Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)

1853-03-26 / 74. szám

­ KÜLFÖLD, Anglia- London, márt. 19. — Az alsóház tegnapi rövid ülésében, Stanley lord tudni kívánta, ha váljon a kormányhoz érkeztek -e tudósítások az iránt, hogy — mint a­­M­o­r­n­i­n­g-p­o­s­tt ál­lítja — a Konstantinápolyban levő angol ügy­nök, a török kormány kérelmére Dundasad­­mirált arra kérte, hogy hajóhadával együtt sietve az Archi­pelagusba jöjjön. — Russel­lord erre csak annyit válaszolt, mikép e tényről a kormány távirati után értesült, de még eddig Ros­e ez­redestől, vagy D­u­n­d­a­s admiráltól semmi oly sürgönyt sem vett, mely e tudósítást mege­­rősítné. — Ma a külügyministeriumnál cabineti ta­nácsülés tartatott, melyen minden Londonban levő ministerek jelen voltak. Francziaország. Pár­is, mart. 19. A „Journal des Débats“ — mint már említők — ma egy czikket hoz a tö­rök ügyekről, s ebben Mencsikoff tábornok eljárásáról következő adatokat közöl: „Mencsikoff tábornok tengerészeti minister Oroszországban, hogy előre bejelentse magát Konstantinápoly­ Schweiz. Bern, mart. 15. Az „Eidgen. Zig“ jelenti, miszerint oly közlést kapott, mely ha valósulna, rá fájdalmasan fogna hatni. A szöv. tanács t. i. a­­zon esetre, ha Austria a határzárt és a tessiniek kiutasítását meg nem szünteti, elhatározta volna az austriaiakat mind kiutasítani. A félhivatalos lapok erről mit sem szólnak. — A schweiczi szöv.­tanács a szövetségi biz­tost Tessinben felruházá a szükséges teljhatalom­mal a haderő kiállításra azon esetben, ha ily „de­­­monstratio vagy elővigyázati rendszabály“ szük­ségesnek mutatkoznék. Bern, mart 17. Tegnap Austria válasza a szövetségi tanács mindkét jegyzékére megérke­zett. Az igen erélyes kifejezésekben van szer­kesztve . Austria rendszabályai közöl egyet sem akar visszavenni vagy szelídíteni. Tessin maga­tartását hosszú éveken át vádolja, emlékeztet a cantonbeli beütésekre Lombardiába 1848 és 49- ben; minden korábbi követelményeihez ragasz­kodik, különösen a capucinusok elleni határozat visszavételéhez, mennyiben az austriai alattvalók szabad megtelepedésére vonatkozik, úgyszintén kívánja minden politikai menekültek Tessin can­tonbeli kiutasítását. Törökország,­ Konstantinápoly. A „Times“ egy le­velezője szerint Mencsikoff mnok küldetés a következő pontokból áll: 1. Az orosz császár is­­­mertessék el a görög vallás nyílt protectorának Törökországban; 2. ezentúl a konstantinápolyi Távirati sürgönyök. Páris, mart. 24. Ma a paduai herczeg, a hadastyánok kormányzója meghalt. Az érseknek meghagyatott, hogy a koronázáshoz minden elő­készületeket tegyen meg. Páris, mart. 22. A „Patrie“ ismétli, hogy a britt hajóhad elindulása iránt még sürgöny nem érkezett. London, mart. 23. Több nagyobb hadiha­­■ a Portsmouthban tegnap készenállási parancsot kapott. „Times“ írja, Rose ezredes a maga telj­hatalmát átlépte, csak Redcliffe lordnak van joga a hajóhadnak parancsot osztani. London, mart. 23. A „Times“ szerint a máltai hajóhad Rose felszólításának nem enge­delmeskedett, hanem lord Stratford parancsát várja be. A kormány helyesli Dundas admirál ezen eljárását. Konstantinápoly, mart. 14. A hangu­lat nyugodt. Mencsikoff hg 8­ kán volt au­­dientián. (A marseillei hír tehát az orosz ultimá­­­tum állítólagos elvetéséről, mindenesetre elsie­tett volt.) Rifaat pasha az orosz követelések teljesítésére határozottan hajlandónak mutatko­zik. A konstantinápolyi bank kérdése el van döntve, az annak megalapítására szükséges tőkét angolok előlegezendik. Odessában e­közben a hadikészületek folyvást tartanak, L­ü­d­e­r­s­t­ok három hadtestet öszpontosít a határon. Men­­s­i­k­o­ff­ág a császári orosz főcons­ulsághoz sür­gönyöket intézett a szent sír tárgyában. Athen, mart 15. ,Bessarabia* orosz gőzös, j­í o r n­i­­­e­ff admirállal fedezetén, ide érkezett, föld felett; pedig a vetésnek árt, ha mindjárt a havat csak zsákba viszik is keresztül a vetésen. * Nagyvárad. Gross Frigyes, bölcsész-, orvos- és sebészeti tudor, egy szemgyógy­intézet tulajdonosa Nagyváradon, az itteni cs. k. rendőr­­igazgatóságnak 10 db cs. aranyat azon ajánlattal adott át, hogy azok f. hó 18-kán mint a cs. kir. Apostoli Felsége drága életének szerencsés megmentése napján, az itt lakó vagyontalan s mindkét szemükre látásuktól megfosztott s gyó­­gyithatlan egyének közt kiosztassanak, mely ke­gyes adomány rendeltetése helyére már eljut­tatott. (Közbirodalmi napló.) Bécs, martius 24 A püspöki tanácskozmányok Bécsben, ápril köze­pe táján folytattatni fognak.­­ A politikai hatóságok a helytartóság ut­­án utasíttattak, hogy a házassági kihirdetés alóli felmentetések lehető korlátozása iránt fenálló tör­vényes határozmányok szigorú megtartását eszkö­zöljék.­­ Kedden délután a bástyán egy jelenet ad­ta elő magát, mely a bécsiek mély szeretetteljes ragaszkodásának a császári Ház iránt, újabb tanú­sága. Zsófia Főherczegnő , cs. Fensége­t. egy udvarhölgy kíséretében d. u. 3 órakor a vö­röstoronykapu melletti bástyán sétált kocsisának megparancsolván, hogy visszatértét a „Biberbas­tey“-on várja. De ott a hótömeg oly nagy volt hogy a kocsis minden kísérletet daczára, hómen­tes helyet nem foglalhatott el, s Ő cs. Fensége mindenesetre kénytelen lett volna néhány lépést nagy hóban tenni, hogy a kocsiba ülhessen. Alig vették ezt észre néhány véletlenül arra menők azonnal részint esernyőikkel részint puszta kézzel néhány pillanat alatt oly tiszta utat készítettek kocsihoz, mi alig hagyott kívánnivalót.­­ A szombaton Bécsből közönséges kocsi­kon elindított posták sehol sem juthattak el ren­deltetésük helyére, s a legközelebbi faluban meg kellett állatok. A hegyek közt a közlekedés még egészen félbe van szakítva. Gaden kis falu csak­nem félablakig menő magasságban hóba van te­metve. A magasb hegyvidékeken a hó lavinasze­rüleg van feltornyosulva. N.-Szebenből, mártius 19-ről írják: A­mint tudva van, a május 14. 1852-ben kelt igaz­ságügyministeri rendeletnél fogva az erdélyi ügy­­­védek is, kik azon országbeli ügyvédkedést foly­tatni akarják, kötelezve vannak a főtörvényszék előtt magukat előleges szó- és írásbeli vizsgálat­nak alá vetni.­­ Ennek következtében kolozs­vári ügyvéd K­o­rr­á­t Sándor volt egész Erdély­ben a legelső, ki e részben a kiszabott austriai törvényekből a megpróbáltatást, nő sikerrel, kiállotta: Innsbruck. A „B. f. T. még pedig kitü­­nnd Vor.“ írja : Azon ünnep, melyet Tirol lövészei Császár Ő Felsége szerencsés felgyógyulása örömére f. hó 19-kén tartottak, valódi nemzeti ünneppé ala­kult. Az ország minden részeiben, az egész Inn­­völgyön Aarlbergig, Vintsehgaun át le Roveredé­ig stb. minden lődékben pattogott az örömlövés De nemcsak Tirolban, hanem Vorarlbergben is megülték a lövészek ez örömünnepet; minden még oly csekély faluban is számtalan öröm- és díszlövészeteken villogtak a lőcsövek, Császár Ő Felsége tiszteletére. Ehhez hasonló ünnep még Tirolban nem volt. Catraro, mart. 11. Császár Ő Felsé-­­ge fősegédtisztje köllensteini Kellner „Custoz­­zal! hadigőzösön Zárába elhajózott. 10-kén Dá­niel fejedelem, Petrovich Pero és Györgygyel s néhány montenegrói főnökkel oda érkezett, az or­­­szág köszönetét austriai Császár Ő Felség­é­­n­ek segélyéért kifejezni. A grahovoi vajda, Vu­­jatics Jakab, f. hó 4-kén Klobukban meghalt, kósza hir szerint méreg következtében. 13-kán h­agyá el Dániel fejedelem Cattarot, kisérve Stratimirovich alezredes, gr. Nugent és Nagy cs. k. századosok és Kowalewski és Berger orosz cs. biztosok által. Graz. F. hó 18-kán érkezett meg ide báró Haynau tszn. hullája a bécsi reggeli vonattal, és a sz. Leonárd temetőbe neje mellé eltemette­­tett. A gyászkocsit igen fényes és számos kiséret követé, köztük János főherczeg ő cs. Fensége, a helytartó, a tart. kat. parancsnok, minden ott levő tábornokok, a polgári tekintélyek, s papság számos tagjai stb. voltak láthatók. (Külföldi napló.) Pária, martius 18. A bucsu audientiája konstantinápolyi angol követ lord Stratford de Redcliffenek mártius 16-án megle­hetős sokáig tartott, s arról diplomatiai körökben azt beszélik, miszerint II. Napoleon császár a leghatározottabb kitételekben nyilvánította óhaj­tását, a keleti kérdésben az angol kabinettel egyet­­­értőleg cselekedni, mivel ez egyedüli mód egy ösz­­szeütközést eltávoztatni,mi vagy Törökország szét­­darabolására, vagy európai hadra vezetne. Kül­­ügyminister Drouyn de Lhuys is értekezett az an­­­gol követtel, és hasonló értelemben nyilatkozott. Mint mondják, több olasz menekültek, kiknek vagyonuk Lombardiában lezárultatott, a franczia császár közbenjárásához folyamodtak, de a ki vo­nakodott ez ügyben Austriának hivatalos előter­jesztéseket tenni, azonban bécsi követjét utasította volna barátságos után a menekültek javára nézve valamit tenni. Páris, mart. 19. Bizonyosnak tartják,hogy Napoleon herczeg részt fog venni a kabyliai expeditióban. — P­a d­u a herczeg, a rokkantak palotájá­nak kormányzója, néhány nap óta súlyosan beteg. Tegnap a császár látogatást tett nála. — A közoktatási minister Musset Alfrédé, a franczia akadémia tagját, a közoktatási minis­­térium­ könyvtárnokává nevezte ki. A Coétlogon s Virmaitrea Concier­­gerieből egy levelet intéztek az „Assemblée na­tionale“-hoz, melyben megc­áfolják némely la­pok azon állítását, mintha ők az állam közbátor­sága elleni összeesküvés miatt fogattak volna be. Berlin, mártius 21- A keleti kérdés itt is nagy figyelmet gerjeszt, habár Poroszország az ál­tal nincs érdekelve. Anglia és Francziaország szö­vetsége ez ügyben bizonyos dolognak tartatik, s határozottan állítják, hogy még m. hó 16-án Pá­­risban különös megállapítványok iránt egyezett ki e két hatalom.­­ Az Austria és Schweicz közti viszályok még mindig egyformán tartanak, s kö­zes kiegyenlítésre itt sincs kilátás. Sőt minden jelek szerint az austriai kormány a szövetséggyű­­lésnél közös rendszabályokat akar Schweicz ellen kieszközölni. E tekintetben már előkészt­ő lépé­sek létettek Austria részéről.­­ A vámegylet megújítása és ennek Austri­­áhozi viszonya iránti tanácskoztatok állítóleg még húsvét előtt be fognak végeztetni. A ministérium azért fel is szól­ta a kamrákat, hogy legrövidebb idő alatt, még az ünnepek előtt adják beleegye­zésüket a porosz-austriai szerződéshez. — Bréma: A brémai polgárság az alkot­­­mány revisio feletti tanácskozátoknál az állam­polgári jogok élvezetét a vallástól függetlennek nyilatkoztatta. Manheim: A Gervinus ellen hozott ítélet végén mondatik: „Ez irat a szerző irodalmi és po­litikai jelentékenysége s korunk különös viszonyai mellett, annál ártékonyabban bír hatni, miután Németországban alig vannak még a forradalmi ráz­kódások legyőzve, melyek megújulásába szerző re­ményét helyezi, míg azok következtében min­dig fenyegetőbb alakban folyvást tovább uralko­dik a törvényesség hiánya és messze kiható foga­lomzavar. A vádlott oly magas fokán áll a mű­veltségnek és belátásnak, hogy iratának államve­szélyes hatása iránt tisztában kelle lennie, ha már ezen öntudatban irt s iratát terjesztette, úgy már ebből következik, mikép akarata és szándéka volt a fenálló rend ellen hatni. De ő azt, hogy szán­dékosan cselekszik, az előszóban s irata egyes ki­emelt helyein elég határozottan is kinyilatkoztatta, midőn bizalomra szólít fel az alkotmányellenes e­­lemek útja iránt.“ — A göttingai jogtani facultas által a Ger­vinus perben adott vélemény következőleg vég­ződik: „Vájjon a fenforgó irat által a szellemek mozgalma, aggasztó mozgalom előidéztethetett-e; vájjon politikai okok szólanak-e a mellett, hogy ly tartalmú iratok megtiltandók és büntetéssel fenyítendők, ezek oly kérdések, melyek nem tar­toznak véleményünk körébe. Azonban nem nyomhatjuk el azon megjegyzést, hogy mi sem­mi törvény formulát nem bírunk feltalálni, mely­­elfogva ily irat eltiltathatnék, ha csak minden d­agasb tudományos fürkészetet, nevezetesen a tör­ténet philosophiáját, a megengedett dolgok sorá­ból kizárni nem akarják, vagy ha egy berlini cen­­sornak nyilatkozatát 1819-ből: „A távol jövő minden sejtelme mellőzendő“ törvénynyé nem a­­karják emelni. A büntetőbiró nincs hivatva ala­nyi felfogása szerint s politikai szempontokból határozni a felett, vájjon egy cselekedet további következéseiben üdvös vagy veszélyesnek tekin­tendő-e; csak azt kell vizsgálnia, vájjon a tör­vényekben bünkép van-e az feljegyezve; mert minden ilyennek jellemzett cselekedet ez által hallgatag ki van zárva a polgári fenyíték köréből. Baden büntetőtörvénykönyvének I-fo §-a azon­felül világosan mondja, hogy semmi cselekedet nem esik büntetés alá, melyre a törvény bünte­tést nem szab. „Az igazság­szolgáltatásnak nem lehet más mértéke mint bűne vagy büntelensége a vádlottnak; idegen tőle minden tekintet a köz és magánjogra.“ (Stahl, a jog philosophiája.) Stuttgart, mart. 19. Egy kir. rendelet megszünteti a Burschenschaft név alatt fenállott akadémiai egyleteket, minthogy ezek Tübingen­­ben politikai czélokra használtattak és a köz­rend­re veszélyesek lettek. Egy württemberginek rész­vétele ily egyletben külföldi egyetemen 4 heti — egész 1 évig terjedhető fogság vagy 50 — 200 ftnyi pénzbírsággal büntettetik. Bern. Az északamerikai szabad államok e­­zentul Schweiczban saját ügyviselő által lesznek képviselve. — Azessini kormány a kiutasított sze­gényebb néptömeget útmunkával szándékozik fog­­lalkoztatni. ban, mielőtt Odessában hajóra ült volna, szemlét tartott a fekete-tengeri orosz hajóhad s azon ki­szálló hadtest fölött, melyet Oroszország a se­bastopoli kikötőben hadilábon tart. Mint mond­ják, 27 hadihajó s 30,000 katona vett részt ezen demonstrátiókban, miket minél föltünőbbekké a­kartak tenni, hogy hire Konstantinápolyba is el­hasson. Ezután Mencsikoff tábornok, két tábor­nok s két admirállal együtt febr. 28-án érkezett meg Konstantinápolyba, „Foudroyant“ orosz ha­digőzösön. Az ottani orosz követség egész sze­mélyzete eléje ment, s midőn Tophanéban ki­szállott, 6—8000-nyi orosz alattvalók s véden ezekből álló kiséretre talált, mely őt nagy pom­pával szállására kisérte.“ — Mart. 20. Ma tökéletesen megerősít­tetnek azon fontos távirati közlések, miszerint: török porta nem fogadá el Mencsikoff herczeg ultimátumát, s Franczia- s Angolországhoz fo­lyamodott tüsténti segélyért; továbbá mikép máltai vizeken czirkált angol hajóhad, Rose ez­redes felhívására, az Archipelagusba indult. — Végre maga a „Moniteur“ — a nélkül hogy még mai számában, legcsekélyebb c­érzást is tenne e­zen eseményekre, hivatalos laconismussal kije­lenti, mikép a touloni franczia hajóhad parancsot kapott, hogy tüstént az Archipelagus felé indul­jon. Ezen közlés ma a börzén páni félelmet oko­zott. — Ezért a „Journé des Débats“ ma egy czikkében, a börzét megnyugtatni igyekszik, azt állítja, hogy a jelen helyzetet épen nem lehet összehasonlítni, az 1840-i helyzettel. — „1840- ben“ — úgymond — „Franczia- s Angolország ellenkező politikát követtek, jelenleg pedig, úgy látszik, e két hatalmasságnak közös érdeke van Hajóhadunk elindulása erre mutat, s mindenki­nek tudnia kell, hogy midőn Franczia- s Angol­ország egyetértőleg működnek, a világ békéje nem lehet veszélyeztetve.“ Németország, Berlin, mártius 19. Az első kamra a porosz sajtó­törvénynek külföldi sajtómű­veket illető változtatását életbe léptetni kí­vánó kormányi törvényjavaslatot elfogadta. E szerint nem csak a hírlapok és időszaki iratok hanem átalában minden nem Poroszországban megjelenő nyomtatványok csupán rendőri eljárás alá vették, mely rendszabályait természetesen nem indokolja. Kormányi részről a vita alatt ki jön emelve, hogy a kölcsönösségi viszonynak kül­államok irányában helyreállítása is fenforog; e­­zek ekkorig minden porosz hírlapot eltilthattak, a porosz kormány pedig az ő terményeik ellen hasonló eljárást volt kénytelen követni, mint a belföldi nyomtatványok ellen. Egyes conservati­­vek igyekeztek a belügyministernek ekként nye­rendő hatalmát legalább az irodalmi és tudomá­nyos munkákra nézve módosítványok által meg­szorítani oly értelemben, hogy részint csak 6 hó­ra tilthassa el a külföldi nyomtatványokat, s az­tán bírói eljárás alá vettesse, részint hogy a 20 ívnél terjedelmesb munkák a csupán administra­tív tilalom alól ki legyenek véve; azonban a bel­­ügyminister a franczia regényekre utalt, melyek ekként kikerülnék a törvény alkalmazását. Az első kamra különben e törvény határozmányainak elfogadásánál közönyösséget és kedvetlen han­gulatot tüntetett ki a sajtó iránt, mi már az e­­lőbbi ülésszakok alatt is mindkét kamrának sze­mére hányatott. Meiningen, mart. 12. A legélénkebb viták e­­gyike volt az itteni országgyűlésen a zsidók eman­­cipatioja feletti. A kormányjavaslat teljes polg­­egyenlőséget kívánt azoknak megadni, az alkot­mányi bizottmány pedig ez egyenlősítést az ál­lampolgári jogokra is ki akarta terjesztetni. A vita eredménye jen, hogy a kormányjavaslat 24 szóval 1 ellen elvettetett, és a bizottmányé, mely teljes emancipatiót kívánt, 14 szóval 4 ellen elfogadtatott. Azon aggodalomban azonban, hogy a kormány megtagadandja szentesítését e tör­vénytől , a bizottmány még egy másikat, a zsi­dók törvénykezési viszonyait illetőt, dolgozott ki, ezt is elfogadta az országgyűlés. patriarchának az egyházi előkelők általi megvá­lasztatásához, hogy érvényes legyen, az orosz csá­szár megerősítése kivántassék; 3. a szent sír kér­dése végkép intéztessék el azon jegyzék értelmé­ben, mely már régebben intéztetett a török kor­mányhoz. 4. Végre annak kinyilatkoztatása, hogy a császár többé nem nézheti közönyösen Monte­negro, Bosznia, Szerbia, Moldva, Oláh és Bol­gárország lakosainak helyzetét, kiket faj és val­lás kötelékei csatolnak Oroszországhoz. 358 Amerika, New-York, mart. 5. Tegnap az uj el­nök beigtatásának napján, Washingtonban rend­kívüli ingerültség uralkodott. Oly nagy volt az ezen ünnepélyem jelenlétei vágya , hogy több száz személy, köztük számos hölgyek, a capito­­lium rotundájában töltötték az éjét, s az utczák egész éjjel telve voltak oly nyugtalan tömeggel, mely a szállodában nem talált helyet. Pierce tábornok egy órakor érkezett meg kocsin, Fill­more elnök oldala mellett, s meghajolt a nép üdvkiáltásai előtt. A külföldi követek kocsikon követték őt. Reggel óta sűrű hó esett.­­ A se­­natusba érkezvén , az elnök s utóda leültek, a titkár bureaujával szemben, a diplomatiai testü­let a főhivatalnokkal együtt a sorompónál foglal­ván helyet, erre egy óra után egy negyeddel, a kiséret felment egy roppant állványra , mely a capitolium homlokzata előtt állittatott fel. — Itt tette le az esküt Pierce tábornok; e szokásos szavak helyett: „ünnepélyesen esküszöm“, — ezt mondván: „ünnepélyesen állítom“ ;s a helyett hogy a déli államok szokása szerint, a szent­­könyvet megcsókolná, azt jobbjában fölemelte, s igy tartá, mig csak az eskü-forma fel nem olvas­tatott. Erre levett kalappal beszélni kezdett, erős és harsány hangon; hosszas beszédét könyv nél­­­kül mondván el, az előbbi elnökök szokása elle­­­nére. A tömeg kiáltásai, a roppant színhely, az uj elnök ékes szónoklata, büszke s nemes maga­tartása , — mindezek egyesülve igen nagyszerű látványt képeztek. Legújabb posta: Páris, mart. 21. A békekilátások a napi­sajtóban túlnyomók De bizonyosnak látszik , hogy Rose ezredes a porta határozott kivonatá­­ra rendelte oda az angol hajóhadat. E flotta a szmyrnai vizekre menend, a franczia pedig a gö­rög tengeren 50 órányi távolban várandja be az eseményeket, ha t. i. események be találnának kö­vetkezni. — Narvaez unok tegnap kiséretével együtt Párisba megérkezett. — Lacordaire atya az ,Ami de l’Ordre“-hez Dijonba intézett iratában, a hírlapok által közlött és neki tulajdonított le­velet hamisnak nyilvánítja. London, mart. 21. A „Times“ hiszi a bé­ke fenmaradását keleten, és kételkedik abban, hogy Anglia és Francziaország közt egyezkedés történt volna, mit a „Daily News“ mint bizonyost erősít. Tegnap, noha vasárnap volt, kabineti ta­nácstartatott. Egy 110 ágyús hadihajó rendelte­tett a máltai hajóhad erősítésére. Bécsi börze Martius. 24-ről. Stiluskötelezvény 5% . . . — dto 4% . . . . Isti dto 4 . . . — 1 1839-kisrsjegyek 250 ftos . 148 1834—ki „ 500 „ . . .­­­Bankrészvény darabja . 1425 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2375 Bécs -Gloggnitzi 500 ftos . 793 Dunagőzhajózási részvény. . 766 Amsterdam 100 tallér . . . Augsburg .... . . •• 109% Hamburg 100 beo tallérért. . . . 161% London 1 ft sterlingért . 10.40% Cs. kir. arany . • • • 1 ~ B­é­c­s , mart 24. Agio : arany 14'/ezüst: 9%.

Next