Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-05-30 / 849. szám
uralkodik. — Iskoláinknak jövő hó közepén vége. — A gabona ára felebb ment, pedig az időjárás kedvező , s a vetések szépen mutatkoznak. — Nyomdánkban legközelebb megjelent : „Útmutatás a magyar helyesírásra“ irta Soltész Dani képezdei tanár s hit. ügyv. Ára 15 kr. pp. Egy korszerű röpirat pedig „Coelibatus“ czim alatt sajtó alatt van. — Rend. lev. Hírfüzér. — Pozsonymegyebeli Nádasd helység plébánosa, káplánja és iskolamestere, mint néplázitók múlt pénteken katonaság által elfogatván, a megye házára behozattak. A helység minden ellenszegülés nélkül csendben maradt. — A győri tanuló ifjúságnak, előjárósága utján, felsőbb tetszést nyilvánított az oktatásügyminiszer, a lefolyt mozgalmak alatt tanúsított dicséretes viseletéért, a feltanodai tanács-ülések eljárását helyeslé. — Ugyanez ifjúság kebléből műkedvelők szini mutatványt rendeztek egy kórház javára, értesülvén azonban a minist. felhívásról, a tiszta jövedelmet (187 ft. 26kr.) azonnal a hazának ajánlák fel. (Hazánk.) — A palotai (Fejér m.) 400 főnyi szorgalmas nemzetőrség tagjait a helybeli hölgyek sajátkezüleg készitett nemzeti becsületrend-szalaggal láták el, és lelkesiték nemes hivatásukra. — Veszprémben egy alsóbb osztálybeli egyén felakará lázitani a népet és csoportozást idézett elő; a papságot, a kanonokok házait akarák megrohanni, de a lázitók elfogattak és a csend helyreállott. — A Pestmegye által tervbe vett néplap német nyelven is meg fog jelenni, melly végre szerkesztőjéül, mint a P. Z. Írja , Czigler német iró választaték el. — Ugyane lap szerint eddig 15 rendbeli sajtóvétség pereltetett be, a vádiratok már átadattak az újon alakított esküttszéknek. * — Számos izraelita ifjak felszólítást közölnek a P. Hirlapban hitsorsosaikhoz , hogy siessenek a magyar hazáért véreket és vagyonukat áldozni, mert legyenek meggyőződve , hogy ennek fiai bizonyosan nem üldözőik, és nemcsak a műveit, de a közrendű magyar is szánja és pártolja ügyöket. Illy felszólalás van az Ungarban is az izraelitákhoz. — Pesten az önkénytesek toborzása lelkesen foly; a hadfogadói szállásnál valódi tolongását láthatni a jelenkező hazafiaknak. Az adakozások egymást érik; a ministerek fizetésük flszáztaliját ajánlák fel; igy a nádori iroda személyzeteié; Perlaki László költészettanár tanítványait buzditá, s ezek nem készek mulatságra kapott pénzüket a tanitósok által aláirt 10 ponthoz csatolni; Gyenes magy. szabómester 20 önkénytes nemzetőr formaruháját ingyen várja; Aul József pesti polgár maga állított egy nemzetőrt, kit 3 évig minden szükségesekkel ellátand. A P. Z. Utasy Vilmos fiatal emberről tudósít, ki magát önkénytesnek beíratván, nemcsak hogy saját zsebéből látja el és tartandja fen magát, de tízezer pontos bankjegyet is tett le az asztalra, a haza szükségeire fordítandót. ÁP.H. is tudósít Utassi Károly Ferdinand ezredbeli önkényt leköszönt hadnagyról, ki 400 pg. ft. adott át kölcsön az ország pénztárának kamat nélkül. Morelly nagyszerű zene-előadást rendezend, és jövedelmét a haza javára ajánlá. Számtalan más testületek és egyesek jelentékeny adományairól írnak a pesti lapok. — A május 10. budai katonai vérengzés tárgyában kinevezett nyomozó bizottmány beadá jelentését a ministerelnökhöz, a már közlöttük értelemben. — Muraköz vidékén a horvátok mind igen nyugodtak ; a magyarság iránt rokonszenvvel viseltetnek; a bánt úgy tekintik, mint egy vad barbár katonát; vetődnek ide bujtogatók is, de izgatásuk sikertelen; két, e vidéken levő ilir szellemű pap iránt ellenszenvvel van a nép. Muraköz 60,000 lakossal bir és petitiót készit, hogy a zágrábi egyházmegyéből vétessék ki, mit már Zalamegye is rég óta sürget. — Fiume lakosai csendesen élvezik a szabadság malasztjait; nem háborgatják őket az ilir izgatások, melylyek Buccariban is felütötték fejöket, hol az ilir párt a fiumei kormányszéket elmellőzve, a bán rendeleteinek akar hódolni és rakonczátlankodik. Azonban Fiuméban koránsem kétkednek, hogy a magyar közjogot sértő ármányos tettek orvosoltatni fognak a mit gr. Erdődy János úton kinevezett tengermelléki kormányzótól bizton várnak, bár székét mielőbb elfoglalná. — Kikindán, mint a P. H. itteni levelezője tudósít, már öten végeztettek ki kötéllel, kik a tanácsnokok meggyilkolásában tettleges részt vettek. Többen ártatlanoknak találtatván, szabadon, mások kezességre kibocsáttattak ; a nagyobb vétkesek fogva tartatnak. Látta levelező úr, mint vérzett sok józan szerb testvérünk szive, midőn nemzetiségét kelle bitorolva látni aljas magánczélok kivitelére. Kikindán az összezúzott ablakok, ajtók s kisebb károk hat ezer pontra becsültettek, a készpénz, drágaságok , váltók sat. még tudva nincsenek. — Paksról írják, miszerint a Dunán lemenő olasz katonák nagy lelkesedéssel, taraczklövésekkel, zászlók lobogtatásával üdvözöltettek, pénz gyüjtetett és az izraeliták és vendéglősök által 24 akó bor ajánltatott fel számukra. E katonaság Eszékhez két órányira Dályánál szállott partra. — Baranyából tudósíttatunk, miszerint a határőrség ottani része ünnepélyesen kinyilatkoztatta, hogy Jelacsics bánnak sem engedelmeskedni, sem felhívására fegyverkezni nem fog mindaddig , míg a királytól, vagy az ő parancsai törvényes végrehajtóitól rendeletet nem kap. Belátják itt, hogy a bán fellépése nem ollyan, melly a nép javára volna irányozva, és bizton hiszik, hogy elérendi őt az igazság keze annyi ezrek boldogsága és békéje felzavarásáért. B. Baldacci ezredessel a honvédi őrsereg tárgyában értekezhetni naponkint délelőtti 11 és 1 óra közt, kedd és péntek kivételével. Leveleket a fenebbi tárgyban csak bérmentesítve fogad el az ezredes úr. — Hrabovszky tábornok és kir. biztos tegnapelőtt ment Zágrábba hivatalos küldetésében, egyedül, minden fegyveres erő nélkül, csupán a ráruházott nagy erkölcsi hatalomra támaszkodva. Reméljük , hogy ezzel is győzni fog. — A balázsfalvi oláh gyűlés követei tegnap mentek itt keresztül a pesti gőzössel, Bécsbe ősigéhez. AUSZTRIA. Valamelly rosz szellem látszik Ausztria újdon szabadsága felett lebegni; alig született meg, s legelső hangjai dühös küzdelemre költötték fel a pártokat, s a helyt, hogy egészséges fejlődésben folytonosan nőne, újabb meg újabb erőszakos rázkódások veszélyeztetik lételét. Május 26ikán újra nevezetes diadalát ülte az anarchia. Az eseményeket röviden adandjuk elő. A ministeri tanács 24 ikén rendeletet adott ki, mellyben az egyetemi s ipariskolai tanulók szétoszolni, az academiai légió feloszlattatván, a nemzetőrséggel egyesittetni parancsoltattak, s a rendelet végrehajtásával a nemzetőrség parancsnoka bizatott meg. Másnap gr. Colloredo az acad. légió parancsnoka felszólította ezt, hogy önként oszoljon szét. A tanulók, polgárok s nemzetőrök ellene nyilatkoztak a rendeletnek, s estve elhatározták, hogy az acad. légió megmarad. 26- ikán reggel gr. Colloredo egy csapat nemzetőrrel az egyetemhez jött, s a tanulókból álló őrséget fegyverei letételére s eltávozásra szólította fel. A tanulók nem engedelmeskedtek. Tüstént ezután megjelent gr. Montecucolli kormányszéki elnök, és gr. Sardagna, a város hadparancsnoka s a felszólitást ismételték. De a tanulók vezérei — kik nem örömest mondtak volna le tisztekről — elég merészek voltak újra tagadólag válaszolni, s kinyilatkoztatni, hogy, ha a hatóság erőszakhoz nyúl, a következményeket magának tulajdonítja. Fél óra múlva a Nugent ezred egy zászlóalja érkezett az egyetemhez, mellynek kapui bezárattak, s felszólította a tanulókat maguk megadására. Ezek éljenekkel köszöntötték a katonaságot. A katonaság a körülözönlő néptömegtől szorítva eltávozott. Ez alatt, hírszerint, bizonyos Wiesinger nevű egyén a Práterre ment ki a munkásokhoz , és nagy összeg pénzt ajánlott nekik, hogy a tanulók iránti ragaszkodásukkal hagyjanak fel, s ne vegyüljenek semmibe. A proletáriumok (ha igaz e dolog: e megvetett osztály romlatlan jellemének fényes bizonysága) elfogták ez embert, s pénzével az egyetemhez vitték. Elterjedvén az egyetemnél történtek híre, a munkások nagy tömegekben nyomultak a belváros felé. De a véres toronynál az őrtiszt nem akarta őket bebocsátni. A nép a kaput betörte. A katonaság lőtt, s egy ember (némellyek szerint három) elesett. A felbőszült tömeg ,fegyverrel kiáltással rohant be a szuronyokon keresztül a belvárosba. A vészharangok zúgtak, dobok hangzottak, az utczák kövezetei felszaggattattak , a házakból a bútorok kiszórattak s pár óranegyed múlva minden utcza megvehetetlen torlaszokkal volt elrekesztve. A katonaság délután 2 órakor elhagyta a belvárost, s a kapukat nemzetőrök szállták meg. Ő felségéhez futárok küldettek, megkérni, hogy térjen vissza, vagy távolléte alatt valamellyik főherczeget helytartóul nevezze ki. A ministerekhez ismételve küldöttségek mentek, egy kérelemlevéllel , mellynek főbb pontjai voltak, hogy az egyetem bezárásáról s az acad. légió feloszlatásáról! rendelet visszavonassék; a május 15. és t6ikai engedélyek egész kiterjedésekben érvényessége mondassák ki; a katonaság távozzék el a városból; a munkásoknak adassák munka; ő felsége rész tanácsosi, kik eltávozásra bírták, büntetessenek meg. Este végre több hirdetményei jelentek meg a ministereknek, mellyekben hírül adatott, hogy a 24ikei rendelet visszavonatik, a katonaság kaszárnyáiba vonul s a kapuknál a nemzetőrökkel s tanulókkal egyenlő számban fog őrködni; a munkásoknak munka igértetik. — A nyugalom 27ikén helyreállt; a torlaszok ismét eltakarittatnak. Triest, május 23ikán. A nápolyi flotta, melly néhány hét előtt Anconánál a segédseregeket szárazra kitette, s később Velencze elébe menve, a mi sokkal kissebb flottillánkat a város elzárásával felhagyni kényszeritette, ma 11 órakor Triest elébe evezett. Összesen áll 4 fregattéból, 3 briggből, 6 gőzösből s több kisebb evezőhajóból. Az ausztriai hajóhad Kudriafsky ezredes parancsnoksága alatt a kikötői ágyutelepek közelébe vonult s ütközetre készen várta az ellenséget. Esti 6 órakor Albini admirál, az egyesült szardíniai és nápolyi hajóhad parancsnoka, tudatta a kikötőben horgonyzó angol hadigőzös ,Terrible parancsnokával, hogy az alatta levő hajóhadnak nincs más czélja , mint a nápolyi és szardíniai kereskedést az adriai tengeren az ausztriai tengeri erő ellen védni. OLASZORSZÁG. Legújabb nápolyi tudósítások szerint Apulia és Calabria teljes lázadásban vannak, a polgári s katonai hatóságok elűzettek és id. kormányok állíttattak. A Sardinia parlamentben a külügyek ministere, azon kérdésre, hogy igaz-e a franczia sereg Piemontba jövetelérőli hír, kinyilatkoztatta, hogy Lamartine e tárgyban legmegnyugtatóbb választ adott, s késznek jelentette ki FRANCZIAORSZÁG, Paris , máj. 19-én. A nemzeti gyűlés palotája tegnap már kevesebb őrsereggel volt megrakva. Az elnök legelőbb is Lacordaire apát levelét olvasta fel, mellyben kijelenti, hogy képviselői és papi tisztének egy időben eleget tenni képes nem lévén, követi állásától fölmentetni kéri magát. A lemondás elfogadtatott. Ezután 20 tagból álló küldöttség neveztetett ki a 15kén elesett nemzetőrök temetéséni megjelenésre. Cornés és Bérard indítványoztak két proclamatiói javaslatot a franczia néphez. A szavazás e két szerkezet felett más napra halasztatott. Isambert következő rendeleteket indítványozta: 1)Clubok vagy állandó politicai összejövetelek megtiltatnak. (Zúgás.) 2., A polgárok kérelem aláírására, vagy bizonyos meghatárzott tárgy vitatására összejöhetnek, ha 24 órával előbb erről jelentést tesznek. . . Heves kiáltások szakasztották félbe a szólót, s indítványa védelmezésében meggátolták. Végre az alkotmányi bizottmány kiegészíttetett, elválasztottak: Martin, Woirhaye, Cocquerel, Corbon, Touret, Dupin, Beaumont, Vaulabelle, Odilon-Barrot, Pages, Considérant. A Sobrier lefoglalt irományai közt több kész rendeletek találtattak, mellyek az új id. kormány által lettek volna kibocsátandók. Ezek világosan mutatják, milly gyalázatos zsarnokságot és rablást akartak folytatni a democratia és socialismus ezen hősei. Az első rendelet egy 9 tagból álló közjólléti bizottmányt állít fel, mellynek kezébe határtalan hatalom adatik; a második eltörli a nemzetőrséget s helyébe a munkások seregét (force ouvriere) állítja; a tőkepénzesek- és földbirtokosoknak megparancsolja, hogy — vagyonvesztés büntetése alatt —jövedelmük egy ötödét segélyképi státusnak fizessék, sat. Blanqui — kit Garnier-Pages és Caussidiére a nemzeti gyűlésben elfogottnak mondtak — még mindég szabad lábon van, s rejtekéből fenyegető leveleket ir a kormánynak. Paks, máj. 21. A nemzeti gyűlés ülése tegnap igen nevetséges jeleneten kezdődött. Az elnök Denissel követ kérelmét olvassa fel, mellyben magát képviselői tisztétől — mint a mellyre se tehetsége se képzettsége nincs — felmentetni kéri. Denissel iszonyú zavartságban kijelenti, hogy ezen irat hamis, és róla semmit nem tud. A dolog vizsgálattétel végett az igazságügyi ministeriumhoz utasittatott. Több csekélyebb érdekű tárgyak után Ducoux emlékeztette a gyűlést azon fontos kérdésre, mellyel lelkén foglalkozni akart. Azon bizonytalanság, mellyben van az egész nemzet e kérdés megoldása felől, egyik oka az átalánosan uralkodó nyugtalanságnak. A hirlapok naponként aggasztó híreket közölnek. Azért napot kér határoztatni, mellyen a külpoliticára nézve kérdést lehessen tenni a kormány illető tagjaihoz. Lamartine: Az id. kormány pillanatig sem volt bizonytalanságban azon állás felől, mellyet a köztársaságnak a külföld irányában választnia illik. Meg van győződve, hogy a franczia nemzet keblében az érzelmek mindazzal, mit az okosság , s részvét kiván, tökéletesen öszhangzanak. Kész jövő kedden a lengyel és olasz kérdésekre határzottan válaszolni, s reményű, a kormány nyilatkozata ollynemű leend, melly a nemzet aggodalmait meg fogja nyugtatni. Frankhon nemes rokonszenvének az elnyomott népek iránt, s egyszersmind az igazság-, mérséklet- s azon magas politicának — melly a státusférfiak tanácskozásait vezérleni tartozik — meg fog felelni. Az Alig. Ztg. párisi levelezője eként ír az ottani politicai viszonyokról: A februári forradalom óta a legbonyolódottabb körülmények közt, egy nemében élünk a forradalmi diplomatának. Lamartine, Ledru-Rollin, Caussidiére mindnyájan rejtélyes szerepet játszanak. Igaz, hogy Parisban a rend a mennyire lehetett fentartatott, s nagyobb erőszakoskodások nem követtettek el , de az aggodalom mégsem akart enyészni, ez volt oka a papírok hirteleni árcsökkenésének. A kétségbeesettek 15-ikére határozták az eldöntő merényt, minden sikerülni látszott, és semmi sem sikerült. Csudálatosan történt, hogy a roppant néptömeget nyugodtan hagyták előnyomulni egész a nemzeti gyűlés palotájáig. Hadat akartak. De ki akarta a hadat ? Ez a talány. A közvélemény az, hogy a háborúval együtt jár Ledru-Rollin s baráti Flocon, Favre cat. dictatorsága. De a dlubbok nem elégedtek volna meg illy dictatorsággal. Blanqui rögtön socialis forradalmat akart; Barbés, Raspail, Sobrier segítségére voltak, mellőzve egymás közti egyenetlenségeiket. A forradalmi, a socialis és communisticus republicanusok mindnyájan egyesültek a nemzeti gyűlés, Lamartine, s a National pártja ellen, de egymás iránt halálos gyűlölség volt szíveikben. Blanquitól mindnyájan rettegtek. Blanqui a leginkább félt s gyűlölt fanaticus. Annyi lázító demagógok közül egyedül ő talentum, Barbés, Sobrier, Raspail inkább őrültek házába, mint a politica küzdterére valók. Blanquinak jeles tehetségei mellett belátása van a dolgokba. A nemzeti gyűlésben május 15én a dühöngök közt egyedül állott hideg vérrel, egyedül tudta, mit beszél. Barbés tulajdonkép maga sem tudta, mit tesz; az események árjától elragadva, kábult öntudatlan állapotban volt. Blanquinak hű segéde Hubert; ez a legvadabb, dühösebb ember az egész clubban. Blan- 515 magát a hivatalos hírlapba betetetni, hogy a franczia sereg csak akkor lép át Piemont határain, ha általa segítségül hivatik. A minister ezzel végezte beszédét: „a franczia sereg nem jó, ha nem hívjuk, úgybe nem hívjuk, és így nem jó.“ Mássá, Carrara Toscanához csatlakoztak. — Modenában még tart a szavazás azon kérdés felett, hová csatlakozzanak.