Budapesti Hírlap, 1853. január (1-26. szám)

1853-01-29 / 25. szám

Pest, Szombat. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f­é­l é­v­r­e: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre:1 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. B U D A P E HI R Szerkesztői iroda van: Ország­ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kuneiwal­­der házban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál.— Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sít­e­n­d­ő­k. HIVATALOS RÉSZ. Az 1852 aug. 15-ki legf. szabadalmi patens 26 §-a értelmében következő szabadalom-osztások tétetnek közzé: Szabadalom-osztások. A cs. k. ke­reskedelmi ministerium a következő kizáró sza­badalmakat az 1852 aug. 15- ki 1. f. szabadalmi törvény alapján osztotta ki: 1. Schatzl János, vasöntő és olvasztónak, később háztulajdonosnak Lersdorfban Baden mel­lett Alsó- Austriában, Meiszner Lipót bécsi la­kos által (Gumpendorf 338. sz. a.) egy t­a­l­á­l­­mányra, mely szerint az öntött vas­forgácsokból bizonyos vegyizék se­gélyével m­i­n­d­e­n­n­e­m­­ű v­a­s­s­ú­l­y­o­k­a­t s mindenféle gépalkatrészeket, melyek­nek igen szilárdaknak kell lenni, termelhet­ni, egy év tartamára 1812. H. sz. 1852. 2. Salzmann János gyámoknak Dorn­­kirnben Vorarlbergen egy állítólagos talál­mányra vegyezett és ezérnához ha­sonló gyapotfonal készítésében, öt év tartamára 9897 H. 1852. 3. Slawik Antal bádogosnak, lakik a sző­lőtelken Prága mellett 42 szám a. az arganti á­r­n­y­é­k n­é­l­k­ü­­li asztal- és függőlám­pák javitására (compass olajlámpák és kris­tály-lángoknak neveztetvék) egy év tartamára 9672 H.1852. 4. B a n e a­­­a r i Károly káplánnak a St. An­­­dräs egyháznál Piberben Köflach mellett Alsó- Styriában egy uj emelőcsigargép talál­mányára három év tartamára. (9775 H.)Bécs 1852 dec. 29. 5. Strasser Péter kalaposnak Bécsben 924 sz.a. egy lakk feltalálására selyemfénye­zett, továbbá fehér és szürke nyári nemezkalapok vízmentessé tételére, k­ét év tartamára. (9676 H. 1852.) 6. Götz István építészeti vállalkozónak Gratzban, lakik a Jakomini utczában 179 sz. a. és Messer Lajos polg. színezőnek és fény máz- és festéktermelőnek Gratzban (Andrä utczában 937 sz.) egy mószviz találmányára, melylyel a pléh, fa, hajók, hidak stb. tűz- és rothadástól megóvathatnak, három év tartamára (1898 H. 1852). 7) Feldbacher Kárólynak, a vaspálya épületek központi igazgatósága cs­. k. mérnöki segédének, lakik Bécsben (Wieden 752 sz. a.) egy villany-delejes harang találmá­nyára, egy év tartamára (9950 H.) Becs, 1853 jan. 1. A titokban tartandó szabadalmi leírások a cs. k. szabadalmi levéltárban őriztetnek. 8) A pesti hengermalom-társaságnak a tűz­fecskendők javítására, öt év tartamára. A nyílt szabadalmi leírás a cs. k. szabadalmi le­véltárban mindenki általi megtekinthetés végett őriztetik, 1853 jan. 6. (10172 H.) rablás bűntényében elmarasztaltattak, és 1352-ik évi dec. 26. és 29-én egyhangúlag hozott rögtön­itélő bírósági ítélet által a sopronyi ker. cs. kir. katonai parancsnokság 1852-ik évi decemb. 14-ki kibocsátván­ya értelmében kötél általi halálra ítél­­ tettek, mely büntetés Győrött Nagy János,­ Csompor Vendel, Sikos András és Domby, Mihályon m. é. dec. 26-án, Kató Mihály és Sa­dics Pálon pedig m é. dec. 29-én végrehajtatott. Győri cs. k. katonai rögtönitélő bíróság. A pest-budai kereskedelmi kamra kilépett budai tagja Hauszmann Ferencz helyébe Spi­tzer Gerson pótférfi neveztetett ki a kereske­delmi osztály tagjává. Ennek­­ a kereskedelmi osztály kilépő pót­­férfiai Eggenberger Ferdinand, Tschögl János, Pfeiffer Konstantin és Wodianer Albert he­lyébe Kochmeister Fridrik, Weinzierl Vincze , D­u­m­b­a Ignácz, Burgmann Károly Pesten és Horváth J. Budán a keresk.­osztály pótférfiaivá neveztettek. Az ipar­osztály két tagja, Heckenast Gusz­táv és Gretschl József kilépése által megürült he­lyekre dr Wagner Dániel és­ Lézer András pótférfiak, s az ez által és Reischl Antal kilépése által Budán megürült iparosztályi pótférfiai állá­sokra Ohnhaiser Károly és Emich Gusztáv Pesten, továbbá Stern Móritz Budán kinevez­­tették Katonai rögtönbirósági ítélet. Nagy János, veszprémmegyei alásonyi szül., 20 éves, kath­. vallásu , nőtlen , Alásonyban atyja házánál lakozó; Csompor Vendel, vasmegyei, hegyuji szül., 25 éves, kath., nőtlen , Alásonyban juhász­­bojtár. Sikos Sándor, veszprémmegyei, alá­­­sonyi szül. 28 éves, evang., nőtlen, csikós. Domby Mihály, veszprémmegyei, pusz­­ta­miskei szül., 50 éves, nős, 4 gyermek atyja, miskei lakos; m. évi dec.­­hó 23-án reggeli 9 órakor a cs. kir. csendőrség által a katonai rögtönitélő bíróság elé állitattak; továbbá Kató Mihály, veszprémmegyei nagy­­szőllösi szül., 22 éves­, evang., nős, egy gyermek atyja, Nagy-Szőllösön lakozó juhász ; Badics Pál, veszprémmegyei, nagyszől­­lősi szül., 20 éves, evang., nőtlen , Nagy-Szőllö­sön atyja házánál lakozó; az előbbi 1852-dik évi dec. hó 26-kán reggeli 9 órakor, az utóbbi ugyanazon hó 27-kén d. u. 2 órakor a cs. k. csendőrség által a katonai rögtön­itélő bíróság elé állíttatva, a tényállás megállapí­tása mellett bevallván, miszerint összebeszélés folytán, 1852-ik évi nov. 13. és 14-ik közti éjjel, Kató Mihály és Domby Mihály a ház előtt állván, s az eredményt elvárván, Puszta-Miskón lakozó özvegy Fábián Erzsébet lakásába nyomultak, ré­szint fegyverekkel, részint fejszékkel ellátva ve­szélyes fenyegetések között több ruhá s fegyver­nemüket és 122 pftot erőszakosan raboltak, ezért NEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jan. 26. Ki ne ismerné a parlamentáris kormány the­­óriáját ? A parlamentáris kormány, a­mint az Angliá­ban több századok folytán a meglevő viszonyok szükségénél fogva gyakorlatilag fejlődött, az al­sóház vagy a commonerek befolyásának növeke­désétől fogva a mostani század derekáig ugyan­azon mechanismussal bírt. „Az országot csak pártok segítségével lehet igazgatni,“ „a kor­mány pártot kénytelen szerezni magának,“ „a birodalmi intézmények csak a pártok egyen­súlyozása által tarthatók fenn.“ ,,a ministerium állandósága egyedül attól függ, hogy a parlia­menti többség, mely azt támogatja, tömör és fe­gyelmezett párt legyen.“ Ezen és hasonló té­telek képezék az angol alkotmányosság, az angol képviseleti országlat axiómáit, s midőn a conti­­nensen ez utánzott mechanismusban keresék a szabadságot, nem volt politikus, ki ezt megtart­hatónak ítélte a nélkül, hogy az Angliában meg­szokott pártoskodás minden alkotmányos ország­ban meghonosíttassék. Mily silány sikerrel di­­csekedhetek e vállalat kontinensszerte, és mily kudarczot vallott az ügyetlenül átültetett insti­­tutio különösen Francziaországban, azt ugyan ki ki látta, ki szemeit a való előtt be nem akarta hunyni; azonban a kudarcz okait másutt keresék, mint a hol az tettleg létezett, a hatalmasok hűt­lenségét, a státusférfiak fondorkodását okozván, a kísérletnek szerencsétlen kimenetele miatt, mert senki sem akart lemondani a pártrendszer csalhat­­­lanságában helyezett hitéről. Magában Angliában is oly sokáig a prakti­kus igazság nimbusával bírtak e nézetek, mikép még a múlt évben is azt hihette és hitte a pro­­tectionista párt, hogy elveinek győzelmére csak egy szerencsés választási műtétet, csak a parlia­ment többség megszerzése igényeltetik. Maga az éles belátású Peer Róbert csak tartózkodva merte mások előtt s önnönmagának bevallani azt, hogy vannak idők s körülmények, midőn e párt­­taktika hasznavehetlenné válik, hogy ennélfogva valami más axiómának kell léteznie, mely minden viszonyok közt alkalmazható az ország kormány­zására. Russell ministériuma azért, és csak azért bukott meg, mivel nézetein tágítani nem mert, nehogy a whigek pártját szétrobbantsa s ez által a parliamenti hasist elveszítse. Merjük állítani, hogy a megrögzött téveszméről még e mai napig sem mondtak volna le az angol státusférfiak, hogy ha a manchesteri anti-corn-law egylet nem kényszeríti Peel Róbertet, hogy a parlamenti többséggel szembe szálljon az ország nyugalmá­nak megmentése végett. Ily előzményekkel szembe állítva tagadhata­­lanul korszakot képez Nagybritannia jelenlegi kormánya. E kormány nem pártkoalitiv, hanem csupán tapasztalt, értelmes, jóakaratú egyének combinatiója, kik azelőtt többféle pártokhoz tar­­toz­nak, s most, midőn a kísérlet az egybeolva­dásra megtörtént, a legrövidebb idő — hét nap alatt — beláták, mikép nézeteik az ország igé­nyeit illetőleg annyira ugyanazok, hogy feledve az elmúlt viszályokat, a legjobb egyetértésben működhetnek honuk javára. Az angol sajtó csak viszhangját képezi e kabinet érzelmeinek s a megérett közvéleménynek, midőn egyhangúlag, mintegy csodás ihlettől áthatva azt vallja, hogy az ország rég sínylette, s már megunta a párto­kat, hogy a pártoskodás a divatból kiesett ó esz­mékhez tartozik, melyek a régiségek tárába, de nem életre valók, és hogy a képviselet csak úgy mentheti meg tekintélyét, ha a pártnézeteken fölülemelkedve, egyedül azt nézi, mit követel az összes nép érdeke. Lord Aberdeen ministeri tu­dósítása a lordok házában e nagy fordulatot tol­mácsolja rövid, egyszerű, de bátor és hathatós szavakban. Szerinte az ország belpolitikájának nagy körvonalai a szabadkereskedelem megalapí­­­tása óta, és az ország külpolitikájának vezérelvei 30 év óta oly változatlanok, mikép minden kor­mány, mely állandóságra igényt tart, ugyanazon irányban kénytelen haladni. Ugyanez értelemben nyilatkoznak a ministérium összes tagjai a válasz­tási szószékekről és a hallgatóság megelégedés­­sel jegyzi meg, miszerint a peelita csak úgy be­szél, mint a whig, s nincs jel, melyen a régi kü­lönbségeket rajtuk észrevenni lehessen. Derby gróf ugyan mindent szándékozik el­követni a régi divat f­eélesztésére, de azt hisz­­szük, hogy a párttaktika napjai Angliában lejár­tak, és hogy Aberdeen kormányzatából egy uj theoriát foghatunk megtanulni, mely szerint a parlamentáris kormányok ezentúl működendnek. Levelezések: London, január 22. Js Semmi nevezetes politikai újság. A la­pok múlt dolgokkal, s különösen a franczia csá­szár házasságával s­evezett statusiratával foglal­koznak, mely okadatokt tagadó válasza a washing­toni kormánynak, az Angol s Francziaország által oly czélból ajánlott hármas szövetségre, hogy Cuba, Spanyolországnak örök időkre biz­tosíttassák. — E status-iratot, melyet az azt elő­terjesztetni rendelt senatus s az északamerikai közvélemény hangos tetszéssel fogadott, éles kritikával tárgyalja az angol sajtó, mely, ha elis­meri is az irat r­etorikai szépségét, súlyos okos­kodását s józanságát a legtöbb állításokban, nem menti fel mégis azt az országterjeszkedési vágy, vagy mint neveztetik, tribusterismus vádja alól, a mely terjeszkedési hajlam oly általános s nem­zeti az egyesült köztársaságban, oly férfiak sem mentek attól, mint Everett, ki pedig egyike É­­szakamerika legkonservativebb státusférfiainak. Fontosabb s hosszabb tárgyalást igénylő napi tárgy hiányában, Írok egy lehetőleg tarka Egyveleget. Az angol s amerikai nők még hajba kapnak, — mondá minap a „Times“ — s jóslata aligha nem megy teljesedésbe. Az itteni hölgyek ugyanis úgy neki kerültek az adress - írásnak, hogy már ismét egy új felhívás köröztetik aláírás végett, az amerikai „kedves testvérekéhez intézendő, a rabszolgaság eltör­lése tárgyában. Az első ilynemű adress volt a „staford-ház“­; indítványozója Southerland her­­czeg­asszony; a második az „anti - slavery - egylet“ által küldetett; a munka alatti harmadik, a felelgetni szerető nők által iratik, s replica le­­end az amerikai „szabadság-csarnok“-ban kelt minapi igen metsző okiratra. — Ha az amerikai nők, a nyelvnek e nagy mesterei, felelni talál­nak ez utóbbi felhívásra, — a válaszban hihető­leg kevesebb leend a parliamenti kimértség a konty alól szedett szavak s gondolatoknál. De nem csak az adress-írási, hanem a pulyka mam­a is bántja az itteni nőket s férfiakat egy­­iránt. Legközelebb egy gyógyszerárus 1000 pfo­­rintért (100 ft st.) vásárolt meg egy pályanyer­tes cochin-chinai pulyka­kakast. A harmadik s még mindig általános nyava­lya , a kivándorlási hajlam. Egyre építtetnek s szereltetnek a gőzösök s új vitorlások, az austrá­­liai Eldorado felé eredtek. Maga a kormány 45 ezeret szállíttatott a múlt évben az arany hazá­jába. Az utolsó e czélból útnak indult kormány­gőzös „Ticonderoga“ 200 beteggel érkezett Port Philipp-be, s 120 halottat temetett el útközt a tenger hullámaiba. Az utasokat már útközben megszállotta volt a sárganyavalya. Egyik australiai gyarmat, Victoria, egy 28 fontnyi aranydarabot, mely legnagyobb az eddig talált aranyszemek közt, s értékben 1600 font­t küldött Victoria királynőnek ajándékul, kinek is tegnap nyujto­tt Newcastle herczeg gyarmat­ügyi­­ minister a tiszteletbeli küldeményt. — Angliában a királynő meggazdagodhatik csupán alattvalóinak ajándékaiból. A múlt héten egy agglegény 500,000 font st., más lapok szerint 1, 000,000 ft sterlinget hagyományozott a „kecs­­dás fejedelmi asszonynak.“ B. Brunnow, az orosz követ, egy nagyszerű palotát emeltet a „Chasam-place“on, lord J.Rus­­sell külügyminister kastélyának szomszédságá­ban. Legközelebb az építéssel foglalkozó munká­sok, a követ költségén megvendégeltetvén, a la­­komázók egyike poharat köszöntött az orosz czár­­ra. Annyira éreztetik itt a legalsóbb néprétegben is, az Anglia s Oroszország közti természetes el­­len­esség, miszerint a fennebbi felköszöntést, mint megjegyzésre méltó ritkaságot, említik fel a conservativ lapok, s mint jelét veszik a conser­­vativ szellem ez országban­ terjedésének. Wight szigetén a királynő s a fejedelmi férj egy csekély terjedelmű földbirtoknak tulajdono­sai, melyen maga a királyi pár a gazda­g gazda­­asszony. Különösen Albert kirá­ly nagy gond­dal vezeti a földmivelést, intézi a fokonkénti ja­vításokat, s használtat a legtöbb gazdászati mű­ködésekben czélszerüknek talált gőzgépeket. Ericson, a híres amerikai hőléghajó elkészült, s rövid idő múlva tengerre szálland. Előnyei a hőléghajóknak a gőzzel hajtott vízművek fölött, hogy gépezetükben egyszerűbbek, nagyobb gyor­­saságuak s mindemellett gazdaságosabbak is. Ericson 24 óra alatt csak 6 angol tonna szenet emészt fel, tehát 80 százlék­val kevesebbet mint a rendes gőzösök.Az amerikaiak, vénebb testvérük, Britanniá­nál is gyakorlatiabbak. Az angolok is nagyban használják ugyan kereskedelmi czélokra, családi üzenetekre s politikai hírküldésre a telegráfot, de az amerikaiak szerződnek, alkut kötnek, s há­zasodnak távirati sürgöny utján. Legközelebb két gazdag vendéglős, 750 mértföldnyi távolságról tanácskozott egymással családi ügyek fölött, ösz­­szeházasiták gyermekeiket, s megköttetvén a szerződés, poharat köszöntenek egymásra s fel­­hivák a közbeeső állomásoknak (Pittsburg és Philadelphia) telegraf hivatalait pohár-kocczin­­tásra, mihez a felhívottak szívesen járulának. Francziaország háromszor akkora népesség­re, s földje majdnem kétszer oly nagy, mint a szoros értelmű Angliáé, s még­is ez utóbbinak is, 126 mértföldnyire terjed ki pályavonala, míg Francziaországé csak 371­ mértföldnyi. Dublinban dr Cullen elnöklete alatt, a ka­­tholikus főpapok gyűlést tartanak, a közös ada­kozás útján alapítandó katholikus egyetem tár­gyában, mely tervvel a római pápa lépett fel első 1847-ben. Eddig 23,000 font st. gyűlt be e czél­­ra, s mire Izlandnak 28 egyházmegyéje részéről a pénz mind be fogott gyűlni, előleges számítás után 40,000 font st. leend együtt a terv kivi­telére. A kormány­politika részleteiről még semmi bizonyost sem hozott a sajtó. Annyi tudatik, hogy a ministérium egyes tagjainak legtöbb idejét a jö­vő finanszterv, s az ország által nyugtalanul sür­getett reform­bili készítése foglalja el, s a közös ügyek vezetése tekintetéből, igen gyakran tarta­­tik ministertanács. Palmerston lord, Albert kir. herczeggel vadászni jár. Konstantinápoly, jan. 12. (A Folyó hó 9-én eszre egy tánczvigalom­­mal egybekötött fényes estélyt rendezett a fran­czia követ az emir tiszteletére ; a küludvarok kö­vetei számos hivatalnokaikkal, több török minis­terek s kitűnő hivatalnokok voltak jelen ez ün­nepélyen; az emir mintegy ötven személyre me­nő kíséretével (kik mint vezérek fehér burnusz­ba voltak öltözve) előlük­ az estélyen. Nem győ­zik eléggé dicsérni — kik szerencsések voltak jelen lehetni — nemesen büszke tartását, s lel­kes, átható tekintetét. 10-én a therapiai franczia követségi palotá­ba szállíttatott családjával együtt, hol addig le­end, mig a főváros nevezetességeit megnézendi s a nagyurnái tisztelgését teendi. Különben ő egészen szabad lábon van, egy portai biztos van mellette inkább tiszteletből, mint őrködés tekin­tetéből, s a­mint tudjuk, a török kormány semmi felelősséget nem vállalt el ittmaradása iránt. In­nen Brusszába menend, mikor­­ még nem tu­datik. Szalonikból tudatják velünk, hogy a skodrai tó melletti várat visszafoglalták a kor­mányi sergek, kik nagyobb részint—a Mahmut pasha által vezetett — rendezetlen arnauták vol- 25 Január 29-én 1853

Next