Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)

1853-04-22 / 96. szám

értékesítésére , valamint önszükségleteinek ol­csó s haladéknélküli pótlására a kassai kerület iparmá­­s gyárkészítményeiből, melyek együtti forgalmával a vasút több mint 800,000 mázsányi teherre számíthatna évenként; e mellett az érin­tett vonal összekötné Pestet a kassai vidékkel s három más koronaországgal, s mindezeket sza­kadatlan lánczolatban a birodalmi fővárossal, mi által élénk forgalom, uj élet és soha nem ismert jólét bősége idéztethetnék elő. — A vastermelés­nek mint az ipar egyik főfontosságu ágazatának szintén szüksége van uj segélyforrásokra, s itt kü­lönösen a Szepesben már is igen érezhető fahiány emlittetik, mely nélkül a vasdas Szepes gazdag érczkincsei a haza legnagyobb hátrányára hasz­­­nálatlanul heverének a föld gyomrában, holott e bajon is a kérdéses vasút gyökeresen segitne, Ganczia ős­erdőinek, aztán a borsodi, zempléni s abaújvári erdőségek anyagával a kerület gyár­­műves vidékeit bőven ellátván. Végül szükséges teendőket jelöli ki a kamra : czélszerű bánya­­törvényen kívül a fuvarügy szabályozását (mely mostani állapotában csökkenti az árforgalmat, rontja a kereskedőt stb.) az egésségrendőrségi szabályok szigorú kezelését az ipar s kereske­delmi tárgyú vizsgálatoknál, a piaczi helypénzek rendezését, az elemi tanodák javítását s magasb fokú technikai képzést előmozdító iparos iskolák felállítását. Függelékét a jelentésnek következő táblá­zatok képezik : A. kimutatása a keresk. ipar és szorgalmi testületeknek, egyletek, közlekedési intézetek, részvényes társulatok, raktáraknak stb; B. kereskedő­s iparos egyéneknek; C. gyárak és iparos vállalatoknak; D. amazok által fizetett közadók és kamrajárulékoknak ; E. nyilvános gyógy- s jótékonysági intézeteknek, s azon köz­jótékonysági czélokra szentelt tőkék és alapítvá­nyoknak, melyek még életbe sem léptek, vagy az előbbi jegyzékben nem foglaltatnak; F. tan- és képzőintézeteknek, kath. s mindkét protestáns vallásuak számára. E kimutatások lehetőleg rész­letesek s kimerítők, a mint a kamra az illető ada­tokat az idő rövidsége s feladatának kezdetbeli nehézségei mellett beszerezhette. Mint tudva van, eddig elő már négy kamra készítette el hivatalos jelentését az ország ipari, kereskedelmi és közlekedési helyzete felől s e­­zekhez járult a temesvári kerület kamrájának tu­dósítása, mik már összesen ismertetve lőnek e lapokban. Még csak a sopronyi kerület évkönyve vart hátra, mely tárgyra nézve középhelyet fog­­laland a pozsonyi s debreczeni jelentés között. Szabadjon ezek után most egypár észrevételt köz­­lenünk, mik bennünk az ismertetett jelentések s azok összehasonlítása nyomán, részint tartalmu­kat, részint szerkesztésük módját illetőleg fölme­rültek. Név szerint tartalmukra vonatkozólag, mindenekelőtt valamennyiben éles vonásokkal látjuk a közel múlt zivataros idők senyvesztő nyomait visszatükrözve, mik a m már már örvende­tes virágzásnak indult országos ipar, kereskede­lem s közforgalom gyümölcsfáját, mint egy mar­­tiusi dér a kinyiló bimbót, életnedvétől se­­rejétöl csaknem végkép megfosztották. — Fáj­dalmas — de a sors úgy akarta, hogy a kereske­s iparkamrák első jelentései a már csak rövid ideig tartó, de érzékeny visszasülyedés vonag­­lásai közt szerkesztessenek. — Mindegyik kamra azonban helyenkint tett megjegyzéseivel azon re­ményt kelti fel bennünk , mikép kedvezőbb vi­szonyok s a létező termő- és munkaerők czélsze­­rű fölhasználása mellett, az időverte sebeket csakhamar behegeszthetjük, s e végre mindenütt szerényen figyelmezteti a magas kormányt a ta­pasztalt bajok vagy hiányokra, mennyiben azok elhárítása s a teendők eszközlése sajátkép tőle várható, így mozdítható elő hazánk s a közbiro­dalom szoros összefüggésben álló jóléte, — igy fognak idővel a magyarországi keresk. s ipar­kamrák évkönyvei vastagodni, melyek szi­­kárságát, a fenebb érintett körülményen kívül, mint maguk a kamrák sajnosan említik, a hazai iparosok s kereskedőknek e közhasznú intézet iránti csekély bizodalma okozá, hanem e ba­jon épen a kamrák hazafias buzgalom működése, melylyel azok a nevezett osztályok javát — a kereskedelem s ipar ügyét hatályosan és sikerrel előmozdítani törekesznek, fog minden bizony­nyal s mihamarább segíteni. Csak­is az adatszer­zés nehézségeinek vagyunk hajlandók tulajdoní­tani azon hibákat vagy hiányokat, mik egyik vagy másik jelentésben most előfordulnak, s mi­ket ha mellőzni sikerülene, kétségkívül a jelentés szerkesztésének módja is fog tökéletes­ülni. Er­re nézve legczélravezetőbbnek gondolnák : egy bizonyos formaszerű alak megállapítását, mely szerint a jelentések tárgyai felosztandók es­ szer­­kesztendők lennének; ehhez alkalmas mintát a kézen forgó jelentések közt ugyan még nem ta­lálunk, de mindegyik előnyös oldalait kiszemelve, könnyen lehetne egy minél több kelléknek meg­felelő szabatos formát megállapítni, minek szük­ségét az egymástól annyira eltérő táblázatok sokfélesége is nyilván mutatja. Ajánljuk e tár­gyat legközelebb az ernyedetlen munkásságú pesti iparkamra figyelmébe. —dr. — Székesfehérvár, april 10. Az utolsó levelünk óta, társaséletünk szín­padán előfordult események közös hódolatunk s elismerésünket kiválólag azon ritka áldozat igényli, mely a rég óhajtott nőnevelői­ intézetet városunkban létesite. Ki nem tudja, mily ki­­mondhatlan befolyást gyakorol az erkölcsös nő­nevelés nemcsak egyes családok boldogságára, hanem az összes társadalmak jólétére is ? Hol a nevelés ezen alapoldalát elhanyagoljuk,létezzenek bár másnemű virágzó intézeteink, a czélt csak félig közelíthetjük meg. „Mert — hogy a költő szavaival röviden fejezzük ki magunkat — a­mit­ kiküzd a férfi, elveszendő semmiség, ha iránta nők szívében ápoló szent lány nem ég.“ E nézetek buzdították a nagylelkű alapítót, hogy szülő­városának, egy felsőbb osztályú nőnevelői intézet által segédkezet nyújtson, s magát örök hálára érdemesítse. Az alapítványi szervezetben kitett, nagyszerű ajánlat mellett, fényesen állanak az emberbaráti szeretet ama bizonyítványai, melyek az intézet jótékonyságát valláskülönbség nélkül mindenkire árasztani kívánják! A nevelés mezején szinte elismeréssel hó­dolunk a városnak is, mely a gymnasiumhoz test­gyakorló-intézetet s énekiskolát csatolt; az elsőre nézve alkalmas helyet jelölt ki, hol a gyakorlat­hoz megkivántató mindennemű eszközök mielőbb kiállítandók lesznek. A bevezető gyakorlatok E­n­­d­e­r­s úr oktatása mellett, a lefolyt első félév alatt a megyeház teremében adattak elő, hova, az ifjúságon kívül a tanárok s más szemlélők is eltekintettek. A testgyakorló-intézetek szükségét a kor annyira megérteté már, hogy azt csak az ifjúság mondhatlan kárával lehet továbbra ha­­lasztanunk. Azok befolyása mind physikai, mind aesthetikai mind erkölcsi tekintetben az ifjuság nevelésére el van ismerve. S részünkről nem le­het buzgóbb óhajtásunk, mint hogy testgyakorló - intézetünk mielőbb virágzásnak induljon, mit a fölebb említett és sokoldalúlag kiművelt ügyes tanár úrtól remélünk is, várunk is. Szintén az idén állított fel Bauer úr egy „magyar-német-népszerű­ nyelvtanodát“, mely­től — ismerve az illető úr képességét — csak jót várhatunk, kivált ha szétdarabolt idejét az intézet érdekében öszpontosíthatandja. Különösen a kezdő gyermekek oktatásánál, a nyelveleme­zésre nézve ügyes tapintatot fejt ki Bauer úr, s megérdemli, hogy az érdeklettek pártfogásában részesüljön. A színházban Szőllősi Mihály és Szuper Ká­roly igazgatásuk alatt működik egy színitársaság, melyről átalában véve a közönség megelégedetten nyilatkozik, minthogy a tagok csekélyebb lét­számát s a néha itt- ott mutatkozó hiányokat kettős akarat és szorgalom által kipótolva látja. 1. 1. gátolt. A lakosok többnyire álomra hajták fejei­ket, s ez is okozta, hogy sokan csak rajtukvaló­­jukat menthetők meg. A szerencsétlenek a fele­­baráti részvét és a keresztényi szánalom jóté­konyságára valóban érdemesek. Ezen gyászeset alkalmat nyújt azon óhajtás nyilvánítására, vajha a községi rendezésnél a háztelkek alakítására s a lakházak építési modorára és fekvésére is kiter­jesztetnék a figyelem, mert e szerencsétlen köz­ségben is az volt a veszély feélesztője, hogy a laképületek iszonyú rendetlenségben minden ke­rítés és védő élőfák nélkül, hol csoportosan, hol szétszórtan valának építve úgy, hogy az 57 ház közöl csak kettőnek nem égett be padlása, a töb­binek csak döledező lalromai maradtak. Borsod, april 10. Annak, hogy a vitézségben és hűségben ki­tűnő cs. kir. katonaság a békés napokban is a közjóra szenteli magános perczeit, bizonysága volt a mártius 13-kán a megyeház teremében a miskolczi ágostai hitvallású középtanoda alaptő­kéje gyarapítására tartott jeles hangverseny, melyben a cs. kir. 3-dik számú vértes-ezred je­les zenekara több tekintélyes műkedvelők szives közreműködésével részt vett. Az ujonczozás Borsodban is befejeztetett, hogy némely járás illetőségét a hét korosztályból sem állíthatta ki, az nem egyébnek mint az al­kalmatlanok nagy számának s e miatt a besorozó bizottmány szükséges szigorának tulajdonítható; azért nem jöhetett elég korán azon rendszabály, miszerint a had­kötelezettség alóli mentességet nem igényelhető ifjak 24 éves korukig meg nem házasodhatnak. Valóban az uj borra és utána sok olyan lett családfővé, kit csak a katonaságtóli idegenkedés tett tán egész életére szerencsétlen­né, a­helyett hogy 8 évi fegyelmet és rendhez szoktatást akart volna tűrni. Vajha belátnák a köznépbeli szülők, hogy az arra alkalmas gyer­­­mekek, ha fiatal korukban katoni pályájukat le­futják, mily javára szoktak lenni családjuknak, nemzetüknek. Tisztaság, rend, engedelmesség, világ-, mű-,iparismeret, békés megelégedés sor­sával — azon eredmények, melyeket egy fiatal kiszolgált katona elbocsátó levelével haza­visz, és e megszokott erkölcsvonások, mint a napsugár a látkörbe, úgy hatnak környezetre. Azért min­den szülő igyekezzék polgári kötelességét föl­­fúgni, s arra képes gyermekével rendeltetését megismertetni. Borsodban ez évi húsvét Miskolczon és Ne­­mes-Bikken két bűntény által lett emlékezetes­sé. Miskolczon ugyanis egy volt városi hajdú, ki egy városi tisztviselő gazdasszonyát elvette s ez után maga megismertetése által városi hajdúvá lön, kívánaténak nem rögtöni teljesítéséért a vá­ros gazdáját és P. J. tanácsnokot durva és sértő szavakkal illette, melynek tovább fejlődése azt idézte elő, hogy szolgálatából elmozdittatott, ő­­­rült rohamában husvét első napján délben egy fejszével kezében P. tanácsnok lakára ment, s az épen ebédhez ült házas­párt megtámadván, előbb a tanácsnok fejét több helyen, aztán mind­két kezét életveszélyesen megsértette, de ezzel meg nem szűnt, hanem nejének oldalába vágta fejszéjét, mely iszonyú gonoszságától vissza nem borzadott, hanem a zajra berohanó gazdasszony­­nak támadt. De az isteni gondviselés ezalatt a két összesebzett házaspárnak annyi lelki erőt a­­dott, hogy kivánszorogtak az ajtón s a kívül volt ajtókulcsot reá fordították.Mondják, hogy azalatt mig a nép összeszaladt, a roppant mennyiségű vérben forma szerint megmosdott, s csak úgy ke­gyelmezett meg az elszörnyedt gazdasszonynak, Ha vérrel bekent arczát megcsókolja. Ezalatt az ott benn volt leves és hús ételből hideg elszánt­sággal étkezett, s végre a néptömegnek megadta magát, s a büntető igazság kezébe szolgáltatott. — E borzasztó eseményt követő nap husvét má­sod napján esti fél kilenczkor pedig eddig ki nem nyomozhatott gonosztevő Nemes -Bikken egy községi kerülőnek házát felgyújtotta, s alig egy pár óra alatt a község harmada, 57 ház, több is-­s­tállók és kamarák, hamuvá lőnek. — A dühöngő­­ szélvihar majdnem minden emberi segélyt meg­­ kap! események. (Fővárosi és vidéki napló.) April 22. 3­0 cs. kir. Apostoli Felsége szeren­­­csés felgyógyulása bálaünnepén a szolnoki várostanács az ottani helyőrség legénységének 1 font marhahúst, s egy izeze bort ajándékozott fe­jenként. Ugyanez alkalomra a csákvári esperes a Ferdinand császár 4 sz. vértesezred 5 -ik escadron­­jának 20 pftnyi összeget ajándékozott, a­mely nemes cselekedetek ezennel közhírré tétetnek. * Smetaczek Ferencz ügyvezető úr je­lentése szerint a magyar erdészegylet ez idei köz­gyűlését június 22, 23, 24 és 25-én Beszterczebá­­nyán fogja tartani, s ezzel az erdei terménykiállí­­tást is összekapcsolandja. Beszterczebánya városa a megjelenendő tagoknak ingyenhely szerzéséről gondoskodni késznek nyilatkozott, mi iránt a megjelenni szándékozók legalább június 8-áig a­­karatukat az erdészegyleti gyűlés ügyvezetőjé­nek tudtára adni kéretnek, hogy a szükséges szál­lásbeli intézkedések idejekorán megtétethessenek. Az erdészegyleti gyűlés tanácskozmányainak a­­laprajza nyomán, következő fontos tárgyak felett fognak közlések tartatni : 1. A makkozás és gu­­bacsszedés állapotáról s a különböző vidékek sze­rinti árakról; különösen mi okozza az erdészet ezen ágainak jövedelmetlenségét. Közlések a gu­­bacs legczélszerűbb kezeléséről a szedés alatt és után. Észrevételek a Cynips quer, calycis élet­módjáról. 2. Tapasztalások a tölgy­fahéj hántásról Magyarországban s a simahéj tiszta jövedelméről más szokásos használati módokhoz hasonlítva a helyi. körülmények szerint. 3. A Birmannféle er­dőművelés alkalmazása körül szerzett tapasztalá­sokról. 4­ . Statistikai jegyzetek. 5. Kísérletek és tapa­stalatok közlése a szálas-cserfaerdő és tuskó­­mü­velés utáni jövedelemről, adatokkal a szálas - erdők legmagasb növéséről, valamint a tuskóra müvelt erdők kihajtási képességéről a különböző helybeli körülmények szerint. 6. A szénégetések i­s azok eredményéről. 7. A k­amuzsir főzésről, a­­datokkal a nyers és égetett hamuzsir pénzjöve­delmét illetőleg a helybeli faárakhoz képest. 8. Mi módon és melynemü fákkal lehet az erdei puszta helyeket, vagy más kopár földeket bizto­san s lehetőleg olcsón jó sikerrel beültetni? s mi tapasztalások léteznek ez iránt? 9. Czélszerűbb-e az erdészeti, különösen a védszemélyzetnek az er­dőben vagy a helységekben lakni — s mire kell az uj lakházak elhelyezése s épitése körül a fek­vésre stb. nézve leginkább ügyelni. Az 1853. már­­tius 2-kán az úrbéri viszonyok szabályozása tár­gyában kiadott legfelsőbb patens mimódom­ leg­czélszerűbb s leghasznosabb végrehajtását az er­dei szolgálatot illetőleg, az idei beszterczebányai gyűlésen szintén tanácskozás alá venni elhatároz­ta a magyar erdészegylet bizottmánya. — Hogy e tanácskozmány lehetőleg, annyira mennyire gya­korlati tapaszolásokra alapuljon, s a hely­viszo­nyok különbféleségét tekintetbe véve, a már vég­rehajtott szabályozásokra támaszkodva, a hol le­het sürgettessék , minden egyleti tag, s azok, ki­ket, a tárgy érdekel, az irány­bani javaslataik be­küldésére s vélemény-adásra, vagy pedig előle­­ges szóbeli értekezésre felkéretnek. * A bölcsőde ideigl. igazgató bizottmányá­nak értesítése nyomán: Gr. Forrayné­ excja, Faskó kir. tanácsosné s Babarczy kisasszo­­nyok ápril 19-kén a bölcsődét meglátogatván, a legelöl jegyzett lelkes grófnő azt több rendbeli gyermekruhával és egy darab vászonnal ajándé­kozta meg. Lobmayer úr 10 pftot ajánlott; váczme­­gyei papok : Urik István 2 ft, Stitz József 1 ft, Prettenhoffer József 1 pft, Rupp könyvkötő ur olcsóbb munkával kedveskedtek intézetünknek; az angol­ kisasszonyok növendékei pedig kisde­deinket több játékkal örvendeztették meg, miért a nemes telkeknek forró hálánkat nyilvánítjuk. * Az alább elősorolt földbirtokosok részére következő legújabb úrbéri kárpótlási előlegezé­sek utalványoztattak f. évi april hónapban a Pest katona kerületi úrbéri kármentesítő cs. k. bizott­mány által, név szerint: Zeyk Dánielné született Vay Katalinnak 45 ft, Borbély Lászlónak 178 ft 26 l/1 kr, Borbély Józsefnek 147 ft 30 kr, özvegy Pinthér Istvánnénak szül. Bodor Katalinnak 87 ft 30 kr, özv. gróf Batthyányi Miklósnénak szül. Széchenyi Franciska grófnőnek 1051 ft 15 kr, Kovács Jánosnak 703 ft 45 kr, Csernyus József­nek 30 ft, Papp Móricznak 38 ft 45 kr, gróf Batthyányi Imrének 731 ft 15 kr, gr. Keglevich Jánosnak 2035 ft, Nagy Istvánnak 290 ft, Ilkey Sándornak 666 ft 15 kr, özv. gr. Berchtold Jó­­zsefnénak szül. Forgách Ottilia grófnőnek 307 ft 30 kr, Konkolyi Pálnak 91 ft 15 kr, Fáy András­nak 65 ft, gr. Batthyányi Istvánnak 728 ft 45 kr, özv. Orosz Károlyné szül. Erős Erzsébetnek 77 ft 30 kr, gróf Zichy Ferencznek 1548 ft 45 kr, özv. Mocsáryné szül. Sréter Franciscának 175 ft, gróf Szapáry Józsefnek 573 ft 45 kr, Sándor Tamás­nak 281 ft 33% kr, Braun Józsefnek 10 ft, Soós Ágostonnak 362 ft 30 kr, özvegy gróf Désewffy Egyedné szül. Szepessy Mária bárónőnek 56 ft 15 kr, Tallián Károlynak 475 ft 47% kr, özv. Luby Imrénének 805 ft 37­2 kr, Váczy Sándor­nak 27 ft 30 kr, gróf Zichy Miklósnak 570 ft, Soósné szül. Ambrózy Antóniának 57 ft 30 kr gr. Szapáry Ferencznének szül. Almássy Rozáliá­nak 2148 ft 58­/3 kr. (Folytatása követk.) *] A budapesti keresk. s iparkamra tevékeny titkára Rózsa Lajos ur már készíti a kamrake­­rületi keresk. ipar s közlekedési viszonyokról szóló 1852-ki jelentést, mely a jövő hó közepéig bevégeztetvén, csakhamar nyilvánosságra fog bo­csáttatni A jelentés egyes szakai közt, mennyiben értesültünk, érdekes czikkeket tartalmazand. *] Batizfalvi Samu „Növénytára“ vagyis egyszerű módja a növénygyüjtés, berakás, szárítás, osztályozás és fenntartásának , már sajtó alatt van ; a gyakorlati munkácskát néhány a szö­veg közé nyomott eszközábra érdekesitendi. (Közbirodalmi napló ) Bécs, ápr. 20. Császár Ő Felsége rendeleténél fogva a töb­­bi koronaországokban már hatályba lépett új há­­zalási nyilt parancs a katonai határszélre is, né­mely módosításokkal, ki fog terjesztetni. A háza­­­lókereskedésre engedélyt, de mindig a védköte­­lesség sérelme nélkül, a tart. katonai parancsnok­ság ad. Izraelitáknak és külházalóknak a határ­szélen­ házalás tiltva lesz. — Azon kérdések közt, melyek az itt egybe­­gyült püspökök tárgyalása alá kerülendnek, van a keleten lakó kathol, keresztények ügye is. Azok védumi joga évszázadok óta Austria s Francziaor­­szág közt van megosztva, de e jog utóbbi idők­ben Anglia részéről sokképen háborittatott. Most azon védelemre nézve, melyben Austria a bosniai és herczegovinai keresztényeket részeltetni akar­ja, bizonyos határozmányok fognak zsinórmérté­kül megállapittatni.­­ A Tessin kantonból elűzött 17 papi s 7 világi szerzetes közöl 6 a milánói, 18 pedig Lom­bardia többi kolostoraiban talált a cs. k. austriai kormány intézkedése folytán kellő elhelyeztetést. —Az Austria déli határán fekvő török tartomá­­­nyokbeli ráják az austriai Császár Ő Felsé­­g­e elleni bűnmerény nemsikerülte következtében szerencsekivánó feliratot intéztek Ő Felsé­géhez. — Ö cs. k. Apostoli Felsége gr. B­u­ll’ Schauenstein külügyek és a császári ház ministerének az orosz császár ő felsége által neki küldött Nevszky Sándor rend gyémántos jelének elfogadhatását és viselhetését megengedte. — A kormányra jutott Péter oldenburgi aég ő kir. fensége részéről a császári udvarhoz kinevezett nhgi ministerresidens Philipps­­born f. hó 15-kén megbizólevelét Császár Ő Felségén­ek átnyujtá. — Dánia királya Deinhardstein cs. k. tanácsost, irodalmi érdemeiért a Danebrogrenddel diszité fel. * Kolozsvár, ápril 15. Komáromi Ferencz P. Horváth Lázár hátrahagyott munkáiból an­nak a szent sirhoz tett útját akarja kiadni. Az ér­dekes műből nevezett író néhány közleményt engede­tt s Hetilap szerkesztőségének. — K­ő­­­váry László­­,Erdély földe ritkaságai“ a sajtót nem sokára elhagyják. * Kolozsvár apr. 16. A helybeli kereske­­delm­i és iparkamara, közelebbről tartott gyűlésé­ben egy m. ministeri leirat következtében bizott­mányt nevezett ki, mely egy iparműkiállitás ter­vén dolgozzék a kamarakerület számára, s az 1846--7-ben e czélra alakult s tetemes összegek birtokában levő bizottmányokkal magát összeköt­tetésbe hozván, jövő gyűlésre kész tervezettel lépjen fel. (Külföldi niapló). London, április 15 A 84 ágyús ,Vengeance­ múlt vasárnap indult el, hogy a Dun­das admiral vezérlete alatti föld­közitengeri hajóhadhoz csatlakozzék. — Liverpoolban ápril 11-én, a bibliai tár­sulat nagy teremében meeting tartatott, oly ezés­ből, hogy a „Tamás bátya“ szerzőjének egy 130 ft. szget tartalmazó csinos erszény nyujtassék át, a liverpooli hölgyek bámulatának jeléül. Hodg­son Ádám foglalá el az elnökszéket, s nyujtá át az erszényt, mint e hölgyek képviselője. — St­o­we tanár válaszolt, s egy neje által írt köszöne­tet olvasott fel. E­­­r­r­e­­ indítványára, a liverpooli hölgyeknek köszönet szavaztatott, fáradhatlan buzgalmukért. Stowené ugyanazon nap vas­úton Glasgowba indult. Paris, ápril 15. A császár e napokban ke­véssé fontos orvosi műtétei alá vettetett, s e mű­­­tétel következtében újra megkezdhető foglalko­zásait.­­ Hír szerint Napóleon császár hamvainak a rokkantak palotájába szállítása május 4-ről ké­sőbbre halasztatnék. Azonban azon újra elterjedt hírnek nem lehet hitelt adni, mintha a császár hamvai St-Denisbe, a királyok ravatalába szál­líttatnának. — M­a­u p­a s rendőrministernél tegnap este igen fényes tánczvigalom tartatott. Különösen föl­tűnt azon fontos újítás, mikép a minister cselédjei fehérre voltak behajporozva. Tegnap Fould állam­minister nagy ebé­det adott, melyen az irodalom s művészet fénye­sen volt képviselve. Ebéd után a minister Pon­­sard-t értesítő arról, mikép a császár őt a be­csület-légió tisztjévé nevezte ki, valamint Scri­­be-t is értesíté ama híres maestro-nak, kinek ő oly sokszor volt dolgozótársa. — Rossini -nak a becsület-légió középkeresztesévé kinevezteté­­séről. — A császár a pápának Romában G­o­y­e­t által festett arczképét a tuileriákba helyeztető. 471

Next