Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)

1848-02-25 / 770. szám

Esen lapok hétfőt kivire na­­ponkint jelennek meg. Előfize­­tési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nél­kül 7 ft, postán borítékban he­­tenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 770. BUDAPESTI HÍRADÓ. Aphrmir Ift/lft Előfizethetni Pozsonyban a reUl Udl AO.1O. kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvani­­utczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és min­den kir. postahivatalnál. — A­f ausztriai birodalomba és kül­földre menendő példányok csak a bécsi császári királyi fő­­postahivatalául rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Ország­­gyűlés. Előleges közlés a febr. 24-ei (LXIII.) kerületi ülésről. Folytatása és vége a febr. 22kén tartott LXI. kerületi ülés vitatko­zásinak a sz. k. városok rendezése tárgyában. LXIdik kerületi ülés febr. 23kán. (Tárgy: sz. kir. városok rendezése). Pozsonyi hirfü­zér. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Franczia­­ország. Portugália. Norvégia. Olaszország. Hivatalos és magán­­hirdetések. nACWAROMKÁG én KMWKM. Wm­xággy imré*. Előleges közlés. A febr. 24-ei kerületi ülés­ben a zalai és somogyi indítványok, mikről a tegnapi előle­­ges közlésben születtünk, ismét szőnyegre kerültek, ’s a zalai indítvány most már szavazat-többséggel jön megbuktatva. Mel­lette szavaztak : Abaúj, Zemplén, I­ng, Szabolcs, Gömör, Bi­har, Marmaros, Arad, Pozsony, Trencsin, Vas,­­Nógrád,Zala, Liptó, Zólyom és Tolna. Somogy nem szavazott. — A somo­gyi indítványt a kér.­jegyző szerkezetbe foglaló, de e szerke­zet az indítványozó által sajátjának el nem fogadtatván, az in­dítvány szerint, a mint közlöttük, idomuttatott.­­ A 72 §. úgy módosíttatott, hogy ha a hallgatóság az elnök szavának en­gedni é s a termet felszólítására elhagyni nem akarná , a hall­gatók eltávolítása a rendfentartó csendtisztek által eszközölte­tik­us a­t. — A szavazásról szóló 74 §. hosszas vitát idézett elő. Voltak, kik az elnöknek még annyi jogot sem akartak kölcsönözni, hogy szavazást kívánhasson. Tartottak attól, ne­hogy a tárgy megvitatás előtt szavazás útján döntessék el, miáltal a szólásszabadság és a nyilvánosság szenvednének. Más­részt módot kerestek az ellen, hogy a tanácskozás a végtelenségig ne húzódjék , és némelly oratorok a többségen ne zsarnokos­kodjanak. Végtére is a szerkezet Szemere B. javaslata szerint ekként módosíttatott: „A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba. Átalános szavazás csak a tárgy teljes meg­vitatása után és csak azon esetben történik, ha a szólók egyenlő két részre oszolván, másképen a többség ki nem tudathatnék, vagy ha azt a tagok közöl 3. kívánják.“ Folytatása és vége a febr. 22-ei kerületi ülés vitatkozásinak a sz. kir. városok rendezése tárgyában. Komlósy L. Debreczen köv. : Az eddigi törvények meg­­hagyatását kívánja. U­r­b­á­n­y­i (Temesvár) a polgárok kivált­ságait hasonlókép megtartatni kívánja; ellenben követtársa J­oannovics­­) G. a törvényhozás szabadelvűségével meg­­egyeztetni nem tudja, hogy kik eddig kiváltságokat nem él­veztek, az eddigi polgároknak éltökfogytáig fentartott kivált­ságokban részesítessenek. Mire az először szólt követ ar ki­jelenti, hogy a polgári osztály kiváltságait egyéni nézeteknek alá nem rendelheti. Bon is S. Szabolcs köv. : Óhajtaná, ha a casták mindin­kább összeolvadnának, ’s ezért nem örömest pártolja a szer­kezetet, ’s ha a kiváltságokat minden lakosra kiterjeszteni nem lehet, azokat inkább eltörölni kívánja, mert hogy a régi polgárok megkülönböztessenek, ’s a választóknak megint ki­váltságok adassanak, ezt czélszerűnek nem tartja, ’s a kik de­­mocraticus elveket vallanak, arra híja fel őket, hogy a kivált­ságokat inkább minden lakosra terjeszszék ki. Szentkirályi M. jegyző: A választmány senkitől nem akart jogot elvenni, de miután a polgári jogot nem születés adja, hanem a tanács conferálja, úgy vélekedett, hogy ezen­túl ne conferálhassa, és igy idővel a casta is megszűnjék. Adja isten, hogy a nemességgel is igy lehessen bánni, a kiváltsá­gokat azonban kiterjeszteni mindenkire annyit tesz, mint az elválasztást megörökíteni. A választmány szelidebb módot nem ismert, mint a javaslat, a costák össze­olvasztására ezt tar­totta közép­utnak. Ha ez kevés, és a városi követek bele­egyez­nek, nem bánja, ha a most élő polgárok kiváltságai is eltöröl­tetnek. S­zabó M. Vas­köv: Ha a városi követek nyilatkozatait a zárt testületek kifolyásának nem tartaná, legnagyobb aggo­dalommal nézne a városoknak adandó 16 voks működésének elibe , miután alig lehetett tapasztalni, hogy a városi követek valami nagyobbszerű eszme mellett felszólaltak volna. Midőn az eddigi polgárok kiváltságaik élvezetében meghagyatnak, renden van, mert a törvényhozás minden körülményeket össze nem zavarhat; de ha most a szabadalmak megerősítetnek, hogyan lehessen majd a 16 szavazattal a nemesség mentes­ségeinek megszüntetésére hatni ? Az emberi lélek természete, hogy jogaiért mindig küzd ,s így azon 16 voks, a 14 millió ellenében csak az aristocratikus érdekek erősítésére folyna be. Szabadka követének előadására nem ütközött volna meg, ha a kiváltságokat egyedül egy résznek fentartatni nem kívánja vala­ki ezenkívül nem áll aggodalma, mert e munkálatban ki­mondva nincs, hogy a személyes viszonyok meg fognak vál­toztattatok A hidvám-mentességre nézve jól különbözteté meg a dolgot Pest köv., mihez szóló csak azt adja hozzá, hogy ezt a nemesség is saját részéről meg fogja szüntetni. A­mi a magán­­szerű jogviszonyokat illeti, mikről Szabadka követe t ön emlí­tést, ezek a lakosok közti viszonyt határozzák meg, és hogy a közjövedelmekből miként húzzák osztályukat, ez nem tartozik ide. Ezeknélfogva a szerkezetet megtartatni kívánja. B­ó­n i­s L. Szabolcs köv. : Pest követének megjegyzését magától elutasítja, mert hogy a kiváltságokat megörökíteni akarja, esze ágában sincs, miután a castákat összesimítani óhajtja. Ha a kiváltságokat kiterjeszteni nem akarjuk, és csak a polgárokra nézve szüntetjük meg, könnyen azon vád alá esünk, hogy mi nemesek semmit nem engedünk. Ha a kivált­ságokat eltörölni nem lehet, ki kell terjeszteni mindenkire. Fábry István Bártfa város köv., Szabadka és Debre­czen követeinek nézeteiben osztozik , és valamint a polgári nevezetet és a polgári rendet, úgy a polgárok országos és helybeli kiváltságait, haszonvételeit, és személyes jogaikat fen­tartatni kívánja. Mi a vám-és vásári helypénz-fizetési mentes­séget illeti, mellyet az országnak minden nemesei és polgárai élveznek, figyelmezteti a te­röket, hogy ez nem privilé­gium, nem kiváltság, hanem törvényes, alapos, igaz­ságos, kölcsönös jogállapot, azért, mert alkotmányunk szelle­mében az országnak minden vizeit, mellyek felett hidak állanak, és minden földeit, mellyeken vásárok tartatnak, kizárólag az ország nemesei és polgárai bírván, ezen országos ösz­­ves compossessoratus törvényhozási kölcsönös transactio útján abban egyezett meg, hogy ha a nemes a polgár hídján vagy a városban tartott vásárra megy, a polgárnak sem vámot sem helypénzt ne fizessen; és reciproce, ha a városi polgár a ne­mes hídján, vagy vásárjára megy, ez se fizessen a nemesnek, sem vámot sem helypénzt. Ha tehát ezen mentesség csak egy­oldalulag szüntettetnék meg, t. i., ha a nemes nem pirulna azt mondani a polgárnak : „eddigien mint jó szomszédok egymásnak nem fizettünk ugyan, de ezentúl a liberalismus igényei szerint én folyvást ingyen járandok hidadon ’s vásárodra , t­e pedig , valahányszor hozzám jösz , mindig fizetni fogsz“ kérdi, képzelhető-e ennél nagyobb mél­tatlanság, nagyobb igazságtalanság? Ez, tekintve leg­­főkép a törvényeknek jelen törvénytelen formák közti kelet­kezését, nem lenne egyéb , mint a polgároknak kizsebelése , melly piszok, úgy hiszi, Magyarország nemességének jellemére nem fér. Kell tehát ezen mentességet vagy egész épségében továbbra is meghagyni, vagy, mint utasítása is tartja , mint­hogy a vám­mentesség az országos közlekedési eszközök létesítését akadályozza, azokat nem egyoldalúlag, hanem álta­lában az ország prímásától kezdve a legszegényebb polgárig megszüntetni. De ez esetben is szóló a polgári rendet és ne­vet megtartatni kívánja , mert hazánkban minden egyéb hon­polgárok a törvény kellő utalma alatt nincsenek, amazoktól bánás, ’s büntetési­­módra, homagiumra, törvénykezésre és egyebekre nézve különböznek. Azért abban meg tud ugyan egyezni, hogy minden városi megtelepedett lakos polgárnak neveztessék és személyes jogokban részesítessék; de arra , hogy azon osztálybeliek, kik eddig polgárok voltak , a jog­talanság állapotába sodortassanak , reá nem áll.­­ A vám és helypénz-mentesség egyoldalú és nem általános megszün­tetésének egy más abnormitás és igazságtalanság is lenne a következménye. A városokban igen számos iparűzők laknak , kik rendesen vásárokon árulják készítményeiket. Ha a nemes mester soha semmi vámot és helypénzt nem fizetne, a nem­telen pedig mindig és mindenütt , és ez 30. évekig gyakorol­tatnék, akkor a törvény a nemes csizmadiának 2000—3000 ftnyi jutalmat , illetőleg évenkinti salariumot adna , a nem­nemes születésű mesterembernek ellenében , ki amazzal a ver­senyt sem állhatná ki, a mi igazságtalanság lenne és a városi életet felzavarná. Azért kívánja, hogy e tekintetben a kor­mányi javaslat eszméje követtessék, melly a városok életével és az igazsággal egybehangzó. Szentkirályi M. jegyző : Ha a polgároktól valami el­vétetni czéloztatnék , nem csodálná , hogy a városi követek olly tűzzel viaskodnak, de csak arról van szó , hogy a tanács kiváltságos leveleket többé ki ne osztogathasson. Sőt a választ­mány még kamatot is resolvált az eddigi polgároknak, javasol­ván , hogy a­kiknek a tanács privilegiális levelet adott, habár a szükséges képességgel nem bírnak is, választók legyenek.­­ Azért újra kijelenti, miként értené a dolgot, ha a városoktól valami elvétetni szándékoltatnék, semmitől sem fognak ők megfosztatni, csak attól, hogy a tanács többé olly privilegiális leveleket ne osztogasson ki. A nemesség lemondott adómen­tességéről. Ha a városok megegyeznek benne, hogy a kivált­ságok a múltra is eltöröltessenek, reá áll, de hogy jövendőre is fentartassanak, ezt nem akarja,mert a 16 voksot nem kíván­­ja privilégium kezébe adni. Völner György Szeged köv.: Mint a polgári rend egyik képviselőjének nem juthatott azon feladat, hogy kiváltságok maradékainak támogatására szavát emelje, mert meggyőző­dése az, hogy ha bizonyos létező körülmények közt kiváltsá­gok a statusra czélszerüek lehetnek, és jótékonyan hathatnak — mégis czélszerűek és jótékonyak lenni megszűnnek azon­nal , mihelyt a körülmények változtával, a polgárosodás ér­deke, a statusnak czéljai is változván, nemcsak nem egyeznek meg többé a kor szellemével, a reformnak, a haladásnak igé­nyeivel , hanem azokkal nyílt ellentétben is állanak.­­ És illyennek tartja ezen olly hévvel vitatott kérdést. Nem akar­hatja, hogy most, midőn reformról és haladásról van szó, ennek megakasztására a rendiség eszméje szolgáljon ürügyül, mintha a polgári rend az élők sorából a választmányi javaslat által kitörültetni czéloztatnék , mert hiszen nem épen e törvényja­vaslat által tétetik-e le alapja egy a szó valódi értelmében fo­­ganszott polgári rendnek ? nem épen e törvényjavaslat által emeltetnének-e ki — kérdi szóló — azon aljas helyzetből , mellynek keserveit annyiszor és olly fájdalmasan panaszták el szavaink e teremben ? vagy talán a bérmérh­ezést és a városok körében létező egyéb javadalmakkal­ élhetést, vagy a fizetés­től mentesítő kiváltságokat és előjogokat tartjuk-e csupán azon nélkülözhetlen alapfeltételeknek, mik a polgári rend létét és további fenállhatását biztosítják ? Szóló illy meggyőződés­ben nem él, mert nem akarhatja, hogy épen ezen kérdés el­­lenek, kik eddig szünetlenül a kiváltságok és előjogok meg­szüntetése mellett szónokoltak, kizsákmányoltassék. — Ő nem akarhatja u. m. , hogy midőn most alig tiz­ezer polgár része­sül ez előjogokban, ha ezen szám a leendő választók által meg fog kétszereztetni, tiz­ezer helyett húsz­ezer egyén él­vezze a polgárosodott világ előtt már nem épen legdicsőbb épen nem classicus ezen nem-fizetési előjogokat. (Helyeslés.) Szóló ezt a korigényei által követelt reformnak és haladásnak nem,de mindenesetre szánakozásra méltó visszalépésnek tekinte­né. (Tetszés a megyei követek részéről.) És ha a városi rend azon keserű gyanút magára vonni nem akarja, hogy szabad­­elvűsége legelőször igénybe vett önmegtagadásánál az örök igazság rovására máris hajótörést szenvedett, nem akarhat­juk, hogy mások erszényéből készíttessenek hidak, kompok, a nép munkájából és verítékéből utak, é s mi aztán csak amúgy kényelmesen szedjük hasznát azon jólét gyümölcseinek, mely­­lyet a törvényhozás nem azért alkothatott számunkra, hogy a státus czéljainak kivívásában akadályul szolgáljunk , hanem hogy munkás és hasznos tagjai lévén a polgári társaságnak az osztályok öszveforrására és a választófalak megszüntetésére té­­nyezőkként lépvén fel, ne lökjük el magunktól hidegen azon közbenjárói szerepet, melly által a nép és a nemzet többi osz­tályai közt létező kinövések kiegyenlítésére volnánk egykoron hivatva (hangos tetszés.) Ezek azon nézetek, mik mellett küldői egyenes utasításánál fogva is : a választmányi javaslat szerkezetének továbbrai fentartatását kéri, de nem hallgathatja el egyszersmind észrevétel nélkül azon állítást, hogy miért mondjon le csupán a polgári rend ezen előjogáról, és miért nem mond le róla egyszersmind a nemesi rend is? Ebből épen el­lenkező következtetést von le magának és azt tartja, hogy azért, mert más osztályoknál a polgári erények nem érték el még azon fokozatot, hogy saját osztályzati szűkkeblűségükön is hatalmat vehetnének ; a polgári rendnek, melly e teremben csak a haladás típusa lehet, az igazság ösvényeitől eltérni nemcsak nem szabad, de nem is tanácsos, mert illy félrelé­­­pés számtalan következményeiben boszulandná rtleg magát. Babarczy A. Csongrádköv.: Mindenek előtt Bártfa vá­rosa érdemes követe előadására kiván tenni némi megjegy­zéseket. A követ úr igen sok keserűségeket mondott el a ne­messég irányában, és pedig ollyakat, mellyeket külszinleg az igazság színét viselik, de mellyek mélyebben vizsgálva teljes mértékben méltatlanok. Ugyanis azt raondá az érdemes kö­vet ur, hogy midőn a megyék képviselői a nemesség vám­mentességét fentartani akarják — akkor a polgárok vám­­mentességének megszüntetését egyébnek mint fosztogatásnak tekinteni nem lehet, a melly vád az előtt, kikörülményeinket ismeri, egyátalában meg nem áll, mert az látja, hogy a nemesi rend ott a nagy kaput betörni óvakodik , hol bár egy kis ki­téréssel a kis ajtón bejuthatva, minden succussiok elkerülésé­vel belölről nyithatja fel a kaput, mellyen — bár kissé ké­sőbb, de biztossabban fogunk mindannyian egyforma vámfize­tés mellett be- és kijárhatni. — Azon okoskodása is az ér­demes követ arnak, miszerint a polgár igazságtalanul fog fi­zetni a nemesség hidjain , midőn a nemes a királyi városok hidjain ingyen jár, győző erővel csak akkor bírhatna, ha a vámmentességet nemcsak a polgárra, hanem az öszves városi lakosságra követelné,­­ mert a városi hidak nem a polgárok, de az összes lakosok költségén épülnek. Egyébiránt az egész előadás nyomatékát leginkább az szünteti meg, hogy itt épen nem az czéloztatik, hogy az eddigi polgárok kiváltságaik gya­korlatából kiüttessenek, hanem hogy ezen kiváltságok a vá­lasztóknak , qualificatiókhoz kötött osztályára ki ne terjesz­tessenek. — Mi magát a szóban lévő­­t illeti, a kerületi vá­lasztmány azon elvből látszatott kiindulni, hogy senkitől az ed­dig gyakorlott jogot, vagy kiváltságot el ne vegye — és ez elvet szóló maga is pártolja, mert azt hiszi, mikép a reform gyakorlati kivitelére leginkább szükséges, hogy aziránt men­nél több sympathia ébresztessék,­­ ez pedig sikeresen csak úgy ébresztetik , ha az illetők jogaik eddigi gyakorlatában lehetőleg fentartatnak. Azonban azt hiszi, hogy e­bban a vá­lasztmány ez elv alkalmazásán túl ment, mert az eddigi polgá­roknak a) alatt választói jogot még azon esetre is biztosított, ha ezek a választói képességgel nem bírnak is, és igy nekik olly jogot adott, mellyet eddig sem gyakoroltak, azért szóló az a) pontot kihagyva az eddigi polgárokra nézve elégségesnek tart­ja, ha a b) pont szerint eddig is gyakorlott jogaik és ki­váltságaik használatában jövendőre is fenhagyatnak. Az a) pont kihagyását azon nézet is javasolja, miszerint a városok előre tudván, hogy az eddigi polgárok qualificationális ké­pesség nélkül is választók maradnak, a törvény szentesítéséig majd annyi polgárokat nevezendnek a nem képesített osztály­ból, hogy a törvény végrehajtásakor, a nem képesített válasz­tók száma meg fogja haladni azokét, kik qualificationális ké­pességgel birnak. Szallopek L. Verőcze köv.: Szeged követének nézetei­ben osztozik, hogy majdan a városi voksok segedelmével a nemesi kiváltságokat is lehessen megszüntetni. *) Múlt számunkban a 187 lapon hibásan áll ,Joannovics‘ helyett ,Ivanovics‘

Next