Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)
1853-04-22 / 96. szám
értékesítésére , valamint önszükségleteinek olcsó s haladéknélküli pótlására a kassai kerület iparmás gyárkészítményeiből, melyek együtti forgalmával a vasút több mint 800,000 mázsányi teherre számíthatna évenként; e mellett az érintett vonal összekötné Pestet a kassai vidékkel s három más koronaországgal, s mindezeket szakadatlan lánczolatban a birodalmi fővárossal, mi által élénk forgalom, uj élet és soha nem ismert jólét bősége idéztethetnék elő. — A vastermelésnek mint az ipar egyik főfontosságu ágazatának szintén szüksége van uj segélyforrásokra, s itt különösen a Szepesben már is igen érezhető fahiány emlittetik, mely nélkül a vasdas Szepes gazdag érczkincsei a haza legnagyobb hátrányára használatlanul heverének a föld gyomrában, holott e bajon is a kérdéses vasút gyökeresen segitne, Ganczia őserdőinek, aztán a borsodi, zempléni s abaújvári erdőségek anyagával a kerület gyárműves vidékeit bőven ellátván. Végül szükséges teendőket jelöli ki a kamra : czélszerű bányatörvényen kívül a fuvarügy szabályozását (mely mostani állapotában csökkenti az árforgalmat, rontja a kereskedőt stb.) az egésségrendőrségi szabályok szigorú kezelését az ipar s kereskedelmi tárgyú vizsgálatoknál, a piaczi helypénzek rendezését, az elemi tanodák javítását s magasb fokú technikai képzést előmozdító iparos iskolák felállítását. Függelékét a jelentésnek következő táblázatok képezik : A. kimutatása a keresk. ipar és szorgalmi testületeknek, egyletek, közlekedési intézetek, részvényes társulatok, raktáraknak stb; B. kereskedős iparos egyéneknek; C. gyárak és iparos vállalatoknak; D. amazok által fizetett közadók és kamrajárulékoknak ; E. nyilvános gyógy- s jótékonysági intézeteknek, s azon közjótékonysági czélokra szentelt tőkék és alapítványoknak, melyek még életbe sem léptek, vagy az előbbi jegyzékben nem foglaltatnak; F. tan- és képzőintézeteknek, kath. s mindkét protestáns vallásuak számára. E kimutatások lehetőleg részletesek s kimerítők, a mint a kamra az illető adatokat az idő rövidsége s feladatának kezdetbeli nehézségei mellett beszerezhette. Mint tudva van, eddig elő már négy kamra készítette el hivatalos jelentését az ország ipari, kereskedelmi és közlekedési helyzete felől s ezekhez járult a temesvári kerület kamrájának tudósítása, mik már összesen ismertetve lőnek e lapokban. Még csak a sopronyi kerület évkönyve vart hátra, mely tárgyra nézve középhelyet foglaland a pozsonyi s debreczeni jelentés között. Szabadjon ezek után most egypár észrevételt közlenünk, mik bennünk az ismertetett jelentések s azok összehasonlítása nyomán, részint tartalmukat, részint szerkesztésük módját illetőleg fölmerültek. Név szerint tartalmukra vonatkozólag, mindenekelőtt valamennyiben éles vonásokkal látjuk a közel múlt zivataros idők senyvesztő nyomait visszatükrözve, mik a m már már örvendetes virágzásnak indult országos ipar, kereskedelem s közforgalom gyümölcsfáját, mint egy martiusi dér a kinyiló bimbót, életnedvétől serejétöl csaknem végkép megfosztották. — Fájdalmas — de a sors úgy akarta, hogy a kereskes iparkamrák első jelentései a már csak rövid ideig tartó, de érzékeny visszasülyedés vonaglásai közt szerkesztessenek. — Mindegyik kamra azonban helyenkint tett megjegyzéseivel azon reményt kelti fel bennünk , mikép kedvezőbb viszonyok s a létező termő- és munkaerők czélszerű fölhasználása mellett, az időverte sebeket csakhamar behegeszthetjük, s e végre mindenütt szerényen figyelmezteti a magas kormányt a tapasztalt bajok vagy hiányokra, mennyiben azok elhárítása s a teendők eszközlése sajátkép tőle várható, így mozdítható elő hazánk s a közbirodalom szoros összefüggésben álló jóléte, — igy fognak idővel a magyarországi keresk. s iparkamrák évkönyvei vastagodni, melyek szikárságát, a fenebb érintett körülményen kívül, mint maguk a kamrák sajnosan említik, a hazai iparosok s kereskedőknek e közhasznú intézet iránti csekély bizodalma okozá, hanem e bajon épen a kamrák hazafias buzgalom működése, melylyel azok a nevezett osztályok javát — a kereskedelem s ipar ügyét hatályosan és sikerrel előmozdítani törekesznek, fog minden bizonynyal s mihamarább segíteni. Csakis az adatszerzés nehézségeinek vagyunk hajlandók tulajdonítani azon hibákat vagy hiányokat, mik egyik vagy másik jelentésben most előfordulnak, s miket ha mellőzni sikerülene, kétségkívül a jelentés szerkesztésének módja is fog tökéletesülni. Erre nézve legczélravezetőbbnek gondolnák : egy bizonyos formaszerű alak megállapítását, mely szerint a jelentések tárgyai felosztandók es szerkesztendők lennének; ehhez alkalmas mintát a kézen forgó jelentések közt ugyan még nem találunk, de mindegyik előnyös oldalait kiszemelve, könnyen lehetne egy minél több kelléknek megfelelő szabatos formát megállapítni, minek szükségét az egymástól annyira eltérő táblázatok sokfélesége is nyilván mutatja. Ajánljuk e tárgyat legközelebb az ernyedetlen munkásságú pesti iparkamra figyelmébe. —dr. — Székesfehérvár, april 10. Az utolsó levelünk óta, társaséletünk színpadán előfordult események közös hódolatunk s elismerésünket kiválólag azon ritka áldozat igényli, mely a rég óhajtott nőnevelői intézetet városunkban létesite. Ki nem tudja, mily kimondhatlan befolyást gyakorol az erkölcsös nőnevelés nemcsak egyes családok boldogságára, hanem az összes társadalmak jólétére is ? Hol a nevelés ezen alapoldalát elhanyagoljuk,létezzenek bár másnemű virágzó intézeteink, a czélt csak félig közelíthetjük meg. „Mert — hogy a költő szavaival röviden fejezzük ki magunkat — amit kiküzd a férfi, elveszendő semmiség, ha iránta nők szívében ápoló szent lány nem ég.“ E nézetek buzdították a nagylelkű alapítót, hogy szülővárosának, egy felsőbb osztályú nőnevelői intézet által segédkezet nyújtson, s magát örök hálára érdemesítse. Az alapítványi szervezetben kitett, nagyszerű ajánlat mellett, fényesen állanak az emberbaráti szeretet ama bizonyítványai, melyek az intézet jótékonyságát valláskülönbség nélkül mindenkire árasztani kívánják! A nevelés mezején szinte elismeréssel hódolunk a városnak is, mely a gymnasiumhoz testgyakorló-intézetet s énekiskolát csatolt; az elsőre nézve alkalmas helyet jelölt ki, hol a gyakorlathoz megkivántató mindennemű eszközök mielőbb kiállítandók lesznek. A bevezető gyakorlatok Enders úr oktatása mellett, a lefolyt első félév alatt a megyeház teremében adattak elő, hova, az ifjúságon kívül a tanárok s más szemlélők is eltekintettek. A testgyakorló-intézetek szükségét a kor annyira megérteté már, hogy azt csak az ifjúság mondhatlan kárával lehet továbbra halasztanunk. Azok befolyása mind physikai, mind aesthetikai mind erkölcsi tekintetben az ifjuság nevelésére el van ismerve. S részünkről nem lehet buzgóbb óhajtásunk, mint hogy testgyakorló - intézetünk mielőbb virágzásnak induljon, mit a fölebb említett és sokoldalúlag kiművelt ügyes tanár úrtól remélünk is, várunk is. Szintén az idén állított fel Bauer úr egy „magyar-német-népszerű nyelvtanodát“, melytől — ismerve az illető úr képességét — csak jót várhatunk, kivált ha szétdarabolt idejét az intézet érdekében öszpontosíthatandja. Különösen a kezdő gyermekek oktatásánál, a nyelvelemezésre nézve ügyes tapintatot fejt ki Bauer úr, s megérdemli, hogy az érdeklettek pártfogásában részesüljön. A színházban Szőllősi Mihály és Szuper Károly igazgatásuk alatt működik egy színitársaság, melyről átalában véve a közönség megelégedetten nyilatkozik, minthogy a tagok csekélyebb létszámát s a néha itt- ott mutatkozó hiányokat kettős akarat és szorgalom által kipótolva látja. 1. 1. gátolt. A lakosok többnyire álomra hajták fejeiket, s ez is okozta, hogy sokan csak rajtukvalójukat menthetők meg. A szerencsétlenek a felebaráti részvét és a keresztényi szánalom jótékonyságára valóban érdemesek. Ezen gyászeset alkalmat nyújt azon óhajtás nyilvánítására, vajha a községi rendezésnél a háztelkek alakítására s a lakházak építési modorára és fekvésére is kiterjesztetnék a figyelem, mert e szerencsétlen községben is az volt a veszély feélesztője, hogy a laképületek iszonyú rendetlenségben minden kerítés és védő élőfák nélkül, hol csoportosan, hol szétszórtan valának építve úgy, hogy az 57 ház közöl csak kettőnek nem égett be padlása, a többinek csak döledező lalromai maradtak. Borsod, april 10. Annak, hogy a vitézségben és hűségben kitűnő cs. kir. katonaság a békés napokban is a közjóra szenteli magános perczeit, bizonysága volt a mártius 13-kán a megyeház teremében a miskolczi ágostai hitvallású középtanoda alaptőkéje gyarapítására tartott jeles hangverseny, melyben a cs. kir. 3-dik számú vértes-ezred jeles zenekara több tekintélyes műkedvelők szives közreműködésével részt vett. Az ujonczozás Borsodban is befejeztetett, hogy némely járás illetőségét a hét korosztályból sem állíthatta ki, az nem egyébnek mint az alkalmatlanok nagy számának s e miatt a besorozó bizottmány szükséges szigorának tulajdonítható; azért nem jöhetett elég korán azon rendszabály, miszerint a hadkötelezettség alóli mentességet nem igényelhető ifjak 24 éves korukig meg nem házasodhatnak. Valóban az uj borra és utána sok olyan lett családfővé, kit csak a katonaságtóli idegenkedés tett tán egész életére szerencsétlenné, ahelyett hogy 8 évi fegyelmet és rendhez szoktatást akart volna tűrni. Vajha belátnák a köznépbeli szülők, hogy az arra alkalmas gyermekek, ha fiatal korukban katoni pályájukat lefutják, mily javára szoktak lenni családjuknak, nemzetüknek. Tisztaság, rend, engedelmesség, világ-, mű-,iparismeret, békés megelégedés sorsával — azon eredmények, melyeket egy fiatal kiszolgált katona elbocsátó levelével hazavisz, és e megszokott erkölcsvonások, mint a napsugár a látkörbe, úgy hatnak környezetre. Azért minden szülő igyekezzék polgári kötelességét fölfúgni, s arra képes gyermekével rendeltetését megismertetni. Borsodban ez évi húsvét Miskolczon és Nemes-Bikken két bűntény által lett emlékezetessé. Miskolczon ugyanis egy volt városi hajdú, ki egy városi tisztviselő gazdasszonyát elvette s ez után maga megismertetése által városi hajdúvá lön, kívánaténak nem rögtöni teljesítéséért a város gazdáját és P. J. tanácsnokot durva és sértő szavakkal illette, melynek tovább fejlődése azt idézte elő, hogy szolgálatából elmozdittatott, őrült rohamában husvét első napján délben egy fejszével kezében P. tanácsnok lakára ment, s az épen ebédhez ült házaspárt megtámadván, előbb a tanácsnok fejét több helyen, aztán mindkét kezét életveszélyesen megsértette, de ezzel meg nem szűnt, hanem nejének oldalába vágta fejszéjét, mely iszonyú gonoszságától vissza nem borzadott, hanem a zajra berohanó gazdasszonynak támadt. De az isteni gondviselés ezalatt a két összesebzett házaspárnak annyi lelki erőt adott, hogy kivánszorogtak az ajtón s a kívül volt ajtókulcsot reá fordították.Mondják, hogy azalatt mig a nép összeszaladt, a roppant mennyiségű vérben forma szerint megmosdott, s csak úgy kegyelmezett meg az elszörnyedt gazdasszonynak, Ha vérrel bekent arczát megcsókolja. Ezalatt az ott benn volt leves és hús ételből hideg elszántsággal étkezett, s végre a néptömegnek megadta magát, s a büntető igazság kezébe szolgáltatott. — E borzasztó eseményt követő nap husvét másod napján esti fél kilenczkor pedig eddig ki nem nyomozhatott gonosztevő Nemes -Bikken egy községi kerülőnek házát felgyújtotta, s alig egy pár óra alatt a község harmada, 57 ház, több is-stállók és kamarák, hamuvá lőnek. — A dühöngő szélvihar majdnem minden emberi segélyt meg kap! események. (Fővárosi és vidéki napló.) April 22. 30 cs. kir. Apostoli Felsége szerencsés felgyógyulása bálaünnepén a szolnoki várostanács az ottani helyőrség legénységének 1 font marhahúst, s egy izeze bort ajándékozott fejenként. Ugyanez alkalomra a csákvári esperes a Ferdinand császár 4 sz. vértesezred 5 -ik escadronjának 20 pftnyi összeget ajándékozott, amely nemes cselekedetek ezennel közhírré tétetnek. * Smetaczek Ferencz ügyvezető úr jelentése szerint a magyar erdészegylet ez idei közgyűlését június 22, 23, 24 és 25-én Beszterczebányán fogja tartani, s ezzel az erdei terménykiállítást is összekapcsolandja. Beszterczebánya városa a megjelenendő tagoknak ingyenhely szerzéséről gondoskodni késznek nyilatkozott, mi iránt a megjelenni szándékozók legalább június 8-áig akaratukat az erdészegyleti gyűlés ügyvezetőjének tudtára adni kéretnek, hogy a szükséges szállásbeli intézkedések idejekorán megtétethessenek. Az erdészegyleti gyűlés tanácskozmányainak alaprajza nyomán, következő fontos tárgyak felett fognak közlések tartatni : 1. A makkozás és gubacsszedés állapotáról s a különböző vidékek szerinti árakról; különösen mi okozza az erdészet ezen ágainak jövedelmetlenségét. Közlések a gubacs legczélszerűbb kezeléséről a szedés alatt és után. Észrevételek a Cynips quer, calycis életmódjáról. 2. Tapasztalások a tölgyfahéj hántásról Magyarországban s a simahéj tiszta jövedelméről más szokásos használati módokhoz hasonlítva a helyi. körülmények szerint. 3. A Birmannféle erdőművelés alkalmazása körül szerzett tapasztalásokról. 4 . Statistikai jegyzetek. 5. Kísérletek és tapastalatok közlése a szálas-cserfaerdő és tuskómüvelés utáni jövedelemről, adatokkal a szálas - erdők legmagasb növéséről, valamint a tuskóra müvelt erdők kihajtási képességéről a különböző helybeli körülmények szerint. 6. A szénégetések is azok eredményéről. 7. A kamuzsir főzésről, adatokkal a nyers és égetett hamuzsir pénzjövedelmét illetőleg a helybeli faárakhoz képest. 8. Mi módon és melynemü fákkal lehet az erdei puszta helyeket, vagy más kopár földeket biztosan s lehetőleg olcsón jó sikerrel beültetni? s mi tapasztalások léteznek ez iránt? 9. Czélszerűbb-e az erdészeti, különösen a védszemélyzetnek az erdőben vagy a helységekben lakni — s mire kell az uj lakházak elhelyezése s épitése körül a fekvésre stb. nézve leginkább ügyelni. Az 1853. mártius 2-kán az úrbéri viszonyok szabályozása tárgyában kiadott legfelsőbb patens mimódom legczélszerűbb s leghasznosabb végrehajtását az erdei szolgálatot illetőleg, az idei beszterczebányai gyűlésen szintén tanácskozás alá venni elhatározta a magyar erdészegylet bizottmánya. — Hogy e tanácskozmány lehetőleg, annyira mennyire gyakorlati tapaszolásokra alapuljon, s a helyviszonyok különbféleségét tekintetbe véve, a már végrehajtott szabályozásokra támaszkodva, a hol lehet sürgettessék , minden egyleti tag, s azok, kiket, a tárgy érdekel, az iránybani javaslataik beküldésére s vélemény-adásra, vagy pedig előleges szóbeli értekezésre felkéretnek. * A bölcsőde ideigl. igazgató bizottmányának értesítése nyomán: Gr. Forrayné excja, Faskó kir. tanácsosné s Babarczy kisasszonyok ápril 19-kén a bölcsődét meglátogatván, a legelöl jegyzett lelkes grófnő azt több rendbeli gyermekruhával és egy darab vászonnal ajándékozta meg. Lobmayer úr 10 pftot ajánlott; váczmegyei papok : Urik István 2 ft, Stitz József 1 ft, Prettenhoffer József 1 pft, Rupp könyvkötő ur olcsóbb munkával kedveskedtek intézetünknek; az angol kisasszonyok növendékei pedig kisdedeinket több játékkal örvendeztették meg, miért a nemes telkeknek forró hálánkat nyilvánítjuk. * Az alább elősorolt földbirtokosok részére következő legújabb úrbéri kárpótlási előlegezések utalványoztattak f. évi april hónapban a Pest katona kerületi úrbéri kármentesítő cs. k. bizottmány által, név szerint: Zeyk Dánielné született Vay Katalinnak 45 ft, Borbély Lászlónak 178 ft 26 l/1 kr, Borbély Józsefnek 147 ft 30 kr, özvegy Pinthér Istvánnénak szül. Bodor Katalinnak 87 ft 30 kr, özv. gróf Batthyányi Miklósnénak szül. Széchenyi Franciska grófnőnek 1051 ft 15 kr, Kovács Jánosnak 703 ft 45 kr, Csernyus Józsefnek 30 ft, Papp Móricznak 38 ft 45 kr, gróf Batthyányi Imrének 731 ft 15 kr, gr. Keglevich Jánosnak 2035 ft, Nagy Istvánnak 290 ft, Ilkey Sándornak 666 ft 15 kr, özv. gr. Berchtold Józsefnénak szül. Forgách Ottilia grófnőnek 307 ft 30 kr, Konkolyi Pálnak 91 ft 15 kr, Fáy Andrásnak 65 ft, gr. Batthyányi Istvánnak 728 ft 45 kr, özv. Orosz Károlyné szül. Erős Erzsébetnek 77 ft 30 kr, gróf Zichy Ferencznek 1548 ft 45 kr, özv. Mocsáryné szül. Sréter Franciscának 175 ft, gróf Szapáry Józsefnek 573 ft 45 kr, Sándor Tamásnak 281 ft 33% kr, Braun Józsefnek 10 ft, Soós Ágostonnak 362 ft 30 kr, özvegy gróf Désewffy Egyedné szül. Szepessy Mária bárónőnek 56 ft 15 kr, Tallián Károlynak 475 ft 47% kr, özv. Luby Imrénének 805 ft 372 kr, Váczy Sándornak 27 ft 30 kr, gróf Zichy Miklósnak 570 ft, Soósné szül. Ambrózy Antóniának 57 ft 30 kr gr. Szapáry Ferencznének szül. Almássy Rozáliának 2148 ft 58/3 kr. (Folytatása követk.) *] A budapesti keresk. s iparkamra tevékeny titkára Rózsa Lajos ur már készíti a kamrakerületi keresk. ipar s közlekedési viszonyokról szóló 1852-ki jelentést, mely a jövő hó közepéig bevégeztetvén, csakhamar nyilvánosságra fog bocsáttatni A jelentés egyes szakai közt, mennyiben értesültünk, érdekes czikkeket tartalmazand. *] Batizfalvi Samu „Növénytára“ vagyis egyszerű módja a növénygyüjtés, berakás, szárítás, osztályozás és fenntartásának , már sajtó alatt van ; a gyakorlati munkácskát néhány a szöveg közé nyomott eszközábra érdekesitendi. (Közbirodalmi napló ) Bécs, ápr. 20. Császár Ő Felsége rendeleténél fogva a többi koronaországokban már hatályba lépett új házalási nyilt parancs a katonai határszélre is, némely módosításokkal, ki fog terjesztetni. A házalókereskedésre engedélyt, de mindig a védkötelesség sérelme nélkül, a tart. katonai parancsnokság ad. Izraelitáknak és külházalóknak a határszélen házalás tiltva lesz. — Azon kérdések közt, melyek az itt egybegyült püspökök tárgyalása alá kerülendnek, van a keleten lakó kathol, keresztények ügye is. Azok védumi joga évszázadok óta Austria s Francziaország közt van megosztva, de e jog utóbbi időkben Anglia részéről sokképen háborittatott. Most azon védelemre nézve, melyben Austria a bosniai és herczegovinai keresztényeket részeltetni akarja, bizonyos határozmányok fognak zsinórmértékül megállapittatni. A Tessin kantonból elűzött 17 papi s 7 világi szerzetes közöl 6 a milánói, 18 pedig Lombardia többi kolostoraiban talált a cs. k. austriai kormány intézkedése folytán kellő elhelyeztetést. —Az Austria déli határán fekvő török tartományokbeli ráják az austriai Császár Ő Felsége elleni bűnmerény nemsikerülte következtében szerencsekivánó feliratot intéztek Ő Felségéhez. — Ö cs. k. Apostoli Felsége gr. Bull’ Schauenstein külügyek és a császári ház ministerének az orosz császár ő felsége által neki küldött Nevszky Sándor rend gyémántos jelének elfogadhatását és viselhetését megengedte. — A kormányra jutott Péter oldenburgi aég ő kir. fensége részéről a császári udvarhoz kinevezett nhgi ministerresidens Philippsborn f. hó 15-kén megbizólevelét Császár Ő Felségének átnyujtá. — Dánia királya Deinhardstein cs. k. tanácsost, irodalmi érdemeiért a Danebrogrenddel diszité fel. * Kolozsvár, ápril 15. Komáromi Ferencz P. Horváth Lázár hátrahagyott munkáiból annak a szent sirhoz tett útját akarja kiadni. Az érdekes műből nevezett író néhány közleményt engedett s Hetilap szerkesztőségének. — Kőváry László,Erdély földe ritkaságai“ a sajtót nem sokára elhagyják. * Kolozsvár apr. 16. A helybeli kereskedelmi és iparkamara, közelebbről tartott gyűlésében egy m. ministeri leirat következtében bizottmányt nevezett ki, mely egy iparműkiállitás tervén dolgozzék a kamarakerület számára, s az 1846--7-ben e czélra alakult s tetemes összegek birtokában levő bizottmányokkal magát összeköttetésbe hozván, jövő gyűlésre kész tervezettel lépjen fel. (Külföldi niapló). London, április 15 A 84 ágyús ,Vengeance múlt vasárnap indult el, hogy a Dundas admiral vezérlete alatti földközitengeri hajóhadhoz csatlakozzék. — Liverpoolban ápril 11-én, a bibliai társulat nagy teremében meeting tartatott, oly ezésből, hogy a „Tamás bátya“ szerzőjének egy 130 ft. szget tartalmazó csinos erszény nyujtassék át, a liverpooli hölgyek bámulatának jeléül. Hodgson Ádám foglalá el az elnökszéket, s nyujtá át az erszényt, mint e hölgyek képviselője. — Stowe tanár válaszolt, s egy neje által írt köszönetet olvasott fel. Erre indítványára, a liverpooli hölgyeknek köszönet szavaztatott, fáradhatlan buzgalmukért. Stowené ugyanazon nap vasúton Glasgowba indult. Paris, ápril 15. A császár e napokban kevéssé fontos orvosi műtétei alá vettetett, s e műtétel következtében újra megkezdhető foglalkozásait. Hír szerint Napóleon császár hamvainak a rokkantak palotájába szállítása május 4-ről későbbre halasztatnék. Azonban azon újra elterjedt hírnek nem lehet hitelt adni, mintha a császár hamvai St-Denisbe, a királyok ravatalába szállíttatnának. — Mau pa s rendőrministernél tegnap este igen fényes tánczvigalom tartatott. Különösen föltűnt azon fontos újítás, mikép a minister cselédjei fehérre voltak behajporozva. Tegnap Fould államminister nagy ebédet adott, melyen az irodalom s művészet fényesen volt képviselve. Ebéd után a minister Ponsard-t értesítő arról, mikép a császár őt a becsület-légió tisztjévé nevezte ki, valamint Scribe-t is értesíté ama híres maestro-nak, kinek ő oly sokszor volt dolgozótársa. — Rossini -nak a becsület-légió középkeresztesévé kineveztetéséről. — A császár a pápának Romában Goyet által festett arczképét a tuileriákba helyeztető. 471