Budapesti Hírlap, 1853. november (257-281. szám)

1853-11-19 / 272. szám

* Az ifj. Obrenovics Milos hg tegnapelőtt f. hó 17-kén vaspályán ide a fővárosba jött, itt mu­tatása azonban úgy látszik csak ideiglenes. * Egy előfordult eset alkalmával a legfelsőbb törvényszék határozta,hogy a feddés habár elöl­járótól kerüljön is, csak illedelmes kifejezésekben,de nem kisebbitőleg s gyalázó szavakkal történhetik. (Közbirodalmi napló.) Bécs, nov. 17. B. Kulm­er ő excja, főleg az 1848-diki esemé­nyek óta, hazaszeretetéről ismeretes, és a császári házhoz ragaszkodásáért általánosan tisztelt egykori minister s mostani birodalmi tanácsos múlt éjjel ty­­phusban élte 46-ik évében meghalt. A temetés szombaton délután menend végbe teljes csendben.­­ Az austriai véghelyekre folyvást nagyszá­mú török alattvalók érkeznek a dunafejedelemsé­­gekből, kik Gortsakoff­ág parancsa következ­tében a fejedelemségeket elhagyni kényszerültek. Az austriai hatóságok részéről ezen egyének bizo­nyos helyekre szóló tartózkodási jegyeket kapnak határozott időre, mely esetről esetre meghosszab­bítható. — Bukarestből 12-ikéről írják, miszerint 19- ére erős orosz beszállásolás volt bejelentve. Az o­­roszok e napon állomásukat Oltenizzánál el nem hagyták.­­ Egy nov. 13-kai belgrádi levél szerint az uralkodó fejedelem azonnal Omer pasha felszólításá­ra a török seregeknek engedendő átmenet végett, futárokat küldött Konstantinápolyba, Sz. Pétervárra és Bécsbe. Úgy látszik, a szerbek a törökök szándé­kolt bevonulását fegyveres kézzel ellenzendik. — Nagyszámú szerb hadcsapatok irányoztatnak a bos­­nyák határszél felé. — Konstantinápolyból f. hó 7-éről érkezett tudósítás szerint a porta büntetésseli fenyegetés a­­latt azon parancsot adta ki, miszerint semminemű, bármily lobogót viselő hajónak a Bosporus közelé­ben levő hajóhad mellett horgonyt vetni nem szabad.­­ Egy csernovitzi levél szerint nov. 10-kén Gierkába Morvaországban egy 100 fogoly török­ből álló szállítvány érkezett. Más városokba is állí­tólag érkeztek fogoly­szállítványok. Az Osten-Sa­­cken féle hadtest 9-kén három ponton ment a Pru­­thon keresztül. Egyelőre még csak kisebb — több­nyire lovasságból álló — hadosztályok keltek át. A főhadiszállás nov. 12-kén Jassyban volt felütendő. — Az új törvényszéki politikai felosztás kö­vetkeztében Csehország 13 kerületre osztatik fel. — A „Präget Zig“ azon közlése, mintha ott ( T)-----O— cs . utóbbi napokban számos kivándorlók utaztak volna keresztül, tévedésen alapult; a vélt kivándorlók munkások voltak, kik valamely vasútnál munkát kerestek. Mint már ismételve hivatalosan is je­lentve volt, a kivándorlási kísérletek Csehország­ban idén csak igen csekély számban fordultak elő. * Milano, nov. 12. A „G. di Mil.“ a lom­­bard-velenczei cs. k. liquidáló bizottmány hirdet­ményét közli, melyben 72 politikai menekült, kik­nek jószágai lezároltattak, név szerint felsoroltatik, a magánszemélyek, kiknek az e tárgyban kibocsá­tott rendeletek értelmében, a lezárolt jószágokra igényeik lennének, felszólíttatnak, hogy azokat 90 nap alatt érvényesítsék, különben e határidő eltel­te után azok tekintetbe vétetni nem fognak. — Egy hivatalos rendelet kötelességévé teszi a háztulajdo­nosoknak, hogy házuk kapuját a belvárosban 12, a külvárosokban 10 órakor éjszaka bezárják. * Temesvár, nov. 14. Tegnap ment végbe az Ő Császári Felsége által tem­sván g. n. e. püs­­­pökké kinevezett archimandritának Maschire­­vits S. urnak ünnepélyes beigtatása, melyhez Ő Felsége cs. k. biztosul polg. és kat. kormányzó gr. Coronini altábornagy ur ő excellencziáját kü­ldé ki. * A „Temesv. Zig“ írja­ .Brassóban csodál­koznak, hogy az ágyuk döreje még oláhországi la­kosokat nem hozott Erdélybe. Ki elől fusson az oláh­országi lakosság ? Hiszen épen a törökök azok, kik­hez rokonszenvvel fordulnak, és a német lakos Oláh­­országban csendes neutrális ember, ki a törökök és oroszok közti harczot magukra bízza. (Külföldi napló.) Páris, nov. 13. Kis­sel­eff múlt szerdán nyújta át Drouin de Lhuys külügy­ministernek a Nesselrode­­féle jegyzék másolatát, egy oly értekezlet folytában, mely két egész óráig tartott. — Az európai congressus eszméjének semmi kilátása sincs valósulásra. Hírszerint főleg Mor­­n­y, a béke határozott párthive­l igyekezett ezen eszmét népszerűsitni, s ezen ünnepélyes alkalommal kétségkívül ő képviselte volna Francziaországot. — Az austriai, dán és szász követek 14-től kezdve öt napra, K­i­s­s­e­l­e­ff pedig 18—22-re vannak meghiva Fontainebleauba. — Mint mondják, V­e­r­y­pasha szintén ugyanakkor leend­ett. Cowley lord és lady az udvarnak egész ott tar­tózkodása idejére hivattak. — Hirszerint Bal­ab­iné, orosz államtaná­csos, s előbb Konstantinápolyban volt követségi titkár, legközelebb a párisi orosz követség személy­zetéhez fog csatoltatni. — Az úgynevezett külföldi levelezők ügye véglegesen 19-én fog a semmisítő­ törvényszék előtt tárgyaltatn­i. — Párisban már előkészületek tetetnek, a téli évszakban adandó mindennemű ünnepélyekre. Kü­lönösen Drouin de Lhuys szándékozik igen nagyszerű ünnepélyt adni. — A hadügy-ministerium hotelében felállított kápolna tegnap szenteltetett föl. — A szépművészetek akadémiája szombaton töltendi be az elhunyt Dumont helyét. A bizott­mány által ajánlott jelölt k : Nieuwe kér­ke gróf, s Moskowa herczeg. Az akadémia ezekhez még T­e­x­­­e­r t tévé. — Az úgynevezett Hippodrome- s O­­­péra-Comiq­u­e-féle ügyekben, a védbeszédek holnap ismét folytattatni fognak; úgy látszik, hogy holnapután este meg lehetene hozni az ítéletet. Brüssel, nov. 14. Chimay herczeg nejé­vel együtt a francziák császárja által meghivatván, hogy kilencz napot a fontainebleaui kastély­ban töltsön, múlt szombaton oda elindult, miután előbb a királynál magán-audientián volt. Berlin, nov. 15. Gr Schweinitz, és K. Kerssenbrock első kamrai követek bizomá­­nyaikat letették. — A ,,C. B.“ szerint M a n t­e u­ff e 1 a kam­rákat megnyitó beszédében az első kamra újjáala­kításáról is teend említést.­­ Ide érkezett tudósítások szerint Német­alföldön a Gus­ztáv-Adolf egylet egy főegylete alakult, mely szintúgy a németországi­hoz csatlakozik, mint a brüssel-antwerpeni főegy­­let. A ministeri „Preuss. Corr.“ így ir: ,,A végleges tanácskozás alá még nem került közsé­gi rendről hallani, hogy Westphalia köz­­­ségi és városi rende iránti terv jelenleg az állam­­ministerium előtt forog szőnyegen.“ — Posenben most egy esküdtsz­éki ítélet nagy figyelmet gerjeszt. Múlt tavaszszal egy 16 éves lengyel gymnasiumi tanuló nagybáty­ját, a brzesinskii főesperest, egy gyilkos eszközzel hátulról megtámadta s néhány, szerencsére nem ha­lálos sebeket ejtett feje hátulján. Ez ifjú tegnap állt az esküdtszék előtt, a vád gyilkossági kisér­letre szólt s egy orvosi bizonyítvány az ifjú bűnös feltétlen beszámíthatóságát nyilatkoztatta ki. A szá­mosan egybegyűlt közönség feszülten várta a s­ú­ly­os ítéletet, s az ítélet fölmentetését m­ondá ki, mert egy más orvos azon véleményét fejezte ki, hogy az ifjú ember nemi kifejlődése idejét éli, mi­dőn ifjú emberek néha őrült tetteket követnek el s teljességgel nem esnek beszámithatás alá. — Berger vezérőrnagy vette át a porosz hadsereg kat. tanügyének vezetését ideiglenesen Radowitz tbk felgyógyulásáig. München, nov. 12. Az „A. Postr.“ szerint a legközelebbi országgyűlés elé egy megszigorított sajtótörvény fogna terjesztetni. Kassel, nov. 10. Hallomás szerint az első ka­i­rai választmány többféle változtatásokat java­solt az 1852-diki oetrogált alkotmányban. Legfon­tosabb, miszerint az államszolgákra vonatkozó feje­zetben, azoknak önálló, s minden önkény ellen biz­tosított állása tekintetéből az 1831-diki alkotmány­ban foglalt határozmányok mind átvétettek. A mi­­niszervádolást illetőleg az eddigi tapasztalás alapján pontos határozmányok hozattak. A rendi beleegye­zési jog új törvények kibocsátásánál, más német al­kotmányok példája után, bővíttetett; a kormány dispensationalis joga csak az 1831 előtt kiadott tör­vényes szabályokra szorittatott, s végre kimerítő javaslatok tétettek az államháztartásra nézve.­­T—Nov. 11. Hassenpflug minister már annyira felgyógyult, mikép újra az ügyeknek szen­telheti magát, s elhagyhatja szobáját. A vizsgálatot a rajta elkövetett bántalom tárgyában az itteni fe­­lebbezési főtörvényszék, mint ily esetekben egye­düli illetékes bírósága a kurhesseni előkelőknek, gr. Y­senburg ellen már folyamatba tette, így jelenti a „Frankf. Postz.“ Weimar, nov. 5. Az iskolatanítók anyagi helyzetének javítására az országgűlés 8000 tallért szavazott meg. Hannover a, nov. 11 A hog.i­ tart gyűlés nagy választmánya egy 8-kán tartott ülésben elhatározta a szöv. gyűlés előtt panaszt tenni. Turin, nov. 11. A helyhatóság a csendnek éjjeli 11 órán túli zene, ének vagy lármával­ hábo­­ritását eltiltotta. — A ,,G. Piem.“ közli a senates és 2-dik kamra tagjait egybehívó rendeletet, a parlament­nek f. hó 14-re kitűzött újra megnyitására. — A „Bilancia“ szerint a genuai utczákon mindszent napján számos őrcsapatok jártak , mire a munkások demonstratiója adott okot, kik M a z z i n , anyjának sírjára koszorúk és virágokat raktak. Genua, nov. 8. Amália özv. királyné ő fel­sége, és Joinvilles Aumale herczegek ő kir. fenségeik, tegnap „Euridice“ spanyol fregat fede­zetén Spanyolországba elutaztak. Nemours hg. o k. fens, ma utazik el. Palermo, oct. 20. Az egésségügyi hatóság a szardíniai kikötőkből jövő érkezményeket azon okból, mivel ott a gyanús helyekről jövő hajók a­­zonnal szabad közlekedésre bocsáttatnak , 7—10 napi vesztegzár alá vetette. Roma, nov. 9. Pápa ő­szentsége a niceai ér­seket, Sacconio főm, ki jelenleg apostoli nuntius a bajor k. udvarnál, hasonló minőségben a franczia császári udvarhoz kinevezte. Madrid, nov. 6. Kl­e­n­d­i­z a b­a­l temetése nagy pompával ment végbe. Hat egykori minister­­elnök emelte a koporsólepel szögeit A mostani mi­­nisterelnök tiszttársaival, és minden főhivatalnokok, követék a menetet. — Sandoval helyett B­a­y a­m o marquis ne­veztetett ki mexicói követté ; Sandoval Turinba megy. Móra spanyol consullá neveztetett ki Lon­donba. — Madridból Parisba érkezett távirati tudó­sítás szerint Narvaez­­nagy nov. 8-án audien­tián volt a királyné ő felségénél. 9-kén Ar­anjuezbe utazott.­­ Egy cadixi lap tudni akarja, hogy az elein­te a görög archipelagusra rendelt spanyol hajócsa­pat a spanyol partok és azori szigetek közt czir­­káland, s időnkint Lizbona és Cadixot is megláto­­gatandja. Kopenhága, nov. 12. „Flyveposten“ írja: Hire jár, hogy a schleswigi rendi gyülés feloszlatta­­tott volna. A „Dagbladet“ is hoz egy közlést Ysen­burgból nov. 9-ről, mely szerint ott a rendek fel­­oszlattatását várták A néhány nap előtt közlött mi­nisteri irat következtében 9-ben 23 rendigyűlési tag egy nyilatkozványt adott be. New­ York. Az Alta California egy hosszas czikket közöl a tervezett sonor­ai expe­­ditióról; szerinte, ezen expeditió határozatlan időre elhalasztatott, s ha megtörténnék is, semmi esetre sem fogná maga után vonni a Mexicóvali há­borút. Ellenben a „Herald“ magánlevelezője hatá­rozottan állítja, hogy az expeditió már szervezve van, s hogy két hét múlva, 200 főnyi csapat indu­­land el, W­a­­­c­k­e­r Vilmos vezérlete alatt. A fő­nökök már alkotmány­tervet is fogadtak volna el, „a s­o­n­o­r­a­i köztársaság“ számára, s oly kölcsönt is vettek volna fel, mely­et egyesült államokhozi csatolás alkalmával fizettetnék vissza. Az expeditió ürügylett czélja, az indiánoknak a sonorai bányák­­beli kiűzése lenne. 1516 K­ÜLFÖLD. Anglia, London, nov. 12. A ,,Times“nak New- Yorkból oct. 29-ről így írnak : „A kabinet most már csak névvel létezik, s valósággal puszta ható-rom. Alig találunk rá példát ezen, vagy bármely más ország históriá­jában, hogy valamely kabinet háborútlan nyuga­lom korszakában, pusztán saját ügyetlensége mi­att emöljék össze, mint ez jelen kabinetünkkel történik. Oly mérséklett volt itt a politikai han­gulat, mikép Pierce tábornok kormányzásának első heteiben, még ellenségei is, ha ugyan voltak ilyenek, tartózkodtak, politikája ellen megrovást fejezni ki, mivel mindig azt hitték, hogy mindazt, mit tett, vagy nem tett, alaposan okadatolha­­tandja. Azonban csalatkoztak. A kabinet hihető­leg a congressus összeüléséig, vagy talán kissé tovább is fennálland. Azon kérdés fog ott eldöntet­ni, hogy váljon egy, csupán történetesen hata­lomra jutott kis töredék, mely a Washingtonban ülésező egyénből áll, absorbeálhatja-e egy 25 millió lakossal bíró államnak minden kiváltságait. Az országban a hangulat naponkint ingerültebbé, a pártok boszúsága naponkint nagyobbá lesz. E­­gyetlen részrehajlatlan polgár sincs többé, ki az elnököt védelmezné. Ezen hangulat jövő hétfőn fog először nyilvánosan kifejeztetni. Már több ezer tisztességes kereskedők támogatnak, s írtak alá egy oly meeting tartásáról felszólítást, me­lyen a kormányzóli vélemények fejeztetnének ki. Noha a demokrata pártnak a legközelebbi con­­gressusban, mindkét házban nagy többsége leend, mégis bizonyos, mikép mindkét házban számos tagok az elnök ellen fognak föllépni. Még igen kétséges, ha vájjon ez utóbbi a képviselő­házban csak tisztességes minoritást is tudand-e magának szerezni. Még kevésbbé hihető ez, a sanatust il­letőleg. Talán 10 oly senator sem fog találkozni, ki az elnök mellett emeljen szót. Az első vita ak­kor következend be, midőn az elnök által kine­vezett hivatalnokok megerősítése kerülend sző­nyegre. Köztudomásilag az alkotmány értelmé­ben, e kinevezéseket a senatus megerősítése alá kell terjeszteni. Már pedig az elnöknek azt vetik szemére, mikép­­pen a legkevésbbé alkalmas e­­gyéneket választó meg hivatalnokokká. Ezen el­járás által a senatorok sértve érzik magukat. — A pénzügyi világ ismét derültebb, félelme las­­san kint enyészni kezd. Legközelebb több millió dollár érkezett az ország belsejéből, állam­ köte­lezvények vásárlása végett, s a sokáig elrejtett tőkepénzek mindenfelől a vásárra hozatnak.“­­ A „Times“ épen nem kedvezőkig nyilat­kozik az orosz császár manifestumáról, az európai béke tekintetéből. „Azonban­ — úgymond — „ha az ügyek a Dunánál valóban úgy folynak, a­mint nálunk hajlandók hinni, ezen okirat fölösle­ges leend; mivel nem hihető, hogy a török sereg ily rendkívüli pályán megállapodjék; vagy hogy ekkér folyvást csaták történjenek, szabályszerű háború folytatása nélkül. Nem tudjuk, mennyi hitelt adhatunk a hozzánk érkezett váratlan tu­dósításoknak. Hogy Gorcsakov a herczegnek parancsa volt, minél tovább védállásban maradni, ezt fel tudjuk fogni; de az lehetetlen, hogy ő egy csekély számú haderőt szándékosan kitett volna a nagyobb haderő általi visszavezetés veszélyének, vagy hogy önkényt fogadott volna el megveretést. Ha 20—30,000 török erőt vett volna 30—40,000- ből álló orosz sergen, akkor tagadhatlan, mikép e két ország ereje nem olyan, minőnek azt Eu­rópa, s maguk a harczfelek hitték. Ha Orosz­ország valóban alább állana, vagy csak ke­véssel állana fölebb Törökországnál, katonai erő tekintetében, Európa politikáját ezen sa­játszerű átalakuláshoz kellene illeszteni. — Mi újólag bevalljuk, hogy nem vagyunk képesek hi­telt adni ily tüneménynek. A tények rövid időn kifejtendik a dolgot.“ Francziaország, Páris, nov. 13. A párisi lapok mindnyájan közüik a „Times“ azon sürgönyét, mely szerint Omer pasha újabb felszólítást intézett volna Gorcsakoff herczeghez, a fejedelemségek el­hagyása iránt. A „Pays“ s a „Constitutionnel“ e tényből azt akarják következtetni, mikép a török sereg kétségkívül eldöntő előnyöket nyert, mivel különben a török fővezér nem léphetett volna föl ily ultimátummal. Sőt a „Constitutionnel“ hatá­rozottan állítja, mikép egy orosz hadtest, melyet Dannenberg tábornokénak hisznek, a i­d­d­in­s Bukarest közt a törökök által megveretett. Azonban ezen következtetések s közlések nem egészen hitelesek. — A ‘,Pays‘‘ Oroszország haderejéről és se­gélyeszközeiről többek közt következő érdekes adatokat közöl : „Oroszországban jelenleg kétféle sereg léte­zik : t. i. a rendes, vagy úgynevezett nagy had­működési sereg, a­mely nagy európai expedi­­tiókra van rendeltetve, melyet a kormány a biro­dalomnak bármely pontjára küldhet, s a­mit csupán átalános haderő tekintetéből lehet más helyre tenni át. Ezen sereg Napoleon és Bis­­mark tábornok rendszere szerint van szervezve, s azt jól meg kell különböztetni ama rendes ka­tonaságtól, melynek helyi rendeltetése van, mely városok s erősségekben van helyőrségen, vagy valamely külön hadra, minő p. o. a kaukázusi háború, alkalmaztatik. Ide járul még a rendetlen katonaság, mely szolgálat végett gyüjtetik össze. A nagy hadműködési sereg hadtestei mindennel ellátvák, mi a hadjáratra megkivántatik; e nagy hadsereg, melynek tartaléka hadtestét a testőrség s a gránátosok képezik, összesen 368 zászlóalj-, 468 lovas­ század- s 996 ágyúból áll. A rendetlen hadtestek, s a kaukázusi sereg nem foglaltatnak benn ezen összegben. A nélkül, hogy ezen had­testek szám­erejének pontosabb, s minden esetre igen nehéz vizsgálatába bocsátkoznánk, minden esetre el kell ismerni, mikép Oroszország képes. 450,001) főnyi gyalogság- s lovasságból álló dis­­ponibilis sereget állítani táborba , 996 ágyúval. Ezen kívül még a tartalékhad, a­mely a kozáko­kat, a császári testőrséget, s a porosz landwehr rendszer szerint újonnan szervezett csapatokat is magában foglalja, 200,006 emberre megy fel, 420 ágyúval. — E szerint Oroszország összesen 500,000 emberrel működhetik területén kívül, — a nélkül hogy e mellett a Kaukázusnál fedetlenül kellene magát hagynia. — Ezen katonaság szál­lítására nézve, mindig igen nagy akadály lesz, az az által megszállva tartott területnek roppant ki­­­terjedése. Oroszország vagy taktikai okokból, vagy szükségből, rég­óta azon szokást véve föl, mikép először haderejének mindig csak egy ré­szét küldi el a harcz szinhelyére; s innen lehet ki­magyarázni, mikép a dunai fejedelemségekben még eddig alig van több némelyek szerint 90,000, s mások szerint 60,000 embernél, két hadtestre oszolva, melyek közöl az egyiket Dannenberg tábornok, a másikat pedig Go­r é­s­a­k­off herczeg generalissimus vezérli. Ezen, tüzérség­, lovasság­­i tábori ágyukkal gazdagon ellátott megszálló­sereg egy kozák­ hadtest által támogattatik, s egy részét képezi a nagy működési seregnek.­­ Mint halljuk, e sereg oly tetemes erősbítéseket vár, melyek két hadtestre (ezek egyike a Pruth közelében állana) oszolvák, s összesen mint állít­ják 120,000 főre mennének föl. Ekkor a nagy dunai hadsereg 200,000 főnyi rendes, és 40,000 főnyi rendetlen katonaságból állana, s P­a­s­k­­­e­­v­i­t­s herczeg parancsnoksága alá helyeztetnék. Mint mondják, a császári testőrség csapatja ké­pezné ezen sereg tartalékát, egy császári házbeli herczeg parancsnoksága alatt. — E testőrség 60 rendes-, és 17 rendetlen lovas-század­, 37 zász­lóaljból áll, 116 ágyúval. A Kaukázusnál, hol a hosszas háború egy év óta ismét tetemesen élén­kebbé lett, Woronzoff herczeg vezérlete alatt, 71 rendes zászlóalj, 12 lovas-század, s 188 ágyú áll; ezenkívül még tetemes számú, részint ren­des, részint rendetlen szervezetű, s az ottani har­­czokban igen haszonvehető kozákok. Ezen, ren­desen „kiszakasztott kaukázusi hadsereg“ nevével jelölt hadtest mintegy 80,000 főből áll; e sereg a legutóbbi időben tetemes erősbítéseket nyert; a nagy működési seregnek 5-ik hadteste, mely­ béke idején rendesen a fekete-tenger vidékén fekszik, rövid időn Woronzoff herczeg seregéhez csatla­­kozand. Az orosz sereg, a kaukázusi tartomá­nyok különböző pontjain, összesen 200,000 főnyi rendes katonaságot, s kozákokat állíthatand, a két török hadtest, és Shamyl csapatjainak el­lenébe.“ — Ugyanezen lapnak Konstantinápolyból oct. 29-ről Írják, mikép az ázsiai part védelmére szánt török-egyiptomi hajóhadosztály üldözőbe vett több orosz hadihajókat, melyek nem lé­vén eléggé erősek a harcz elfogadására nézve, Szebasztopolba vonultak vissza. — A „Patrie“ egy, a Duna partjáról oct. 25-ről kelt levél után azt állítja, mikép Rifaat pasha, a tartalék-sereg főparancsnoka, legköze­lebb S­o­p­h­i­á­b­a érkezett, s ott üté föl főhadi­szállását. Ezen sereg, mely naponkint szaporodik, s mely igen jeles katonaságból áll, 120,000 főre fog fölmenni. — Ugyane lap Belgrádból érkezett tu­dósítások után jelenti, mikép a szerbiai feje­delem legközelebb egyik főtisztjét Konstantiná­­polyba kü­ldé, hogy ezen tartomány helyzetét a diván elé terj­eszsze, s hogy ezzel értekezzek a vé­delmi eszközök iránt azon esetre, ha Törökor­szág ezen részről fogna megtámadtatok Németország. Berlin, nov. 15. A „Zeit.“ az orosz ma­­nifestumról mondja, mikép az a helyzetet teljesen megváltoztatta. Azon békeremények, me­lyeket Oroszország hallgatásából merítettek, most minden tért elvesztettek. Mindkét fél kimondta a háborút, s a fenforgó vitály alig nyerhet már más megoldást, mint fegyverek által: az egyik­nek győzelme s a másiknak megveretése által. Mindkét fél a hitet hívta fel, s oly háborúk, me­lyek a hit zászlója alatt vivatnak, a legvéreseb­bek s legelkeseredettebbek szoktak lenni; mind­két fél szent és igazságos ügyére hivatkozik, az

Next