Budapesti Hírlap, 1853. július (153-179. szám)
1853-07-15 / 165. szám
végre hogy valóban haladó és valóban keresztény értelemben magát kifejthesse. A kutsuk-kajardzséi szerződés 7. czikkében igéri a porta, hogy „a keresztény vallást és egyházait mindig otalmazni fogja s megengedi az orosz követnek mind az uj egyháznak javára Konstantinápolyban, mindennek szolgái javára minden alkalommal előterjesztéseket tenni, ígérve, hogy azokat megfontolandja, mint egy szomszéd és ő szintén baráti hatalom bizalomraméltó személyétől eredetieket.“ A 14. czikkben mondva van, hogy „a görög rítus egyháza a Galata városrészben mindig Oroszország követének uralma alatt állandó minden nyugtalanítás és megsértés ellenőrizve legyen.“ Nehéz lenne megmutatni e határozmányokból Oroszország azon jogát, mely szerint igényelheti, hogy a görög egyház keleten szerződés által az orosz protectorság alá helyeztessék. De Oroszország nem is követel szerződést, hanem csak jegyzéket, melyben a görög egyház ab antique fenálló jogait és kiváltságait megismerje ; s ezt is csak azért, mert a porta kinyilatkoztatá, hogy a keresztény ügyekben Francziaország irányában világos megállapítványok által kötve van. E jogok és kiváltságokat a porta gyakran megsértő, s Oroszország most azt kívánja , hogy őszinte , kétségtelen és világos nyilatkozat által biztosítsa azokat. Mint Francziaország, úgy Oroszország irányában is kötelezze magát a porta lekötő jegyzék által. Hogy Oroszország a kutsuk-kajnardzséi szerződésnél a „keresztény vallás“ alatt főkép a görög egyházat tartotta szem előtt, ez ép oly világos, mint világos az, hogyha 1774-ben egy katholikus hatalom kötött volna szerződést a „keresztény vallás“ érdekében, ez alatt bizonyosan a róm. kath. egyházat értendette. Ámde hát hogy ne nyugtalanitná Oroszországot az, ha a porta az említett szerződés 7. pontját más hatalommal kötött állapítványok által compromittálja? Napoleon császár ugyan nagylelkűleg lemondott a Lavalette által kinyert engedményekről, s ez által engedékenységét és békeszeretetét bebizonyította ; de kitűnt, hogy Oroszországnak a porta irányában semmi biztosítéka nincs, s ezért kíván a portától lekötelező jegyzéket. A porta megtagadja e jegyzéket, mert az birodalma épségét megsértené. A portának bizonyára annyi igaza van, mint nincs. Igaza van, midőn nem akarja magát Oroszország irányában jobban lekötelezni, mint ekkorig volt; de nincs igaza, midőn Oroszország irányában nem akar lekötelezve lenni. A porta lekötelező jegyzéke orosz lekötelező jegyzéket vonna maga után, mely biztosítaná azt, hogy a biztosított kiváltságokkal visszaélés nem fog űzenni. Oroszország befolyását Törökországban nemzeti és geographiai viszonyok tartják fen, s nem jegyzékek. A porta integritásáért a viszonyok hatalma kezeskedik, s jegyzékek meg nem semmisíthetik, azonfelül az orosz császár szava is biztosítja azt. De Oroszország hatalma nagy részt vallási alapon nyugszik. Nemzeti életét a hierarchiai tekintély és ennek elismerése, szóval a császár s nemzete közti patriarchális viszonyok képezik. A császárnak a görög egyházhoz, a nemzeti tevékenység e központjához kell magát tartania ; még oly politika látszatától is tartózkodnia kell, mely ez egyház érdekeit csorbítaná. Ha ezt tenné, csakhamar tapasztalná, hogy létezik egy fanatismusa által hatalmas párt, mely e lépésben megakasztaná. Ez Oroszország belhelyzetes politikájának indoka. Mi nem hiszszük, hogy Oroszország a hatalmak viszonya által előszabott eljárás vonalán túlmenne, még kevésbbé azt, hogy Oroszország követelései a török birodalom épségét fenyegetnék. Ezt mutatja gr. Nesselrode körsürgönye. Sem Oroszország uralma, sem suprematiája, sem új jogok engedélyezése nem forog fen, hanem csak megerősítése a görög egyház régen fenálló jogainak és kiváltságainak. Volt-e joga Oroszországnak a fejedelemségeket megszállani? A balta-limáni szerződés csak akkor engedi meg azt, ha belviszonyok kívánják, s mi távol vagyunk attól, igazolni oly rendszabályokat, melyek indokait nem ismerjük. — Elfogadjuk a császár azon nyilatkozatát, hogy a háborút nem akarja, s hogy a tett lépés ne nyugtalanítsa Európát. — Meg kell mindenesetre fontolni, hogy az orosz czárnak, a nyugati hajóhadak állása irányában tetthez kelle nyúlnia, de tiltakozott az ellen, mintha a béke és európai egyensúly ezáltal meg lenne háborítva. A porta nemeslelkű és jóakaró célzatait a keresztény egyházakra nézve, valamint méltóságos és valóban értelmes eljárását sem lehet ki nem emelnünk. Bár azonnali siker követte volna azt! De a jelenleg Konstantinápolyban uralkodó befolyás iránti tekintetek belevonták azt ezen súlyos helyzetbe, melyből csak diplomatiai közbenjárás segítheti ki. Reméljük, hogy K. Bruck békülékeny szellemének sikerülend, azt kiegyenlíteni, mit lord Stratford de Redcliffe kibonyolitni nem tudott. — Az „Ost D. P.“ gr. Nesselrode legújabb körirata s a császári manifestum közt párhuzamot vonván, megjegyzi, mikép ez utóbbi amazt valódi világába helyezi. A köriratnak feladata a külföldhöz szólni; a manifestum az orosz nemzethez fordul. Az államkanczellár a diplomatiához szól; a czár a nemzethez, az orosz egyház feje a hívőkhez. Egyik a másiknak emeli fontosságát. A manifestumban nem tűnt fel, hogy Oroszország jogait a keleti egyház védelmére nem mutatja ki szerződésekből; de hogy e diplomatiai okmányban, melyben a hideg ész bírál, szintén nem idéztetnek a szerződések határozott helyei s a jogkövetelés csak átalában történik, ez méltán csodálkozást gerjeszt. Az sem tűnnék fel, ha az okmány ezt mondaná: Törökország nem teljesíti követeléseinket, tehát megszálljuk a fejedelemségeket ; ez öszhangzásban állna az eddigi orosz okoskodással, de az okoskodás ekként szól: „A hajóhadak vett állását Oroszország a jelen viszonyok közt kénytelen tengerem foglalásnak tekinteni.“ Ámde azon hely, hol a hajóhadak állnak, nyitva áll minden nemzetbeli hajóknak. De oda, ahol Gortsakofs hg seregei magukat kifejtik, egy európai had sem mehet. A körirat összehasonlítása ennélfogva nem kedvező. Azonban e pontot felvilágosítani inkább az angol és franczia sajtó feladata. De meg kell jegyeznünk, hogy ez okmányon a felindultság hangja vonul át, s azért a nyugott, nagyszerűen körültekintő és minden szót bölcsen fölmérő agg státusférfiú nevét nem találhatjuk nem aggasztónak oly okmány alatt, mint a jelenlegi.“ Napi események. (Fővárosi és vidéki napló.) Julius 15. * Gnezdáról írják : Jun. 30-án igen derült ég, de rendkívül rekkenő hőség mellett egyszerre a közel fekvő s még mindig nagy hótömegekkel fedett legmagasb Kárpát-csúcsok körül egy fekete komor felhő kerekedett, mely kelet felé vette útját. Midőn azonban mintegy két mértföldnyi távolságra ért, a XVI. szepesi város Gnezda s a szomszéd helységek Forbasz és Laczkova fölött borzasztó csaknem 3/4 óráig tartó s még soha nem tapasztalt nagyságú jéggel viharzott le; 5 —10 lat nagyságú és még nagyobb darab jegek is hullottak, melyek a földeken és kertekben nem csupán a gabnát s egyéb növényzetet végkép megsemmisítették, hanem még a fák ágait is lecsapkodták, héjukat lehámozták, sertéseket és ludakat agyonütöttek s számos embert annyira megsértettek, miszerint vérző sebekkel fedve betegen feküsznek , és ami hallatlan, a házak fedeleit annyira széjjelverték és összezilálták, miszerint gerendázatuk egészen pusztán, fedetlenül áll. A szegény lakosság végkép koldusbotra jutott. Egy emberélet is áldozatul esett. Egy tíz éves fiú a jég elől egy csaknem száraz híd alá bujt, pár perczczel később a hegyekről jött a rohanó vizár s a gyerek mielőtt körültekinthetett volna, elsodortatott s a közel folyó Poprád vizébe hajtatva segélytelenül elveszett. Losoncz,jul. 3. (Hála nyilatkozat s tudósítás.) A losonczi ev. ág. hitv. esperességi tanodában múlt hó 25-én Kristófffy János tanárunk számos szülők s a nevelést pártoló urak jelenlétében 42-re menő tanítványaival második félévi vizsgát tett le, mely alkalommal tanárunk mint didactikai ügyességét, úgy 16 éven át tapasztalás által szerzett nevelői tapintatát bizonyította be, mit a hallgatók általános megelégedése eléggé tanusitván, fáradhatlan szorgalmáért köszönetét, szavazott. A hamvaiból ébredező tanodánkban ugyan, a tudvalevő losonczi tűzvész óta, csak a két első nyelvtani osztály létezett, tanítói lakok hiánya miatt, hanem a bekövetkező új tanév kezdetével a harmadik és negyedik, vagy az úgynevezett „syntaxisi“ osztály is meg fog nyittatni, mire nézve különös gond fordíttatott több, eddig a nevelői pályán működő egyének alkalmazása végett. A tisztelt szülőket azonfelül örömmel értesíthetjük arról is, miszerint ezentúl nemcsak a latin, német s magyar nyelvre különös szorgalom fog fordíttatni, hanem a tanulók franczia nyelvben, zongorában és rajzolásban is részt vehetnek. Végre nem hagyhatjuk említés nélkül Vahot Imre úr nevét, ki iskolánk részére tett alapítványa által nevét örökité, midőn ez évben két losonczi legszorgalmatosabb tanuló jutalmat szerencsés volt kaphatni; miért is a tisztelt alapitónak háláját ezennel nyilvánítja Draskóczy József, a losonczi evang. egyház felügyelője, többek kivonatára. (Közbirodalmi napló.) Bécs, julius 13. Nemourség ő kir. fensége, ki Bécsbe közelebbről megérkezett, tegnap az itteni udvarnál levő belga követ gr. O’Sullivannál ten látogatást. — Császár ő Felsége morvaországi utjából szombaton estvére váratik vissza a birodalmi székvárosba. — Gr. Rechberg ő excja a lombard-velenczei királyságbeli távolléte idejére a rábízott teendők vezetését a melléje ad latus adott ministeri tanácsos Lackenbacher úrra ruházta, gr. Radeczkynagy fő vezetése mellett. — Olmützi herczegérsek Fürstenberg Egon Fridrik landgróf jun. 27-kén pápai szentsége által praeconisáltatott. E hir már jul. 5-kén megérkezett Olmützbe. — A pénzügyministerium határozta, hogy azon adósságkövetelések, lefoglalt jószágok ellen, melyeknél a bizonyítványok valódisága kétségesnek látszik, rendes törvény útjára utasitandók. — Aristarchi főlegethet, ki M en csikorf hgnek Konstantinápolyban léte alatt többször emlittetett, külön missioban Bécsbe érkezett. — F. hó 7-kén a „Cop. Corr.“ szerint, az orosz cs. csapatok Foksárnál a moldvai határon átmentek és Oláhországba bevonultak. — F. hó 28-káig a fejedelemségek teljes megszállása be lesz végezve. — Hir szerint az Archipelagusban állomásozó két cs. k. goelette, köztük „Artemisia“ Smyrnába rendeltetett. — A semmeringi vasútvonal megszemlélésére kiküldött ministeri bizottmány a napokban Gloggnitzba megy; egyszersmind egy másik bizottmány fog kineveztetni a gloggniczi pálya leltárolt tárgyainak átvételére. — A dunai fejedelemségekből magántudósitások a következő újdonságokat közlik. Omer pasha a dunai vonalat igen nagy kiterjedésben védelmi állapotba helyezteti. Az ez iránti parancsokat m. hó 30-kan külön futár hozta Konstantinápolyból Shumlába. A bukaresti német lap, amely Gorcsakofsky parancsára egy török érdekben írt czikk miatt eltiltatott, ismét meg fog jelenni, de az időszaki iratok kiadására nézve Oroszországban fennálló feltételekhez kell magát alkalmaznia. — Várnai parancsnokká Musztafa pasha neveztetett ki. — Szilisztriába egy török szolgálatban álló poroz mérnöktiszt érkezett, azon megbizatással, hogy az Omer pasimnak megparancsolt dunapart-erősítési munkálatokat e vonalon vezesse. Szilisztria a legszilárdabb állomás a Dunavonalon, de igen elhanyagolt állapotban van. Az erőditvények az 1829-diki máj. 27. jun. 30. közti ostromkor igen sokat szenvedtek, s azóta ki nem javíttattak. — Ájul. első napjaiban Jassyba érkezett orosz csapatok jul. 5-kén az ország helyébe tovább vonultak Rumanba, hol a hadoszlopok két felé oszlanak, és délnek Baken felé, s északnak Raja felé vonulandanak. A beszállásolás csak nagyobb helységekben történik. A kozákok a kis folyókon lovakon úszva mennek át a híd két oldala felől, melyen a gyalogság megy. — A csapatoknak a Pruthon átvonulásuk előtt egy hadiparancs olvastatott fel, melyben a hadjárat a vallás védelmére szükségesnek jelöltetik. „Ha háborúra kerülne a dolog“ ez mondatik abban, h úgy az szent háború lenne.“ — A „Fr.Postz.“ a török erősségeket ismertetvén, azokról nem a legkedvezőbb rajzot adja. A szerint Widdin, a Dunánál a legfelső megerősített hely, nem egyéb elkorhadt torlasztömegnél, melyet néhány röppentyű lángba borít. Ostrom idején védelmére legalább 10,000 ember kivántatnék. Niká p oly még elhagyottabb állapotban van. Ruszjuk kívülről a Duna felől nézve fényes fehér falaival sokat mutat, de e fény már csak a belső korhadtságot takarja. Szilisztria a dunai várak közöl a legnehezebben bevehető, mégis 1829. jan. 30-kan egy hónapi ostromzár után Krasowsky unoknak feladta magát. Az orosz golyók által akkor tett rongálások máig sincsenek kiigazítva. — Varsóból írják, miszerint orosz császár ő felségét oda e hó végére várják. Az ott összevont haderő számát 70,000-re teszik. Prága, jul. 8. Hessen-kasseli vál. fej.ő k. fensége f. hó 4-kén d. u. 2 órakor Drezdából ide érkezett, s tegnap 10 órakor reggel ismét visszautazott Drezdába. Ő k. fens, ittlétét Csehországban közelebbről szerzett jószágának megszemlélésére használá. Ez uradalom főhelyére Horovitzba érkezvén 6 kir. fens, egész ünnepélyességgel fogadtatott. Ez alkalommal a felállított zenekar a hesseni néphymnust kezdvén játszani, ő kir. fensége annak az austriai néphymnusra változtatását parancsolta, melynek előadása alatt ő kir. fens.üléséről felemelkedve, az ünnepélyes fényben fedetlen fővel vett részt. Lippitzbach. A „Klagenf. Zig“ írja: Albert főhg és Hildegard főhgné ő cs. fenségeik Sziriába tett kirándulásuk alkalmával f. hó 6-kán gr. Egger Ferdinandot is Lippitzbachban legörvendetesben látogatásukkal meglepni méltóztattak; ő cs. fenségeik a hergermüvet és üvegházat megszemlélék, a parkban rövid sétát lőnek, s frisitések vétele után, a gróf és grófnétól Griffenig kisérve, estve felé a Levantvölgyön át Felső-Sziriába tovább utaztak. 17-ként cs. fenségeik St. Andraból Wolfsbergbe utaztak, megszemlélék ott gr. donnersmarki Henkel Hugo bevégzéséhez közellevő kastélyát, s reggeli után St. Leonhardon át Knittelfeldbe utaztak, miután a város cs. k. tisztviselői és képviselőinek szerencséjük volt tiszteletüket tehetni. (Külföldi napló ) London, julius 9. — A porosz koronaörökös nejével együtt tegnap este Doverbe indult, hogy ott hajóra üljön. — Azon hir, mintha a királynő tegnap szemlét akart volna tartani a spitheadi hajóhad fölött, alaptalannak bizonyult be. — Minden perezben várják, hogy a hajóhad tengerre induland. — Albert herczeg jelenleg himlőben szenvedvén, az udvarnak izlandi utazása elhalasztatott. — A hohenlohe-langenburgi herczeg ma reggel Londonból a szárazföldre utazott. — Tralee -ben O’ Connel Dániel, Fitzgerald ellenében roppant többséggel megválasztatott. Páris, jul. 9. A hadügyminiszer tegnap este szemleútjából visszatért Párisba. — A nápolyi király legközelebb Persigny gróf belügyministert a Sz. Gergely-rend nagykeresztesévé nevezte ki. — Ma érkezett távirdai sürgöny szerint, Krisztina királyné férjével együtt, Spanyolországból lővén, Bayonne-on ment keresztül. A királyné — mint tudjuk — Párisba, s innen a dieppe -i fürdőkbe szándékozik. — Dúcos tengerészeti minister jul. 5-kén Cherbourgba érkezvén , ott megszemlélte a kikötőt s az épülőfélben levő hajókat, s tovább indult Brest felé. — Az első folyamodási törvényszék ma ismét elhalasztá az Aguado-Véron- per érdemleges tárgyalását. A felebbviteli törvényszék még nem hozott ítéletet az illetőségi kérdés iránt. Hannovera, jul. 7. Koronaherczeg ők. fenségét mindjárt a kir. családnak ide visszatérte után vöröshimlő betegség támadta meg; s noha ezt aggasztó kórjelek nem kísérik, e miatt a kir. családnak Rotenkirchen vadászkastélyba menetele mégis elhalasztatott. Drezda , jul. 9. Hesseni vál. fej.ő kir. fensége Prágába tett kirándulásából ide érkezett. Kopenhága, jul. 8. A város egésségi állapotáról a hírek folyvást igen aggasztók. A nevezett napon 31 uj megbetegedési eset fordult elő, és a járványnak bizonyos korlátok közé szorítására tett fáradozások sikeretlenek. A szegényebb néposztályok helyzetének könnyítésére pénzsegélyek , meleg ételek osztatnak ki, a lakások megvizsgáltatnak, s minden lehető orvosi s más segély nyujtatik. — Az országgyűlés jövő héten alkalmasint bezárhatandja üléseit. Madrid, jul. 4. Krisztina anyakirályné elutazott, családostul a fővárosból, egyenesen Párisba szándékozván, hol Malmaisonban Josephine császárné egykori nyári lakában, melyet a 30-as években megvett, fog lakni. Útjában a franczia határokig erős katonai fedezet kiséri s védi minden netaláni megtámadás ellen, e fedezetet a királynő saját erszényéből fizeti. Ezúttal házassági tervek lennének összekötve; az anyakirálynő t. i. Munozzat második házasságábóli egyik leányát Napoleon hghez Jeromos exkirály fiához szeretné adni. Az ez iránti alkudozások már rég folynának, s még csak az volna hátra, hogy két leány között melyiket választandja. — A spanyol udvarnál e nyár végére a franczia császárnét várják látogatásra. 881 AUSTRIA, Bécs, jul. 13. „O. C.“ V. A csendőrségnek kiválólag criminalisticus tevékenységét illetőleg egykor nagy érdekű lesz föllépéseinek számát a büntetőtörvénykezés eredményeivel összehasonlitani. Ez eredmények legutolsó átnézete, mint azokat a cs. k. igazságügyi ministerium szolgáltató,az 1848—1849 éveket foglalja magában,és oly időre esik, midőn mellőzve a nyilvános hatalmaknak akkori, gyászos események által okozott bénultságát, egyfelől a birodalom több koronaországát épen nem lehetett az illető előterjesztésbe befoglalni, míg másfelől a cs. k. csendőrségi intézmény alakítása csak akkor határoztatott el, de még foganatba véve nem volt. Tehát megállható alapja a statistikai összehasonlításnak hiányzik, melyet sikerrel tenni a jövőnek marad fentartva. De megközelítőleg már most lehet némely tanulságos párhuzamot vonni. A cs. k. igazságügyministerium által közzétett büntetőjogi eredmények szerint a németolasz koronaországokban 1848—1849 ben vizsgálat alá került gyilkossági bűnesetek kerek száma 982-re ment. Ugyane bűn miatt a cs. k. csendőrség 1763 egyént fogott el; ha ebből levonunk 511-et, mennyire az e bűn miatt Magyarországban elfogottak száma megy, marad 1252; e számot azon három évre elosztva, mióta a csendőrség már teljes szervezetben működik, kerek számul 417 egyén esik, kiket gyilkosságért csendőrök elfogtak. Feltéve, hogy e bűnfaj számöszlete általában állandó maradt, — noha igen könnyen gyaníthatni, hogy a csendőrségnek puszta létezése és praeventiv befolyása lényegesen képesek minden, névszerint erőszakossággal járó bűnök keveskedésére hatni; — kitűnik, hogy a szóban forgó bűnösöknek felénél nem sokkal kevesebbet a csendőrség adott át a törvény kezébe. E mellett tekintetbe veendő, hogy a gyilkossági bűn gyakran több társak tudomása s részvevője mellett követtetik el, kiknek nyomára csak az alapos törvényszéki vizsgálat vezet, hogy különösen e bűnök gyakran áthathatlan titok fátyolába szoktak burkolódzni, s hogy azok tetemes része városokban és nagyobb zárt helységekben hajtatik végre, hol a tettes fölfedezése a biztossági rendőrségnek és rendőrigazgatóságoknak fő föladatát képezi. Még fényesebb eredményt szolgáltat a rablás rovatának bűnvádi statistikai vizsgálata. 1848 - 1849-ben e rovat, kerek számban 600 esetet tartalmazott, Magyarországot nem számítva; a cs. k. csendőrség eddig rablásért mindössze 3,138, és Magyarországot kivéve 1,979 elfogatást teljesített, tehát azóta egy év alatt mintegy 659 ilynemű törvényszéki vizsgálatot tett folyamatba. Ezen többnyire ember ember ellen s a síkföldön elkövetett bűnök a csendőrségnek a legkiválóbb alkalmul szolgálnak, képességét, mind azok megelőzésére, mind a tettesek fölfedezésére nézve, kitüntetni. Hogy az idézett számoknak valódi statistikai jelentőségük mértékét megadjuk, csak azt kell még megjegyeznünk, hogy e rovatok : hivatali hatalommali visszaélés, vallásháborítás, elvetélés, gyermekelvetés, csalás, rágalmazás, erőszaktétel, bűnösök elősegítése, koldusok, politikailag gyanúsok, postatörvények áthágói, a szolgálati jelentésbe csak 1853 második katonai évnegyedében vétettek föl, s azért a csendőrségnek e kategoriákbani korábbi működése ki nem mutatható Bűnök, vétségek, kihágásokróli jelentések, melyeket a csendőrség a törvény áthágóinak elfogatása nélkül tett a hatóságoknak, az illető szám-kimutatásokba nem foglalvák. Pedig világos, hogy a csendőrség épen e tekintetben mint az igazságnak élesen és messze látó és soha be nem záruló szeme a hatóságoknak kellő figyelmeztetések által a legsikeresb tevékenységet gyakorolja. KÜLFÖLD, Anglia London, júl. 9. Az alsóház tegnapi ülésében, mint már említek, Palmerston lord felszólítván Layardot indítványának viszsza-