Budapesti Hírlap, 1853. szeptember (204-230. szám)

1853-09-27 / 227. szám

kok ő kir. fens, érkezését. D. u. 2 ór. Károly bajor hg . kir. fens, austriai huszárezredesi egyen­ruhában , Császár Ő Felségével, rendkí­vül fényes környezettel, megérkezett; a zenekar a bajor néphymnust játszó; ők. fens, megszem­lélte a tisztelgő századot, fellépteté. Ezután a leg­felsőbb katonai tekintélyeket fogadá. — D u. 3­0 órakor nagy ebéd volt,melyre a cs. ház minden tagjai, a katonai tekintélyek és külföldi magas tisztek meg voltak hiva; a meghívottak közt volt lord W­estmor­eland is, ki a mai déli vonattal érkezett meg. Olmütz, sept. 24. (távirati sürgöny) Ma az egész második gyalog hadtest díszben állott ki, s 10 órakor 6 cs. kir. Apostoli Felségét vá­ra. Ő kir. Felsége a porosz hg. a díszszemlén tu­lajdonosi egyenruhában volt jelen. A hadtest gya­korlata félkettőig tartott. D. u. 2 órakor 6 cs. kir. Apostoli Fel­sége Prerauba kocsizott orosz császáré felsége elé, ki esti 6 órakor Olmützbe szerencsésen meg­érkezett. A város fényesen ki van világítva. Olmütz, sept. 23. Az itteni táborozásról a la­pok következő érdekes részleteket közölnek. A cs. udv.tábori lak a tábor legszélső pontján egy halmon fekszik, s mintegy 12 sátorból áll, melyek legtöbb­­nyire angol kaucsukszövettel vannak bevonva. Az ő Felsége számára készített sátor három osztályból áll, melyek fedett folyosók által van­nak összekötve ; a föld szőnyegekkel van bevonva. Ezen ő Felsége számára rendelt sátor tudomás szerint angol királyné ő felső ajándéka, és pom­pá s elegantra tüntetik azt ki. Kis távolságra hát­rább áll gr. Grün­ne alt­. fősegédtiszt sátora, mely históriai tekintetben fölöttébb érdekes, mert ez ugyanaz, melyet Kara M­u­s­t­a­fa nagyvezér az ostromlott Bécs alól futva Szobieszky és Stahre­mberg kezében hagyott; belül ezüst­ös aranyhimzetü vörös damaszttal van bevonva. Jobbra van a cs. k központi iroda, s balra b. IT e 8 z t.zn. ő excja sátra Balra a cs. sátortól van egy kis Observatorium, melyen távcső van alkal­mazva, s onnan a táborbani minden mozdulatot a legpontosabban meglátni. A tábort folyvást számos látvágyok látogat­ják, kik közt sok idegenek vannak. Benn a város­ban az érseki palota előtt, holy Felsége szállva van, csaknem egész délután a legkellemesb zene hangzik, s folyvást nagyszámú nép hullámzik a palota előtti parkban, részint hogy a zenében gyönyörködi­­k, részint hogy felséges Uralkodónk szereteti arczát láthassák, vagy a palotába be s ki­sse ő magas bnoltok és katonai tekintélyek­et közel­ről szemlélhessék. Az itt mulató idegenek közt számos orosz, porosz, bajor és szász tisztek vannak. Borszék, (Erdély határszélén) September elején.—Erdős kis országunk hírneves s a tölgyesi szoros ut szomszédságában eső e gyógyforrásánál ezerek kisértik meg évenként, gyengélkedésüket helyreállítani; a múlt kor fiai megelégedtek a für­dőnek természettől adott kincsével, a nélkül hogy a vendégek kényelmére a tulajdonosok (a ditrói és szárhegyi községek) részéről valami történt vol­na,és e körülmény elijesztő a kényelemhez szokott magasabb vendégeket Borszék látogatásától, kik nagyobbára megelégedtek azzal, ha elszállított vi­lághírű vizét honi saját teremeikben ihatták. — Az újabb időkben átlátták a tulajdonosok a hiányt s a magas kormány előintézkedése következté­ben a tulajdonos községek évenként kilencz ezer pengőforintot szántak a borszéki fürdő szépítésé­re és kényelmeire. — Ez intézkedés után remélni lehet, hogy egy pár év alatt az egyszerű borona épületek helyett, kényelmes palota­sorok emelke­­dendnek, s ez által az évenként közép­számmal egy millió üveggel szállított gyógyvíz hírneve is — használatával magasabbra fog emelkedni. Eddigi újítások gyanánt említhetők : a rendőr­ségnek pontos eljárása, az újonnan alakított séta­terek, éjjeli világítás, a fürdőhelyek jól és ké­nyelmesen lett elrendezése, és fürdővizeinek vegy­tani megvizsgálása. Mindezen újítások daczára is Borszék fürdői krónikája kezdete óta, ami állítólag 1773-ban lett volna, midőn gr. Bánffi Dénes, — gr. Bánffi György kormányzó atyja — vadászat közben valami juhászoktól vezettetett idő u­tán az idén voltak legkevesebb vendégei, mit részint a kedvetlen időjárás , részint pedig a szomszéd Moldva és Oláhországokban történt események, s az oroszoknak oda bevonulása okozhatott, mivel ennek következtében több előkelő bojár családok, — kik mindig egy tetemes részét teszik a vendé­geknek — bonn maradtak. — A társalgási szelle­met itt dicsérni nem lehet, az a kasztok elkülön­­zési rendszerének színét viseli, de egy pontban mégis a vendégek egyesültek : mindenik szokás szerint több kevesebb poharát a forrásból megitta, s naponként többször változtatott ruháiban megjelent a sétatéren,­­ bebizonyítni, hogy egyik czélja a fürdői látogatásnak, a divat túlfeszített hajhászása. r. 1. (Külföldi napló.) Hága, septemb. 19. Az állam-rendek két kamrája ma megkezdő működé­sét. Az első kamrában, az állam-rendek elnökévé kinevezett Philipse rövid, s politikai szem­pontból jelentéktelen beszédet tartott. — A má­sodik kamra megválasztá azon három jelöltet, kik közöl kell a királynak megválasztania a testület elnökét. — Első jelöltül nagy többséggel B­o­­red­ van Hogelander, az előbbi elnök, — második jelöltté Gevers van Endegiest, 26 szavazattal 17 ellen, — s harmadik jelöltté Luyben, 24 szavazattal 21 ellen, választattak meg. — Ezen választásokból úgy látszik, hogy még mindig a mérséklett alkotmányos párt bir többséggel a második kamra keblében — A ki­rály kétségkívül Boreel van Hogelan­der­t, az első jelöltet, nevezendi ki elnökké. — A luxemburgi új ministerium ekkér alakult meg. — elnök s külügyminister Simons; — bel-­s oktatásügy: Jur­ion; — pénzügy: S­e­r­v­a­i­s ; —■ igazságügy­i cultus : Wurth- P­a­q­u­e­t; — közmunká­­s hadügy : Wellen­stein. — Átalában nem igen jósolnak hosszú életet ezen kormánynak, — mivel nem hiszik, hogy a kamrában többséget nyerhessenek. Münchenből írják a „Schwab. M.“-nak. A király, kinek óhajtása, hogy az 1846 óta mindin­kább felakadozó ügye a kölni domépitőegyletnek Bajorországban ismét erőteljesen és hatályosan e­­lőmozdíttassék, legújabban ez egyletnek a neve­zett év óta többé meg nem újított igazgató vá­lasztmányát kiegészíteni elhatározta, és választ­mányi tagokká több nagybefolyású személyeket, köztük az ország legfőbb tisztviselőit maga nevez­te ki. Schneidemühl, sept. 15. Ma az itteni keresztény-kathol. község lelkésze Czerski a kis esküttszék előtt állott, azzal vádoltatván, hogy oly (keresztelési) cselekvényt végzett, mit csak nyilvános hivatali minőségben szabad teljesíteni. Vádlottt. i. m. é. jul. 25-kén egy leányt megke­resztelt, kinek anyja akkor a rom. kath., atyja pe­dig a kereszt. kath. községhez tartozott. A lel­készt az esküttszék fölmentette, főleg azon indok­ból, mivel — úgymond —­ a keresztelés nem tar­tozik kizárólag a lelkész hivatalához. Hannover a, sept. 16. A szövetségi gyű­lés által az itteni szöv.­jutalék megszemlélésével megbízott unokok, hg Radziwill és Gay-­­ i­n­g tegnap ide érkeztek. A csapatszemle hol­nap kezdődik , s a gyakorlatok e hó végéig tar­tanak. — Az itteni ministerkrisisnek elintéztetését jövő héten remélik. Reusz­egségből, sept. 16. Az itteni ország­gyűlés, mely 14-kén Gorában, elnöke Hirt bánt, törv.­széki tanácsos által hosszabb elnapo­lás után ismét megnyittatott, most mindenekelőtt arról tanácskozandik, honnan teremtessék elő a folyó évre megkivántató 20,000 tallérnyi elkerül­­hetlen öszveg ? Stuttgart, sept. 16- Az „Ulm. Schnellp.“ szerint eddig csak két württembergi rendtag lépett fel panaszszal a szöv­gyűlésnél ezen ország kor­mánya s törvényhozása ellen, t. i. Löwenstein­ig és Wall­er­stein. — Hallomás szerint a kormány elhatározta a kivégzéseknél az eddig használt pallos helyett a nyaktiló behozatalát. — Sept. 18. A „Beobachter“ szerkesztője a kormány megsértésének vádja miatt esküttszék elé idéztetett. Ez az első eset, hogy a kormány a lap lefoglalásán kívül vádemeléshez is nyúl. Hersfeld, sept. 17. Tegnap itt Auf­­fahrth­orsz­­án, egy előadó, egy kiadó, 3 csend­őr és egy rendőrszolga kíséretében Ber­lit re­ál oktatónál igen szigorú házmotozást tartott, mi­nek azonban igen kevés eredménye lett. Aar mellől, septemb. 15. A szöv. tanács G­o­u­n­d­i­e Györgynek Pennsylvaniából (tulaj­­­donkép baseni eredetű) északamerikai consulnak Zürichben, az exequaturt megadta. Úgy látszik, hogy Goundie ura schweizi viszonyokban ki­merítő tapasztalattal bírván, a berni uniós követ­nek fontosabb tárgyakban tanácsosául fog szol­gálni, szolgál, hogy politikai elégedetlenség sehol sem szolgált okul, hanem a kiköltözési kedv egysze­rűen az ipar és kereskedésben fölébredt új szel­lemmel egyenlő lépést tartáshozi kedv hiányából ered; itt-ott elszegényedés is lehet az ok; de egészben véve a magyarnak oly kevéssé jut eszébe a kivándorlás, mikép a más tartományokbóli szá­mos kivándorlás hire nagy rászalással fogadtatott, mely hírnek egyébiránt szándékos eredete senki előtt sem lesz titok. AUSTRIA, Bécs sept. 25. Az „Austria“ írja : A ke­­resk. és iparkamrák évi jelentéseiben gyakran találni az utak rész állapotáról megjegyzéseket, melyek a tényállás kipuhatolásakor részint túlzot­tak , részint valótlanoknak bizonyulnak be, s nem ritkán az illető járási hatóságok részéről re­­clamatiokat idéznek elő. Nem lehet föltenni, hogy a keresk­­kamrák szándékosan vegyenek fel évi jelentéseikben túlzott vagy alaptalan panaszokat, és tétessenek sajtó útján közzé. Azokat szemláto­mást tudósítóik adataiból merítik, ámde az a­­datokat előbb pontosan meg kellene vizsgálniok és válogatniok , mielőtt évi jelentéseikben hasz­nálják , melynek a kamrakerület kereskedelmi és ipari állapota hű előadásának kell lennie. Túlzá­sokra semmi szükség, a létező bajokon segítés kieszközlése végett; elég arra a tényállás egy­szerű előadása. — , ,. C.“ Külföldi lapokban közelebbről a­­zon hír volt olvasható , „hogy Magyarországból ezrek vannak útban Amerikába.“ Noha ez adat túlzott voltáról előre meggyőződve lehetett kiki, mégis nem mulasztatott el annak pontos vizsgáló­dás tárgyává tétele, melynek eredménye most előttünk fekszik, s azon újsághír teljes alaptalan­ságát bizonyítja. Ugyanis Magyarország összes közigazgatási kerületeiben a kivándorlási esetek csak igen ritkán fordultak elő , és pedig a po­zsonyi helyi, osztályban négy, s ebből is egy az ez iránti folyamodását visszavette; a pestbudai helyi, főnökség mindössze ö­t ily folyamodvá­nyokról tudósit; a sopronyi közig. kerületben 23 kivándorlási folyamodvány adatott be, s mind­nyájok kérelme teljesittetett is, de csak néhá­ny­an használták az engedélyt, s azok is olya­nok , kik Amerikából kereseti biztosítást kaptak. Végre a kassai osztályból három e­­gyén vándorolt ki, s e szerint az állító­lagos „tömeges kivándorlás Amerikába“ mind­össze alig megy harmincz egyénre. A levelező alkalmasint azon néhány száz tótról hallott vala­mit, kik az idei tavaszon az északi megyékből el­költöztek, s kincstári jószágokon megtelepedésért folyamodtak, s ebből alakítá élénk fantáziája a fennebbi mesét. Egyébiránt még ezen kevés számú kivándorlási eseteknél is megnyugtatásul KÜLFÖLD. Anglia, London, sept. 21. Tegnap óta a keleti kérdés, vagy­is inkább az ezen kérdés iránt itt létező zavar s bonyodalom új stádiumba lépett. Ugyanis a „Morning-Post“ egy Bécsből 19-ről kelt oly tartalmú távirdai tudósítást közöl, mi­­­szerint egy értekezleti ülésben, a hatalmasságok közt némi meghasonlás támadt. Austria nem csatlakozván tökéletesen a két nyugati hatalmas­ság azon javaslatához, mikép egy collectiv-jegy­zékben a szultánnak biztosíték nyújtassék, Orosz­ország jövőbeli beavatkozásai ellen. B­u­o­­ gróf kijelente, mikép a Drouin de Lhuys által beadatott jegyzék­terv nem sürgeti eléggé az el­fogadást. Bruck báróhoz oly tartalmú erélyes utasítások küldettek, mikép a körülmények nem engedvén meg az együttes működést, mindegyik hatalmasságnak szabadságában áll, oly biztosíté­kokat adni, minőket czélszerűeknek vél; azonban mindenekelőtt szükséges, az eredeti jegyzéknek a porta részérőli elfogadtatásához ragaszkodni. Az értekezlet az ügy helyzetét Konstantinápoly­ban igen komolynak tekinti. — A „Chronicle“ - hez Bécsből ugyanily tartalmú távirdai tudósítás érkezett. — A „Morning-Post“ ma többek közt így nyilatkozik : — „Arról értesültünk, mikép az orosz császár a négy hatalmassághoz egy oly ok­iratot küldött, mely Angolországban mindenesetre mély bámulást gerjesztett. Míg a czár hosszasan indokolja a porta módosításainak elvetését, egy­szersmind maga a bécsi jegyzékről is világosan nyilatkozik. — E szerint ő e jegyzéket ugyan­azonosnak tekinti a híres Mencsikoff féle jegy­zékkel. Törökországnak tehát igaza van, midőn nem akarja aláírni a bécsi jegyzéket, miután azt az orosz császár nem az ő felfogása szerint magyaráz­ta.—A módosítások szükséggé váltak, s azoknak Oroszország általi elvettetése bizonyos tény. Mi következik ebből ?Vajjon a nyugoti hatalmasságok kevesebb el­szántságot fognak - e tanusitni,mint O­­­roszország? — Palmerston,Russell s Clarendon lor­dok oly férfiak , kik Angolországot a kötelesség pályáján tudják vezetni, s szorosan szövetkezvén Francziaországgal, mely Napóleonnak uralomra jutása óta velünk szives egyetértésben maradt, a szerződések szentségét, s szövetségesünk füg­getlenségét erélyesen fentartandjuk.“ A „Chro­nicle“ ugyanily tartalmú tudósításokat közöl; — azonban okoskodását nem oly kérkedő declama­­tióval végzi, mint a „Post“, hanem inkább újólag reményét fejezi ki az iránt, hogy a békés alkudo­zások tovább fognak folytattatni. — A „Times“ ma idézi a „Grbobe“ azon teg­napi nyilatkozatát, mikép a „Journal des Débats“ közlése, a legújabban Stratford lordhoz kül­detett sürgöny tartalma iránt, nem egyéb hírlapi kacsánál, s a nyilatkozatot azon hozzátétellel erősíti meg, mikép Reeves úr csupán igtató a privy-council - nál,de a kabinettel semmi összeköttetésben sem áll, s ezért nem is szolgál­hat diplomatikn­ ügynök minőségében. — A,,Post“ és „Chronicle“ által közlött tudósításokat a „Ti­mes“ nem említi. — Ma a börzén már a „Post“ s „Chronicle“ közlései következtében is nyomasztó hangulat uralkodott. — De még nyomasztóbbá téve e han­gulatot a „Times“ azon közlése, mikép azon esetre, ha Angolország háborúra határozná el ma­­­gát, épen nem számíthatna Francziaország támo­­­gatására.­­ A „Globe“ azt véli ugyan, hogy a bécsi jegyzéknek az orosz császár által adatott magya­rázat komoly aggodalmakra szolgáltat okot, mi­vel ez által most az ügy szintoly bonyolulttá lett, mint a diplomatiai értekezletek kezdetén volt, azonban mégsem mond le azon reményéről, mi­kép a béke fönn fog tartatni. fegyelem által kiképzett, és kötelesség­érzet ál­tal lelkesített férfiak, kik a béke közepett - midőn az önzés rendesen mindent el szokott pu­hitani, az önmegtagadásra támaszkodó honsze­retetet és a gazdagság megvetésén alapuló dicső­­­ségvágyat megőrzik?­­ Ez az, mi a hadsere­geket mindig a becsület szentségévé tévé. Ezért mindaddig, mig a béke tart, — érzület-közös­ség, — mondhatnám némi közszellem létezik köztünk s az idegen seregek közt; mi szeret­jük s becsüljük azokat, kik saját honukban úgy éreznek s cselekesznek mint mi, s szerencsénk­nek tartjuk bajtársaink s testvéreink gyanánt fo­gadhatni őket mindaddig, mig a politika őket el­lenségeinkké nem teszi. Fogadják önök, barátim, dicséretem mellett, jó maguk viseletéért, köszö­­netemet is, ama ragaszkodásért, mit irántam s a császárné iránt tanúsítottak. Számítsanak szere­­tetemre s higyék el, mikép ama dicsőség után, miszerint egy egész nép által háromszor válasz­tattam meg, semmire sem lehetnék büszkébb, mint arra, hogy ily férfiakat vezérelhetek “ A császár ezen szavai lelkesült éljenzésekkel fo­gadtattak. ” Ma a „Constitutionnel“ következő jegy­zéket közöl : „Tudjuk, mikép a díván által a bécsi jegy­zékben javaslott módosítások haladéktalanul kö­zöltettek azon követek értekezletével, kik e jegy­­­zéket szerkesztették. Az értekezlet tüstént ta­nácskozott ezen módositásokról, miket nem fo­gadott el. — Sept. 4-én Bécsből egy futárt kül­dött válaszával Konstantinápolyba. Ezen választ oly közlések kisérték, melyeknek az volt czéljuk, hogy a portát rábírj­ák a bécsi jegyzéknek változ­tatás nélküli elfogadására. Jólértesült személyek állítása szerint hihető, mikép a porta, mielőtt a bécsi értekezlet közlései iránt nyilatkoznék , be­­várandja a Páris és Londonból érkezendő taná­csokat. Ezen tanácsok csak múlt szombaton kül­detvén el Konstantinápolyba a Triton gőzös útján, a díván csak September végnapjaiban fog újólag tanácskozhatni a bécsi jegyzékről. E szerint ezen tanácskozás eredménye October első napjai előtt nem igen juthatand köztudomásra.“­­ Ugyane lap egy másik jegyzékében alap­talannak nyilvánítja némely lapok azon közlését, mintha a bécsi értekezlet azért ült volna újra össze, hogy jegyzékének újabb szerkezetén dol­gozzék. Szerinte az ily újabb szerkezetet mind Török-, mind Oroszország helyeslése alá kellene terjeszteni, s ez által kettős nehézség idéztetett volna elő. A bécsi értekezlet csupán annak meg­fontolása végett ülhetett újra össze,hogy mit kell tenni a jelen helyzetben, miután a porta a jegy­zékben módosításokat javaslott.“ 1278 Francziaország,­ Pár­is, sept. 21. A császár tegnap szemlét tartott a párisi sereg 3-dik hadosztálya saver­­sailles - i lovasság fölött. A szemle után a ka­tonaság három oldalról nagy négyszöget képezett, melynek negyedik oldalát a császárné kocsijai, s roppant néptömeg képezék. E négyszög közepén a tisztek összegyűltek, s a császár közepettük foglalt helyet. Ő felségét számos táborkar kör­­nyezé, melyben több austriai, angol, piemonti s hollandi tábornokok tűntek föl, kik mindnyájan kormányaik által küldettek. A császár, kinek jobbján Napoleon herczeg, s balján Jablo­­n­o­w­s­k­i herczeg, austriai tábornok állottak, következő beszédet tartott a katonasághoz : „Tisztek, altisztek s katonák ! — Azon perez­­ben, midőn a satory-i tábor szétoszlatik, önök­nek egész megelégedésemet nyilvánitni akarom. Ama három hadosztály, mely egymásután a tá­borba szállott — a fegyelem s testvériség szelle­mét, s a katonai pálya iránti ama szeretetet ta­­nusitá, melyek a nagy nemzetekre nézve annyi­ra szükséges katonai szellemet fentartják. Való­ban ki támogatá a birodalmakat nehéz időkben ? — Nemde ezen fegyveres, a nép kebléből vett, a Törökország. Konstantinápolyból f. hó 15 ről ír­ják, miszerint Hadzsi Izzet pasha, volt tri­­polii főkormányzó (Berberiában), belgrádi kato­­­nai kormányzóvá neveztetett ki Besszim pa­sha helyébe, ki egy kis kerületbe tétetett át.­­ A „Courr. de Constant.“ szerkesztője Duvi­vie­r a porta parancsára állomásáról le­lépni volt kénytelen, mivel Oroszország ellen durva modorban lépett fel. — Az „Oss. triest“nak Skutariból (Alba­nia) f. hó 13-ról írják, miszerint legközelebb egy franczia alconsul fog kineveztetni Felső-Albánia számára, mint múlt évben Boszniában történt hasonló kinevezés. 40 év óta Francziaország sem Skutariban sem Boszniában nem volt képviselve. A „Presse“ egy levelezője szerint az ulemák ismeretes viharkérvényükben kijelentették, hogy a háború költségeit ők viselendik. Továbbá, hogy ha bizonyos h­atáridőig(a bairam-ünnepig)a szultán magát háborúra el nem határozza, trónja más mél­tóbbnak fogna átadatni. Ez nem más, mint Ab­­dul-Azig, a szultán testvére, ki egészen az ó­­török párt kezében van. A harczi párt a diván­­­ban el lenne határozva, az angol és franczia flot­tákra, ha erőszakkal akarnának keresztülmenni a Dardanellákon, az erősségekből lövetni. Távirati sürgönyök. Páris, sept. 24. a császár tegnap Lillébe érkezett. Berlin, sept. 24- Orosz császár ő fels. fő­segédtisztje és Bobyl­off vezérőrnagy, ide ér­keztek.­­ sept. 24. Az új éjszakamerikai követ Broom Washingtonból ide érkezett. Alexandria, (Egyptom) sept. 20. Az al­­király a csekély aratás miatt a gabnakivitelt folyó hó 28-kától fogva megtiltotta. Az idegen főcon­­sulságok e tilalom hatályának dec. 1-ső napjáig elhalasztását indítványozták. Bécs, sept. 24. Agio: arany 157/s ezüst: 10% Bécsi börze September 26-ról. Status kötelezvény 5°/o .... 92V* dto 4% .... 82­16 dto 4 — 1839-ki sorsjegyek 250 fitos . 135 V* 1834-ki „ 500 ... . — Bankrészvény darabja .... . 1330 Éjszaki vaspálya 1000 fitos . . 2215 Bécs-Gloggnitzi 500 fitos . 834 V* Dunagőzhajózási részvény . . 653 Amsterdam 100 tallér .... . Augsburg................................... . 110% Hamburg 100 boo tallérért . 82 % London 1­0t sterlingért . . . . . 10,51

Next