Budapesti Hírlap, 1853. április (78-103. szám)

1853-04-22 / 96. szám

Pest, Péntek. Megjelenik e lap, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat kivéve, mindennap. Előfizetési díj : Vidéken : f­é­l é­v­r­e: 10 frt.. .évnegyedre: 5 fr. 20 kr. Helyben: fél­évre: 8 frt. évnegyedre: 4 frt. — A hirdeté­sek ötször halálozott sorának egyszeri beiktatásért 6 kr., többszörért pedig 4 kr. számittatiki— Egyes szám 20 pkr. HIVATALOS RÉSZ. A pénzügyministeriumnak 1853-diki mart. 4-én kelt kibocsátványa* *), kiható minden koronaor­szágokra, mely által a behúzott rézpénzek bevál­tási ára tétetik közhírré. Az 1851 -diki augustus 26-kán kelt rende­letnek (­hírod. törv. lap 201. sz.) 6. pontjára vo­natkozólag közhírré tétetik, miszerint a régi réz­nek a kincstári rézhámorok tarifáiban megállapí­tott beváltási árai a forgalmon kívül tett régibb 2, 1, 3/a és a pengő krajcráros rézpénzekre néz­ve is érvényesek, a tarifaszerű ár jelenleg, s míg valamely változás szükségesnek nem találtatik, egy bécsi mázsától 67 forintra, az­az­ hatvan hét pengő forintra szabatott. A behúzott rézpénzeknek f. é. mártius husza­dikától kezdve a régi réz jelenlegi beváltási árá­ért leendő beváltására a következő hivatalok és pénztárak utasítják, úgymint: a) a bécsi főpénzverő hivatal; b) a halli sót­ermelési és bányajövedéki pénz­tár s egyszersmind eladási ügyelőség Tirolban ; c) a beszterczebányai ügyelőségi és erdészeti pénztár; d) a nagybányai bányafelügyelőségi sóhiva­­tali pénztár; végre ez az oraviczai bányaigazgatósági pénztár. Egyébiránt a behúzott rézpénzek birtokosai­nak szabadságában áll, ezeket oly fémmunkások­nak, kik iparüzletükre rezet használnak, vagy bárkinek tetszés szerinti, kölcsönös egyezkedés által megállapított áron eladni, a törvényes for­galomban levő pénzek beolvasztása iránt fönálló tilalom ezen immár forgalmon kivül tett rézpén­zekre nem alkalmaztatván. Baumgartner s. k. A pénzügyi és kereskedelmi ministeriumoknak 1853-diki mart. 6. kelt kibocsátványa*), kiható a közös vámkapcsolat minden országaira, mely által a néhány áruknál előforduló félládákra (foglalékokra) 4 százaléknyi göngysuly határoz­­tatik. A pénzügyministerium a kereskedelmi minis­­teriummal egyetértőleg­ elrendelendőnek találja. *­ Megjelent a híred. 1853. márt. 12-kén kiada­tott XV. darabjában 43. sz. a. *) Megjelent a birod. törv. lap 1853 márt. 12-én kiadatott XV. darabjában 45. sz. a. Az asztalmozgás s­okai. Az asztalmozgás kísérleteinél a közönség — miután azok annyi helyen s oly különböző mó­don sikerültek, az első ámulaton már túl van; most a szakértők s a tudósok lépnek sorompóba, hogy az asztalmozgás titkos okait tudományos rendszerbe hozva, a lak­ások előtt felvilágosítsák, s természetes, hogy a­hol tudósok vitatkoznak, ott vélemény­különbség s erős súrlódás nélkül nem foly le a dolog. Egyik tudományos hevében a földet is megállítja, míg viszont a másik egy szemernyi villanyszikrával az egész világot ki­forgatná sarkaiból, ha véletlenül tudós tekinté­lyére mint egy szilárd archimedesi pontra rátá­maszkodhatnék. Az Ost-Deutsche Postban egy valaki bát­ran küzdtérre lép azon állítás ellen, mintha az asztaltáncz erőművezeti hatás eredménye lenne. C­áfolatát következőkép adja elő : A mahagóni asztalkával tett kísérlet, melyre Dr. Hoffer villany battériákat alkalmazott, csak azt bizonyítja, hogy e nekünk még ismeretlen erő, mely az asztalmozgást előidézi, nem villa­nyos , de ezzel koránt sincs bebizonyítva, hogy ez erőnek csak mechanikai hatás eredményének kell lenni, vagy hogy az emberi villanyosság ketténye az asztal fanemei által kiegyenlítésre képtelen. Arra sincs alap, mit egy másik egyén megjegyzi, hogy az asztal forgó mozgásai mért nem történnek különböző irányban, a­míg e tit­kos erő minőségérel tisztában nem vagyunk. Gondoljunk egy erősen odakapcsolt delejtút éj­szakkelet felé irányozva, s aztán adjunk neki sza­bad játékot. Első mozgása balra fog történni, de ha éjszaknyugat fele állítjuk, akkor mozdulatát jobbra teendi. Jól tudjuk, hogy ez mért történik, és mégsem mondhatjuk, hogy e mozgásoknak természeti törvény alapjául nem szolgál. Ha el­lenben e titkos erő állati delej lenne,­ akkor a tudománynak mindenekelőtt azt kellene kikutat­nia, ha váljon ez — egy ily nagy mértékben é­­lettelen anyaggal, mint például a fa,­­ közöltethe­­tik-e és mikép, hogy e csodásnak látszó ered­­mény elérethessék, és mily viszonyban áll az a földdelejjel. Annyi bizonyos, miként az ásványi delej az állatival­­ megegyeztethető ugyan, de mint nem identikus, a helyett a kísérleteknél nem helyettesítethetik. Az Alig. orgban­ ismeretes mesmerista Dr. Ennemoser egy czikket közöl, mely lényegében következőleg hangzik: Mi a láncz alakítását illeti, mely a résztve­vők kezeinek kapcsolásából ered, ez kevesebb vonatkozással van az asztalmozdításra, mint sok más tekintetben igen nagy fontosságú , mi iránt az első felvilágosításokat Mesmer Antal közölte a világgal. Ő nevezetesen a betegekkel részint egy­más közt, részint egésségesekkel vegyest kap­csoltatott lán­cot, kezeik kölcsönös megfogásával, hogy egymás irányábani delejes behatással kriti­kai mozzanatokat idézzen elő azoknál, mi kisebb vagy nagyobb időköz után, rendesen nem is szo­kott elmaradni. Egy ily láncz kapcsolása egészen egésséges egyéneknél (csupán betegek közt ez kellő s értelmes felvigyázat nélkül még sokkal in­kább nem tanácsos) előbb vagy később különb­féle és gyakran igen ritka jelenségeket hoz elő, melynél az alkat különfélesége szerint a tréfából könnyen zavarba ejtő komoly dolog származhatik, s melynél Reichenbach úgynevezett érzeléke­­nyeinek (sensitiv) cd-tudománya becsületet vall­­hat. A láncz kapcsolásánál az asztalon föltett ke­zek különös és közvetlen érintése a gyorsabb hatásra nézve talán tanácsos, de nem egyátalában szükséges, ellenben a lábakat egymástól távol kell tartani. A ruhákkal nem kell a dolgot oly szigorúan venni, miután ezek egy részben mint a selyem, maguk is elszigetelők. Minél csöndeseb­ben és nyugodtabban viselik magukat a körülü­lők, a behatás annál gyorsabb lesz, és pedig mindenkor valószínűleg hamarább bizonyos egyé­neknél, mint az asztalon, melynek sem idegei, sem izmai nincsenek, és mégis mozgásba jön, s a láncz félbeszakításával ismét nyugodtan áll. Mi­­­kép megy ez végbe ? A körülülők vérük eleven tolulásait (e kife­jezés egy collegának talán ismét nem fog tetsze­ni), melynek szemetei a villanyt legjobban szál­lítják, karjaikon és kezeiken keresztül közlik az asztallal, mely mint száraz fa a villanyt kitünőleg nem vezeti, ez összehalmozódik benne, s legkö­­­zelebb a körülülőkre hat vissza, mi által az asz­tal úgy­szólván mint mesteri csomag a közös fo­­­lyamot a részvevőkre sugározza, ugyannyira, hogy előbb vagy később, mindegyikük sajátsze­­rű érzelmeket vesz észre. Ha az asztal egé­szen jóllakott, s ha a besugárzások folytonosan tartanak, törekedni fog e villanyhalmaztól meg­szabadulni, és pedig legelőbb is a reszketés egy bizonyos nemével , csöndes ide-oda imboly­gással — míg végre forma szerint tovább csúszik, les körző forgásba jön­, mi legvilágosabb bizony­sága a sajátságos villanyos jelenségeknek. A mű­­­­ködő erő tehát e csoda­eredménynél nem egyéb, mint delej-villany­osság és egy thermo­magneti­­kai lánczolat, egy thermomagnetikai sokszorozó, a­mint a további forgás és odább mozgás jelen­ségei éjszakra és délre egészen Oerstedt és Fa­raday rotatiofolyamának ismeretes természeti törvényei szerint történnek, mi a résztvevők ál­láspontjainak változtatásával valószínűleg ön­­kénytesen megmásítható, úgy hogy a forgás bal­ról jobbra és az odábbmozgás éjszakra for­dítható, mi pontosabb vizsgálódások tárgya leend. A mystikusok és skeptikusok most már min­dig élesebben állnak szemközt. Az utóbbiak kö­zöl egy következőleg hallatja szavát. „A szónok­székeken erősen küzdenek az asztaljártatás ba­bonája ellen, mennydörgenek a képzelt s érzéken- s kívüli erő ellen, melylyel a száraz fa viszonyba te­heti magát,és a természettant s physiologiát hív­ják segélyül, hogy e titok a legnépszerűbb mó­don feloldassék. A bécsi iparegyletben igyekez­­tek megmutatni, az egész dolognak egyszerű me­chanikai okát. Én azt hiszem, egy csekély kísér­lettel sokkal jobban lehetne bizonyosságot sze­rezni, mint tudós szónoklatokkal. Nem jutott még eszébe senkinek, a szükséges személy­számot az asztal körül hasonló módra felállítani, mint szo­kás, csak azzal a különbséggel, hogy azok kis uj­jakkal ne érintkezzenek és e szerint semmi ,,láncra ne képeztessék. Ha e szeszélyek előbb, lánczolat képzéssel, az asztalt mozgásba hoz­ták, akkor, ha a hatás csupán mechanikai, azt úgy is elérendik, ha lánczolatot nem képeznek, mert a kar terhének viszonylata s az izmok zsib­badása stb. ugyanazok maradnak, így egyenes bizonyosságot lehetne a dologban szerezni. Ismét egy másik a mysticusok sorából : „Prágában több társaság részesei az asztalok for­gatását megunván, egy magnetikus bált adtak s embereket forgattak. Knobloch vendéglőjében e villanyos vagy delejes forgatásra egy egyént sze­meltek ki, egy bizonyos pontra állították, mely pontról egyenes irányban a falon függő órára kellett néznie, öt percz múlva, miután négy úr hátán és mellén lánczolatot csinált, az egyén lassan fordulni kezdett, úgy hogy a lábak a térd­­csuklóban érzett mozdító erő következtében en­gedni és más irányt venni kényszerültek. Miután 180 foknyit fordult, a láncz egy másodperczig megszakittatott, s miután ismét összekapcsolta­­tok, a „gettschrückter Herr“ ismét az ellenkező­­ irányban fordult.“ A „Gratzer Zig“ szerint a kezek föltevése által már az asztalt nem csak mozgatni, hanem fölemelni is lehet, mint delejjel a vasat. 86.A hogy a horgonypléhlapoknál (vámjegyz. 54 szak, b) bet.), továbbá a vasáruknál (vámjegyzék­ 88. szak) és a gépalkatrészeknél (vámjegyz. 95. szak) a forgalomban előfordulni szokott úgynevezett félládákba (foglalékokba, fából) való elmálházás­­ra az elegysúlynak 4 százaléka göngysúlyút szá­míttassák. Ezen határozat azon naptól kezdve lépene hatályba, melyen minden egyes vámhivatalhoz az elöljáró hatóság útján el fog jutni. Baumgartner s. k. Ötödik közlése A pesti cs. kir. helytartóságnak azon ön­kény­­es adakozásokról, melyek 6 csász. Fensége Ferdinánd Miksa főherczeg fölhívása kö­vetkeztében 0 cs. kir. Apostoli Felsége I. Fe­­rencz József csodálatos megmentetése emlé­kének egy templom általi örökítésére befolytak . A budai főgymnasium igazgatóságának 33 -ik sz­­rvén : Gaszner Tivadar igazgató 5 ft, a tanári személyzet összesen 15 ft, VIII-ik osztálybeli ta­nodai növendékek 7 ft 2 kr, VII. osztálybeliek 9 ft 22 kr, VI. osztálybeliek 11 ft 4 kr, V. ész­­beliek 10 ft 58 kr, IV. osztálybeliek 10 ft 22 kr, III. osztálybeliek 8 ft 48 kr, II. osztálybeliek 3 ft 56 kr, I. osztálybeliek 11 ft 12 kr, összesen 92 ft 44 kr. Vidovich Mihály szegvári cs. kir. járásbiró 1599. sz. ivén : Vidovich Mihály cs. kir. járásbiró 5 ft, egyesektől befolyt 34 ft 17 kr, összesen 39 ft 17 kr. Miskolczi cs. k. tanodai igazgatóság 1618. sz. ivén : az igazgatói s tanári személyzet egyenkint. 1 pfttal 6 ft, a tanuló ifjúság együtt 6 ft 22 kr, összesen 12 ft 22 kr. A cs. k. budai IV. sz. rendőr-biztosság 38.ik sz. ivén:idemann Gusztáv F. M. cs. k. rendőr­főbiztos és neje szül. Wimmer Johanna 12 ft, a hivatali személyzettől 2 ft, magánosoktól 39 ft 54 kr, összesen 53 ft 54 kr. A cs. k. budai V. sz. rendőr-biztosság 39-ik sz.­rvén: Rózsahegyi István cs. k. rendőr­ főbiz­tos 5 ft, Fischer 10 ft, Thoma József 10 ft, Lenz István és neje 5 ft, Blum János 5 ft, ifj. Szabó J. 5 ft, más egyesektől 62 ft 34 kr, összesen 102 ft 34 kr. A kecskeméti kegyes tanitó-rend 1623. sz. ivén: a rendház tagjai 7 ft 30 kr. Pest-Pilis megyebeli Sz.-Mártonkáta község 925. és 926 sz. ivén : Sz.-Mártonkáta község 4 ft, egyesektől befolyt 12 ft 24 kr, összesen 16 ft 24 kr. Pest-Pilis megyebeli Sz.-Lőrinczkáta község 927 és 928. sz. ivén : Sz.-Lőrinczkáta helység 5 ft, egyesektől befolyt 24 ft 33 kr, összesen 29 ft 33 kr. Pest-Pilis megyebeli Róka község 929 és 930. sz. ivén: Róka község 4 ft 12 kr, egyesek­től befolyt 6 ft 132/40 kr, összesen 10 ft 1332/16 kr. Pest-Pilis megyebeli Farmos község 931. sz. ivén: Farmos község 10 ft, egyesektől befolyt 3 ft 54­­5 kr, összesen 13 ft 54'A kr. Pest-Pilis megyebeli Pánd község 932, 941 és 942. sz. ivén: Szilassy György 50 ft, ifj. Szi­­lassy György 5 ft, Szilassy Béla 5 ft, Szilassy Kálmán 5 ft, községbeli egyesektől befolyt 12 ft 21 kr, összesen 77 ft 21 kr. Pest-Pilis megyebeli Jánoshida község 935 és 936. sz. ivén. Molnár Ferencz premonstrati szerzetes a jánoshidai prépostság nevében 40 ft, a község részéről 2 ft 24 kr, egyesektől befolyt 7 ft 36 kr, összesen 50 ft. Pest-Pilis megyebeli Tápió-Bicske község 943 és 944. sz. ivén : Bicskey Victor 10 ft, Bics­­key Lajos 10 ft, egyesektől befolyt 13 ft 12 kr, összesen 33 ft 42 kr. Pest-Pilis megyebeli Gyón községe 1853. sz. ivén: Halász Jenő 8 ft, községbeliektől befolyt 9 ft 25 kr, összesen 17 ft 25 kr. Pest-Pilis megyebeli Hartyán község 1855. sz. ivén: Uj-Hartyán községe 5 ft, az uj-hartyáni ezéd 2 ft, más egyesektől befolyt 5 ft, összesen 12 ft. Pest-Pilis megyebeli puszta Pótharaszti 1857. sz. ivén: 2 ft 24 kr. Pest-Pilis megyebeli haraszti község 1862. sz. ivén: Fürcht és Ullmann 5 ft, egyesektől be­folyt 14 ft 50 kr, összesen 19 ft 50 kr. Pest-Pilis megyebeli Majosháza község 1865. sz. ivén : 1 ft 32 kr. Pest-Pilis megyebeli Aporka község 1866. sz. ivén: 3 ft 48 kr. Pest-Pilis megyebeli Bugyi község 1868, 1869, 1886 és 1889. sz. ivén : 16 ft. Pest-Pilis megyeh. Felső-Dabas község 1872. sz. ivén: 4 ft. Pest-Pilis megyebeli Pilis község 884, 885, 886 és 887 sz. ivén : 28 ft 32 kr. Pest-Pilis megyebeli Nyáregyháza község 888 sz. ivén: 3 ft 55 kr. Pest-Pilis megyebeli Vecsés község 889 és 890 sz. ivén: 15 ft 53 kr. Pest-Pilis megyebeli Puszta-Vasad 892. sz. ivén : 12 kr. Pest-Pilis megyebeli Monor község 891,893, 894, 895, 896, 907, 909. sz. ivén: 24 ft 41 kr. Pest-Pilis megyebeli Úri község 903. számú ivén : 3 ft 30 kr. Pest-Pilis megyebeli Tápió-Sáp község 905, 906. sz. ivén: 8 ft 21 kr. Pest-Pilis megyebeli Mende község 908. sz. ivén: 5 ft 19 kr. Pest-Pilis megyebeli Maglód község 910. sz. ivén : Lipthay Sándor 10 ft, községbeliektől be­folyt 3 ft 12 kr, összesen 13 ft 12 kr. Pest-Pilis megyebeli maglódi izraelita köz­ség 2 ft 6 kr. Pest-Pilis megyebeli Káva község 912. sz. ivén: 7 ft. Pest-Pilis megyebeli Bénye község 913. sz. ivén: 3 ft 55 kr. A miskolczi cs. kir. tanképezde igazgatóság 1610. sz. ivén : 6 ft 16 kr. A gyöngyösi tanoda igazgatóság 1619. sz. ivén : a tanárok 3 ft 12 kr, a tanuló ifjúság 1 ft 48 kr, összesen 5 ft. Ez ötödik közlés összege 744 ft 22 kr. Ennélfogva az ötödik közlésben kitett 744 ft 22 kr pengő az előbbeni közlésekben kitett 5369 ft 2 kr pp., 55 darab arany, 10 darab tallér, egy 1 pftos és egy húszfrankossal együtt teszen ösz­­szesen 6113 ft 24 kr pp., 55 arany és 10 darab tallér, egy 1 pftos és egy huszfrankos. April 22-én 1853. BUDAPESTI HÍRLAP Szerkesztői iroda van: Ország­ut, 6. sz. a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizethetni — helyben a lap kiadó hivatalában, Lukács László könyvnyomdájában Országút Kunewal­derházban, vagy a szerkesztőségnél ugyanott 2-ik e­meletben, vidéken minden cs. kir. postahivatal­nál. — Az előfizetést tartalmazó levelek bérmente­sít­e­n­d­ő­k. NEMHIVATALOS RÉSZ. Levelezések. London, april 15. Palmerston lord erélyes ember. Mint külügyminister, a britt nemzeti czimeren jelké­pezett állatkirály hátán, oroszlányháton vezeté a diplomatiai ügyeket; mint belügyminiszer nem kevésbbé tusára kel, tusára kelni mer, az itteni fogalmakkal s oly mértékben, mint sok más nem tenné. Évek során át az európai kormányok el­len ingerkedett a nemes lord, s szarvát az ese­mények vaskarja megtörvén — most az itteni né­zetekkel és saját népszerűségével szállott pár­bajra. Eddig a rendpolitika ellen vívott, s most miután e politika által legyőzetett, mint önkénytes mellette küzd. Ez érdekben bo­csátott ugyanis ki legközelebbről egy rende­letet , mely mint szokatlan önmagában, nem kis meglepetést okozott. Angliában mint tudva van, a házmotozás nem mindennapi dolog, s

Next