Budapesti Hírlap, 1853. február (27-51. szám)

1853-02-26 / 49. szám

Pest, Szombat. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : félévre: 10 frt., évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatik. — Egyes szám 20 pkr. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­­meletben, vidéken minden es. kir. postahivatal­nál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sítendő­k. BUDAPESTI HÍRLAP. Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. HIVATALOS BUSZ. Távirati sürgönyök. A belügyminister Albert Főherczeg Ő csász. Fenségéhez Budán. Tizennyolczadik orvosi jelentés. Egy könnyű, rövid ideig tartó lázas mozga­lom, a fejbeni hőkifejlés időnkint beálló mérsékelt növekedésével együtt, nem háborita meg azon könnyebbülést, melynek Ő cs. kir. Apostoli Felséges legutóbbi reggel óta örvendett. Az éj beálltakor nyugodt, csendes álom következett, mely mostanig tart. Bécs, febr. 25. 1853. reggeli 1 ór. Udv. tan. Seeburger, cs. k. háziorvos. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. k. házi seborvos. A hadsereg fősegéde a katonai parancsnokok és helytartókhoz. Tizenkilenczedik orvosi jelentés. Bécs, febr. 25. 1853. reg. 7 ór. ,cs. kir. Apostoli Felsége az épen most lefolyt és legnagyobb részén át csendesen aludt, és felébredése óta még nagyobb könnyebbülést érez. Udv. tan. Seeburger, cs. k. házioros. Korm. tan. Wattmann lovag, cs. k. házi seborvos. Az országos cs. k. magyar pénzügy igazgató­ság által kassai cs. k. pénzügyigazgatósági szám­­vevőtiszt Schneider Frigyes 2-ad osztályú cs. k. moori adószedővé, és ráczkevei cs. kir. 3-ad osztályú adószedői ellenőr Pi­hényi Gyula 2-ad osztályú ellenőrré, mindketten ideiglenesen neveztettek ki. Herzberg S. pesti ékárus a cs. k. A­p­o­s­­toli Felsége szerencsés megmentése fölötti részvétérzetének nyilvánításául 54 pftot tett le azon rendeltetéssel , hogy ez összeg három jóté­kony intézetnek, egyenlő 18 pftnyi részletekben juttattassék. Főherczeg kormányzó ur , cs. Felsége ha­tározni méltóztatott , hogy ez összeg egyenlő részletei­ben a vakok intézetének, az árvák inté­zetének és az izraelita kórháznak javára adassék, s az öszveg már rendeltetése helyére el is szál­líttatott. A hazafias adakozónak ezennel illő köszönet nyilvánittatik. a cs. k. Apostoli Felsége élete szeren­csés megmentetése következtében a katonai és polgári kormányhoz Pestről következő adakozások folytak be a cs. kir. katonaság számára, és pedig: Haberstrumpf Keresztély polg. korcsmáros­­tól 10 ft, Strő­ny István közügyvédtől 3 ft, Koch Ferencz polg. szabómester és háztulajdo­nostól 5 pft; Marchart János elemi főtanító­­tól 2 pft; Philipp Ferencz polgári cserepes mestertől 5 pft ; Dallmer Márton pol­gári kávéstól 10 pft; C a­­­d e r o n i optikustól 100 ft; továbbá Wodianer és fia nagykereskedő­­háztól a vakok intézete javára 1000 pft. Ezen hazafias tények a legforróbb hála kife­jezésével s azon hozzáadással tétetnek közzé, hogy ez adományok iránt rendeltetésükhöz ké­pest fog intézkedés létetni. F. é. febr. 15-én jelent meg a birodalmi törvénylap VIII. dija ; tartalma : 21. sz. Rendelvénye a belügyministeriumnak 1852 dec. 28-ról, azon tilalom, mely szerint há­zasságot politikai jóváhagyás nélkül kötni nem szabad, áthágásainak vizsgálatát és megbünteté­sét illetőleg. 22. sz. Kibocsátványa a pénzügyministerium­­nak 1853 febr. 1-jéről, mely a ,,Poudrette“ név alatt előforduló trága vámkezelését megállapítja. 23. sz. Rendelvénye az igazságügyministe­­riumnak 1853 febr. 3-ról, mely által egyetértés­ben a pénzügyministeriummal és főszámvevő igazgatósággal az 1851 jan. U-ki rendelet, az utrészletek kiszolgáltatása iránti panaszok keze­lését illetőleg, Magyar- , Horvát- és Szlavonor­­szágra, Erdélyre, a szerb vajdaság és temesi bán­ságra is kiterjesztetik. 24. sz. Kibocsátványa a főszámvevői igazga­tóságnak 1853 febr. 5-éről, mely által az ország számadási ellenőrködésének gyakorlatával meg­­bizatott állami könyvvivőség Erdélyre nézve be­helyeztetik 25. sz. Rendelvénye a bel- és igazságügymi­­nisteriumnak 1853 febr. 8-áról, a Salzburg vá­rosiján fekvő házak szétdarabolásának tilalmáról. 26. sz. Császári nyiltparancs 1853 febr. 10- éről, mely által a volt uradalmi jószágok felmen­­tetése iránt Alsó- és Felső-Austriában, Cseh-, Morvaországban, Karantán, Krajna, Felső- és Al­só-Slézia, Styria, Salzburg, Görz és Gradicska, Istria és Triest városban az ő területével , azok birtokosai által gyakorlott törvénykiszolgáltatás és a volt jobbágyok alattvalói viszonyából eredő követelményeire vonatkozó törvényes felelőssége alól, valamint az ezen igények biztosítására ,,oc­­­avaci név alatt fenálló országgyűlési felelősség iránt törvényes határozmányok rendeltetnek el. Katonai rögtönbirósági ítélet. Balatony András, jászkiséri, jászsági m. o. szül., 35 éves, ref. nős, de gyermektelen, Jászki­­sér községénél csikós , már egyszer juhlopásbani részvétel miatt büntettetett, és megállapított tény­állás mellett megvallotta, hogy m. évi September elején az előtte már 3 év óta rablóul ismeretes Fazekas Dávidnak, a jászberényi tömlöczből el­­szökése után, czimborái egyikével, két nap és két éjjel szállást adott , továbbá múlt év decem­ber elején annak h­átaslovát nyereg szerszá­mával együtt, melyen Fazekas am. évi no­vember 27-kén Szolnok és Kőrös közt elköve­tett utonálló­ rablásnál lovagolt, őrizet és gond­viselés alá vette, aztán Fazekasnál hált, és daczá­ra a múlt évi karácsonkor tudomására jutott szi­gorított tilalomnak, a rablóknak nyújtott támo­gatást illetőleg, 1853 újév napja utáni nap az éj­féli órákban vele Jász-Dósában titkos összejöve­­telt tartott, s végre f. é. jan. 1­-kén a csász. kir. csendőrség által nem ezen Fazekas további hasz­nálatára készen álló lónak és nyeregszerszámá­nak, henem egy másik per, állítólag saját lovának, nyeregszerszámmal együtt, birtokában találtatott; ennélfogva nevezett egyén az 1852 jul. 8. Pesten kelt hirdetmény 2. és az 1852 dec. 4 kelt hird. 5. czikkének, továbbá az 1852 december 1. 5301. sz. a. kelt magas kormányrendelet 5. ez ér­telmében az elhirhedt rabló Fazekas Dávidnak rejtekhely-adásért, a két ló és nyeregszerszámok elkobzásán kívül 1853. febr. 23-án d. u. 5 rakor lőpor és golyó általi halállal büntettetett. Szolnok, febr. 23. 1853. A cs. k. mozgó katonai rögtönbiróság. NEIHIVATALOS RÉSZ. BUDA, febr. 24. Hat nap telt el ama szerencsétlen pillanat óta, melyben egy istentelen kéz legszentebb bir­tokunkhoz orozva nyúlni merészek­, — napok, mik testvérileg meg valának osztva sötét fájda­lom és benső öröm közt, — az iszonyatgerjesztő kezdet miatt, — és a szerencsés kimenetelért, mi fölött Isten bölcs mindenhatósága szemlátomást őrködött. A legújabban érkezett orvosi jelentés oly kedvezőleg hangzik, mint csak az az uralkodó körülmények közt lehetséges. Felséges Fejedelmünk megbecsül­­hetlen élete Austria minden népet boldogító ja­vára megtartatik, és hogy a gyalázatos tény sem­mi veszélyeztető utófájdalmakat nem hagy hátra, az teljes bizonyossága. Szabadabban lélegzik az elfogódott kebel most egészen eltelve kéjörömtől, köszönvén a gondviselésnek, mely most Császárunkkal másod­szor ajándékozott meg. Tekintsünk körül, a keserű tapasztalás u­­tán, s lássuk, mit mond országunk, mit a nagy Austria, mit Európa , várjon érték-e a döfést, mely legbecsebbünket volt elveendő. Vájjon érezék-e! bizonyára, minden osztá­lyok legbensőbb­jeig hatott az, elkeseredést és bo­­szankodást, mint az első ingerület valódi mérté­két idézett elő, melyet háttérbe szorított ugyan a nemsikerülés lélekemelő gyönyöre , de minden egymást keresztülmetsző érzelmek félreismer­­hetlen eredménye , most és mindenkorra mély megvetés , utálat marad azon csoport iránt, mely vészes terveit sötétben koholja — gyilko­sokat bérel zsoldjába. Még e csoport is elpirul, most szégyenli mesdenmivét, — és a világra azon állítást akar­ja eszélyesen fölerőszakolni, miszerint nem ő volt, melynek keze Milanóban, Bécsben műkö­dött. Valóban, a csalás nem épen legélesb fegy­verük. Villám­gyorsasággal terjedt el ez országban a rémhír a legtávolabbi részekig, és már a visz­­hang, fájdalmasan és örvendve, épen úgy, miként mi érzők, az ország fővárosának fülébe, sőt a leg­­­magasb trón lépcsőiig fölhangzik. Ki is hihette volna csak csalódásképen is, hogy ez máskép lehetne. Esztergom , Szolnok , Szeged , Vácz , E­­gerből , Pest-Zsolt és Pest-Pilis megyéből, a jász- és kunkerületből, a jászberényi megyei törvényszéktől , — Pozson , Nagy-Szombatból, Felső-Nyitra megyéből Komáromból és hason­nevű megyéből, — Sopron, Győrből, ezek kül­városai, községei­ és egyleteitől, Zala-Eger­­szeg és Zala megyéből, Pécsről, Kassa és Nagy- Váradról érkeztek már részletes tudósítások a villa­ny hatásról, mit a legfelsőbb személy veszé­lyeztetése szült, a fájdalomkiáltásról, mi minden hit kebelből görcsösen fölszakad, és a szerencsés megmenekülés boldogító érzéséről. Miután a fájdalomnak elégtétetett, minde­nütt a városokban, valamint bármely vallásu községekben, minden templomok és imaházakban ünnepélyes hálaimák tartottak, melyekhez a to­longás oly rendkívüli volt, hogy sokan a tem­plomok előtti téren kénytelenittettek hő imáso­­kat végezni. A hatóságok, testületek, ezédek stb. min­denütt jelen voltak, — ünnepélyes kivilágítások történnek , megvendéglései és ajándékozása a szegényeknek, ünnepebédek, szivemelő áldomá­sok lovagias Császárunk jóllétére, — röviden mindaz , mivel nemzetek érzelmeiket kifejezni szokták. A legkülönbözőbb helyeken minden rendű küldöttek az ott levő legfelsőbb személynek rész­­­vét-érzelmeiket nyilvánítják, azon kérelemmel, hogy azok legfelsőbb helyre följelentessenek, s mindenütt hódolati feliratok készíttetnek. Már­is innen és a környékből, Pozson, So­pron és az ahoz közel fekvő helyekről küldöttsé­gek siettek . Felsége kór-ágyához , hogy leg­mélyebb részvétük kifejezése mellett, egyszer­smind helységeik, községeik, testületeik, egyle­teik hódolati feliratait átnyújtsák. Hasonló hódolati feliratok már ő cs. Fen­sége hát és polg. Kormányzó Urunkhoz is legke­gyesebb átküldés végett sok helyről érkeztek, név szerint Budáról, Pestről, a pesti izraelita községtől, Sopron városától, a soproni kath. és evang. egyházközségektől, továbbá az ottani keresk. és iparkamrától, Nagyváradról és az ot­tani pénzügyi kerületből, a győri városi község­tanácstól, a győri izraelita cultus­ községtől, a győr-s­zigethi és révfalui községtől, a székesfe­hérvári püspöktől, továbbá az ottani káptalantól, s a casino, takarékpénztár, kereskedő kar és gym­nasium részéről Székesfehérvárról. Szakadatlanul folynak be ily hódoló felira­­tok ótt a cs. kir. Apostoli Felsége kegyes színe elé küldetnek. Azon elismerést nem lehet az országtól annak összes lakosaival együtt megtagad-,­ni , hogy a perez fontosságát, horderejét he­lyesen felfogta,­­­­ hogy e gyászos alkalommal tökéletesen józan erkölcsi erejével még legcseké­lyebb látszatát is elutasítja magától annak, mint­ha ily átkos törekvés valaha másként mint egye­temes megvetéssel fogadtathatnék. Teljes megnyugvással nézünk a császári ál­lam minden tartományaira, s mindenütt ugyan­azon jelenségeket látjuk , mint világos bizony­ságát Autria népei tiszteletének forrón szeretett Fejedelmük iránt, s azon hódolatnak, mely még viharos idők emésztő foga alatt sem szenvedhet csorbát. Majdnem hasonló boszankodással , min­­denesetre­ ugyanazon utálattal nyilatkoznak Eu­rópa minden államai, s lakosságai, bármely párt­hoz tartozzanak azok. Egészen józan észrevételeket s az elkesere­­­désnek szokatlan fokát fejezik ki e tény felett oly lapok is tartalék nélkül, melyek különben nem tartoznak barátjaink közé. Levelezések: Székely - Udvarhely ( Erdélyben ), február 15. Közelebbről Recsenyéd nevű közel faluban egy lánycsecsemő találtatott megölve. Az ügyes községi elöljáróságnak azonban csakhamar sike­rült az anyát fölfedezni, ki is azonnal még a hely­színen önkényt bevalló szülését, de a tett erköl­csi oka és végrehajtójául egy korább ismerős nőt adott fel, de ez makacsul tagadá a bürt ténybeni legkisebb részvétet is. Mindkettő a járásbíróság kezeibe adatván, jelenleg ott foly a nyomozás. Különben megjegyzendő, hogy az anya a cse­csemőt egy elvált házasság utáni viszonyból ho­­zá a világra, s míg ő benne a szégyen érzete a bűnténytőli iszonyodással küzdött, addig bűn­társa, a titkos elvesztés homályban maradásának reményétől elcsábítva, a szerencsétlen gondola­tot tette érleté. Ismét egy példa a lelenczházak, bölcsődék s hason intézetek szükséges voltának bebizonyítására. Múlt hó elején a főkormánytól a közigazga­tási hatóságokhoz egy pecsétes levél érkezett, oly meghagyással, hogy az február hó 1-én nyit­tassák föl és hirdettessék ki. Mily különböző mende­mondákra adott e levél alkalmat, annak egypár példáját fölemlítjük. Voltak, kik pénz­­változást, kik átalános bűnbocsánatot, kik soro­zást, kik a sóár fölemelését, kik a dohányterme­lés és szeszgyártás korlátozásának megszűntét stb. képzelték; azonban egyik sejtelme sem tel­jesült, a levél tartalmát ugyanis az alsóbb osz­tályú dohány árának az országon belül néhány krajczárral fölemelése tévé. Ezen ideiglenes ár­emelés szolgáljon buzdításul mindazokra nézve, kik dohánytermelés által hivatvák, és akarnak is nemcsak magukon, hanem az egészen is segíteni, e részben nagy könnyebbség lenne, ha a ter­mesztési szabadalmat a legközelebbi pénzügy­­biztos a földésznek, utólagos följelentés mellett azonnal megadná. Az itteni reformátusok tanodájában a köze­lebb múlt napokban tartattak meg az első félévi közvizsgálatok a hittanra készülő, és a 8 gymna­­­siális osztályokkal, az oktatásügyi szabályok ér­telmében. A 350-re menő ifjúság szó- és írás­beli készületeiből örömmel győződünk meg azon minden oldalú üdvös eredményről, melyet a szakrendszer az élet gyakorlati kellékeire nézve nyújtani egyedül képes; átalában dicséretes elő­­­haladást tapasztaltunk a kitűzött tantárgyak minden nemeiben, s kivált a korunk feszültsé­gévé vált német nyelvtanulásában, s remélhetni, hogy a fiatalság kellő képességet és alaposságot nyerene ezen mind tudományos, mind hivata­li tekintetben nélkülözhetlen nyelvben. — A­­zon kívánni valónk még fenmaradna, hogy a ta­nárok addig is, míg a nevelésügy a magas kor­mány által még czélszerűbben szabályoztatnék, a tanítással az okszerű nevelést is öszhangzatba tudnák hozni, mert e kettő különböző ; de hogy ezt mennyiben lehet iskolai és házi körben meg­oldani, ezt legjobban tudandják azok, kik e fon­tos pályára hivatvák, kiknek tehát kötelességük is e ezésből hasznos terveiket, nézeteiket a maga utján közleni, hogy mind a hiányok kitűnjenek, mind az azok elhárítására szükséges eszközök alkalmaztathassanak. R. 1. Február 26-án 1853. Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Február 26. * A nemz. képcsarnok alakító egyesület ti­­toknoka Mátray Gábor közzé teszi a tizen­negyedik közleményt Ő cs. k. s Apostoli Fel­sége I. Ferencz József legkegyelmesebb Fejedel­münk s ő Fensége Albert cs. főherczeg Magyar­­ország hadi s polgári kormányzójának a nemzeti képcsarnok számára megszerzendő képeikre szen­telt öszvegek felől. A) Szoboszlai Pap István, helv. vall. tiszántúli egyh. ker. superintendens 102. sz. aláírási ivén 21 ft 30 kr pp. B) Fascho József, aradmegyei cs.k. törvényszéki elnök 228. sz. ivén 81 ft 10 kr. C) Kacskovics Mihály, somogymegyei cs. k. törvényszéki elnök 391. sz. ivén 69 ft 9 kr. D) Farkas István, Baranyam­e­­gyében dárdajárási cs. k. főbíró 393. sz. ivén 68 ft 20 kr. E) Tallián Lajos, baranyamegyei cs. k. törvényszéki elnök 400 sz. ivén 130 ft 25 kr. A tizennegyedik közlemény öszvege: 370 ft 34 ezüst pénzben. * A kereskedelmi épület részvényesei f. hó­­ 22-kén Koller Ignácz úr elnöklete alatt gyűlést

Next