Budapesti Hiradó, 1848. január-június (723-875. szám)
1848-02-25 / 770. szám
Esen lapok hétfőt kivire naponkint jelennek meg. Előfizetési ár félévre Pozsonyban és Pesten helyben boríték nélkül 7 ft, postán borítékban hetenkint kétszer küldve 8 ft 24 kr, hatszor küldve 9 ft 12 kr. p. p. A hirdetmények minden négyszer hasábozott apróbetűs soráért vagy ennek helyéért 5 p. kr, a kettős sorért pedig 10 p. kr. fizettetik. Péntek 770. BUDAPESTI HÍRADÓ. Aphrmir Ift/lft Előfizethetni Pozsonyban a reUl Udl AO.1O. kiadó-hivatalban, ventur-utczai Zierer-házban 114. szám alatt földszint, és Pesten hatvaniutczai Horváth - házban 583. szám alatt földszint és minden kir. postahivatalnál. — Af ausztriai birodalomba és külföldre menendő példányok csak a bécsi császári királyi főpostahivatalául rendeltethetnek meg. TARTALOM. Magyarország és Erdély. Országgyűlés. Előleges közlés a febr. 24-ei (LXIII.) kerületi ülésről. Folytatása és vége a febr. 22kén tartott LXI. kerületi ülés vitatkozásinak a sz. k. városok rendezése tárgyában. LXIdik kerületi ülés febr. 23kán. (Tárgy: sz. kir. városok rendezése). Pozsonyi hirfüzér. Budapesti hirharang. Külföld. Nagybritannia. Francziaország. Portugália. Norvégia. Olaszország. Hivatalos és magánhirdetések. nACWAROMKÁG én KMWKM. Wmxággy imré*. Előleges közlés. A febr. 24-ei kerületi ülésben a zalai és somogyi indítványok, mikről a tegnapi előleges közlésben születtünk, ismét szőnyegre kerültek, ’s a zalai indítvány most már szavazat-többséggel jön megbuktatva. Mellette szavaztak : Abaúj, Zemplén, Ing, Szabolcs, Gömör, Bihar, Marmaros, Arad, Pozsony, Trencsin, Vas,Nógrád,Zala, Liptó, Zólyom és Tolna. Somogy nem szavazott. — A somogyi indítványt a kér.jegyző szerkezetbe foglaló, de e szerkezet az indítványozó által sajátjának el nem fogadtatván, az indítvány szerint, a mint közlöttük, idomuttatott. A 72 §. úgy módosíttatott, hogy ha a hallgatóság az elnök szavának engedni é s a termet felszólítására elhagyni nem akarná , a hallgatók eltávolítása a rendfentartó csendtisztek által eszközöltetikus at. — A szavazásról szóló 74 §. hosszas vitát idézett elő. Voltak, kik az elnöknek még annyi jogot sem akartak kölcsönözni, hogy szavazást kívánhasson. Tartottak attól, nehogy a tárgy megvitatás előtt szavazás útján döntessék el, miáltal a szólásszabadság és a nyilvánosság szenvednének. Másrészt módot kerestek az ellen, hogy a tanácskozás a végtelenségig ne húzódjék , és némelly oratorok a többségen ne zsarnokoskodjanak. Végtére is a szerkezet Szemere B. javaslata szerint ekként módosíttatott: „A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba. Átalános szavazás csak a tárgy teljes megvitatása után és csak azon esetben történik, ha a szólók egyenlő két részre oszolván, másképen a többség ki nem tudathatnék, vagy ha azt a tagok közöl 3. kívánják.“ Folytatása és vége a febr. 22-ei kerületi ülés vitatkozásinak a sz. kir. városok rendezése tárgyában. Komlósy L. Debreczen köv. : Az eddigi törvények meghagyatását kívánja. Urbányi (Temesvár) a polgárok kiváltságait hasonlókép megtartatni kívánja; ellenben követtársa Joannovics) G. a törvényhozás szabadelvűségével megegyeztetni nem tudja, hogy kik eddig kiváltságokat nem élveztek, az eddigi polgároknak éltökfogytáig fentartott kiváltságokban részesítessenek. Mire az először szólt követ ar kijelenti, hogy a polgári osztály kiváltságait egyéni nézeteknek alá nem rendelheti. Bon is S. Szabolcs köv. : Óhajtaná, ha a casták mindinkább összeolvadnának, ’s ezért nem örömest pártolja a szerkezetet, ’s ha a kiváltságokat minden lakosra kiterjeszteni nem lehet, azokat inkább eltörölni kívánja, mert hogy a régi polgárok megkülönböztessenek, ’s a választóknak megint kiváltságok adassanak, ezt czélszerűnek nem tartja, ’s a kik democraticus elveket vallanak, arra híja fel őket, hogy a kiváltságokat inkább minden lakosra terjeszszék ki. Szentkirályi M. jegyző: A választmány senkitől nem akart jogot elvenni, de miután a polgári jogot nem születés adja, hanem a tanács conferálja, úgy vélekedett, hogy ezentúl ne conferálhassa, és igy idővel a casta is megszűnjék. Adja isten, hogy a nemességgel is igy lehessen bánni, a kiváltságokat azonban kiterjeszteni mindenkire annyit tesz, mint az elválasztást megörökíteni. A választmány szelidebb módot nem ismert, mint a javaslat, a costák összeolvasztására ezt tartotta középutnak. Ha ez kevés, és a városi követek beleegyeznek, nem bánja, ha a most élő polgárok kiváltságai is eltöröltetnek. Szabó M. Vasköv: Ha a városi követek nyilatkozatait a zárt testületek kifolyásának nem tartaná, legnagyobb aggodalommal nézne a városoknak adandó 16 voks működésének elibe , miután alig lehetett tapasztalni, hogy a városi követek valami nagyobbszerű eszme mellett felszólaltak volna. Midőn az eddigi polgárok kiváltságaik élvezetében meghagyatnak, renden van, mert a törvényhozás minden körülményeket össze nem zavarhat; de ha most a szabadalmak megerősítetnek, hogyan lehessen majd a 16 szavazattal a nemesség mentességeinek megszüntetésére hatni ? Az emberi lélek természete, hogy jogaiért mindig küzd ,s így azon 16 voks, a 14 millió ellenében csak az aristocratikus érdekek erősítésére folyna be. Szabadka követének előadására nem ütközött volna meg, ha a kiváltságokat egyedül egy résznek fentartatni nem kívánja valaki ezenkívül nem áll aggodalma, mert e munkálatban kimondva nincs, hogy a személyes viszonyok meg fognak változtattatok A hidvám-mentességre nézve jól különbözteté meg a dolgot Pest köv., mihez szóló csak azt adja hozzá, hogy ezt a nemesség is saját részéről meg fogja szüntetni. Ami a magánszerű jogviszonyokat illeti, mikről Szabadka követe t ön említést, ezek a lakosok közti viszonyt határozzák meg, és hogy a közjövedelmekből miként húzzák osztályukat, ez nem tartozik ide. Ezeknélfogva a szerkezetet megtartatni kívánja. Bón is L. Szabolcs köv. : Pest követének megjegyzését magától elutasítja, mert hogy a kiváltságokat megörökíteni akarja, esze ágában sincs, miután a castákat összesimítani óhajtja. Ha a kiváltságokat kiterjeszteni nem akarjuk, és csak a polgárokra nézve szüntetjük meg, könnyen azon vád alá esünk, hogy mi nemesek semmit nem engedünk. Ha a kiváltságokat eltörölni nem lehet, ki kell terjeszteni mindenkire. Fábry István Bártfa város köv., Szabadka és Debreczen követeinek nézeteiben osztozik , és valamint a polgári nevezetet és a polgári rendet, úgy a polgárok országos és helybeli kiváltságait, haszonvételeit, és személyes jogaikat fentartatni kívánja. Mi a vám-és vásári helypénz-fizetési mentességet illeti, mellyet az országnak minden nemesei és polgárai élveznek, figyelmezteti a teröket, hogy ez nem privilégium, nem kiváltság, hanem törvényes, alapos, igazságos, kölcsönös jogállapot, azért, mert alkotmányunk szellemében az országnak minden vizeit, mellyek felett hidak állanak, és minden földeit, mellyeken vásárok tartatnak, kizárólag az ország nemesei és polgárai bírván, ezen országos öszves compossessoratus törvényhozási kölcsönös transactio útján abban egyezett meg, hogy ha a nemes a polgár hídján vagy a városban tartott vásárra megy, a polgárnak sem vámot sem helypénzt ne fizessen; és reciproce, ha a városi polgár a nemes hídján, vagy vásárjára megy, ez se fizessen a nemesnek, sem vámot sem helypénzt. Ha tehát ezen mentesség csak egyoldalulag szüntettetnék meg, t. i., ha a nemes nem pirulna azt mondani a polgárnak : „eddigien mint jó szomszédok egymásnak nem fizettünk ugyan, de ezentúl a liberalismus igényei szerint én folyvást ingyen járandok hidadon ’s vásárodra , te pedig , valahányszor hozzám jösz , mindig fizetni fogsz“ kérdi, képzelhető-e ennél nagyobb méltatlanság, nagyobb igazságtalanság? Ez, tekintve legfőkép a törvényeknek jelen törvénytelen formák közti keletkezését, nem lenne egyéb , mint a polgároknak kizsebelése , melly piszok, úgy hiszi, Magyarország nemességének jellemére nem fér. Kell tehát ezen mentességet vagy egész épségében továbbra is meghagyni, vagy, mint utasítása is tartja , minthogy a vámmentesség az országos közlekedési eszközök létesítését akadályozza, azokat nem egyoldalúlag, hanem általában az ország prímásától kezdve a legszegényebb polgárig megszüntetni. De ez esetben is szóló a polgári rendet és nevet megtartatni kívánja , mert hazánkban minden egyéb honpolgárok a törvény kellő utalma alatt nincsenek, amazoktól bánás, ’s büntetésimódra, homagiumra, törvénykezésre és egyebekre nézve különböznek. Azért abban meg tud ugyan egyezni, hogy minden városi megtelepedett lakos polgárnak neveztessék és személyes jogokban részesítessék; de arra , hogy azon osztálybeliek, kik eddig polgárok voltak , a jogtalanság állapotába sodortassanak , reá nem áll. A vám és helypénz-mentesség egyoldalú és nem általános megszüntetésének egy más abnormitás és igazságtalanság is lenne a következménye. A városokban igen számos iparűzők laknak , kik rendesen vásárokon árulják készítményeiket. Ha a nemes mester soha semmi vámot és helypénzt nem fizetne, a nemtelen pedig mindig és mindenütt , és ez 30. évekig gyakoroltatnék, akkor a törvény a nemes csizmadiának 2000—3000 ftnyi jutalmat , illetőleg évenkinti salariumot adna , a nemnemes születésű mesterembernek ellenében , ki amazzal a versenyt sem állhatná ki, a mi igazságtalanság lenne és a városi életet felzavarná. Azért kívánja, hogy e tekintetben a kormányi javaslat eszméje követtessék, melly a városok életével és az igazsággal egybehangzó. Szentkirályi M. jegyző : Ha a polgároktól valami elvétetni czéloztatnék , nem csodálná , hogy a városi követek olly tűzzel viaskodnak, de csak arról van szó , hogy a tanács kiváltságos leveleket többé ki ne osztogathasson. Sőt a választmány még kamatot is resolvált az eddigi polgároknak, javasolván , hogy akiknek a tanács privilegiális levelet adott, habár a szükséges képességgel nem bírnak is, választók legyenek. Azért újra kijelenti, miként értené a dolgot, ha a városoktól valami elvétetni szándékoltatnék, semmitől sem fognak ők megfosztatni, csak attól, hogy a tanács többé olly privilegiális leveleket ne osztogasson ki. A nemesség lemondott adómentességéről. Ha a városok megegyeznek benne, hogy a kiváltságok a múltra is eltöröltessenek, reá áll, de hogy jövendőre is fentartassanak, ezt nem akarja,mert a 16 voksot nem kívánja privilégium kezébe adni. Völner György Szeged köv.: Mint a polgári rend egyik képviselőjének nem juthatott azon feladat, hogy kiváltságok maradékainak támogatására szavát emelje, mert meggyőződése az, hogy ha bizonyos létező körülmények közt kiváltságok a statusra czélszerüek lehetnek, és jótékonyan hathatnak — mégis czélszerűek és jótékonyak lenni megszűnnek azonnal , mihelyt a körülmények változtával, a polgárosodás érdeke, a statusnak czéljai is változván, nemcsak nem egyeznek meg többé a kor szellemével, a reformnak, a haladásnak igényeivel , hanem azokkal nyílt ellentétben is állanak. És illyennek tartja ezen olly hévvel vitatott kérdést. Nem akarhatja, hogy most, midőn reformról és haladásról van szó, ennek megakasztására a rendiség eszméje szolgáljon ürügyül, mintha a polgári rend az élők sorából a választmányi javaslat által kitörültetni czéloztatnék , mert hiszen nem épen e törvényjavaslat által tétetik-e le alapja egy a szó valódi értelmében foganszott polgári rendnek ? nem épen e törvényjavaslat által emeltetnének-e ki — kérdi szóló — azon aljas helyzetből , mellynek keserveit annyiszor és olly fájdalmasan panaszták el szavaink e teremben ? vagy talán a bérmérhezést és a városok körében létező egyéb javadalmakkal élhetést, vagy a fizetéstől mentesítő kiváltságokat és előjogokat tartjuk-e csupán azon nélkülözhetlen alapfeltételeknek, mik a polgári rend létét és további fenállhatását biztosítják ? Szóló illy meggyőződésben nem él, mert nem akarhatja, hogy épen ezen kérdés ellenek, kik eddig szünetlenül a kiváltságok és előjogok megszüntetése mellett szónokoltak, kizsákmányoltassék. — Ő nem akarhatja u. m. , hogy midőn most alig tizezer polgár részesül ez előjogokban, ha ezen szám a leendő választók által meg fog kétszereztetni, tizezer helyett húszezer egyén élvezze a polgárosodott világ előtt már nem épen legdicsőbb épen nem classicus ezen nem-fizetési előjogokat. (Helyeslés.) Szóló ezt a korigényei által követelt reformnak és haladásnak nem,de mindenesetre szánakozásra méltó visszalépésnek tekintené. (Tetszés a megyei követek részéről.) És ha a városi rend azon keserű gyanút magára vonni nem akarja, hogy szabadelvűsége legelőször igénybe vett önmegtagadásánál az örök igazság rovására máris hajótörést szenvedett, nem akarhatjuk, hogy mások erszényéből készíttessenek hidak, kompok, a nép munkájából és verítékéből utak, é s mi aztán csak amúgy kényelmesen szedjük hasznát azon jólét gyümölcseinek, melylyet a törvényhozás nem azért alkothatott számunkra, hogy a státus czéljainak kivívásában akadályul szolgáljunk , hanem hogy munkás és hasznos tagjai lévén a polgári társaságnak az osztályok öszveforrására és a választófalak megszüntetésére tényezőkként lépvén fel, ne lökjük el magunktól hidegen azon közbenjárói szerepet, melly által a nép és a nemzet többi osztályai közt létező kinövések kiegyenlítésére volnánk egykoron hivatva (hangos tetszés.) Ezek azon nézetek, mik mellett küldői egyenes utasításánál fogva is : a választmányi javaslat szerkezetének továbbrai fentartatását kéri, de nem hallgathatja el egyszersmind észrevétel nélkül azon állítást, hogy miért mondjon le csupán a polgári rend ezen előjogáról, és miért nem mond le róla egyszersmind a nemesi rend is? Ebből épen ellenkező következtetést von le magának és azt tartja, hogy azért, mert más osztályoknál a polgári erények nem érték el még azon fokozatot, hogy saját osztályzati szűkkeblűségükön is hatalmat vehetnének ; a polgári rendnek, melly e teremben csak a haladás típusa lehet, az igazság ösvényeitől eltérni nemcsak nem szabad, de nem is tanácsos, mert illy félrelépés számtalan következményeiben boszulandná rtleg magát. Babarczy A. Csongrádköv.: Mindenek előtt Bártfa városa érdemes követe előadására kiván tenni némi megjegyzéseket. A követ úr igen sok keserűségeket mondott el a nemesség irányában, és pedig ollyakat, mellyeket külszinleg az igazság színét viselik, de mellyek mélyebben vizsgálva teljes mértékben méltatlanok. Ugyanis azt raondá az érdemes követ ur, hogy midőn a megyék képviselői a nemesség vámmentességét fentartani akarják — akkor a polgárok vámmentességének megszüntetését egyébnek mint fosztogatásnak tekinteni nem lehet, a melly vád az előtt, kikörülményeinket ismeri, egyátalában meg nem áll, mert az látja, hogy a nemesi rend ott a nagy kaput betörni óvakodik , hol bár egy kis kitéréssel a kis ajtón bejuthatva, minden succussiok elkerülésével belölről nyithatja fel a kaput, mellyen — bár kissé később, de biztossabban fogunk mindannyian egyforma vámfizetés mellett be- és kijárhatni. — Azon okoskodása is az érdemes követ arnak, miszerint a polgár igazságtalanul fog fizetni a nemesség hidjain , midőn a nemes a királyi városok hidjain ingyen jár, győző erővel csak akkor bírhatna, ha a vámmentességet nemcsak a polgárra, hanem az öszves városi lakosságra követelné, mert a városi hidak nem a polgárok, de az összes lakosok költségén épülnek. Egyébiránt az egész előadás nyomatékát leginkább az szünteti meg, hogy itt épen nem az czéloztatik, hogy az eddigi polgárok kiváltságaik gyakorlatából kiüttessenek, hanem hogy ezen kiváltságok a választóknak , qualificatiókhoz kötött osztályára ki ne terjesztessenek. — Mi magát a szóban lévőt illeti, a kerületi választmány azon elvből látszatott kiindulni, hogy senkitől az eddig gyakorlott jogot, vagy kiváltságot el ne vegye — és ez elvet szóló maga is pártolja, mert azt hiszi, mikép a reform gyakorlati kivitelére leginkább szükséges, hogy aziránt mennél több sympathia ébresztessék, ez pedig sikeresen csak úgy ébresztetik , ha az illetők jogaik eddigi gyakorlatában lehetőleg fentartatnak. Azonban azt hiszi, hogy ebban a választmány ez elv alkalmazásán túl ment, mert az eddigi polgároknak a) alatt választói jogot még azon esetre is biztosított, ha ezek a választói képességgel nem bírnak is, és igy nekik olly jogot adott, mellyet eddig sem gyakoroltak, azért szóló az a) pontot kihagyva az eddigi polgárokra nézve elégségesnek tartja, ha a b) pont szerint eddig is gyakorlott jogaik és kiváltságaik használatában jövendőre is fenhagyatnak. Az a) pont kihagyását azon nézet is javasolja, miszerint a városok előre tudván, hogy az eddigi polgárok qualificationális képesség nélkül is választók maradnak, a törvény szentesítéséig majd annyi polgárokat nevezendnek a nem képesített osztályból, hogy a törvény végrehajtásakor, a nem képesített választók száma meg fogja haladni azokét, kik qualificationális képességgel birnak. Szallopek L. Verőcze köv.: Szeged követének nézeteiben osztozik, hogy majdan a városi voksok segedelmével a nemesi kiváltságokat is lehessen megszüntetni. *) Múlt számunkban a 187 lapon hibásan áll ,Joannovics‘ helyett ,Ivanovics‘