Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-13 / 11. szám

fürkészni, ő csak szerelmesének Hinni tud, és Ha e Hit aláásatott, ha rajongása megzavartatott, őrültségbe esik, minthogy a régi erő ismét kitör, de mely most minden tám- és központját, min­den más vezérgondolatot elvesztett, az őrült bo­­szúvágyon kivül. Ezért ,,Oh fool! fool! fool!“ kiáltása valóban megrendité a teremet, tudtuk Hogy ennek igy kelle történni, mihelyt egy Jago álla útjába. — Ő tudtomra az első színész, ki Shakspeare e műremekét a túlzás vádjától meg­menté ! Konstantinápoly, dec. 23. (|| Ma mevlud vagyis a próféta születésének nagy ünnepét ülik az igaz Hívő muzulmánok; tegnap estve ágyuropogások, — melyek ma szo­kás szerint kétszer ismételtettek — s a bospor fényes kivilágítása tudatták az ünnepély kezde­tét, s ma a nagyur a bairamkori ünnepélyesség­­gel ment imára az Ahmet-Dzsamiba. Tegnap az ó­hitüek Miklós napját ünnepel­ték meg nagyszerű ágyudurrogás között; az o­­rosz követi lak kivilágítatlan maradt, s a szoká­sos elfogadások valamint a banquet is az idén hi­ányoztak, részint Leuchtenberg Herczegnek még fris emlékű halála, részint a helyettes követ gyen­gélkedése miatt. A szaloniki és monasztiri legutolsó tudósítások igazolni látszanak a kormányi sergek csatavesztéséről a hírt; igaz, hogy azok is csak mint hallott hírről beszélnek, semmi részletes a­­datokat nem hozva föl. írják azt is, hogy egész Bosznia és Bulgáriából öszpontosíttatnak a ser­gek Szkutari felé, és hogy a montenegróiak hegy­ségeikből kikeltek s iszonyúan pusztítva Szkuta­­rinak verék utjokat. — A napokban elindult szaloniki gőzösön, s egy más gőzös fregáton egy zászlóalj s nagy mennyiségű lökészlet szállítta­tott Szalonikba. Lavalette, Francziaország követe, a héten conferentiát tartott a külügyminiszerrel, mint sokan tudni akarják ,a szent sír ügyében. Alexandriából Sza­id pasha visszatér­téről értesítenek. A porta közbe vetette magát a két testvér között fölmerült egyenetlenségek s félreértések kiegyenlítésére. Időjárásunk, mely eddig tavaszilag szép volt, ma elkomorult s igy az ünnepekhez rész időre van kilátásunk. Máramaros-Szigeth, jan. 1. Akármerre forduljon az ember, nem hall e­­gyebet, meddő politizálás helyett, mint terveket, mikép l­ehessen jó közlekedési vonalakat létesíteni, s akkér az anyagi mozgalmaknak oly lendületet adni, mely a mostani idők sokszorosan megsza­porodott szükségleteinek kielégítését, ne csak le­hetségessé tegye, hanem köz­enervatív helyett inkább a közvagyonosodást mozdítsa elő. Mi is ily tervvel kívánunk jelen levelünkben foglal­­kozni, szólván egy Sziget-Debreczen közt épí­tendő vasútról. Nézeteim előterjesztésének czélja arra fi­gyelmeztetni, mikép egész al- és felföldnek e­­gyesülnie kell, ha jobblétet kíván, és nem akar elsülyedni, hogy Máramaros-Szigethtől Debre­­czenig, Szathmáron, Károly­on át magát vasúttal láthassa el, úgy­hogy, ha a magas kormány an­nak közel időbeni építését akár financzial, akár időrövidség tekintetéből teendői közé nem tűz­hetné, e vidéki birtokosok, tőkepénzesek kereske­dőknek kell összeállaniok e vasút felépítésére. Lejárt azon idő, midőn hazai vállalatok alap­jául csak a fellelkesedés szolgált, nekünk előre­­látólag kell számítani, s ha a vidéki statistikai adatok összevetése után azok kivihetősége, hasz­­­nossága — sőt mellőzhetlensége kitűnik — va­lamely fontos és életrevaló tért elszalasztani, vagy bizonytalan időre halasztani kábaság. Miután egész Szigethig e vonal Ugocsa me­gyének keleti részén át mind lapályon, a Tisza s más vizek áradásainak nem annyira kitett téren vizethetnék, szükséges anyagokkal ellátott he­lyeket érintene; sőt még az is feltehető lenne, mikép egyesek és hatóságok egész vonalon a vas­út alá való tért ingyen engednék át, és Európá­ban alig van vidék, mely a vasutat olcsóbban ál­líthatná elő, úgy hogy hasisul bízvást azon leg­kisebb mennyiség vétethetik fel, mi a vasutak épitésére mérföldenkint eddig elő fordittatott. Itt csak további tettleges lépésre ébresztés lévén c­él, elég lesz csak e vasút haszna és jö­vedelme alapjául szolgáló adatok egy részét rész­letesen előadni, s kimutatni, mikop e vasútnak egyenes vonalban számítva 20, 22 mérföldnél többre nem menő vonala az építési összeg ka­matját bőven fedezné. E vasút főjövedelmét Máramaros megye te­­endő, részint kiszállítható anyagjaival, részint az oda be­viendő élelmiszerek és kereskedelmi czik­­k­ekkel, azért is a vizsgálat itt kezdendő. Máramaros egyre-másra leszállít évenkint 800,000 mázsa sót, és ha kívántatik, e mennyi­­­ség megkétszerezhető. A vasút­társaság e szál­­lítás iránt biztosíttatván, ez jövedelméül állan­dóan felvehető. Hogy a magas kormány sószál­­lításaira a mostani tutajozás helyett a vasutat használandja, bizton feltehetni, miután biztos tudomásom szerint, a kincstári erdők rendsze­rinti használata, egyensúlyban tartása ennyi só alá való fa­kivitelt meg nem enged — a magá­­nosak erdei pedig többé figyelembe nem jöhet­nek, azok egészen ki lévén pusztítva. Továbbá a sónak szálfákoni szállítása igen czélszerűtlen, mi­vel a nagyobb szálfák a sóval együtt többnyire Szolnokig, Szegedig vitetvén le, az ezen helyek­hez meszszebb eső vidékek nagyobb eleítőfában nagy szükséget szenvednek, azok ára — a vál­lalkozási verseny hiánya miatt is — igen emel­kedett, de Tokajig ily nagy fák nem is kaphatók. Valamint, végül czélszerűtlenné teszi a tutajon szállítást azon körülmény, miszerint a tutajozás által évenkint sok ezer mázsa sóra megy a hiány, mi a száraz utcai szállításnál nem történhetik. Máramaros megyében a kincstár részére szükséges egyremásra évenként 50.000 köböl élet, mi a szállítandó szükségletnek alig teszi 1/4-jét. Ez eladási piaczról a messzeség s­ rész utak miatt sokszor Szathmár és Szabolcs vidéke ki van szo­rítva. De a vasút e termesztményeiknek biztos és állandó piaczot nyújtana, különösen ha Szabolcs­ban több gőzmalom állíttatnék, azon esetben a lisztkereskedés vinné a főszerepet, a korpának fu­­vara megkiméltetnék, s igy egy pozsoni mérő élet súlya egyremásra 80 fontra tétetvén, a beszállí­tandó factor tenne 3—400,000 mázsát, és ha el­lenkezőleg , mint több évek előtt történt, az al­földön a szükség nagy lenne, Galicziából, Buko­vinából részükre élet olcsóbban szállíttathatnék. Mármarosban két vasgyár van, a kincstár és gróf Teleki család birtokában, melyek nagyobb kiterjedésbeni üzlete csak a szükség nagyobbo­dásától függ, de e megyének igen nagymennyi­ségű vasköve lévén, a mutatkozó szükséglet sze­rint ez iparág e megyében nagy kiterjedést ve­hetne , mert mindkét vasgyár terjedelmes erdők közepett van, és oly jó számítással építve, mikép az erdők ily gyárakra legjövedelmezőbben hasz­nálhatók fel. Van e megyében egy jó fekvésű s kedvező körülményekben álló üveggyár a Tisza partján ,­mi az országban legelsők közé emelkedésre képes, mihelyt az igazgatóság annak emelésére nézve nem lesz kénytelen annyi gátakkal küzdeni. Máramaros nagyobb mennyiségű (mindig Pestre szállíttatni szokott) hamuzsírt állít, s még többet állíthat elő. Az alföldnek malomkövekkel is szolgálhat. Mint kiviteli czikkek tekinthetők: a nyers bőr, magyar gyapjú, s abroncscsal űzött jelenté­keny kereskedés,­­ átviteli czikkül szolgálna pedig a Galicziából Debreczenbe szállíttatni szo­kott kordovány-bőrök. E megye az országnak nagyszámú marhák­kal szolgál; erre van útja a Galicziából, Bukovi­nából hajtott több ezerekre menő söröknek, me­lyek szállítása vasúton legkevesebbe kerülne. Van Máramarosban legalább 150 kereskedés, melyek, a dohánymonopóliumot is hozzáadva, nagy mennyiségű portékákat szállítanak be Deb­­reczenből, Pestről, Bécsből. És ha a közlekedés biztos és gyors leend, a vagyon már biztos alapú lévén, semmi kétség, hogy e megye helyzeténél fogva nagy gyáriparra van hivatva. Mindezen üzletek, a vonalban elő iskolák, a kormányzás, nagy személy­közlekedést igényel­nek, s azon esetben Mármaros-Ugocsa megyék — a közlekedés könnyebb volta folytán, a nagyvá­radi kerülethez csatoltathatnának, mert ha szá­mításba vétetnek azon fuvarok, mik a közigazga­tási ágakban szükségelt tisztviselők kiküldése, s egyéb szállításokra megkivántatnak s kiadatnak, az olcsóbb vasút-használat által itt is több meg­takarítás eszközölhető. Ha csak e máramaros­­megyei fölhozott körülményeket veszszük is szá­mításba , melyek hogy még mindent magukban nem foglalnak, erősen hiszem — a vasút jövedel­mi kilátása ezek szerint is nagy, azonban a jö­vedelmi hasisal fölvehető adatok szintén jelenté­kenyek a többi vidékeken, melyek e vasút által összeköttetnének. Magának Szathmár megyének a két Bánya, Szathmár Károly városaiban létező jelentékeny ipara, bányászata, terményei, az érmelléki bor felvidéki fogyasztása, nagy factorukul szolgálnak. A nyílt szesz hozatala megolcsulván a gali­­cziaival versenyezhetne, holott most az első e megyéből ki van zárva, s igy ott is a marhate­nyésztés, hizlalás, a földmivelés előnyére nagyobb lendületet nyerhetne. E vasút Mármaroshoz a szomszéd Bukovinát közelebb hozná, hová e megyén keresztül jó ösz­­szeköttetési út készíttetvén a keleti Orosz- és Törökország austriai kiviteli áruk jövedelmes piaczává tétetnék. Az alföld csak ekkér jutna a jó utakhoz szükséges kő és más anyaghoz s fához­. A Márma­ros -Ugoc­a-Szathmár megyék közötti hegyek­ben létező érez- és kőszén-bányászat nagyobb kifejlődést nyerne. Debreczentől kezdve — mely­nek nagysága és jövője e vasút által nem kevéssé van feltéte­lezve — Szigetig, a közben eső birtokok ára legalább 10% emelkednék, mi úgy a tulajdono­sokra , mint az egész államra nézve igen nagy nyereség. Valamint Mármarosnak, Magyarország e Helvétiájának — regényes vidéke — fürdői, látogatottá válnának. Ha tekintjük az ily összeköttetés általi mi­­velődést, népjóllét emelkedését, kitűnik, mikép ha most e vidék 10% adót bajjal biz meg, akkor 26% is könnyebben fizetne; a jószág becse emel­kednék, a termény ára biztosabbá válnék, az élet­­kényelem, civilisatio, a fővárossal e vidék na­ponkénti összeköttetésbe hozatván, otthonossá válhatnék, stb. Miután e vasút a Tiszától 6—10 mértföld­­nyi párhuzamban vizetnék egész Ugocsáig — az alföld vidékein elvonuló két főközlekedési mód az utak hiányát csaknem kipótolandná, s a gőz­­hajózási érdeket e vasút nemcsak nem sértendi, sőt előmozdítja, s a kassai vonallal, ha felépitte­­­tik, idővel e vasút összeköttethetik. Óhajtjuk, hogy e felszólalás alkalmat nyújt­son, e tárgy bővebb megvitatásaira, megérlelésé­re, s ha az illetők érdekük valódiságáról meg fog­nak győződni, hiszszük, nincs oly földbirtokos, ki e haszonnal járó vállalatot kisebb nagyobb mér­tékben előmozdítani ne siessen. Losoncz, jan. 3. Mióta az egykori sarkantyús restaurationális világ megszűnt, azóta igen felhagytunk a hasz­talan s a drága időt pazarló politizálással, s men­tül jobban érdektelenítjük magunkat e téren, an­nál hasznosabbakká válunk min magunknak, ha­zánknak és közbirodalmunknak! A legközelebb lefolyt egypár évet e tekintetben méltán a ma­gyar intelligencia iskolaéveinek lehet mondani; úgy megy minden ember dolga után, mint egy iskola falai közöl kiszabadult fiatal ember válasz­­­tott pályája után, s daczára az új, eddig nem is­mert kiadásoknak, oly sikerrel, miszerint úgy családja, mint hazája és Uralkodója iránti tarto­zásait leróni a szorgalmatásnak nem igen esik nehezebben, mint ennek előtte. Ily öntudattal örömmel üdvözöljük az uj 1853-ik esztendőt, s benne a magas kormány in­tézkedéseit, melyek mind inkább meggyőznek bennünket a felől, miszerint azon kormány, mely a birodalom minden lakosára egyenlő kötelessé­geket ró, bölcs­­ és igazságosságánál fogva módot is tud nyújtani arra, hogy azoknak min megeről­­tetésü­nk nélkül, de saját erőnk, szorgalmunk és képességünk kellő kifejtése által, megfelelhes­sünk. Azon intézkedések és javítások, melyek múlt évben az anyagi élet körében, név szerint a kereskedelem érdekében létettek, elegendők er­ről bárkit meggyőzni, s a jövőre nézve táplált dús reményeket igazolni. E remények közé tar­tozik a bányavárosok és Kassa felé tervezett vas­út létesülése is, melytől mi losoncziak is váro­sunk felvirágzását várjuk, mert daczára a hall­ható ellenkező véleményeknek, erős reményünk, hogy a bányavárosok és Kassa felé viendő vas­pályák egyike Losonczot is érintendő, mindamel­lett, hogy a Garan mentében Beszterczebánya felé vezetendő vaspálya hossza a vácz-pozsoni­­tól csak 20 mérföld körülbelől,­ holott az Ipoly völgyén ugyancsak innen s odáig körülbelől 27 mérföldet tenne. Mert föltéve, mi kétséget nem szenved, hogy Kassa felé hamarabb készülend el a pálya, mint Beszterczebánya felé, akkor úgy a vonal rövidsége, mint a gömöri vastörmelékek végett a kettős pálya legczélszerűbben Losoncz­­­nál vihető, s ugyanitt lesz a beszterczebányaival összeköthető, midőn aztán tisztán a bányaváro­sok érdekében építendő pálya, Losoncztól értve Beszterczebányáig, csak 10 mérföld leend, mi é­­pen felét teszi a garanvölgyi vonalnak. Nehogy ez pusztán száraz állításnak lenni látszassák, szol­gáljon futó tájékozásul e következő számítás: A garanmenti vonal, a vácz-pozsoni pályától értve Beszterczebányáig körülbelül 20 m.föld, és Szol­nokról Miskolczon át Kassáig körülbelül 30 mér­föld, összesen a két pálya 50 mérföld — ellenben az Ipolymenti vonal, a vácz-pozsoni pályától értve Losoncz, Rimaszombath s Miskolczon keresztül Kassáig 38 s Losoncztól Beszterczebányáig 10, s igy összesen csak 48 mérföld; — tehát a különb­­­ség körülbelül csak 2 mérföld lenne, mi ugyan még nem sokat nyomna a latban; de ha hozzá veszszük azon vonalat, melyet a beszterczei pá­lya a Garan völgyétől és a kassa-szolnoki pálya Szolnoktól — még Pestig haladna, s mely még 22 mérföldet tesz, akkor meglehetősen kitűnik a Kassa -Miskolcz - Losoncz - b.gyarmathi vaspály­á­­­nak a másik feletti előnye, mely az Ipoly völgyétől Pestig már csak 8 mérföldet tévén, ez amannál összesen körülbelül 16 m.földdel lenne rövidebb. Megemlítendők még a pálya azon előnyei is, mi­ket a gömör-nógrádi vas- s üvegtörmelékek, és az igen jó minőségű s olcsó kőszén szállításából nyer, egyúttal Losoncznál a bányavárosok tör­­melékeit is szintúgy elszállíthatván az ország szivébe. Jőbb a nagyszombati növendék papság főigazga­­­tója, legutólszor honti főesperes volt s 60 év­er élt. Hideg tetemei 3-án reggeli 10 órakor kisér­tettek e herczegsége által örök nyughelyükre. A boldogult mig élt számos komáromi özvegyet és árvát évi segélypénzzel gyámolított, s végin­­tézetében az özvegyek­­ és árváknak 1500 pftot hagyott. Béke porainak! A jolsvai időjóst értesítjük, hogy a kemény fagy nálunk nem 7-én, hanem még új évvel kez­dődött, úgy, hogy a sűrű jégzaj miatt hajóhi­­dunkat már kiszedték. Duna parti, Esztergom, jan. 7.*) Tegnap mint ő herczegségének érseki szé­kébe beigtatása napján, forró hálánkat mutattuk be az egek Urának, hogy főpásztorunknak érseki kormánya harmadik évét betölteni megengedte. Szintén tegnap ő hgsége az esztergomi főkápta­lan minden tagjait megkíván, reggeli ájtatosság végeztével,midőn ő hgsége a nagy miseáldozatot Istennek bemutatá, az ideiglenes érseki és káp­talani főegyházban kezdve, a főkáptalan és sok alrendű papság jelenlétében, káptalani látogatást (canonica visitatio) tartott és sorban megnézte minden templom oltárait és képeit. Ezután dísz­­menetben a főpapság által palotájába kisértetve, ott ő hgsége elnöklete alatt tanácskozmány tar­tatott, melyben az alsó rendű papságnak is sza­bad volt részt venni. Ülés után következett az érseki ebéd, melyen ő herczegsége a fő- és al­­lapság soraiból 50 személyt megvendégelt. Ezen áptalani látogatás csak 4—5 hónap alatt fog be­­égződni. Minden látogatás után tanácskozmány tartatik ő herczegségénél. A többi ülésekben az alrendű papság nem vehet részt, hanem csupán a káptalan tagjai hivatják meg azokra. Megemlí­tésre méltó, miszerint 800 év óta, mióta az esz­tergomi főkáptalan fönáll, csak három ilyen ér­seki káptalani látogatás volt, s ezen mostani a ne­gyedik. Az első volt L­i­p­p­a­i, a második S­z­e­­lepcsényi, a harmadik Barkóczy érsekek idejében. F. hó első napján a főkáptalan egyik tagját és társát, főtiszt. Szemes Györgyöt, elvesztő. Ő egykor révkomáromi plébános és prépost, kő­­ napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) * Fiatal köl­tőnk Tóth Kálmán „Szerelmi vadrózsák“ czimü költeményfüzetét egy lelkes delnő közelebb ezüst serleggel s benne 20 darab aranynyal jutalmazá. * Egy szerkesztőség a napokban egy ibolyát kapott, melyet jan. 2-kán a tályai erdőben sza­kítottak. Az olvasó meg ne ütközzék, hogy teg­nap fagyról, ma ibolyáról írunk, e következetlen következetesség jellemtelen telünk jellemét híven kifejezi. * A földtani társulat 1.­hó 9-én tartott szak­ülésében örvendve értesültünk, hogy e társulat tagjai sorába újólag ismét többen íratták be ma­gukat, kik a komolyabb tudományosság oltárán nem csak anyagi segélyükkel, hanem közremű­ködő szellemi erejökkel is áldozhatnak. Az ülés tárgyait a titoknok urak érdekes előadásai ké­pezték. Kovács Gyula úr a bereg-mármarosi ki­rándulásokról s e közben tett földtani vizsgála­tokról, tapasztalásairól s utjának eredményéről értekezett, némely ásványi s más egyéb példányok bemutatásával. Szabó József tanár ur pedig a munkácsi és muzsaji timsógyárak szerkezetét s ha­tását ismertette meg. * A Lloyd-egylet által kiadandó lap ügyé­ben kibocsátott ívekre igen számos aláírók talál­koznak, s reményleni lehet, hogy a folytonos ér­tekezletek nyomán a lap programmja maholnap közhírré fog tétetni. Mint halljuk, e lap kereske­delmi és közgazdászati leendő műtára azonban e­­gyéb folyó hírekkel és mulattató tartalommal is el lesz látva. Szerkesztő-jelöltekül igen sokan vannak bemutatva, köztük van dr. Ungar is ki több államgaz­dá­zati munkáiról ismeretes, melyek szép hírt vívtak ki nevének. * Nemzeti színpadunkon a Dopplerek két új eredeti dalművét a „Vadon fiát“ s a ,Két hu­szárt" már elkezdték tanulni. A ,Gránátos tábort cz. operett, melynek szövegét a „két huszár“ szer­zője, Czanyuga írja, szintén nemsokára elkészül.­­ A közelebbi játéksorozat e színpadon követ­kező volt: pénteken f. hó 7-én először „Koldus­nő“ dráma 5 felv. ívták Anicet, Bourgois és Mas­son, fordította Csepreghy. E franczia dráma tar­talmára még lesz alkalmunk visszatérni, annyit egyelőre is mondhatunk, hogy e darab a párisi Gallé színházban, 1852-dikben egyike volt a legjövedelmezőbb színműveknek, s nálunk is szép sikerrel adatott. Az előadásban főkép Jókainé tüntette ki magát. A férjét odahagyó, de később megtért és az ég büntetéseit keresztényi lélekkel tűrő nőt a szenvedély küzdelmeinek viharán át­­menve, művészi nyugodtsággal személyesíté. Mel­lette jelentős­ szerepeikben tetszésben részesül­tek az idősb és az ifjabb Lendvay. Az utóbbi ez alkalommal egy új téren, az együgyü komikus ifjonczok szakában, a tehetsége iránt táplált re­ményeket kitűnően igazolta. Átalában az előadás a legjobbak közé sorozható. F. hó 8-kán Kunok, 1 9-kén Koldusnő, másodszor. -- 10-kén d. u. 5 órakor „Fiatal férj“ vigj. 3 felvonásban, estve az első álarczos tánczvigalom. — 11-kén „Borgia Lucretia. (Közbirodalm­li napló.) Bécs, január 11. A nemzeti bank legutolsó kimutatása szerint jön december végével az ezüst készlet 43,217,366 ütőt, a bankjegyforgalom pedig 194,943,256 ftot. A legutóbbi kimutatással összehasonlítva az ezüst készlet 112,107 forinttal, a bankjegyforgalom 4,199,742 fittal keresbedett.­­ A legutolsó számítás szerint az összes aus­triai partvidék kereskedelmi marillája közel 9600 járműből áll, több mint 34,000 emberből álló ha­jósnéppel. — A kilépésre kijelölt bankigazgatók : Ben­­venuti, Coith, Königs­wart, Robert és Wertheimstein Zsigmond urak mindnyájan újra megválasztottak. — Az austriai nemzeti bank legutóbbi, i. é. jan. 10-kén tartott választmányi ülésében a bank­kormányzó­ P­­­p­i­­t­z úr jelentést tevén a múlt évi ügyletekről, igen kielégítőknek rajzolja az elért eredményeket és azon reményét fejezi ki, miszerint sokkal közelebb jött azon idő, melyben a bankigazgatásnak lehetséges lesz az alapszabá­lyok minden követeléseinek teljes mértékben megfelelhetni. A fiókbankok állítása és erősbítése 1852-ben különösen örvendetes arányban történt. A prágai 2-ről 20 millióra emeltetett, a brünni leszámítolási pénztár szintén fiókká fog átalakulni. Linzben fiókbank már múlt septemberben lépett életbe, Lemberg és Triestben az illető tárgyalá­sok folyamatban vannak. Addig míg önálló hitel­­intézetek nem fognak felállíttatni, a nemzeti bank segélyző bizottmánya működését folytatandja.­­ A már átvizsgált s kihirdetett söradó­rendelet értelmében a serfőzés jövedék­adói felügyelet alatt marad ugyan, de mégis különféle könnyítésekkel; így példa rendes üzlet­könyvek hozatnak be. A fogyasztási adó a hűtő­kádak sörmennyisége szerint, s a czukormérő alkalma­zása mellett (14 Reaumur foknál) vettetik ki. Az adó egy foktól a lomb. velenczei királyságban 29 cent., Csehországban 3% kr., Magyarország- s *) Szerkesztőség a t. ez. beküldő urnák ezután­ közléseit is szívesen elvárja.

Next