségeinek fedezése vagy javítása most mindjárt ezen kutforrásokból történhetnek. Tegye javaslatba azon summát, mellyet a nemesség és kiket hozzá sorol a törvény, meg a hon lakosainak egyéb része, közvetlenül (directe)­ öszvesen fizetni, törvénynyel kötelezen­dők volnának . — Készítsen javaslatot a netalán, megállapítandó indirect kut­­források mi módom­ megnyitása iránt. Nemkülönben az egyenes teherhordásból várandó somma kivetése, beszedése, kezelése, és a mindezek körül szüksé­ges biztositékok rendszerére nézve.“ — Az érdekes vitatkozásokat jövő számunkban lévén kény­telenek folytatni, ezúttal csak Nádor ő­cs. kir. fenségének az ülést befejező, ’s mély megilletődéssel mondott szavait ik­tatjuk ide ; öcs.kir. fensége következőleg szólván : „Méltósá­­gos főrendek, holnap január 13ka ! Szomorú nap, kü­lönösen reám nézve. ’S azért reményiem , hogy a mértó főrik bizonyosan nem fognak fenakadni azon , ha holnap ülést nem tartok. — Hadd szenteljem e napot egyedül a visszaemlékezésnek! — Holnapután pedig 10 or. ismét ülésünk lesz.“ XXXIVIk kerületi ülés, jan. 12én. (Elnökök: Pázmándy D. és Bükk Zs. Komárom és Borsod követei; jegy­zők: Szabó M. és Asztalos P.; tárgy : elnöki jelentések és a honpolgárság elvesztése, a külföldiekrőli­­, javaslat). Pázmándy D. elnök : A napi­renden lévő tárgyakat megemlíti. Szabó M. jegyző : A verificationális választmány tudó­sítása folytán keletkezett határozatot, ’s sz. kir. Pozsony vá­­rosa megidézése iránti izenetetet olvassa. Balogh K. Győrköv. : A vágujh­elyi prépost megidéz­­tetése is elhatároztatván, az izenetet erre is kiterjesztetni kívánja. Bükk Zs. elnök : Kijelenti, hogy erre a határozatot ki nem mondta, megnyugodván a kir. és írek kir. személynek ő maga azon jelentésében, miszerint a meg nem jelent egy­háziak személyes megjelenéstől felmentettek. Házmánn Fer. Buda köv.: Sz. kir. Buda városa pol­gárainak peti­ti­óját nyújtván be , mellyben a városi rendezés­kor a politicus rendszert a közigazgatási rendszertől elválasz­tatni javasolják, ezt kinyomatni, ’s a városi rendezés tár­gyalásakor felvétetni kérte. (Helyeslés). Pázmándy D. elnök , Kir. személynök e maga meg­hagyásából jelentvén, hogy holnap január 13dikán d. e. 10 órakor a megboldogult nádor halálának évnapjára a székes­­egyházban isteni tisztelet fog tartatni, azon hálás érze­lemnél fogva, mellyel a kk. és rrek a boldogultnak hamvai iránt viseltetnek, felhíja a kk. és rrket, az isteni tiszteletben megjelenésre, minek folytán holnap ülés tartatni nem fog. (Helyeslés). Jelenti továbbá kir. személynök meghagyásából, miszerint az országház terve iránt kiküldött választmány je­lentése beadatván, ahoz mindenféle nemzet építészeitől be­nyújtott 41 terv van csatolva, melly az országos levéltárnok szobájában szemlélet végett kitétetvén, hogy a legjobb terv­nek ígért jutalom kiadathassák, felszólítja a kk. és kiket, hogy a tervek megbirálása végett országos választmányt küldjenek ki, minek folytán ezen tervek beadatása iránti rendi határo­zat megszűnnék (Helyeslés). Jelenti végre, hogy az adó tárgyában kiküldött országos választmány megválasztott tag­jainak névjegyzéke még nincs kiegészítve, miért a többséget kimondani nem lehet. A honosítás iránti 1.javaslat folytatása lévén napi­renden, ezt a kk. és erek figyelmébe ajánlja. Mocsonyi P. Torontál köv. : Olly fontos tárgyat kí­ván megpendíteni, miszerint bocsánatot remél, ha a napi­rend ellen vétkezik. Tegnap a nép anyagi táplálékáról gon­doskodni a kb. és írek szükségesnek látván , szóló vélekedik, miszerint a nép szellemi táplálékáról, vagy is a népnevelés­ről gondoskodni nem kevésbbé szükséges, ez lévén azon bű­vös erő , melly a népet munkára és földjeinek jobb művelésére ösztönzi, minek folytán ez ügyet a­rrók figyelmébe ajánlván választmányt kér kiküldetni egyszersmind a múlt országgyű­lési felírás nyomán ő felségét megkérni, hogy azon rendele­teket , mik et tárgyban kormányilag tétettek, adatul közöltet­­ni méltóztassék. Pázmándy D. elnök: A felhozott tárgy a törvény­­hozás intézkedését igénybe veendi, jelenleg azonban más a napi­rend. Bónis L. Szabolcs köv. : Az indítványt szinte nem látja napi­renden, e kép minden követ indítványaival előállhatván. Mocsonyi P. : Indítványát legalább bejelentettnek te­kintetni kéri. Bónis L. Ez már meglehet. Asztalos P. jegyző : A honosításról szóló Ilik fejeze­tet, — a honpolgárság elvesztéséről olvasván, annak első­ja így szól: 14 §. „A hon polgára lenni megszűnik : lör ki külföldön honositatja magát; lor ki idegen hatalmas­ság seregében mint katona szolgál; lor ki a hon határain kívül 10 évig tartózkodik a nélkül, hogy ezt vagy közhi­vatala kívánná meg, vagy iskolai tanulással töltené, vagy kereskedéssel foglalkodnék; mer ki a honból, mindenét eladván ’s magával vivén, végképen kiköltözködik.“ Szemere B. Borsod köv. : Az lső pontra észrevétele nem lévén, a sik pontot más törvényhozások példájára a kint kívánja bővitetni, miszerint honpolgári jogát az is elveszíti, ki a közálladalom engedelme nélkül külföldön czimet, ren­det , vagy hivatalt ovdít vagy e nélkül elvállal. Tarnóczy K. Nyitra köv. : A 2ik pont ellen azon ész­revétele van, miszerint az ausztriai marina olly csekély lévén, hogy abban minden tudományokat megtanulni nem lehet, ha valamelly hazafi e végett az angol marinához áll, nem látja helyén, hogy ezért a honpolgárságot elveszítse.­­Sneiftere B. : Ha valaki az idegen hatalom seregeiben szolgál, azon esetbe jöhet, hogy hazája ellen tartozik fegy­vert emelni, — ezért Nyitra követének észrevételét nem pártolja. Tarnóczy K.: Az angolok is szolgálnak idegen sere­gekben, de ha Anglia ellen háború üt ki, szolgálatukról le­mondanak , illy esetben az álladalom engedelmét visszahúz­ván. Szóló azon eszmét kívánja betétetni, hogy ki tanulás vé­gett idegen zászló alá áll, ebben ne akadályoztassák. Bónis L. : Kiképzés tekintetéből a nyitrai indítványt elfogadja, de hogy valaki, mint rendes katona zsoldért szol­gáljon idegen seregek közt, erre engedelmet nem ad. Szemere B. : Ha Nyitra követe csak tanulás kedvéért kíván engedelmet adni, kívánságát a 3ik pont kifejezi. Tarnóczy K. : A tárgy, mellyet megpendített, fontos. Jöhetnek olly körülmények, midőn a magyar király a török­kel vagy az egyiptusi alkirálylyal például az oroszok ellen szö­vetkezvén érdekében állana a szövetségesek seregeibe tiszteket küldeni, rosz szolgálatot tennénk u. m. a király ’s az állada- somnak , ha megfosztanék a jogtól, miszerint azon seregekbe honfiaink alkalmaztassanak, kik ott nemcsak pénzt és tudo­mányt szerezhetnének, de a haza ellensége ellen szolgálni al­­kalmak nyílnék, a­minek folytán a törvényt olly átalánosság­­ban kimondatni, hogy idegen hatalmasság seregeiben szolgál­ni nem szabad, czélszerünek nem véli. Lónyay M. Bereg köv. : A nyitrai indítványt pártolja, nem látván abban veszélyt, hogy honfiaink másutt szolgálja­nak , sőt magokat ott kiképezhetvén , ez az országnak csak hasznára válhatik, é s azt sem ellenzi, hogy érdist húzzanak, nem lévén mindenkinek módja idegen seregekben saját erszé­nyéből élhetni. Bónis S.: Nyitra követe által felhozott példa­, miszerint ha felső királyunk külhatalommal szövetségbe lép, nem foszt­hatjuk meg attól, hogy annak zászlói alá honfiainkat küldhes­­se, inti arra , hogy a szerkezet mellett megmaradjon. — Vé­leménye szerint a háború és béke­jog visszaszerzése sok vérbe kerülvén , az illy szövetségekhez a nemzetnek is van szólója, ’s a melly szövetséget a hon helybenhagy, lesz alkalma ren­delkezni arról, hogy honfiaink annak seregeiben alkalmaz­tassanak. Balogh K. Győr köv. : Azon szempontból indulván ki, miszerint életmódja keresetétől megfosztani senkit nem lehet, ha az a hon érdekével nem ellenkezik, a nyitrai indítványt azon megszorítással, hogy az idegen seregben tartózkodó hona ellen fegyvert ne emeljen, pártolja, hasznot látván abban, hogy honfiaink ez után maguknak tapasztalást gyűjthetnek. Hun­kár A. Veszprém köv.: A katonai tudományokban 1805. óta előmenetel nem történt, a midőn az országos ren­dek ez ügyben felírni akarván, nádor ő fensége által e lépés­től azon oknál fogva okosan visszatartóztattak, mert a francziák már Bécsben voltak. A magyar bátor, a halállal szembe szállani nem fél, de katonai tudománynyal nem bir. A Ludovicea épület­ben áll, de katona nincs é s ki ad erről számot? A Wienerneu­­stadti katonai növeldében a tanulás költséges , a bécsiben, kevés az alapítvány, miért legyen tilos a magyaroknak más­hová p. Algírba menni katonáskodni ? Más lovagias nemze­tek is jöttek hozzánk, Várnánál és a Rigó mezején a franczia hevesség volt egyik tényező. A történetre mutatva szóló kérdi, milly tábornokokat állított ki Austria saját monarchiájából? — ha Montekukulli és Eugen , — ki a franczia királynak testalkata miatt nem tetszett, — nem lettek volna, mikor űzték volna ki a törököket? Ennélfogva kívánja, hogy hon­fiaink idegen zászlók alatt kiképzés végett szolgálhassanak. 01­g­y a g T. Pozsony köv.: Azokhoz , mik az indit­­vány mellett felhozattak, csatolván azt, hogy ezredeink külföl­diektől elárasztva lévén , a magyaroknak előmenetele nehéz , nem látja át, miért keressenek ezek másutt alkalmazást. Pázmándy D. elnök: Jelentvén, hogy a magas forr. összeültek, helyén látja, hogy az üdvözlő választmány az újévi kivonatokat átvigye. (A választmány eltávozik) Szemere B. : Óhajtaná, ha a jelen kérdésnél a kir. és erek magasabb törvényhozási szempontra emelkednének. Az 1609. 13. és 1616. 11. t. szerint halálos büntetés mondatik azokra , kik titkon vagy nyilván idegen seregekben harczol­­nak. Nincs törvényhozás, melly megengedje, hogy a honfiak véröket, melly a hazáé, másutt ontsák. Ki fogja azt bebizo­nyítani, hogy az idegen zászlók alatt szolgált honfiak, nem vettek részt saját hazájok érdekei ellen. Helvetiára mutat szóló, mellynek fiai idegen zászlók alatt az absolutismus mel­lett harczolának. Nem kívánja, hogy honfiaink némellyike, a mire példa van —, Galicziában, vagy Spanyolországban Espartero ellen,stb. harczoljon, képezzék ki magukat mint ifjak, de háború és titkos szövetség útjain véröket ne ontsák. Pázmándy D. elnök: Az angolok közöl sokan szolgál­nak ausztriai ármádiában, de míg kün tartózkodnak, polgári joggal nem bírnak, akkor sem, ha engedelmük van, de szol­gálati idejök lefolyván, polgári jogaik birtokába visszalépnek, ennél többet Nyitra követe sem akarhat, a szerkezet pedig csak ennyire terjed. Asztalos P. Nyitra követét pártolván, az a borsodi nyilatkozat szerint, mint az elnök állítja, szerkezetben foglaltatik. Szentkirályi M.: Tisztán a borsodi indítványt pár­­tolja, mert bár a nyitrai indítvány in abstracto megáll, de nem az életben, a nemzetek viszonyai annyira lévén össze­szőve, hogy a koczka könnyen fordulhat. És a­ki idegen zász­lókhoz szegődik, nem kell-e annak a hűséget és alattvalói hi­tet letennie, ’s a ki más királynak hitet esküdött, nem ra­gadta-e ki az magát a hona iránt tartozó hűség alól ?s­a vissza­tér, a feltételeknek eleget téve , honpolgárságát vissza­nyer­heti , de ha idegen hatalomnak esküszik hűséget, azt méltán elvesziti. Hogy arra, ki kin szolgált, ha honpolgárságát vis­­­szanyerni akarja, könnyebb feltételek szabassanak, mint az idegenekre, ezt nem ellenzi, de hogy jogát ott kezdje gyako­rolni, a­hol elhagyta, erre rá nem áll. Biró J. Arad köv.: Ha valaki idegen zászlók alatt a szabadság mellett harczol, ekkor nem büntetést, de jutalmat érdemelvén, nem látja át, miért veszítse el ezért honpolgársá­gát , mitől megfosztani őt elég akkor, ha hazája ellen emelne fegyvert. Balogh K. Győrköv.: Ha azon eszme, mit az elnök megpendített, bővebben fejeztetik ki, megtörténik az, mit Pest követe előterjesztett, úgy is az lévén az utolsó pont, hogy míg valaki kün szolgál, addig honpolgár ne legyen. Pázmándy D. elnök : Arról vitatkozni, hogy ha valaki hona ellen emel fegyvert, helyén nem látja, arról a törvény rendelkezvén. Szemere B. : A­ki kűn szolgált , ha a törvényjavaslat tik­­ának eleget tesz, honpolgárságát visszanyerheti. Gr. Forgách A. pozsonyi kápt. köv.: A ki magát kül­földön honositatja, az honpolgárságát elvesztvén, a ki kül­hatalom mellett fog fegyvert, annál inkább méltó, hogy hon­polgári jogát elveszítse, miért pártolja a szerkezetet. — A nyitrai indítvány el nem fogadtatván, a borsodi módositás végzéskép kimondatott. L­ó­n­y­a­i G. Zemplén köv.: A 3ik pontban világosan ki­tétetni óhajtja, hogy csak az vétetik ki, a ki hazai hivatal végett kün tartózkodik. (Helyeslés): Asztalos P. jegyző. A 4ik pontot feleslegesnek tartja, az az első pontban már benfoglaltatván , e helyett inkább a 16-ik­­ból ide melléklendőnek véli azt, miszerint a ki hazája ellen fegyvert emelt, az is honpolgár lenni megszűnjék. Lónyay G. Zemplén köv.: A­kik pontot vagy kihagyatni vagy módositatni kívánja, megtörténhetvén az, hogy valaki ha­zájából kiléptét megbánván, mint Ötvös M. tette, ki Szath­­márból Amerikába ment ki, hogy ismét visszatér. Ezért e pontot úgy kívánja módositatni, hogy honpolgár lenni meg­szűnjék, ki a honból végképen kiköltözvén , magát a kül­­földön honosítja. Gr. Forgách A. pozsonyi kápt. köv.: Szinte a 41k pont­ kihagyatására szavaz. Szemere B.: Zemplén követét megnyugtathatná az, hogy a kivándorlókra nézve a honpolgárság megnyerésének fel­tételei könnyítve vannak. A jegyző által tett javaslatot pedig a 2ik pont feleslegessé teszi, azon eszme a 16 -ban azért té­tetvén, mert a ki a hon ellen viselt fegyvert, annak a vissza­­jövetel nem olly könnyű. Lóny­ay G.: Hogy valaki mindenét eladta, ez nem lévén bizonyság arra, hogy végképen kiköltözik, a­kik pontot to­vábbra is kihagyatni kívánja. Kende Zs. Szatmár köv.: A szatmári esetre felvilágo­sításul előadja, hogy midőn azon érintett egyén kiköltözött, akkor még a honosításról törvény nem volt, de ha lett volna is, kiköltözése az alá nem esik vala, mert noha mindenét el­adta, de ezt olly feltétel alatt téve, hogy ha két év múlva visszatér , jószágát visszaválthatja. Egyébként a társasélet­nek szabadság és közérdek lévén czélja, a legfőbb szabadsá­got abban találja, hogy kinek hol tetszik, ott letelepedhessék, a közérdeknek elég tétetvén akkor, ha mint más országokban kivándorlási taxa állapitatik meg. Lónyay M. Bereg köv.: Hogy valaki végkép kiköltö­zik, itt a szándékot kelletvén megvizsgálni, ezt törvény alapjá­ul nem veheti. A 3dik és 4dik pont közt anomáliát lát, mert midőn az első szerint a 9. évi kintartózkodás a honpolgárság elvesztésére még okot nem ad, az utóbbi szerint már azon szándék miatt, mert mindenét eladva végkép kiköltözött, hon­polgári jogát azonnal elvesztené. A végképi kiköltözésnek más ismérve (critérion) nincs, mint hogy valaki más országnak való­ságos polgára lett, miért a pontot e szerint módosítatni kívánja. Balogh K. Győr köv.: A kiköltözést az érték eszméjé­hez kötni nem akarván a 4ik pontot szinte kihagyatni kívánja, fontosnak találván a beregi észrevételt is, melly szerint itt a szándékot kellene megitélni. Olgyay T. Pozsony köv. : Szinte a 4ik pont kihagyatá­­sát kivánja, melly szerint az, kinek értéke volt, honpolgárságát elvesztené, midőn a 3ik pont szerint az, kinek értéke nem volt, honpolgári jogát csak 10. évi küntartózkodás után vesztené el. Bónis S.: A 3ik és 4ik pontot ellentétben látván, a 3ik pontban elegendő intézkedést talál. Justh J. Turócz köv.: A 4ik pont mellett szól. Igazsága van Bereg követének, hogy a törvénynek világosnak kell lenni, ’s azt puszta szándékra épiteni nem lehet. De a 4ik pont szükséges azért , mert különbség van azok közt, kik 10. évig büntartózkodnak, ’s ott a jövedelmeket elköltik, kikre a hon- » polgárság elvesztése büntetésül mondatik ki, — és azok közt, kik mindenöket eladván ’s elvivén kiköltözködtek, ezekre nézve a honpolgárság elvesztése csak corollariumkint mondat­ván ki. E pontot azonban világosabban kitétetni óhajtván, akint kivánja módositatni, hogy ki a honból mindenét eladván és magával vivén, az illető törvényhatóság előtt világosan kijelentett szándékkal végkép kiköl­tözik. P . a 1 J. Soprony köv.: A szerkezet mellett szól, melly Bereg követe szerint nem lévén elég világos, azt úgy kivánja módositatni, hogy ki — végkép kiköltözködik és a külható­­ság alatt magát honosíttatja, mi­által kiköltözkö­­dési szándékát világosan bebizonyítja. Szentkirályi M.: A turóczi javaslatot igen helyesnek találja. Szem­ere B.: A franczia törvényhozás is úgy intézte el e kérdést, hogy ki vissza nem térő szándékkal megy ki, hon­polgárságát elveszíti, a sopronyi módosítás meg nem állhat, az már magában elég ok lévén a honpolgárság elvesztésére , szóló pedig e helyen az okokat felhalmozni szükségesnek nem látja. Részéről megelégszik a szerkezettel, de ha a turóczi módosítás többeket kielégít, hozzá­járul.

Next