Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)
1853-01-22 / 19. szám
határozatok (23 és 24. §§.) 1853-diki február 1. lépenének hatályba; azon nap, melyen a jelen kibocsátvány többi rendeleteinek hatálya kezdődik, különösen fog közhírré tétetni. Baumgarten s. k. Az országos cs. k. magyar pénzügyigazgatóság által, oberradkersburgi adószedői ellenőr Kreulitsch József 3-dik osztályú cs. k. muraszombathi és Erdély nagyfejedelmi adószedői ellenőr Grünn Károly 3-ik osztályú cs. kir. adószedői ellenőrré ugyanott, mindkettő ideiglenesen kineveztetett. Hirdetmény a cs. k. magyar országos pénzügyi igazgatóságtól , (a bekivánt réz pengő pénzeket illetőleg). Folyó hó 17-én 843/f.m. szám alatt kelt magas cs. kir. pénzügyministeriumi rendelet következtében, a dohány- és bélyeg-árusok , lottó-gyűjtők, községi elöljárók , fogyasztási adóbérlők, szintúgy magán egyének, kik a fogyasztási adóra nézve egyezkedtek, és egyességi átalányuk rovására fizetéseket tesznek, nem csak múlt 1852. évre vonatkozó pénz-szállítmányok és fizetéseknél, hanem az időszakot, melyre a fizetés történik, nem tekintve, a kincstári pénztáraknál (gyűjtő-, adó- vagy jövedéki pénztáraknál) eszközlendő fizetéseknél, 1853. évi február hó utoljáig, 1816 és 1848-ban vert réz pengőpénzeket használhatnak fizetési eszközül, tekintet nélkül az öszveg nagyságára. Megengedni méltóztatott továbbá a magas cs. k. pénzügyministerium, hogy az említett rézpengő’pénzek 1853-ik évi február hó végéig a köznéptől, és csak ettől váltassanak be bankvagy birodalmi kincstárjegyek stb. iránt, minden kincstári adó , s jövedéki pénztárak által, a mennyiben azt pénz-készleteik megengedik. Budán, január 19. 1853. F. é. január 19-én jelent meg az 1852. évi átalános birodalmi törvény és kormánylap LXXII. darabja. Tartalma : 250. sz. Császári nyiltparancs 1852 dec. 3ról, mely által az Ensen aluli és felüli Austria, Styria, Karantén, Krajna, Görz, Gradiska, Istria, Triest, Tirol Vorarlberggel, Cseh, Morvaország, Slézia, Galiczia Krakóval és Bukovina számára uj erdésztörvény bocsáttatik ki s 1853 jan. 1-től kezdve hatályba léptetik. KEHIVATALOS RÍSZ. PEST. jan. 21. O. C. II. A megyei hatóság szervezését illetőleg a legfelsőbbleg helybenhagyott határozmányok következő lényeges részleteket tartalmaznak. A megyei hatóság a számára kijelölt közigazgatási területre nézve a politikai-közigazgatási főhatóság, és általában a helytartósághoz utasított ügyletágakra nézve, e közt és a megyei hatóság alá rendelt hivatalok és más orgánumok közt a vezető, felügyelő és végrehajtó középhatóság, amennyiben külön rendeletek más intézkedést nem tartalmaznak. A megyehatóságok alatt állanak a szolgabirói hivatalok, azon városok politikai hivatalai, melyek a szolgabirói hivatal alatt nem állanak és közvetlenül a politikai országhatóság alá rendelve nincsenek, és általában minden nyilvános hivatalok és orgánumok a megye körében, amennyiben külön katonai, törvényszéki vagy közigazgatási felsőbb hatóság alatt nem állanak. A megye elöljárója megyefőnök czímet visel, és helytartósági tanácsosi ranggal bír. Az egyenes adózás ügyeire nézve a megyei hatóságok mellé adóügyelők és alügyelők czíme alatt, közvetlenül a megyefőnökség alá rendelve külön hivatalnokok fognak adótni, úgy szintén a középítészeti szolgálat tárgyaibani segítség és munkavégzés végett technikai hivatalnokok (épitészhivatalnokok) fognak rendeltetni, kik szolgálati tekintetben a megyehatóságnak, fegyelmi tekintetben a megyefőnöknek alárendelvék. A megyefőnöknek és az őt helyettesitő biztosoknak kinevezése Császár Ő Felségének van fentartva. A többi biztosok kinevezése, az illető helytartósági osztály elnökének hármas javaslata folytán a belügyminiszer által történik. A megye kezelő hivatalnokai a helytartósági osztály elnöke által neveztetnek ki, de a megyei titkároknál a helytartó megerősítése kérendő. A szolgák és napdijnokok alkalmazása a megyefőnököt illeti. Az adóügyelőket a pénzügyministérium, a technikai hivatalnokokat az illető helytartósági osztály elnökének a helytartó által fölterjesztett javaslatára a kereskedelmi ministérium nevezi ki. A megyehatóságok hatásköre részint felügyelő, részint végrehajtó és közigazgatási. A megyehatóságnak az igazságügyre befolyása arra van korlátozva, hogy a szolgabirós ügyellátásnak az illető megvizsgálása és felügyelete mellett egyszersmind a telekkönyvvitel, árvaügy, különösen a vagyonkezelés, véghagyománytárgyalások mibenlétére, valamint a fogházak állapotára gondos ügyelettel legyen. A hatáskörüket főképen betöltő politikai közigazgatást illetőleg a megyehatóság intézkedik és határoz, a tárgy minősége, szerint első vagy másodfolyamodásilag. Mindenekelőtt az ő kötelessége, a csend, biztosság és közrendre a megyében felügyelni,és az ide vonatkozó jelentős észrevételeket az illető helytartósági osztály elnökével haladék nélkül közölni. Különösen kötelessége a megyehatóságnak az összeírás és újonczozás fővezetése a megyében, valamint közrehatás és rendelkezés az előfogatozás, hadsereg élelmezése és Levelezések. Páiizs, január 15. —S.— A francziák művelt és szeretreméltó nemzet, de lelkiismeretes becsületesség mindennapi ügyekben és erkölcstisztaság nem tartozik ezen azon erények közé, melyekkel átalában tündöklenek. Mindamellett kormányaik irányában e tekintetben a legszigorúbb igényeket formálják, s ezek roppant hibát követnek el, ha ez igényeket számba nem veszik. A császár barátjai attól tartanak, hogy ő ezen a történet által megerősített igazságtól nincs a kellő mértékben áthatva, s nagyon fájlalják, hogy felette nagy engedékenységet tanúsít oly ügyekben, melyeknél a legnagyobb szigornak kellene uralkodni. A tisztelet, melylyel minden elismert kormánynak tartozunk , az illem nem engedik meg, hogy e tárgyat bővebben feszegessem ; csak azt jegyzem meg, hogy annak, kinek érdeke hozná magával a kormánynak ártani, anyagban semmi hiányt sem szenvedne. Bizonyosan sok ebben a rágalom és túlzás , de szellő nélkül nem remeg a levél, s történnek oly dolgok, melyeket, ha hogy puritánok nem vagyunk is, a legnagyobb mértékben roszalnunk kell. A legroszabb, hogy a pártszellem kizsákmányolja azokat , a kormánynak a közvélemény előtti lealázására. Legközelebbi alkalmat e megjegyzésekre egy hivatalos nyilatkozat nyújt a tegnapelőtti „Moniteur“ben , mely szerint a császár pontos kutatások által meggyőződött bizonyos magas rangú hivatalnokot illető hírek alaptalanságáról. E nyilatkozat merőben eltévesztette azon hatást, melyet a kormány az által kétségenkívül elérni remélt. Mint tudva van, azon hivatalnok senki más mint a hadügyminiszer, kiről beszéltek, hogy a börzén elvesztett tetemes öszveget nem akarta megfizetni; a Moniteur ezt rágalomnak nyilvánítja , anélkül, hogy a fődologról, hogy t. i. a kormány egy tagja sem vett részt a börze-üzérletekben, említést tenne. A közönség úgy hiszi, hogy a kormánynak vagy hallgatnia kellett volna, vagy oly kifejezésekben szólnia, melyek semmi kellemetlen magyarázatot nem engedtek volna meg , s most úgy mint előbb hiszi a rut hirt. Múlt levelemben közlöm önnel, hogy a magas clerus a jan. 8-ki rendelvényt, a zsinatok és papi gyűléseknek ez évben tarthatását illetőleg, rész néven vette. Azóta német lapokból hallám, hogy külföldön e rendelvényt a clerusnak tett engedmény gyanánt tekintik. Ez nagy tévely.. Ismétlem, s egy főpap szájából hallám, hogy a a magas clerus azon reménynyel kecsegtette magát, mikép a császár a concordata azon határozmányát, mely neki jogot ad a conciliumok tartását megengedni, hallgatag feledésbe hagyandja menni. Hogy nem tette, ez igen jelentékeny. Ha a föntemlitett főpap szavait jól értettem, úgy ez által a császár elégületlenségét fejezé ki a pápának még folyvást tartó határozatlanságával a koronázást illetőleg. A Bonaparte Napoleon és a ministerium közti alkudozások azon hivatali jogok iránt, melyekkel a császár helytartója Algírban bírna, szintén nem végeztettek még be. Nem akarnak a herczegnek jogot adni, a katonai ügyekbe beavatkozhatni. Ez a legfőbb vitálypont. Ehez járulnak az azon személyekre vonatkozó vitályok, kik a hg oldala mellé miniszerekül adatnának. Ő Girardint hozá javaslatba, kivel a legbensőbb egyetértésben áll, s kinek „Presse“ czimü lapja mintegy a Jeromos párt orgánumának tekintethetik, de a császár e választásról mit sem akar tudni. Berlin, január 17. Az alkotmány revisioját illető kormányi előterjesztéseken kívül a törvényjavaslatok közt, melyik a kamráknak az ez évi ülésszak alatt elő fognak terjesztetni, a legfontosabb egy állami törvényszék felállítása súlyos politikai bűnök elitélése végett. Hogy egy ilyféle törvényszék fel fog állíttatni, ez már ki volt mondva azon üzenetben, melyet a király 1850 januárban az akkori kamrákhoz még az alkotmányra letett eskü előtt intézett. A parliament jóváhagyá az üzenet ezen, valamint egyéb legtöbb pontjait, de csak azon hozzáadással, hogy ez állami törvényszék a maga üléseihez szintén vegyen esküdteket, ily alakban beiktattatott e határozmány az alkotmányba. Azonban a múlt ülésszak folyama alatt e pótlék revisto útján ismét kitöröltetett, s így a kormány most szabadon alakíthat egy ily külön törvényszéket az ilyféle vétkek elítélésére. Amint látszik, a kölni kommunista per utolsó és közvetlen alkalmul szolgált arra nézve, hogy az alkotmány említett pontjának gyakorlati valósítására gondoljanak. Hogy a ministérium ennél suryt meg nem engedend, azt mindenki előrelátá. S valóban az új törvényjavaslat indokai oda nyilatkoznak, hogy a népesség nagy többségénél már eltűnt azon szabadelvű mámor, mely 1848 előtt főkép politikai bűnösökre nézve az esküdteket az ítélet függetlenségének egyedüli lehető biztosítékául tekinté. Legcsekélyebb észszerű ok sem forog fen, miért kelljen az állam legmagasb állású, megpróbált és legszigorúbb vizsgálatot kiállt biráiban, épen oly ügyekben bizalmatlankodni, melyekben épen ez állam jóléte van veszélyeztetve és kérdésbe helyezve. Más részről pedig nem is látszik szükségesnek, külön új törvényszéket állítani föl, hanem meg lehet vele elégedni, ha a porosz monarchia fenálló legfelsőbb törvényszékei közöl egy a súlyos politikai bűnök elítélésével megbizatik. Ehez képest a kincstári törvényszék Berlinben — különben másodfolyamodású bíróság — mostantól kezdve, állami törvényszéknek neveztetnék ki, s oda utasíttatnék, hogy az utólagosan felsorolt bűnöket jövőben közvetlenül a maga színe elé idézze. Először a felségsértést és hazaárulást, azaz : büntetőtörvényünk szerint oly vállalkozásokat, melyeknek czélja, a királyt megölni, trónjától megfosztani, fogságra vetni, erőszakkal az ország alkotmányát feldönteni, vagy országrészeket a porosz monarchiától elszakítani és azokat ellenséges hatalomnak elárulni. A hazaárulás magában érthetőleg békében alig gondolható; mi a felségsértést illeti, ez szóval és írással is elkövettethetik ugyan, de a törvény világos határozmánya szerint csak akkor, ha határozott kifejezésekben történik felszólítás arra, hogy fegyveres erő használtassák az alkotmány vagy a dynastia ellen. Másodszor ellenséges cselekedetek egy német fejedelem vagy bármely barátságos hatalom ellen. Ilyeneküt pedig, a mi büntető törvényünk szerint, azon vállalatok tekintendők , melyek — ha Poroszország ellen lennének intézve — a hazaárulás kategóriájába esnének, s „baráti hatalmakul“ csupán oly államok tekintendők , melyek e pontra nézve kölcsönösséget tartanak, úgy hogy e határozmány p. Angliára nem lenne alkalmazható, legalább mindaddig nem, míg a britt kormány forradalmi comitokat tűr el földjén. Harmadszor végre tényleges megsértései a királynak vagy a királyi ház tagjainak : közönséges felségsértések szóval, nyomtatvány vagy irás által ellenben itt is nyilván csak a közönséges törvényszékekhez s ekként az esküdtszékekhez utasíttatnak. Ön látja, a kormány a törvény egész tartalma szerint inkább fegyvert akart magának szerezni jövő eventualitások ellen, mint eszközt közvetlen, gyakorlati használatra, mert a kijelölt bűnök egyelőre még nem látszanak a lehetőség körében lenni, és — hogy haszontalan lármát ne csináljanak — még azonfölül azon óvatossággal éltek, hogy megengedék a kincstári törvényszéknek, mikép egyetértésben az államügyészszel, egyes esetek elitélését a közönséges törvényszékekhez utasíthassa , ha azokat saját beavatkozására nem találja elég fontosaknak. A törvény elfogadtatásában tehát nem is lehet kétségeskedni, csak azon határozmány fog valószínűleg ellenszegülésre találni, mely szerint a felebbezés a legfelsőbb törvényszékhez meg nem engedtetik, hanem csak a megsemmisítés iránti indítvány, ha lényeges forma hibák fordultak elő, vagy újabb bizonyítási módok szereztettek. Mert hogy politikai dolgokban a kincstári törvényszék egyesült számos tanácsai — melynek független ellenszegüléséből II. Fridrik ellen származott az ismeretes : „Il y a encore des juges a Berlin,“a jobb törvényszéket képezend, mint a közvélemény minden ingadozásaitól ide stova hányatott esszék , ez iránt alig leend valaki kétségben, 88 beszállásolása stb. ügyeiben. Másodbérlési ügyeket a megyehatóság, vagy ennek megbízásából az alatta álló politikai hatóságok végeznek; ő ad továbbá építési engedélyt utak, hidak, csatornák helyreállítására, folyamszabályozások, partgátépítésekre, öntöző- és vízvezetőcsatornák, malmok, vízerővel dolgozó gyárak stb. állítására. A közutak és hidak állapota a megyében a megyehatóság köteles gondoskodásánk külön tárgyát képezi. Továbbá ő tartozik ügyelni, hogy a községek belszerkezete, mind azoké, melyek közvetlenül, mind pedig azoké, melyek a szolgabirói hivatalok által közvetve állanak alatta, vamint a községek egymásközti viszonyai törvényszerűleg rendeztessenek, és kellő befolyást gyakorol azok ügyeire. Ipar- és kereskedelmi ügyekben a megyehatóság hatáskörébe tartozik szabadalom osztása kávéház, üveghuta, hamuzsírkészítés, mész-, gipsz- és téglaégetésre, gyeptőzegkészítésre, heti vásárokra, továbbá házalóútlevél adása. Ezen kívül első folyamodásilag őt illeti a jótékony gyűjtések megengedése, földeldiribálások és elszakításokbani határozás, amennyiben erre hatósági engedély kívántatik, némely a kisajátítási esetekben előforduló kételyek és vitályok megoldása, kihirdetés alóli fölmentvények kiadása az általános polgári törvénykönyv határozmányainak értelmében, engedvényadás izraeliták házasságához, a törvényesen megállapított esetekben, végre fegyver- és vadászati engedélyek adása. Az egyenes adózás ügyeiben a megyehatóság részint felügyelő, részint végrehajtó befolyást gyakorol. Végre a megyehatóság tartozik gondoskodni a törvények, rendeletek és hatósági intézkedések kellő kihirdetéséről és minden részbeni pontos végrehajtásáról, és e végett szükség esetében a törvényesen használható kényszerítő eszközöket is alkalmazni. Ennélfogva az alsóbb politikai hivataloknak megadja a netalán szükségelt katonai segélyt, és e végett, valamint ha saját rendeletei végrehajtására ily segélyre lenne szüksége, az illető katonai parancsnoksághoz fordul. Bonaparte Napoleon most a maga háztartását egészen herczegileg rendezte el, de volt hegypárti barátjai dicsekszenek nyájasságával, melylyel előbbi viszonyait megújítja, s a hidegséggel, melyet az uj udvarlókkal éreztet. Az Orleans család s Dupin közti viszonyok egészen megszakadtak, mióta az Assemblée volt elnöke kedvet mutatott, ismét az államtanácsba belépni. Ő irt Amália királynénak, hogy magaviseletét kimagyarázza s hozzá téve, mikép státusszolgálatban az Orleans ház érdekeit annál nyomatékosabban hiszi pártolhatni. A királyné igen keserű hangon felelt neki. Levele e következő szavakkal végződik : „Ami az Orleans ház érdekeit illeti, azokba ön ne avatkozzék mától fogva.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) * Az általunk múltkor említett s a helybeli magánintézetek!) járó izraelita növendékek számára állított vallás iskola f. hó 16-án, az ügy pártolását hőn tanúsít nagyszámú közönség előtt nyittatott meg. Az ünnepélyt helybeli elemi iskolai igazgató Maye István úr, az intézet czélját kiemelő szónoklattá vezette be, mire az izraelita rabbinus s az új iskola egy tanára tartottak tartalmas s különösen a vallástudomány oktatására s átalában a vallá minden életiránybani szükségességére vonatkozó beszédeket. — Újabb bizonysága ez az oktatás ministerium által elrendelt iskola, hogy a kormány alattvalóinak szellemi jólétét valláskülönbség nélkül előmozdítani törekszik. Az oktatássá a fiú növendékek részére Zirtz Móricz s a leányok részére rabbi-jelölt Kohn Salamon bízattak meg Az ünnepélyen jelen volt Augusz kér. főispán ur több cs. kir. tanácsosokkal együtt, s az összes izraeli községi elöljáróság. A fönemlített beszédeket közben vallásos énekek válták fel, s a magasztos ünnepély a néphymnussal fejeztetett be . Néhány napilapban az a hír volt olvasható miszerint a nagykőrösi vásárpiaczon több tói gyermek áruba bocsáttatott. Egy tökéletesen hiteles közlés szerint a fölebbi tudósításban annyi a való, hogy múlt évi november 9-én Sáros megyéből több tót család érkezett Nagy- Kőrösre e vasúti építéseknél munkát keresni. Ez alkalommal az ottani gyermektelen fogadós e tótok közöl egynek ajánlatot tett, hogy egyik gyermekét mint sajátját föl akarja fogadni, neveléséről gondoskodni fog, s azt egykor hátrahagyandó vagyonára nézve örökösül jelöli ki. A tót család bele°gyezett, és a felebbi föltételek mellett három éves leánykáját átengedte a nevezett kocsmárosnak. Ezenkívül még három 18—20 éves tót legény állt be Nagykőrösön szolgálatba. * A Kolozsvárit megjelenő „Hetilap“ azt indítványozza, hogy Kubinyi Ferencz és Yahot Imre * urak , „Magyarország képekben“ czimű irodalmi és művészeti folyóiratukba, melynek czélja Magyarhont statistikai, geographiai, történeti, természet- és régiségtani, népismei stb. tekintetben megismertetni, Erdélyt is felkarolják , s a vállalkozók e czélból harmadik társul Kőváry Lászlót is fölvegyék, ki e téren Erdélyt oly rég tanulmányozza s annak eredményéül már több talpraesett munkával gazdagitá irodalmunkat. * A múlt heti vásáron a próbavágásra szánt ökrök párja 150 pfton vétetett meg; mindössze 381 darab kelt el. * Pécs. A „Salzb. Kor.“ írja: 1832-ben halt meg Pécsett Koller József prépost ur, s egész vagyonát jótékony intézeteknek hagyta hátra- A 88 éves ősz alig volt eltemetve, midőn egy ember előáll s egy kötelezvényt mutat elő, mely szerint az elhunytnak 10,000 ftot kölcsönzött. A pécsi káptalan tökéletesen meggyőződve arról, hogy az előmutatott kötelezvény egészen költött, vonakodott a követelt összeget kifizetni, a hagyomány lezárultatott s a per a követelő fél részéről egész erélylyel folytattatott. A per folyama alatt a napfénynél tisztábban be jön mutatva, hogy a követelő soha sem volt 10,000 ft birtokában, s hogy a postai bélyegek utánoztattak stb. A per teljes 20 évig tartott, és csak nemrégiben dőlt el a panaszló ellen, minélfogva a pécsi szegények jelenleg 13.000 pftot kapnak. Meg vagyunk győződve, hogy jövőben, az átalános polgári törvénykönyv behozatala után Magyarországon,mely eddig az ügyvédek és peresdiek paradicsoma volt, sem fog egy per többé 20 évig tartani, kiváltkép, ha oly igazságtalan mint a fönebbi. * Kecskemét, jan. 14. E hó 10-én nyitotta meg Tóth Lajosné nőnevelő intézetét.Rég óta éreztük hiányát. S azon intézkedésekből, melyeket Tóth Lajosné eddig elő tett, remélhetni, hogy intézete a czélnak megfelelend. Intézetébe tanítóul a helybeli félgymnasium egyik érdemes tanárát Jancsó Ádámot is sikerült megnyernie. (Közbirodalmi napló.) Bécs, január 20. A távírdavonalak Bécs és Zimony, valamint Bécs és Szeben közt jövő hónapban megnyittatnak. A távirodahivatalok betöltése a napokban történik. Egy előfordult eset alkalmával a legfelsőbb törvényszék elhatározta, mikép a törvény által kijelölt büntetés alá esik mindaz, ki magát közhivatalnok vagy szolgának adja ki, ha mindjárt azt nem valamely tiltott czélból és mások elámítása végett téve is.. . Egy előfordult eset alkalmával elhatároztatott, miszerint valamely községelőljáró elbocsáttatásából természetesen következik annak hivatala folytatásátóli eltiltása, minélfogva az elbocsátottnak a tőle elvett jogokat gyakorolnia nem szabad, habár elbocsáttatása ellen folyamodott is. Zágrábból írják, hogy rövid idő óta Bosznia és Herczegovinában oly nagy tömegekben gyüjtetik össze katonaság, mindhez hasonló emberemlékezet óta elő nem fordult. Minden erősségek hosszú időre elláttatnak élelemszerek- és lőkészletekkel. Tegnap reggel a Bécs körüli hegycsúcsok egy részén havat láttak, mely azonban délután megint elolvadt. Azon austriai állampolgárokat illetőleg, kik külföldön halnak meg, rendeltetett, miszerint a hagyományügyi tárgyalásokat azon járástörvényszék tartozik végezni, melyben az elhunyt legutoljára rendesen tartózkodott, vagy ha ezt kitudni nem lehetne, azon járásbeli, hol az elhunytnak valami vagyona találtatik. * A szebeni gymnasium s reáltanoda jelen iskolai félévében 366 tanítvány közöl 96 járja a