Budapesti Hírlap, 1853. március (52-77. szám)
1853-03-26 / 74. szám
KÜLFÖLD, Anglia- London, márt. 19. — Az alsóház tegnapi rövid ülésében, Stanley lord tudni kívánta, ha váljon a kormányhoz érkeztek -e tudósítások az iránt, hogy — mint aMorning-postt állítja — a Konstantinápolyban levő angol ügynök, a török kormány kérelmére Dundasadmirált arra kérte, hogy hajóhadával együtt sietve az Archipelagusba jöjjön. — Russellord erre csak annyit válaszolt, mikép e tényről a kormány távirati után értesült, de még eddig Rose ezredestől, vagy Dundas admiráltól semmi oly sürgönyt sem vett, mely e tudósítást megerősítné. — Ma a külügyministeriumnál cabineti tanácsülés tartatott, melyen minden Londonban levő ministerek jelen voltak. Francziaország. Páris, mart. 19. A „Journal des Débats“ — mint már említők — ma egy czikket hoz a török ügyekről, s ebben Mencsikoff tábornok eljárásáról következő adatokat közöl: „Mencsikoff tábornok tengerészeti minister Oroszországban, hogy előre bejelentse magát Konstantinápoly Schweiz. Bern, mart. 15. Az „Eidgen. Zig“ jelenti, miszerint oly közlést kapott, mely ha valósulna, rá fájdalmasan fogna hatni. A szöv. tanács t. i. azon esetre, ha Austria a határzárt és a tessiniek kiutasítását meg nem szünteti, elhatározta volna az austriaiakat mind kiutasítani. A félhivatalos lapok erről mit sem szólnak. — A schweiczi szöv.tanács a szövetségi biztost Tessinben felruházá a szükséges teljhatalommal a haderő kiállításra azon esetben, ha ily „demonstratio vagy elővigyázati rendszabály“ szükségesnek mutatkoznék. Bern, mart 17. Tegnap Austria válasza a szövetségi tanács mindkét jegyzékére megérkezett. Az igen erélyes kifejezésekben van szerkesztve . Austria rendszabályai közöl egyet sem akar visszavenni vagy szelídíteni. Tessin magatartását hosszú éveken át vádolja, emlékeztet a cantonbeli beütésekre Lombardiába 1848 és 49- ben; minden korábbi követelményeihez ragaszkodik, különösen a capucinusok elleni határozat visszavételéhez, mennyiben az austriai alattvalók szabad megtelepedésére vonatkozik, úgyszintén kívánja minden politikai menekültek Tessin cantonbeli kiutasítását. Törökország, Konstantinápoly. A „Times“ egy levelezője szerint Mencsikoff mnok küldetés a következő pontokból áll: 1. Az orosz császár ismertessék el a görög vallás nyílt protectorának Törökországban; 2. ezentúl a konstantinápolyi Távirati sürgönyök. Páris, mart. 24. Ma a paduai herczeg, a hadastyánok kormányzója meghalt. Az érseknek meghagyatott, hogy a koronázáshoz minden előkészületeket tegyen meg. Páris, mart. 22. A „Patrie“ ismétli, hogy a britt hajóhad elindulása iránt még sürgöny nem érkezett. London, mart. 23. Több nagyobb hadiha■ a Portsmouthban tegnap készenállási parancsot kapott. „Times“ írja, Rose ezredes a maga teljhatalmát átlépte, csak Redcliffe lordnak van joga a hajóhadnak parancsot osztani. London, mart. 23. A „Times“ szerint a máltai hajóhad Rose felszólításának nem engedelmeskedett, hanem lord Stratford parancsát várja be. A kormány helyesli Dundas admirál ezen eljárását. Konstantinápoly, mart. 14. A hangulat nyugodt. Mencsikoff hg 8 kán volt audientián. (A marseillei hír tehát az orosz ultimátum állítólagos elvetéséről, mindenesetre elsietett volt.) Rifaat pasha az orosz követelések teljesítésére határozottan hajlandónak mutatkozik. A konstantinápolyi bank kérdése el van döntve, az annak megalapítására szükséges tőkét angolok előlegezendik. Odessában eközben a hadikészületek folyvást tartanak, Lüderstok három hadtestet öszpontosít a határon. Mensikoffág a császári orosz főconsulsághoz sürgönyöket intézett a szent sír tárgyában. Athen, mart 15. ,Bessarabia* orosz gőzös, jí o r nieff admirállal fedezetén, ide érkezett, föld felett; pedig a vetésnek árt, ha mindjárt a havat csak zsákba viszik is keresztül a vetésen. * Nagyvárad. Gross Frigyes, bölcsész-, orvos- és sebészeti tudor, egy szemgyógyintézet tulajdonosa Nagyváradon, az itteni cs. k. rendőrigazgatóságnak 10 db cs. aranyat azon ajánlattal adott át, hogy azok f. hó 18-kán mint a cs. kir. Apostoli Felsége drága életének szerencsés megmentése napján, az itt lakó vagyontalan s mindkét szemükre látásuktól megfosztott s gyógyithatlan egyének közt kiosztassanak, mely kegyes adomány rendeltetése helyére már eljuttatott. (Közbirodalmi napló.) Bécs, martius 24 A püspöki tanácskozmányok Bécsben, ápril közepe táján folytattatni fognak. A politikai hatóságok a helytartóság után utasíttattak, hogy a házassági kihirdetés alóli felmentetések lehető korlátozása iránt fenálló törvényes határozmányok szigorú megtartását eszközöljék. Kedden délután a bástyán egy jelenet adta elő magát, mely a bécsiek mély szeretetteljes ragaszkodásának a császári Ház iránt, újabb tanúsága. Zsófia Főherczegnő , cs. Fenséget. egy udvarhölgy kíséretében d. u. 3 órakor a vöröstoronykapu melletti bástyán sétált kocsisának megparancsolván, hogy visszatértét a „Biberbastey“-on várja. De ott a hótömeg oly nagy volt hogy a kocsis minden kísérletet daczára, hómentes helyet nem foglalhatott el, s Ő cs. Fensége mindenesetre kénytelen lett volna néhány lépést nagy hóban tenni, hogy a kocsiba ülhessen. Alig vették ezt észre néhány véletlenül arra menők azonnal részint esernyőikkel részint puszta kézzel néhány pillanat alatt oly tiszta utat készítettek kocsihoz, mi alig hagyott kívánnivalót. A szombaton Bécsből közönséges kocsikon elindított posták sehol sem juthattak el rendeltetésük helyére, s a legközelebbi faluban meg kellett állatok. A hegyek közt a közlekedés még egészen félbe van szakítva. Gaden kis falu csaknem félablakig menő magasságban hóba van temetve. A magasb hegyvidékeken a hó lavinaszerüleg van feltornyosulva. N.-Szebenből, mártius 19-ről írják: Amint tudva van, a május 14. 1852-ben kelt igazságügyministeri rendeletnél fogva az erdélyi ügyvédek is, kik azon országbeli ügyvédkedést folytatni akarják, kötelezve vannak a főtörvényszék előtt magukat előleges szó- és írásbeli vizsgálatnak alá vetni. Ennek következtében kolozsvári ügyvéd Korrát Sándor volt egész Erdélyben a legelső, ki e részben a kiszabott austriai törvényekből a megpróbáltatást, nő sikerrel, kiállotta: Innsbruck. A „B. f. T. még pedig kitünnd Vor.“ írja : Azon ünnep, melyet Tirol lövészei Császár Ő Felsége szerencsés felgyógyulása örömére f. hó 19-kén tartottak, valódi nemzeti ünneppé alakult. Az ország minden részeiben, az egész Innvölgyön Aarlbergig, Vintsehgaun át le Roveredéig stb. minden lődékben pattogott az örömlövés De nemcsak Tirolban, hanem Vorarlbergben is megülték a lövészek ez örömünnepet; minden még oly csekély faluban is számtalan öröm- és díszlövészeteken villogtak a lőcsövek, Császár Ő Felsége tiszteletére. Ehhez hasonló ünnep még Tirolban nem volt. Catraro, mart. 11. Császár Ő Felsé-ge fősegédtisztje köllensteini Kellner „Custozzal! hadigőzösön Zárába elhajózott. 10-kén Dániel fejedelem, Petrovich Pero és Györgygyel s néhány montenegrói főnökkel oda érkezett, az ország köszönetét austriai Császár Ő Felségének segélyéért kifejezni. A grahovoi vajda, Vujatics Jakab, f. hó 4-kén Klobukban meghalt, kósza hir szerint méreg következtében. 13-kán hagyá el Dániel fejedelem Cattarot, kisérve Stratimirovich alezredes, gr. Nugent és Nagy cs. k. századosok és Kowalewski és Berger orosz cs. biztosok által. Graz. F. hó 18-kán érkezett meg ide báró Haynau tszn. hullája a bécsi reggeli vonattal, és a sz. Leonárd temetőbe neje mellé eltemettetett. A gyászkocsit igen fényes és számos kiséret követé, köztük János főherczeg ő cs. Fensége, a helytartó, a tart. kat. parancsnok, minden ott levő tábornokok, a polgári tekintélyek, s papság számos tagjai stb. voltak láthatók. (Külföldi napló.) Pária, martius 18. A bucsu audientiája konstantinápolyi angol követ lord Stratford de Redcliffenek mártius 16-án meglehetős sokáig tartott, s arról diplomatiai körökben azt beszélik, miszerint II. Napoleon császár a leghatározottabb kitételekben nyilvánította óhajtását, a keleti kérdésben az angol kabinettel egyetértőleg cselekedni, mivel ez egyedüli mód egy öszszeütközést eltávoztatni,mi vagy Törökország szétdarabolására, vagy európai hadra vezetne. Külügyminister Drouyn de Lhuys is értekezett az angol követtel, és hasonló értelemben nyilatkozott. Mint mondják, több olasz menekültek, kiknek vagyonuk Lombardiában lezárultatott, a franczia császár közbenjárásához folyamodtak, de a ki vonakodott ez ügyben Austriának hivatalos előterjesztéseket tenni, azonban bécsi követjét utasította volna barátságos után a menekültek javára nézve valamit tenni. Páris, mart. 19. Bizonyosnak tartják,hogy Napoleon herczeg részt fog venni a kabyliai expeditióban. — Pa du a herczeg, a rokkantak palotájának kormányzója, néhány nap óta súlyosan beteg. Tegnap a császár látogatást tett nála. — A közoktatási minister Musset Alfrédé, a franczia akadémia tagját, a közoktatási ministérium könyvtárnokává nevezte ki. A Coétlogon s Virmaitrea Conciergerieből egy levelet intéztek az „Assemblée nationale“-hoz, melyben megcáfolják némely lapok azon állítását, mintha ők az állam közbátorsága elleni összeesküvés miatt fogattak volna be. Berlin, mártius 21- A keleti kérdés itt is nagy figyelmet gerjeszt, habár Poroszország az által nincs érdekelve. Anglia és Francziaország szövetsége ez ügyben bizonyos dolognak tartatik, s határozottan állítják, hogy még m. hó 16-án Párisban különös megállapítványok iránt egyezett ki e két hatalom. Az Austria és Schweicz közti viszályok még mindig egyformán tartanak, s közes kiegyenlítésre itt sincs kilátás. Sőt minden jelek szerint az austriai kormány a szövetséggyűlésnél közös rendszabályokat akar Schweicz ellen kieszközölni. E tekintetben már előkésztő lépések létettek Austria részéről. A vámegylet megújítása és ennek Austriáhozi viszonya iránti tanácskoztatok állítóleg még húsvét előtt be fognak végeztetni. A ministérium azért fel is szólta a kamrákat, hogy legrövidebb idő alatt, még az ünnepek előtt adják beleegyezésüket a porosz-austriai szerződéshez. — Bréma: A brémai polgárság az alkotmány revisio feletti tanácskozátoknál az állampolgári jogok élvezetét a vallástól függetlennek nyilatkoztatta. Manheim: A Gervinus ellen hozott ítélet végén mondatik: „Ez irat a szerző irodalmi és politikai jelentékenysége s korunk különös viszonyai mellett, annál ártékonyabban bír hatni, miután Németországban alig vannak még a forradalmi rázkódások legyőzve, melyek megújulásába szerző reményét helyezi, míg azok következtében mindig fenyegetőbb alakban folyvást tovább uralkodik a törvényesség hiánya és messze kiható fogalomzavar. A vádlott oly magas fokán áll a műveltségnek és belátásnak, hogy iratának államveszélyes hatása iránt tisztában kelle lennie, ha már ezen öntudatban irt s iratát terjesztette, úgy már ebből következik, mikép akarata és szándéka volt a fenálló rend ellen hatni. De ő azt, hogy szándékosan cselekszik, az előszóban s irata egyes kiemelt helyein elég határozottan is kinyilatkoztatta, midőn bizalomra szólít fel az alkotmányellenes elemek útja iránt.“ — A göttingai jogtani facultas által a Gervinus perben adott vélemény következőleg végződik: „Vájjon a fenforgó irat által a szellemek mozgalma, aggasztó mozgalom előidéztethetett-e; vájjon politikai okok szólanak-e a mellett, hogy ly tartalmú iratok megtiltandók és büntetéssel fenyítendők, ezek oly kérdések, melyek nem tartoznak véleményünk körébe. Azonban nem nyomhatjuk el azon megjegyzést, hogy mi semmi törvény formulát nem bírunk feltalálni, melyelfogva ily irat eltiltathatnék, ha csak minden dagasb tudományos fürkészetet, nevezetesen a történet philosophiáját, a megengedett dolgok sorából kizárni nem akarják, vagy ha egy berlini censornak nyilatkozatát 1819-ből: „A távol jövő minden sejtelme mellőzendő“ törvénynyé nem akarják emelni. A büntetőbiró nincs hivatva alanyi felfogása szerint s politikai szempontokból határozni a felett, vájjon egy cselekedet további következéseiben üdvös vagy veszélyesnek tekintendő-e; csak azt kell vizsgálnia, vájjon a törvényekben bünkép van-e az feljegyezve; mert minden ilyennek jellemzett cselekedet ez által hallgatag ki van zárva a polgári fenyíték köréből. Baden büntetőtörvénykönyvének I-fo §-a azonfelül világosan mondja, hogy semmi cselekedet nem esik büntetés alá, melyre a törvény büntetést nem szab. „Az igazságszolgáltatásnak nem lehet más mértéke mint bűne vagy büntelensége a vádlottnak; idegen tőle minden tekintet a köz és magánjogra.“ (Stahl, a jog philosophiája.) Stuttgart, mart. 19. Egy kir. rendelet megszünteti a Burschenschaft név alatt fenállott akadémiai egyleteket, minthogy ezek Tübingenben politikai czélokra használtattak és a közrendre veszélyesek lettek. Egy württemberginek részvétele ily egyletben külföldi egyetemen 4 heti — egész 1 évig terjedhető fogság vagy 50 — 200 ftnyi pénzbírsággal büntettetik. Bern. Az északamerikai szabad államok ezentul Schweiczban saját ügyviselő által lesznek képviselve. — Azessini kormány a kiutasított szegényebb néptömeget útmunkával szándékozik foglalkoztatni. ban, mielőtt Odessában hajóra ült volna, szemlét tartott a fekete-tengeri orosz hajóhad s azon kiszálló hadtest fölött, melyet Oroszország a sebastopoli kikötőben hadilábon tart. Mint mondják, 27 hadihajó s 30,000 katona vett részt ezen demonstrátiókban, miket minél föltünőbbekké akartak tenni, hogy hire Konstantinápolyba is elhasson. Ezután Mencsikoff tábornok, két tábornok s két admirállal együtt febr. 28-án érkezett meg Konstantinápolyba, „Foudroyant“ orosz hadigőzösön. Az ottani orosz követség egész személyzete eléje ment, s midőn Tophanéban kiszállott, 6—8000-nyi orosz alattvalók s véden ezekből álló kiséretre talált, mely őt nagy pompával szállására kisérte.“ — Mart. 20. Ma tökéletesen megerősíttetnek azon fontos távirati közlések, miszerint: török porta nem fogadá el Mencsikoff herczeg ultimátumát, s Franczia- s Angolországhoz folyamodott tüsténti segélyért; továbbá mikép máltai vizeken czirkált angol hajóhad, Rose ezredes felhívására, az Archipelagusba indult. — Végre maga a „Moniteur“ — a nélkül hogy még mai számában, legcsekélyebb cérzást is tenne ezen eseményekre, hivatalos laconismussal kijelenti, mikép a touloni franczia hajóhad parancsot kapott, hogy tüstént az Archipelagus felé induljon. Ezen közlés ma a börzén páni félelmet okozott. — Ezért a „Journé des Débats“ ma egy czikkében, a börzét megnyugtatni igyekszik, azt állítja, hogy a jelen helyzetet épen nem lehet összehasonlítni, az 1840-i helyzettel. — „1840- ben“ — úgymond — „Franczia- s Angolország ellenkező politikát követtek, jelenleg pedig, úgy látszik, e két hatalmasságnak közös érdeke van Hajóhadunk elindulása erre mutat, s mindenkinek tudnia kell, hogy midőn Franczia- s Angolország egyetértőleg működnek, a világ békéje nem lehet veszélyeztetve.“ Németország, Berlin, mártius 19. Az első kamra a porosz sajtótörvénynek külföldi sajtóműveket illető változtatását életbe léptetni kívánó kormányi törvényjavaslatot elfogadta. E szerint nem csak a hírlapok és időszaki iratok hanem átalában minden nem Poroszországban megjelenő nyomtatványok csupán rendőri eljárás alá vették, mely rendszabályait természetesen nem indokolja. Kormányi részről a vita alatt ki jön emelve, hogy a kölcsönösségi viszonynak külállamok irányában helyreállítása is fenforog; ezek ekkorig minden porosz hírlapot eltilthattak, a porosz kormány pedig az ő terményeik ellen hasonló eljárást volt kénytelen követni, mint a belföldi nyomtatványok ellen. Egyes conservativek igyekeztek a belügyministernek ekként nyerendő hatalmát legalább az irodalmi és tudományos munkákra nézve módosítványok által megszorítani oly értelemben, hogy részint csak 6 hóra tilthassa el a külföldi nyomtatványokat, s aztán bírói eljárás alá vettesse, részint hogy a 20 ívnél terjedelmesb munkák a csupán administratív tilalom alól ki legyenek véve; azonban a belügyminister a franczia regényekre utalt, melyek ekként kikerülnék a törvény alkalmazását. Az első kamra különben e törvény határozmányainak elfogadásánál közönyösséget és kedvetlen hangulatot tüntetett ki a sajtó iránt, mi már az előbbi ülésszakok alatt is mindkét kamrának szemére hányatott. Meiningen, mart. 12. A legélénkebb viták egyike volt az itteni országgyűlésen a zsidók emancipatioja feletti. A kormányjavaslat teljes polgegyenlőséget kívánt azoknak megadni, az alkotmányi bizottmány pedig ez egyenlősítést az állampolgári jogokra is ki akarta terjesztetni. A vita eredménye jen, hogy a kormányjavaslat 24 szóval 1 ellen elvettetett, és a bizottmányé, mely teljes emancipatiót kívánt, 14 szóval 4 ellen elfogadtatott. Azon aggodalomban azonban, hogy a kormány megtagadandja szentesítését e törvénytől , a bizottmány még egy másikat, a zsidók törvénykezési viszonyait illetőt, dolgozott ki, ezt is elfogadta az országgyűlés. patriarchának az egyházi előkelők általi megválasztatásához, hogy érvényes legyen, az orosz császár megerősítése kivántassék; 3. a szent sír kérdése végkép intéztessék el azon jegyzék értelmében, mely már régebben intéztetett a török kormányhoz. 4. Végre annak kinyilatkoztatása, hogy a császár többé nem nézheti közönyösen Montenegro, Bosznia, Szerbia, Moldva, Oláh és Bolgárország lakosainak helyzetét, kiket faj és vallás kötelékei csatolnak Oroszországhoz. 358 Amerika, New-York, mart. 5. Tegnap az uj elnök beigtatásának napján, Washingtonban rendkívüli ingerültség uralkodott. Oly nagy volt az ezen ünnepélyem jelenlétei vágya , hogy több száz személy, köztük számos hölgyek, a capitolium rotundájában töltötték az éjét, s az utczák egész éjjel telve voltak oly nyugtalan tömeggel, mely a szállodában nem talált helyet. Pierce tábornok egy órakor érkezett meg kocsin, Fillmore elnök oldala mellett, s meghajolt a nép üdvkiáltásai előtt. A külföldi követek kocsikon követték őt. Reggel óta sűrű hó esett. A senatusba érkezvén , az elnök s utóda leültek, a titkár bureaujával szemben, a diplomatiai testület a főhivatalnokkal együtt a sorompónál foglalván helyet, erre egy óra után egy negyeddel, a kiséret felment egy roppant állványra , mely a capitolium homlokzata előtt állittatott fel. — Itt tette le az esküt Pierce tábornok; e szokásos szavak helyett: „ünnepélyesen esküszöm“, — ezt mondván: „ünnepélyesen állítom“ ;s a helyett hogy a déli államok szokása szerint, a szentkönyvet megcsókolná, azt jobbjában fölemelte, s igy tartá, mig csak az eskü-forma fel nem olvastatott. Erre levett kalappal beszélni kezdett, erős és harsány hangon; hosszas beszédét könyv nélkül mondván el, az előbbi elnökök szokása ellenére. A tömeg kiáltásai, a roppant színhely, az uj elnök ékes szónoklata, büszke s nemes magatartása , — mindezek egyesülve igen nagyszerű látványt képeztek. Legújabb posta: Páris, mart. 21. A békekilátások a napisajtóban túlnyomók De bizonyosnak látszik , hogy Rose ezredes a porta határozott kivonatára rendelte oda az angol hajóhadat. E flotta a szmyrnai vizekre menend, a franczia pedig a görög tengeren 50 órányi távolban várandja be az eseményeket, ha t. i. események be találnának következni. — Narvaez unok tegnap kiséretével együtt Párisba megérkezett. — Lacordaire atya az ,Ami de l’Ordre“-hez Dijonba intézett iratában, a hírlapok által közlött és neki tulajdonított levelet hamisnak nyilvánítja. London, mart. 21. A „Times“ hiszi a béke fenmaradását keleten, és kételkedik abban, hogy Anglia és Francziaország közt egyezkedés történt volna, mit a „Daily News“ mint bizonyost erősít. Tegnap, noha vasárnap volt, kabineti tanácstartatott. Egy 110 ágyús hadihajó rendeltetett a máltai hajóhad erősítésére. Bécsi börze Martius. 24-ről. Stiluskötelezvény 5% . . . — dto 4% . . . . Isti dto 4 . . . — 1 1839-kisrsjegyek 250 ftos . 148 1834—ki „ 500 „ . . .Bankrészvény darabja . 1425 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . . . 2375 Bécs -Gloggnitzi 500 ftos . 793 Dunagőzhajózási részvény. . 766 Amsterdam 100 tallér . . . Augsburg .... . . •• 109% Hamburg 100 beo tallérért. . . . 161% London 1 ft sterlingért . 10.40% Cs. kir. arany . • • • 1 ~ Bécs , mart 24. Agio : arany 14'/ezüst: 9%.