Budapesti Hírlap, 1854. január (308-333. szám)

1854-01-22 / 326. szám

500 menekültből állanak, ez utóbbi K­a­­­f pasha renegát parancsai alatt. Erzerumi dec. 17-ei tudósítások szerint a török hadsereg, 20 zászlóalj, Karsznál van összpontosítva. Az oroszok Alexandropol­ba ( Grumri) vonultak vissza; a hadiműködést a nagy hideg és hó megakasztotta. A bajazidi hadtest is téli szállásaira vonult. A nagyúri testőrség főnö­kévé kinevezett S­z­e­­­i­m pasha helyett volt rendőrminister Hayreddin pasha veszi át a batumi hadtest parancsnokságát, mint az ázsiai hadak főfelügyelője. Az odesszai orosz kormányzó két ott le­tartóztatott angol mérnöknek kiadatását, kik az elvett török kereskedőgőzösök­ voltak, makacsul megtagadta (?), azt adván okul, hogy a gőzös az úgynevezett,,(lamella“ lobogót tűzte fel,mely sza­badalmat a porta e társaságnak adott, épen úgy mint az austriai kormány a Lloydgőzösöknek. — Egyelőre nem tudhatni, minő eljárásra kirondja e körülmény D­un­das admirált, vagy sir E. Ly­on - t, ha ezek Odessza vagy Szebasztopol előtt mutatkoznának. Egy konstantinápolyisán. 9-ről szóló jelen­tés kivonatot közöl a perzsa udvari és államhir­­lapból, melyben a sahnak egy rendelete közöl­­tetik, miszerint a határok biztosítására csapat­­öszpontosítások fognak történni. Orosz szövetség­ről, vagy a törökökkel­­ összeköttetés félbeszakí­tásáról semmi említés nem létezik. Arif pasha osztály­­nok, Hayreddin pasha helyébe, rendőrministerré neveztetett ki. Dana­ fejedelemségek Krajova, jan. 11. A kalafáti sokszor em­legetett csatárzásokról, — melyek különböző la­pokban oly ellenkező s egyik vagy másik részre nagyított színekkel voltak előadva — a „Wand.“ egy levelezője az alább következő több tekintet­­­ben érdekes közlést irja, a melyben felhozott e­­gyes adatokra nézve természetesen a későbbi, s az idő által kitisztázott tudósitásokat, s igy azoknak teljesen valósulását be kell várni. — Az orosz cs. hadak mondhatlan erőfeszítése, a törököket Kalafátból elűzni, egy ötnapi, ember­­veszteség és egyéb pusztításban gazdag csatában minden várakozás ellenére, meghiúsult, s a másfél hó óta folyvást tartó előkészületek, térké­pzetek, csapatöszpontosítások, mindennemű hadiszerek összehalmozása Radovánnál s környéké­n,sikeretle­­nek maradtak. Nem csak hogy nem sikerült a török védművek cernirozása,hanem a tegnap estre történt visszavonulás által Radovanba, azon állomásokat is, miket eddig Cruceáig,s onnan jobb­ra még va­lamivel tovább, bírtak, elvesztették, s a törökök most sánczaikon túl 3—4 órányira Radován felé szabadon mozognak, mint két hónap előtt. — E levelező a nevezett ütközetek lefolyását így rész­letezi : A decembe vége felé Salceánál a határkato­nákkal történt véres összecsapás óta, minek kö­vetkeztében e falu elhamvasztatott, nők, gyerme­kek és aggok Bulgáriába kiköltöztek, és a fegy­verképes férfiak,a cetatei 8 más helységbeli lako­sokkal egyesülve, 900—1000 főnyi zászlóaljat a­­lakítottak, e ponton folytonos összeköttetés volt a Duna innenső és túlsó partja közt, s úgy látszott, mintha a törökök itt védművet akarnának állítni, hogy innen vagy éjszak felé nyomuljanak, vagy az oroszok Kalafát elleni működését lehetlenné tegyék. Ugyanezt czélozták az oroszok, ellenkező okból. Ez volt valódi oka a cetatei véres csatá­nak. 6 -7-ke közti éjjel a törökök Cetate mögé vonultak vissza, hol a többi törökökkel, kik előbbi estre csalnakokon a Dunán átkeltek, egyesültek, Keletre Cetatétól,a harcztéren,csak 3000 török ma­­­radt és az oláh határzászlóalj, mely utóbbi, Salcea elhamvasztásaérti boszúból azt kívánta, hogy el­ső csatasorba állíttassák, mi meg is történt. E ha­tárzászlóaljat 7-kén reggel az oroszok megtá­madták, mely egy török zászlóaljtól, továbbá 1000 lovastól s különösen a török tüzérségtől erélye­sen támogatva, egy egész óráig megállta a csatát. Ekkor a Cetate mögötti lejtőkön keletre a Du­na felé felállított törökök, mintegy 6000 ember, két csapatban jobb és balfelől előtörtek, s az oro­szokat oldalról rohanva megtámadták. Félórai tüzes csata után az oroszok tetemes veszteséggel visszavezettek, s a túlerőnek engedve, sietve Ra­­dovánba vonultak vissza, minthogy ugyanakkor Izmail pasha, a Kalafáton fölüli állomásból, u­­gyanez irányban mozogni kezdett. A törökök se­gítségére 6­ kán estve Fontana, Banulin és Hu­m­ából küldött 3000 ember, a harcz után korábbi állomásaiba visszavonult. Innen támadt azon va­lótlan hir, mintha a törökök Cetatéból Kalafátba visszamentek volna, mi miatt az oroszok 7 diki gyors visszavonulását nem lehet­ érteni; most kitűnik, hogy míg Izmail pasha csapatai egy részét Hum­ába visszavonta, a Cetaténál hátra­­maradtakat a Duna jobb partjáról átkelt törökök­kel erősítette, s igy az oroszokat is elámitá. Cetaté­nál mind 6-dikán mind 7-dikén S­z­e­­­i­m pasha vezényelt; Izmail pasha Maglavit­ és Huniá­ból nézte az ütközet folyamát. E napon, az oro­szok visszavonulása után , csak előőrsi csatárzá­sok voltak. 8-kán a harcz újra kezdődött Cetate mellett, körülbelül 8 órányira észak­nyugatra e helység­től , aztán ugyanazon irányban a Radovanból Kalafátba vivő után, tovább terjedt , nagysága, kiterjedése s makacsságára a 6-dikit felülmúlta, s csaknem szakadatlanul estig tartott, s határozot­tan az oroszok hátrányával végződött. E napon mindenik részről mintegy 15.000 ember vett részt a csatában. Az oroszok több ágyút vesztett­k, számukat nem mondhatom meg, mert az adatok különböznek. De most kitűnik, hogy 6-kán az o­­roszok csak 3 ágyút vettek vissza, ellenben má­sik 3-at a törököktől vettek el. 9-kén a harczot folytatták, de nem volt oly makacs mint 6- és 8-kán. Ellenben 10-kén csak­nem a 8-kihoz hasonló jelentőségűvé vált, lega­lább ezt mutatják a legtöbb adatok. E napon, va­lamint 8-kán a legjobb csapatokat állították tűz­be, s némelyik osztályt egy nap többször érte a kemény koc­ka. Egy irónnal írt s tegnapról kelt levélben ezt olvasom: „Féltizenkettő. Az orosz csatasor mö­gött azon hír terjed el, hogy Om­er pasha Cip­­rnu mögött, nyugatra, a harcrtér közelében meg­­­jelent, két orosz zászlóalj a törökök szmnleges visszavonulása által­­ elfedett ágyuüteg közé ju­tott, melyek azon két zászlóalj sorait igen meg­­ritkították. Az ágyudörgés mindent elnémít, a harezzavar oly nagy, hogy semmit sem különböz­tethetni meg. 12 óra Mindkét fél kimerült és harezfáradt.“ Mi Omer pashának a hareztéren megjele­nését illeti, e hírről jót nem állhatok, általában a 9- es 10-diki csata részleteiről sem adhatok még pontos tudósítást. Azt is gyanítom, hogy a fen­­nebbi, hozzám ma reggel érkezett, egyébiránt hi­teles szemtanútól eredt levélke 8-ról szól; a ke­retszám rajta igen olvashatlanná lön. Annyi bi­zonyos, hogy 10-kén délután a harcz csakhamar az ezen levél elején említett eredménynyel meg­szűnt. Minde napokon a harcz legnagyobb részt tüzérség és lovassággal folyt, melyek szerint al­­­kalmazták magukat mindkét részről a gyalog hadtestek, s hol összecsaptak, kevés puskatüze­­lés után szuronyt szegeztek, s ember ember el­len harczolt ily dühös és makacs ütközetben könnyen megfogható, hogy mindkét fél vesztesé­ge roppant nagy, s nem fejezhetem ki jobban magamat, mint azon állítással, hogy az oltenizzai csata a cetatei ötnapi ütközetben megnégyszerez­­­tetett. Hogy az orosz csapatok egy oly téren hát­rányban maradtak , mely túlnyomó lovasságukra nézve igen kedvező, azt senki sem várta, mert a harcz folyvást mind az öt napon a 8-kán kelt *) levelemben kijelölt térnégyszögben folyt. A tér legnagyobb része a krajovai kerület egy aljá­­rását képezi , mely kiterjedt sikságai miatt campu (mezőség) néven neveztetik. De kü­lönben is, a két ellen haderő, a 7-kei reg­geli rövid csatát kivéve, számra nézve egymással egyforma volt. Ezt legjobban mutatják — egyéb általam gondosan gyűjtött adatokon kívül — a két fél hadijelentései (a törökökéi még csak az első 3 napról vannak kezemben). Azok egymás­hoz, csak hogy megfordítva, tökéletesen hason­lónak. Mindenik ellenfele számát csaknem két­­annyira teszi. Az általam közlött számadatok igen biztos kútfőből vévék. Csak tüzérségben voltak a törökök erősebbek. (A halottak számát tudósító az előtte fekvő adatok után 3000-nél többnek gyanit­­v­a.)Fogolylyá aránylag igen kevesen lettek,inkább a halált választották, mint a megadást. Egy szem­tanú 8-kán ezt írta nekem : „Láttam egy csapat nem rendes törököt, mintegy 25-öt, a­mint őket körülfogták, le­fegyverezték, s mivel még ekkor is ellenszegültek, részint leszúrták, részint földre nyomták. Még ekkor is néhányan a szerencséj­ének közös, rövid szuronyaikat használták, s le­főzőik közöl nem egyet küldtek a másvilágra.A sebesültek szállítása nem akar szűnni, de Kra­­jovában s a közelfekvő kolostorokban nincs több hely e szerencsétlenek számára. Sokat közülük Szlatinába szállítanak, sokan a szomszéd faluk­ban feküsznek; a 6, 7 és 8-ai ütközetekben meg­sebesültek közöl már több száz elhalt. Mi Krajova okosait illeti, azok szorongását az ütközet alatt elrni nem lehet. Hiába olvastak fel az oroszok megnyugtató proclamatiókat; a vagyonosabbak részint Szlatinába, részint észak felé jószágaikra menekültek; s az itt maradtakat folyvást ily ki­áltások rémitgetik : „jőnek a törökök.“ — Most fegyverpihenet van, s legalább Grorcsakofsky megérkezéséig, kit 3 nap múlva várnak, így marad. A „Cop. Z. C.“ következő újabb tudósításokat hoz : Egy szófiai jan. 10-diki kereskedői levél szerint onnan az egész ottani haderő, csekély részt hagyva hátra, Viddin felé indult. 12-kén helyükbe 3000 főnyi rendetlen csapat érkezik­­ Philippopolból. Bukarestbe S­z­e­b­a­s­z­t­o­p­o­lb­ó­l 10- ről szóló hírek érkeztek . Ott a védflották moz­galmairól a legpontosb tudomással bírtak. 7-kén azokból két gőzös jelent meg Szebasztopol előtt, az admiralitást hivatalosan értesíteni, hogy a flot­ták a fekete-tengeren vannak, mik 4-kén hagyták el a Bosporust. Mindkét gőzös sietve távozott, hajóhadosztályához érkezendő, mely Batum alá szándékozott. Azóta Szebasztopolnál sem angol, sem franczia, sem török hajót nem láttak. Az orosz hajóhad a különböző kikötőkbe van eloszt­va. 5. és 6-kán igen erős viharok voltak a tenge­ren. „Pervasz Bahri“ egyiptomi gőzös, melyet nov. 17-kén „Wladimir“ orosz hajó elvett, most „Kornilov“ nevet nyert s az orosz hajóhadba be­osztatott, úgy szintén a „Beszarábia“ által elvett, s most „Türok“ (­török) nevet viselő török gő­zös is. Bukuresti jan. 14-diki tudósítás szerint, a törökök 12-kén éjjel néhány ágyunaszáddal és szállítóhajóval Kalarash közelében átkelést kí­sértettek meg a Dunán, de az orosz előőrsök ál­tal, kiket a Kalarashnál álló orosz ágyunaszádok támogattak, visszaverettek, mielőtt a balparton kiléphettek volna. Jan. 12-kén reggel 2 óra 1200 főnyi orosz *) Lásd Budapesti Hírlap 322. számát. gyalogság és 200 kozák, 700 moldvai munkással, bárkákon, melyeket „Pruth“ hadigőzös vontatott, Gralaczból a Duna túlpartjára mentek, az ottani korcsmát felgyújtották, s a Gralacz előtt fekvő dunai szigetet a fák­ és nádtól megtisztítani kez­dették. Délig (midőn a tudósitás elindult) átörö­költ őket e munkájokban nem háborgatták. Gorcsakoffhg jan. 13-kan a harcz szín­helyére, Krajovába ment. 1815 Legújabb posta. London, jan. 17. A „Daily News“ követ­kező okiratot közöl : ,,R­e­d­c­­­i­ffe lord üzenete a szebasztopoli kormányzóhoz. Kormányom parancsai következtében, az angol (franczia) ha­jóhad legközelebb a franczia (angol) hajóhaddal egyesülten megjelenend a fekete-tengeren. Ezen mozdulat czélja, a török területet minden meg­támadás, vagy ellenséges tett ellen oltalmazni. Excellentiádat erről oly czélból tudósitom, hogy minden összeütközés megelőztessék, s a kormá­nyaink közt fen álló barátságos viszonyok meghá­­boritása meggátoltassák, mely viszonyokat­ meg­őrizni óhajtom, s miket excellentiád kétségkívül szintúgy­­igyekszik fentartani Ezért örömmel ér­tesülnék arról, mikép excellentiád, ezen érzelmek által lelkesíttetve czélszerűnek látta, azon admi­­rálnak, ki a fekete-tengeren az orosz hadihajók parancsnoka, a kellő utasításokat kiadni arra néz­ve, hogy minden oly esemény kikerültessék, mely a békét veszélyeztethetné. Redcliffe, (Ba­­raguay d’ Hiliers).“ E két követ levelei egé­szen egyformán hangzanak, s e szó : „béke“, mindkettőben alá van húzva. A Retribution hajón, mely a leveleket átvitte, egy franczia tiszt is volt, mint a franczia sürgöny vivője. Ezenkí­vül az angol követ két britt alattvalónak, az o­­roszok által elvett egyiptomi gőzös hadmérnökei­nek, kiadatását is kívánta. A Russell s Palmerston lordok ma reggel a fővárosba visszaérkeztek.­­ Russel lord, mint az alsóház leader - je, 30-ban nagy , parliamenti lakomát adand. Ugyanezt teendi Derby lord is, mint az ellenzék főnöke. —■ A „Chronicle“-hez Bécsből jan. 16-tól kö­vetkező távirdai sürgöny érkezett: „Sz. Péter­­várról jan 8-tól kelt tudósítások szerint, ott az Angol- s Francziaországgali meghasonlásnak, s a párisi s londoni orosz követek visszahivatásá­­nak előjelei voltak észrevehetők. Ez hiteles. Páris,jan. 17. Az „Assemblée nationale“ ma egy hosszas czikkben azt igyekszik bebizo­­nyítni, mikép most ismét inkább lehet remélni a béke fennmaradását. Szerinte az orosz császár a hajóhadak kiindulását nem tekintendő casus belli-nek, továbbá a fekete-tengeren levő min­den orosz hadihajók visszaparancsoltattak Sze­­basztopolba, e szerint az angol - franczia hajóhad­­dal­ minden összeütközést ki lehetene kerülni.­­ Az „Ind. Beige“ levelezője szerint alap­talan azon közlés, mintha parancs adatott volna ki a tengeri hadkészületek felfüggesztése iránt. Ellenkezőleg az admirálsági tanács sohasem volt inkább elfoglalva, mint jelenleg. A 20—40 éves tengerészek besorozása iránti rendszabály most­­ minden tengeri kikötőben végrehajtatik. Nagy-Szebenből írják, hogy Bukurest­­i­ből jan. 11­12 és 13-kén Dzsurdzsuba ostrom-, ágyukat szállítottak. Mint fenebb e­nlitve volt,­­ hg Gorcsakoff jan. 13-kán Bukurestből két gya­­j logezred s több huszár és kozákcsapat kíséreté-­­­ben Krajovába indult, honnan Radovánba fog menni. A „Budapesti Hírlap“ szerkesztősé­géhez tegnap szombaton esti 7 óra 15 perc­kor következő távirati magán­tudósítás érkezett: Triest, jan. 20. A központi tengerészeti hatóság közzé teszi, miszerint az orosz czirkáló hajók a semleges hajókat is a­­fekete tengeren, ha hadikészletet szállítanak, martalék gyanánt fogják tekinteni. Vegyes hirre. * Elhunyt koszorús költőnk Garay János összes költeményei, egy kötetben a költő arczké­­j­pével s baráti megbízásból Ney Ferencz által szer-­e­l­kesztve, legközelebb megjelentek. A tömör köte­t kisebb költeményein kívül, minden önállólag meg­jelent nagyobb költői művét, hőskölteményeit s drámáit is magában foglalja. Az igen díszes kiállítás Müller úr nyomdájának díszére válik. A kegyelet­­dús közönség figyelme a korán elhunyt költő s ár­vái iránt sokkal éberebb, semhogy az ez egyszerű jelentésnél hosszabb buzdítást igényelne. * Kertbeny Károly, kinek Dresdában meg­jelent forditványai: „Album 100 ungarischer Dich­ter itt is szép keretben részesül ; most Garay köl­teményeiből negyvennek áttételével foglalkozik a költő árvái javára. A kiadást Szamvald Gyula esz­­közlendi. Mind ez, mind a fordítás díjtalanul tör­ténik. * A redouti mellékteremben f. hó 23-kán lesz a második társasbál. * Farsangi zenedarabjaink száma kettővel sza­porodott; az egyik Lesniewska-polka, (miért nem lengyelke?) Kneifel Antaltól, a másik „Éljenek ők“ csárdás Lichtenstein Gyulától. * A műegyleti lap „Corvinus Mátyás“ Weber­­től, a müncheni Hanfstingeltől kőre metszve, már megérkezett és a részvényeseknek szétküldetett.Mű­­áruboltaink kirakataiban is látható. De csak látható. Színházi előadások f. hó 19. A nemz. szín­padon adatott : „két Foscari“ opera. A német szín­padokon, Pesten : Correlly és „Die 4 Husaren“ bo­hózat ; Budán : „Die Ahnfrau“ szomorul. * A két nyolczadrét ivén hetenkint megje­lenő „Ifjúság lapja“ Gönczy Pál szerkesztése alatt, folyvást a "legjobb tapintattal kezelt, tanulságos és mulattató tartalommal vegyes, s az ifjúság fogalmi köréhez kitűnően alkalmazott olvasmányt nyújt. Ajánljuk a közönség részvétébe. Az ifjú nemzedék egy teljes figyelemre méltó barátot és tanítót bir e füzetekben. Miért ne fogadnék tehát kellő rész­véttel és elismeréssel ? * Az austriai Császár nyájasságáról München­ben sok adoma kering, a többi közt a következő is, melyről a „Berliner Morgenzig“ kezeskedik. Egy estve tetszett a Császárnak a várost bejárni. Szivar­ra kialudván, egy katonát, egy becsületes svábot kért meg, hogy engedje azt meggyujtani. A császár beszédbe ereszkedett a katonával s kedve telvén benne, vele együtt folytatá sétáját. Egy órásbolt­hoz érkezve, azt mondja a császár a katonának,hogy jöjjön be vele a boltba s keressen ki magának egy órát. A katona szabadkozott, hogy nem szokása ide­gentől ajándékot elfogadni, ki tudja micsoda bajba keveredhetnek, s átalában gyanúsnak tetszik előtte, hogy valaki szivargyújtásért órát ajándékozzon; ő nem cselekszik ilyet és hű marad királyához Az egyszerű legény t. i. azt gondolta, hogy oly em­berrel van dolga, ki el akarja csábítani; a Császár csakhamar fölfedezte neki az egész dolgot, igy szól­ván a katonához: „Te hű fogsz maradni királyodhoz, Austria császárja nem akar téged tőle elidegeníteni. E szavakkal a katonát egy pompás órával ajándé­kozta meg és a túlboldogot bámulatára hagyó A Pozsonyban felállított fiókm­űtárlat nagy­száma látogatásnak örvend, minek következtében az ottani választmány elhatározta, a jelenlegi műtár­lat határidejének lejártával egy második kiállítást rendezni, melyben az innen utólag felküldött fest­­vények, s az ott találtató műdarabok fognak kité­tetni. Miután ily kiállítások nemcsak a hazai festé­­szeknek szolgáltatnak alkalmat műveik megismer­tetésére , s ez­által őket folytonos tökéletesülésre ösztönzik, hanem a külföldi jeles, élő művészek re­mekeit is édesgetik hazánkba , ennélfogva kívánatos, hogy minden nagyobb városainkban, minek Pécs, Arad, Nagyvárad, Debreczen, Kassa, Győr stb. fiók­­műtárlatok alakuljanak. Pozsonyban , mint halljuk, már tö­bb mint 150 részvényese van az anyaegy­letnek. Aradon is már a 100-at meghaladta, s csak a bizottmány megalakulása van hátra. Bécsi börze január 81-től. Bécs, jan. 20. Agio : arany 303/1 ezüst 24­2. Státus kötelezvény 5°/o • • • • 913/16 dto 4% . . . . . 80,5/16 dto 4 . . • ♦ ’* --1839-ki „ 350 . . ... 133 1834-ki sorsjegyek 500 fto* . . . 228% Bankrészvény darabja . . 1310 Éjszaki vaspálya 1000 ftos . . 227'* Dunagőzhajózási részvény . . . 630 Amsterdam 100 tallér . . .­­­Augsburg .............................. . . 126 Hamburg 100 tallérért bco. • • 92 Vs London 1 ft sterlingért . . 12,12 Meteorológiai észleletek. Pest január hó 80-án. 1854. Az észlelet 1bp ^ a * *8 'O VU 00 A1 o . N c3u N GA Nedves 00 ao bp 00 00 -0) OQ 03‹‹ -1 Felhők irá­nya Lecsapódás Megjegyz. Ideje: Órája: 1 -6 & ► -Ti -4} P X 50 3oo bp -o Hévmérő A c3 Oh ›D › ›V 50 -ar›1‡ Szél ii ereje Reggel 6+ 13.7 340.2 339.16— 12 - 1 3 1.75 88 8 réteges 4 Ny. ' — . — Délután 2+13 5 340 0 338.97—0.2 - 0 5 1 83 92 8 réteges 4 Ny. — — Éjjé! 10+13 0 340.2 339.21 —06 — 0.7 1 85 97 8 réteges 4 — — — Az észlelet ki­zép száma. 339.11­­0.7 — 1.81 93 1­4 0 — — ... %

Next