Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-01 / 308. szám

Pest], -1 Vasárnap, Megjelenik e lajj, hétfőt s a főbb ünnepek utáni napokat ki- /véve J mindennap reggel. Blőflzetéei díj : Vidékre : félév- r e : 10 frt., é v n e g y e d r e: *5 fr. 20 kr. Helyben »fél­évre: 8 frt., évnegyedré: 4 frt. — Á hirdetések Ötször hasábzott soré 'ak egyszeri beiktatásáért 6 kr, több­szöriért pedig 4 kr, szf^nlttatik. — Kgyes szám 2(0 pkr. 308. Január l-jéiv.1854. jO JKíSsm H­l(ä *"/ ./ X KlSflzethetnl - helyben k lap kiad 6 hivataliban, Lakása L. «stárs könyvnyomdájában (Orazágnt Knn</ walderhízban ,) vidéken minden os. klr. postahiva­talnál. :— Az előfizetőst tartalmazd levelek a ozlm lak­hely e utolsó posta feljegyzése mellett , a pénzzel együtt hármentstltve egyenesen akiadó -hivatalhoz sta- sltandók. ’. BUDAPESTI HIBLAP Szerkesztői iroda van: Ország-ut, 6. sz a. (Kunewalderház) 2-ik emeletben. Előfizetési felhívás. A -hivatalos „BUDAPESTI HÍRLAP44 folyó 1854-dik évi folyamára az előfizetés tu Félévre: helyben 8 pft. Vi­dékre postán küldve ÍO pft. 2.) Év- negyedre :helyben4 pft. Vidékre postáji küldve 5 pft. 30 kr. Előfizetni lehet minden cs. ft. postán —■ itt egyedül a lap kiadó hivatalában Lu- ktícs L. és társa könyv­nyomdájában (Országút Kune­walderházban földszint), hová az elő­fizetési pénzek is beküldendők. SZERK. . HIVATALOS RÉSZ. A c’s. k,, magyarországi. pénzügyigazgatóság által U 11 a r i k András dijnok II. oszt. adótisz'tté a török-szt.-miklósi cs. k. adóhivatalhoz ideiglene­sen kineveztetett. A magyarországi cs. k. péiizügyigazgatóság a kerepesi fogyasztási adóvonali-hivatalnál Pesten cs. k. ideiglenes ellenőri állomásra Kikowski Adolf ■-5z~eridrei fogyasztási adóvonali hivatali ideigl. el­lenőrt, a promontóri fogyasztási adó és viz vámhi­vatalnál Tevő ideigl. vámszedői állásra Budán G i - reschEduárd ideigl nes ellenőrt a kőbányai-fo- .gyasztási adó-vonal hivatalnál, s az ekként megü­rült ideigl. ellenőri állomásra a kőbányai fogyaszt, adóvonal hivatalnál Pesten Weisser Károly ed­digi ideigl. adóhivs >Ji segédet kinevezte. Rírdetménve i magyarországi cs. k. pénzügyigazgatóságnak ”1853 dec. 2^-ról.« A német? pénsyegyek f. évi dec. Í6-án történt kisorsolásakor a 10 kros pénzjegyek R. betüjü 7. sorozata huzatott ki. Ennélfogva minden R, 7. betüjü 10. kros német pénzjegy 1854 febr. 46-tól kezdve két hónapig hat krajczárért ezüstben és.4 krajczárért rézp&nzben az erre kirendelt váltópénztárnál Bécs- ben (Singerstrasse , banképület) s az országos fő (gyűjtő) pénztáraknál a koronaországokban bevál- tathatik. Különben e kisorsolt pénzjegyek a felebbi ha­táridő elmúlta után is úgy, mint a ki nem sorsoltak, minden közpénztárnál folyvást készpénzül elfo­gadtatnak. • __________ü­Hir detmény. A cs. k. pénzügyministerium f.bo4-ki 19465. sz. a. magas kiboosát’ ánya szerint, egyetértésben a magas cs. k. belügyministeriummal, a volt foldesu- raknak úrbéri járadékaik fejében egy negyedik előlegnek minden egész telektől 15 pftnyi — s egy zsellér-telektől 2 ft. 30 krnyi összegig leendő kiűzetését a magas p^kavministerium 1850. april 8-ki 11,883. sz. kibo^Qmyában foglalt határoz- mányok pontos megta, fu Äaellett jóváhagyta. A korábbi előles • k *?kból kizártaknak ezen előlegre sincs igényű.^ Ez azon hozzáadés^^tétetik közzé, hogy e rehdelet életbeléptetésénél a volt soproni cs. kir kerületi kormány 1852. oct. 2fr-ki 10,940. sz. ki­bocsát, vén yában a harmadik előleg utalványozása és kifizetése iránt közzétett határozmányok hatályban maradnak. m A soproni közigazgatási területnek országos • cs. k. földtéhermentesitő’bizottmánya • I *1853. dec. 24, lag a tegnap lefolyt, s mintegy nyílt könyvvé lett esztendő eseményein, s lássuk, minő kilátást nyit a jövőre a történtek lánc/olata ? A múlt 1853.. ÓV ügy mondhatni diplomatiai és nászünnepélyék közt kezdődött. Napoleon császár jan. 30-kán menyegzőjét ünnepli M o n- t i j o kisasszonynyal; Pierce Amerikában elnöki székre lép, s Angliában az Aberdeen által ala­kított coalitionalis ministeriuin, mely 1852. dec. 28-lján tévé felesketési kézcsókját a királynőnél, átveszi a britt oroszlány gyeplőjét. Gróf L e i n i n- gen-Westerburg, ki mint austriaics. rend­kívüli követ jan. 30-kán Konstantinápolyba ér­kezik, e küldetését, fényes sikerrel oldja meg, és' rövid napok múlva Austria befolyása s tekintélyét keleten birodalmunk állásához méltóan megszi­lárdítva, a bábomnak Montenegróban fellobbant szikráját szerencsésed eloltva, tér vissza a török fővárosból. A két legnagyobb német hatalmasság végre a keresk. és vámszerződvén y kötése által, (febr. 19.) a régi egységes törekvést, irányt és ér­zületet, mely a két magas kormányt mindig ve - zeté, még lebetségig szilárdabbra fiizi össze. Europa ege derült vala, melyet az itt ott fel­merült anarcbicüs fondorlatok elhomályositni hiá­ba kisérték meg. De borúlátók másfelől keletkeztek. Alig ér­kezett haza diplomatiai győzelmével Konstanti­nápolyból Austria rendkívüli követe, midőn (febr. 18) Mencsikoíf hg orosz cs. teljhatalmazott. rendkívüli fény nyel jelenik meg Konstantinápoly­ban, s a díván elé terjesztik minden oroszok czárjának kivánatait. Nem lehet itt helye a dől gok e percztől fogva indult folyamát ^részletezni, csak főbb, eldöntőbb mozzanatait jegyezzük föl Mencsikoíf hg kivánatai a portánál ellenzés­re találnak. April 5-kénlord Redcliffe Kon­stantinápolyba érkezik; Mencsikoíf hg. máj 5-kén ultimátumot intéz a portához; erre felele­tül május 16-káu ministerváltozás, s Resbid pasha külügyministerré tétele; május 22-kén Mencsikoíf hg. elutazik a török fővárosból; jun. 2—4-kén az angol-frgnczia hajóhadak pa­rancsot kapnak a Dardanellákba bemen- jun. 14-kén b. Bruck austriai cs. k. inter- nuntius Konstantinápolyba érkezik, és kormánya tekintélyének egész súlyával lép fel a béke érde­dében a komolyan veszélyeztető török - orosz vi­szály kiegyenlítésére ; jun. 13-kán az orosz ulti- matissimum érkezik Konstántmápolyba, melyet a porta jun. 20-kán elvet; erre Dann chImu^ tnok jul. 2-kán átkel a Pruthon. Sept. 23- kán az orosz császár látogatást tesz Olmützben austriai Császár 0 Felségénél, hol miután az első bécsi közbenjárási törekvéseket, siker nem koro­názta, uj békejavaslatok állapíttatnak meg; sept. 23-kán Törökország hadat Xizen Oroszországnak 8 0mer pasba sept. 26-kán elküldi Górcsa- k o ff bgnek e hadüzenetet, 14 napi batáridőt adva a fejedelemségekből kivonulásra. Oct. 5-kén az austriai, orosz és porosz uralkodók íalálkoznak Varsóban. October 23-kán az első véres ö.sz- szecsapás Izakcsánál. Oct. 31-kén a törö­üEMHIVATALOS RÉSZ. PEST, jan. 1. )f Ma új év folyama nyílik meg, sötét fátyol rgó takart rejtelmeivel. Tekintsünk végig fütó­az re paran­kök Kalafátnál átkelnek a Dunán; nov. 1-jén (ó szer. oct. l9)-az orosz hadi manifestum jele­nik meg; nov. 24-kén az atígol-franczii hajóhad bemegy a Bosporus ba; nov. 31-kén Ba- raguay d’ Hilliers uj franczia kö.et Kpn- stantinápolyba érkezik; november 30-kán az első nagy tengeri ütközet Sinopenál; december 5- kén a négy nagy hatalmasság'egy. közös le'wzö- könyvetj’és egy collectiv-jegyzéket, a btkf reállitására, ir alá. Végre december lo-kiftümt*! merston lord a ministerfumból ki-, s 26-kaMwba visszalép, s evvel csaknem egy időbán angol-franczia hajóhad a fekete-tenger csoltatik. Ha még a két bourbon -ág Frohsdorfban törtint kibékülését vagy is az úgynevezett fusiót, és a perzsa sabnak tettleges fellépését megenj- litjük, akkor összefoglaltuk körülbelül főbb' moz­zanatait azon eseményeknek, melyek az Euró­pára valódi lidércznyomással nehezülő „keleti! kérdés“ megoldásának nagy drámájában, ügyi szólva az „előjátékot“ képezik, mert még csak most állott be azon phasis, melyben végleg! el fog döntetni azon kérdés„b é k e-e a v v a g y háború?“ melynek igjj<ji®föy amúgy eldőlese' békehajlamait, s Oroszország eleitől fogva nyil­vánított békekészségét, valamint a többi négy főhatalmasság solidaris föllépését a béke érdeké­ben, tekintetbe veszszük: igen nehéz kételked­nünk abban, hogy ez általános és meg­egyező béketörekvéseket óhajtott siker koronázandja, és igy a sötét felhőket, melyeket a műié év az újra örökségül hagy, csakhamar béke- derűje oszlatandjá el. T De a lefolyt éV nem csak keletről vont sötét fölhőket Europa fölé ;|ez ó világrész más tájain is' találunk borufoltokat.' Legeiül kell itt emlitni ama sajnos viszonyokat, melyeket Schweiz radikál cormányainak a forradalmi elemek irányábani kétértelmű eljárása, egyesülten a különösen Aus­tria irányábani politikátlan és népjogellenes ma­guk viseletével idézett elő, s ez utóbb nevezett Ál­lam részéről ügyviselőjének Bernből elhívását (máj, 24) és oly batárzárrendszabályokat tett szükségessé, melyeknek előzékeny közeledés ál­tali megszüntetése Scbweiznak állana legköze­lebbi érdekében, de mely feladat szintén a beáll- lott évnek marad fenntartva. Egy másik területén Közép-Europának,a ba - deni nhgségben az egyházi és állami jogoknak oly sajnos egybeütközesét és egymással! küzdé­sét találjuk, a fiteiburgi érseknek a badeni nhgi kormányhoz .jul. 16-kán benyújtott emlékirata által fölélesztve, melynek megszüntetését annál inkább kívánnunk kell, minél tagadhatlanabb tény, hogy a társadalmat fenntartó két hatalom nak: az egyházi és világinak egymással ilynemű versenygése, csak mindkettőnek káros gyengítésére szolgál; ez óhajtásunk teljesítését .szintén a beállott évtől várjuk. A pyrenäi félszigeten, H. Mária portugali királyné nov/’t 5-kén történt halála, és a spanyol kamráknak, a senatorok rendszeres ellenzéki föl­lépése által előidézett feloszlatása képezik a múlt évet bezáró fontos eseményeket, mik azonban ha netán némi reményszikraPjgerjesztenek is név- szerint az ibériai pártban, bizton hihetjük, hogy az csak is szikra maradand, minden ' következés nélkül. Angliában az* elmúlt évben-a társadalmi állapotoknak egy sajnos és következéseiben nagy fontosságúvá válható kérjelensége mutatkozott, az úgynevezett strike- ók. vagy is tömeges munkafelmondásokban, melyek aggasztólag ter­jednek el a munkásosztály közt; — mig Fran- cziaországban a do,gok jelen rendjének el­lenségei Több ízben politikai complotokat kísérté­nek meg, melyek hogy mindannyiszor veszélyesb következés nélkül meghiúsultak, az ha egyfelől a kormány erélyeB éberségét bizonyítja, egyszers­mind azt is tannsitja, mikép ama kísérletek a nagy néptömegben többé nem találnak támogatásra, mit a rend minden barátja bizohynyal örvendetes jelenségül teKntend. Dániát cl a' többi északi országokat a cholera csapása látogatá meg, .mely kivált az első helyen szánalomra gerjesztőleg dühösködött és sok ezre­ket ragadott áldozatul. Ellenben Europa déli ré­szén, Görögországban és,szigetein a földindulás tőu gyakori pusztításokat.r T h e b.e városát egy aug. 20-kai földrengés egészen megsemmisítő. C h i n á ba n a felkelők lassan, de úgy lát­szik annál biztosabban haladnak előre. E főmozzanatok is mutatják, mikép a múlt év korántsem hunyt le oly derülten, mint kez­dődött, s hogy a beálló uj évre nagy feladatot hágy örökségül, több sajnos bonyodalmak kie­gyenlítését, több ütött sebek behegesztését. 1853-at abonyodalmak évének nevez- hetnők, vajha 1854 a kiegyenlités évének nevét megérdemelje ! Levelezéseid attól függs miként fog felől a négy nagybatal másfelől az egyesült r kete-tengerre bement fölött határozni tehát iT‘. s h<* az ügyek Jelen állásai ./Oroszország egy- v*<rf®ollect»v--jegyzékét, ■ «hajóhadaknak a fe- JwA ha'rcz • vagy béke’ m*vnek van fentartva, a töröknek legújabb Bee», dec. 30. [Üfl Egy távirati sürgöny, melyet a „Moni­teur“ közöl, jelenti ma, mikép Törökország bizo­nyos ki nem jelölt föltételek alatt a békekötésre hajlandó. Most tehát főleg e feltételek ismerete forog fön. Azonban még egy dolgot is szükség megtudnunk, hogy. t. i. mily feltételek alatt ada­tott az egyesült hajóhadnak parancs vagy teljka talom, a fekete-tengerre kiindulni; hogy ily pa­rancs adva van, ez már most tény. Miként fogj az orosz cs. kabinet e rendelvényt fogadni, ez I még e pillanatban nincs tudva. Azonban bogy a I béke fentartása most legközelebb az ő elhatáro­zásától függ, ez azon szempont, mélyet szem előtt kell tartanunk, hogy a jövőt világosan és helye- sen előremondhassuk. Berlin, de'c. 28. ' * A keleti kérdésen kívül alig izzasztja va­lami oiy nagyon a mi szegény hirlapszerkesztő- ségeinket, mint a porosz-belga kereskedelmi szer­ződés. Igen valószinű ugyan, hogy olvasóim kö­zöl alig akad csak egy is, kit ez ügy csak legcse­kélyebbet is érdekelne; mindamellett bizton állít­hatom, hogy az e szerződésre vonatkozó alkudo­zások feSbeézakadása és‘ isméti felvétele iránti hírek csak oly számosak és zavartak, mint azon tudósí­tások, melyeket a távírda a'török vagy orosz győzelmekről, Bécsben vagy Konstantinápolyban tartott diplomatiai értekezletekről, az egyesit hajóhadakról vagy a perzsa sahról hoz. Különben is nyugodjanak meg olvasóim, sehogy sem szán­dékom tolakodás által őket fövámertekezletünk ezen episodja iránti közönyükből kiragadni, — teljességgel nem akarok e felette érdekes tárgy nemzetgazdászati mélységeibe leszállni. Sőt ellen­kezőleg, csak egy különös tényt kívánok közleni, mely csupán a függő alkudozás.ok külső menetére vonatkozik, és mely, minthogy azt nagy titokban tartják, tudtommal még sem bel-, sem külföldi ' lapban közölve nem volt. Mint tudva van, néhány ■ hélrelőtt az értekezletek Poroszország és Belgium' közt tökéletesen félbeszakadtak, úgy hogy az e - gésár világ azt hihette, mikép a két ország kä,zt kötött kereskedelmi szerződés vége elkövetkezfett: ekkor Poroszország rögtön — s látszólag a néjflkül hogy a legcsekélyebb külső okot . __ új ólag biztosokat nevezett ki, s'a már befejezett vitatkozások ismét megkezdettek; még pedig a nélkül, hogy a porosz kormány csak egy követe­léséről is lemondott, vagy a belga kabinet azok teljesítését ígérte volna. A mi kőnyomatu „Corr. Bureau“nk ma már azt is akarja tudni, hogy I kereskedelmi szerződésnek legalább részleges és ideiglenes meghosszabbítása már mintha befeje­zett tény lenne; s bárha teljes okom van azt hinni, mikép e tudósítás még nagyon korai, mégis föl­merül ezen kérdés: honnan_e váratlan fordulat? A f eleiét egyszerűen az, hogy Poroszország Bel* giumfaal nem csak kereskedelmi szerződést, ha­nem vámkartellt is kötött, mely szerint mindkét adóhatóságok a határnál előforduló csempészetek alkalmával egymást segítik, a csempészek üldö­zésére egymásnak kezet nyújtanak s szükség e- setében még. fel is vannak jogosítva a szomszéd­állam területére lépni. Ha már Belgium a keres­kedelmi szerződésből valamivel több hasznot húz, mint Poroszország, mégis 6emmi kétség, hogy a vámkartell főleg ez utóbbinak van előnyére,.- mi­vel ezen kölcsönös segély nélkül sokkal nagyobb határőrséget kellene tartania, s valószínűleg még e mellett sem lenne képes egy meglehetősen ki­terjedt csempészetet moggátolni. A porosz «ige?-, déknnység titka tehát ott fekszik, 'hogy a belga ministerium az alkudozások félbeszakítása után azon eszes gondolatra jött, mikép igy szólt Heydt úrhoz : „Ha te felmondod a kereskedelmi szerző­dést, mi meg felmondjuk a ^-vámkartellt.“ Ezen ,avis au lecteur* annál nagyobb figyelmet érdemelt, minthogy Belgium egyúttal azt is homályosan kijelenté, hogy Németországtól eltaszitva, F.ran- "cziaország által azonnal nyílt karokkal fogad­tatnék. A császári kormány csak minap is minden törekvéseit megfeszítette Brüsselben, hogy Fran- cziaország bzátnára ugyanoly vámkartellt nyerjen, mint milyen Poroszországnak van engedményez­ve ; de czélhoz jutni nem tudott, mert Belgium, tarAráfl a franczia bekeblezési vágyaktól, Német­országhoz akar tartani, és egy Francziaország- ' gal kötendő vámkartellben az első lépést látni egy későbbi vámegyesüléshez. — S egyszer ismét, hosezas hallgatás i Németország vámvhzonvai k 1 fc fogva tüstént egy más szip* ilo> említek, mely —.ba, mint hitéles , újból igeii világosan gyarló teremtmény ez a mi újjáalakított vámegy- letünk, I mikép I gyönge mű a maga keblében minden lehető elemeket bir. melyek mielőbbi fel­oszlatását követelendik. Hannovert! £ i. Valóban komolyan ki akarja a maga Elbén-tuli, azaz : § folyótól cijszakkölet felé fekvő területét verni,' rprrt nem reméli a. csempészetet ezen keskeny Országrészben, mely közvetlenül a szabadkeres­kedelmi Meckledburggal határos, roppant költ­ségek nélkül elnyomhatni. Ez tűrhető volt még minthogy in, ÉjszsV- ;ok, jennél— hirt is megát Wlátszik!, -M ; % űzi a . ,

Next

/
Thumbnails
Contents